Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-10 / 81. szám

5 1956. október 10. SZABAD AÖGBÁB Hol kell kezdeni a széntakarékosságot? HÁRMAN AZ ACÉLÁRUGYÁRI DÍSZESEK KÖZÜL Sosem esett annyi szó a széntakaróko&ságról, mint ép­pen manapság. A napokban jött a híre, hogy a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium ön­álló energiatervezési osztályt szervez a széntakarékcs- ság, az energiagazdálkodás za­vartalanságának biztosítására. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy attól, ha beszélünk róla és külön minisztériumi osztályt szervezünk az ésszerű és szigorú takarékosság céljá­ból, ez egy csapásra megoldó­dik. Nem. ez még nem elég, hanem már a tervezés idején, — de legfőképpen a termelés során — kell megkezdeni a széntakarékosságot, jobban mondva, nem is a szénnel, ha­nem a kitermelésére fordított firikai, szellemi és anyagi erőkkel kell ez idő alatt oko­san gazdálkodni. Ha a szénbá­nyászat egyszerű munkásai és vezetői így cselekszenek, keve­sebb erővel több szenet ter­melhetnek, s ennek következ­tében a fogyasztók több szén­ből többet takaríthatnak meg. A széntakarékosság e köz­vetett útjainak kutatása köz­ben bekopogtatunk Molnár Ti- bordhoz, a Kazári Bányaüzem főkönyvelőjéhez, aki a számvi­teli szakember szemével kísé­ri figyelemmel bányaüzeme, a tröszt és a minisztérium mun­káját és igen érdekes és több­oldalú. természetesen nem tel­jes választ adott a címben fog­lalt kérdésre: Hol kell kezdeni a széntakarékosságot? — Nem is tudom, hogy hol kezdjem a választ, mert sok ága-boga van ennek a kérdés­nek, de kezdjük talán itthon a bányaüzemnél. — Gyakran jönnek hozzám a bányáktól a műszaki veze­tők. bányamesterek, körlétve- zetők és aknászok, s verik a mellüket, hogy túlteljesítették mennyiségi tervüket, de ami­kor eléjük teszem a többi mu­tatókat, amelyek a termelésre fordított létszámot, műszakszá­mot, béralapot és önköltséget mutatják, mindjárt kisebb lesz a hangjuk, mert ezek a muta­tók leggyakrabban igen szomo­rú képet festenek. De bár­mennyiszer világosítom is fel a műszaki vezető elvtársakat, mégsem értik meg, hogy a mennyiségi terv teljesítése egymagában még nem elég az üzem teljes tervének teljesíté­séhez. — A bányaüzem főmérnöké, Kreffly elvtárs elegendő fi­gyelmet fordít-e a mutatók alakulására? — vetjük közbe a kérdést. — Megmondom egész őszin­tén, nem — hangzik a kurta válasz. (A rövid válaszhoz eny- nyi megjegyzés kívánkozik: főmérnök eivtárs, ez nem he­lyénvaló dolog!) — De ha már az őszinte vé­leménynyilvánításnál tartunk — folytatja a főkönyvelő — elmondom még azt is, hogy gyakran nem vagyok megelé­gedve az aknászok és a lőmes- terek munkájával. Csak kát példát mondok el. Két hónappal ezelőtt 12 ezer forintot kellett kifizetnünk el­maradt bér fejében, mert az- ÍGY FŐKÖNYVELŐ PANASZAI ­aknászok pontatlanul vettek át egy munkát. A második példát a lőmeste- rek figyelmébe ajánlom. Nem­régiben az egyik brigádtól 327 kg robbanóanyag árát akarta levonatni egyikük. — A két példát azért mon­dom név nélkül, mert a fi­gyelmeztetés minden aknász­nak és lőmestemek szól. Sok­kal pontosabb és lelkiismere­tesebb nyilvántartást várunk tőlük! A második negyedév során a kazári bányaüzem éül köb­méter bányafát takarított meg. Ez a mennyiség a bányaüzem 10—12 napi bányaíafogyasztá- sának felel meg. E jelentős megtakarításért több mint 20 ezer forint járt volna a kazári bányászoknak. Egy fillért sem kaptak, mert állítólag a Bá­nyaműszaki Felügyelőség ki­fogásolta a bányaüzem vága­tainak állapotát. Lehet, hogy részben helyénvaló volt a Bá­nyaműszaki Felügyelőség íté­lete, de ezzel az indokkal nem szabad lett volna az egész ju­talmat megvonni. A fenti esetet már régebben hallottuk és azért mondtuk el, mert valahogy jellemzőnek ta­láljuk a felettes ezervek Ka­zárral szemben tanúsított ma­gatartására. s ennek a hatása a főkönyvelő következő sza­vaiban fejeződne ki legjobban. — Nekünk takarékoskodni sem érdemes, mert az is baj, ha valamit jól csinálunk. — Ez kétségtelenül méltány­talanság volt... — akarjuk közbevetni, de Molnár elvtárs nem engedi végigmondani, ha­nem így folytatja: — Mondok én még cifrább esetet is, majd ahhoz szólja­nak hozzá. — Harmadik hónapja végez­zük Gyula-akna felfejlesztését. Ez megkívánná, hogy három lőmestert és három külszíni munkást felvegyünk. A tröszt szándékunkkal egyetért, de sem létszámot, sem béralapot nem ad rá, pedig a bányaüzem így is jelentős terven felüli ál­lománnyal dolgozik. Vagy még egy eset a sok közül. Szabály szerint tizenöt nappal előbb kellene közölni a bányaüzemekkel a negyedévi tervszámokat. Már benne jár­nak a negyedévben és még hi­vatalosan, tehát írásban egyet­len számot sem közöltek ve­lünk. A napokban kitelefonál­ták, a teljesítményt, a létszá­mot és a műszakok számát, viszont béralap és önköltségi tervmut&tóról egy hang sincs. Ilyenformán a tröszt jóvoltá­ból a mi tervezésünk semmit sem ér, mert terveinket min­dig utólag készítjük el. Lehet­séges, hogy a tröszt sem kapja meg idejében a minisztérium­tól a tervszámokat, s ezért nem tudja megadni ő sem. De ha így van, ezt sem hallgat­hatjuk el. És ha már a minisztérium­nál tartunk, még egy dolgot írjanak meg elvtársak. Sehogy sem' tudom megérteni, miért kell minden évben változtatni a terv- és útókalkuláció nyom­tatványokat. Elég idő eltelt már ahhoz is, hogy végleges formájában szerkesszék meg ezeket a nyom talányokat, mert úgy gondolom, hogy ne­künk sok bosszúságba, a mi­nisztériumnak pedig sok pén­zébe kerülhet ez a játék. Tovább nem soroljuk a gondokkal teli főkönyvelő pa­naszait, pedig még volna mi­vel folytani, hanem pontöt te­szünk rájuk abban a remény­ben, hogy mindazok, akikre az orvoslás vár a bányaüzem­nél, a trösztnél és a miniszté- riuban. tesznek arról, hogy hasonló panaszokra ne csak Kazáron, hanem másutt se le­gyen ok. Meg kell ezt tenniük azért is, mert ezzel a szénbá­nyászat szervezettségét erősí­tik. amin viszont a takarékos­ság sorsa is múlik. Kovács János I MÖHOSZ partizántagozatának aktivaértekezlete A MÖIIOSZ paxtizántagoza- ta hétfőn délután aktívaérte­kezletet tartott. A beszámolót Földes László tartotta. Beve­zetőben a személyi kultusz, az önkényeskedés, a törvénysér­tés súlyos következményeiről beszélt. Ezután szervezeti kér­désekkel foglalkozott. A vitában sok szó esett ar­ról, hogy a pártmunkába fo­kozottabban vonják be a nagy tapasztalattal rendelkező egy­kori partizánokat. Számos fel­szólaló bírálta a partizantago- zat vezetőségének munkáját, javasolta, hogy hívjanak össze országos partizónkongresszusí. amelyen megvitatják majd az elkövetkezendő időszak felada­tait, azokat a célkitűzéseket, amelyekért az egykori ‘parti­zánoknak harcolniok kell. Univerzális esztergályost keres a síécsényi gépállomás Munkagép: új: tpu.su MVE— 280-as csúcseszterga. Jelent­kezés: bármely Időpontban a gépállomáson. SZABAD NóGRAD A me<jyei pártbizottság ás á megyei tanács Up Iá Felelős kiadó* Hajdú József Szerkesztőséé ás kiadóhivatal; Salgótarján. Damjanich át 2. Telefon: 18-74. 18-74, 16-83. Terjesztik: a Megyei Postahlvata' Htrlapasztálya ás hlrlapkézbeeltö postahivatalok. BlöTIzetés: posta­hivataloknál ás kézbesítőknél Havi előfizetési dll 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest. Vili... R5kk Szilárd n. 6 Felelős vezető. Kulcsár Míhálv. Karmos Valentinná és Szlabej Magdolna motorteker- cselők. A dinamóhuzal készítésében jelentős anyag- megtakarítást értek el. Jó munkájuk elismeréséül mindkettejüket javasolták a Szakma kiváló dolgozója címre. ......... i » H .......................... Ba lázs József géplakatos, a szakma kiváló dolgozója. A GSZ-üzemben 14 hónap alatt a javítási munkákkal 3487 forintot takarított meg. Jó traktoros lett belőle Még négy éves sem volt, amikor az édes­apját elvesztette. Horthy hatalmi vá­gyainak esett áldoza­tul. A kis Bobál Ferenc és a nála va­lamivel idősebb nő­vére így nem élvez­hették a szerető apai gondoskodást, s ez egyet jelentett azzal, hogy korán kezdjék a munkát. Általában mint mondani szok­ták: az életet. Feri a Vili. elemi iskola helyett már a ka- ranedkeszí Állami Gazdaság földjeit szántogatta Hoffher gépjével, s részt vál­lalt a családi gon­dokból, mert a hely­zet így kívánta. Ez a tény férfiassá, meg­fontolttá tette. Egy év múlva munkájának elismerésül dicsérő oklevelet kapott. Ez fokozta benne a len­dületet. Hiába a 14— 15 éves fiatalok kö­zül kevesen dicseked­hetnék még oklevél­lel. Kortársainak, de még a fiatal trakto­ros társainak gon­dolataiban is nem egyszer beleférkőzött az irigység. Azért senki sem akadt, aki nem ismerte volna el szorgalmát, gondos munkáját. Még az idősebb traktorosok is így vélekedtek: — Jó traktoros lesz belőle... a kis Bobál gyerek maholnap túl tesz mindannyiunkon. Így jósolgatták a jövőjét, ő pe<Mg ta­nult és dolgozott ren­dületlenül. Tanulta a gépek működését, az egyes gépi munkáik végrehajtását, hogy özvegy édesanyja és a maga életét is mi­nél szebbé, jobbá te­hesse. Már négy év óta viseli a traktoros ne­vet és neki is része van abban, hogy a gé­pi munka előnyét egyre többen elisme­rik. Most egy új Zetor- ja van, 25 K-jelzésű. Egy éve dolgozik ve­le, de a színe még mindig új. Gondosan rendben tartja, nem­csak kívül, hanem be­lül is. Ha valami hi­bája van, legtöbbször ő maga végzi el a ja­vítást. Szerelőt csak a legszükségesebb ese­tekben kér — amikor a gép valamely alkat­részét Iki kell cserél­ni — ele akikor is idő­ben. 0 egy-két nap­pal előbb már meg tudja állapítani a gép működéséről, hogy valami hiba lesz. Szívből szereti a gé­pét, ezért tud ő folya­matosan, kiesés nél­kül dolgozni, Az állami gazdaság DISZ-szervezete már korábban felfigyelt a fiatal Bobál jó mun­kájára, példás maga­tartására. Ezért a DISZ-tagok ez év ja­nuárjában maguk kö­zé fogadták. Gyorsan megbarátkozott a DlSZ-tagokkal. Es­ténként eljárt és el­jár a DISZ-szervezet helyiségébe, s együtt szóraikozík a többi fiatallal. Ezután mun­kája még tovább ja­vult, s amikor a párt- szervezet javaslatára a gazdasági vezetőség a brigádok között versenyt szervezett az éves terv mielőbbi teljesítésére, az ifjú Bobál s a traktoros DlSZ-tagctk elhatá­rozták, hogy ezt a versenyt — ezzel együtt a céljutalmat 'is — (tűzhely, rádió, kerékpár stb j ok nye­rik meg. Különösen megnőtt a munka­kedv a. vetés kezde­tén. összedolgozott három traktoros, Sző­lős Barna, Básti Fe­renc és LacsSkó Fe­renc DISZ-tagokkal. Ezek végezték a ve­téshez a talajelőké­szítést, Bobál pedig egy 18 soros vető­géppel szórta a föld­be a magot. Estén­ként, a munika befe­jezésekor — de főleg a DISZ-szervezetben — mindig megbeszél­ték a tennivalókat, s úgy szervezték meg a munkát, hogy más­nap a vetés zavarta­lanul mehessen. így aztán — mivel min­dig volt előkészítve 8—10 hold föld — Bo­bál Ferenc folyama­tosan dolgozhatott és szorgalma, a jövő évi kenyérért érzett fele­lőssége eredménye­ként a napi 7 hold norma helyett sotfc- szor 16—20 holdat is bevetett. Ilyen szép teljesítménnyel sike­rült aztán egész éves tervét már szeptem­ber 15-re befejeznie. Különösen a fiatal traktorosok között nem mindennaposak az ehhez hasonló eredmények. Ferike — mert az állami gazdaságban csak így szólítják — beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Megmutatta, hogy jó traktoros, s ezzel be­teljesült az idősebb traktorosok jóslata is, mert megelőzte vala­mennyi munkatársát. Munkáját már két ízben jutalmazták 200 —200 forinttal. Ami a fizetését illeti, a ha­vi 2000 körül van. Ez szép pénz, melyből édesanyjával jól meg­élhetnek. Szeptember 15-e után pedig — mivel éves tervét már teljesítette — 50 szá­zalékos fizetéseme­léssel számfejtik bé­rét. ö azonban nem áll meg a félúton, tovább tervezget. Jó szak­munkás akar lenni. Ehhez megfelelő könyveket vásárol: ■— Addig tanulok, amíg tisztában nem leszek a traktor min­den részével — mon­dogatja. Alig lehet őt, különösen vasárnap, vagy esténként, szak- könyvék nélkül látni. Bobál Ferenc, e fia­tal traktoros példáján okuljanak a többi traktoros DISZ-tagők is, hogy feladataikat eredményesen tudják megvalósítani, s a traktoros név jelen­tőségéhez mérten él­jen minden ember tudatában. K. B. TIZENÖTÉVÉ — Bizony tőlem nem kér­dezte senki, hogy bírom-e a munkát, nem lesz-e nehéz, pe­dig fiatal gyerek voltam én is, mikor idekerültem. Mindjárt a felnőttekkel kellett együtt dol­goznom. Mosó már nektek könyebb. Vigyázunk rátok, nem engedünk nehéz helyen dolgozni benneteket. De a baj könnyen megvan, ezért első­sorban nektek kell vigyázni magatokra. Két fiatal szőke lány és egy mozgékony, 15 éves fiú figyeli Csábi Imre elvtárs szavait a Salgótarjáni Üveggyár pártiro- dájóban. A két lány most jött ,,fölvételezni”, Ünnepélyesen, kissé feszélyezetlen ülnek a piros asztal mellett. Üzemi munkások lesznek. Nem kis dolog ám ez! Még akkor sem, ha csak mint kisegítő munká­sok dolgoznak napi négy órán át. Nagyobbaknak, felnőtteb­beknek érzik magukat. Nem tekintenek sehová, csak Csabi elvtársra figyelnek, aki előt­tünk állva barátságosan, jóin­dulatúan magyaráz. A fiú — Fehér István — rövidnadrágot, tornacipőt, kis kabátot visel. Barna haját hátrafésüli és egy kis sapkával szorítja le, me­lyet most a kezében szoron­gat. Ö már „régebbi" ismerő­söm. Rövid f élórával ezelőtt is­merkedtünk meg az üzemben. Egy fúrikót tolt, illetve futott vele. Hozzáléptem és kér­dezgetni kezdtem: — Te is itt dolgozol? — Igen. — Mióta? — Egy hete. — És most mit akarsz ezzel a fúrikkal? — Takarítok és az üvegcse­repet hordom ki benne. — Azért takarít — jegyezte meg egy szőke, rövidhajú, me- legítős fiú — mert a behor- dáktól elküldték. Elküldték, mert ügyetlen volt. — Ki volt ügyetlen? Ki? — pattant fel újdonsült barátom és leengedi a fúrikot. — Te! — válaszolta a mele- gitős, miközben letette a be­hordó lapátot. A következő pillanatban már birkóztak is. 15 évesek, gyerekek. Persze, nem esett baj. Pár pillanattal később már el is felejtették az egészet. Aztán jött a művezető. Fehér István, Pünkösdi Ferenc, és Irányi Ferenc menjenek a pártirodába. Miért kell az iro­dába menni? Nem tudták. El­indultunk. Pünkösdi Ferenc barna, rö­vid hajú fiatal gyerek. A jobb arcán hosszú, enyhe, friss égé­si seb húzódik végig. Nem olyan, amelyiknek nyoma ma­rad, hanem olyan, amelyik csak a bőrt sértette meg. — Mivel égetted meg az ar­cod? — kérdeztem. — Hozzáért a fúvócső. — Hát hol dolgozol te? — Behordó vagyok, csak már nagyon siettem és hozzá­ért. — És sokszor kell sietned? — Úgyis volt már, hogy nyolc órát kellett dolgozni, mi­kor kevés volt a behordó. — Nyolc órát? És beírtad? — Nem nehéz helyen dol­gozom és akkor másnap nem kellett bejönni Szeretek nyolc órát dolgozni, S E K — És te Iványi Feri, te is dolgoztál már nyolc órát? — Mikor szólt Gyula bácsi, hogy maradjak bent, mert ke­vés a behordó, akkor igen. Közben beértünk a pártiro­dába. Csábi elvtárs már várta a fiatalőkat. — Ki nem volt még közüle- tek balesetelhárítási előadá­son? — kérdezte. Mindenki volt. — Terád nem emlékszem, hogy hívnak téged? — Fehér Istvánnak, pedig már én is voltam. — Nohát ha voltál, mond meg nekem, hogy.., ... Hirtelen az iskola pad­jaiban éreztük magunkat. Mindnyájan szurkoltunk Pista feleletéért. De Pista nem tu­dott felelni. Ezért ül most itt a piros asztalnál, ezért hall­gatja végig mégegyszer az elő­adást. . .és Csabi elvtárs beszél, beszél a munkafegyelemről, a helyes viselkedésről, a balese­tek megelőzéséről, mindenről, amit tudnia kell ilyen fiata­loknak. Pista a neki tetsző ré­szeknél felnevet. — Nehogy olyanokról vegyél példát, — fordul most Csabi elvtárs Pista felé — mint akik a kemence tetejére mentek fel focizni, mert akikor nem leszünk jó­ban. Előadás után a lányok még ott maradnak. Aláírják a ne­vüket. A kis iskolás lányokból most már felnőtt, üzemi mun­kások lettek, ök biztosan így érzik, de azért még megkoc­káztatom a kérdést. — Maga hány éves? — Kissé vontatot­tan, de megmondja. — Tizen­öt. A másakat már nem merem megkérdezni. Hátha már tizen­hat éves is van. Azt meg úgy sem mondaná meg.-.. Az üzemben vége a reggeli­zés idejének. A sok férik, Jan­csik már mind-mind a helyü­kön vannaik. Viszik az üveget, a hosszúszárú fogókban, taka­rítják a hulladékot. Pista is előrobog csörömpölő vasfúrik- jával. Belerakja az üvegcsere­peket és megindul. Először a csörömpölés szűnik meg, majd el+űnik 5 is a kemencék mö­gött. Priska Tibor HIRDETÉSEK Tyúkszemét, bőrkeményedését „Anticors 'I 4,50 és postaköltségl Salgó Vegyészet, Budapest. Maja­kovszkij 24. Fulladásmentes liba-kacsa tö­mőtölcsért szállít 33 éve bevált minőségben 44 forintért. Szabó Károlyné. Budapest. VIII., Luther utca 4. Fulladásmentes libatömőt 44 forintért ■ utánvéttel szállít Lind Dezső. Budapest, VIII., Lósy Imre u. 1. Különlegesen szép dióhálók, kombinált szekrények, fizetési kedvezménnyel. Bp. VII., Murá­nyi u. 23.. asztalos. Kisiparostól konyhabútort, fize­tési könnyítéssel. Barth asztalos- mester, Budapest, Szent István körút 23. Nagy Ignác utcai olda­lon. Buszmegállónál, főútvonal mel­lett 2 szobás családi ház azon­nali beköltözésre eladó. Érdek­lődni lehet; Zagyvapálalva. Rá­kóczi út 44. Az erdökürti gépállomás sze­mélygépocslvezetőt keres felvé­telre. Fizetés a kollektív szerző­dés szerint. Jelentkezni lehet a gépállomáson reggel- 7-től dél­után 4-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents