Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)
1956-07-28 / 60. szám
2 1956. július 28. SZABAD TVOGRAD Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás as 1. oldalról) rékosságra, a műszaki színvonal emelésére ösztönözzön. Növelni kell a vállalatok dolgozóinak kollektív érdekeltségét a jövedelmezőség fokozásában; fokozni kell a vállalatok részesedését a nyereségből. Biztosítani kell az exportra termelő vállalatok érdekeltségét és részvételét a külkereskedelmi tevékenységben. Meg kell szüntetni a felesleges adatszolgáltatást, egyszerűsíteni kell a mérlegbeszámolókat, a bérelszámolást, az anyagnyilvántartást. A nagyszámú párhuzamos, sőt egymást keresztező, felületes ellenőrzést meg kell szüntetni és az ellenőrzéssel foglalkozó apparátus — ideértve az üzemeket, belüli minőségi és egyéb ellenőrző hálózatot is — lényeges csökkentése mellett növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát. Mindezeket a rendszabályokat úgy kel! végrehajtani, hogy az alkotó kezdeményezés széleskörű fellendülése mellett az állami fegyelem szilárduljon és a gazdálkodás eredményessége növekedjék. Legyen a második ötéves terv jelentős'lépés előre a népgazdaság további fe’lendü.lsének, népünk fokozódó anyagi és kulturális felemelkedésének. a szocializmus megvalósításának útján. A népgazdaság egyes ágainak és tv üV.r.inek második ötéves tervét a következő irányelvek szerint kell megállapítani. I. Ipar, építőipar A szocialista ipar termelésének 4*—50 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar mint a népgazdaság ve- zető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi sen jobb kihasználását, ez. elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességet, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparban öl év alatt öszigényeket. szesen 32 —34 milliard foAz ipari termelés növelése . rinfot kell beruházni. érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista or1. Egyes fontosabb ipari térszágokkal való szoros együttme Kék termeiese a második működésre támaszkodva—bizötéves terv utolsó evsben tosítani kell a meglévő ipari behozzávetőlegesen a következő rendezések eddiginél lényegelegyen: Az 1960. évi termeI960, évi léa az 195!5. évi tertermelés melés ezázalékában Villamosenergia 8350 millió kWó 154 Szén 29,4 millió to 132 Kőolaj 1.9 millió to ' 119 Acélnyer svas 1.41 millió to 165 Acél 2,24 millió to 138 Hengerelt acél 1,40 millió to, 158 Timföld 224 ezer to 145 Kénsav 200 ezer to 161 Marónátron 40,5 ezer to 346 Műtrágyák* 150 ezer to 372 Műanyagok 11,6 ezer to 430 Tégla 1950 millió db 156 Cement 1,86 millió to 158 Gőzturbina 370 ezer kW 154 Vízturbina 50 millió Ff 500 Erőmű és ipari kazán 194 millió Ft 330 Diesel-motor** 567 ezer LE 680 Autóbusz és pótkocsi 3400 db 245 Vasúti személykocsi 805 db 272 Tehergépkocsi 6800 db 179 B’émforgácsoló szerszámgépek o O v—t r4 r H db 183 Forgácsmentes szerszámgép 80 millió Ft 283 Arató-cséplőgép (gabonakombájn) 2500 db 163 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 ezer db 326 Háztartási varrógép 68,5 ezer db 149 Rádióműsorvevő 455 ezer db 147 Cellulóz 46,5 ezer to 281 Papír 164 ezer to 155 Pamutszövet 247 millió ms 106 Gyapjúszövet 34,7 millió m2 135 Selyemszövet 25,5 millió m127 Kötöttáru 7810 to 155 Konfekcióáru 7274 millió Ft 128 Cipő 16,2 millió pár 116 Cukor 410 ezer to 165 Nyershús 217 ezer to 146 Zsír 79 ezer to 131 Étolaj 35 ezer to 163 Vaj 18,3 ezer to 161 * (Hatóanyagban számítva.) ** (Traktorés autómotor nélkül.) i 2. Az eddiginél nagyobb mértékben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások közel (háromnegyed részét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint ésszerűbb, és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyagszükségletét 1960-ban jóval nagyobb mértékben fedezze hazai forrásokból, mint 1955-ben. Hazai termelésből kell fedezni 1960- ban az ößszes felhasználás mintegy 33 százalékát kohókokszból (szemben az 1955. évi 2 százalékkal), 67 százalékét marónátronból (1955: 29 százalék), 90 százalékát szul- fitcellulózból (1955: 50 százalék). 100 százalékát tilolt kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólom, kén. fenol, krezol és más. jelenleg főként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló, viszonylag korlátolt mennyiségű nyersanyagokat az iparnak mind értékesebb termékekké kell feldolgoznia. 1960-ban a hutaalumínium közel 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és olaj növekedő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra, 1960-ban mintegy 1 500 000 tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1955-ben. Az új sztálinvárosi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni. A kohászatban a legmagasabb minőségi anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nagy nyomás mellett is kifogástalanul alkalmazható acélféleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. Az acél minőségének lényeges javítása érdekében biztosítani kell a kohászati tüzelőanyagok kéntartalmának mintegy egy százalékra való csökkentését. A hengereltacél termelésében a finomlemezek részarányát az 1955. évi kilenc százalékról 1960-ban 14 százalékra kell emelni, ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1960-ban teljesen hazai termelésből való fedezését. 3. Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai í földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2,5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kel! fordítani, mint az első ötéves terv éveiben. Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind telje sebben lehessen feltárni az ország szén-, vasérc-, színesférn- és olajkészleteit. Az ország felkutatott szén" vagyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani. ahol feketeszén, vagy magasabb kalóriájú barnaszén előfordulása várható. Annak érdekében, hogy 1950-ig az ország kitermelhető kőoiajvagyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgáz-készlete is nagy mértékben gyarapodjék, a nagylengyelt kőolajmezőt tel* jesen körül kell határolni és új kőolaj- és földgáz-előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy 1 200 000 méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950—54. évi 630 000 méterrel. Be kell vezetni a 4000—5000 méter mély. ségű fúrásokat. Jelentős kutató munkát kell végezni a bauxitvagyon feltárására. A jó minőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonna" val növekedjék. Az ipar szá* mára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell feltárni bentonitból. tűzálló agyagból, öntödei homokból, gipszből és más fontos ásványokból. 4. A bányászati iparágak biztosítsák az ország ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ebből mintegy 5 milliárd forintot a szénbányászatra. A feketeszén termelése 1960- ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. összesen mintegy 10 mii" lió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell üzembe helyezni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni. hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek bányászatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki minőségi barnaszenek termelésének fokozására, valamint a borsodvidéki barna, szén-bányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az észak-, magyarországi barnaszén-bányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi ipar- vidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembe lépő vállalatokat. A különböző fajtájú sze neknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozóművek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a. termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön. Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét részint takarékossági intézkedésekkel, részint korszerű acél, beton és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalék- kai kell csökkenteni. 1960-ban mintegy 800 000 tonna tőzeget kell termelni, elsősorban mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszi- geíelő anyagok gyártására is. A kőolajtermelés öt év alatt legalább 300 000 tonnával növekedjék. A földgáztermeiésí az 1955. évi 543 millió köbméterrel 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani keil a zalai mezőit gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célokra, részint a lakosság gázellátására. A hazai vasércfelhasználás növelésére meg kell valósítani a rudabányai érc dúsítását. A kohászat mangánérc-szükségletének kielégítésére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955. évi l 290 000 tonnáról 1960-ban közel 1 600 000 tonnára kell emelni. Az ásványbányászat terme lésének növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen. Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjék. 5. A növekvp szükséglet kielégítésére a vas- és fémko hászat termelése 1960-ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani. 1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vas- ércszükségletének — vastartalomra átszámítva — 28—30 százalékát. A hazai vasérc- termelés emelése mellett nagy-mértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömörítését. Az érc- tömörítvény arányának eme lése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelőképessége mintegy 250 000 tonnával növeked jék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen. a fajlagos kohókoksz- felhasználás 20 százalékkal javuljon; A durva- és középlemezek termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a finomlemezeké 160 százalékkal emelkedjék. A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának. a Sztálin Vasműnek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagyolvasztót, két új martinkemencét, két kokszolóblokkot, a meleg- és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A „csillapítatlan“ acélok részarányát a jelenlegi 20 százalékról 1960-ban 40—50 százalékra kell emelni. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a hengereltacél-termelés fajlagos acélszükségletét öt év alatt mintegy 5 százalékkal kell csökkenteni. Az alumíniumiparban a hutaalumínium-termelést az 1955. évi 37 000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni új, korszerű timföldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi. Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott, hengerelt és sajtolt alumínium-féltermé- kek, valamint a különböző alumínium-készáruk termelését. Gondoskodni kell az alumíniumfeldolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítéséről. A színesfém-kohászatban meg keli indítani a hazai magnéziumtermelést, ami jóminőségű alumíniumötvözetek gyártását teszi lehetővé. 1960- ban évi 600 tonna teljesítőképességű magnéziumkohót kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyöngyös- orcszi ércbányában nyert ólom- és cinkére dúsításáról és feldolgozásáról. 6. Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együtt jár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell. hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energiamennyiséget is figyelembe véve) mintegy 64 százalékkal kell növelni. A viilamosenergia-ipar fejlesztésére öt év alatt mintegy 7 milliárd forint beruházást kell fordítani. öt év alatt az erőművek teljesítőképességét mintegy 663 000 kilowattal kell növelni. részint a meglevő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200 000 kilowat- tos borsodi és a 225 000 kilo- wattos tiszapalkonyai hagy erőmüveket. Meg kell építeni a pécsújhegyj 90 000 kilowattos erőművet. 100 000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet. Oroszlányban 132 000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembe helyezni. További három, összesen 500 000 kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglévő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangba hozatalával mintegy 50 000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A belépő új erőművekből mintegy 57 000 kilowatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18 400 kilowatt pedig kisebb és közepes vízierőmű legyen. A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján a villamosenergia-termelés önköltségét mintegy 13 százalékkal kell csökkenteni. Gondoskodni kell a csúcsterhelés elosztásának helyes neg- szervezéséről, valamint megfelelő erőműtartalékról. I-ind- ezzel, valamint a hálózati rendszer fejlesztésével, lényegesen növelni kell az energia- termelés és elosztás biztonságát és gazdaságosságát. Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is. A népi demokratikus államok energiarendszerével való együttműködés megteremtése és az energiaimport lebonyolítása érdekében meg kell építeni a megfelelő 220 kilovoltos távvezetéket és az alállomásokat. 7. A második ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását. Erre alapozva, elő kell készíteni az atomenergia békés célokra való felhasználását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő -ső atomerőmű létesítését. 8. Az ipar összes ágai között a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni: lényegében új nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyioarl termelés öt év alatt közel kétszeresére, a szerves vegyipari ág termelése közel négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztő sét szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy 5 milliárd forintot kell fordítani. A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavi- déki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új üzemre támaszkodva, meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő, és azokat minőségben és tartósságban felülmúló, és korszerű szintetikus szálasanyagok (perion, poliakril-nitril). továbbá a PVC (polivinilklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom, réz és egyéb színes fémek, valamint bőr és egyes építőipari anyagok pótlását. A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammóniaüzemének megépítésével, a Borsodi Vegyi- kombinát bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfosz- fát-üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani; A nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évj hétszeresére. a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. Meg kell kezdeni a karbamid előállítását. elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerele készítését. fokozni kell a hor- monos gyomirtószerek gyártását. A növényvédőszer-terme- Iés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított összes vegy- íuari termékek értéke 1960- ban az 1955. évinek 2,6—2,7- szerese legyen. Nagyarányú növekedést kell elérni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében: 1960-ban mintegy 6200 tonna benzolt. 5200 tonna fenolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátrány termékeket kell gyártani A vi* lágftógáz termelésének mintegy 42 százalékos növelésével biztosítani kell a lakosság gázellátásának megjavítását. A közlekedést, az ipart és a mezőgazdaságot több, és minőségileg jobb kőolajtermékkel keil ellátni. A benzin, petróleum és gázolaj együttes termelése mintegy 55 százalékkal növekedjék. Javítani kel] a motorbenzin minőségét, az oldószerrel finomított motorolajok részarányát pedig a jelenlegi tíz százalékról leg* alább 45 százalékra kell emelni. Biztosítani kell a nagylengyel! kőolaj gazdaságos feldolgozását új krakkolóüzem lé* tesítésével. és meg kell kezdeni a krakkgázok hasznosítását értékes vegyianyagok termelésére. A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Korszerű, új antibiotikumok, gyógyszerké* szítmények gyártását kell megkezdeni. A gumiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsi-abroncsok gyártását 85 százalékkal kell növelni. Fokozott mértékben kell nyers- és műgumiból, valamint mű* anyagból háztartási cikkeket, iátékárut és egyéb közszükségleti cikkeket előállítani. 9 Az építőanyagipar előtt az a feladat áll. hogy az egyre nagyobb számú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnven szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyag-iparban elvan új, az eddiginél korszerűbb és az építkezések önköltségét csökkentő építőanyagok égés? sorának termelésére kell rátérni. amelyek fokozzák az építő munka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezések* nek az eddiginél lényegesen gyorsabb kivitelezését Az ^oltóanyag-ipar feilesztésére több mint 2 milliárd forintot trpii öt ív alatt beruházni. Az éoítőanyagipar termeié«# a •"«rp'tiv ötéves terv idő(Folytatása a 3. oldalon)
