Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)
1956-09-22 / 76. szám
1956. szeptember 22, SZABAD NÖGRÁD 3 „A maga becsületére, a tagok javára.,." Versenyt fut reggel kerékpárján a kelő nappal, ahogy elindul Erdőkürtről termelőszövetkezetéhez, az egyházas- dengelegi Rákosihoz. Három éve, hogy kihelyezett agronó- mus. Addig az erdőkürti gépállomáson gyakomokoskodott Jambrik Béla. Munkája abból állott, hogy a szántás minőségét ellenőrizte, megfelelő-e. Bezzeg egyszerre nagy gond szakadt nyakába, ahogy ide került jelenlegi helyére. Hiszen egy 84 tagú tsz-t bíztak rá 700 holddal. De ennek ellenére örült, hogy Egyházasdengeleg- re került, hiszen itt született, itt nőtt fel, ismert mindenkit a faluban. Fiatalos hévvel, lendülettel látott hát munkához. Tenni, cselekedni akart a maga becsületére, a tagok javára. Dehát az élet nem teljesen olyan, ahogy azt egy fiatal emberi elképzeli. Mindjárt az elején történt. Ä termelőszövetkezetben a tavaszi szántás után még akkor sem tárcsázták a földet, amikor arra égető szükség volt. — Fölösleges pénzkiadás.:; kár a fáradságért — mondogatták az öregek. De nem így az új agronómus. Minden tudását összeszedve magyarázta el: „Megszüntetjük ezzel a talaj hajszálcsövességét, jobban tárolódik a nedvesség, kedvezőbb lesz a talajélet.;: A gyommagvak sem szaporodnak annyira;..” Erre az öregek csak vállukat vonogatták, s bizony az agronómus csak egy kis parcellán próbálta a dolgot. De szép lett a vetés, nagyon csodálták az öregek és a következő évben már ők maguk követelték a tárcsázást. Most, hogy az őszi betakarítás ideje van, ahogy megérkezik, egyenesen a kukoricába tart. Azzal vannak most elfoglalva a tagok. Törik és egyben a szárat is vágják, hogy besi- lózzák, mert kell a takarmány. Jambrik Béla úgy tervezi, hogy a szénából legalább 500 mázsát átvinnének a következő esztendőre. Teheneket vesznek még a meglévő 22 mellé: Utána néz, elég ember van-e kint, s győzik-e a munkát a szárvágók, a törők után van-e elegendő zsák;:: Egyszóval: megnéz minden munkát, ami adódik. Azután a gépekhez indul. A kilenc közül öt a Rákosinak szánt. A gépállomással nincs különösebb baja. Ha valami kell elküldik időben, de azért Jambrik Béla csak megnézi hogyan dolgoznak, meg van-e a kellő mélység. Eddig nem volt panaszuk, pedig már elvégezték a vetőszántást, elvetették az őszi árpát, a bíbort és a rozs egy részét is. Mintegy 80 holdon mélyszántást is végeztek. Ma jd benéz az istállókba, mert az állatokkal bizony nem volt minden a rendjén. Nem egyszer szólt már a brigádvezetőnek: Porciózza ki a lovak adagját, mert így a kocsisok annyi szénát vesznek a kazalból, amennyi éppen nekik tetszik. Meg aztán elhull, szétszóródik a drága takarmány..; — Eleinte nem tetszett a brigádvezetőnek, hogy szól, de most már úgy csinálja. Annál is inkább, mert Jambrik Béla elkészítette a pontos szabványt, mennyi takarmány, abrak stb. jár egy-egy állatnak naponta. Aztán lassan el is múlik a nap. Este még megbeszélik az elnökkel, brigádvezetőkkel a másnapi teendőket, mert egy maga sohasem dönt. Így indul el hazafelé, s bizony mór a nyolc órát is elverik, amikor haza ér. S másnap aztán újra kezdi. Fáradhatatlanul, lelkesen, pedig vannak problémái, melyek nem egyszer kedvét szegik. Kevés a segítség a járástól. Ezt hiányolja leginkább. Van már talán két hónapja is, hogy kint voltak. így mondja Pedig jó lenne megbeszélni, hogy is van az Állatforgalmi Vállalattal, az az állat csere, mert szeretnének ők is legalább tíz tenyésztésre alkalmas üszőt. A meglevő tehenek nem a legjobbak. Van olyan, amelyik három-négy liter tejet ad. Ezeken szeretnének túladni. Meg aztán a Terményforgalmi Vállalat emberei sem hallgatják meg a szavát. Itt volt például az angolperje és a fehérhere szerződéskötése is. Ezek mellé még kukoricát, korai vetésű burgonyát, és kölest akartak ráerőszakolni a tsz-re. Nem hagyta annyiban a dolgot, hiszen ezekre nem megfelelő a talaj. Amikor elment, akkor csinálták meg a szerződést az elnök, meg a Termény- forgalmi Vállalat kiküldötte, pedig majdnem hogy biztos, nemigen lesz jövedelmük belőle. Meg aztán néha szórakozni, művelődni is szeretne. Olvasni egy kicsit Mikszáthot, kedvenc íróját, mert hát ki ismerte jobban a „jó palócokat“, mint ő. Dehát ahhoz idő is kellene. Moziba is csak nagy ritkán, vasárnap jutnak el feleségével. Aztán megint terveivel jön elő, amelyek előbbre lendítik a Rákosit. Pedig most is 8 kilogramm búzát osztottak munkaegységenként. Volt olyan tag is, aki 30 mázsán felül vitt haza. Nem is lenne itt baj, ha minden hónapban rendszeresen pénzt is osztanának. Ezért szeretne most inkább aprómagvakat termelni, meg hízókkal foglalkozni, hogy ez se legyen már jövőre probléma. Ment ment tehát millden úgy, ahogy annak idején Jambrik Béla elképzelte. De hát ilyen az élet. És Jambrik Béla nem csügged, hiszen saját maga választotta hivatását. Azért tanult, hogy használhasson vele.; i MŰSZAKÁCS Számos újfajta, ötletes gép mintapéldányai készülnek a Belkereskedelmi Ipari Tröszt újításokat kivitelező műhelyében. Valamennyi közül az infravörös pecsenyesütő a legérdekesebb. Ezt nem a kis háztartások részére, hanem a vendéglők konyháinak készítik. A szakemberek véleménye szerint a „műszakács” kitűnő Ínyencségeket süt. Rendeletet adott ki a Minisztertanács a húsjellegű keresztezett sertések szerződéses áráról. Ezeknek a sertéseknek átvételi árát 90-től 126 kiló súlyig kilónként 17 forintban állapította meg. Gépállomás épül a Mátrában Az Észak-Mátrai Erdőgazdaság dolgozóinak munkáját már az elmúlt években is korszerű gépek könnyítették.. Motorfűrészekkel vágták a fát, s különböző traktorokkal szállították a rakodóhelyekre. Az erdőgazdaságnak már csaknem 20 traktora és más korszerű gépi felszerelése van. A gépek megóvására és elhelyezésére most új gépállomást építenek a Mátra ’egyik völgyében. Az állomást — új épületeivel és gépeivel együtt — októberben adják át rendeltetésének. Jól jövedelmez a varsányi Dézsa Tsz tehenészete A varsányi Dózsa Tsz tehenészete ál. landóan fejlődik. A tehénállomány számszerű növekedésén kívül fejlődik a tehenek minősége és növekszik azok tejtermelése. Az egyedi etetés bevezetése és a tehénállomány 20-ról 30 darabra való növelése lehetővé teszi, hogy csak tej. bői minden hónapban 10 — 12 000 forint kerüljön a Dózsa Tsz pénztárába. Az éberség netovábbja Nem egy, s nem is két Panasz érkezett már szerkesztőségünkbe Salgótarján és környékének dolgozóitól, a kenyér rossz minőségével kapcsolatban. Elmondották — és bebizonyították —, hogy a kenyérben sok olyan idegen anyag található, amelyek nem a kenyérbe valók és undort keltenek. Egy alkalommal egy olyan darab kenyeret is elhoztak hozzánk, amelyben gyümölcskukacok voltak. Furcsának találtuk a helyzetet és o Sütőipari Vállalat legfelelő- sebb személyétől, Szalontai elvtárstól kérdeztük meg, hogy mi lehet az oka az ilyen és hasonló eseteknek. Ö először « szakmunkások hiányával akarta magyarázni a dolgot, de ké- [ sőbb beismerte, hogy hiba van - a munkafegyelem körül is. Sőt - hozzáfűzte, hogy a dolgozók a tilalom ellenére nem egy esetben gyümölcsöt fogyasztanak az üzemben. Könnyen előfor- ", dúl, hogy a gyümölcsben ku-fc kac van és a katlanból kikelt, leesett tésztával bekerül a da-C gasztókatlanba (mivel szerinte l azt sem lehet megtiltani, hogy i egyszerre csak a katlan nor- '• mális méretéhez megfelelők mennyiséget dagasszanak) és már kész a szennyeződés. El-y- mondotta még Szalontai elvtárs, hogy az üzem dolgozói ► sok esetben piszkos ruhában dolgoznak. Ezek után arra gondoltunk, - ellátogatunk a kenyérüzembe - és megnézzük, milyen körül-p mények között és milyen lelkiismeretességgel, tisztasággal állítják elő a dolgozók mindennapi kenyerét. Munkatársunk már a Kenyérgyár kapujában váratlan nehézségekkel talál- L kozott. Ugyanis a kapus nemZ volt hajlandó, csak az igazgató írásos engedélyével beengedni őt. Majd kérésére a raktárban levő telefonhoz kísérte, de az igazgató nem volt bent és így telefonon sem sikerült engedélyt kapnia. Alig telt el pár perc és egy műszaki „delegáció“ érkezett. Egyenesén az újságíróhoz léptek, s „finoman“, de megmondogatták, hogy igazgatói engedély nélkül nem lehet az üzem területén tartózkodni. A könyvelő nem sokkal később nagy bölcsen kijelentette, hogy ébernek kell lenni, nehogy az ellenség behatoljon hozzájuk. Tudták ők nagyon jól, hogy az újságíró nem ellenség. De mégsem tartották jónak, ha ó kritikus szemével betekinthet az üzem munkájába. Bizonyára attól tartottak, hogy felszínre kerül egy sor olyan dolog, amiről eddig még sokan nem tudnak.. Ilyen ember pedig ő szerintük rosszakaró, vagy ha kell, hát nevezzük ellenségnek. A Kenyérgyár vezetősége úgy látszik nem a hibák felszámolásával. hanem azok eltitkolásával alcarja a közvéleményt megnyugtatni, s munkáját jónak beállítani. Mert ha valóban jó lenne, nem félnének a sajtó nyilvánosságától. Mi a „titka" a takarékossági mozgalom sikerének bányáinkban ? J ól gazálkodtak az idén a fával, a szénbányászat legdrágább segédanyagával a nógrádi bányászok. Ebben az évben még nem múlt el egyetlen hónap sem jelentős famennyiség megtakarítása nélkül. Nyolc hónap alatt egy hónapra elegendő bányafát takarítottak meg, ami azért is elismerést érdemel, mert az elmúlt években mindig több fát használtak fel a tervezettnél. Ezt a szép eredményt gondos előkészítő munka előzte meg. Kezdődött a műszaki osztályon, ahol a gazdaságosság messzemenő figyelembevételével minden elővájás- ra és fejtésre részletes műszaki előírást (paszportot) dolgoztak ki. A Szénbányászati Minisztérium megdicsérte a trösztöt ezért a jó munkájáért, amely lerakta a további sikerek szilárd alapját. A paszportok segítségével megoldódott a faszükséglet tervezése, és ezek az előírások szabták meg a kirabolandó bányafa hozzávetőleges meny- nyiségét is. Ez tette lehetővé még, hogy a központi fatelepek méret szerint lássák el a bányákat fával. A fatakarékossági mozgalmat azonban az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazása lendítette fel igazán, mert ez a vájártól kezdve, a csillésen, a fatelepi dolgozókon, az éjjeli őrökön keresztül a műszaki és az adminisztratív dolgozókig mindenkit a . fafelhasználás csökkentésére ösztönzött. Ennek megfelelően készült az a tröszti rendelkezés, amely előnyökhöz juttatta az egyes üzemek azon dolgozói is, akik a kirabolt fát feldolgozták és átadták más bányának. Viszont jól jártak azok is, akik ebből az anyagból ácsoltak, mert mindkét helyen megtakarítást mutattak ki. Az első félévben így mintegy félmillió forint prémiumot kaptak az üzemek a fafelhasználás csökkentéséért. Most, a harmadik negyedévben eredményeik alapján több mint 200 000 forint jutalomra számít hatnak. A.z anyagi érdekeltség fokozottabb érvényesülését még egy sor műszaki intézkedés támasztotta alá. A korszerű TH Moll. és idomköves vágatok hossza az idén már 16 kilométerre növekedett, ami ielentős szerepet töltött bí abban, hogy a fenntartandó vágatok hossza most már csak feleannyi, mint az elmúlt évben. Megváltozott a fejtésből, illetve elővájásból kitermelt szén aránya is. A műszakiak (helyes intézkedései nyomán most hat százalékkal több szenet termelnek feitésböl. ami azt jelenti. hogy évente mintegy 200 ezer tonna szén növesztéséhez 40 százalékkal kevesebb fát kell felhasználni, mintha ezt a szenet az elővájatok küldenék a felszínre. Jól bevájtak a hordozható vastámok is. Ezekből Szo- rcspatakon és Ménkesen összesen 800 darabot alkalmaznak a csoportos kamrafejtésekben. Ez is sokat segített a szorospatakiaknak, akik az idén az egész szénmedencében a legtöbb fát. összesen 1100 köbmétert takarítottak meg. Az egy tonna szénre számított fafogvaszásban viszom a zagyvaiaik a legiobbak. akik bár kevesebb szenet termelnek. mint a szorospatakiak, mégis 800 köbméter bányafát mgentettek meg ez év első nyolc hónapiéban. A fatakarékossági mozgalom széles körű elterjedésére iellemző. hogy Róna és Tiribes kivételével valamennyi bányaüzem kevesebb fát használt fel a tervezettnél. Mizserfán az utóbbi hónapokban alkalmazott Huszár-féle farabló-vitla lendített sokat n fatakarékossági mozgalom. Ebből az egyszerű és kitűnő gépből most három darabot házilag csináltat, tizennyolcat pedig a Duclos Bány&gépgvártől rendelt meg a tröszt. A nógrádi bányászok büszkék lehetnek arra. hogy az országban az első helyein állnak a fatakarékosságban és már mintegy 10 százalékkal kisebb az évi fafogvasztásunk, mint a tőkés időkben. Munkájuk értékét növeli hogy ezt az eredményt nem a biztonság rovására érték el. mint ahogyan annak ideién a tőkések tették. A szép siker azonban senkit sem iogosít fel megnyugvásra. Akad még tennivaló bőven! IS* | em lehet szó nélkül hagyni — mint sokan teszik — azt a gyakori esetet sem. amikor a hazatérők fával pakolják meg magukat. Ez lopás, a társadalmi tulajdon megsértése! — Jó. jó — mondják ezek a facsempészek —■ mit számít az a 10—15 kiló fa. amit hetenként kétszer, háromszor hazavisznek. — Nos. ha így gondolkozna a tröszt összes dolgozója, akkor egy hónap alatt 2400 köbméter bányaiét hordanának el. olyan mennyiséget, ami a szénmedencének éppen 8 napi munkára elegendő. Ideje tehát végetvetni ennek a tűrhetetlen szemléletnek. Azok a becsületes bányászok és műszakiak álljanak a sarkukra, akiknek az elért szép eredmények köszönhetők és ne hagyják. hogy az ilyen facsempésze az egész szénmedence jó hírnevét, az ország érdekét kockáztassák. Sas Béla ! A társadalmi munka. I Mennyit hallottuk ezt a szót a % felszabadulás óta. Hányán ír* tak már. sok szépet és jót, lelkes, önzetlen emberek kisvagy nagy csoportjának „társadalmi munkában" végzett nagyszerű tetteiről. Van ebben a szóban valami magával ragadó nemesség. Olyan munkát hívunk így, amit nem kötelességből, nem pénzért végeznek az emberek, hanem önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül, embertársaik iránt való szeretetből. A sokszor igen fárasztó napi munkájuk után összejönnek emberek és sóik szép elgondolást váltanak valóra, dolgoznak olyasmiért, amiből nekik személyszerint semmi „hasznuk“ sem lesz. Ki-ki azt nyújtja az ilyen munkánál, ami telik tőle, amihez éppen képessége van. Utat építenek valahol társadalmi munkában? Az egyik ikövet feit, a másik fuvaroz, a harmadik magánál az építke.zésnél szorgoskodik. • • Bekerítenek, parkosítanak * ’ay iskola udvart? A tanács iés különféle szervék segítő- 1 készségéből megvan az anyag, \az eoy'k ember gödröt ás az oszlopoknak, a másik felássa a kertet, a harmadik virágma- got hoz. Egyesek ugyan gúnyolódni szeretnek ezzel a szóval: társadalmi munka. Pedig az ilyen munlca eredményeképpen any- nyi szép született már az utóbbi 11 évben ebben az országban. S éppen ez a záloga annak, hogy e szó ne kopjon meg, ne legyen elcsépelt soha. A mi hazánkban a gazdasági elmaradottság mellett olyan nagy volt a kulturális elmaradottság is, hogy ezt csupán állami eszközökkel és csak köz- ponti terv alapján kis idő alatt fölszámolni lehetetlen. E fehérfoltok eltüntetését segítik a város- és községpolitikai fejlesztési tervek, melyeknek va- lóraváltását sok százezer ember lelkes társadalmi munkája teszi lehetővé. Talán még sok tarjáni sem tudja milyen nagyszerű munka folyik az utóbbi években épült új városrészben a béketelepen. (Bubi-telep.) Történetét érdemes megörökíteni az utókor számára. A városi tanács az 1955ös várospolitikai tervbe már beiktatta egy-liét tantermes isÖSZINTE TETTEK kola felépítését. Csakhogy nem tudta a szükséges anyagi fedezetet biztosítani, így füstbement terv lett az egészből. Noha, ami késik nem múlik. Az 1956-os várospolitikai tervbe4 ismét szerepel az iskola építése, csakhogy most már az anyagi fedezetet is biztosították hozzá a városfejlesztési alapból. Eddig tehát eljutottak, a terv mégis csőddel fenyegetett. Egyetlen építőipari vállalat sem tudta elvállalni az építést, hiszen annyi sok az épitenivaló az országban, sőt ebben a városban is, hogy csak győzzék a régebbi terveket valóraváltani. Most légy okos Domonkos. Az anyag megvan, csak nincs aki építsen belőle. ,A. kicsik pedig nem járhatnak olyan messzire, hiszen télen megfagynak szegénykék — döntötték el a tanácson — beszélünk a szülőkkel, majd meglátjuk azután mit lehet tenni". Elhatározásukat tett követte. Nyár elején, a Sztahanov úti iskola egyik szülői értekezletén részt vett a béketelepi tanácstag, Pacolai elvtárs, Berkes elvtárs VB-titkár és Danisovszkij elvtárs, az Oktatási csoport részéről. A mi népünk szereti az igazságot, az egyenes, kertelés nélküli beszédet. Ha nyíltan megmondják hol szorít a cipő, mindjárt kész a segítségre. Így tettek a Béke-telepi szülök is. „Majd felépítjük magunk” — mondották és még ott az értekezleten sok értékes felajánlás született. Ez azután úgy terjedt, mint a vízbe dobott kő után a hullámgyűrü. Ma már a város minden részéből igyekeznek oda a dolgozók délutánonként, fiatalok, öregek, nők, férfiak egyaránt. A földmunkát, a mészoltást és egyéb segédmunkát vállalták a telep lakói. Fejenként 5 köbméter falazást vállaltak az ottani kőművesek, Babjak Lajos bácsi a tetőszerkezet elkészítését, pedig nem mai gyerek már. Ez azonban mind kevésnek bizonyult. Ezzel nem vághatott neki a tanács az építésnek, pedig ha a jövő ősszel már ott akarnak tanítani, sürgősen hozzá kell fogni és még a tél beállta előtt be kell fejezni. összehívták hát a városi szervek, üzemek, hivatalok vezetőit, a segítségüket kérték, és nem hiába. A dolgozókkal történt megbeszélés után egyik felajánlás a másikat követte, de nem ám amolyan általános felajánlások, amelyek addig tartanak, mig kimondják őket. Nem, ezeknek .a felajánlásoknak a nyomán a városi tanács pontos ütemtervet tudott készíteni és július végén elkezdték a földmunkát. Ma már a falat húzzák és az elfogadott ütemtervet még eddig minden szerv, vállalat betartotta. Különösen sok segítséget kapott a tanács a városi DISZ'bizottságtól. Ennek eredményeképpen eddig az acélgyári, üveggyári, tűzhelygyári és a postai DISZ-tagok, az MTH és a Sztahanov úti\ iskola növendékei segítettek\ az építésben. De nem marad-t tak el a három gyár, a nép-' bolt, a kézműipari vállalat, a városi tanács idősebb dolgozói sem. Ha ezután is ilyen lelkes, segítő készséggel végzik a város dolgozói ezt a társadalmi munkát, akkor október végére tető alá kerül az iskola. A kőműves és ács munkán kívül, egyéb szakmunkákra is van már vállalkozó. Az AVESZ a villany beszerelését, VKG vállalat és Dancsó Jenő magánkisiparos a vízvezetékszerelést, Az MTH-iskola növendékei, a lakatos munkát vállalták. Ennek az építési módnak azonkívül, hogy a jövő tanévben már nem kell az apróságoknak messzire gyalogolni, még az a haszna is megvan, hogy az építésre biztosított keretből kitelik még egy összkomfortos nevelői lakás. Eredetileg két tantermet, egy tornatermet, irodát és egy nevelői lakást terveztek, így kettőt lesz. Az építőknek és a tanács | felelős vezetőinek pedig az cí jóleső tudat, hogy összefogó ; suk szép eredményét évtizede- = kik h’rdoti maid az iskola. ?
