Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)
1956-08-15 / 65. szám
4 1956. augusztus 15. SZABAD AOGRAD Fellendülőben a szénmedence ú'útómozgalma első félévben a nógrádi szénmedence újító- mozgalma a múlt év hasonló időszakához képest' jelentős fejlődést mutatott. Míg tavaly az év első hat hónapjában a bányász újítók nem érték el a várt eredményt, addig az idén hat hónap alatt 31 százalékkal teljesítették túl a tröszt újítási tervét. Csak két számadatot az összehasonlítás kedvéért. Az 1955-ös év első felében 209 újítási javaslatot nyújtottak be a tröszt újítási csoportjának, az idén viszont június végéig 602 újítási javaslat érkezett a csoporthoz. Természetesen megnövekedett az elfogadott javaslatok száma is, mely a tavalyi 133-hoz képest 304. Az újítómozgalomnak a negyedévenként értékelt újítási verseny és a szénmedence újítóinak Mátranovákon megrendezett kiállítása is új lendületet adott Az újítási versenyben az elmúlt félév során a következők bizonyultak a legjobbnak: Budavári Barnabás Kazárról, Huszár Imre Mizserfáról. továbbá Kispál Tibor és Maka- licza József a Nagybátonyi Szénszállító és Szolgáltató Üzemtől. Az üzemek versenyében a Nagybátonyi és a Salgótarjáni Szénszállító és Szolgáltató Üzem, meg a nagybátonyi, valamint a kazári bányaüzem volt a legeredményesebb. A mátranováki újítási kiállításon nemcsak a legkiemelkedőbb nógrádi újításokat mutatták be. hanem elhozták néhány kiváló tatabányai és dorogi újítás modelljét is, s ezzel lehetőséget adtak arra, hogy a nógrádi bányász újítók más trösztök legjobb újításaival is megismerkedjenek. Mutassunk be röviden néhány jelentősebb újítást a szénmedencéből 1 Huszár Imre, a mizserfai üzemegység lakatosa egy 35,5 kilogramm súlyú faraboló villát készített (a vitlák súlya általában egv, másfél mázsa!), amelyet fúrógépmotor működtet. A gép nemcsalt farabolás- ra alkalmas, hanem bányában gyakran előforduló, rövidebb távolságú vontatásokra is. Igen nagy előnye, hogy a műhelyek házilag is könnyen előállíthatják. Az újítás bevezetésének eddig kimutatott gazdasági eredménye 140 ezer forintra tehető. Kispál Tibornak, a Nagybátonyi Szénszállító és Szolgáltató Üzem dolgozójának újítása az üzem raktárterületére vagonokban érkező építőanyagok és kisebb alkatrészek mozgatását az eddigi nehézkes és költséges csilleszállítás helyett gumiszalag beállításával oldja meg. Kispál Tibor újításának bevezetése közel 150 ezer forintos megtakarítást jelent. Ugyancsak a Nagybátonyi Szénszállító és Szolgáltató Üzemtől a kiemelkedő újítások közé sorolható Palhuber Béláné. aki egy prést szerkesztett. melynek segítségével könnyűszerrel le tudják venni az elhasznált csilletengelyekről a kerekeket. Az újítás alkalmazása körülbelül 61 ezer forintos megtakarítást eredményez az üzemnek. Az újítók hasznos tevékenységének anyagi megbecsülése is sokkal nagyobb volt ez év első félévében, mint tavaly ugyanezen idő alatt, mert míg akkor csak közel 64 ezer forintot fizettek ki újítási díjak fejében, addig az idén ez az összeg csaknem 90 ezer forintra emelkedett. ^ nógrádi szénmedence újítómozgalma fellendülőben van. Ezt már észrevették a minisztériumban is, ahol az elmúlt év utolsó negyedének és az idei év első negyedének eredményei alapján a trösztök versenyében a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek ítélték oda a második helyet Tatabánya után. A tröszt újítási csoportja most a bányásznap tiszteletiére újítási hét megrendezésére készül. Biztosak vagyunk benne, hogy a nógrádi bányász újítók e hét során méltók lesznek eddigi, javuló eredményeikhez! A födművesszövetkezetek ebben az évben is nagy árukészlettel vesznek részt A SALGÓTARJÁNI és RÉTSÁGI ÜNNEPI VÁSÁRON augusztus 19—20-án A szécsényi, pásztói, balassagyarmati, kisterenyei, rétsági és máig számos földművesszövetkezeti pavilon bő választékot biztosít textiláruból, vas-műszaki cikkekből, mezőgazdasági kisgépekből és egyéb iparcikkekből. A vásárlók hideg, meleg étellel és itallal való ellátá- tását a földművesszövetkezeti vendéglátóegységek a vásár egész területén biztosítják. Látogassa meg a földművesszövetkezetek pavilonjait és vendéglátóegységét! AZ ÜNNEPI VÁSÁRON q kelet Nógrád megyei Népbolt sátraiban Készruha Méteráru Kötöttáru Rövidáru Vas és műszaki cikkek Tűzhely, kerékpár, rádió Játékok Tangóharmonika Bizsu bő választékban kaphatók PONTOS KISZOLGÁLÁS! Szeretettel várjuk kedves vevőinket Ködmön Józsi bácsi a bárnál pásztor Barnában vár nappal ezelőtt a szokottól eltérően nem reggel hat óra tájt, hamm jóval korábban hangzott végig az utcán az ostorpattogás, amely tudtára adja v, gazdáknak, hogy lehet az ökröket hajtani. Úgy látszik, Józsi bácsi komolyan gondolta, amit az este mondott — állapították meg. Előző este a gazdagyűlésen még hitetlenkedtek, amikor Ködmön Józsi bácsi az ökrök szakavatott őrzője kijelentette, hogy ezentúl korábban hajt ki, mint eddig, mert úgy jobban jól laknak az állatok. — Majd meglátjuk — mondták akkor — és meglátták. Józsi bácsi pedig most felhívja c megye minden gulyását, csordását és egyéb pásztorembert, hogy kövesse példáját. A község többi pásztorai már követték is. Sokat tűnődött, hogyan dolgozhatna ő is jobban, míg arra az elhatározásra jutott, hogy egy-két órával előbb hajt. Kisebb-nagyobb megszakításokkal IS éves korától pász- torkodik, most 50 éves. Régen figyeli az állatokat és látta, hogy délelőtt, amikor meleg van, azok már nem esznek. A kései hajtás mellett pedig alig voltak az állatok 1—2 órát a legelőn. már meleg volt. „A marhának, ahhoz, hogy jóllakjon, 5 órán át kell legelni, azután nyugodtan mehetek vele delelőre — mondja. — Kiszámítottam, hogy ha korábban hajtok, akkor reggel is, délután is jut öt óra a nyugodt lege- lésre, nem kell az hajkurászni, hogy állatokat ide-oda mégiscsak egyenek valamit. A gazdák pedig korábban mehetnek ki a mezőre, vagy más dolguk után, mint eddig. Józsi bácsi valóságos tudósa a mesterségének, mert bizony „tudomány kell a jó pásztorkodáshoz— mint ahogy ő szokta mondogatni. Aki nem ért hozzá, vagy aki lusta, odaragad a földhöz, az állatok után meg a kutyát szalajtatja, annálc a kezén könnyén elvész egy pár állat. Jó példa erre a ho- mokterenyei eset. Ott két éve olyan csordás volt, hogy egy nyáron hat tehén felpukkadt, egy meg gödörbe esett, csak egy hétre rá találták meg. „Ez csak úgy eshet meg — magyarázza Ködmön bácsi —, ha valaki lusta, nem őrzi rendesen a nyáját, az szétszéled valami gödrös helyen, aztán kutyával hajtatja. Persze, hogy megvan a baj. Az állat rémületibe vakon szalad neki a gödörnek.” Az o kezén még sosem puffadt fel marha, mert reggel sosem hajtja lucernába, őt szokták hívni a gazdák, ha otthon megetetik vizes lucernával. Ha idejében hívják, nincs is baj, meg tudja menteni. Szerinte a jó pásztor a baltát sem hagyja el egy pillanatra sem. Tavaly Homokterenyén 9 tehenet mentett meg a balta segítségével, Azok jó fű után menve gyökerek közé akadlak, meg se tudtak mozdulni. Ö mindet kibontotta a gyökerek közül, egynek sem tört el a lába. Híre van már az ő gondosságának a környéken, ezért a két évvel ezelőtti rossz tapasztalatok után tavaly őt hívták Homokterenyé- re. És nem is csalódtak. Másodmagával őrzött 150 marhát és egynek sem történt semmi baja. Egy két és félkilométeres hosszú szűk csapáson hajtott ki mindennap, ennyi állatot a vetések és különböző kapásnövények között a legkisebb kár nélkül. Azelőtt három-négy vigyázó mellett is kárt okoztak az állatok. Most 100 igavonó marhát őriz. Tisztában van vele, hogy a munkája milyen fontos. Mondja is mindig: nem mindegy az, hogy az állat csak teng-leng a legelőn, vagy jóllakva megy haza. Az erős, kövér állatok igavonásra is, levágásra is jobbak. „Meg aztán szerződött marhákat is őrzök én, külföldre is megy azokból, nem vallhatunk szégyent.” Ilyen ember a bárnál gulyás, a maga munkaterületén jól megállja helyét. Nem hiába kapott már többször jutalmat a járási mezőgazdasági osztálytól. Tanulnak a herencsényi Új Barázda Tsz tagjai Ezüstkalászos tanfolyamot indít az ősszel, a tagako kérésére, a herencsényi Uj Barázda Termelőszövetkezet. így nemcsak a termelőszövetkezeti tagok szakképzettsége bővül, de élesedik politikai tisztánlátásuk is. jtoNósrád * „Csendélet44 — műtét után Megszűnik a gépkocsidudálás augusztus elseiével Moszkvában... — mondja e percben mellettem a rádió esti hírszolqálata ... A híradást itt hallqatom a balassaqyarmati kórház sebészeti osztályán, mint beteg. Műtét után jól esik eqy kis pihenés, csend, kikapcsolódás. Azaz csak jól esne. Néhány méterre tőlem, illetve a szomszédságomban lévő műtő mellett van a kórház bejárata. Napjában meqszámlálhatatlan jármű érkezik a kapu elé. Amíg a gépkocsik előtt megnyitják a kaput, berreg a motor. Még szerencse, ha a vezető nem sürgeti dudaszóval qyors kapunyitásra a portást. De az is megtörténik — mint az én esetemben —, hogy a jármű belülről dudál kíméletlenül, mía csak ki nem tárul előtte a vasajtó. Az persze nem izgatja a gépkocsivezetőt, hoqy tőle négy méternyire a műtőben dr. Kenessev főorvos — a tőle megszokott áldott nyugalmával és biztonságával — a hasamban dolgozik ... A vezetőnek dudája van és a van miért ne dudáljon? De ezeknél sokkal veszedelmesebbek a motorkerékpárosok. Hiába áll a jelzőtábla az országúton: kórház! A motoros annál inkább dudál. A motorjavítók nagy része is éppen a kórház előtt próbálja ki a gyújtást, legtöbbször otthon felejtve a hangtompítót. A motoros látogatók — ha nem tudnak beszökni a kórházba — közvetlen a kapu előtt állítják le gépeiket, de úgy, hogy egy utolsó gáz-ráházással még jól feltúráztatják a motort. A látogatások után tömegesen gyújtják be a motorokat és egyenesen versenyeznek abban, melyikük motorja berreg förtelmesebben ... És a betegek? Kit érdekel az, hogy azok hiába tömik be fülüket vattával, hogy azok hiába keseregnek .. . Hisz azt sem sikerült méq elérni, hogy egyes motorosok legalább a kórházon belül ne ropogtassák a gépet és szüneteltessék a tülkölést. Megszűnik a dudálás Moszkvában- — tűnődöm magamban a kórházi ágyon... de csak néhány pillanatig, mert épp most tülköl egy gépkocsi a kapu előtt — éjiéi 11 órakor —, de olvan dühösen és olyan kitartóan, hogy ennek a dudának a hangiét talán az illetékesek is meg fogják hallani... Kamarás József Balassagyarmat, Városi kórház Gyermekek Salgótarján pereméről, Jónás-telapről jött a levél. Játékról van benne szó, az itteni gyerekek játszótéri szórakozásáról és arról, hogy milyen játékos könnyelműséggel kezelik ezt az igenis komoly dolgot egyes vezetők. A Molotov úti és a közeli kisgyermekes szülők részvételével játszóteret építettek a lakótelepet körülvevő erdő alatt. Nagyon szép a környék — játszótérnek a lehető legalkalmasabb. Meg is épült a gyerekek nagy örömére, de mint később kiderült, korai volt az öröm. Amilyen kínos lassúsággal készült, a vállalkozó emberei olyan hanyagul végezték a munkát. A hintát oly magasra szerelték, hogy a kisgyerekek nem tudnak rá felkapaszkodni. Emiatt már több apró gyermek szenvedett kisebb sérülést. A forgó is inkább veszedelmes, mintsem szórakoztató. A homokozó is hánya-veti munkára vall. A játszótér talaja kavicsos, a kis aprópanasza ságok ebben is megüthetik magukat. Rendkívül szegényesen felszerelt játszótér. Sehol egy pad, ahol a szülők leülhetnének. Meg lehetne oldani ezt is — igen kis „keret” kell hozzá. Közvetlenül a játszótér mellett van az Acélárugyár gyönyörűen berendezett munkásszállója. Miután a játszótér nincs bekerítve, a szálló lakói is használják a hintát, forgót — a gyerekek elől ők teszik tönkre. Az Acélárugyár vezetősége megígérte a kerítést, de közben meggondolta — másnak ^ajándékozta. Azóta új igei-etet kaptak. _ Két hónapja már ennek is. A Sallai Imréről elnevezett játszótér sem különb az előbbinél. Felszerelése azonos a Molotov útiéval —, de itt még a forgó sem működik. Nagyon elhanyagolt a két játszótér, de bízunk benne, hogy legközelebb már eredményekről számolhatunk be. A VALLÁS TÁRSADALMI SZEREPÉRŐL Kevés társadalmi problémát ködösítettek úgy el, mint ahogy az egyház elködösítette saját szerepét a társadalomban. A különböző teológiák szerint a vallásnak különleges. csodálatos hivatása van a földön. A szeretetről szóló frázisok burkolják misztikus fénybe az egyházat. Röviden így jellemezhetnénk az egyház nézetét önmagáról: a szeretet idelent a földön, boldogság odafent az égben. Ezt természetesen kiegészítik félelerffkeltő elképzelések a földi életről és a túlvi- lági pokolról. Ki ne ismerné ezt a frázist, hogy ..A föld a siralom völgye!“ Világosan látható, hogy mióta osztálytársadalom van, nem mindenkinek, hanem csak — és kizárólag — az elnyomott osztályok számára volt ..siralom völgye". A maroknyi uralkodó osztálynak minden időben mérhetetlen gazdagság éc. boldog jólét jutott osztályrészül. A vallás és az állam az a két eszköz, mely a legalkalmasabb a néptömegek elnyomására a kizsákmányoló osztály- társadalomban. Az állam fizikailag. nvers erőszakkal nyom- ia el a tömegeket, a vallás pedig a gondolkodást Veri bilincsekbe. Valamennyi vallás jellemző vonása hogy általában engedékenységet. megalázkodást hirdetnek. Ez meg is felel a kizsákmányolok érdekeinek. A kizsákmányoltak türelme a kizsákmányolok legfőbb érdeke. A vallásnak erről a szerepéről Necker, XVI. Lajos bankárminisztere ezt írta „A vallásos nézetek jelentőségéről“ című értekezésében: „Minél mélyebb levertségbe és nyomo- rultságba süllyesztik az adók a népet, annál elengedhetet- lenebb, hogy vallásos nevelést adjunk neki. mert főként a szerencsétlenség megrendítő hatásainak közepette van szükség erős láncra és mindennapos vigasztalásra.“ Bonaparte Napoleon, a franciák híres császára szintén ebben az értelemben nyilatkozik a vallásról. Ezt mondja: „A vagyoni egyenlőtlenség nem maradhat fenn vallás nélkül. Amikor egy ember éhen hal, míg szomszédja dúslakodik, képtélen elfogadni ezt a különbséget. ha nincs egy tekintély. amely azt mondja neki: ezt isten akarja. így kell. hogy legyenek szegények és gazdagok. de az örökkévalóságban majd másképpen lesz az elosztás." Az egyház történelmi szerepe az osztálytársadalmakban az elnyomó'- megvédése és érdekeinek képviselete a dolgozó osztályokkal szemben. E szerepének betöltése közben az egyház maga is elnyomóvá és kizsákmánvolóvá vált. Az egyházi tulajdonban levő földeken a kizsákmányolás sokkal magasabb fokú volt, mit máshol. A modern kapitalizmus korában az egyház nyílt politikával és nyílt gazdasági spekulációval is foglalkozik. Gondoliunk csak a ..Szentlélek Bankra“, mely képes felvenni a versenyt még az amerikai nagytőkével is. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy népi demokratikus államunkban milyen szerepet tölt be a vallás? Ez a kérdés mindenképpen világnézeti jellegű probléma. A vallásos ideológiáit ellentétesek az ateista ideológiával, a tudományos világnézettel és mindenekelőtt a marxizmus— leninizmussal. A vallás, mint tudatforma, a tudatlanságból, a hitből indul ki. Ellentétben az ateizmussal, amely a megismerésből. a világ törvényeinek feltárásából indul ki. A vallás a társadalmi gyakorlatban a mindenbe való belenyugvást. az általános szere- tetet hirdeti, ellentétben az ateista materializmusai, amely a dolgozók érdekeiből indul ki. A vallásos nézetek gátló tényezőként hatnak a megismerésben. A vallásos hiedelmek gátolják a tudomány fejlődését és a tudományos eredmények felhasználását a gyakorlatban. Természetesen érthető a vallásnak ez a szerepe. Lényegéből adódik ez. Az állam ennek ellenére hazánkban tiszteletben tartja az állampolgárok vallásszabadságát. Ez azonban nem jelenti azt. hogy az állam elfogadja és propagálja a vallásos nézeteket. Le kell szögezni. hoev államunk magáénak eovetlen világnézetet tekint: a munkásosztály világnév zetét. a marxizmus—leniniz- must. Az állam, amikor erkölcsileg és anyagilag lehetőséget ad népi demokráciánkban a vallásos életre, ugyanakkor biztosítja a vallás bírálatát is. A vallásszabadság magában foglalja az ateizmus szabadságát is. A tudomány képviselőinek nemcsak joguk, de kötelességük, hogy a tudomány művelése mellett elősegítsék a néptömegek tudományos nevelését is. Világosan meg kell mondanunk, hogy egyetlen tudományos világnézet létezik csak és ez pedig a marxizmus—le- ninzmus elmélete.» Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az utóbbi időben elterjedt az a hiedelem egyesek körében, hogy automatikusan hódít meg új területeket az emberek lelkében a tudományos világnézet. Néhány értelmiségi úgy véli. hogy úgynevezett „varázs- vesszőkkel“ — kutatóvesszőkkel — lehet gyógyítani. Ennek az elképzelésnek nem kevés híve van Salgótarjánban is. Ezt bizonyítja, hogy tudományosan képzett egyének körében — szükséges az ateistamaterialista propaganda munka végzése. Gondoljuk csak meg. hová vezetne az olyan misztikus tudomány, amely a geológiai kutatásokat fűzfavesszővel végezné, a rákos betegségeket pedig hasonló vesz- szőkkel állapítanák meg és gyógyítanák. Nemrégen itt Salgótarjánban komoly elv- társak állították hogy ilyeit módon tényleg sikereket értek el. A materialisták makacs emberek és úgy vélik, hogy fűzfavesszővel legfeljebb a tudomány jó hírnevébe vetett hit felett lehet pálcát tömi, de gyógyítani sem miesetre sem. Hrabecz József
