Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-29 / 78. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Almaszüret a Pásztói Állami Gazdaságban XII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. SZEPTEMBER 29. Néhány hete, hogy megkezdődött a Az exporttervek teljesítése politikai győzelem is X Hj óvoda épül Mátraverebélyen, Megyénk központja, Sal­gótarján, nem nagy város. Mégis, nevét ismerik szinte az egész világon, hiszen az itt készült iparcikkek min­denhová eljutnak. Vegyük csak példának ezt a ne­gyedévet! Az utolsó három hónapban az Acélárugyár tizennyolc európai, ázsiai, afrikai és dél-amerilcai or­szágba juttatta el a salgó­tarjáni kapákat, lapátokat, csáSkányokat, szegeket, hu­zalokat. A Zagyvapálfalvi Üveggyár jóvoltából Olasz­országban és Hollandiában sok-sok kirakat és ablak magyar táblaüvegből ké­szül. Mire e sorok megje­lennek, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárból 4 új tí­pusú motoros bányamoz­dony indul útnak a távoli Koreába. Megszámolni is nehéz, milyen sok helyre jutottak el ebhen a ne­gyedévben a Salgótarjáni Üveggyár metszett kely- hei, festett poharai: Ham­burgtól Amsterdamig, Rie- kától Bukarestig, London­tól a messzi Kanadáig min­denütt ismerik, szeretik és megbecsülik a kis Salgó­tarján üvegkészítő meste­reinek munkáját. Felesleges is tovább so­rolni a példákat, hiszen már ebből világos, hogy no­ha kevés külföldi látogató fordul meg Salgótarjánban, ipari termékei révén mégis a világ szeme előtt van a város. De természetesen nemcsak Salgótarjánról van szó. Az innen elkül­dött iparcikkek az egész országot képviselik, s ezek alapján formálnak véle­ményt rólunk a külföldiek. Ezért az exportcikkek nem­csak egyszerűen áruk, ha­nem valósággal követek; külsejüktől, tartósságuktól, sőt még a csomagolásuktól is függ, öregbedik-e hírne­vünk, vagy csorba esik be­csületünkön. Úgy látszik, üzemeink­nek mind kevésbé kell szé­gyenkezniük külföldre in­duló gyártmányaink minő­sége miatt. Erre mutatnak azok az elismerő levelek, amelyek külkereskedel-' mi képviseleteink útján ér­keznek a világ minden ré­széből, elsősorban az acél­árugyárba és a tarjáni üveggyárba. Elégedettek azonban mégsem lehetünk. Még akkor sem lehetnénk, ha nem érkezne semmiféle minőségi kifogás — márpe­dig itt még egyelőre nem tartunk — hiszen a világ­piacon a nagy, nálunk fej­lettebb iparral rendelkező országokkal csak úgy ve­hetjük fel a versenyt, ha egyre javul gyártmányaink minősége. Mi kell ehhez? Kifogástalan alapanyag és lelkiismeretes, gondos, nyugodt munka. Ami az anyagot illeti, azzal még most sincs min­den rendben. Az Acéláru­gyár például azért nem tud­ta időben elkészíteni az exporttervében szereplő szecskavágókat, mert a Borsodnádasdi Lemezgyár rossz anyagot küldött, még hozzá késve. Minisztériu­mainknak meg kellene már érttetniök az alapanyag- gyártó vállalatokkal, hogy az ilyen esetek iparunk jó hímevét veszélyeztetik, és ártanak a népgazdasági ér­dekeknek, hiszen a szá­munkra létfontosságú valu­tát és a külföldi nyers­anyagokat csak határidőre szállított, kifogástalan árúink ellenében szerezhet­jük meg. Azt mondottuk, hogy a lelkiismeretes, nyugodt munka egyik nélkülözhe­tetlen feltétele az export­áruk minőségjavításának. Ennek azonban ugyancsak van egy fontos feltétele: az, hogy a bérrendszer mű­gondra, minőségi munkára serkentse a dolgozókat. Köztudomású — legutóbb éppen a SZOT IX. teljes ülésén mutattak rá sokan — hogy a jelenlegi bérezési mód még mindig nem fe­lel meg eléggé ennek a követelménynek. Most már elérkezett az ideje, hogy ne- csak beszéljünk erről, ha­nem orvosoljuk is a hibát! Ahhoz, hogy az időben elkészült exportcikkek ké­sedelem nélkül, pontosan eljussanak rendeltetési he­lyükre, a szállítási vállala­tok és a vasút dolgozóinak erőfeszítései is szüksége­sek. Ezeknek az elvtársak- nák mindannyiuknak érez­niük, tudniok kell: az ex­portszállítások zavartalan lebonyolítása az ő ügyük és az ő érdekük is. Több meg­értést, több segítséget kér­nek tőlük az exportra dol­gozó üzemek. Gyakorlatia­sabban így fogalmazhat­nánk meg a kérés lényegét: az időben megrendelt va­gonokat. vagy egyéb szál­lítóeszközöket időben bo­csássák az üzemek rendel­kezésére, hogy ne kelljen a kész, már be is csomagolt árunak várakoznia, mint ahogyan ez legutóbb mind­két üveggyárunkban meg történt. Most, a harmadik ne­gyedév végén, már látszik, üzemeink nem dolgoztak rosszul. Előreláthatólag va­lamennyien teljesítik ex- portelőirányzatuSkat, a leg­több helyen nemcsak fo­rintértékben, hanem cikk­fajtánként is. Legalább ek­kora sikert, hasonló győ­zelmet kívánunk az utolsó negyedévre is, azzal a meg­jegyzéssel, hogy vélemé­nyünk szerint annál na­gyobb és jobb eredmények­re számíthatunk, minél in­kább megértetik a párt- szervezetek népnevelői a dolgozókkal, hogy az ex­portterv teljesítése nem­csak munkasiker, hanem politikai győzelem is. Az, mert áruink révén bizo­nyíthatjuk be a nagyvilág­nak társadalmi rendsze­rünk fejlettségét, népi de­mokráciánk erejét, népünk életrevalóságát, munkás- osztályunk nagyszerű ké­pességeit! 700 ezer forintos költséggel. A korszerű létesítmény 70 gyermeknek nyújt második otthont. Sikerrel járt á Csepel hegyikocsik erőpró­bája a világ legmagasabb gép- kocsiútján. A kocsik 5 és fél­ezer méter magasságig emel­kedtek és megérkeztek Tibet fővárosába, Lhaszába. Lesz-e elég tüzelő ? A Külkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője, Lan­tos Dezső nyilatkozatot adott: mit tesz a külkereskedelem a tüzelő és fűtőanyag ellátásért. — A tüzifaellátássat, ha az er­dőgazdaság teljesíti feladatát, nem lesz semmi bai, mert a kül­kereskedelem edüiq is 40 — 50 ezer tonnával többet vásárolt a tervezett mennyiségnél. A köz­ponti fűtéses lakásokhoz a szenet külföldről, Lengyelországból hoz­zuk be. Az eredeti térién felül további ezer vagont kell besze­reznünk, de még ez a felemelt mennyiség is kevesebb annál, mint amennyit tavaly Importál­tunk. A belső elosztó szerveknek gondos munkát kell végezniük, takarékoskodni kell. A legna­gyobb gondot azonban a gázgyá­rak Jelentik, mivel ezeket is kül­földi, főként lenqyelországi szén­nel üzemeltetjük. A lengyelek nem tudnak eleget tenni export­tervüknek, Csehszlovákia szintén nem, ezért néngazdaságunkban a szénelosztásnál nagyméretű át­csoportosításra van szükség. — A legnagyobb segítséget bá­nyászaink nyújtják, akik terven felül háromszázezer tonna szén termelését vállalták. Igyekszik könnyíteni helyzetünkön a Szov­jetunió is, százezer tonna nyers­olajat küld. A Bolgár Népköztár­saság ugyancsak segit, a szerző­désben megkötött mennyiségen felül százezer tonna szenet ad, de ehhez vagonok szükségesek. Bizonyos deviza áll rendelkezé­sünkre, hogy nyugati országokból szenet vásárolhassunk. Az első, tengerentúlról érkezett hajó már be is futott Rilekába ahonnan az e|ső megrakott szerelvények ér­kezését hétfőre, keddre várluk. Nagyobb mennyiségű szén vásár­lásáról tárgyalunk Jugoszláviával is. pásztói Állami Gaz­daság Naqyalmás üzemegységében az almaszüret. A gaz­daság dolgozói min­dent megtesznek, hogy az Aranypar- men, a Batul és egyéb almafajtákat idejében a legki­sebb veszteséggel szedjék le. Erre tö­rekszik Pintér Te­réz is, aki már két éve dolgozik a gyü­mölcsösben. Mun­káját mindig a leg­jobb minőségben végzi. Naponta 200 — 300 kilogramm almát is leszed. Az ö Jó munká|a nagy­ban elősegíti a gaz­daság tervteljesíté­sit. Lapzártakor érkezeti : Az országban elsőnek fejezte be negyedévi tervét a Szénbányászati Tröszt A nógrádi szénbányászok csütörtökön reggel 6 órakor — elsőnek az országban — befejezték negyedévi tervüket. Bányászaink újabb győzelmét a nagy munkalendületen kí­vül a gépek merész alkalmazása is nagyban elősegítette. Júliusban 15 új Kóta-féle és két M—5-ös rakodógépet he­lyeztek üzembe. A gépek jó kihasználását mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy az előírt rakodási tervet 20 százalékkal teljesítették túl. A Gyula-aknai bányászoknak nagy segítséget jelentett a szovjet SZBM—3 gyártmányú feltörés fúrógép, amely- lyel 12 óra alatt egy 50 méter hosszú, 40 centiméter át- méretű légaknát tudtak elkészíteni. A gép jelenléte azon­ban még nem elég. Ügyes, szorgos kezek is kellenek, olyan kezek, melyek óvni is tudják a gépeket, nemcsak hasz­nálni. Bányászaink eredménye mindennél jobban bizonyít. Most megfogadták, hogy a hónap végéig 35 000 tonna szén­nel tetézik meg negyedévi előirányzatukat. Sándor János művezető nagyjelentőségű újítása A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban jól ismerik Sándor János művezető elv­társat. Az egyik legna­gyobb jelentőségű újítása az utóbbi időben a gőzkazán fű­tése generátorgázzal. Az újítás bevezetéséig a kazánt szénnel fűtötték. Most a generátorfű­téssel hatalmas szénmennyisé­get takarítanak meg és a két generátort is gazdaságosabban kihasználják. Ezt az újítást először egy 10 négyzetméter fűtőfelületű, álló gőzkazánnál alkalmazták. Az eredmény 40 832 forint megtakarítás. A most épülő kazánházban elhe­lyezett 52 négyzetméter fűtő­felületű kazánt is ezzel az el­járással állítják majd üzembe. Elkészült az ország első hajlítható kaparószaiagja a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban A Zagyvapálfalvi Bányagép- gyárban az elmúlt hónapok so­rán számos műszaki intézke­dés tette eredményesebbé a dolgozók munkáját. A mari- gépeknél bevezették a gyors­marást, ezzel megnégyszerező­dött a teljesítmény. A szerelő­üzem átrendezésével 120 négy­zetméterrel bővítették a mun­katerületet. ennek megfelelően a futódarupályát is meghosz- szabbították 12 méterrel. A helyes intézkedések jó­voltából a gyár dolgozói me­gyénk nagyipari üzemei kö­zül elsőnek fejezték be har­madik negyedévi tervüket. Szerdán újabb szép sikerekről számoltak be a dolgozók: el­készültek harmadik negyedévi exportmegrendelésükkel, a négy újtípusú koreai bánya­mozdonnyal; csütörtökön pe­dig átadják a Bányászati Ku­tató Intézetnek az ország első hajlítható (flexibilis) kaparó- szalsgjának mintapéldányát, amelyet majd Tatabányán pró­bálnak ki a bányászok. Az újszerű, 64 méteres szállító- szalag annyiban különbözik a régebbi típusoktól, hogy haj- líthatósága révén függőleges, sőt kisebb mértékben vízszin­tes irányban is követni tudja a szénfal és a vágat görbüle­teit, ami megkönnyíti az ácso- latok elhelyezését, illetve ki­szedését. Egy régi vágy beteljesül Végre teljesül karancslapúj- tő dolgozóinak régi vágya: új kultúrházat kap a község, igaz, hogy a dolgozók is összefogtak, hogy ez a terv minél előbb valóraválljon. Már eddig sok ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, pedig még csak az alap készült el. Ipari munkások és dolgozó parasztok, öregek és fiatalok lelkesen veszik ki részüket a társadalmi munkából. Különö­sen dicséret illeti Rozgonyi Bertalan elvtársat, ki társadal­mi munkában vállalta az épí­tés vezetését, a 8 órás munka­ideje után. A felajánlott mun­kanapot jóval túlteljesítették már Hegedűs Olga, Szőlős Já­nos és Rozgonyi István elvtár­sak és még sokan mások is. A munka eddigi üteme biztosíték arra, hogy a szép tervből ha­marosan valóság lesz. Különö­sen ha a község dolgozói kö­zül azok is bekapcsolódnak a munkába, akik eddig még nem vettek részt benne. Az így épült kultúrházban kétszeres öröme telik majd a falu népének, hisz lelkes mun­kájuk tanúbizonysága lesz mindig ez az épület. Lantos János Nagy sikert arattak az Iparművészeti Tanács pályázatán az Üveggyár tervezői Júliusban meghívásos „üveg- forma tervpályázatot” hirdetett az Iparművészeti Tanács. A Salgótarjáni Üveggyár két ter­vezője, Mánczos József és Ta­kács tGéza is munkához látott. Sok szép váza, likőrkészlet, vizeskészlet és hamutartó ter­vét készítették el és küldték fel. az Iparművészeti Tanács­nak. A zsűri augusztusban bí­rálta felül a beérkezett pálya- műveket. Több mint: 150 pá­lyázat felett döntöttek. Szeptember 25. kedd. Sok jó­kedvű utast röpít a Keletiből Salgótarjánba futó gyorsvonat, de leginkább Mánczos József­fel és Takács Gézával, az üveg­gyár két országoshírű tervező­jével lehetne verebet fogatni. Az Iparművészeti Múzeumban jártak mindketten. A fentem- lített pályázat eredményhirde­tésére és jutalmainak kiosztá­sára invitálták meg őket. — 12 legremekebb munkát díjaztak, amelyek közül tizet Mánczos elvtárs és én tervez­tünk — mondja Takács Géza. Mánczos elvtárs 3000 forint ju­talmat kapott két váza, két vi­zeskészlet, egy hamutartó és egy likőrkészlet tervéért. Az én munkáim közül három váza és egy likőrkészlet tervét fogad­ták el és díjazták, összesen 2000 forint értékben. A pályázat célja az volt, hogy egyre szebb, tetszetősebb kivitelű üvegtárgyak készülje­nek a jövő esztendőben üveg­gyárainkban. Azonban a díjak odaítélésénél jelen voltak a külkereskedelem képviselői is, akiknek annyira megtetszet­tek a díjnyertes tervek, hogy Mánczos Józsefet és Takács Gézát megbízták: eszközölje­nek némi módosítást a terve­ken, amelyeket így külföldre is kiküldhetnek majd. A joveievi kenyéréri Szirvasgcde határában meg­kezdődött az őszi szántás-ve-1 tásl munka. Katona Lajos és felesége tehenekkel végzi a! talajelökészítést. Őszi búzát vet a földbe Napi 6 normálliold... A Hényelpusztai Állami Gaz­daságban napok óta folyik a vetési munka. Géczi Mihály zetoros, Zsiga Rudolf munka- gépkezelö rozsot vet. Naponta 6 normálhold a teljesítményük Vi/ácr Droletáriai egyesültetek1 ^ ^ Szabad nograd

Next

/
Thumbnails
Contents