Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-15 / 65. szám

1956. augusztus 15.

SZABAD mV(,IíÁ1»

3

(Folytatás a 2. oldalról)

nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet arra, 'hogy

a terv teljesítésének érdeke megkívánja a párt- és tanácsszerveinktől egyformán, hogy az egyénileg dolgozó parasztok termelésének és termelési kedvének növelése érdekében tegyenek meg mindent, és mindent kerüljenek, ami ezt csökkentené.

Bizonyos, hogy a falusi munka során, az osztályiharc terén elkövetett- túlzásokból eredő hibák, most folyamatban levő kijavítása, az igazságtalanul kuláknak minősített középparasztokkal szembeni reájuk sértő rendszabályok hatálytalanítása, a törvényesség megszilárdítása nyugalmat teremt

a faluban és segíteni fogja a termelés ügyét is. Az egyénileg dolgozó parasztok termelési kedvének növelése szempontjából igen fontos, hogy tanácsaink és begyűjtési szerveink pontosan csak azt gyűjt, sé'k be a parasztoktól, amit a törvények és törvényes rendeletek előírnak és nem többet. Sajnos, gyakori hiba volt, éppen a gyengébben dolgozó begyűjtési szerveknél, hogy notórius hátralékosok miatt kiesett begyűjtési tervhiányt úgy I igyekeztek pótolni, hogy nem egyszer éppen a beadási és szerződéses beadási kötelezettségnek időben és pontosan eleget tevő egyéni gazdáknál eszközöltek pótkivetéseket. Ennek a káros gyakorlatnak most már egyszer és mindenkorra véget kell vetni.

Az életszínvonal emeléséről

A termelési kérdések kapcsán szólok az életszínvonal kérdéséről is.

A Központi Vezetőség határozatai alapján már történt néhány intézkedés a dolgozók életszínvonalának javítása érdekében. Ilyen volt a májusi árleszállítás, a legkisebb keresetűek fizetésének bizonyos emelése, egyes egészségre káros foglalkozású dolgozók munkaidejének csökkentése, a kölcsönjegyzés megszüntetése, a zsír órának bizonyos csökkentése.

Néhány idevágó és anyagi helyzetünkben megengedhető hasonló rendszabály tervbe van véve. Ezek közül jelentős a nyugdíjtörvény január 1-vel életbelépő tervezett megjavító, sa. E nyugdíjrendezésnek lényeges kérdése lesz, hogy a felszabadulás után letöltött 10 évi munkaidővel kapcsolatos. a nyugdíjasok jelentős részére hátrányos helyzetet megváltoztassa.

Az életszínvonallal kapcsolatban két dolgot világosan meg kell mondani: az egyik

az, hogy a Központi Vezetőség politikájának fontos célkitűzése a dolgozók életszínvonalának emelése és ennek értelmében a Központi Vezetőség törekedni fog a dolgozók életszínvonalát terhelő, minden megtakarítható kiadóst, a kormányszervek vonalán meg- t-akaríttatni. Továbbá a reális lehetőségek vonalán az élet- színvonalat lépésről lépésre javítani.

A másik, amit azonban világosan meg kell mondani az, hogy

reálisan és jelentősen az életszínvonalat csak a termelés eredményének jelentős emelése útján lehet javítani.

Csak termeléssel és nem papírral és ceruzával lehet az életszínvonalat növelni. Mindazok a dolgozók, akik komolyan gondolkoznak, a termelés kérdéseivel és a közügyekkel foglalkoznak, jól tudják, hogy ez így van.

Központi Vezetőségünk az életszínvonallal kapcsolatban

sem a kalandorság, sem a felelőtlen ígérgetések útjára nem léphet, éppen úgy, mint ahogy nem teheti meg ezt más kérdésekben sem.

Az életszínvonal emelésének kérdése nemcsak fontos gazdasági és politikai kérdése közéletünknek, hanem bizalmi kérdés is. Mi úgy véljük, hogy a dolgozók jobban támogatják és megértik ebben a kérdésben, ha azt az utat fogjuk járni. hogy a termelés emelésének reális alapján emeljük az életszínvonalat, ha mindnyájunk által óhajtottnál talán lassabban is, de biztosan és a visszaesés lehetőségét kizárjuk. mint demagóg módon olyant ígérjünk, aminek senki nem tud helytállni. Arról nem is beszélve, hogy egyetlen becsületes dolgozó sem tűrné, hogy olyan felelőtlenséget cselekedjen bárki az életszínvonallal. amely rendszabály azzal járna, hogy egy ma felelőtlenül megadott javítást hat hónap, vagy egy év múlva a kiindulási helyzetnél is mélyebbre való visszaesés kövessen és közben még népgazdaságunkat is megrázkódtatásoknak tegyük ki. vagy esetleg éppen aláássuk.

Az életszínvonal terén Központi Vezetőségünk a feléje irányuló bizalom és felelősség alapján csak azt ígérheti, hogy ha csak fökozatosan is, de felfelé fogunk menni, visszaesés nem lesz, a megtermelt érték- többlet pazarlásba nem mehet, az csak a dolgozók életszínvonalának emelését, népgazdaságunk fejlesztését, államunk és népünk szükségletének fedezését szolgálhatja.

Ha a dolgozó tömegek támogatják megfelelő munkával a Központi Vezetőség és a kormány ezen célkitűzését, megvan minden adottságunk ahhoz. hogy az életszínvonal emelése terén is ingadozás és visszaesés nélkül előre és felfelé haladhassunk.

Páriánk tovább folvíatja a mezőgazdaság szocialista

áí szervezéséi

Külön kívánok szólni a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseiről. Az ország minden Vidékén fennállanak, működnek és fejlődnek termelőszövetkezeteink, termelőszövetkezeti csoportjaink. Nógrád megyében tudtommal szintén tekintélyes számban működnek és fejlődnek, fejlődnek magával a termelőszövetkezeti mozgalommal együtt.

Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csoportjaink többsége gazdaságilag is erősödik és a nagyüzemi termelés fölényét bizonyítják, hogy legalábbis a fő növény- termesztési ágakban, a gabonatermesztésben, az egyénileg dolgozó parasztgazdaságoknál lényegesen jobb terméseredményeket érnek el máris. A számokat nem ismétlem, sajtónk naponta ismerteti őket.

A termelőszövetkezetekbe való belépés állandóan folyik. Azonban meg kell mondani, nem abban a mértékben, ahogyan ez lehetséges is. szükséges is volna. Mi ennek az oka? Két okról szeretnék szólni. Az egyik oka az osztályharccal függ össze. A mezőgazdaság szocialista átépítése hazánkban jelenleg az osztályharc legfontosabb ütköző pontja. Ez érthető is. Az ipar, a kereskedelem, a kultúra szocialista, a mezőgazdaságban most folyik a szocializmus alapjainak lerakása. Ezért az ósztályellenség különös figyelmet szentel erre a kérdésre és minden alkalmat megragad arra, bogy megkísérelje feltartóztatni ezen a téren a fejlődést. Ebben a harcban az imperialista rádió propagandától az itteni suttogó propagandáig és a legvadabb álhírek terjesztéséig minden lehetséges eszközt felhasználnak.

Pártunk júliusi központi vezetőségi ülésével kapcsolatban is megkísérelték a zavartkel- tést egyes helyeken, mondván, hogy a párt most kevésbé helyez súlyt a termelőszövetkezetekre, mint eddie tette. Világosan meg kell mondani, hogy pártunk ahogyan nem mond le a szocialista társadalom alapjainak lerakásáról és teljes felépítéséről, épp úgy viszi teljes következetességgel a mezőgazdaság szocialista átépítésének, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének politikáját,

hiszen ez nagy célunk részét képezi, mely nélkül semmiféle előrehaladás nem volna lehetséges. Júliusi központi vezetőségi ülésünk hagyta jóvá második ötéves tervünk irányelveit, mely irányelvek fontos részét képezi, hogy 1960-ban el akarjuk érni, hogy falun a szocialista szektor túlnyomó fölénybe jusson, a még nem szocialista jellegű gazdaságokkal szemben.

A fejlődés lelassúbbodásá- nak másik oka, hogy pártszervezeteink és tanácsaink az utóbbi hónapok során, nyilván nem attól függetlenül, hogy lekötötték őket is a belső pártkérdések, alaposan elhanyagolták a termelőszövetkezeti mozgalommal való gondos foglalkozást. úgy a népfelvilágosító munka, mint a gazdasági megerősítés munkájával való foglalkozás terén. Pedig a kormány igen jelentős gazdasági segítséget nyújt épven most a termelőszövetkezeti mozga- lomndk, amikor országosan több százmillió forint értékű rövidlejáratú hitelt hosszúlejáratúra alakít át. s így jelentős gazdasági eszközök szabadulnak fel a legközelebbi gazdasági években a termelőszövetkezetekben. amit hasznos újabb beruházásokra, elsősorban a közös állattenyésztést előmozdító beruházásokra fordíthatnak.

A mostani időszak — az aratás utáni idő — minden évben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének kedvező időszaka volt. Hozzá kell látni párt- és tanácsszervezeteinknek és elsősorban maguknak a termelőszövetkezetekben

működő pártszervezeteknek és termelőszövetkezeti tagoknak, hoav ez az idén is íey legven. Meg kell indítani a széleskörű és állandó felvilágosító munkát annak érdekében, hogy az önkéntesség elvének teljes tisz- teletbeníartása mellett elérjük, hogy az új gazdasági évet, már mint termelőszövetkezeti, vagy mint termelőszövetkezeti csoport tag kezdje meg az a ma még egyénileg gazdálkodó paraszt, akiben valójában már megérlelődött a belső elhatározás, de felvilágosító és baráti szó nélkül önmagától még nem kérte felvételét a termelőszövetkezetbe.

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének szakadatlan előrehaladását kívánja meg a dolgozó paraszt egyéni érdeke is. a termelőszövetkezetek közös érdeke ifi, a mezőgazdasági termelés 27 százalékos növelésének állami érdeke is. A még habozó egyénileg dolgozó parasztokat fel kell világosítani arról, hogy a nagyüzemi termelés rohamosan hódít tért a mezőgazdaságban is az egész világon, mégpedig nemcsak a szocialista tábor országaiban, hanem a kapitalista országokban is. A kisgazdaság a mezőgazdaságban nem bír olcsón, tömegesen és versenyképesen termelni.

Az Egyesült Államokból sok szirénhang szól a magyar paraszt felé. a termelőszövetkezet ellen beszélve. De magában az Egyesült Államokban a kapitalista nagyüzemi termelés az uralkodó a mezőgazdaságban és csak öt év alatt, 1950 és 55 között 600 ezer kis- farmer ment tönkre és vándorolt a városokba proletárnak. Anglia mezőgazdasága is erősen gépesített és fellett, de ennek úti a is az volt. ami a kapitalizmus viszonyai között a paraszt útia egyedül lehet, a kisgazdálkodók tönkretétele. Angliában ma már csupán a lakossás 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, a többi egykori kisbérlő. ma már régen ipari proletárrá változott. Isv néz ki a kapitalista próféták országában az egyénileg gazdálkodó parasztok és kis- bérlők helyzete és jövője.

Mi is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit hirdetjük parasztságunknak. de ennek elérése nálun'1' rorri a kisparasz- toknak a földről való elűzése és földönfutóvá tétele útján valósul meg. mint a nyugati kapitalista országokban, hanem a szövetkezés útján. A

Augusztus 20 méltó megünneplésére készülnek

A Salgótarjáni Acélárugyárban e héten augusztus 20 tiszteletére ünnepi munkahetet tartanak, amelynek keretében a gyár munkásai újabb munkasikerrel akarják megünnepelni az alkotmány születésének évfordulóját.

Az alábbiakban bemutatunk három acélárugyári munkást, akik az utóbbi időben is nagyszerűen dolgoztak, de az alkotmány-héten még jobb eredményeket akarnak elérni.

Kleibán László a főműhely hegesztője. Az augusztusi termelési értekezleten kapta meg másodszor a „Szakma kiváló dolgozója” címet. A kiváló hegesztő a cím elnyeréséhez szükséges 148 százalékos teljesítmény helyett átlagosan 156 százalékot ért el. Legfontosabb szerszámát, a hegesztőpisztolyt is saját maga javltja. Ezzel már 1200 forint értékben három hegesztőpisztolyt takarított meg.

Kovács István a főműhely ka- zánkoyács-brigádjának vezetője. Már kétszer nyerte el a „Szakma kiváló dolgozója” címet. A Kovács-brigád augusztus 20 tiszteletére vállalta, hogy a GSZ- üzemben elkészítik a villahen- ger-kemence felújítását. A brigád teljesítménye jelenleg 165 százalék, de az augusztus 20-i felajánlásának teljesítése idején 170 százalékot akar elérni.

Földi Sándor művezető a dróthúzó-üzemben. A művezetők negyedévenként értékelt versenyében az első és a második negyedévben is ö nyerte el az első helyet és az ezzel járó 600 forint jutalmat. Földi elvtárs üzemében a munkaverseny szervezésének élharcosa. Egy nap sem mulasztja el a verseny eredményeinek értékelését.

Lapzártakor érkezett:

Bányászaink elnyerték a Minisztertanács vándorzászlaját.

Kedden délelőtt érkezett meg az örömteli hír Salgótarjánba, hogy az első félévi eredmények, valamennyi dolgozó együttes jó munkája alapján a Nógrádmegyei Szén- bányászati Tröszt elnyerte a Minisztertanács vándorzászlaját.

Gratulálunk a tröszt vezetőinek és minden egyes dolgozójának.

Ax. építés békés programja tevékenység iink alapja

gunk többsége már megvan maga is győződve ezen út 'helyességéről, de még mindig él benne bizonytalanság, aggodalom és tétovázás a számára még ismeretlen, ki nem próbált új élettel, a szövetkezeti élettel szemben. Pártszervezeteinkre, tanácsainkra, földművesszövetkezeteinkre vár a feladat, hogy türelmes meggyőző szóval segítsenek leküzdeni ezt a bizonytalanságot is.

láv Kommunisták Szövetsége közötti elvtársi jóviszony helyre álljon. Központi Vezetőségünk őszinte sajnálatát fejezte ki amiatt a sajnálatos tény miatt, hogy a nem normális viszony időszakában a mi részünkről később méltatlan és oknélküli sértésnek és rágalomnak bizonyult vádak hangzottak el a jugoszláv elvtársak felé, bizonyos ismert provokációk és félrevezetések következtében.

Bízunk abban, bogy a mindkét részről fennálló jószándék segítségével a magyar—jugoszláv viszony ismét elvtársi és testvéri lesz és a múlt nem kívánt zavarai a feledésé lesznek.

A Magyar Népköztársaság nem nagyhatalom, világpolitikát mi nem tudunk és nem is akarunk csinálni, de mint a Szovjetunió békepolitikájának őszinte hívei és az Egyesült Nemzetek Szövetségének tagállama, erőnkhöz képest mindent meg kívánunk tenni, hogy az államok és népek békés egymás mellett élése elvének éi-vényesítését előmozdítsuk és a háború fenyegetésének elűzéséhez, az emberiség tartós és szilárd békéjének megteremtéséhez erőnkEgy ségesen követjük a Központi Vezetőséget

szövetkezés, a szocialista mezőgazdaság, az egyénileg dolgozó lkis- és középpar asztok számára az egyedüli út, amelyen 'keresztül biztosíthatja a maga számára a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit úgy, hogy ugyanakkor ura és gazdája is marad a földnél;, szövetkezetbe tömörült paraszti testvéreivel együtt.

Sok jel mutatja, hogy míg egyénileg dolgozó parasztsáUtolsó kérdésként pártunk külpolitikájáról kívánok pár szót szólni.

Központi Vezetőségünk júliusi ülése ismét kinyilvánította, hogy külpolitikánk alapja az a testvéri szövetség, mely bennünket a hazánkat felszabadító nagy, szocialista szomszédunkhoz, a Szovjetunióhoz, továbbá Kínához és a többi népi demokratikus országhoz fűz. A proletárinternacionalizmus szellemében pártunk, a testvéri kommunista és munkáspártok eszmei, elvi közösségéhez, a marxizmus—Ieninizmus legyőzhetetlen eszméihez hű és tevékenységünket ezek az eszmék vezérlik.

A szocializmus építésében fő példaképünk a Szovjetunió Kommunista Pártja, melynek történelmi tapasztalatai a nemzetközi fnunkásmozgalom legfőbb értékét képviseli. Ebben a meggyőződésünkben mélyen megerősített bennünket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, melynek messzemutató elvi határozatai bennünket is hathatósan segítettek pártunk munkája, számos fogyatékossága leküzdésében. Meggyőződésünk szerint e kongresszus történelmi jelentőségű határozatai a nemzetközi kommunista mozgalom új virágzásának és előrehaladásának kiinduló pontját képezik.

Központi Vezetőségünk júliusi ülésének állásfoglalása közelebb visz minket ahhoz is. hogy a szocializmust építő testvéri jugoszláv néppel viszonyunkat tovább javíthassuk, a jugoszláv állammal folyamatosan javuló viszonyunk további erősítésén túl pártvonalon is. Pártunk kezdeményezést tett. hogy a Magyar Dolgozók Pártja és a JugoszKádár elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Budavári Károly elvtárs. Kossut'h- díjas mizserfai bányász szólalt fel. ígéretet téve arra, hogy a mizserfai bányászok s az egész szénmedence dolgozói az 1956- os széncsatát is ugyanolyan hősiességgel fogják megvívni, mint azt 1945-ben tették. Csapata nevében 3000 tonna terven felüli szén kibányászását vállalta a második félévre.

Longauer József elvtárs, a

bői telhetőén mindent megtegyünk.

Ehhez és azon meggyőződésünkhöz híven, hogy a szilárd béke csak a népek és államuk egyenjogúságán és szu- verénitásán alapulhat, teljesen jogos és törvényes lépésnek ismerjük el azt, hogy Egyiptom az Egyiptomban levő Szuezi-csatornát államosította. Bízunk abban, hogy egyes fenyegetőző nyugati körök szándékaival szemben érvényre fog jutni a józan kormányzati megfontolás és a békét óhajtó és védő népek akarata, a jog és az igazság.

Az építés békés programja minden tevékenységünk alapja. Népünk és államunk érdeke egyaránt békét kíván; Ennek tudatában és szellemében folytatja külpolitikai tevékenységét kormányunk és ezen a síkon is megmutatkozik kül- és belpolitikánk teljes egysége.

Beszámolóm végéhez értem; Központi Vezetőségünk júliusi ülésének főbb kérdéseiről beszéltem. Most e politikai vonal megvalósításáért folytatandó állhatatos munka ideje jött el. Azokból, amit önök e politikáról már korábban is ismertek, amely politikának egyes kérdéseit igyekeztem mai beszédemben is megvilágítani, azt gondolom, e politikai vonal érthető, jó, pártunk és népünk érdekében helyeselhető. Önök bízhatnak a Központi Vezetőség mély eltö- költségében, hogy e politikát hiány nélkül rheg is valósítjuk az életben, A Központi Vezetőséget erővel és megelégedéssel tölti el, ha e politika megvalósításáért folytatott mun-> 'kában érezni fogja, hogy Salgótarján és Nógrád megye sok harcban kipróbált kommunistái és pártonkívüli dolgozói is egyetértőén támogatják.

Salgótarjáni Acélárugyár üzemvezetője szintén felszólalt a nagygyűlésen elmondva azt, hogy a gyár dolgozói egységesen harcba szállnak a KV határozatának végrehajtásáért, s a műszaki színvonal állandó fejlesztésével tesznek eleget a második ötéves tervben reájuk háruló feladatoknak.

Jakab Sándor elvtárs zárszava után a nagygyűlés áz Internacionálé hangjaival ért véget.