Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-22 / 76. szám

\ SZABAD IVOCRÁD 1956. szeptember 22. PÁRTÉ LET ☆ Javítsuk meg a párt előadásos p ropagandájá t Az köz előadás propagandaesz- párt eszmei, politikai, szervezeti egységének megszi­lárdításában. Elősegíti, meg­könnyíti a párt politikájának helyes, egységes értelmezését a párt tagjai és a pártonkívü- liek között. Széjjelzúzza azo­kat a helytelen marxistaelle­nes nézeteket, amelyek a jobb- és baloldali elferdítésekből, a burzsoá ideológiából táplálkoz­nak. Komoly szerepe van az elő­adásos propaganda keretében az egyes oktatási formákban kapcsolódó kisegítő előadások­nak is, amelyek segítséget ad­nak a propagandistáknak és a marxizmus—leninizmus egyes kérdéseit tanulmányozó elv- társaknak. Ezeknek az előadá­soknak feladata, hogy tisztázzanak fontosabb elvi kérdéseket könnyítsék meg a konferen­ciákra való felkészülést. De jelentős segítséget adhatnak az alapszervi titkárok és pártve­zetőségi tagok számára is, kü­lönösen a pártépítésről szóló előadások, melyek megismer­tetik velük a pártépítés lenini elveit és időszerű gyakorlati problémáit. Az i-lyen előadá­sok lehetőséget adnak ahhoz, hogy megvitassák, kicserélhes­sék pártmunkájuk tapasztala­tait; Az előadásos propaganda 6okrétű, szerteágazó kérdések­kel foglalkozik, irányítása ko­moly, körültekintő munkát kö­vetel a megyei, járási, városi pártbizottságoktól. Az elmúlt években keveset tettünk az előadásos propa­ganda kiszélesítése, tartalmi színvonalának megjavításáért. A megtartott előadásokat ke­vés kivétellel a dogmatizmus jellemezte, amely nagymérték­ben a személyi kultuszból táp­lálkozott. Fokozta a hibákat az is, hogy ,a pártbizottságok — akik ugyan elismerték a jó előadások fontosságát, — nem használták ki azokat a lehető­ségeket, amelyekkel segíthet­ték volna a problémák meg­oldását. Igaz, ehhez hozzájá­rult az is, hogy a függetlení­tett propaganda státuszt meg­szüntették és más munkára osztották azokat az elvtársa­kat, akik többé-kevésbé meg­felelően tudtak volna foglal­kozna az előadásos propagan­da irányításával: Az eddigiek során pártbi­zottságaink a marxizmus—le­ninizmus oktatását csak az úgynevezett szervezett oktatás kereteire korlátozták. Nem tar­tották az előadásos propagan­dát a pártoktatás szerves ré­szének. Nehezítette a helyze­tet a túlzott központosítás is. Ez odavezetett, hogy a párt- bizottságok kevés esettől elte­kintve nem törekedtek arra, hogy önállóan gondolkoztak volna- a témák kiválasztásában. A megyében megtartott elő­adások többsége a központ ál­Megjelent a Partéiét szeptemberi száma A Pártélet úi. szeptemberi száma közli a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősé­gének az értelmiségi politikánk néhány kérdéséről hozott ha­tározatát. Fontos cikket közöl továbbá a termelés pártellen­őrzésének problémáiról, vala­mint Szabó András írását a szocialista törvényesség meg­szilárdításáról. Wirth Ádám cikkét az új Lenin dokumen­tumok megjelenéséről. „A Pártélet napi kérdései” rovatban jelent meg Bassa Endre: Bürokratikus vonások a pártmunkában című írása. Ná­das Gáspár: A termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztésének néhány tapasztalata című cik­ke. A Pártélet legújabb számá- hak Beszélgetés az olvasókkal eímű rovata ismét számos ér­dekes és tanulságos hozzászó­lást, kérdést és választ, levelet és vitaanyagot közöl. tál leküldött anyagok száraz felolvasása volt, ami legtöbb­ször nem volt kielégítő a hall­gatóknak. . Egyes pártbizottságok, — többek között a salgótarjáni városi pártbizottság — nem okultak az elmúlt évek hiá­nyosságaiból a pártoktatás ez évi szervezésénél sem. Munka­tervük alig foglalkozik az elő­adásos propagandával, holott meg van a- lehetőségük, hogy ezt a formát kiszélesítsék. Megyénk községeinek terüle­ti különbözőségei is megköve­telik az előadásos propagandá­val való gondosabb foglalko­zást. Nagyobb lakosságú köz­ségekben, ahol viszonylag ke­vés a szervezett pártoktatásba bevont hallgatók száma, vagy olyan kisebb létszámú pártta­gokkal rendelkező községek­ben, ahol nem szerveztek párt­oktatást, vagy -propagandista hiány van, helyes előadásos propagandát szervezni. Hason­lóan jó alkalom van erre ^ bá­nyászlakta területeken, ahol több nyugdíjas, vagy többgyer­mekes családanya elfoglaltsá­ga- miatt, vagy valamilyen ok­nál fogva a szervezeti szabály­zatban foglalt kötelezettségük­nek marxista—leninista felké­szültségüknek úgy akarnak eleget tenni, hogy meghatáro­zott témát, az „időszerű kér­dések tanfolyamának” anyagát előadás formájában ismerjék meg, s tájékozódjanak a párt politikájáról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Az előadásos propaganda megjavításának fontos feltétele a járási, városi pártbizottságok önállóságának, kezdeményezé­sének kibontakoztatása. Ez le­hetővé teszi, hogy az előadá­sos propaganda Közelebb kerüljön az élethez nagyobb segítséget tudjon ad­ni a feladatok eredményes megoldásához s kielégítse va­lamennyi réteg igényeit. E munka sikerének feltétele az előadók munkájának megjaví­tása. Előadások kidolgozásával és megtartásával olyan elvtár­sakat kell megbízni, akik er­re alkalmasak. Rendelkezésük­re állnak ebben a párt- és tö- megszervezeti, valamint gazda­sági területen dolgozó elvtár­sak, pedagógusok. orvosok, mérnökök stb. Ezekkel az elő­adókkal a pártbizottságok rendszeresen foglalkozzanak, kezeljék őket úgy, mint propa­gandistákat,. adjanak munká­jukhoz megfelelő segítséget, vegyenek részt az általuk el­készített előadások megvitatá­sán. Mert a tartalmi kérdések alkotó módon való megvitatá­sa az előadásos propaganda színvonala emelésének egyik legfontosabb eszköze. Mindezek mellett a pártbi­zottságok bátrabban támasz­kodjanak ebben a munkájuk­ban a TTIT, valamint a DISZ előadó csoportjára is. Az előadásos propaganda eredményessége nagymérték­ben attól is függ, hogyan moz­gósítjuk a hallgatókat az elő­adások meghallgatására. E célra felhasználhatjuk a falra gaszokat, hangos híradót, meg­hívókat, de mindezek nem pó­tolhatják a személyes meggyő­zést, a felvilágosító munkát. Ezt igazolja az is, hogy az el­múlt évben, ha a salgótarjáni pártbizottság megfelelően fog lalkozott az előadások szerve­zésével, egy-egy központi elő­adáson 400—500 ember is részt vett. Az előadás után több hoz­zászólás, több elvi. gyakorlati kérdés hangzott el, amelyre a hallgatók világos választ kap­tak. Gyengén foglalkoztak az el­múlt években az előadások szervezésével a balassagyarmati, pásztói já­rásokban, de nem kivétel a salgótarjáni járás sem. Több esetben a leutazott előadók, hallgatók hiányában nem tud­ták megtartani az előadásokat. Ilyen szervezés már eleve megfosztotta a dolgozókat at­tól, hogy problémáikra választ kapjanak; A jövőben a járási, városi pártbizottságok, alapszerveze- teik az eddigieknél több gon­dot fordítsanak a szervezeti előkészítésre, mert az előadá­sos propaganda megjavítása és kiterjesztése propagandamun­kánk egyik fontos feladata. Ez elősegíti a párttagság eszmei, politikai színvonalának emelé­sét, a párt és a tömegek kap­csolatának szorosabbá tételét. Szolnoki István ■ *' Átmenetileg csökkent szénbányáink tervelónye Olvasóink bizonyára megle­pődve tapasztalják, hogy leg­utóbbi jelentésünk óta a tröszt tervén felüli többlete csaknem felére csökkent. A visszaesés oka az, hogy ebben a hónap­ban a bányaüzemek csak 10-én végezték el a telepítése­ket, s így néhány napig, amíg az új helyeket megszokták a dolgozók csökkent a tervtel­jesítés üteme. A hullámvöl­gyön azonban valószínűleg túl­jutottak már az üzemek, hi­szen az utóbbi 2 napon már egyenletessé vált a termelés, és szeptember 19—20-á-n már csaknem elérték ismét a 100 százalékot. Ezek után remél­hetjük, hogy bányászaink ha­marosan visszaszerzik az el­vesztett többletet, s a hónap végéig meg is tetézik azt. Élenjárók: Mizserfa: 1536 tonna többlet Üzemvezető: Sándor Béla, fő. mérnök: Józsa Pál. Nagybátony: 1400 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. * Zagyva: 613 tonna többlet, Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Szendrei Zoltán. Ménkes: 235 tonna többle Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjésd Miklós. % Róna: 211 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Kazár: 172 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Kányás: 70 tonna többlet. Üzemvezető: Schiffer Péter, főmérnök: Németh Lajos. Adósok: Mátranovák: 9 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Sára) Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Kisterenye: 449 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Szorospatak: 853- tonna tar­tozás. Üzemvezető: Fuchs JeT nő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Tiribes: 2807 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. A tröszt többlete Irénbánya termelésével együtt: 880 ton­na. Halálfejes nyugatnémet hadsereg Mészégetéssel teszik gyorsabbá és olcsóbbá az építkezést a nógrádmegyeri Petőfi Tsz-ben A tsz-iroda utcára néző ab­lakában két magas em­ber beszélget. Az egyik Elek Dezső, a Petőfi fiatal elnöke, a másik Ádám Pál, a szövetke­zet építési brigádvezetője. Ö már korosabb, tapasztaltabb is, mint az elnök. Éppen arról fo­lyik a szó, hogy Ádám elvtárs Szécsénybe utazik, szakembe­reket szerződtetni az építke­zéshez. Miért van erre szükség? —Á tkérem — mondja Ádám elvtárs — csúnya dolog tör­tént velünk... G:rrdos Pál, szécsényi kisiparos majd 16.000 forint értékű ácsmunkát vál­lalt szövetkezetünkben, s mégis itt hagyott bennünket. Nem fejezte be a munkát, pe­dig hivatalos szerződést kö­töttünk vele. — Több előleget vett fel, mint amennyi munkát elvég­zett, s tessék, falképnél ha­gyott — kapcsolódik a beszél­getésbe a fiatal elnök. — Bíróságra adjuk az ügyet... — jegyzi meg Ádám elvtárs. f z építkezés menete ■ érdeklődünk. felől — ötven férőhelyes magtár- padlásos tehénistállót, 600 fé­rőhelyes birkaakolt, s három vagonos kukoricagórét épí­tünk, — sorolja el Ádám elv­társ. — Sajnos, nehezebben fo­lyik az építkezés, mint egy' gyermekszülés — szólt közbe az elnök. Mi baj van? A brigádvezető és az elnök összenéz. Végül a brigádveze­tő szólal nieg. Látszik az ar­cán, hogy szegyein elmondani: — A tehénistállót már há­rom éve építjük... anyag­hiány, szakemberhiány . ; . Amikor cementet szereztünk, tégla nem volt, amikor mind a kettő megvolt, alkkor a mész hiányzott. Kérem, van itt min­dig annyi baj, hogy no... S maguk hogyan segítenek a bajon? — Elmentem Márkházára, hogy majd ács szakmunkást keresek. Ácsot nem találtam, de mészégetőt azt igen — magya­rázza a brigádvezető. — Bog­nár János mészégetővel akad­tam össze. Elpanaszoltam neki a bajunkat. Ö pedig jó megol­dást talált rá." Elmondotta, hogy a márkházai hegy srík mészkövet tartalmaz. Java­solta, indítsuk be a mészége- tést. Lesz mész, méghozzá ol­csón. Meg is csináltuk, amit javasolt. A márkházai embe­rek 40 forintért termelnék ki egy köbméter mészkövet. A vontató 10 kilométer távolság­ról 54 forintért szállít a szövet­kezetnek két köbméter mész­követ. Ha mi égetjük e köve­ket, kilogrammonként 90 fil­lérbe kerül, ha pedig oltott meszet vennénk, 2.50 forintba kerülne. így olcsóbbá vált (LZ építkezés, s ami a legfonto­sabb, be tudjuk fejezni a mun- káí. Az elnök helyeslőén bólint, majd hozzáfűzi: — Így minden reményünk meg van ahhoz, hogy a tél be­köszöntése előtt befejezzük a tehénistálló építését, s a lét- számilag megnövekedett te­hénállományt az új, m dern, egészséges istállóban tudjuk elhelyezni. A „Telegraf“, a bonni had­ügyminisztérium lapja, szep­tember 7-én „SS-tisztek a szö­vetségi hadseregben“ címmel közölte, hogy a nyugatnémet hadseregbe a volt SS-alakula- tok tagjai is jelentkezhetnek, egészen az „obersturmbann- führer“-ig —, vagyis alezredes­ig. A hadseregbe már előbb jelentkezett volt náci tiszteket szinte kivétel nélkül felvették — így például a hírhedt Heu- singer és Speidel tábornoko­kat is. A „Neues Deutschland“ a felhívást kommentálva felte­szi a kérdést: „Vajon hogyan érezhetik magukat a katonai véleményező bizottságban köz­reműködő szociáldemokrata képviselők, akik segítőkezet nyújtanak ahhoz, hogy az „Adolf Hitler testőrség“, a ha­lálfejes alakulatok és a „Reich“ hadosztály „vezérei“ mint újdonsült tisztek vonul­hassanak be az új hadsereg­be. Nem süllyednek el a szé­gyentől hogy segítenek szoci­áldemokrata társaik meggyil­kolásainak szabadkezet adni új bűntények elkövetésére?“ Beiéit a pohár... Még a nyugat-berlini „Ta- gesspiegl“ is megállapítja: Nyomasztó az a gondolat, hogy a volt SS-fegyverek tisztjei hamarosan az új szö­vetségi hadsereg egyenruhájá­ban parancsolnak majd. Egy másik nyugatnémet lap, a „Frakfurter Rundschau“ köz­li egy olvasó levelét, amely­ben a többi között ez áll: „Az SS-szervezetet annyi minden terheli a különböző hadszín­tereken történtekből, hogy a volt SS-tiszteket nem lehet el­tűrni az új hadseregben, sem a belföld, sem a külföld szem­pontjából". A „Fränkische Tagespost” című nyugatnémet lap így ír: „Hogy a pohár végképp betel­jék, most még az SS-tiszteket is beveszik a szövetségi hadse- '• ' .;v.r.r.h.v>r ___— re gbe; egészen fel az alezre­desig. Hogy egy ilyen tisztek­től vezetett hadseregnek mi­lyen lehet a belső szerkezete, azt már gondolhatjuk. Ha­csak az olyan ismét aktív tá­bornokok megnyilvánulásait vesszük, mint például Her- mannét, akik kommunisták­nak és gyáváknak nevezik az olyan fiatalokat, akik lelkiis­mereti kényszerből megtagad­ják a fegyverhasználatot — akkor már tudhatjuk, hogy rö­videsen ismét ott tartunk, ahol 1914-ben, a világháború előtt, amikor II. Vilmos ki­jelentette: „Ha én parancso­lom, még az apátokra és anyá­tokra is lőnötök kell.“ Még sí „Times“ is... A londoni „Times“ vezér­cikkben figyelmeztetett arra, hogy a volt SS-tisztek felvéte­le a bonni NATO-hadseregbe, politikai nyugtalanságot idéz majd elő, nemcsak Németor­szágban. hanem másutt is. A „News Chronicle" és a „Scotsman” című angol lapok az angol sajtóban szokatlanul éles hangon juttatják kifeje­zésre a felháborodást a volt SS-tisztek toborzása felett. „Ezt a határozatot el kell ítélni. Ezek az emberek szinte valamennyien szerepet ját­szottak a náci uralom ször­nyű bűntényeiben“ — írja a liberális „News Chronicle“ a többi között. A „Scotsman“ a többi között megállapítja, hogy az SS a náci önkényuralom és a szörnyűségek egyik fő eszkö­ze, Hitler uralmának fő tá­masza. volt. És most megen­gedik a volt SS-tiszteknek, hogy régi rangjuknak meg­felelő posztot foglaljanak el az új nyugatnémet hadsereg­ben. Ezzel kapcsolatban fel­vetődik a kérdés: mi a bonni kormány szándéka? Hiszen a volt SS-tisztek felvétele a hadseregbe annyit^ jelent, hogy nem ért egyet a náci rezsim éles elítélésével. Választmányi ülést tartott a MÉSZÖV Szeptember 13-án Salgótar­jánban választmányi ülést tar­tott a MÉSZÖV. A beszámolót Horváth Mihály elvtárs, a MÉSZÖV elnöke tartotta. Bevezető szavaiban hangsú­lyozta, hogy a XX. pártkong­resszus utáni politikai légkör­ben a földművesszövetkezeti tagság fokozottabb aktivitás­sal, kezdeményezőkészséggel vette ki részét a szövetkezet­építő munkából. — A jó munka érdekében — mondotta többek között — a földművesszövetkezeti moz­galom túlzott központosítását megszüntettük. Ezen úgy segí­tettünk, hogy már az első fél­évben hét önálló szövetkezetei létesítettünk. A fél év végén még újabb hat önálló szövet­kezetünk lett. Ezáltal a helyi vezetők is sokkal nagyobb ha­táskörrel és felelősséggel vég­zik munkájukat. A tagszervezési munkáról szólva kijelentette: — A jó szervezőmunka ered­ménye, hogy az első félévben 2167 dolgozó paraszt lépett be a földművesszövetkezetekbe és összesen több mint 117 000 fo­rint értékű részjegy került be­fizetésre. Horváth elvtárs beszélt a hiányosságokról is. — A megyei, járási közpon­tok még mindig nem adnak megfelelő támogatást az alsóbb szövetkezeti szervek munkájá­hoz. Az ügyviteli munkában még mindig sok a bürokra­tikus vonás. Hiányos a válasz­tott szervek és a hivatali appa­rátus kapcsolata, valamint a tagságnak a szövetkezeti mun­kába való bevonása. A földművesszövetkezeti rendszer alapvető feladatával foglalkozva többek között eze­ket mondotta: — Az egyszerű szövetkezeti formákon keresztül kell előse­gítem, hogy a dolgozó parasz­tok minél előbb áttérjenek a magasabb szövetkezeti for­mákra. Jelentősen ki kell ter­jeszteni a földművesszövetke­zetek tevékenységét, a dolgozó parasztok termékeinek felvá­sárlására és bizományi értéke­sítésére. Befejezésül kijelentette: — Minden feltétel meg van arra, hogy a földművesszövet­kezetek a jelenleginél sokkal jobb politikai felvilágosító munkát végezzenek, hogy hat­hatósabban népszerűsítsék a párt politikáját, hogy eredmé­nyesebben segítsék a mezőgaz­daság szocialista átszervezését. A választmányi ülés részve­vői bátran és őszintén mond­ták el véleményüket a földmű­vesszövetkezetek munkájáról, s hasznos javaslatokat tettek a munka megjavítására. Le- szenyiszki elvtárs, a patvarci állattenyésztő szakcsoport el­nöke hathatósabb támogatást kért a földművesszövetkezet­től. — A földművesszövetkezet segítségével nyolcán, dolgozó parasztok, megalakítottuk az állattenyésztő szakcsoportot — mondotta többek között. — Most az ősszel közösen végez­zük a zöldtakarmányok silózá­sát. Elhatároztuk, hogy rétje­inket még az ősszel művelés alá vesszük. Ehhez a földmű­vesszövetkezet segítségét kér­jük. Biztosítsanak műtrágyát a legelő feljavításához. A rét kaszálását gépesítjük, mert a földművesszövetkezet kaszáló­gépet vesz csoportunknak. Fej­leszteni akarjuk sertés- és ba­romfitenyésztésünket. A bor­júnevelést úgy kívánjuk gaz­daságosabbá tenni, hogy fölö­zött tejjel itatjuk a borjaikat, Fölözőgépet a földművesszö­vetkezettől kérünk. Áttérünk a sertéshizlalásra. A szövetkezet segítségével egy 500-as barom­fikeltető gépet vásárolunk, s egyfajta baromfi tenyésztésé­vel foglalkozunk. Meggyőződé­sünk, csak úgy tudunk na- gyob eredményeket elérni, ha közösen összefogunk, s a föld­művesszövetkezet mindenben a segítségünkre lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents