Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)
1956-09-29 / 78. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Almaszüret a Pásztói Állami Gazdaságban XII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. SZEPTEMBER 29. Néhány hete, hogy megkezdődött a Az exporttervek teljesítése politikai győzelem is X Hj óvoda épül Mátraverebélyen, Megyénk központja, Salgótarján, nem nagy város. Mégis, nevét ismerik szinte az egész világon, hiszen az itt készült iparcikkek mindenhová eljutnak. Vegyük csak példának ezt a negyedévet! Az utolsó három hónapban az Acélárugyár tizennyolc európai, ázsiai, afrikai és dél-amerilcai országba juttatta el a salgótarjáni kapákat, lapátokat, csáSkányokat, szegeket, huzalokat. A Zagyvapálfalvi Üveggyár jóvoltából Olaszországban és Hollandiában sok-sok kirakat és ablak magyar táblaüvegből készül. Mire e sorok megjelennek, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárból 4 új típusú motoros bányamozdony indul útnak a távoli Koreába. Megszámolni is nehéz, milyen sok helyre jutottak el ebhen a negyedévben a Salgótarjáni Üveggyár metszett kely- hei, festett poharai: Hamburgtól Amsterdamig, Rie- kától Bukarestig, Londontól a messzi Kanadáig mindenütt ismerik, szeretik és megbecsülik a kis Salgótarján üvegkészítő mestereinek munkáját. Felesleges is tovább sorolni a példákat, hiszen már ebből világos, hogy noha kevés külföldi látogató fordul meg Salgótarjánban, ipari termékei révén mégis a világ szeme előtt van a város. De természetesen nemcsak Salgótarjánról van szó. Az innen elküldött iparcikkek az egész országot képviselik, s ezek alapján formálnak véleményt rólunk a külföldiek. Ezért az exportcikkek nemcsak egyszerűen áruk, hanem valósággal követek; külsejüktől, tartósságuktól, sőt még a csomagolásuktól is függ, öregbedik-e hírnevünk, vagy csorba esik becsületünkön. Úgy látszik, üzemeinknek mind kevésbé kell szégyenkezniük külföldre induló gyártmányaink minősége miatt. Erre mutatnak azok az elismerő levelek, amelyek külkereskedel-' mi képviseleteink útján érkeznek a világ minden részéből, elsősorban az acélárugyárba és a tarjáni üveggyárba. Elégedettek azonban mégsem lehetünk. Még akkor sem lehetnénk, ha nem érkezne semmiféle minőségi kifogás — márpedig itt még egyelőre nem tartunk — hiszen a világpiacon a nagy, nálunk fejlettebb iparral rendelkező országokkal csak úgy vehetjük fel a versenyt, ha egyre javul gyártmányaink minősége. Mi kell ehhez? Kifogástalan alapanyag és lelkiismeretes, gondos, nyugodt munka. Ami az anyagot illeti, azzal még most sincs minden rendben. Az Acélárugyár például azért nem tudta időben elkészíteni az exporttervében szereplő szecskavágókat, mert a Borsodnádasdi Lemezgyár rossz anyagot küldött, még hozzá késve. Minisztériumainknak meg kellene már érttetniök az alapanyag- gyártó vállalatokkal, hogy az ilyen esetek iparunk jó hímevét veszélyeztetik, és ártanak a népgazdasági érdekeknek, hiszen a számunkra létfontosságú valutát és a külföldi nyersanyagokat csak határidőre szállított, kifogástalan árúink ellenében szerezhetjük meg. Azt mondottuk, hogy a lelkiismeretes, nyugodt munka egyik nélkülözhetetlen feltétele az exportáruk minőségjavításának. Ennek azonban ugyancsak van egy fontos feltétele: az, hogy a bérrendszer műgondra, minőségi munkára serkentse a dolgozókat. Köztudomású — legutóbb éppen a SZOT IX. teljes ülésén mutattak rá sokan — hogy a jelenlegi bérezési mód még mindig nem felel meg eléggé ennek a követelménynek. Most már elérkezett az ideje, hogy ne- csak beszéljünk erről, hanem orvosoljuk is a hibát! Ahhoz, hogy az időben elkészült exportcikkek késedelem nélkül, pontosan eljussanak rendeltetési helyükre, a szállítási vállalatok és a vasút dolgozóinak erőfeszítései is szükségesek. Ezeknek az elvtársak- nák mindannyiuknak érezniük, tudniok kell: az exportszállítások zavartalan lebonyolítása az ő ügyük és az ő érdekük is. Több megértést, több segítséget kérnek tőlük az exportra dolgozó üzemek. Gyakorlatiasabban így fogalmazhatnánk meg a kérés lényegét: az időben megrendelt vagonokat. vagy egyéb szállítóeszközöket időben bocsássák az üzemek rendelkezésére, hogy ne kelljen a kész, már be is csomagolt árunak várakoznia, mint ahogyan ez legutóbb mindkét üveggyárunkban meg történt. Most, a harmadik negyedév végén, már látszik, üzemeink nem dolgoztak rosszul. Előreláthatólag valamennyien teljesítik ex- portelőirányzatuSkat, a legtöbb helyen nemcsak forintértékben, hanem cikkfajtánként is. Legalább ekkora sikert, hasonló győzelmet kívánunk az utolsó negyedévre is, azzal a megjegyzéssel, hogy véleményünk szerint annál nagyobb és jobb eredményekre számíthatunk, minél inkább megértetik a párt- szervezetek népnevelői a dolgozókkal, hogy az exportterv teljesítése nemcsak munkasiker, hanem politikai győzelem is. Az, mert áruink révén bizonyíthatjuk be a nagyvilágnak társadalmi rendszerünk fejlettségét, népi demokráciánk erejét, népünk életrevalóságát, munkás- osztályunk nagyszerű képességeit! 700 ezer forintos költséggel. A korszerű létesítmény 70 gyermeknek nyújt második otthont. Sikerrel járt á Csepel hegyikocsik erőpróbája a világ legmagasabb gép- kocsiútján. A kocsik 5 és félezer méter magasságig emelkedtek és megérkeztek Tibet fővárosába, Lhaszába. Lesz-e elég tüzelő ? A Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, Lantos Dezső nyilatkozatot adott: mit tesz a külkereskedelem a tüzelő és fűtőanyag ellátásért. — A tüzifaellátássat, ha az erdőgazdaság teljesíti feladatát, nem lesz semmi bai, mert a külkereskedelem edüiq is 40 — 50 ezer tonnával többet vásárolt a tervezett mennyiségnél. A központi fűtéses lakásokhoz a szenet külföldről, Lengyelországból hozzuk be. Az eredeti térién felül további ezer vagont kell beszereznünk, de még ez a felemelt mennyiség is kevesebb annál, mint amennyit tavaly Importáltunk. A belső elosztó szerveknek gondos munkát kell végezniük, takarékoskodni kell. A legnagyobb gondot azonban a gázgyárak Jelentik, mivel ezeket is külföldi, főként lenqyelországi szénnel üzemeltetjük. A lengyelek nem tudnak eleget tenni exporttervüknek, Csehszlovákia szintén nem, ezért néngazdaságunkban a szénelosztásnál nagyméretű átcsoportosításra van szükség. — A legnagyobb segítséget bányászaink nyújtják, akik terven felül háromszázezer tonna szén termelését vállalták. Igyekszik könnyíteni helyzetünkön a Szovjetunió is, százezer tonna nyersolajat küld. A Bolgár Népköztársaság ugyancsak segit, a szerződésben megkötött mennyiségen felül százezer tonna szenet ad, de ehhez vagonok szükségesek. Bizonyos deviza áll rendelkezésünkre, hogy nyugati országokból szenet vásárolhassunk. Az első, tengerentúlról érkezett hajó már be is futott Rilekába ahonnan az e|ső megrakott szerelvények érkezését hétfőre, keddre várluk. Nagyobb mennyiségű szén vásárlásáról tárgyalunk Jugoszláviával is. pásztói Állami Gazdaság Naqyalmás üzemegységében az almaszüret. A gazdaság dolgozói mindent megtesznek, hogy az Aranypar- men, a Batul és egyéb almafajtákat idejében a legkisebb veszteséggel szedjék le. Erre törekszik Pintér Teréz is, aki már két éve dolgozik a gyümölcsösben. Munkáját mindig a legjobb minőségben végzi. Naponta 200 — 300 kilogramm almát is leszed. Az ö Jó munká|a nagyban elősegíti a gazdaság tervteljesítésit. Lapzártakor érkezeti : Az országban elsőnek fejezte be negyedévi tervét a Szénbányászati Tröszt A nógrádi szénbányászok csütörtökön reggel 6 órakor — elsőnek az országban — befejezték negyedévi tervüket. Bányászaink újabb győzelmét a nagy munkalendületen kívül a gépek merész alkalmazása is nagyban elősegítette. Júliusban 15 új Kóta-féle és két M—5-ös rakodógépet helyeztek üzembe. A gépek jó kihasználását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az előírt rakodási tervet 20 százalékkal teljesítették túl. A Gyula-aknai bányászoknak nagy segítséget jelentett a szovjet SZBM—3 gyártmányú feltörés fúrógép, amely- lyel 12 óra alatt egy 50 méter hosszú, 40 centiméter át- méretű légaknát tudtak elkészíteni. A gép jelenléte azonban még nem elég. Ügyes, szorgos kezek is kellenek, olyan kezek, melyek óvni is tudják a gépeket, nemcsak használni. Bányászaink eredménye mindennél jobban bizonyít. Most megfogadták, hogy a hónap végéig 35 000 tonna szénnel tetézik meg negyedévi előirányzatukat. Sándor János művezető nagyjelentőségű újítása A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban jól ismerik Sándor János művezető elvtársat. Az egyik legnagyobb jelentőségű újítása az utóbbi időben a gőzkazán fűtése generátorgázzal. Az újítás bevezetéséig a kazánt szénnel fűtötték. Most a generátorfűtéssel hatalmas szénmennyiséget takarítanak meg és a két generátort is gazdaságosabban kihasználják. Ezt az újítást először egy 10 négyzetméter fűtőfelületű, álló gőzkazánnál alkalmazták. Az eredmény 40 832 forint megtakarítás. A most épülő kazánházban elhelyezett 52 négyzetméter fűtőfelületű kazánt is ezzel az eljárással állítják majd üzembe. Elkészült az ország első hajlítható kaparószaiagja a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban A Zagyvapálfalvi Bányagép- gyárban az elmúlt hónapok során számos műszaki intézkedés tette eredményesebbé a dolgozók munkáját. A mari- gépeknél bevezették a gyorsmarást, ezzel megnégyszereződött a teljesítmény. A szerelőüzem átrendezésével 120 négyzetméterrel bővítették a munkaterületet. ennek megfelelően a futódarupályát is meghosz- szabbították 12 méterrel. A helyes intézkedések jóvoltából a gyár dolgozói megyénk nagyipari üzemei közül elsőnek fejezték be harmadik negyedévi tervüket. Szerdán újabb szép sikerekről számoltak be a dolgozók: elkészültek harmadik negyedévi exportmegrendelésükkel, a négy újtípusú koreai bányamozdonnyal; csütörtökön pedig átadják a Bányászati Kutató Intézetnek az ország első hajlítható (flexibilis) kaparó- szalsgjának mintapéldányát, amelyet majd Tatabányán próbálnak ki a bányászok. Az újszerű, 64 méteres szállító- szalag annyiban különbözik a régebbi típusoktól, hogy haj- líthatósága révén függőleges, sőt kisebb mértékben vízszintes irányban is követni tudja a szénfal és a vágat görbületeit, ami megkönnyíti az ácso- latok elhelyezését, illetve kiszedését. Egy régi vágy beteljesül Végre teljesül karancslapúj- tő dolgozóinak régi vágya: új kultúrházat kap a község, igaz, hogy a dolgozók is összefogtak, hogy ez a terv minél előbb valóraválljon. Már eddig sok ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, pedig még csak az alap készült el. Ipari munkások és dolgozó parasztok, öregek és fiatalok lelkesen veszik ki részüket a társadalmi munkából. Különösen dicséret illeti Rozgonyi Bertalan elvtársat, ki társadalmi munkában vállalta az építés vezetését, a 8 órás munkaideje után. A felajánlott munkanapot jóval túlteljesítették már Hegedűs Olga, Szőlős János és Rozgonyi István elvtársak és még sokan mások is. A munka eddigi üteme biztosíték arra, hogy a szép tervből hamarosan valóság lesz. Különösen ha a község dolgozói közül azok is bekapcsolódnak a munkába, akik eddig még nem vettek részt benne. Az így épült kultúrházban kétszeres öröme telik majd a falu népének, hisz lelkes munkájuk tanúbizonysága lesz mindig ez az épület. Lantos János Nagy sikert arattak az Iparművészeti Tanács pályázatán az Üveggyár tervezői Júliusban meghívásos „üveg- forma tervpályázatot” hirdetett az Iparművészeti Tanács. A Salgótarjáni Üveggyár két tervezője, Mánczos József és Takács tGéza is munkához látott. Sok szép váza, likőrkészlet, vizeskészlet és hamutartó tervét készítették el és küldték fel. az Iparművészeti Tanácsnak. A zsűri augusztusban bírálta felül a beérkezett pálya- műveket. Több mint: 150 pályázat felett döntöttek. Szeptember 25. kedd. Sok jókedvű utast röpít a Keletiből Salgótarjánba futó gyorsvonat, de leginkább Mánczos Józseffel és Takács Gézával, az üveggyár két országoshírű tervezőjével lehetne verebet fogatni. Az Iparművészeti Múzeumban jártak mindketten. A fentem- lített pályázat eredményhirdetésére és jutalmainak kiosztására invitálták meg őket. — 12 legremekebb munkát díjaztak, amelyek közül tizet Mánczos elvtárs és én terveztünk — mondja Takács Géza. Mánczos elvtárs 3000 forint jutalmat kapott két váza, két vizeskészlet, egy hamutartó és egy likőrkészlet tervéért. Az én munkáim közül három váza és egy likőrkészlet tervét fogadták el és díjazták, összesen 2000 forint értékben. A pályázat célja az volt, hogy egyre szebb, tetszetősebb kivitelű üvegtárgyak készüljenek a jövő esztendőben üveggyárainkban. Azonban a díjak odaítélésénél jelen voltak a külkereskedelem képviselői is, akiknek annyira megtetszettek a díjnyertes tervek, hogy Mánczos Józsefet és Takács Gézát megbízták: eszközöljenek némi módosítást a terveken, amelyeket így külföldre is kiküldhetnek majd. A joveievi kenyéréri Szirvasgcde határában megkezdődött az őszi szántás-ve-1 tásl munka. Katona Lajos és felesége tehenekkel végzi a! talajelökészítést. Őszi búzát vet a földbe Napi 6 normálliold... A Hényelpusztai Állami Gazdaságban napok óta folyik a vetési munka. Géczi Mihály zetoros, Zsiga Rudolf munka- gépkezelö rozsot vet. Naponta 6 normálhold a teljesítményük Vi/ácr Droletáriai egyesültetek1 ^ ^ Szabad nograd
