Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)
1956-09-22 / 76. szám
\ SZABAD IVOCRÁD 1956. szeptember 22. PÁRTÉ LET ☆ Javítsuk meg a párt előadásos p ropagandájá t Az köz előadás propagandaesz- párt eszmei, politikai, szervezeti egységének megszilárdításában. Elősegíti, megkönnyíti a párt politikájának helyes, egységes értelmezését a párt tagjai és a pártonkívü- liek között. Széjjelzúzza azokat a helytelen marxistaellenes nézeteket, amelyek a jobb- és baloldali elferdítésekből, a burzsoá ideológiából táplálkoznak. Komoly szerepe van az előadásos propaganda keretében az egyes oktatási formákban kapcsolódó kisegítő előadásoknak is, amelyek segítséget adnak a propagandistáknak és a marxizmus—leninizmus egyes kérdéseit tanulmányozó elv- társaknak. Ezeknek az előadásoknak feladata, hogy tisztázzanak fontosabb elvi kérdéseket könnyítsék meg a konferenciákra való felkészülést. De jelentős segítséget adhatnak az alapszervi titkárok és pártvezetőségi tagok számára is, különösen a pártépítésről szóló előadások, melyek megismertetik velük a pártépítés lenini elveit és időszerű gyakorlati problémáit. Az i-lyen előadások lehetőséget adnak ahhoz, hogy megvitassák, kicserélhessék pártmunkájuk tapasztalatait; Az előadásos propaganda 6okrétű, szerteágazó kérdésekkel foglalkozik, irányítása komoly, körültekintő munkát követel a megyei, járási, városi pártbizottságoktól. Az elmúlt években keveset tettünk az előadásos propaganda kiszélesítése, tartalmi színvonalának megjavításáért. A megtartott előadásokat kevés kivétellel a dogmatizmus jellemezte, amely nagymértékben a személyi kultuszból táplálkozott. Fokozta a hibákat az is, hogy ,a pártbizottságok — akik ugyan elismerték a jó előadások fontosságát, — nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíthették volna a problémák megoldását. Igaz, ehhez hozzájárult az is, hogy a függetlenített propaganda státuszt megszüntették és más munkára osztották azokat az elvtársakat, akik többé-kevésbé megfelelően tudtak volna foglalkozna az előadásos propaganda irányításával: Az eddigiek során pártbizottságaink a marxizmus—leninizmus oktatását csak az úgynevezett szervezett oktatás kereteire korlátozták. Nem tartották az előadásos propagandát a pártoktatás szerves részének. Nehezítette a helyzetet a túlzott központosítás is. Ez odavezetett, hogy a párt- bizottságok kevés esettől eltekintve nem törekedtek arra, hogy önállóan gondolkoztak volna- a témák kiválasztásában. A megyében megtartott előadások többsége a központ álMegjelent a Partéiét szeptemberi száma A Pártélet úi. szeptemberi száma közli a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az értelmiségi politikánk néhány kérdéséről hozott határozatát. Fontos cikket közöl továbbá a termelés pártellenőrzésének problémáiról, valamint Szabó András írását a szocialista törvényesség megszilárdításáról. Wirth Ádám cikkét az új Lenin dokumentumok megjelenéséről. „A Pártélet napi kérdései” rovatban jelent meg Bassa Endre: Bürokratikus vonások a pártmunkában című írása. Nádas Gáspár: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének néhány tapasztalata című cikke. A Pártélet legújabb számá- hak Beszélgetés az olvasókkal eímű rovata ismét számos érdekes és tanulságos hozzászólást, kérdést és választ, levelet és vitaanyagot közöl. tál leküldött anyagok száraz felolvasása volt, ami legtöbbször nem volt kielégítő a hallgatóknak. . Egyes pártbizottságok, — többek között a salgótarjáni városi pártbizottság — nem okultak az elmúlt évek hiányosságaiból a pártoktatás ez évi szervezésénél sem. Munkatervük alig foglalkozik az előadásos propagandával, holott meg van a- lehetőségük, hogy ezt a formát kiszélesítsék. Megyénk községeinek területi különbözőségei is megkövetelik az előadásos propagandával való gondosabb foglalkozást. Nagyobb lakosságú községekben, ahol viszonylag kevés a szervezett pártoktatásba bevont hallgatók száma, vagy olyan kisebb létszámú párttagokkal rendelkező községekben, ahol nem szerveztek pártoktatást, vagy -propagandista hiány van, helyes előadásos propagandát szervezni. Hasonlóan jó alkalom van erre ^ bányászlakta területeken, ahol több nyugdíjas, vagy többgyermekes családanya elfoglaltsága- miatt, vagy valamilyen oknál fogva a szervezeti szabályzatban foglalt kötelezettségüknek marxista—leninista felkészültségüknek úgy akarnak eleget tenni, hogy meghatározott témát, az „időszerű kérdések tanfolyamának” anyagát előadás formájában ismerjék meg, s tájékozódjanak a párt politikájáról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Az előadásos propaganda megjavításának fontos feltétele a járási, városi pártbizottságok önállóságának, kezdeményezésének kibontakoztatása. Ez lehetővé teszi, hogy az előadásos propaganda Közelebb kerüljön az élethez nagyobb segítséget tudjon adni a feladatok eredményes megoldásához s kielégítse valamennyi réteg igényeit. E munka sikerének feltétele az előadók munkájának megjavítása. Előadások kidolgozásával és megtartásával olyan elvtársakat kell megbízni, akik erre alkalmasak. Rendelkezésükre állnak ebben a párt- és tö- megszervezeti, valamint gazdasági területen dolgozó elvtársak, pedagógusok. orvosok, mérnökök stb. Ezekkel az előadókkal a pártbizottságok rendszeresen foglalkozzanak, kezeljék őket úgy, mint propagandistákat,. adjanak munkájukhoz megfelelő segítséget, vegyenek részt az általuk elkészített előadások megvitatásán. Mert a tartalmi kérdések alkotó módon való megvitatása az előadásos propaganda színvonala emelésének egyik legfontosabb eszköze. Mindezek mellett a pártbizottságok bátrabban támaszkodjanak ebben a munkájukban a TTIT, valamint a DISZ előadó csoportjára is. Az előadásos propaganda eredményessége nagymértékben attól is függ, hogyan mozgósítjuk a hallgatókat az előadások meghallgatására. E célra felhasználhatjuk a falra gaszokat, hangos híradót, meghívókat, de mindezek nem pótolhatják a személyes meggyőzést, a felvilágosító munkát. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt évben, ha a salgótarjáni pártbizottság megfelelően fog lalkozott az előadások szervezésével, egy-egy központi előadáson 400—500 ember is részt vett. Az előadás után több hozzászólás, több elvi. gyakorlati kérdés hangzott el, amelyre a hallgatók világos választ kaptak. Gyengén foglalkoztak az elmúlt években az előadások szervezésével a balassagyarmati, pásztói járásokban, de nem kivétel a salgótarjáni járás sem. Több esetben a leutazott előadók, hallgatók hiányában nem tudták megtartani az előadásokat. Ilyen szervezés már eleve megfosztotta a dolgozókat attól, hogy problémáikra választ kapjanak; A jövőben a járási, városi pártbizottságok, alapszerveze- teik az eddigieknél több gondot fordítsanak a szervezeti előkészítésre, mert az előadásos propaganda megjavítása és kiterjesztése propagandamunkánk egyik fontos feladata. Ez elősegíti a párttagság eszmei, politikai színvonalának emelését, a párt és a tömegek kapcsolatának szorosabbá tételét. Szolnoki István ■ *' Átmenetileg csökkent szénbányáink tervelónye Olvasóink bizonyára meglepődve tapasztalják, hogy legutóbbi jelentésünk óta a tröszt tervén felüli többlete csaknem felére csökkent. A visszaesés oka az, hogy ebben a hónapban a bányaüzemek csak 10-én végezték el a telepítéseket, s így néhány napig, amíg az új helyeket megszokták a dolgozók csökkent a tervteljesítés üteme. A hullámvölgyön azonban valószínűleg túljutottak már az üzemek, hiszen az utóbbi 2 napon már egyenletessé vált a termelés, és szeptember 19—20-á-n már csaknem elérték ismét a 100 százalékot. Ezek után remélhetjük, hogy bányászaink hamarosan visszaszerzik az elvesztett többletet, s a hónap végéig meg is tetézik azt. Élenjárók: Mizserfa: 1536 tonna többlet Üzemvezető: Sándor Béla, fő. mérnök: Józsa Pál. Nagybátony: 1400 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. * Zagyva: 613 tonna többlet, Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Szendrei Zoltán. Ménkes: 235 tonna többle Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserjésd Miklós. % Róna: 211 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Kazár: 172 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Kányás: 70 tonna többlet. Üzemvezető: Schiffer Péter, főmérnök: Németh Lajos. Adósok: Mátranovák: 9 tonna tartozás. Üzemvezető: Sára) Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Kisterenye: 449 tonna tartozás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Szorospatak: 853- tonna tartozás. Üzemvezető: Fuchs JeT nő, főmérnök: Demeter Ferenc. Tiribes: 2807 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. A tröszt többlete Irénbánya termelésével együtt: 880 tonna. Halálfejes nyugatnémet hadsereg Mészégetéssel teszik gyorsabbá és olcsóbbá az építkezést a nógrádmegyeri Petőfi Tsz-ben A tsz-iroda utcára néző ablakában két magas ember beszélget. Az egyik Elek Dezső, a Petőfi fiatal elnöke, a másik Ádám Pál, a szövetkezet építési brigádvezetője. Ö már korosabb, tapasztaltabb is, mint az elnök. Éppen arról folyik a szó, hogy Ádám elvtárs Szécsénybe utazik, szakembereket szerződtetni az építkezéshez. Miért van erre szükség? —Á tkérem — mondja Ádám elvtárs — csúnya dolog történt velünk... G:rrdos Pál, szécsényi kisiparos majd 16.000 forint értékű ácsmunkát vállalt szövetkezetünkben, s mégis itt hagyott bennünket. Nem fejezte be a munkát, pedig hivatalos szerződést kötöttünk vele. — Több előleget vett fel, mint amennyi munkát elvégzett, s tessék, falképnél hagyott — kapcsolódik a beszélgetésbe a fiatal elnök. — Bíróságra adjuk az ügyet... — jegyzi meg Ádám elvtárs. f z építkezés menete ■ érdeklődünk. felől — ötven férőhelyes magtár- padlásos tehénistállót, 600 férőhelyes birkaakolt, s három vagonos kukoricagórét építünk, — sorolja el Ádám elvtárs. — Sajnos, nehezebben folyik az építkezés, mint egy' gyermekszülés — szólt közbe az elnök. Mi baj van? A brigádvezető és az elnök összenéz. Végül a brigádvezető szólal nieg. Látszik az arcán, hogy szegyein elmondani: — A tehénistállót már három éve építjük... anyaghiány, szakemberhiány . ; . Amikor cementet szereztünk, tégla nem volt, amikor mind a kettő megvolt, alkkor a mész hiányzott. Kérem, van itt mindig annyi baj, hogy no... S maguk hogyan segítenek a bajon? — Elmentem Márkházára, hogy majd ács szakmunkást keresek. Ácsot nem találtam, de mészégetőt azt igen — magyarázza a brigádvezető. — Bognár János mészégetővel akadtam össze. Elpanaszoltam neki a bajunkat. Ö pedig jó megoldást talált rá." Elmondotta, hogy a márkházai hegy srík mészkövet tartalmaz. Javasolta, indítsuk be a mészége- tést. Lesz mész, méghozzá olcsón. Meg is csináltuk, amit javasolt. A márkházai emberek 40 forintért termelnék ki egy köbméter mészkövet. A vontató 10 kilométer távolságról 54 forintért szállít a szövetkezetnek két köbméter mészkövet. Ha mi égetjük e köveket, kilogrammonként 90 fillérbe kerül, ha pedig oltott meszet vennénk, 2.50 forintba kerülne. így olcsóbbá vált (LZ építkezés, s ami a legfontosabb, be tudjuk fejezni a mun- káí. Az elnök helyeslőén bólint, majd hozzáfűzi: — Így minden reményünk meg van ahhoz, hogy a tél beköszöntése előtt befejezzük a tehénistálló építését, s a lét- számilag megnövekedett tehénállományt az új, m dern, egészséges istállóban tudjuk elhelyezni. A „Telegraf“, a bonni hadügyminisztérium lapja, szeptember 7-én „SS-tisztek a szövetségi hadseregben“ címmel közölte, hogy a nyugatnémet hadseregbe a volt SS-alakula- tok tagjai is jelentkezhetnek, egészen az „obersturmbann- führer“-ig —, vagyis alezredesig. A hadseregbe már előbb jelentkezett volt náci tiszteket szinte kivétel nélkül felvették — így például a hírhedt Heu- singer és Speidel tábornokokat is. A „Neues Deutschland“ a felhívást kommentálva felteszi a kérdést: „Vajon hogyan érezhetik magukat a katonai véleményező bizottságban közreműködő szociáldemokrata képviselők, akik segítőkezet nyújtanak ahhoz, hogy az „Adolf Hitler testőrség“, a halálfejes alakulatok és a „Reich“ hadosztály „vezérei“ mint újdonsült tisztek vonulhassanak be az új hadseregbe. Nem süllyednek el a szégyentől hogy segítenek szociáldemokrata társaik meggyilkolásainak szabadkezet adni új bűntények elkövetésére?“ Beiéit a pohár... Még a nyugat-berlini „Ta- gesspiegl“ is megállapítja: Nyomasztó az a gondolat, hogy a volt SS-fegyverek tisztjei hamarosan az új szövetségi hadsereg egyenruhájában parancsolnak majd. Egy másik nyugatnémet lap, a „Frakfurter Rundschau“ közli egy olvasó levelét, amelyben a többi között ez áll: „Az SS-szervezetet annyi minden terheli a különböző hadszíntereken történtekből, hogy a volt SS-tiszteket nem lehet eltűrni az új hadseregben, sem a belföld, sem a külföld szempontjából". A „Fränkische Tagespost” című nyugatnémet lap így ír: „Hogy a pohár végképp beteljék, most még az SS-tiszteket is beveszik a szövetségi hadse- '• ' .;v.r.r.h.v>r ___— re gbe; egészen fel az alezredesig. Hogy egy ilyen tisztektől vezetett hadseregnek milyen lehet a belső szerkezete, azt már gondolhatjuk. Hacsak az olyan ismét aktív tábornokok megnyilvánulásait vesszük, mint például Her- mannét, akik kommunistáknak és gyáváknak nevezik az olyan fiatalokat, akik lelkiismereti kényszerből megtagadják a fegyverhasználatot — akkor már tudhatjuk, hogy rövidesen ismét ott tartunk, ahol 1914-ben, a világháború előtt, amikor II. Vilmos kijelentette: „Ha én parancsolom, még az apátokra és anyátokra is lőnötök kell.“ Még sí „Times“ is... A londoni „Times“ vezércikkben figyelmeztetett arra, hogy a volt SS-tisztek felvétele a bonni NATO-hadseregbe, politikai nyugtalanságot idéz majd elő, nemcsak Németországban. hanem másutt is. A „News Chronicle" és a „Scotsman” című angol lapok az angol sajtóban szokatlanul éles hangon juttatják kifejezésre a felháborodást a volt SS-tisztek toborzása felett. „Ezt a határozatot el kell ítélni. Ezek az emberek szinte valamennyien szerepet játszottak a náci uralom szörnyű bűntényeiben“ — írja a liberális „News Chronicle“ a többi között. A „Scotsman“ a többi között megállapítja, hogy az SS a náci önkényuralom és a szörnyűségek egyik fő eszköze, Hitler uralmának fő támasza. volt. És most megengedik a volt SS-tiszteknek, hogy régi rangjuknak megfelelő posztot foglaljanak el az új nyugatnémet hadseregben. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: mi a bonni kormány szándéka? Hiszen a volt SS-tisztek felvétele a hadseregbe annyit^ jelent, hogy nem ért egyet a náci rezsim éles elítélésével. Választmányi ülést tartott a MÉSZÖV Szeptember 13-án Salgótarjánban választmányi ülést tartott a MÉSZÖV. A beszámolót Horváth Mihály elvtárs, a MÉSZÖV elnöke tartotta. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a XX. pártkongresszus utáni politikai légkörben a földművesszövetkezeti tagság fokozottabb aktivitással, kezdeményezőkészséggel vette ki részét a szövetkezetépítő munkából. — A jó munka érdekében — mondotta többek között — a földművesszövetkezeti mozgalom túlzott központosítását megszüntettük. Ezen úgy segítettünk, hogy már az első félévben hét önálló szövetkezetei létesítettünk. A fél év végén még újabb hat önálló szövetkezetünk lett. Ezáltal a helyi vezetők is sokkal nagyobb hatáskörrel és felelősséggel végzik munkájukat. A tagszervezési munkáról szólva kijelentette: — A jó szervezőmunka eredménye, hogy az első félévben 2167 dolgozó paraszt lépett be a földművesszövetkezetekbe és összesen több mint 117 000 forint értékű részjegy került befizetésre. Horváth elvtárs beszélt a hiányosságokról is. — A megyei, járási központok még mindig nem adnak megfelelő támogatást az alsóbb szövetkezeti szervek munkájához. Az ügyviteli munkában még mindig sok a bürokratikus vonás. Hiányos a választott szervek és a hivatali apparátus kapcsolata, valamint a tagságnak a szövetkezeti munkába való bevonása. A földművesszövetkezeti rendszer alapvető feladatával foglalkozva többek között ezeket mondotta: — Az egyszerű szövetkezeti formákon keresztül kell elősegítem, hogy a dolgozó parasztok minél előbb áttérjenek a magasabb szövetkezeti formákra. Jelentősen ki kell terjeszteni a földművesszövetkezetek tevékenységét, a dolgozó parasztok termékeinek felvásárlására és bizományi értékesítésére. Befejezésül kijelentette: — Minden feltétel meg van arra, hogy a földművesszövetkezetek a jelenleginél sokkal jobb politikai felvilágosító munkát végezzenek, hogy hathatósabban népszerűsítsék a párt politikáját, hogy eredményesebben segítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A választmányi ülés részvevői bátran és őszintén mondták el véleményüket a földművesszövetkezetek munkájáról, s hasznos javaslatokat tettek a munka megjavítására. Le- szenyiszki elvtárs, a patvarci állattenyésztő szakcsoport elnöke hathatósabb támogatást kért a földművesszövetkezettől. — A földművesszövetkezet segítségével nyolcán, dolgozó parasztok, megalakítottuk az állattenyésztő szakcsoportot — mondotta többek között. — Most az ősszel közösen végezzük a zöldtakarmányok silózását. Elhatároztuk, hogy rétjeinket még az ősszel művelés alá vesszük. Ehhez a földművesszövetkezet segítségét kérjük. Biztosítsanak műtrágyát a legelő feljavításához. A rét kaszálását gépesítjük, mert a földművesszövetkezet kaszálógépet vesz csoportunknak. Fejleszteni akarjuk sertés- és baromfitenyésztésünket. A borjúnevelést úgy kívánjuk gazdaságosabbá tenni, hogy fölözött tejjel itatjuk a borjaikat, Fölözőgépet a földművesszövetkezettől kérünk. Áttérünk a sertéshizlalásra. A szövetkezet segítségével egy 500-as baromfikeltető gépet vásárolunk, s egyfajta baromfi tenyésztésével foglalkozunk. Meggyőződésünk, csak úgy tudunk na- gyob eredményeket elérni, ha közösen összefogunk, s a földművesszövetkezet mindenben a segítségünkre lesz.
