Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)
1956-08-18 / 66. szám
Erősödő szövetkezetek A balassagyarmati Előre Termelőszövetkezet 33 ezer forint állami támogatással és saját erővel 34 méter hosszú, 9 méter széles modem dohány- szárító pajtát épített. A pajtában 4,5 kh dohányültetvény termése fér el. A mátranováki Szabad Föld Tsz saját erőből magtárt épített. Az építkezéshez szükséges anyagokat — ezeknek értéke 21 ezer forint — a tsz biztosította. A karancslapujtöi Uj Barázda Termelőszövetkezet 50 férőhelyes magtárpadlásos szarvasmarhaistállót épít. Az építkezéshez 36 962 forint értékű munkával és anyaggal járulnak hozzá. Affffgif/fían péitla Egy hónappal előbb fejeztük be a gahonacséplést, mint az előző években — adja hírül Kovács Jolán, Bércéi község agronómusa. A termés- eredmények jó közepesek, de vannak kiemelkedő eredmények is. A Vörös Csillag Tsz őszi búzából 120 kh-n 11,75, őszi árpából 63 kh-n 13,60 mázsás átlagtermést ért el. Zabból az Aranykalász 8,8 a Vörös Csillag 7,6, míg a Dózsa Tsz 7,5 mázsát termelt holdanként. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok az összes gabonaneműeket együttvéve 7,2 mázsás átlagtermést értek el. A termelőszövetkezetek együttvéve 10,2 mázsát termeltek holdanként. Ügy gondoljuk, ettől meggyőzőbb példa nem kell a két gazdálkodási forma helyességének eldöntésére. MEGJEGYZÉSEK Káros beavatkozás A község szélén vasúttal s két oldalról köves úttal körülvett földtáblán építik — több év óta — a dlósjenöl Tolbuchln Termelőszövetkezet központi majorját. A vasútvonal menti oldalon eov hosszú, ütött-kopott épület áll. Hogy meddig? Ez aggasztja a Tolbuchln-belleket Is. A szőbanforgó épület sertéstlaztató. A balassagyarmati Magasépítő Vállalat alkotása. Ez a tiaztato nemcsak arról híres, hogy 280 000 csenaő forintot öltek bele, hanem arról is, hogy a tavaszi malacok a kutricában felfakadó talajvíz áldozataivá lettek. Persze ezt nem úgy kell értelmezni, hogy a malacok a talajvízbe fulladtak. A talajvíz nyirkossá, hideggé: egyszóval egészségtelenné tette az épület levegőiét, s tgy a malacok felfiztak, maid elpusztultak. Pedig a modern sertésflaztatónak éppen az lenne a rendeltetése, hogy makk egészséges sertések nevelődíenek benne. Hol a hiba gyökere? 1951-ben taqosítás volt a községben. A Földművelésügyi Minisztérium Kökényesi nevezetű megbízottja, a taqosítás ellenőre minden szak- véleményt nélkülözve, a szövetkezeti taqok tiltakozása ellenére arra utasította a Tolbuchln akkori elnökét, Kun Józsefet, hogy a kérdéses háromszögletű földtáblára építsék a tsz új malorját. Indok: innét |ó a kilátás a közséqet körülvevő romantikus szépséqű heqységre. Ez bizony nyomós indok! Amikor ttinikul felépült a sertésfiaztató, s elérkezett az első tavasz, úqy hullottak a malacok, mint ősszel a falevelek. A tsz-taqok pedig melegen emlegették kedves iótevőJUket. Még ma is emlegetik ... Időközben nemcsak a malacok hullottak, hanem a vakolatok Is. a nádpadlókkal eqyütt. A kutricákban feltörő talajvíz, s az ebből keletkező pára lassan, de biztosan emész. ti az épületet. A járás, s a megye állattenyésztő szakemberei kimondták a véqső szót: az épület nem alkalmas arra. hogy benne Jószáqokat neveljenek. Ezek Után az válna szükségessé, hogy feltöltsék a kutricák alapzatát. Ez a munka úlabb forintokat húz ki a tsz-taqok zsebéből. Ennek viszont a tsz-taqok nem őrülnek. Sürgős kivizsgálást követelnek — de nem az íróasztal mellől! (L-s) „Rövidesen nyélbeüthetnénk egy szövetkeletet.. Berta Kálmán pataki közép- paraszt igazságtalanul került a kuláklistára. A falugyűlés visszaadta emherbecsületét. Most nagyon megelégedett: Kezd beleilleszkedni a falu dolgozó társadalmának életébe. Az elmúlt hetekben nagy öröm érte. Részt vett a Mező- keresztesen megtartott mezőgazdasági tájértekezleten és •megnézte a helybeli nagyüzemi szövetkezeti gazdaságot. Sok jó, hasznos tapásztalattal tért haza. — Az lenne jó, ha a falu többi dolgozó parasztjainak is mód adódna az ilyen jól gazdálkodó szövetkezetek meglátogatására, tanulmányozására. Az ilyen látogatások után nekik is megváltozna a véleményük a szövetkezés felől. Az egyéni gazdálkodásnál szerintem százszorta jobb a szövetkezeti gazdálkodás. Ha többen a gazdák közül így gondolkodnának, rövidesen nyélbeüthetnénk egy szövetkezetét, — mondotta Berta Kálmán. Hogy minél több dolgozó paraszt így lássa a szövetkezést, az Berta Kálmán középparaszt felvilágosító munkájától is függ. Ebből nem lesz hiány..: Termelőszövetk ezeteink baromfitenyésztéséről Általános probléma termelőszövetkezeteinknél, hogy tavasztól őszig pénzhiánnyal küzdenek és így sok esetben nem kapják meg a tagok a nekik járó munkaegység-előleget. Rendkívül egyenletessé teszi a havonkénti pénz-előlegosztást, a fejlett állattartás. Sok tsz felismerte már például a szarvasmarhatenyésztés jövedelmező voltát, s ez jó irányba is halad a juhtenyésztéssel együtt. Nem mondható ugyanez a baromfitenyésztésre, holott a tojás és a haromfi is jó jövedelmet biztosít. A baromfitartásnál felhasználható olyan hulladéktermény, amelyeket más állattal már nem etethet a termelőszövetkezet. Különösebb megterhelést sem jelent gondozásuk, hiszen ezzel, nehezebb munkára már nem alkalmazható, idősebb tagot is meg lehet bízni. Sok termelőszövetkezetben meg a baromfigondozó még e mellett más teendőket is ellát. Megyénk 100 termelőszövetkezete közül mindössze 44-ben beszélhetünk baromfitenyésztésről. Az 1956-os évben pedig összesen Öt helyen terveztek baromfiól-épitést. Pedig, hogy jól jövedelmez ez az állattenyésztési ág is, mi sem bizonyítja jobban, mint a szurdok- püspöki Béke termelőszövetkezet példája. Az első félévben a szövetkezet 343 baromfival rendelkezett. Saját állományukból teljesítették sovány- és hízott-baromfi, valamint 810 darab tojásbeadásukat. Ha ezeket szabadpiacon vásárolták volna meg, 2600—3000 forintot kellett volna kiadniok. Ha tyúkonként csak 80 darab tojást számítunk, ez évente 3920 darabot jelent. A beadási kötelezettség teljesítése után még mindig marad szabadpiacra is. melyeket 1,20 forinttal értékesítve 3732 forint jövedelemre tesz szert a tsz. Adtak el csirkéket is melyből 5000 forintjuk jött be. Ezeket egybevetve 11.732 forinthoz jutott a baromfit tenyésztésből a termelőszövetkezet. Még ha azt a 8 mázsa terményt számítjuk is, melyet a baromfiállomány emészt fel, akkor is több, mint 9300 forint a jövedelmük. Érdemes tehát termelőszövetkezeteinkben a haromfitartás. Jelentős kedvezmény az is, hogy a baromfi- keltető állomások, a keltetésre alkalmas tojásokat a szabadfelvásárlási árnál 40 százaléka kai magasabb áron veszik át a termelőszövetkezetektől. Felárral veszik át a keltetésre alkalmas beadási tojásokat is, ami azt jelenti, hogy 38 fillér helyett 40—60 fillért kapnak a termelőszövetkezetek egy tojásért. Ez a szurdokpüspöki Béke Tsz-nek 480 forintot jelent. Sajnálatos az a tény, hogy megyénk 44 termelőszövetkezete mellett mindössze egyetlen állami gazdaságban. Magyamándoron foglalkoznak baromfitenyésztéssel. Pedig II. ötéves tervünk baromfitenyésztésünk nagyarányú fejlesztését irányozza elő. Baromfi törzsállományunkat 1 millió darabbal kell növelnünk, tojáshozamukat pedig 20—29 százalékkal. Ez azonban akkor lesz lehetséges, ha megyénkben is még sok-sok tsz és állami gazdaság követi a szurdokpüspöki példát, Képek a honti Győzelem Tsz-ből Jó eredményekről adhat hírt a honti Győzelem Tsz tagsága. Terméseredményeik 2—3 mázsával túlszárnyalják a falu egyénileg dolgozó parasztjainak eredményeit. A gabonán kívül |ó termést ígér a kukorica is. Az elnök asszony örömmel mutatia a hatalmas csöveket. Eqv száron nem ritkaság a két cső sem. A két táblában lévő 14 hold kukoricájuknak nem találni páriát a határban. .. ... Lesz bőven kukorica a közös állatállománynak, különösen a sertéseknek. Jelenleg 23 darab gömbö- lyödlk az ólakban, az állomány egy ré- széből a beadást teljesítik, a többi pedig szabadpiacra kerül... ... Az Ipoly menti fák árnyékában delelnek a termelőszövetkezet szarvasmarhái. A jelenleqi 20 darabos törzskönyvezett tehénállományt az ősz folyamán még 9 darabbal növelik.,, TESTVÉRI SEGÍTSÉG... ^Munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk testvéri összefogásáruik ezer. nyi tanújelét láttuk már a fel- szabadulás, az első nagyszerű tavasz, a földosztás óta. A munkásók százai-ezrei segítették. — vasárnapi pihenőik feláldozásával — a dolgozó parasztoknak gazdaságuk helyreállításában, az újonnan föld. hözjutottaknak úi életük első lépéseinél. Pártunk vezetésével munkásosztályunk segítette a dolgozó parasztságot a társasgazdálkodás első lépéseinél és segíti ma is azokat, akik a felemelkedés igazi útját választják. Egyik-másik tsz-nek — különösen eleinte, ha kevés a tag és sök a föld — bizony jól esik a közvetett segítségen, a gépeiken, műtrágyán stb-n kívül a közvetlen segítség is. A budapesti és vidéki üzemek dolgozói azért patronálják az ilyen tsz-t, gyakorlati segítséget adnak a tsz-tagoknak ahhoz, hogy termelőszövetkezetükből jól jövedelmező, vonzó gazdaság legyen. Vannak ugyan olyan üzemék is. ahol a patronálás csak papíron van meg. de most nem ezékröl ákarunk számot adni olvasóinknak, hanem egy olyan üzemről, ahol az élő, eleven valóság, ahol a munkások és a nátronéit tsz-ek dolgozói között a közös munlka során meleg barátság fejlődött ki. A Salgótarjáni Tűzhelygyár falujáróit már jól ismerik és szeretik a karancslapujtöi. ka- rancskeszi, mihálygergei, ipolytarnóci és nógrádszakáli tsz-ekben. Legtöbbet a ka- rancSkeszi, és karancslapujtöi termelőszövetkezetekben látni őket, de azért nem panaszkodhatnak a többiek sem. Nincs minden tsz-ben még olyan szakember, aki értene a gépekhez, így különösen az ilyen irányú segítség jön jól. A nógrádsza'káli Tolbuchin Tsz-ben beszerelték a Ikukori- cadarálót, az istállókba bevezették a villanyt. Rossz volt két lógereblye, hiányoztak a fogak, emellett kézihúzós volt, kijavították és átszerelték láb. nyomásosra. A mihálygergei Béke Tsz-ben megjavították a fűkaszáló gépet, a karancskeszi Szabadság Tsz-nek két kaszaköszörűt stb. Termelőszövetke 'eteknek, gépállomásoknak, és állami gazdaságoknak egyaránt gondot okoz még mindig a gépjavításokhoz szükséges pótalkatrészek beszerzése. Sok gépet ki tudnának házilag is javítani, ha volna tartalékalkatrész. A gyártól e tekintetben is sok segítséget kapnak, és csak az önköltségi árat kell meg téríteniük. Ugyanígy az épülő istállókhoz készített ablakrámákért is. Most a karancslapujtöi és mihálygergei tsz-ek számára készülnek ilyen rámák, amelyek sokkal olcsóbbak, mint a fából készültek és szinte örökösek. A gyár pedig hulladék- vasból egészen olcsón készíti ezeket a rámákat, amelyeket országszerte alkalmazni lehetne. A munkások segítsége azonban nem merül ki ezzel. Ahol a mezei munkánál van szükség a segítségre, ott is segítenek. A mihálygergei tsz-ben csak 23 tag van, több mint 300 kh földre. A kukoricára pedig nagy szükség van az állatok számára, ezért 28 hold kukoricát ültettek, de b’zony nem győzték mindig idejében a kapálást, s ha az üzemből segítségükre nem sietnek akkor nem valami szép termést takarítanának be. A gyárban is akad ám nem egy olyan ember, áki ért a kapáláshoz. „Mikor húsz hozzáértő ember beállt a táblába, annak estére meg is volt az eredménye — mondja Imre László, a tsz elnöke — az idén már háromszor segítették a növény- ápolásban.” M nógrádszakáli tsz-ben a ‘rK hordással voltak elmaradva, egyik szombaton telefonáltak. hogy jó lenne egy autó meg egy pár dolgozó, az őszi árpa behordásához. mert nem győzik maguk. Vasárnap már jött is a segítség. Mát Pista bácsi úgy rakta a kazlat, mintha soha mást se csinált volna, még az irigység se találhatott hibát a munkájukban, pár óra alatt négy holdról hordták kazalba a gabonát. A munkások és a tsz-tagők kapcsolata ma már nem korlátozódik a munkára, a pihenéssel, a szórakozással közösen eltöltött órák is segítenék meleg barátsággá kovácsolni azt. Már szinte hagyománnyá vált, hogy ősszel, amikor minden faluban megünneplik az új kenyeret, a gyáriak a legkedvesebb vendégek, május elsején és az alkotmány ünnepén pedig ők látják vendégül a dolgozó parasztokat. Voltak már együtt Bükkszéken is, Egerben is. A sok jó mellett azonban szeretnénk valamire felhívni a tsz-tagok, vezetők figyelmét. Ne felejtsék el, hogy a munkások segítsége nem jelentheti azt, hogy elhanyagolják az egyénileg dolgozók közti agi- tációt. Ne feledkezzenek el arról, hoy külső segítség soha nem teheti olyan virágzóvá a gazdaságúikat, mint amilyen akkor lesz, ha a tsz belülről erősödik, ha a földhöz elegendő munkáskéz is lesz, ha fejlett állatállomány növeli majd a jövedelmet. A külső segítség azt jelenti, hogy könnyebben boldogulnak az első lépéseknél, amikor még főbb a föld. mint amennyit a tagság jövedelmezően meg tud művelni. Segít megmutatni a még kívül állóknak, milyen virágzóvá lehet tenni egy nagy gazdaságot, ha elegen vannak ahhoz, hogy minden munkát idejében elvégezzenek. Beszélgessenek erről az egyéniekkel és azok meg fogják érteni, hogy igazi jólét akkor lesz, ha mindannyian összefognak. ...A megnövekedett állomány részére ÚJ, 50 férőhelyes önitatós tehénistállót építenek. A nagy beruházással épülő istállónál a termelőszövetkezet épitő-briqádja dolgozik. Igaz, jelenleg még csak 4 ember, de hamarosan a többiek Is részt vesznek az építkezésben .., Pál Péter né a gondozója a 60 darab pekingi kacsának, a 40 darab libának és a közel 100 darab baromfinak. A baromfiakat az elmúlt évben épített, korszerű baromfiólban helyezték el. A baromfiaknál is törzsál loményt akarnak létesíteni. Ezért ebben az évben a jelenleg meglévő tyúkállományt tellesen kicserélik, azt akarják, hogy minél nagyobb legyen a baromfiakból szár- • mazó jövedelem (Fotó: Aliéval)
