Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-10 / 81. szám

SZABAD AOC.RAD 1956. október 10. ORSZÁGSZERTE (SAJTÓSZEMLE A .MEGYEI LAPOKBÓL) VASMEGYE I MEGYEI UHACS l»P)A Egy holdon -li.'i mázsa burgonya Nagyszerű termelési rekord­ról olvashatunk Vas megye Iái jában. „Nemrégen kezdték meg a krumpliszedést a T áplán- szentkereszti Kísérleti Gazda­ságban. — írja a lap. Mindösz- sze két holdon folytattak kí­sérletet mintegy hatvankét burgonyafajtával, köztük az lengyel Leninóval, a német újkisvárdai nemesítésekkel, a Capellával, s néhány homok- szentgyörgyi (Somogy megye) fajtával. A minap aztán kiszedték a korábban érő újkisvárdait. A tudományos kutatásoknak mindig ez a legizgalmasabb része: mennyi terem, beválik-e a kísérletezés és a középkötött, agyagos földben valóban hoz­hat-e bőséges termést a bur­gonya? Deutsch Miklós tudományos kutató szerénykedve válaszol kérdéseinkre. — A szedési eredmény sze­rint az újkisvárdai fajta 285 mázsát adott holdanként a „nem krumpliföldben”. 4— Jól értettük? Kétszáz­nyolcvanöt mázsa? ■— Annyi. Nem tudom pon­tosan milyen eredmények van­nak az ország más részeiben, kísérleti gazdaságaiban, a bur­gonyatermesztésben, de az biz­tos, hogy a táplánszentkereszti kötött földben ez rekord, s— Hogyan érték el? «- Természetesen a legkor­szerűbb agrotechnikával. Ösz- szel 200 mázsa jó minőségű is­tállótrágyával és 100 kiló szu­perfoszfáttal szórtuk meg a földet és elvégeztük a mély­szántást. Tavasszal holdanként 100 kiló kálisót hintettünk egyenletesen a burgonyára. Öt­ször gyomtalanítottuk a bur­gonyát.’* jvépíjsAg Hogy a pékeknek is legyen éjszakáink... A legtöbb péküzemben éjjel is dolgoznak, hogy minden üz­letbe jusson reggelre elegendő friss kenyér. A sütőipar dolgo­zóinak azonban hamarosan könnyebb lesz a munkájuk. A főváros VII. kerületében, továbbá Kispesten, Pestlőrin- cen és Komárom megye pék­üzemeiben, vagyis ahol eddig csak egy műszakban éjjel dol­goztak, kísérletképpen új mód­szerre tértek át. Ezeken a he­lyeken este elkészítik a ko­vászt, s hajnali 4 órakor da­gasztják a. formázó és a sütők pedig 5 órakor kezdik meg munkájukat. Éjszaka tehát nircs munka. Az új módszernek kettős az előnye: az egyik, hogy megkí­mélik a pélceket a fárasztó éj­szakai munkától, a másik elő­nyét pedig a lakosság élvezi, az eddigiektől eltérően, ezek­ből a pékségekből nemcsak reggel, hanem délben is friss sütemény és kenyér kerül az üzletekbe. Az új munkabeosztás jól be­vált és tetszést aratott a la­kosság körében is. A tervek szerint az új módszert hama­rosan bevezetik az ország va­lamennyi egyműszakos sütödé­jében — írja Pest megye lapja. • i? >ir min int.'UMfiti unvti »int:mt is i uit;n i.n;: n*.. 17 kilós kon ötezer pár cipő sorakozik, egymás mellett a dobozokban. Mintegy 2 millió forint értékű árukészlettel rendelkezik ez a cipőszalon, amelyet október el­sején, hétfőn délelőtt 9 ói-akor nyitottak meg a nagyközönség előtt. A legolcsóbb férfi cipő 165 forint, a legdrágább 500. A női cipők ára 135—400, a gyermek­cipőké pedig 60—180 forint, kaphatók a 475 forintos néger, barna, sima, minőségi borjú- boxbőrből készült férfi export­cipők. Az ugyanilyen női, ra­gasztott bőrtalpú cipő ára pe­dig 375 forint. Megtalálhatók az üzletben a pécsi Kossuth Cipész Ktsz, a pécsi helyiipari vállalat, a Szigetvári Cipő­gyár, a komlói helyiipari vál­lalat legszebb gyártmányai. ikrrdinnve Érdekes híradást közölt a borsodiak lapja szerdán. „A szentistváni Béke Tsz dinnyeföldjén óriási ikerdinj- nye termett. Az egybenőtt, két hatalmas dinnye súlya megha­ladja a 17 és fél kilót. A ter­melőszövetkezet az idén több mint 200 000 forintot árult dinnyeterméséből.” KOMÁROM MEGYEI. rill •Kvrli * Krt'&mm DOLGOZOK LAPJA Korszerűsítik az almásfnzítői olajgyárat Az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalatnál a második ötéves 1UtG HaitTiRtitft'.iArl'lli) m m NÉPÚJSÁG ii MP? U.VU NfC)»1 Bll'OHSAiCA A MfíUl Tátjái li?)* fTroiTU!. n «1A» ara (A »laf mtnirram 'V iw»»»» Ma^nézinmkohó építéséhez kezdenek Apeon A második ötéves terv irány­elveiben a többi között az is szerepel, hogy a „színesfém kohászatban meg kell indítani a hazai magnéziumtermelést, ami jó minőségű alumíniumöt­vözetek gyártását teszi lehető­vé”. Ennek megfelelően a nem­rég létesült Heves megyei Apci Fémtermia Vállalatnál már szorgalmasan készülnek az el­ső száztonnás kísérleti magné­ziumkohó felépítéséhez — ad­ja hírül a Heves megyei Nép­újság; — Az anyagok legna­gyobb része már a helyszínen van. A munkálatokat a Heves megyei Építőipari Vállalat dol­gozói október 15-én kezdik meg és a tervek szerint a jövő év elején fejeződnek be a munkálatok; DUNÁNTÚLI , NAPLÓ Cipőszalónt nyitottak Pécsett „Megnyílt Pécs első cipősza­lonja” — olvashatjuk a Bara­nya megyei pártbizottság és ta­nács lapjában; Ez a fővárosi nívójú, csillo­gó üzlet arról híres, hogy itt olyan minőségű cipőket hoz­nak forgalomba, amilyeneket más üzletekben egyáltalán nem árusítanak. Emellett meg­találhatók azok a cipők is, •amelyeket más boltokban is forgalomba hoznak. A polco­tervben több új üzemrészt épí­tenek és korszerűsítik a jelen­legi berendezést. A legfonto­sabb munkákhoz már hozzá­láttak. Kedden mintegy más­félmillió forintos költséggel megkezdték az atmoszférikus vácuum-tornyok korszerűsíté­sét. Szükségessé vált az úgy­nevezett hőcserélő rendszer át­alakítása is, mert a mostani­ban nem tudják megfelelő fok­ra felhevíteni a nyersolajat. Most csupán 135—140 fokra, az átalakítás után pedig 170 fokra melegíthetik az olajat. A tornyok korszerűsítésével és a hőkicserélő rendszer átala­kításával évente 20 000 tonná­val emelkedik a nyersolajfel­dolgozás az almásfüzitői olaj­gyárban; Könnyebb dolguk let! a szegedi háziasszonyoknak Porszívó-, padlóhefélőgép és varrógép kölcsönzését kezdték meg néhány héttel ezelőtt a Kiskereskedelmi Vállalat Sztá­lin körút 47. szám alatti mű­szaki árudájában. Varrógépet hosszabb időre kölcsönöznék, porszívót és pad- lókefélőt fél hapra is igénybe lehet venni. A kölcsönzés ára fél napra 7 forint, egész napra 12 forint. Délután négytől más. nap reggelig szintén hét forin­tért lehet kölcsönözni. Ezzel Ikülönösen a dolgozó nők ház­tartási munkáját könnyítik meg, azokét, akik csak a dél­utáni órákban takaríthatnak. A kölcsönzéshez a személy­azonossági igazolvány számát írják fel és harminc forint le­tétet kérnek, amelyet termé­szetesen visszafizetnek a gép visszaadásakor. Földben van már a jövő évi kenyér A magyargéci Marx Károly Termelőszövetkezet gabonáját már a földben éri az eső. A 35 'kh búzát és a 15 hold árpát már a hónap első napjaiban el­vetették. A cukorrépa kivéte­lével betakarították az őszi ka­pásokat. A 20 holdas kukori­catábláról levágták a szárat is. Televíziós felvételek az ezeréves Csongrádról Csongrád, az ősi magyar vá­ros most ünnepelte alapításá­nak ezredik és felszabadulásá­nak tizenkettedik évforduló­ját. Az ünnepségek alkalmából a magyar televízió pénteken felvételeket készített a város­ról, többek között a Kossuth Művelődési Házban rendezett szőlő- és gyümölcskiállitásról és a most létesített állandó múzeumról, annak régészeti kiállításáról, továbbá a Csong­rád határában folyó szüretről. Megkezdték a bélyeg- sorsjegyek árusítóját A Magyar Filatélia Vállalat a bélyeggyűjtők kérésére de­cember 8-án ismét rendez bé­lyegsorsjátékot. Erre Ivat osz­tályban 30 000 sorsjegyet bo­csátottak ki. A tízforintos sorsjegyek árusítását már megkezdték a Magyar Filaté­lia Vállalat központjában, va­lamint a fővárosi és a vidéki fiókokban. A decemberi sorsoláson mintegy 100 000 forint értékű bélyegnyereményt húznak ki. A főnyeremény egy 10 000 fo­rintos magyar bélyeggyűjte­mény, amely a felszabadulás óta megjelent bélyegeinket tar­talmazza. 11 ortfoghefáskori sir Sárospatakon Sárospatak határában az őszi szántás során honfoglaláskori sír maradványaira bukkantak. Megállapították, hogy a sírban egy vitézt temettek el teljes fegyverzetével és lovával együtt. Ez a sír nem az első honfoglalásköri emlék a kör­nyéken és ezért most azt ku­tatják. milyen kiterjedésű volt az ősmagyarok itteni települé­se, vagy csupán a továbbvonu- lás során elhaltak temetkező­helye került-e felszínre; Megkezdődött a téli üdülési idén; Október 4-én, csütörtökön megkezdődött a Balaton mel­lett a téli üdülési idény. A SZOT északbalatoni üdülőhá­zai, amelyekben a nyár folya­mán több mint 26 000 felnőtt és 3000 gyermek nyaralt, leg­nagyobbrészt bezárták kapui­kat. Balatonfüreden és Héví­zen azonban télen sem szüne­tel az üdülés. Központi fűtés­sel ellátott, a télre is jól be­rendezett öt üdülőházban egy- időben ezerkétszázan tölthetik szabadságukat. Ezeket az üdü­lőket kibővített könyvtárral és téli sportfelszerelésekkel is ellátják; Tároljunk télire C vitamint Sok szó esik minden évben arról, hogy a téli egyhangú ét­rendet gyümölcsfogyasztással kell élénkíteni, színesíteni. A gyümölcs mindennap rendsze­resen biztosítja azt a szüksé­ges C-vitamin mennyiséget, ami az ember egészsége szem­pontjából elengedhetetlen. A C-vitamin a szervezetben nem halmozódik. A napi szükséges mennyiség felhasználása után a felesleges kiürül a szervezet­ből. Tehát a heti C-vitamin anyagot csak napokra osztva vihetjük be a szervezetbe. Ezért szükséges felnőttek és gyermekek részére egyaránt, hogy rendszeresen fogyasszon C-vitamin tartalmú ételt, vagy gyümölcsöt. Most nem a C-vitamin tar­talmú ételekről, a zöldpapriká­ról, a savanyú káposztáról, a csipkebogyóról akarunk be­szélni, hanem kizárólag a gyü­mölcsről, az őszi gyümölcsök tárolásáról. Vitathatatlan, hogy a gyümölcs a legalkal­masabb és legízletesebb a szer­vezet C-vitamin pótlására. Ugyancsak vitathatatlan az a konyhatechnikái tény is, hogy a C-vitamin egy része magas hőfokon elbomlik, tönkremegy. Éppen ezért a befőtt, vagy egyéb magasabb hővel kon­zervált ételek C-vitamin meny- nyiségük egy részét elvesztik. Az az igazán értékes téli gyü­mölcs. amelyet sikerül nyers állapotban tárolnunk.. Három gyümölcsféleség van, amelynek helyes ésszerű táro­lása fontos a háziasszony szá­mára. Ez a három gyümölcs: az alma, a szőlő és a szilva; Az alma eltevésénél elsősor­ban arra ügyeljünk, hogy ép, egészséges, nem túl érett pél­dányokat rakjunk be. Vigyáz­zunk, hogy természetes védő­rétegét, a gyümölcs hamvát le ne törüljük és az almát ne zsú­foljuk, ne füllesszük be. Az cltevés céljára az egymás fe­lett elhelyezett, sűrű polcok a legmegfelelőbbek, ahol úgy rakjuk sorba a gyümölcsöt, hogy szél érhesse, levegő jár­hassa és közben a romló pél­dányokat észrevegyük és idő­ben kiemelhessük. A polcok helyett egymásra helyezhető, szellőződő, úgynevezett gyü­mölcsládákat is használhatunk, mert ezek a kamra közepén is könnyen elférnek. Gondos rak­tározás és szorgalmas ellenőr­zés mellett az alma április— májusig ís tárolható. A szőlő nem ilyen hosszú életű gyümölcs, bár gondos kezelés mellett a tél végéig is eláll. A szőlőt fajtájuk szerint kell raktározni. A sűrű szőlő­fürtök nem valók téli elrakás- ra. A könnyen szellőző, laza fürtök alkalmasak „felkötés- re‘\ A tárolásra szánt szőlő- fürtöket úgy kössük a raffia- akasztóra. kukoricaháncsra, vagy akár spárgakantárra,' hogy azt a középszár végén erősítsük a fürtre. A főszár le­felé lógjon és fürt visszabuk­jon az ellenkező helyzetbe, mint ahogy a szárán lógott. így az egész kitárul és szellő­sebb lesz, mintha a másik vé­gén függesztenénk fel. Arra is ügyeljünk, hegy a rúdra való felhelyezéskor az egyik fürt mindig magasabban álljon, a másik viszont mélyebben. így nem érnek össze és nem rom­lik egyik a másiktól. Arra is ügyeljünk, hogy felakasztás előtt a sérült vagy rothadó szemeket ollóval gondosan tá­volítsuk el a fürtből. A szilva természetes állapo­tában nem bírja a tárolást. Pár hét alatt rothadni kezd. Előfordul ugyan, hogy száraz helyen, egymástól távol rakva ősz végéig eláll, de ez tulaj­donképpen már az aszalás kez­dete. Az aszalás a szilva helyes tárolásának módja. Gondosan meg kell válogat­ni az aszalásra szánt szilvát. Először jó, ha napon szárítjuk. Az idei szép, napsugaras ósz erre különösen alkalmas. Arra vigyázzunk csak, nehogy poros helyen szárítsuk, mert a hosz- szú eljárás amúgy is eléggé piszkítja a gyümölcsöt. Pár napi szárítás után sor kerül­het a tulajdonképpeni házi aszalásra, ami abból áll, hogy kenyérsütés után tepsiben, vagy lapokon a kemencébe tol­juk be az aszalásra szánt gyü­mölcsöt. Miért jő az aszaltszilva? Az aszalás során sohasem tesszük ki olyan magas hőfoknak, jhogy az a benne lévő vitamin­mennyiséget elbontaná. így az aszalt gyümölcs egész vitamin- mennyiségét tartalmazza. Ha­sonlóképpen vagyunk a cukor- tartalommal is. A befőzéskor ennek egy része távozik. Az aszaltszilva az összes értékes eukormennyiségét megőrzi. Ezért ajánlatos az idei nagy szilvatermés mellett minél több szilva tárolása a téli na­pokra. ___________ Az esőre várnak... Ecseg község dolgozó pa­rasztjai a 485 hold kenyérga­bonából eddig 25 hold körül vetettek el. Nincs egyetlen olyan gazda sem, alti földbe tette volna már az őszi gabo­náját. Az esőre várnak. Így aztán nem csoda, ha valami­kor november közepére végez­nek, s mert az ecsegi gazdák rendkívül óvatosak, akkor is csak ha az „idő engedi“; Cipőfűző- szintetikus műszállal erősítve A negyedik negyedévben a rövidáruipar töb tízezer pár, szintetikus műszállal erősített cipőfűzőt készít. Az új cipő­fűző élettartama három-négy- szer nagyobb a réginél. Tért hódítanak a szintetikus anyagok a rövidáruipar mű­szaki cikkeinél is. A nylon- szigetelőszalag erősebb és vé­konyabb az eddig gyártott mű. selyem szigetelőszalagnál és felhasználása komoly előnyö két jelent az elektromos ipar­ban. Most próbáljuk ki a PVC- vel impregnált pamut hajtószí­jakat. A laboratóriumi vizsgá­latok már igazolták, hogy az ilyen textil hajtószíjak fizikai tulajdonságai egyenértékűek a bőrszíjakéval, így importmeg­takarítás szempontjából igen gazdaságosak; A hűséges munka jutalma j darálóban találkozom zí Dánosok Józseffel. Ne­hezen, vontatottan indul a be­szélgetés, mert ritkán áll a gép és ilyenkor Dancsők bácsi szeme, figyelme a munkára irányul. A beszélgetés szüne­teiben elnézem, hogy milyen fürgén mozog ez az alacsony, köpcös ember. Amikor több a munka, kopaszodó fején hátra tolja a kalapot, végigtörli egészséges arcát és mindjárt jobban megy miiulen. Hatvannégy éves. Nem aka­rok neki hízelegni, de nem látszik annyinak. — Megalakulása óta tagja vagyok a szécsényi II. Rákó­czi Ferenc Termelőszövetke­zetnek — mondja, amikor kö­zelebb kerülünk egymáshoz. — Ma mar egyenesben vagyunk, de azért nem felejtettük még el, hogy milyen nehezen kezd­tük. Keserves esztendők vol­tak. Dolgoztunk, mégis szűkö­sen éltünk. Sokan megerősítették ezt. A régi tagok is, meg olyanok is, akik 1953 őszén kiléptek a tsz- ből. Maradjunk sorjában. — A legmelegebb mégis öt- vetháromban volt — folytatja Dánosok bácsi. M ost is melege lesz, ahogy erre gondol. Zsebkendőt vesz elő és megtörli a homlo­kát. — Többen kiléptek — foly­tatja aztán. — A nagyobb baj az volt, hogy megzavarodott a többi is. Megtartottuk a gyű­lést és másnap reggel csak ketten jelentkeztünk munkára, Rádi meg én. Pedig dologidő volt, vetni kellett. Egymásra néztünk: no most mit csinál­junk? Nagyot sóhajt, nehéz az em­lékezés. — Szerencsére Rádi Sándor értett a gépekhez. Szerzett a gépállomásról vetögépet, aztán kettesben hozzáfogtunk. El is vetettünk 20 hold búzát meg 24 hold **zi árpát. Aztán ap­ránként visszaszállingóztak a többiek is, — Érdemes is volt! — mond­ja vidámabban. — Utána kez­dett jobban menni. — Mi volt a múlt év jöve­delme? — kérdezem. — Mindjárt megmondom. És már szedi is elő a kis fü­zetet, ahol minden fel van je­gyezve. Innen olvassa: — Először is volt 477 mun­kaegységem, Erre aztán kap­tam búzából 22 mázsa 43 ki­lót, meg 3 mázsa prémiumot, árpából 7,40 mázsát, szénából 5,49 mázsát, kukoricából 2,34 mázsát, vörösheréből 10,87 má­zsát, szalmától 9,78 mázsát, hereszalmából 4,68 mázsát és készpénzben 3818 forintot, G ondosan becsukja a kis füzetet és a zsebébe te­szi. Rám néz. — Szép — mondom önkén­telenül. Mindketten elgondolkozunk, aztán én szólalok meg: — Ehhez hozzájött még a háztáji gazdaság jövedelme, igaz-e 7 Int, hogy igen. '■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■a — Hogy áll most a háztáji gazdasága? — Van egy tehenem meg egy anyadisznóm. — Süldő -nincs? — De van az is kettő. Éve­sek. — Malac? — Az is van öt. Négyhóna­posak. — Hízó van-e? — Hogyne lenne! — mond­ja mosolyogva. Ha számolni kezd az ember, csak bólintani tud: igazán szép! Furdal a kíváncsiság: — Aztán mire költötte a jö­vedelmét, Dancsok bácsi? — Házat építettem. O lyan egyszerűen, termé­szetesen mondja, hogy én is magától érthetőnek tar­tom. Dancsok József hatvan- négyéves korában a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-ben jutott el oda, hogy házat épít­sen. — Milyen a ház? — Szoba, konyha, spájz, elő­szoba. Van hozzá istálló is. — Kapott segítséget? — Kaptam bontást is, ami­ből került ki tégla is, meg fa is; aztán kölcsönt a takarék­ból. — Mennyit? — Tízezer forintot. — Ezzel hogy áll? — "To.t kezdem majd tör­leszteni. Lehet, hogy a közeli napokban. A feleségem kihaj­totta a két süldőt a vásárba. Ha kap darabjáért ezret, ak­kor eladja. Ezzel kezdjük a törlesztést. — A többit 1 jy gondolja? — Ügy terveztem, hogy el­adom a tehenet. Így ügyesen megszabadulnék az adósság­tól. Az asszony azonban mást mondott és ráhallgattam. Nem, akar megválni a tehéntől. Disznóból, tejből meg má-s el­adni valóból ki tudjuk fizetni, lg” tovább tart de megmered a tehén. — Egy biztos, jövő ilyenkor tisztán akarok állni! — teszi hozzá egy kis szünet után. Még a hangját is felemeli er­re. Nem lehet ezeket a szavakat közömbösen hallgatni, átme­legszik tőlük az ember, megte­lik Dancsok bácsi bizalmával, derűjével. — Család van-e7 — érdeklő­döm tovább, mert nehéz elvál­ni tőle. — Van. Az egyik fiam taní­tó, Ságon, a másik meg kato­natiszt Sopronban. Százados. okáig beszélgetünk még. Érdekes, akármerre in- dulun' el, újra csak visszaka­nyarodunk a tsz-hez. Dancsok bácsi szavai irányítanak visz- sza. Ez a fő gondja. Ez volt a gondja akkor is, amikor ki- böjtölte a sovány esztendőket, ez hajtotta akkor is, amikor a legválságosabb napjait élte a tsz. S az eredmény? Az is megvan. Hatvannégy éves ko­rában beköltözhetett a saját házába. Megérdemelten. Jel­kép ez a ház, a hűséges munka jutalmát példázza. M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents