Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-22 / 76. szám

Megtárgyalta a SIÓT IX. teljes ülésének anyagát a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Gazdálkodjunk helyesen az üzemanyaggal A kenyérgabona terme-átlagának növeléséért A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjai szeptember 19-én, az SZMT tanácstermé­ben ülést tartottak. Ezen Ja- kubovics Gyula elvtárs, az SZMT és a SZOT tagja ismer­tette a SZOT IX. teljes ülé­sén elhangzottakat. Az előadó elvtárs bevezető beszédében többek között ezeket mon dotta: „Ilyen bátran, ilyen őszintén még nem beszéltek a szakszervezetek képviselői a dolgozókat érintő kérdésekről. Azelőtt megkaptuk a meghívót, az előadó elmondta a beszédét és semmi más nem történt. Azt már nem mondták, hogy kinek mi fáj. Most, a legutóbbi ülést a teljes őszinteség jellemezte." Ezek után Jakubovics elv­társ ismertette Gáspár Sándor elvtárs előadói beszédét, s is mertette, hogyan foglalkozott a bérkérdéssel, a túlóráztatás­sal, a lakáshelyzettel, a nyug­díjakkal és a munkavédelem­mel a SZOT ülése. Az előadáí után kérdéseket tettek fel Ja­kubovics elvtársnak, majd megkezdődtek a hozzászólá­sok. Dr. Csillag József, a bánya­tröszt műszaki osztályának ve­zetője, a bányászok bérezésé­vel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a 100 százalékon felül termelők, hanem az állan­dóan 100 százalékot teljesítők is jutalmat érdemelnek. „A bá­nyászszakszervezet vizsgálja meg — mondotta —, hogyan lehetne az eddiginél ösztönzőb­bé tenni a bányászok bérezé­sét.“ Budavári Károly, mizserfai Kossuth-díjas bányász az in­dokolatlan normarendezéseket kifogásolta, majd a munkaruha igazságosabb elosztását és a lakásgondok enyhítését sürget­te. A következő felszólaló: Vincze Sándor, a Közalkalma­zottak Területi Bizottságának elnöke a jutalmazásokról, a túlórákról, a nyugdíjról beszélt. Elmondotta, hogy sok helyen a községi tanácsoknál muszáj túlórázni. Vasárnap benn kell tartózkodnia a titkárnak, mi­vel sok dolgozó csak ilyenkor ér rá különböző igazolványo­kat kikérni. Mégis, ezért a túl­munkáért a tanácsi tagok nem részesülnek díjazásban. A nyugdíjról a következőket mondotta: „Számítsák be a ré­gi szolgálati időt is. Lehetetlen állapot, hogy aki csak tíz évet dolgozott, többet kapjon, mint aki 40 éves munkásmúltra te­kinthet vissza." Kürti Sándor, a bányász- Bzakszervezet bérfelelőse töb­bek között követelte, hogy a bányáknál építsenek melege­dőket, mert a bányászok sok helyen az irodákban, vagy a szabadban kénytelenek vára­kozni a leszállásig. Nagy Sándor, a közlekedési dolgozók ÜB-elnöke a gépjár­művek dolgozóinak problémái­ról beszélt. „A gépjárműveknél félnek kényes dolgokról be­szélni. A szakszervezet sokszor csak statisztál, vagy bólogat a különféle kérdésekre. Pedig nagyon sok a panasz, sok a rendezetlen kérdés. Az sem he­lyes például, hogy a Budapest —Szeged között, a sima mű­úton közlekedő gépkocsiveze­tőknek ugyanannyi a fizetésük, mint azoknak, akik a Salgó­tarján—Cered közötti kanyar­gós, nehéz és rossz úton telje­sítenek szolgálatot“ — mon­dotta, majd így folytatta: „A gépkocsizók ■ ez évi kollektív szerződéséből a minisztérium­ban törölték a közös kirándu­lást. Nagyon furcsa, hogy a gépkocsizóknak csak a kirán­dulók fuvarozására van joguk, de ahhoz már nincs, hogy egy­szer ők is kiránduljanak. A vállalat háromszáz darab ko­csijából éppen a kocsivezetők­nek nem jut egy sem.“ — Ez­után a bérezésről beszélt: „En­nek megoldása nem kielégítő, mivel a gépkocsivezetők a bér­rendezés után még kevesebbet kapnak, mint azelőtt. 1600 fo­rintért 400 órát kell dolgozniok. így nem csoda, hogy sok kocsi­vezető inkább segédmunkásnak megy valamelyik üzembe. La­kást is nagyon nehezen kap­nak. A tanácsok csak jött- mentként kezelik őket, pedig nagyon fontos munkát végez­nek. A gumihiányt sokszor úgy pótolják, hogy a munkaruhá­jukkal bélelik ki a szakadást. Több figyelmet, több szeretetet érdemelnek a gépjárművek dolgozói!“ — fejezte be felszó lalását Nagy elvtárs. Godó ’József, az Építő- és Fa­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek termelési felelőse, többek között ezeket mondotta: „A jó szakmunkások nagy része ott­hagyta az építőipari vállalatot, mert nem becsülték meg elég­gé őket és nem találták meg számításukat. Kevés bért kap nak. Sokan otthon, a vállalatnál eltöltött munkaidő után „masze- kolni“ kénytelenek, mert így legalább a háromszorosát kap­ják annak, amit a vállalat fi­zet. Gyakori az olyan eset, hogy a fizikai dolgozók 20—100 forint prémiumot kapnak, míg azok, akik nem vesznek részt a közvetlen termelő munká­ban, 3000—4000 forintot vág­nak zsebre. Ilyen premizálási rendszer és bérfeltételek mel­lett a szakmunkáshiány állan­dóan veszélyezteti a terv telje­sítését“ — fejezte be Godó elv­társ. Miklós Mihály, az Acéláru­gyár ÜB-elnöke arra kérte a vezetőket, hogy a jövőben a beruházások megtervezése előtt a munkások véleményét is kérjék ki. „Ha a munkások véleményét vették volna figye­lembe, akkor most nem állna nálunk a nagyiroda, hanem helyette az annyira szükséges pácolót építették volna meg“ — mondotta. Szigeti István, az építőipar ÜB-elnöke munkaruhát kért az építőipar dolgozóinak is. Felszólaltak még: Mellék Mi­hály, a Tűzhelygyár ÜB-elnö­ke, Lipták József, a megyei DISZ-bizottság első titkára, Lovász Béla, a Szolgáltató ÜB-elnöke és Halász Sándor, a KPDSZ területi bizottságá­nak elnöke. A felszólalásokra Baksa Sán­dor, az SZMT-elnöke válaszolt. Az elmúlt időkben is igen sok szó esett az üzemanyag felhasználásról, a takarékos­ságról, vagy éppen annak el­lenkezőjéről, az üzemanyag- pocsékolásról. Napjainkban erről még fokozottabban kell beszélnünk, mert mint ismere tes országos viszonylatban az üzemanyagellátás terén nehéz­ségek jelentkeznek. Az elmúlt évben, amíg az üzemanyag ellátásával nem voltak bajok, addig meg kell mondanunk őszintén, sok eset­ben elnézték annak helytelen felhasználását, pocsékolását és nem léptek fel kellő eréllyel az üzemanyag-normákat rend­szeresen túllépő traktorosok ellen. Nem vizsgálták meg túlfogyasztás okait, egyes traktorosok egy-egy tankolás­nál 2—3 kiló üzemanyagot is elcsurgattak, nem használtak tölcsért, nem alkalmazták az üzemanyagszivattyúkat. Nem volt megfelelő a területen az üzemanyagok tárolása sem. Nem egy esetben találkoztunk az országút mellett elfekvő hordókkal, amelyekben félig üzemanyag volt. Nem akarok túlozni, de nemegyszer más szervek gépkocsijai tankoltak meg a gépállomás szanaszét hagyott üzemanyagos hor­dóikból. Sok volt az üresjárat, a haszontalan futkosás, ame­lyeknek nagy részét kellő szervezéssel ki lehetett volna küszöbölni. Az elmondottak hozzájárultak ahhoz, hogy a gépállomások az előírt nor­máknál többet használtak fel. A gépállomások hanyagsá gán kívül néhány bürokrati­kus intézkedés is gátolta az üzemanyag felhasználásának Dobhártya műanyagból Jugoszláviában a szkopljei egyetemi klinikán dr. Petre Zdravev professzor hosszabb idő óta eredményes kísérlete­ket végez, s ezeknek során a megsérült dobhártyát polivi- nilből készült membránnal he­lyettesítette. Zdravev profesz­szor bel- és külföldi szaklapok­ban közzétette eljárását és jó­formán naponta kap elismerő leveleket kollégáitól, akik az ő módszerével jelentős ered­ményeket értek el és nagyot­hallókat gyógyítottak meg po- livinil-membránok behelyezé­sével. JUHÁSZ A Cserhát hegység egyik ro­mantikus szépségű völgyében épült a Sándor tanya. Innen nem messze van már Felső­told. Minden oldalról magasba nyúló hegyek veszik körül. Jobbra a Barát-hegy tölgyerde­je, balra a Bükktető őrködik a tanya nyugalma felett. A völgyben terebélyesedő akácliget árnyékában juhnyáj delel. Távolabb egy öreg, ősz­hajú, kacskaringós bajszú, bar­naruhás ember áll botjára tá­maszkodva. Vállán pásztor­táska 'óg. Mellette van az el­maradhatatlan, hűséges segítő­társ, a fekete, göndörszőrű pu­li. Mintha kilesné gazdája gon­dolatát .. -. Ez az ember Brunda József, a zsunyi Dózsa Termelőszövet­kezet juhásza. A naptól bar­nára festett, sovány arcból hol­ló színű szempár ragyog. A deres haj, a bajusz, a barna arc, a csillogó kék szempár, a kopott, fekete-fehér zsinóros kalap, mintha a napokkal ez­előtt beköszöntött csodálatos őszt testesítené meg. Tekintete az erdő sárguló lombját pásztázza, s csak ak­kor r ' ’ n meg riadtan, ami- k -r egy-egy sárga falevelet so­dor feléje a szél. Úgy érzi, mintha élete eseményei pereg­nének le szemei előtt. Immár a 68. ősz vermi el fe­je feleV .. 1919-ben Lenin ka­tonája volt, testével védte a fiatal szovjet hatalmat, amely­nek édes. éltető gyümölcsét idehaza, a kéklő Cserhát völ­írta: GÖMÖRI HENRIK megyei fűagronómus III. rész. csökkentését. így például a vontatók és pótkocsik vizsgáz­tatása csak Salgótarjánban történhetett meg és így a tol- mácsi. érsekvadkerti, berceli és a többi távolabbi gépállo­mások 50—70 kilométerről jöt­tek be és mentek vissza, hogy a jármű vizsgáztatáson túles­senek. Ez pedig sok üzemanya­got fogyasztott el. Termelőszövetkezeteink és az egyéni dolgozó parasztok többsége is elismerik a gépek munkáját. Az őszi munkák so­rán igénybe kívánják venni, az üzemanyag viszont csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésükre, csak igen ne­hezen lehet biztosítani az őszi tervben előirányzott munkák maradéktalan elvégzését. Az eddig „megtűrt“ üzem- anyag-pocsékolásokat fel kell számolni gépállomásainkon. Első és legfontosabb megértet­ni traktorosainkkal, vontató- sainkkal, hogy saját káruk lesz, ha a kelletnél több üzem­anyagot használnak fel. Mert a meglevő keret csak keve­sebb munka elvégzésére lesz elegendő. Tehát ezzel az üzem­anyaggal kevesebbet tudnak elvégezni, s ezáltal kevesebb lesz a kereset is. A traktoro­sok kérjék meg a brigádveze­tőt. vagy a műszaki ellenőrt abban az esetben, ha erőgépük többet fogyaszt a megenge­dettnél. Az ő feladatuk, hogy megvizsgálják a túlfogyasztás okát. A műszaki ellenőrök és a brigádvezetők végezzenek alapos műszaki ellenőrzést. A brigádokhoz beosztott brigád elszámolok pedig vezessenek pontos nyilvántartást az üzem­anyag fogyasztásáról. A gép­állomások igazgatói és vezetői a nyilvántartások és saját el­lenőrzésük alapján állandóan vizsgálják felül az üzemanyag felhasznál ódáeának alakülá­Sát. ; . , Fokozottabb gondot kell for­dítani az egyoldalú szántásnál felhasznált üzemanyagra, mert ugyanis itt a norma 80 száza­lékkal van felemelve. A gya­korlatban pedig ez az üzem­anyag-mennyiség nem szük­séges. Ezt számos példa bizo­nyítja a Kisíerenyei Gépállo­más körzetében, ahol az egy­oldalú szántást végző trakto­rosoknál igen nagy üzem- anyag-mefetakarítás jelentke­zik. Az Erdőkürti Gépállomás a napokban tartotta meg a ta­nácsülését, ahol igen helye­sen. felkérték a termelőszövet­kezetek és községi tanácsok elnökeit, hogy ha pocsékolást, pazarlást és visszaéléseket ta­pasztalnak az üzemanyag-fel­használás terén, akkor azon­nal értesítsék a gépállomást: Az őszi munkák idejében való elvégzése hatalmas fel­adat elé állítja gépállomá­sainkat. Ezt a feladatot csak abban az esetben tudjuk tel­jes egészében végrehajtani, ha minden traktoros és gépállo­mási dolgozó úgy fog gazdál­kodni az üzemanyaggal. mint­ha az a sajátja lenne. gyében élvezi öreg napjaiban. Úgy elmereng, hogy talán most is Lenint látja maga előtt, amint a vöröskatonákat üd­vözli. — Lenin nagyszfrűt ember volt. Sohasem tartotta magát többnek a másiknál. így emlé­kezik vissza. Akkor — de még most is — halálba rohant Volna érte meg a szovjet ha­talomért. Brunda József igazi magyar ember. Szereti a hazát, az em- berek-i, forrón szereti a ir­tot, amely új győzelmek felé vezeti a népet. Rendíthetetle­nül hű a szövetkezethez is. Tudja, hogy ez az út a paraszti jóléthez vezet. Igaz, néha hall obran megjegyzéseket is, hogy ,,maradi a régi öreg kommu­nista“. Ezt leginkább a fiatal kommunisták mondják. Ilyen­kor úgy érzi, mintha fojtogat­nák, vagy legalább is kést szurkolnának a szívébe. De ő ezért nem csügged, nem olyan fából faragták. Be­Mint már említettem, az előveteményen kívül na­gyon fontos, hogyan készít­sük elő a talajt a vetésre. A talajelőkészítés minősége nagyban befolyásolja termés­átlagaink alakulását. A ta­lajelőkészítést többfélekép. pen lehet végezni. A helyi vi­szonyoktól függően lehet csak szántással, szántással és tár­csázással, vagy kizárólag csak tárcsázással. Abban az eset­ben, ha a talaj tömött,, vagy éppen gyomos, úgy a leghe­lyesebb, ha szántással és tár­csázással készítjük elő a ta­lajt. Abban az esetben, ha a kukorica alá jó őszi mély­szántást adtunk, az elmúlt évben és a növényápolást is jól végeztük el, így a terüle­tünk gyommentes, a felület porhanyós: elegendő ha csak tárcsázással végezzük el a talajelőkészítést. A szántásnál ügyelni kell arra, hogy a fogások ne le­gyenek szélesek, az eke min­denütt fogjon, ne maradja­nak szárítatlan sávok. Ne le­gyen a fehérre—fekete for­dítva. Ügyeljünk arra is, hogy — különösen a gépi aratásra szánt területeken —, ne le­gyenek mély osztóbarázdák. Rendesen fel kell szántani a forgókat is. A leghelyesebb, ha a szántás mélysége 18—20 centiméter. Ezen az őszön nagyon ügyelnünk kell a tailaj előké­szítésénél, mert a száraz idő­járás alatt végzett munka könnyen porosodást idéz elő. Az elporosodott terület pe­dig összefolyik az eső hatá­sára, nehezen kel benne a vetőmag, a tél folyamán a hóié, vagy egyéb csapadékok keménnyé teszik a felületét, így a víz elfolyik róla. A ta­lajelőkészítési munkákat úgy kell végezni, hogy a vetés előtt 8—10 nappal befejez­zük, hogy legyen idő a talaj leülepedésére. A talajelökészítésen kívül nagyban befolyásoljuk a ter­mésátlagok emelkedését a ko­rai vetéssel. A korán elve­tett gabona a meleg hatására gyorsabban kel, jobban bok- rosodik, erősebb lesz a gyö­kérzete, nehezebben fagy ki és a tavaszi fejlődése sem késik meg. Ezért igyekez­zünk. hogy az őszi árpát és rozsot lehetőleg szeptember végéig, az őszi búzát pedig ok­tóber első felében, legkésőbb október 20-ig elvessük. Megyénk területén ma még több községben kézzel vég­zik a vetést. Ez nem gazda­ságos. A gépi vetéshez keve­sebb vetőmag szükséges, a kelés egyenletes és a leg­megfelelőbb mélységbe lehet a magot elhelyezni. Gépi ve­téssel szabályozzuk a növény­sűrűséget, nem maradnak be­vetetlen foltok, így a növény fejlődése jobban biztosítva van. A vetés előtti napon be kell állítani és ki kell próbál ­csülettel neveli, ápolja, gon­dozza a közös juhállományt, pedig tavasszal, amikor reá bízták a nyájat, alaposan ki­csúfolták, „van-e jó éles ké­sed?" kérdezték tő' s amikor megkérdezte, hogy miért, eképpen feleltek neki: „Eze­ken a juhokon csak a bőr van, azt kéne lenyúzni“. Sajgóit a zíve, amikor a le­romlott közös jószágállomány­ra nézett. De azért remén'.’ke- dett. „Majd én feljavítom° — mondogatta. S amikor elérke­zett a tavasz, a nyírás ideje, szépen kigömbölyödtek a bir­kák. Nagy gyapjút növesztet­tek. A jó munka jutalmául 20 munkaegységet kapott — csak prémiumképpen. S már azóta újra eljött az ősz, s Brunda János, a helyén van — Éberen őrködik a reá bízott juhnyáj felett épp fw mint 1919-ben, s az utána tő- vetkező : rhéz évekb°n. a fia tál szovjet hatalom felett. (LANTOS) ni a vetőgépeket. Ügyein! kell arra is, hogy ebben az évben az őszi búza magas fajsúlyára való tekintette' nem a szokásos mennyiségű vetőmagot kell holdanként el­vetni. Javaslom, hogy 10—< 15 kilogrammal több vetőm got számoljunk ebben az év­ben katasztrális holdanként az eddigi mennyiségtől el­térően. Már említettem, de még új­ra felhívom megyénk dolgo­zó parasztjainak figyelmét a vetés mélységére. Melegebb, sík területeken 4—5 centimé­ter, a hidegebb, északibb ol­dalakon 5—6 centiméter mély­re vessünk. Ezt ajánlatos be­tartani, mert különben fenn­áll a kifagyás és a felfagyás veszélye. Ezt pedig azt hi­szem, egy gabonatermelő gaz. da sem akarja. El kell végezni a vetőmag­vak csávázását is. A csává- zás mindenki számára kötele­ző, mert nemcsak a gazda számára kellemetlen, ha az üszögfertőzés következtében az egész termése tönkremen­ne, hanem a népgazdaságnak is. Nagyon vigyázzunk a esá- vázószerek adagolásánál, mert ha a kelletténél többet adago­lunk, tönkre tehetjük a vető­mag csírázóképességét. A ve­tőmagot tisztítani és próba­csíráztatni is kell. A gabona­tisztító szelektor, minden termelő részére rendelkezésre áll. A terményforgalmi vál­lalat raktáraiba leszállított nemesített vetőmagvak cse­réje már megindult. Helyes lenne, ha minél rövidebb idő alatt befejeződne. Nagyon helytelen az, ha csak akkor cseré] valaki vetőmagot, ami­kor már vetni akar. Ebben az esetben nincs ideje sem a csávázásra, som a próbacsí­rázta tá&ra. A vetőmagvaknál felvető­dik az a kérdés is, milyen vetőmagot vessünk. Megyénk domborzati viszonyai és a ta- / laj összetétele számtalan­szor igazolta, hogy a humusz­ban gazdagabb, mélyfekvésű talajokon a bánkúti 1201-es, a dombosabb, tápanyagokban gyengébb oldalakon az F 481-es őszi búza díszük job­ban. A bánkúti igényesebb. Kicsi a bokrosodási hajlama, ugyanakkor a szára erősebb, nem dűl meg olyan könnyen és gépi aratásra alkalmasak. Az F 481-es igénytelenebb, bokrosodása jó, azonban a tápanyagokban gazdag, mé­lyebb talajon, különösen csa­padékos időjárás esetén könnyen megdől, összekuszá- lódik és gépi aratásra nehe­zebbé válik. Keresünk azonnali belépés­re vendéglő-éttermünk részé­re egy komoly, vizsgázott, szakképzett szakácsot vagy szakácsnőt, aki a konyhai raktárkezelés­ben is jártas, Földművesszö­vetkezet Balassagyarmat. KÉKKÚTI üdítő gyógyvíz isme? kapható ! A KÉKKUTT-gyógyvIz kiváló ízű és üdítő hatású. Kiválóan alkalmas bor keveréséhez mert Ízesítő hatása mellet* színváltozást nem okoz és az alkohol káros hatását közöm bösíti. A KÉKKÚTI-gyógyvíz kiváló üdítő hatása mellett elsőrendű természetes gyógy- szer gyomorbetegségek — különösen gvomorsavtúlteneér eseteiben Pótolja a kalcium hiányt, javítja az étvágyat. Telep; Kékkút. Révfülöp mel­lett. Termeli; Gyögvvlztermelő Vál­lalat. Budapest. VI.. Bajcsi Zsilinsz­ky út 15/A. Ára 1.5 literes csattos pa­lackban 2.50 forint. SCHRODT ERNŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents