Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-17 / 83. szám

SZABAD IVOGRAD 1956. október M. xxnoooooooooooocooooooooooooooooooor RÉGEN ELFELEJTETT, finom ízeket élveztem ok­tóber 12-én este vacsorázás közben. Amikor belekós­toltam a friss, puha, illatos kenyérbe, félretettem a fel­vágottat. Úgy éreztem nincs rá szükség, jobb így tisz­tán, önmagában fogyaszta­ni ezt a pompás kenyeret, amely csemegeszámba megy, hiszen régen, nagyon régen volt már részem ab­ban, hogy elmondhassam: ez igen, ez aztán kenyér, ebben a legkényesebb ínyenc sem találhat semmi kifogásolnivalót. S ez az elégedettség, ez az öröm adta a kezembe a tollat, hogy dicsérjek és — köszö­netét mondjak. Sokszor írtunk mi már ezeken a hasábokon a sal­gótarjáni kenyérről. Sok­szor megírtuk, hogy kelet­ien, egyszer nyers, máskor agyonégett; nemegyszer ki­fogásoltuk, hogy cseresz­nyemagtól a különféle ro­^OOOOOOOOOOOCXXXXXXÍOOOOOOOOOOOOOOCXXIOOOO varokig megtalálható benne mindaz, aminek semmi köze a kenyérhez, ami élvezhe­tetlenné teszi legfontosabb táplálékunkat. Ki vonhatná kétségbe, hogy észrevéte­leink jogosak voltak? Hi­szen magunk is tapasztal­tuk, hogy baj van a kenyér­rel, s erre hívták fel a fi­gyelmet olvasóink is, akik gyakran hoztak fel bizo­nyítékképpen egy-egy ke­nyérdarabot a szerkesztő­ségbe. A nyilvánosságra hozott panaszokra a Ke­nyérgyár többnyire vagy hallgatással válaszolt, vagy mente getődzött, mondván, hogy a zsúfoltság, az el­avult berendezések miatt nem lehet jobb kenyeret sütni. S lám, most bebizonyoso­dott: mégis lehet. Igen, le­het, annak ellenére, hogy kétségtelenül igen-igen nagy nehézségekkel küzde­nek a kenyérgyáriak. Es éppen ennek a tudata tette még ízesebbé tegnap este azt a kenyeret, amelyből olyan jót ettem, amelynél még a falusi kemencékben sült friss házikenyér sem finomabb. Sajnos, nem tudom sze­mély szerint kinek, kiknek köszönjem meg az íny örö­mét, mivel a címkén csak ennyi állt: Salgótarjáni Sü­tőipari Vállalat I. sz. üzem, 1. csoport. Gondolom, a névtelenek ennyiből is ma­gukra ismernek. Viszonzá­sul a ritka élvezetért, ame­lyet szereztek, hadd kíván­jam nekik ezúton, hogy mindig ilyen kitűnő ke­nyérrel örvendeztessék meg a salgótarjáni dolgozókat. S az ő példájukon buzdul- janak fel azok is, akikről eddig bizony csak bíráló hangon emlékezhettünk meg... (miklós) Tolmács az utolsó a gépállomások versenyében Igen gyenge eredményt mu­tat fel az őszi mezőgazdasági munkálatok során a Tolmácsa Gépállomás. Szántási tervük­kel 41,8 százaléknál tartanak, mélyszántást pedig mindössze 58 holdon végeztek. A lemara­dás okát az üzemanyaghiány­ban keresik, de ebben nagy szerepe van a helytelen elosz­tásnak. Gépállomásainknak a a további munkálatokhoz az üzemanyagot már biztosítot­ták. A Tolmácsi Gépállomáson tehát a sor. hogy mielőbb be­hozza a lemaradást. Megjelent a NÉPFRONT TUDÓSÍTÓ (a népfront bizott­ságok, nőbizottságok és nőta­nácsok folyóirata) legújabb száma. A lap első oldalán „Szé­leskörű viták a népfrontról” címmel Apró Antalnak a nyi­latkozatát közli, amely a nép­front elmúlt havi sajtófogadá­sán hangzott el. Bányajárás előtt > aoooooocxxxxxiacoooo^ * 4 Néhány szó a vele született csípőficamról Mindannyiunk szemefénye a gyermek. Nincs nagyobb bol­dogság a szülők számára, mint egészséges, elevenen hancurozó gyermekeit látni, és nincs fájóbb, mint a bete­ges, sőt talán nyomorék gyer­mek; Vidékünkön a nyomorékság egyik leggyakoribb oka a vele született csípőficam. En- pél a betegségnél, mint a ne­ve is mondja, a csípő kifica­modott, tehát a combcsont i'ejecse az ízületi üreg fölött helyezkedik el. Az elváltozás « születés előtt, tehát még a ínéhen belüli életben keletke­zik (nem a szülés alatt vagy után), és a gyermek már fi- eamodott csípővel születik. Hogy a betegség kezdetének Í ai az oka, még máig sem tud- uk. Az azonban tény, hogy faagy százalékban örökölhető, •Ez azt jelenti, hogy olyan szülőktől, akiknek családjá­ban csípőficamos volt, gyak­rabban születik csípőficamos gyermek, mint egészséges csa- ládú szülőktől; Még egy ér­dekessége ennek a betegség­nek, hogy lányoknál kb. hét­szer gyakrabban fordul elő, mint fiúknál. Mi ennek az el­változásnak a szülők által is látható tünetei? Járó gyer­meknek az egyik lába (a fi- camos) rövidebb, járáskor egyik vagy másik oldalára biccent, azt mondjuk, hogy iikacsázva” jár. A beteg csí­pőtájék jobban kidomborodik. Nehezebben állapítható meg a csípőficam csecsemőknél, pe­dig a kezelésnek, mint arra később kitérek, minél koraibb megkezdése a döntő. Cse­csemőkorban tehát jobban meg kell figyelni a gyerme­ket. Gyakran látjuk ilyenkor, hogy a comb belső oldalán levő redők nem szimmetriku­sak, nem egyformák, sőt a beteg oldalon több redő van, mint az épen. Hátán fekvő csecsemő a beteg lábát min­dig kifelé fordítja. Nagyobb- fokú csípőficamnál a beteg láb az ép oldalinál rövidebb. Csípőficamos gyermek később ül fel, később indul el, mint az egészséges. Már ebben a korban is észlelhetjük, hogy a beteg csípőtájék az ép olda­linál jobban elődomborodik. Ha ilyen elváltozásokat ész­lelünk gyermekünkön, minél előbb vigyük orvoshoz, aki orthopéd szakrendelésre küldi, ahol a gyermek kezelését el­kezdik; Az ilyen gyermeket nem szabad kezelés nélkül hagyni, mert felnőtt korában joggal okolja a szüleit, amiért nem kezeltették idejében. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni és szeretném minden csípő­ficamos gyermek szülejének a fülébe kiáltani: ez a betegség magától nem gyógyul meg. Ne hallgassunk a szomszéd- asszonyra, amikor azt mondja, hogy ne vigyék sehová, majd kinövi. Ez nem igaz. Nem növi ki, az állapota csak rosszabbodik, nyomorék lesz a gyermek. Ezt a betegséget Is csak szakkezeléssel tudjuk meggyógyítani. A kezelés ab­ból áll, hogy a ficamot helyre­igazítjuk és 6—8 hónapon ót begipszelve tartjuk. Nehéz, fáradságos ez a 6 hónap szü­lőnek, gyermeknek, orvosnak egyaránt, de az eredmény megéri a fáradságot. És mi­nél korábban kezdjük el a kezelést, annál biztosabb az eredmény. Legalkalmasabb a 6 hónapos kor. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy 6 hó­napos kora előtt ne is hozzák be a gyermekeket. Vannak esetek, amikor már fiatalabb korban is elkezdjük a keze­lést, ezt azonban már a szak­orvos döntse el és ne a szülő. Mivel előzhetjük meg ezt az elváltozást? Amíg az okát nem tudjuk, komolyabb meg­előzésről szó sem lehet. Meg­szívlelendő azonban az a tény, hogy a csípőficam nagy szá­zalékban örökölhető. Ha csí­pőficamos családból származik mindkét szülő, gyermekeik között biztos lesz csípőfica­mos. Dr. Polner István orthopéd-sebész Hírek „Szakadék" autó — karácsonyra A Fémtömegcikk Művek ka­rácsonyra sok kedves játékot készít a gyermekeknek. Ezek legnagyobb része mechanikus játék. Legérdekesebb a szaka­dék autó. A felhúzható kis jár­művet olyan szerkezettel lát­ták el. amely megváltoztatja a menetirányt, ha az autó a „szakadék" szélére ér. Az asz­tal lapján több kört is lefut anélkül, hogy leesne. Egy má­sik ötletes játék a lépegető ele­fánt lesz. amely ugyancsak fel­húzható, rugós szerkezettel működik. Készítenek ezenkí­vül kis helikoptert és emelős- szerkezettel, működő darus autót. Elsők lettünk a müncheni nemzetközi élelmiszer-kiállítá­son. A részvevő országok közül a magyar pavilonnak ítélték az aranyérmet. Tíz évi szünet után szomba­ton ismét megrendezték Mohá­cson a híres szüreti mulatsá­got, amelyen a város lakói sok répi népszokást elevenítettek meg. Hússzövőgépeket gyártaná Szombathelyen Több ötletes, új élelmiszer- ipari gépet készítenek a Szom­bathelyi Öntöde- és Fémmeg­munkáló Vállalatnál az év utolsó negyedében. Elkészült a Z-karú dagasztógép prototí­pusa, amelynek érdekessége, hogy a dagasztó lapátjai más­más sebességgel műkőnek s így sokkal tökéletesebben dagaszt­ja a tésztát. Az újfajta dagasz­tógépből az utolsó negyedév­ben 30 darabot készítenek. Ötven hengerlőgépet is gyár­tanak. Ezzel lehet tésztát nyúj­tani, cukrot tömi. Különösen a cukrásziparban van nagy je­lentősége. A hússzövő-gép, az egyik legérdekesebb készítmé­nye a vállalatnak. A húsokat először összedarabolja, majd szalaggá szövi. A hússzalagok­ból kitűnő bécsiszelet készít­hető. A hússzövőgépből szintén ötven darabot gyártanak le még ez év végéig. 20 ezer külföldi kereste fel az idén a Balatont. Legtöbben Csehszlovákiából és Francia- országból érkeztek. * Megalakult az ország első falusi takarék szövetkezete va­sárnap Dunaföldváron, * Emlékmúzeummá alakítják Gárdonyi Géza szülőházát. Összegyűjtik és kiállítják ben­ne az író gyermekkorára és ta­nítói pályájára vonatkozó do­kumentációs anyagot. * Filmet készítenek Jókai: Me­lyiket a kilenc közül című el­beszéléséből. A kilenc gyermek mellett Ajtay Andor és Bihari József játsszák a főszerepeket. * tl.jra váltható majd ifjúsági mozibérlet. A bérleteket az is­kolák bevonásával árusítják és terjesztik. * A világ első olajüzemű heli­koptere készült cl Hollandiá­ban, amely óránként 100 kilo­méteres sebességgel röpít két személyt és teherszállításra is alkalmas. * Űj postabélyegeket bocsát ki a melboume-i postahivatal az olimpia alkalmával. * Holnap lesz legújabb fil­münk. a Hannibál tanár úr be­mutatója, amelyet Móra Fe­renc Hannibál föltámasztása című kisregénye alapötletéből írtak filmre. * Géppel osztályozzák az al­mát Szabolcs megyében. Az osztályozás nem rostákkal tör­ténik, hanem laticellel bélelt hengerekkel és így az alma nem szenved sérülést, a ham­vát sem veszti el. Képünk azt a pil-i lanatot örökíti meq.i amikor Kovács Vil-; mos, a mátranováki • Ambrus-akna bá- - • nyamestere ellen-; őrzési körútra in- • dúl a föld mélyébe. ] Ambruson most. nagy munka folyik: \ a légvágat korsze- =• rűtlen biztosítását • korszerű vasbeton- * « biztositással cseré- . lik fel. Ezt a mun- ; kát irányítja és el- = lenőrzi napról nap- \ ra, lelkiismeretesen ? a bányamester. 5 (Seyler Lajos felv.); Két emeletnyi magasságú dombormű készült el a me­gyei tanács épüle­tén. A dombormű hossza megköze­líti a 10 métert. Alakjai a munkás, paraszt, értelmi­ség összefogásá­nak jelképét ad­ják. (Foto: Fráter) Tengeri vihar — egy moszkvai színházban G yakran járok színházba és a színpadi technika nagyon érdekel. Egy filmren­dező rokonomat már mint kis gyerek is állandóan kérdé­sekkel gyötörtem: „Bandi bá­csi, és az eső? Azt hogy csi­nálják?‘..1 Igaziból vereked­nek a színpadon, vagy csak játékból?" Sok nagyszerű meg­oldást láttam már, amely élet­szerűbbé, valósághűbbé tette a színdarabot — de amit Moszkvában láttam, az a leg­csodálatosabb volt. Nyári operettszínház darab­ját, a „Fehér akácok”-at lát­tuk egy este. Kedves, mulat­ságos a történet, tele dalla­mosabbnál dallamosabb éne­kekkel, felejthetetlen tánc­számokkal. A darab egy felvonása ha­jóban játszódik le. Látjuk a fedélzetet, a parancsnoki hi­dat, a köteleket. Sötétedik. A hajó hirtelen viharba kerül. A közönség percekig tapsol, én némán ülök a helyemen T alán festeni sem lehet­ne romantikusabb tá­jat ... Szuha, ez a kedves kis hegyi falu, oly szolidan húzódik meg az őszi szí­neikben pompázó vad erdő- rengetegeik s sziklacsúcsok aljában, mint a pirosló erdei szamóca a magas fa árnyékában. A faluban a megszokott hétköznapi élet zajlik ...A szövetkezet előtt tarka- ruhás, vígkedélyű asszo­nyok tilolják a kendert. Pár házzal odébb a szabad tűzhely füstje kavarog. Flajta nagy rézüst, benne szilva fői. Fiatal, csinos kislány keveri a fortyogó masszát. Tekintete a messzeségbe veszik. Szíve választottjáról, egy fiatal barna fiúról ábrándozik, aki megígérte, hogy ősszel feleségül veszi. A lékvár az esküvői kalácsba lesz ... A keskeny köves úton ökrösfogat poroszkál. Rajta fahordó, benne sűrű cefre hullámzik. Illatát, szárnyá­ra kapja a pajkosan fuvo- lázó őszi szellő, s repíti tova az erdő felé. Az őszi napsütésben egy csinos lalkóház tetszeleg. Ujmódian épült. Zöldre festett kőkerítés övezi. Ablaka előtt lombját hulla­Nyugtalanító gondok A Mátra völgyében . . . tó körtefa nyúlik a magas­ba. A tágas, tiszta udvar gyümölcsfáktól árnyékolt. A lépcső fölött nova szőlő érleli sárgás zöldes bogyóit. Az almafa alatt a zöldre festett kertipadon egy idős ember ül. Hátát a pad kar- jánák veti s úgy gyönyör­ködik a hamvas, kékszínü besztercei szilvában, amely­ből annyi van, hogy az ágát húzza « fának. 4 63. ősz már deresre Zj. festette a haját. Hiába no! Úgy múlnak az évék, mint amilyen szaporán hullanak a dércsípte fa­levelek. Ö a ház ura. Virágh Árpád a neve. Míg fiatalabb volt, a városban szabós'kodott. összevarroga- tott egy családi házra valót, s most gyümölcskertészke­déssel foglalkozik. Mivel hogy a portához szép gyü­mölcsöskert is tartozik. Kellemes, szép és főleg hasznos foglalkozás. Türel­met s hozzáértést kíván. Nála megvan mind a kettő. Becsülik is tudását a falu­ban. Most, hogy az ősz ele­jén megalakították a Oyü- mölcstermelési szakcsopor­tot, a gazdák őt tették meg elnöknek. — Bíznák bennem — mondja csendesen, s maga elé néz — Itt nagy jövője van a gyümöIcskertésZke- désnék — folytatja tovább. — Kedvező az éghajlat, no meg a talaj is. Különösen szépen díszük a szilva, a téli alma és a körte ... Volt már olyan év, amikor 16 ezer forint jövedelmet ho­zott a gyümölcs. Jól esik neki az elismerő szó. Szinte megfiatalodik tőle. A szákcsoport mun­kájára terelődik a szó. — Kevesen vagyunk — válaszolja. — Közös mű­ködés még nincs. Gyűlést sem tartottunk az alákulás óta. Nem tudom, mire visszük — jelenti ki aggódó arccal. — Azt sem tudom, hogy kellene elkezdeni... Végh József ügyvezetőnek sok a dolga. Nem tudók vele beszélni Szóltam az apjának, üzenjen értem, ha hazamegy, vagy ha lesz egy kis ideje. L átszik arcán, tekinte­tén, hogy resteli be vallani, mint tétlenkedik a szakcsoport. — Számomra, de a töb­biek számára is új ez a kezdeményezés. Segítség kellene, hogyan is kezd­jünk munkához. Ha már egyszer belefogtunk, végez­zük is becsülettel és ko­molyan. Ennek van lát­szatja ... A gyümölcsfák felé mu­tat. Hullanak róluk a fa­levelek. Némelyik ág már kopaszán mered a magas­ba. A diófán alig látni levelet. — Nemsokára el kell kezdeni a téli faápolást. Pótolni kellene a hiányt. Szükség lenne permetező- gépre is — magyarázza szakértőén, de hangjába aggodalom is vegyül. Érthető! Megfeledkezett róluk a földművesszövet­kezet. Pedig az első lépé­sekhez kellene az erős segítőkéz... — Majd csak lesz velünk valami — jelenti ki búcsú­zóul s tovább üldögél a pádon, gyönyörködve a napfényben csillogó piros jonathán almákban. TTát nem nyugtalaní­I I tóak-e Virágh Árpád szavai? (lantos) és úgy érzem, meg kell ka­paszkodnom, mert én is a dü­löngélő hajó egy matróza vagyok. Mi tette ezt a hatást? a színfal egyik végére fii- Jj. met vetítettek — a há­borgó tengerről, a másik vé­gén a hajó belseje továbbra is látható. Hatalmas hullám­hegyek dobálják a hajót. Az orra fuldoklik a habokban. Ropog, villámlik, dörög. Szin­te érezni a vizet, ahogy szét­fröccsen a deszkán. Didereg a matróz, minden pillanatban itt a halál. Mindez egy szín­padon! Bent a parancsnoki kajüt- ben pislákoló fény mellett biztos kézzel irányítja a ten­gerész a hajót. Itt a legna­gyobb veszedelem közelében, amikor a halál ólálkodik mel­lette, rádöbben, hogy nagyon szereti Katját, a tengerész­lányt. Megtévesztően valóság­nak láttam a harcot a vihar ellen. Nagyszerűen kapcsoló­dik egymáshoz a film és a színdarab, összehangolt volt a vihar hangja a színészek játékával. A vihar elcsendesedik, las­san világosodik. Már látni az emberek körvonalait, eddig csak a hangjuk jelezte, hogy vannak. Hajnal van. A halá­losan kimerült matrózok álom­ba esnek. 4 z éjszakai eseményből A már semmi sincs a szí­nen — a hajó nyugodtan szeli a habokat. Tamás Katalin Műbörkabátok készülnek A Német Demokratikus Köz­társaságból importált, PVC- vel bevont, bőrutánzatú textil­anyag felhasználását kezdte meg több fővárosi kisipari szö­vetkezet. A Béke és a Minta Ruházati Kisipari Szövetkeze­tek, valamint a Minőségi Szűcs KSZ férfi bőrkabátokat, öves mellényeket és ízléses női kabátokat készít az új­fajta anyagból. Düftinnel, vagy szőrmével bélelik és áruk viszonylag olcsó lesz. (A düftin bélésű kabát körülbe­lül 800 forint.) A külföldi anyagból csak néhányezer ka­bát készül, de remélhető, hogy a hazai üzemek is gyártanak a jövőben hasonló műanyagot, s akkor nagyobb tömegben megindulhat a bőrutánzatú ka. bátok varrása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents