Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-17 / 83. szám

1956. október 17. SZABAD xÄcnln 5 Eredményesen folyik megyénkben a SZOT határozattervezetének megvitatása A SZOT IX. teljes ülése ál­tal kibocsátott határozat terve­zet vitája mozgásba hozta a munkások széles tömegeit. Mindenütt beszélnek, vitatkoz­nak róla. Nincs is ezen semmi csodálni való. hiszen a maga ügyével mindenki szívesen fog- lallcozik. Már vedig ez a mun­kások ügye. Ezért folyik állan­dóan a vita. ezért születnek a javaslatok. Ha valaki nem ért egyet a határozattervezet vala­melyik pontjával, az nyugod­tan megmondja a maga véle­ményét. Ez az egészséges, vi­tatkozó szellem jellemzi álta­lában a gyűléseket. Megyénkben is folyik a ha­tározattervezet vitája. Baksa Sándor elvtárs, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának el­nöke így nyilatkozik erről: — Legjobb a helyzet ezen a téren a vasasoknál, de a töb­bi üzem sem nagyon marad el mögöttük. Nekünk nagy kie­sést jelentett most a megye át­szervezésével felmerülő sok vitás kérdés, ezek miatt sajnos nem tudtunk annyit foglalkoz­ni a dolgozók javaslataival, mint amennyit szerettünk vol­na. Természetesen így is tar­tottunk azért gyűléseket, to­vábbítottuk a javaslatokat. A legutóbbi ülésünk például igen viharos volt. Megyénk öt na­gyobb üzemének ÜB-elnökei és igazgatói vettek részt raj­ta. A vita során különböző vé­lemények alakultak ki. Az én meglátásom szerint sok helyte­len nézetet tudtunk tisztázni. — Mi lesz a dolgozók javas­tataival. kérelmeivel, panaszai­val, melyeket a legutóbbi ülé­sen elmondottak? — Ezeket mi mind jegyző­könyvbe vettük és felküldtük a központnak. 2. A vállalati munkaügyi be­ruházási tervek jóváhagyásá­hoz javasolják, hogy ne a szakminisztériumok szabják meir, hogy egy-egy üzem mit És választ is 'kaptak már építsen, hanem adjanak több rájuk? — Még nem. A központ, ha elintéz valamit, erről először rendszerint az érdekelt üzem­részt tájékoztatja. Később min­ket is. Természetesen, ha nem értesülünk a hibák orvoslásá­ról. a javaslatok további sor­sáról, mi zörgetjük az ajtót. Az elkövetkező időben most már sokkal nagyobb lendület­tel tudunk dolgozni, hiszen több időnk lesz. Baksa elvtárs megmutatott néhány javaslatot az utóbbi gyűlésről. íme: 1. A nem függetlenített üze­mi bizottsági elnökük elmon­dották, hogy a határozatterve­zet nem tisztázza az ő munká­jukat. Helyes volna, hogy ha a határozat rögzítené azoknak a munkaidőknek a megtéríté­sét. amelyek alatt ök munka közben foglalkoznak a dolgo­zók által fölvetett problémák intézésével. Előfordulhat ugyanis, hogy az igazgatók nem engedélyeznek bérelszá­molást azoknak az ÜB-elnö- köknek. akik a munkaidő alatt végeznek szükséges szakszerve­zeti munkát. önállóságot az üzemvezetők­nek. mert így helyesebben tudják felhasználni a keretet. 3. A célprémiumok kitűzésé­nél bizonyos meghatározott ke­retig a vállalat vezetői kapja­nak önállóságot. 4. A munkavédelmi felügye­lők bírságolási jogát és az egyes gépek leállításának jo­gát meg kell hagyni a felsőbb szakszervezetek munkavédel­mi felügyelőinek hatáskörében. 5. A munkaruhát továbbra is a meglevő rendelkezés sze­rint, térítés nélkül adják a dol­gozóknak. Akiknek a rendel­kezés nem biztosít térítés nél­küli munkaruhát, azoknak ad­janak önköltségi áron. 6. A védőételre. védőruhára ne a szakminisztériumok, ha­nem a szakszervezetek helyi szervei állapítsák meg a kere­tet. 7. Az üzemi autók használa­tának engedélyezését az ÜB és az igazgató gyakorolja. 8. Az üzemi bizottság elnö­keinek függetlenítését ne a központ szabja meg, hanem bízzák azt az üzem dolgozói­ra. TÁJÉKOZTATÓ Amint e néhány javaslat bizonyítja, megyénk szak- szervezeti tagjai, üzemi dolgozói jelentősen hozzájárul­nak ahhoz, hogy a SZOT Határozattervezetéből minél hasznosabb, minél tökéletesebb határozat szülessen a vita során. P. T. a „Szakma Kiváló Dolgozója" ihn eínyéréséért a szénbányászatban A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének közös, 1954. március 1-én hatályba lépett 1009-es számú rendelete megszüntette a zavart és gyak­ran az ebből eredő igazságta­lanságokat a bányászok, de minden munkás kitüntetésé­nek odaítélése tekintetében^ A bányavezetők és az üze­mi bizottságok elnökei mun­kanemenként (feltárás, elővá- jás, fejtés, szállítás stb.) egy- egy negyedévre előre állapít­ják meg a feltételeket. Abban az üzemben, ahol 15 egynemű munkahely van (például 15 fejtési, vagy 15 elővéjási, vagy 15 feltárási stb. csapat dolgozik), ott a feltétel (szta­hanovista szint) normaszáza­lékát úgynevezett feszítési százalékban állapítják meg. A feszítési százalék mértéke kü­lönböző, például 3, 5, 10, 15, 20 százalék, ami annyit je­lent, hogy havonta a munka­nemenként elért átlagszáza­lékra rászámítják a megálla­pított feszítési százalékot. Azok a csapatok teljesítik a feltétel normaszázalékát, ame­lyeknek eredménye eléri az így megemelt átlagszázalékot. Ha pedig az üzemnél munka­nemenként nincs meg a 15 egynemű munkahely (például csak három feltárási, vagy nyolc elővájási, vagy csak egy frontcsapat van), akkor az igazgató és az, ÜB-elnök nem feszítési százalékot álla­pít meg, hanem egy-egy ne­gyedévre előre meghatározza, hogy például feltáráson 110, elővájáson 115, fronton 125 százalékot kell elérni ahhoz, hogy a feltétel normaszázalé­kát teljesítsék a dolgozók. A kitüntetés elnyerésének feltétele (sztahanovista szint) azonban nem csupán a nor­az üzem vezetősége minden negyedév megkezdése előtt egy héttel ismertetni köteles a dolgozók előtt. Amennyiben a dolgozó a feltételeket teljesítette, úgy „Kiváló dolgozó” címmel kell kitüntetni. Ha a dolgozó há­rom hónapig folyamatosan teljesíti a feltételeket, akkor „Kiváló dolgozó” oklevéllel, ha 6 hónapig folyamatosan teljesíti, akkor „Kiváló dol­gozó” oklevéllel és jelvénnyel, ha pedig 12 hónapig folyama­tosan megfelel azoknak, ak­kor „Szakma kiváló dolgozója” I. jelvénnyel és oklevéllel, va­lamint félhavi keresetének megfelelő pénzösszeggel kell jutalmazni. Ha valaki a „Szakma kiváló dolgozója” I. jelvény megszerzése után újabb 6 hónapig, vagyis fo­lyamatosan 18 hónapig telje­síti a feltételeket, akkor a „Szakma kiváló dolgozója” jelvény II. fokozatával és egy­havi átlagkeresetével, ha újabb 12 hónapig, vagyis összesen 24 hónapig teljesíti a feltételeket, akkor újabb egyhavi átlagkeresetének meg­felelő összeggel kell jutal­mazni. versenyeznie. Ha a dolgozó rajta kívül álló okokból (pél­dául betegség, üdülés, katonai szolgálat stb.), vagy a mű­szaki feltételek hiányában nem tudja teljesíteni a felté­teleket, akkor a dolgozónak az említettek miatt kiesett időt pótolnia kell és a pótlás után fel kell őt terjeszteni a kitüntetés elnyerésére. Kik azok a „szakma kiváló dolgozók”, akiket kormány­kitüntetésre lehet felterjesz­teni? A „szakma kiváló dolgozói” közül azokat terjesztjük fel kormánykitüntetésre, akik a feltételek teljesítésén kívül példás magatartást tanúsíta­nak és harcolnak nemcsak a saját munkahelyük, hanem az egész üzem célkitűzéseinek maradéktalan teljesítéséért. Kérjük üzemeink dolgozóit, hogy ha a fentiekkel kapcso­latban észrevételük van, vagy valamit még nem értenek tisztán, kérdéseikkel akár szóban, akár írásban fordul­janak a tröszt termelési osz­tályához. Tóth Sz. Barnabás, a szén^bányászati tröszt versenyfelelőse Bendiák vagy Sáfrány7 Emberség dolga Lehet, hogy a Belügyminiszté­riumban Így szólnak majd e so­rok láttán: fölösleges időtöltés volt megírni ezt a cikket. Távol­ról, hogy úgy mondjuk „minisz­tériumi szintről” bizonyára na­gyon kicsinek tűnik mindaz, amit ebbe a rövid írásba foglalunk. De tűrhetjük-e, hogy ez önérzet hangja elvesszen, megsemmisül­jön a hivatalos akták, rendeletek száraz, közönyös zlzegésében? Sámsonházán Jártam a napok­ban. A szilvájáról híres falu asz- szonyal éppen az üstök körül forgolódtak. Beszélgettünk sokat, légióként a lekvárfózés művésze­téről, no meg természetesen az idei Jó szilvaterméaröl. ami nél­kül nem sokat ér még a legjobb főzési tudomány sam. ! \ MOLNÁR JENÓ: Egy kanál mellett Mivel a tröszthöz sok kér­dés érkezik a Szakma kiváló dolgozója cím elnyerésének feltételeivel kapcsolatban, az ^-Yxxxxxxxyxxxxxxxxxxooooooocxxjooaoocooooooocooog alábbiakban válaszolunk né a leszerelő honvédtisztekről A Minisztertanács határoza­ta értelmében a Magyar Nép­hadsereg 1956. évi létszám- csökkentése folyamán leszere­lésre kerülő hivatásos tisztek közül azok, akik termelőszö­vetkezetbe lépnek, egy évig megkapják törzsilletményüket. Határozatot hozott a Minisz­tertanács a leszerelő honvéd­tisztek továbbtanulásának elő­segítéséről. Ezzel kapcsolatban az érdekeltek a területileg il­letékes kiegészítő parancsnok­ságnál kaphatnak részletes tá­jékoztatást, özveqyaeezony azonban a mellett elpanaszolta leg­nagyobb gondját-baját is. Meg­kért, segítsek neki, mert ő meg a lánya belefáradtak már a hasz­talan levél, meq kérvény írásba. A férjét Bendiák Jánosnak hív­ták. Meghalni is ezen a néven halt meg. A frontról így kapta az értesítést a család. Senki nem Ismeri és nem hívja másként a faluban őket, csak így: Sendiá- kék. Lehet, hogy ez a név nem magyaros, de akik viselik, azok­nak tetszik. Azok nem akarják megváltoztatni. Ragaszkodnak hozzá. Hogyne ragaszkodnának, hisz az elhunyt emlékét őrzi ez a név Is. A Belügyminisztériumnak azon­ban nem tetszik a Bendiák név. Sáfrányra akarják változtatni. Ezt akarják az özvegy asszony és lánya személyi igazolványába be­vezetni. Bendlákék tiltakoznak ez ellen. Nekik Idegen ez a név ée nem kell. A rendőrség meg arra hivatkozik, hogy valamikor ré­gen Bendlákék magyarosították nevüket Sáfrányra és ezt ok­mánnyal Is bizonyítják. Ez ellen nincs apelláta — mondják. De Bendiákák soha nem akar­tak Sáfrányok lenni. Úgy mond­ják, nem emlékszenek rá, hogy valaha is akartak volna. Arra vi­szont emlékszenek, hogy hosszú évekkel ezelőtt, amikor még a tanácsháza községháza volt a Jegyző öt pengőt kapott egy ma­gyarosításért, őket például Sáf­rányra akarták átírni, de nem álltak kötélnek. Bendiák néniék nem hajlan­dók átvenni az igazolványt Sáf­rány névre. Most személyi igazol­vány nélkül Járkálnak. A járási rendőrkapitányság felszólította őket, hogy nyolc napon belül Je­lentkezzenek igazolványaik átvé­tele végett. Nem fognak jelent- Äi0zr1, £ cendőrség megbünteti őket, de személyi igazolvány csak nem lesz. Később megint csak megy majd a büntetés. És en azt hiszem Bendlákék akkor -sem vállalják a Sáfrány nevet. Sok bajunk van nekünk a pa­ragrafusokkal. De kedves bel­ügyminisztériumi elvtársak, van a világon emberség Is ugye? Em­berséges ügyintézés. Ehhez a Bendiák-ügyhöz pe­dig, azt hiszem nem kell más. . (Priska) BÁNYÁSZ-VERSEK VÁJÁRTANULÓ Szemében még a délibáb varázsa játszik, vagy tálán a Tisza kanyarog, álmában olykor a faluját látja, de a szivében már új vágyak, dalok a, Haza ért, a telep lett az otthona, a régi ház már csak vendégként várja. Hogy eltörpült a múlt! Magához vonja a fekete szén, a csillék a bánya... Néha megtorpan, a mélység hegysúlya a szívét is nyomja, futni lenne jó, de nincs megállás, a munka elfújja 'kétségét és mindjárt mindeji csudajó. Feszítik a mellét apró örömök vasárnap büszkén jár a lámyok között mi BÁNYÁBAN Mennyire vagyunk? ötven, ötszáz méter? Annyira mindegy: a napfény nem ér el. Acsolat tartja a hegyet, az eget. nem töprenghetek, hogy merre mi lehet, mert drótkötél mozog, csillék szaladnak: jelzés azoknak, akik fent maradtak. Itt a munkahely: a lőpor füstje mar és sürget a csúzda: hamar, csak hamar! Fürgék a kezek, komolyak az arcok, új ácsolat nő. csákány hegye pattog, szén csillog, fürdeti hulló veríték, megyek és mintha drága kincset vinnék: a vaksi fénynél, a fekete szénben apám és az ősök erejét érzem! SZÁZALÉK ■ ! Grafikont rajzolsz s az újságot lesed: száz százalékra csak fitymál a kezed, nálad az ember kétszáz százalék, mondjuk százötven, a többi semmiség, Csillék szaladnak a szádon toliadon; honnan vagy ilyen bölcs meg nem foghatom, mert bányát legfeljebb álmodban láttál, cseppet se vagy jobb Deákné vászyiánál. A rajz nem élet, a papír halott: : emberek vagyunk, nem gépek, anyagok. minket nem a szám, piros vérünk kerget, szívünkben, nem szánkon hordjuk a tervei. Gyere egyszer hozzánk a bányamélybe: fogj csákányt, úgy nézzünk egymás szemébe! A gépjárművezetők figyelmébe! Járási közlekedési ankétok a megyében Vasárnap délelőtt Salgótar­jánban, a Megyei Tanács nagy­termében a Belügyminiszté­rium Nógrád megyei Főosztá­lya járási közlekedési ankétot rendezett, amelyen nagy szám­ban jelentek meg a járás gép­kocsivezetői és motorosai. Az ankéton Kovács Imre elvtáns bevezető szavai után Nagy Béla elvtárs tartott be­számolót, amelyben ismertette dés nincs egyenes arányban a gépjárművek száménak sza­porodásával. A balesetek leg-« főbb okai: az ittasság, a gyors­hajtás, az elbámészkodás és elbeszélgetés, a műszaki hi­bák és a gyalogosok szabály­talan közlekedése. Ittasságból az összes balesetek 20,3 száza­léka ered. A beszámoló után a megje­lent gépkocsivezetők és mo­torosok figyelemreméltó észre­a megye, illetve a járás közieke- vételeket és javaslatokat tet­dési helyzetét és a „Vezess bal­eset nélkül" mozgalom ered­ményeit. Nagy elvtárs beszá­molójában hangsúlyozta, hogy a közlekedés javítása növeli a közbiztonságot, s ez pedig a törvényesség erősödéséhez ve­zet. Külön nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra, hogy a közlekedési balesetek száma a tavaszi ankét óta 23,5 százalék­kal növekedett és ez emel-ke­tek a közlekedési helyzet ja­vításával kapcsolatban, majd sor került a „Vezess baleset nélkül” mozgalom jutalmainak kiosztására. Jövő vasárnap a másik négy járási székhelyen tartja meg a főosztály a járási közlekedési ankétot, amelyekre ezúton is felhívjuk gépjárművezető ol­vasóink figyelmét. Lakodalom lesz az ősszel... ilyen közérdekű kér­hány désre. Ml történik akkor, ha a dolgozó a „Kiváló dolgozó” oklevél megszerzése után (há­rom hónap után) nem telje­síti a feltétel normaszázalé­kát, vagy az előírt műszak­számot? Ebben az esetben — mivel? a dolgozónak 6 hónapig folya­maszázaléknak teljesítését írja matosan teljesítenie kell a fel­elő, hanem ezenkívül a fenti rendelet értelmében feltétel­ként kell meghatározni a pa­laszázalék csökkentését, az igazolatlan hiányzás megszün­tetését, az anyaggal való ta­karékoskodást, valamint ha­vonta 18 műszak kötelező le­dolgozását. A műszaki dolgo­zóknál (körletvezetők, bánya­mesterek) feltételként az ér­vényben levő élüzemi szintet kell megállapítani, amit ne­gyedévenként kell értékelni. Megjegyezni kívánpm, hogy a feltételek — az adott kö­rülményeknek megfelelően — üzemenként változók, s ezeket tétel minden mutatóját újból a „Kiváló dolgozó” cf-j mért kell versenyeznie. Mi történik akkor, ha a dolgozó a „Kiváló dolgozó" oklevél és jelvény (8 hónap) megszerzése utáni 2 hónap­ban nem teljesíti a feltétele­ket? Ilyenkor az üzemvezetőség­nek és az üzem kollektívájá­nak mérlegelnie kell, hogy a kiesés a dolgozó hibájából, vagy a műszaki feltételek elégtelenségéből származik-e. Amennyiben a dolgozó saját hibájából nem teljesítette a feltételeket, úgy újból csak a „Kiváló dolgozó” címért kell-rjajnaltól késő estig ro­Lí botolt, cseléd volt gróf Buttler uradalmában. 1945-ig markot szedett a Au­láknak. Egész életében ku- porgatott, hogy legyen vala­mije. Most már a maga ura Kanyó András. Tágas, szép ház tartozik a hat és fél holdhoz. S a hajdani cseléd, marokszedő, most férjhez adja egyetlen lányát.., Ügy van az faluhelyen, hogy amikor a lány meg­születik, már gyűjteni kell a kelengyéjét. Mert sok kell ám és nagy szégyen, ha nem tudja kiállítani az em­ber. Kanyó Bözsike pedig egyetlen lány. A szobabútor, gyönyörű sötétbarna háló, három éve megvan már. 9500 forintért vették akkoriban. A hatal­mas, háromszámyas tükör­ben nézegeti, szépítgeti ma­gát a IS éves menyasszony. A lkát szekrény tele van ru­hával. Csak abból a sűrűn rakott szoknyából van vagy UOOOOQOQ06000QOOOOOOOOOOOQOQOOOOQOOOOOOOOOOOC húsz. Bordó bársony, sárga szövet, selyem. De ki tudná elmondani azoknak sorát. Pedig drága ám, csak 140-es anyagból négy és fél méter megy rá. Aztán még az a sdk blúz és kendő. Fehér és ha Iványrózsaszín madeira ... A harmadik szekrényben lepedők, függönyök, ágyra és asztalra való térítők so­rakoznak. Azt a fehéret, az­zal a piros hímzéssel a menyasszony szőtte. Azért is olyan szép, mert magá­nak csinálta. Agyhuzat há­rom húzódik meg a polco­kon. Két gyolcs, meg egy damaszt. — Tudja mennyit fizet­tem én ezért a damasztért ? — szól közbe Kanyó néni. Kétezerötszáz forintot. Két dunna van benne, meg 12 párna. T epedő? Mit mondjalk, L Van vagy 15—20. Durvább vászonból, meg gyolcsból. Itt ez Így megy. Mikor aztán összekészíte­nek mindent, jöhet a lako­dalom. De csak ősszel, ami­kor már végére járnak az őrhalmi gazdák a nagyja munlkának. A menyasszony alacsony, gömbölyű, barna lány. Nem egy legénynek megakadt már rajta a szeme. Berták Pistával meg, ismerték egy­mást régebben, hiszen nem nagy a falu. Az egyik em­ber szemmel tartja a mási­kat. A fiatalok egy mulat­ságon melegedtek össze. A táncból szerelem lett, a sze­relemből meg házasság. Három hét múlva új me­nyecskét kap a Berták-por- ta Kanyó Bözsikével. Mert itt az a szokás. A lányok menyecskének mennek, a legény házhoz. A Ikonyodik. egyszerre megtelik zajjal a Ka- nyó-porta. Kanyó néni kor­pát kever az éhes csirkék seregének. A nagymama, a libákat tömi, az ól előtt ku­porogva. Azok már a lako­dalomra híznak Kanyó-gaz- da meg a fészer alatt szőlőt présel. Első ízben hozták termést a fiatal tőkék. Olyan 100 liternyi borra számít. De rövid élete lesz az első bornak. Mert hogy elmúlik a lakodalom, elmú­lik a bor is, egyetlen éjsza­kán. V1NCZE ISTVANNÉ ^ooooooooooooooooocxioooocxxjoooooooooocxocxoooooocxxxxxxjooooooooooooooggooooooooooooooooooooooo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents