Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-17 / 83. szám

2 SZABAD XOr.RAB 1936. október 17. Megkezdődtek a magyar—jugoszláv pártközi tárgyalók (Folytatás az 1. oldalról.) Kedvei elvtársak! Mint a Magyar Dolgozók Pártjának és a magyar nép­nek küldötteit, nagy örömmel tölt el bennünket, hogy eljö­hettünk a szomszédos Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ságba, barati, elvtársi külde­téssel. Már nagyrészt eltemet- tűk azokat a 'káros, mindkét országra és mindkét népre, va­lamint pártjainkra nagy mér­tékben hátrányos viszonyokat, amelyek néhány éven keresz­tül mérgezték és kiélezték az országaink és népeink közötti kapcsolatokat. Hála mindkét ország vezető (körei kölcsönös törekvéseinek, népeinlk akara­tának megfelelően az elmúlt években igen jelentős előreha­ladás történt az országaink közötti jószomszédi, baráti, testvéri viszony és szoros kap­csolatok megteremtése útján. Különösen gyümölcsöző volt e tekintetben az elmúlt esztendő, melynek folyamán együttmű­ködésünk megjavításában és kifejlesztésében a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a sport területén közös erőfeszítéssel komolv eredményeket értünk eL Meg vagyunk győződve ar­ról. hogy jelenlegi (küldetésünk jelentős lépéssel fog hozzájá­rulni a pártjaink közötti elv­társi együttműködéshez, s a né­peink közötti barátság megszi­lárdításához és kifejlesztésé­hez, mert mindkét ország a szocializmust építi, mert orszá­gainkban a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges mun­kásosztály kezében van, mert mindkét félben megvan a tö­rekvés arra, hogy a még füg­gőben levő dolgainkat rendez­zük a teljes nemzeti függet­lenség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás szellemében, s ugyanakkor egymás kölcsö­nös segítése magasztos elveinek jegyében munkálkodjunk or­szágaink, népeink felvirágozta­tásán. A magyar delegáció, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és a ma­gyar nép nevében meleg szere­tettel kös2öntjük Jugoszlávia népeinek kiváló vezetőit, Jos zip Broz Tito elvtársat, a jugoszláv elvtársakat, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségét, Belgrad lakosságát, és a Jugoszláv Sze­ntségi Népköztársaság ke­mény harcokban megedzett hő­si munkásosztályát és dicső né­peit. Közlemény a hétfői megbeszélésekről Belgrádban hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdődtek a megbeszélések a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának képvise­lői és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek képviselői között, élükön Joszip Broz Utóval, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége főtitkárával, illetve Gerő Ernővel, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárával. (A közlemény ezután felsorolja a résztvevőK neveit.) Az elvtársias, baráti légkör­ben lezajlott délelőtti megbe­szélések után Tito elvtárs a Beli Dvor-ban ebédet rende­zett a vendégek tiszteletére. Az ebéden Gerő Ernő elvtárs, az MDP Központi Vezetősé­gének első titkára és Tito elv­társ, a JKSZ főtitkára pohár­köszöntőt mondott a barátság és a kölcsönös kapcsolatok el­mélyítésének szellemében. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központj Bizottsá­gának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek küldöttsége közötti meg­beszélések az előre meghatá­rozott program felé folytatód­nak. A Minisztertanács határozata: Tovább növelik a veit la latok önállóságát* egyszerűsítik a munkaügyek intézését A Magyar Közlöny va­sárnapi száma közli a Minisztertanács határoza­tát az egyes munkaügyi kérdések egyszerűsítésé­ről. A határozat újabb lé­pést jelent a miniszterek, a vállalatok igazgatői, to­vábbá szakszervezetek és az üzemi bizottságok hatáskörének növelése út­ján. A Minisztertanács többek között elrendelte, hogy a mi­niszter az illetékes szakszer­vezettel együtt — iparágan­ként — néhány vállalatnál új­fajta kísérleti prémiumrend­szert vezethet be a műszaki és a vezető adminisztratív dolgo­zók részére. A munkások anyagi érde­keltségének fokozása érde­kében a miniszter a szak­szervezettel együtt a mi­nőség javítására és az anyagtakarékosságra ösz­tönző prémiumrendszert honosíthat meg mind az időbéres, mind a darabbé­res munkások részére. A határozat a miniszter és a szakszervezet hatáskörébe utal több olyan bér- és mun­kaügyi kérdést, amelyekben eddig csak a Minisztertanács és a SZOT dönthetett. A Minisztertanács határoza­ta nemcsak a miniszterek és a szakszervezetek hatáskörét nö­veli. hanem a fővárosi, a me­gyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének is nagyobb jogkört biztosít. Az említett tanácsel­nökök munkaügyi és bérügyi kérdésekben megkapják azt a jogkört, amelyeket a határozat a miniszterekre ruház. Szélesítik a vállalati igaz­gatók hatáskörét is, s ez vonatkozik az üzemi bi­zottságokra is. A jövőben a vállalat igaz­gatója dönti el. hogy az ipar­ágra vonatkozó bérrendsze­rek — időbér, darabbér, pré- miumos időbér stb. — közül, melyiket kell alkalmazni az egyes munkákra. Nem vonat­kozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a Miniszter- tanács vagy a miniszter el­rendelte valamelyik bérezési rendszer alkalmazását. Az egyes munkáknál megváltoz­tatott bérezési rendszer azon­ban nem emelheti az érintett terület eddigi béralapját: ha a termelés gazdaságossági és minőségi eredményei nem vál­toznak, a béralap sem emel- kedhetik. A vállalat igazga­tója a munka jobb megszerve­zése érdekében egyéni elszá­molás helyett csoportos elszá­molást is elrendelhet és meg­határozhatja a kereset felosz­tását, illetve a felosztás ará­nyait is a csoport dolgozói kö­zött. Az igazgató azonban ilyen jellegű intézkedéseknél köte­les előzőén kikérni az üzemi bizottság véleményét. Ha az üzemi bizottság nem helyesli a tervezett intéz­kedést, akkor az igazgató csak a vállalat felügyeleti szervének engedélyével hajthatja azt végre. A felügyeleti szerv ilyen en­gedélyezés kérdésében 30 na­pon belül köteles dönteni. A döntés előtt azonban ki kell kérnie az illetékes szakszerve­zetek véleményét. A vállalat igazgatója az alapkereset 20 százalékát meghaladó összegű bérpót­lékot engedélyezhet, ha a dolgozó meleg vagy egészségre ártalmas körülmé­nyek között végzi munkáját és ezt a körülményt nem vet­ték figyelembe bérének meg­állapításánál vagy a munka besorolásánál. A bérpótlékot a vállalat igazgatója a minisz­ternek a szakszervezettel egyetértésben kiadott irányel­vei szerint engedélyezi a ta­nács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve és az üzemi bizottság véleménye alapján. Az állandó jellegű bérpótlé­kot és azok juttatásának fel­tételeit fel kell tüntetni a vállalati munkarenden és a kollektív szerződésben is. A havi bérelszámolásban és bérfizetés rendszerére való át­térésről szóló határozat a kö­vetkező ponttal egészül ki: A vállalat igazgatója az órabér­ben dolgozó időbéres munká­sok részére havibér (az alap­bér 210-szerese), a havibéres munkások részére pedig óra­bért (a havi bér 1/210-ed ré­sze) állapíthat meg. A mostani határozatban előírt intézkedéseket a mi­niszter. a felsorolt tanácsok elnökei, illetőleg a válla­lat igazgatói csak a mi­nisztérium. a tanács, ille­tőleg a vállalat részére jó­váhagyott béralap keretein belül rendelhetik eL A vállalati igazgatók jogkö­rének kiterjesztése nem vo­natkozik az államigazgatási vagy más költségvetésben gazdálkodó szervek vezetőire. Ä pénzügyminiszter a Bél-- és a Munkaügyi Tanáccsal, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával, és az illetékes mi­niszterrel egyetértésben szabá­lyozza majd. hogyan alkalmaz, zák a mostani rendeletben meghatározott elveket az álla­mi költségvetésben gazdálkodó szervek. A minisztertanács határoza­tának rendelkezései november 1-én lépnek hatályba. (MTI) Nagyszerű tervei vannak Mótraszelén a fiatal Lenin Tsz-nek Ez év áprilisában alakult a mátraszelei Lenin Tsz. A 27 tag 60 katasztrális hold földön kezdte meg a közös munkát. Számukra nem volt mindegy, hogy milyen gazdálkodást kez­denek. A gabona nem ígér bö termést ezen a talajon. Inkább az állattenyésztésre fordítanak nagyobb gondot, s a mellék­üzemágakra. melyek jóval jö­vedelmezőbbé teszik gazdasá­gukat. mint a gabonatermesz­tés. Kőbányájuk van. melyben két munkást foglalkoztatnak rendszeresen. A környékbeli községeket is ők látják el kő­vel. A nyáron egy darálót épí­tettek, melyet szeptember kö­zepén üzembe helyeztek. Most már nem egy községnek a mátraszelei Lenin Tsz darál. A jövőre vonatkozóan még annyit, hogy nagyszerű ter­veik vannak. Jelenleg 100 da­rab birkájuk van. de az állo­mányt 300—400-ra szeretnék emelni, hiszen van legelő elég. Az épületek átalakításával he­lyet biztosítanak egy tehén- és sertéstörzsnek is. A Daracsik pusztán pedig, mely a község­től 2 kilométerre van. 40 kh földdel, rendkívül jó helye len­ne a baromfi-farmnak. Persze azért még nem megy minden rendjén a Lenin Tsz- ben. Vannak tagok, kik nem viszik be lovaikat a közösbe hiszen a fuvarozgatásokból te­kintélyes jövedelmet biztosíta­nak maguknak. Pedig a terme­lőszövetkezetnek nagy szüksé­ge van minden fogatra. Pártunk Központi Vezetősé­ge a továbbiakban még jobban segíti termelőszövetkezeteink gazdasági megerősödését. A mátraszelei Lenin Tsz-en van most a sor. hogy élni tudjon a kedvezményekkel, a munkájuk nyomán szebb, virágzóbb éle' teremtődjön Mátraszelén is. Demkó Bálint agronómus VILÁGSZERTE ■ Vízvezeték a szárföldeken j Kelet-Kazahsztánban hatal­mas területet foglal el a Kur- galdzsinszkij sztyeppe. Az új telepesek rövid Idő alatt sok százezer hektár szűzföldet szántottak fel. Sok gondot okoz az új telepeseknek a vízhiány. E probléma megoldásában az állam nyújtott segítséget: a Kurgaldzsinszkij sztyeppén kö­rülbelül 300 kilométeres víz­vezetéket építenek. A bővizű Nura sztyeppéi folyótól a leg­nagyobb szovhozok földjeire jut a víz. A vízvezetékhálózat építése már megkezdődött. Szakembe­rek tanulmányozzák a Nura folyó medrét, ahol hatalmas víztároló létesítését tervezik. ' * Uj rizsfajták termelése Jugoszláviában A belgrádi Borba jelentése j szerint a jugoszláviai Koesane-l ban keresztezésekkel új rizs- £ fajtát termeltek, amelyet £ egyelőre a 69-es számmal je- : löltek meg. Ez 15—20 száza- £ lékkai nagyobb termést ad, ; mint az eddig legjobban be- ■ vált Maratelli-fajta, és jobban í ellenáll a növénybetegségekkel £ szemben. Az egyedüli hátrá- £ nya, hogy később érik be, mint : a többi fajta. A kocsanei ki- £ sérleti állomás most olyan faj- £ ta kísérletezésen munkálko- • dik, amely korábban érik.. így j kísérletek folynak egyebek- £ közt a Mi-ra-fajtával is. amely • korai termést hoz. ■ ■ ■ Nagyarányú fásítás a Sárga-folyó mentén £ A Sárga folyó középső sza-« kasza mentén ez év tavasza óta • 780.000 hektárnyi területet fá- • sítottak. Ez a fásítás is ré- £ sze annak a nagy koncepciójú £ tervnek, amely ennek a fo- £ lyamóriásnak a megzabolására £ irányul. A Sárga-folyó a £ múltban gyakran kiöntött és : milliók életét veszélyeztette, S milliók otthonát, termését j pusztította el. j Ötemeletes parkoló-torony j A nyugatnémetországi Maj- na-Frankfurtbsn szeptember 18-án átadták a forgalomnak egy ötemeletes parkolótornyot. A torony pincehelyiségeibe és emeleteire csigavonalú, mind­össze 8 fokos lejtésű betonutak vezetnek. A toronyban 400 sze- ményautó és 70 motorkerék­pár parkolhat. A város köz­pontjában épített parkolóto­rony lényegesen megkönnyíti a környéken a forgalmat, ame­lyet eddig megnehezítettek a város központjában az utcá­kon, tereken parkoló kocsik. Távolbalátás — telefonon? Az Egyesült Államokban kí­sérletek folynak, hogy a tele­víziós adásokat a rendes tele­fonvezetékeken át közvetítsék. Ennek 6orán sikerült egy köz­vetítés Los Angelesből New Yorkba — vagyis több mint 4000 kilométer távolságon át. A közvetített képek nagysága 25x25, illetve 50x75 millimé­ter. A kísérleteket folytató magánjellegű telefontársaság már tanulmányozza a kereske­delmi hasznosítás lehetőségeit. Alapos, körültekintő munkát a zárszámadások előkészítésénél Termelőszövetkezeteinkben november 1-ével megkez-> dődnek a zárszámadások. Ilyenkor ér véget egy-egy gaz­dasági év, s termelőszövetkezeteink, a jó gazda módjára ilyenkor veszik számításba, mennyi gabonájuk termett, milyen eredménnyel folyt az állattenyésztés, hogyan tel­jesítették az állammal szembeni kötelezettségüket, meny­nyivel gyarapodott a közös alap és mit tudnak osztani a tagoknak. Egyszóval: hogyan is gazdálkodtak az elmúlt esztendőben. Nagy munkát kíván ez, mert minden zár­számadás egy-egy határkő a termelőszövetkezet életében, amely azt jelzi, mennyit fejlődött, haladt a tsz egy eszten­dő alatt. Aszályos, száraz év volt az idei, s ez bizony legalább egy-két mázsával lejjebb szorította a gabona holdankénti átlagát. Az összefüggő, nagy táblán azonban a fejlett agro­technika, a gondos munka így is meghozta az eredményt. Termelőszövetkezeteinknél nincs ok az aggodalomra, hi­szen valamennyi gabonaféleségből túlszárnyalták az egyé­nileg dolgozó parasztok terméseredményeit, őszi búzából és rizsből pedig 2 mázsával termeltek többet katasztrális holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A nógrádi Béke Termelőszövetkezet 38 holdon őszi búzát vetett. A tavasszal kétszer hengerezték a búzát, fo- gasolták, kétszer kapott pétisót, s egyszer érett istálló- trágyával is fejtrágyázták. Az eredmény: a tervezett 10 és fél mázsa helyett 12 mázsát adott a búza holdanként. De jól fizetett tavaszi búzájuk is. Az átlagtermés 9,70 mázsa, így aztán könnyű szerrel teljesítették beadási kötelezett­ségüket, s jut bőven osztani is, az egész éven át szorgal­masan dolgozó tagoknak. A berkenyéi Petőfi Tsz-ben az állattenyésztés lendített sokat a tagokon. 21 jól tejelő szarvasmarhájuk van, me­lyektől a gondos ápolás, takarmányozás következtében több mint 230 liter tejet fejnek naponta. Beadási kötele­zettségüket már régen, még az év elején teljesítették, s így most már a tej nagy részét napi áron értékesíthetik, Havonként a közel 7000 liter tej —- ha csak egészen dur­ván számolunk is — több mint 24 000 forintot hozott a Petőfinek. A dejtári József Attila Termelőszövetkezetben pedig a sok egyéb mellett, a sertéstenyésztés jövedelmét veszik figyelembe a zárszámadási előkészületek során. Természetesen, hogy milyen eredménnyel dolgoztak termelőszövetkezeteink az csak a zárszámadáskor mutat­kozik meg. Pontos adatok a bevételről kiadásról, egyen­lőre még nem állnak rendelkezésünkre. De már folynak az előkészületek, hogy mielőbb tiszta képet kapjanak min­denről. A cserhátsurányi Szabadság Tsz-ben, Istvanovszici József könyvelő már rendezte a tagok könyvében a mun­kaegységeket. Előkészítette a szövetkezet vagyontárgyait a leltározáshoz, melyben részt vesz az ellenőrző bizottság egy tagja is. Folynak az előkészületek az érsekvadkerti Dimitrov Tsz-ben is. Cereden viszont a Kelet Fényénél úgy látszik fél az önállóságtól a könyvelő, mert a járáa segítségét várja az előkészítő munkálatokhoz. Balassagyarmaton október 13-ón ötnapos tanfolyam indult olyan könyvelők részvételével, kiknek még nincs eleg tapasztalatuk a zárszámadás előkészítésével kapcso. latosan. Ezen öt nap alatt a termelőszövetkezet zárszám­adását, a ten,’- és költségvetés készítését tanulmányozzák n?aj°,a termelőszövetkezetek mezőgazdászai es állattenyésztői jönnek össze, hogy megbeszéljék felada­tukat ugyancsak a zárszámadások során. Nagy munka folyik tehát most termelőszövetkezeteink- .zen az °s,zí szántás-vetés gondja mellett, meg kell kezdem az előkészületeket a zárszámadásra, mely csak nyeS; akk0r h0Ma ma«ával a tagok meg- elegedettsegét, ha alapos, körültekintő munka előzi ••■••■■■nuHnnHnmmiHHMnn, A tizennegyedik építkezési botrány Nyugat-Berlin ben A német lapok az utóbbi időben gyakran számoltak be arról, hogy Nyugat-Berlinben lelepleztek valakit vagy meg­szökött valaki, aki éveken ke­resztül jelentős összegeket vett fel lakáskeresőktől azzal az ígérettel, hogy egy épülő bér. házban lakást biztosít szá­mukra. Volt olyan is, aki egy épülő bérház minden lakását háronvszor-négyszer adta el. aztán megszökött a pénzzel. Most a „Vorwärts“ hírt ad a 14-ik nagy építkezési botrány- ról. amelynek több 6záz nyug­díjas és rokkant a károsultja. Walter H. és Erna B. Charlot- tenburgban megalakította a „Családi otthon- és lakásszer­ző egyesületet", amelyben 1952 óta több mint ezer tagot vet­tek fel. Minden tag 3 márka belépési díjat és 24 márka (kb: 120 Ft) évi hozzájárulást fize­tett a nem létező építkezések, hez. Sok egyesületi tagtól je­lentős összegeket vettek fel ál­lítólagos telkek vételáraként A csalók állandóan hirdettek a berlini újságokban és össz­komfortos lakásokat kínáltak, habár semmiféle lakással nem rendelkeztek. A legtragikusabb az egészben az. hogy a két csaló főleg a nyugdíjasok és háborús rokkantak közül to­borozták az „egyesület“ tag. jait; Furcsa csibe falka \ „Lefékezett férjek Egyesülete“ Rómában megalakították a „Lefékezett Férjek Egyesüle­tét". Az egyesület tagjai azt ál­lítják. már régóta nagyszerű karriert futottak volna be, ha feleségeik nem fékezték volna őket. Az egyesületnek már 162 tagja van. Or ián! meteor Becs felett A bécsi csillagvizsgáló állo­máson vasárnap rendkívüli ké­szültség volt, miutón az osztrák fővárostól délkeletre hatalmas méretű meteor jelent meg az égboltozaton. Az izzó fényű meteor néhány másodpercre holdnagyságúnak tűnt. Osztrák szakemberek azt hiszik, hogy a meteor magyar területen zu­hant le. Li Van Mák, a vietnami nép­hadsereg egyik nemrég lesze­relt felcserje érdekes kísérle­tezésbe fogott a múlt télen. A Tien-Fu kínai lap egyik múlt évi számában arról olvasott, hogy egy kínai biológus a lúd és a tvúk hibridizálásáva! fog­lalkozik. Szeget ütött a fejébe a gondolat, s mivel nagyszámú tyúk és lúd van & gazdaság­ban, s tojás is volt bőven, el­határozta, hogy próbát tesz. Elővett egy lúdtojást és tíz tyúktojást, majd egy forró víz­ben fertőtlenített fecskendővel fehérjét szívott a lúdtojásból, s minden tyúktojásba tíz-tíz köbmillimétert fecskendezett be. Az „oltás1 után a lyukakat olvasztott viasszal gondosan elzárta, hogy a fecskendő tűje ej ne törjön, előzőleg mindig közönséges tűvel szúrt lyukat a tojásokon. Az első kísérletnél a „beol­tás" után 20 napra (januárban) keltek ki a csibék. A második kísérletet május­ban végezte Li Van Mák és most már nem száz, hanem 500 köbmilliméter lúdtojásfehérjét fecskendezett be minden tyúk. tojásba. Az eredmények most még szembetűnőbbek lettek. A csibéknek rendkívül nagy étvágyuk van, gyorsan fejlőd­nek, lábuk feltűnően hosszú^ combjuk izmos, úgyhogy szinte „emeletes" csibéknek hinné őket az ember. A máso. dik kísérletből származó csi­bék három hónapos korukra elérték a kifejlett kakasok ma­gasságát, súlvuk átlagosan egy kilogramm körül volt. A környék lakói evakran lá­togatnak el Li Van Mák farm­jára, hogy gyönyörködjenek a szinte szemlátomást fejlődő esi-; bekben, s hogy maguk ie el­tanulják a hibridizálás módját»

Next

/
Thumbnails
Contents