Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-28 / 60. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!

Szabad

NOGRAD

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XII. ÉVFOLYAM, 00. SZÄM.

ÄRA: 50 FILLÉR

1956. JÚLIUS 28.

Irányelvek

a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

(Elfogadva a Magv ar Dolgozók Parija Koz YezeAösrgenck

1936. július 18—21-i iilésón)

Dolgozó népünk munkája nyomán országunk gazdasága erőteljesen fejlődik. Az anyagi javak termelésének legtöbb területén már az első ötéves terv idején megszűnt a kizsákmányolás. A munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség mind tevékenyebben vette ki részét a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásából. Kibontakozott és egyre inkább tért hódított a szocialista munka\ _rseny. Mindez jelentékenyen meggyorsította a termelőerők fejlődését. A szocialista iparosítás eredményeként, a második ötéves terv küszöbén az ipar több mint háromszor annyit termelt, mint 1938-ban. Különösen gyorsan fejlődött a ne" hézipar, több új iparág jött létre. Az iparosítás sikerei biztosítják a népgazdaság további fejlődésének legfontosabb feltételeit;

Nem sikerült azonban még kiküszöbölni a népgazdaság néhány olyan hiányosságát, amely az utóbbi években fékezte az előrehaladást; Több termelési ágban a technika színvonala elmarad a követelményekhez képest: főként emiatt a munka termelékenysége nem fejlődik kielégítően, s a termelési költségek általában magasabbak, mint a gazdaságilag legfejlettebb országokban.

A mezőgazdaság termelése növekedett az első ötéves terv során, de színvonala nem haladta meg lényegesen a háború előttit, és ennék következtében elmaradt a népgazdaság szükségleteitől;

A lakosság fogyasztása városban és falun jelentősen emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér emelkedése ennek ellenére nem volt kielégítő. A népgazdaság szocialista szektorában a munkások és az alkalmazottak száma öt év alatt közel egymillió fővel növekedett. Lényegesen javult a lakosság egészségügyi ellátása, nagymértékben emelkedett kulturális színvonala. A társadalombiztosításban részvevők száma 1954-ben több mint másfélszeresen haladta meg az 1949. évit, és a társadalom- biztosításra fordított kiadások összege megháromszorozódott.

A társadalmi termelés elért színvonala és a dolgozó nép alkotó erejének növekvő kibontakozása lehetővé teszi az egyes népgazdasági ágak között még fennálló aránytalanságok megszüntetését, illetve csökkentését. A népgazdaság tervszerű továbbfejlődésének lehetőségeit nagymértékben

növeli, hogy Magyarország részese a hatalmas, szüntelenül erősödő szocialista világrendszernek.

A második ötéves terv időszakában, 1956—1960-ban a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, a termelés fellendítésével egyidejűleg uralkodóvá kell tenni a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyokat, ezzel lényegében meg kell szüntetni a gazdasági alap kettősségét, rendszeresen emelni kell a dolgozó nép életszínvonalát, s így biztosítani kell az ország további felemelkedését.

A második ötéves terv időszakában a következő fő feladatokat kell megvalósítani:

1, Az iparosítást olyan ütemben kell folytatni, hogy

a szocialista ipar termelése

1960-ban 1955-höz képest

47—50 százalékkal növekedjék.

Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének, a technika haladásának alapja a nehézipar. Figyelembe kell venni másrészt, hogy a termeléshez szükséges számos fontos nyersanyagot külföldről kell beszerezni, elsősorban nehézipari termékek, túlnyomó- részt gépek ellenében, valamint a könnyűipar termékeiből a kivitel részarányát gazdaságossági okokból csökkenteni kell. Ennek megfelelően

az iparban a termelőeszközök (,,A“-csoport) termelését 58—60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét (,,B”-csoport) 38—40 százalékkal kell növelni.

Az anyagbehozatal viszonylagos csökkentése és az anyag- ellátás biztonságának fokozása végett nagymértékben ki kell szélesíteni a gazdaságosan előállítható hazai nyersanyagok és alapanyagok termelését. A második ötéves terv időszakában

a feldolgozó iparágak termelésének 45—47 százalékos növekedése mellett a nyers- és alapanyagok termelését 57—58 százalékkal kell emelni,

2; Elsősorban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás színvonalának emelése, a termelőszövetkezeti mozgalom fokozatos, számszerű fejlesztése, vala" mint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mezőgazdasági termelés általános fellendítését kell elérni. A mezőgazdaság 1955—60- ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnyei a tagság gazdasági és kulturális felemelke" dése révén meggyőző erővel bontakozzanak ki, és ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza;

Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hoigy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek száz katasztrális hold* ra számítva, rendszeresen növekvő termékmennyiséget termeljenek és csökkentsék a termékegységre fordított mun" kát. A szocialista nagyüzemek elsősorban történő fejlesztése mellett biztosítani kell, hogy az egyénileg dolgozó parasztság fokozottan érdekelt legyen gazdasága meglevő tartalékainak minél nagyobb mértékű kihasználásában. termelése emelésében.

3. A termelés növelése érdekében gyors ütemben kell emelni a népgazdaság minden ágában a műszaki színvonalat és széles körben kell alkalmazni a tudomány és a technika eredményeit. Ezzel meg kell teremteni a legfontosabb feltételeket a munka termelékenységének állandó növelésére és az önköltség rendszeres csökkentésére.

Mindenekelőtt a technika fejlesztésének alapján lényegesen fokozni kell a minőségi követelményeket a népgazdaság minden területén. Jelentősen javítani kel] mind a belföldi fogyasztás, mind a kivitel céljaira előállított termékek minőségét. A teljesítmények mennyiségi számbavétele melel- i

lett különös gonddal kell lenőrizni a minőséget.

4. A munka tern.úékenysé- gét az iparban úgy kell :mel- ni, hogy 1955-től 1960-ig a

termelés növekedését mint kétharmadrészben a térMegjutalmazzak a legjobb cséplőesapatot

Megyénkben is befejeződött [az aratás. A nyári munka lá- [ zas üteme a tarlókról a cséplő- [ gépekhez terelődött át. Ha ed- : dig az aratóké, az aratógépeké volt a szó, most a cséplőgép ► munkacsapatoké, a cséplőgé- [ péké.

A Megyei Tanács Végrehaj- i » tó Bizottsága figyelembe véve í a cséplőgép munkacsapatok t lelkesedését, legutóbbi ülésén $ elhatározta, hogy munkájuk

* elismerése és megbecsülése

♦ képpen cél jutalmat tűz ki a

♦ legjobb cséplőgép munkacsa- i pat részére. Azt a cséplőgép % munkacsapatot, amelyik az el- % cséplendő mennyiséghez viszo1 nyitva a legkisebb szemvesz* tességgel, a legrövidebb időn

* belül elvégzi a cséplést 3000 fo♦ rint, vagy a cséplőgép munkálj csapat kívánsága szerint ilyen

összegben megvásárolandó értékcikkel jutalmazza.

Emellett felszólította a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot, hogy létesítsen a cséplő- j gép munkacsapatok részére lo'-™ ♦ vándorzászlót, amelyet heten2 ként adományozzon annak a

melékenység emelkedése biz-«cséplőgép munkacsapatnak, tosítsa. Ennek megfelelően öt • amelyik azon a héten a leg- év alatt az egy munkásra eső * jobb eredménnyel dolgozott. A termelést — a jelenlegi, még {cséplés befejeztével pedig oda- nem csökkentett munkaidő • adományozzák, ahol mindvé- alapján számítva — az állami £ ,g]g kiváló eredménnyel dol- iparban összesen mintegy 36{ goztak.

növelni. A gépállo-f dolgozó parasztság elismerése á munka termeié- $ mellett a megérdemelt jutalszázalékkal, a nehéziparban 46 százalékkal, a könnyűiparban 20 százalékkal, az élelmiszeriparban 34 százalékkal, az állami építőiparban 34 százalékkal kell másokon a

kenységét 23—24 százalékkal, 5 mat is, az állami gazdaságokban 35—*

36 százalékkal kell emelni;

5. A folyamatos termelés feltételeinek biztosítása érdekében már a második ötéves terv első éveiben lényegesen meg kell javítani az anyagellátást. Jelentősen növelni kell a központi állami anyagtartalékokat. Az anyagkészletek emelése mellett biztosítani kell, hogy á készletek választék és minőség szerinti összetétele megfeleljen a szükségleteknek.

Ennek elérése végett fokozni kell az anyagokkal, mindenekelőtt a külföldről származó anyagokkal való takarékosságot.

Induljon meg a cséplés és törekedjen minden munkacsapat, hogy a megye legjobbjaként dolgozzon és elnyerje a

Eddig 156 hold aratás és 20 vagon cséplés...

A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet búzáját vágja Kovács István. Az érett, sárga kalászok zizegve hajlanak a hatalmas gép lábai elé.

málholddal is végzett egy nap. Terve 125 normálhold. De a héten már zabot csépel Var-* sányban és Szécsényben.

Kovács István párttag, a párttitkár helyettese a szécsényi gépállomáson. Kettőzött felelősséggel fogott tehát hozzá, hogy teljesítse a versenyben vállaltakat. Nyári szabadságát a kombájnon töltötte; Varsányban kezdte a munkát. Ott végezve Szécsénybe jött a II. Rákóczi Termelőszövetke-’ zethez, búzát aratni. Nem is lehetett volna azt már mással vágni csak kombájnnal, any- nyira érett volt. De szemet elperegve keresve sem talált az ember. Szépen, egyenletesen dolgozott a gép. Nincs az a parasztkasza, melyik ilyen tarlót hagyott volna maga után. S ami a legfontosabb, tíz nor— Célom az, hogy elérjem a 200 normálholdat — mondotta —, s ha itt végzek, oda megyek, ahol még szükség lesz rám. Versenytársaimnak meg azt üzenem, siessenek, érjenek utói minél előbb, vagy hagyjanak el — mosolyogva teszi hozzá —, ha tudnak, mert abba én is beleszólok ám S állítását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy július 25-én estig 156 holdat aratott le és 20 vagon gabonát csépelt el Kovács István.

Ki kell terjeszteni a gyártási folyamatok hulladékainak és melléktermékeinek hasznosítását. A csak külföldről beszerezhető színesfémeket minél nagyobb mértékben alumíniummal, műanyaggal és más alkalmas anyagokkal Leli pótolni; Fa helyett széles körben kell használni vasbetont, fémet, műanyagokat és ki kell terjeszteni a faanyagot Gazdaságosan hasznosító farost- és forgácslemez gyártását és alkalmazását. Növelni kell a dolgozók érdekeltségét az anyagok takarékos felhasználásában;

6. A gazdasági és állami élet minden területén következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. Valamennyi nép- gazdasági ágban rendszeresen csökkenteni kell a termelési, illetve forgalmi költségeket. A minisztériumok közvetlen irányítása alá tartozó iparban öt év alatt az összehasonlítható termelés önköltségének mintegy 16 százalékos csökkentését kell elérni. Az építőiparban a költségvetésekhez képest legalább 10 százalékos költségcsökkentést kell elérni, és ezen túlmenően gazdaságosabb műszaki tervek készítésével további megtakarítást kell biztosítani. A közlekedésben öt év alatt az önköltséget mintegy 11 százalékkal, a belkereskedelemben a forgalmi költségeket mintegy 11 száza, lékkai kell leszállítani. Az állami gazdaságokban az önköltséget közel 17 százalékkal kell csökkenteni.

7. Növekvő számban kell a népgazdaság rendelkezésére bocsátani kiválóan képzett szakmunkásokat és nagytudású szakembereket, akik képesek céltudatosan felhasználni a korszerű technikát és maga. sabb fokra emelni a munka szervezettségét. Lényegesen ki kell szélesíteni és eredményesebbé kell tenni a szakmai oktatást és továbbképzést a népgazdaság minden területén. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók széles tömegei elsajátít, sák az alapvető műszaki és mezőgazdasági ismereteket;

8; A magyar népgazdaság fejlesztésénél figyelembe keli venni a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés növekvő lehetőségeit és követelményeit. Erre támaszkodva a termelőerőket, az ország adottságaival és szükségleteivel összhangban oly módon kell fejleszteni, hogy megjavuljon a népgazdaság nyersanyagellátása, biztosítva legyen az ország gazdasági erőforrásainak, termelőberendezéseinek legelőnyösebb fel- használása, megvalósuljon a termelés ésszerű szakosítása és mind több termelési ágban korszerű tömegtermelésre lehessen rátérni. Ennek megfelelően a nehézipar minden ágának nagyarányú fejlesztése helyett kiemelkedően kell fejleszteni a vegyipart, a kőolaj, feldolgozást, a kohászaton belül a finomabb hengerelt acélfajták termelését, a gépiparon belül a munkaigényes, valamint olyan egyéb ágazatokat, melyekben országunk jelentős termelési tapasztalatokkal rendelkezik, így a híradástechnikai ipart, a Diesel-motorok és Diesel-mozdonyok gyártását, a kombájn és traktor gyártását és másokat. Nagy figyelmet kell fordítani világszerte ismert élelmiszeripari termékeink, gyógyszerkészítményeink gyártásának fejlesztésére.

9. A külkereskedelemnek a

második ötéves terv időszakában biztosítania kell az állandóan fejlődő népgazdaság növekvő külföldi nyersanyag- és egyéb áruszükségletének kielégítését és a behozatal ellentételét képező, valamint az ország külföldi tartozásainak csökkentését szolgáló kiviteli cikkek elhelyezését; Ezért a külkereskedelmi forgalomnak 1960-ban 1955-höz képest

mintegy 40 százalékkal kell növekednie; A szocialista tábor országaival való kapcsolatok tervszerű bővítése mellett nagy gondot kell fordítani a más országokkal folytatott kereskedelem ápolására és szélesítésére az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Külön gondot kell fordítani a függetlenségüket nemrég elnyert, illetve gazdasági fejlődésükben elmaradt országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére,

10. A termelőerők fejlődése, az anyagi íavak termelésének növekedése, a munka termelékenységének fokozása és az önköltség csökkentése révén a második ötéves terv időszakában

a nemzeti jövedelem mintegy 40 százalékos emelkedését kell elérni,

A nemzeti jövedelemből 1980-ban 20—22 százalékot

kell felhalmozásra fordítani.

Állami eszközökből öt év alatt mintegy 76—78 milliárd forintot kell beruházni, 10—12 milliárd forinttal többet az első ötéves terv folyamán megvalósított beruházások összegénél.

Annak érdekében, hogy a népgazdaság fejlődése előre nem látható nehézségek esetén is zavartalan legyen, a felhalmozás megfelelő részét tartalékok képzésére kell felhasználni;

11. A nemzeti jövedelem állandó növelésének alapján biztosítani kell. hogy a lakosság jóléte rendszeresen nőve" kedjék. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. Biztosítani kell, hogy a lakosság összes fogyasztása öt év alatt 34—35 százalékkal emelkedjék; A második ötéves terv időszakában nagyarányú lakásépítést kel] megvalósítani, javítani kell az egészségügyi ellátást, fokozni kell az anyákról és a kisgyermekekről való gondoskodást, fejleszteni kell a munkavédelmet, kényelmesebbé kell tenni a közlekedést, emelni kell a kulturális színvonalat. elsősorban az oktatás. valarpint a színházak, mozik, rádió, televízió, a könyvtárhálózat és könyvkiadás fejlesztése révén;

12. A második ötéves terv sikeres megvalósításához lényeges változásokat kell végrehajtani a gazdasági irányítás módszereiben, A vezetés színvonalának emeléséhez elengedhetetlenül szükséges a központosítás túlzásainak felszámolása

és a vezetés minden szintjén — a miniszterektől a vállalati igazgatókig, mérnökökig, művezetőkig — a hatáskör és személyi felelősség növelése így többek között fokozni kell a tervező munka megalapozottságát. A népgazdaság távlati tervezési irányvonalának meghatározására tudósok és más szakemberek széles körének részvételével ki kell dolgozni a legfontosabb ágazatok, a főváros és az ország egyes területei fejlesztésének 10—15 éves tervét. A második ötéves terv kidolgozásánál szerzett tapasztalatokat felhasználva, a vállalati és iparági terveket a dolgozók bevonásával kell

elkészíteni; a tanácsi terveknek ugyancsak a lakosság széles rétegének kezdeményezésére kell támaszkodniuk. Növelni kell a vállalatok és a helyi tanácsok szerepét és felelősségét a tervek kidolgozás sában. Lényegesen csökkenteni kell a központilag és különösen a vállalatok számára jóváhagyott .tervmutatók számát és az előírt tervmutatók kere- tein belül is nagyobb hatás-* kört kell adni a vállalatok igazgatóinak a szükségleteknek megfelelő átcsoportosításokra,

Budapest, a megyék és megyei jogú városok számára tervmutatókat csak a Minisztertanács írhat elő;

Biztosítani kell, hogy a tanácsok a jóváhagyott anyag, beruházási és pénzügyi kereteken belül teljes önállósággal gazdálkodjanak. A mezőgazdasági termelési tervben — biztosítva a kenyérgabona szükséges vetés- területét — csak az állam részére történő értékesítés feladatait kell meghatározni. Jelentősen csökkenteni kell a (központi gazdálkodásba vont anyagok, félkész- és késztermékek számát és azok sokkal nagyobb részét kell kereskedelmi úton forgalomba bocsátani. Lényegesen egyszerűsíteni kell az anyaggazdálkodás rendszerét,

le kell szállítani a megrendelési határidőket, meg kell szüntetni egy sor, a termelők és fogyasztók közé feleslegesen közbeiktatott szervet.

Nagymértékben egyszerűsíteni kell a beruházások előkészítését és lebonyolítását, a beruházásoknak sokkal szélesebb körét kell a vállalati igazgatók, illetve a helyi tanácsok hatáskörébe utalni.

Lényegesen nagyobb mértékben kell felhasználni az anyagi érdekeltség ösztönző erejét a feladatok megoldására; ezért fel kell számolni azokat a módszereket, amelyek az anyagi ösztönzést helytelen irányba terelik, anyagpazarlásra, selejtgyár- tásra vezetnek és egyúttal gyakran elzárják az utat a tartalékok feltárása elől. Ezzel összefüggésben a termelői árrendszert úgy kell átalakítani, hogy az helyesebben tükrözze a termékekre fordított munka arányait. A bér- és prémiumrendszert, valamint a pénzügyi és a hitelrendszert úgy kell továbbfejleszteni, hogy az a tervek mennyiségi teljesítése mellett döntően a jó minőségű munkára, az önköltség- csökkentésre, az anyagtaka(Folytatása a 2. oldalon)