Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-07 / 54. szám

4

SZABAD NOCRAD

1956. július í.

A városi lakosság jobb ellátásáért

Megyénk kulturális problémái

Levél Karanalapújtőről

Hiába kerestem szombaton az első hozzászólást a vitaindító cikkhez, sajnos, nem találtam. Helyszűke miatt? Vaqy „csupán” közönyösség? Nem tudom.

Én azonnal meg akarom írni gondolataimat. Egy kicsit igaz vártam, hogy „illetékes” személyek hozzászóljanak, de belátom ez butaság volt. Itt mindenki illetékes és mindenki avatott, hiszen az a probléma, amit Magyari elvtárs felvetett, mindannyiunk ügye.

Kisdiák koromban azt hittem, abból él élete végéig az ember, amit az iskolában kap útravalóul. Én tanító akartam lenni, s hosz- szú időbe került, míg ide eljutottam. Ma már tudom és értem, az iskola csak igen keveset, az alapot adhatja meg a végleges formákat az ember fejlődéséhez az eletiskola rajzolja meg. Úgy érzem, az alappal nincsen baj úgy nagy általánosságban. Oktatási térén megyénk ifjúsága jó nevelést kap. A nógrádiak megállják a helyüket az országban. Elegendő az alap, amit kapnak érdeklődésben, tudásban, de mi lesz azután?

Nemrég egy három éve végzett tanítványomat láttam több tarsaval együtt az italboltban. Jelenleg a Salgótarjáni Acéláru- gyarban ipari tanuló. A Vili. osztályt elégséges átlaggal végezte el, a nyelvi tárgyak nehezen mentek neki, de a természettudományi tárgyak iránt nagy érdeklődést tanúsított. Sosem felejtem el, amikor a generátor működését magyaráztam, érdeklődve kérdezte tőlem — átalakul-e a. !el)es hőenergia villamos-energiává? Azt is szeretném tudni, mekkora a villanyerőmű hatásfoka? — Milyen boldogan magyaráztam akkor és lám, mi lett az érdeklődéséből. Talán nem is csak a fiú, vagy a környezete a hibás, hogy iszik. Hiszen hol is szórakozzon? Nincs művelődési otthon, gyengén működik a DISZ, nem foglalkozik senki a fiatalokkal. Ha valaki mégis törődni akar velük — támogatást nem kap. így jártam én is. Három hónapig vezettem a DlSZ-tánc- csoportot. Nem kaptam se anyagi, sem erkölcsi támogatást, bár szép eredményt értünk el a járási verseny harmadik helyét szereztük meg. A népművelési osztálytól nem jött ki senki, a DISZ-szervezet nem segített a szervezésben, a község vezetői nem biztosítottak helyet a próbákhoz. Kartársam esténként harmonikázott a tánc próbákon, de még köszönetét sem kapott érte.

Sokat hangoztatott dolog ma a szórakozás szükségessége. Sokan ezalatt csupán táncmulatságot értenek. Pedig itt a művelődés, a többet tudás vágyáról lenne szó. Vidékünk népe tehetséges és e<z nemcsak zene, tánc, ruha, kézimunka és építkezési kultúrájában mutatkozik meg. Alkalmam van látni és megfigyelni az egyes generációk művelődését, óriási a különbség, de nem elég! Meg kell akadályozni az elszürkülést, ehhez viszont a művelődés széleskörű lehetősége kell. Ha valamikor időszerű, akkor ma az, hogy kiművelt fők kellenek. De hol van erre lehetőség például Lapujtőn? Az italboltban? A kuglipályán? Mert más lehetőség nincs, bár az igények sokkal többet akarnak. Kultúrházunk problémái közismertek, bár még a Szabad Nógrád sem segítette elő annak a pár becsületes embernek a munkáját, aki önfelál- dozóan dolgozik érte. Nehéz kapcsolatot teremteni Salgótarjánnal. Vasárnaponként csökkentett

buszjárat indul innen, s így mi kimaradunk az ott folyó művelődési életből. Csak igen kevesen jutnak el a Faluszínház közeli falvakban tartott előadásaira. Mi marad tehát? Séta, italbolt, meg a kugli. Pedig mennyivel nagyobbak az igényeink. Csak eay példát erre. Az acélárugyári kultúr- csoport 50 tagú szimfonikus zenekarral és igen nívós esztrád- műsorral lépett fel nemrégiben. Osztatlan tetszést aratott a köny- nyű, de a komoly zenei rész is.

Maradna még, mint egyetlen művelődési lehetőség az olvasás. De könyvtárunk alig rendelkezik valamilyen jó könyvvel. A Szabad Nógrádot is — bár sokan járatják — viszonylag mégis kevesen olvassák a falu lélekszá- mát tekintve.

— Miért nem olvassa Juli néni a megyei lapot? — kérdeztem meg a télen egy 45 év körüli asszonytól.

— Mert nincs benne egy történet sem — felelte ő. Azaz kevés az irodalmi részlet, a színes, mindenkit érdeklő olvasmányos írás. És még nem is beszéltem arról, hogy megyénkben nincs irodalmi élet, fejletlen a zene és színházkultúra, csupán azt akartam bemutatni, hogy az ébresztőt igen sokfelé kell megfújni. És valóban legyen Salgótarjánnak egy színháza, ez a megye minden szórakozni, művelődni vágyó dolgozójának is kívánsága.

TAKÁCS KATALIN Karancslapújtő

Nógrádiak az egri dalosversenyen

A z alsóbb szervek hatás- körének kiterjesztése rendkívül jelentős egész tervező munkánk szempontjából. Általa egyszerűbbé válik az ügykezelés és (ami nem kevésbé lényeges) olcsóbbá is. De ez természetesen nem egyszerűen szervezési kérdés. Nemcsak arról van szó, hogy megnöveljük a közvetlen ügyintéző szervek szerepét, hanem arról is, hogy nagyobb feladatot, tehát nagyobb felelősséget ruházunk ezekre a szervekre. Ez a tény természetesen azt is jelenti, hogy elengedhetetlen megerősítésük. Nem könnyű tehát a helyzet, de végrehajtása halaszthatatlan feladatunkká lett;

Nézzük néhány megyei példán, mit is jelent tulajdonképpen az ügyek decentralizálásával kapcsolatos pártpolitika megvalósítása. Megyénk lakosságának jelentős része nem önellátó, ezért közvetlenül érinti a piaci árak alakulása. Nézzük meg tehát, mit jelent a lakosság élelmiszerrel való ellátása tekintetében ez az átszervezés, a fölösleges, az árut megdrágító közvetítő szervek kikapcsolása.

Tarthatatlan a helyzet ezen a téren. Egyetlen példa: Ipoly - vecén igen sok földieper termett az idén. Nagy mennyiséget szállítanak piacra. Érdemes megfigyelni, hogyan történik ez. A helyi termelőszövetkezet leszedi és összegyűjti a gyümölcsöt, majd a helyi íöldművesszövetkezet „átveszi” azt Szállítóeszközei nincsenek, nélkülük természetesen nem tudja piacra vinni, továbbítja tehát a MEZŐÉRT vállalathoz. De természetesen a földművesszövetkezet nem jótékonysági intézmény —, hozzászámítja az áruhoz saját „költségét”. A MEZŐÉRT mi mást tehetne, szintén számadást készít, kalkulál..: így lesz tehát a két forintos (III. osztályú) ipolyvecei eperből 3.50 forintos salgótarjáni.

. Nem kétséges tehát, hogy ez ál „láncreakció” nem jó mód- áier, és főleg nem a legjobb módszer. Vegyük sorra miért nem. Mindenekelőtt nem jó, mert a piacról élő munkásokat és más dolgozókat megkárosítják a közvetítő szervek 10—15 százalékjai. De nemcsak a vevőt, a termelőt is „megvágjál-:” ezek a láthatatlan közvetítők; A közvetítő apparátus igen sok dolgozót foglalkoztat. Nem végezhetnének ezek értékesebb munkát?!

Ez az egyik fele a dolgoknak; A másik ott kezdődik (maradjunk Salgótarján példájánál), hogy a városi tanács nem akadályozza meg, hogy az áruikkal a piacra siető őstermelőktől a piaci kiskereskedők ne vegyék meg már az állomáson hozott termékeiket, sőt olykor az is előfordul, hogy maga az állami kiskereskedelem is már az állomáson feltartóztatja az őstermelőket. Nem a kiskereskedők korlátozásáról van szó (államunk ösztönzi, támogatja munkájukat), hanem arról, hogy ez a tény viszonylag magas árat állandósít a piacon; kizárja annak lehetőségét, hogy az őstermelők és az egyéni, illetve állami kiskereskedelem között egészséges árversengés alakuljon ki. A munkások és más dolgozó rétegek érdekében emelünk hát szót.

Az imént eperről beszéltünk, de természetesen nemcsak az eperről van szó, nemcsak az eper okoz problémát. Az említett „láncreakció” azt eredményezi, hogy meghosszabbodik a termelőtől a fogyasztóhoz vezető út. drágul az áru és közben természetesen törődik is. Július 4-én reggel a solgótarjáni piacon az uborka kilója a termelőknél, illetve az egyéni kiskereskedőknél 4,50 forint volt. az állami kiskereskedelem ezzel szemben 5 forintért árulta. Más példát is felhozhatnánk. Fontos feladat áll a mező- gazdasági termékeket értékesítő vállalat előtt. Mindenekelőtt egészséges versenyre kell ösztönözni a termelőket és a kiskereskedőket egyaránt. Hogyan érhető ez el? Mindenekelőtt úgy, ha a fölösleges közvetítő szerveket kiiktatják a sorból. Természetesen ez nem lehet teljes megoldás. El kell érni. hogy a termelőszövetkezetek ne. akár csak egy közvetítő útján hozzák áruikat piacra, hanem támogatni kell, hogy saját eszközeikkel, maguk értékesítsék terményeiket. Ez gyorsabbá és főleg olcsóbbá teszi az árukat. Helyes lenne, ha a megyei tanács illetékes szervei jelentőségének megfelelően szorgalmaznák az ügy rendezését és hozzásegítenék az árutermelő szövetkezeteket. hogy a salgótarjáni piacon. de a megye más ipartelepén is állandó elárusító helyük is legyen. Rendkívül lényeges kérdés ez. Megvalósítása kétségtelen elősegíti a termelő- szövetkezetek gazdasági megerősödését is.

Túrái Lajos

A Heves megyei napok alkalmával került megrendezésre az immár 1907 óta hagyományossá vált Egri Dalosverseny, amelyre Észak-Magyar- onszág 27 kórusa nevezett be. Megyénkből hét kórus képviseltette magát: a Balassagyarmati Állami Tanítóképző, a Balassagyarmati Szabó KTSZ, a Salgótarjáni Acélárugyár, a Salgótarjáni Bányász, a Kiste- renyei MÁV. a Magyamándori ÁG, a Baglyasalji Bányász Kultúrotthon énekkara.

Szombaton este a Pedagógiai Főiskola udvarán az énekkarok egy része hangversenyt

adott az egri dolgozóknak. Másnap reggel a kórusok együttesen felvonultak a városi tanács épülete elé, ahol a 27 énekkar 1500 tagja elénekelte a Himnuszt. A verseny délután kezdődött.

Megyénk kórusai közül legjobban a Balassagyarmati Szabó KTSZ kórusa szerepelt, amelynek vezetője Réti Zoltán. Jó szereplésükkel elérték azt. hogy a harmadik helyre kerültek Több kórusnak, igy például a Salgótarjáni Bányász férfikórusának szereplése kiemelkedő volt.

NAGY ZOLTÁN

A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság

Írta: V. Volkov

II. rész:

Jugoszláviának a királyságtól örökbe kapott fejletlen, elmaradt népgazdasága a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett. A jugoszláv nép a háború után sikeresen állította helyre és fejlesztette országa gazdaságát. Az ipari termelés 1955-ben közel 2,5-szeresen szárnyalta túl a háború előtti színvonalat, s jelenleg a nemzeti jövedelem több mint 40 százalékát adja.

A háború utáni jugoszláv gazdasági fejlődés fő eredménye az, hogy megteremtették a nehézipart, amely gyorsabb ütemben fejlődött, mint az ipar egészében véve. Jugoszlávia 1955-ben több mint 15 millió tonna szenet, több mint 800 000 tonna acélt, több mint 500 000 tonna nyersvasat és 4 milliárd 300 millió kilowattóra áramot termelt. Az áram- termelés a háború előttihez képest 3,7-szeresre, a vaskohászat termelése 3,5-szeresre, a széntermelés több mint kétszeresre nőtt. A népi hatalom éveiben létrehozták a gépkocsi-. traktor-, repülőgép-, rádiótechnikai ipart és a közlekedési gépgyártást.

Az utolsó tíz évben több mint 250 nagy iparvállalat épült.

Az ipar fejlődése lehetővé tette, hogy az ország természeti kincseit a jugoszláv nép szolgálatába állítsák. Nagyszabású vízierőmű építkezés folyik a köztársaságban. Nagyot fejlődött a bányászat, különösen a színes- és ritkafémek érceinek — alumínium, réz, ólom, ón, króm. mangán, wolfram, molibdén, kobalt stb. — kitermelése. A háború óta mór ásványolajat is termelnek Jugoszláviában. Ennek központja Horvátország.

A nehéziparral egyidejűleg, ha lassabban is, fejlődik a közszükségleti cikkek gyártása. A termelőeszközök termelése a háború előttihez képest több mint kilencszeresre, a fogyasztási cikkek termelése több mint kétszeresre nőtt. A jugoszláv kormány most intézkedéseket tett, hogy behozza az elmaradást a közszükségleti cikkek termelésében.

A szocialista építés során Jugoszláviában a gazdasági igazgatás sajátszerű, decentralizált formái alakultak ki. Az iparvállalatokat egy évre választott munkástanácsok igazgatják. Ezek végzik a tervezést, állapítják meg a termékek árát, keresnek értékesítési piacot stb. A vállalat igazgatója köteles beszámolni a munkástanácsoknak.

A jugoszláv mezőgazdaságban túlsúlyban vannak az egyéni parasztgazdaságok. Az egész földterületnek körülbelül négyötödével rendelkeznek. Az egyéni parasztgazdaságok birt területének felső határát 10— 15 hektárban szabták meg. A mezőgazdaság fejlődése elmarad az iPar fejlődésétől. A kis parasztgazdaságok túlsúlya megnehezíti az új technika alkalmazását. A jugoszláv társadalom vezetői a szövetkezésben. a nagyüzemi termelésben látják a kiutat ebből a helyzetből. Edward Kardelj, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese a Szövetkezetek Központi Szövetségének II. plénumán hangoztatta, hogy Jugoszláviában a mezőgazda- sági termelés fejlesztése elválaszthatatlan a falu szocialista átalakulásától.

A mezőgazdaság szocialista szektora zömmel állami gazdaságokból, továbbá körülbelül 900 termelőszövetkezetből tevődik össze. A földterületnek valamivel több mint 20 százaléka van ezek kezében.

Az állam nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak. A jugoszláv mezőgazdaság évente több mint 2000 traktort kap. Növelik más korszerű mező- gazdasági gépek és a műtrágyák gyártását. Fokozzák a nemesített vetőmag-ellátást. Nagy összegű hiteleket nyújt az állam a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Ennek révén az útóbbi években valamelyest fellendült a mező- gazdasági termékek, főleg az állati termékek termelése.

Jugoszlávia kormánya nagy erőfeszítéseket tesz, hogy emelje a nép élet- és kulturális színvonalát. A városokban és a munkáslakóteleoeken a háború óta körülbelül 100 000 lakás épült. De. mint a jugoszláv sajtó közli, a lakás- helyzet még mindig nehéz.

Egyre szélesedik a jugoszláv iskolahálózat. Jelenleg 12 500

elemi iskola (a háború előtt 8900 elemi iskola volt), 1640 nyolcosztályú iskola (a háború előtt ilyen egyáltalán nem volt), továbbá 1860 gimnázium és szakiskola működik az országban. Ezek jelentős sikerek, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a háború alatt az iskolaépületek körülbelül 80 százaléka pusztult el vagy sérült meg.

Az országban jelenleg 75 színház működik. A háború előtt mindössze 24 volt. Tíz filmstúdiója van Jugoszláviának. A filmszínházak száma megháromszorozódott. A jugoszláv kiadóvállalatok 1955- ben 4500 könyvet adtak ki, nagy példányszámban.

E tények a szocializmus útján haladó jugoszláv nép állandó, gyors fejlődéséről tanúskodnak.

A szovjet—jugoszláv kapcsolatok helyreállítása szilárd alapot teremtett a két ország baráti, gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséhez. A Szovjetunió jelenleg a negyedik helyet foglalja el Jugoszlávia külkereskedelmében, míg a múltban a jugoszláv kivitelben a nyolcadik, a behozatalban a 14. helyre szorult.

Fejlődnek a baráti kapcsolatok Jugoszlávia és a népi demokratikus országok között. A közös szocialista eszményeken alapuló együttműködés a legváltozatosabb formákat ölti, mindegyik ország előnyére. A szocialista országok együttműködése izmosítja az új háború ellen harcoló haladó erőket és a nemzetközi munkásmozgalom ügyét szolgálja.

Hírek

— Tanácskozás lesz bányász DISZ brigádvezetők, bányász üzemvezetők, párt- és szak- szervezeti funkcionáriusok részére vasárnap Salgótarjánban a bányai kaszinó kultúr- helyiségében. Az egésznapos értekezleten az első félévi munka értékelésével, és a III. negyedévi feladatok megbeszélésével foglalkoznak.

*

— Csehszlovákiában üdül három Nógrád megyei fiatal. Az egyhónapos üdülés alatt a vendégszerető csehszlovákok megmutatják országuk legszebb tájait a magyar fiataloknak.

*

55 VAGON ÜJBURGO- NYÁT szállítottak már el Örhalom és Dejtár dolgozó parasztjai. Ebből 440 mázsa a Német Demokratikus Köztársaságban, 60 mázsa pedig a szomszédos Csehszlovákiába került,

*

— Aratás néven új cigaretta kerül fogalomba a nyári munkák idejére. A közepes erősségű dohányfajtából készült cigarettából mintegy 40 milliót hoznak forgalomba, és darabját 10 fillérért árusítják.

*

— Egészségügyi problémákról tárgyalt legutóbbi VB- ülésén a salgótarjáni és pásztói járási tanács.

*

3760 HOLDON VÉGEZTÉK MÁR EL a gépi kapálást gépállomásaink. Ezzel kapálási tervüket 127 százalékra teljesítették.

*

— Egyesítő ülését hétfőn, július 9-én tartja a Hazafias Népfront pásztói járási titkársága.

*

— A zeneiskolában 217 vizsgázó közül 34 növendék végzett kitűnő eredménnyel. Ezenkívül 55 jeles, és 90 jó eredmény született

*

MEGKEZDTÉK A TARLÖ- HÁNTÁST megyerik termelőszövetkezetei: a learatott őszi árpa táblákon. Eddig már 100 holdon végezték el ezt a munkát.

*

— Cukrászdát kap Baglyas- alja is a falu dolgozóinak régi kívánságára. Az új cukrászdát még a napokban átadják rendeltetésének.

*

— Harminchat RST működik megyénkben. A népszerű kölcsönös segítő takarékpénztárak munkájába egyre több dolgozó kapcsolódik be.

*

MEGYESZERTE megindult a fűmagnak cséplése- Különösen a pásztói járás déli községeiben fizet bő terméssel. Héhalom lközségben például eddig 103 mázsa an- gol-perje került elcséplésre. Szűcs Albert 1 holdon 416 kilogramm, Kiss Ferenc két holdon 820 kilogrammos termést ért el.

*

— Járási főorvosok részére szerdán rendezik meg a szokásos félévi értekezletet. A munka értékelésére és a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatok megbeszélésén kívül ekkor kerül sor a legjobb orvosok megju- talmazására is.

*

— 52 ifjúsági cséplőcsapat nevezett be az idén a cséplési munkák ' időbeni elvégzésére indított versenybe. A csapatokat tsz-ekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon szervezték meg Rimócon például hat ifjúsági cséplő munkacsapat működik.

*

TOVÁBBRA IS ROSSZUL HALAD a gépállomások kaszálási munkája. Az elmúlt 10 nap alatt csak 306 holdon végeztek kaszálást. Érthetetlenül kevés munkát végzett a berceli gépállomás. Tíz nap alatt két holdat kaszált le. Viszonylag jó az eredmény az érsekvadtkerti gépállomáson, ahol ugyanezen idő alatt 113 holdon végezték el a kaszálást. Gépállomásaink július 2-ig 2390 hold gépi kaszálással adósak,

415 HOLDON VÉGEZTE MÁR EL a gépi kapálást Sallai István, az érsekvadkerti gépállomás traktorosa, második Dalmadi Sándor 400, harmadik Pavkó Mihály 308 holdas teljesítménnyel.

*

— Csehszlovák úttörők látogattak el Salgótarjánban a napokban. A vendégek a város megtekintése után a salgótarjáni pajtásokkal együtt a csillebérci táborba utaztak pámapos üdülésre. Viszont- látogatásra a jövő hónapra hívtak meg 38 salgótarjáni úttörőt.

*

— Országos bányász atlétikai bajnokságot rendeznek a hét végén Nagybátonyban. A szombat, vasárnap folyó versenyeken az ország legjobb ifjúsági atlétikai csapatai vesznek részt.

*

9,9 LITER az istállóátlag a Borsosberényi Állami Gazdaságban Ezzel az eredménnyel megyei viszonylatban első, igazgatóságor. belül pedig az ötödik a gazdaságok között.

*

— Új nemzetközi műnyelv létesítésén fáradozott dr. Magyar Zoltán debreceni középiskolai tanár. A romanid nyelv nyelvtana már el is készült, melynek szerkezete főként a román, szláv és germán nyelv sajátosságait foglalja magába Á nyelv szókincsét a minden országban elfogadott nemzetközi szavak alkotják, így a nemzetközi nyelv elsajátítása meglehetősen könnyű.

*

— Új eszpresszó-cukrászdát kap Nagybátony a közeljövőben. Az új létesítmény mintegy 180 ezer forintos költséggel épül.

*

HAMAROSAN MEGKEZDŐDIK a fehérhere aratása és cséplése. Megyénkben ebben az évben 1900 holdon termelnek fehérherét, amely a becslések szerint igen jó termést ígér.

*

— J. Lafontaine, híres francia költő és meseíró születésének 335. évfordulójáról emlékezik meg a világ haladó olvasótábora július hetedikén.

*

— 120 bányászgyermek üdül

Keszthelyen a SZOT üdülőben. A nyár végéig mintegy 600 bányász gyermeke fordul meg a szép üdülőben.

*

35 MÁZSA ANGOLPER- JÉT CSÉPELT EL egy nap alatt néhaiamban Hegedűs Sándor, az erdőkürti gépállomás traktorosa. Hegedűs eli:társ jól szervezte meg a munkát és reflektorfénynél még éjjel is dolgozott.

*

— Riemenschneider Tilman német szobrász halálának ma, július 7-én van 425. évfordulója. A nagy szobrászművész halhatatlan alkotásairól és életművéről megemlékeznek az egész világon.

*

— Hétvégi találkozót rendeznek a megye iskoláiban a nyári szünetben. A találkozókat 3—4 közeli iskola együttesen szervezi. Az úttörők sport- és játékversenyeket rendeznek ezeken a napokon;

SZABAD NÓGRÁD

Az MDP Nógrád meg vei bizottságának és a megyei tanács laola

Felelős kiadó: Haldó József Szerkesztőséé és kiadóhivatal*

Salgótarján, Damfanlch út 2.

Telefon 18-74. 19-74. 16-83. Terleszttk: a Mesve! Postahivatal Hírlaposztálya hírlapkézbesltő oostahlvatalok Előfizetés: postahivataloknál és kézbesítőknél.

Havi előfizetést dl! 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest VIII. Rőkk Szilárd a. 6. Felelős vezető: kulcsár Mihály