Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-28 / 60. szám

1836. július 28. SZABAD VÓl.RÁD Ä Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás a 4. oldalról) melőszövetkezetek építkezései­hez. A gépállomásoknak 1960-ban 1935-höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniük az egyéni parasztok számára végzett egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A talajmunkán kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasztok­nak a szállítási, silózási és darálási munkák elvégzésében is. Javítani kell a gépek ki­használását. Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10—12 százalékkal kel] emelni; Meg­felelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók ré­szére, hogy mielőbb kikovácso- lódjék"az állandó, szilárd mun­kásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása. 5. A meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket úgy kell 'ejleszteni, hogy állan­dóan erősödjék a közi» gazda­ság, megjavuljon üzemszerve­zésük. gyors ütemben emel­kedjék termelésük. Az új ter­melőszövetkezetek alakításá­nál gyors fejlődésre képes, egészséges, közös gazdaság lét­rehozására kell törekedni. A nálunk le- "->11611600 mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tí­pus előnyeinek kihangsúlyo­zása mellett, minden megkötés nélkül lehetővé kell tenni, sőt az eddiginél nagyobb mérték­ben kell segíteni az alacso­nyabb típusú termelőszövetke­zeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a Wv7qs gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgal­mat és ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését, ame­lyek az egyénileg dolgozó pa­rasztok számára az együttmű­ködés. a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái. A ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövet­kezetesebben biztosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv idő­szakában el kell érni. hogy a már létrejött több éves terme­lőszövetkezeti gazdaságok pél­damutató szocialista nagy­üzemekké váljanak és terme­lésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támoga­tást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezetek­nek kezdeti nehézségeik leküz­déséhez és gazdálkodásuk megalapozásához, hogy terme­lésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek szá­mára öt év alatt mintegy 4,1 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni, öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben töb­bek között mintegy 190 000 szarvasmarha-férőhelyet és 1 —1.2 millió köbméter befo­gadóképességű silót. A beruházások végrehajtá­sához a második ötéves terv során összesen 2.6 milliárd fo­rint hosszúlejáratú hitelt kel nyújtani a tsz-eknek; Emellett szükség van arra Is, hogy a termelőszövetkeze­tek fokozzák a saját erőből történő építkezéseiket. A helyileg kialakult olcsóbb megoldások sokféle változa­ta mellett elő kell segíteni a vas- és vasbetonváz-szerke- zetű épületek építését is, A termelőszövetkezetek anyag- ellátását lényegesen egysze­rűsíteni kell. Hitelekkel, va­lamint a szükséges gépi be­rendezések eladásával elő kell mozdítani, hogy a ter­melőszövetkezetek külön- külön, vagy összefogva sa­ját építőanyag-előállító (tég­la, cserép, mész, kő, nád) üzemeket és építőbrigádokaí létesítsenek. A termelőszövetkezeteknek lehetővé kell tenni, hogy vásároljanak az állattenyésztéshez, vala­mint a szállításhoz szükséges gépeket, tehergépkocsikat és gumi­kerekű univerzális traktoro­kat, a hozzávaló pótkocsikkal. A termelőszövetkezetekben az egy kát. holdnyi mező­gazdasági területre jutó mű­trágya-mennyiséget — ható­anyagban kifejezve — az 1955. évi tíz kilogrammról 1960-ban közel 25 kilogramm­ra kell növelni. A termelőszövetkezetek ter­melésének fejlesztése elen­gedhetetlenül szükségessé te­szi, hogy a termelőszövetkeze­tekben a szövetkezeti demok­rácia minden téren érvénye­süljön és a szövetkezet ügyei­ben a szövetkezet gazdái, ma­guk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a minta­alapszabály figyelembevéte­lével saját alapszabályukat is. A termelőszövetkezetek­ben gyors ütemben kell fejleszteni a közös állat­tenyésztést és az ehhez szüksé­ges nagyüzemi elhelyezést, lé­nyegesen meg kell javítani az állatállomány ' minőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom és az állattenyésztés egyidejű fejlesztésének biztosítása ér­dekében lehetővé kell tenni, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe be­lépő dolgozó parasztok a háztáji kereteket meghala­dó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetke­zetbe, ahogyan megterem­tették az elhelyezés lehető­ségét és a közös gazdaság­ban szükséges takarmány­alapot. A termelőszövetkezeti tag ál­tal a közös gazdaságba bevitt tehenek, üszők, kocák ellen­értékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásá­val egy összegben azonnal ki lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalaku­láskor takarmánnyal együtt be kell vinni a közös gazda­ságba. A felesleges lóállo­mányt a közgyűlés határoza­ta alapján a tagok szemé­lyesen is eladhatják az alapszabálynak megfelelően. Fokozni kell a termelőszö­vetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Lehetővé kell tenni, hogy beadási kötelezettségek tel­jesítésére szolgáló meny- nyiségeken felül termékei­ket előnyösebben értékesít­hessék (előnyös termelési szerződések, földművesszö­vetkezeti bizományi értéke­sítés, a szabadpiacon és köz­vetlenül az állami kiskeres­kedelmi vállalatoknak, üze­meknek, kórházaknak, in­tézményeknek történő el­adás) és ezzel is fokozhassák jövedelmüket. El kell törölni a jelenleg ezt gátló szállítási korlátozáso­kat és egyéb megkötöttsége­ket. Államilag is támojatni kell a termelőszövetkezete­ket abban, hogy helyi jelen­tőségű nyerstermékeket fel­dolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó, pálinkafőző, seprűkötő, gyümölcs- és zöldségaszaló. konzerváló, nádpallókészítő stb. üzeme­ket) létesíthessenek és ezek termékeit is szabadon érté­kesíthessék. Támogatni kell a termelőszövetkezeteket ab­ban, hogy közös erővel is lé­tesíthessenek ilyen üzeme­ket. Mindenekelőtt a tsz-ek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hite­lek nyújtásával elő kell segí­teni, hogy havi előlegfizetés formájában a termelőszövet­kezeti tagok évközben .d- szeresen pénzjövedelemhez jussanak; A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a terme" lőszövetkezetek anyagi esz­közeiből — intézményesen meg kell oldani. 6. A második ötéves terv megvalósítása folyamán az ál­lami gazdaságok elé azt a fő feladatot kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fej­lesszék és gazdaságosabbá te­gyék; Az állami gazdaságok ,• j- lesztésére öt év alatt mintegy 2,7 milliárd forintot kell be­ruházni. Mezőgazdasági terü­letük egy kát. holdjára jutó műtrágya mennyiségét - ha­tóanyagban kifejezve = az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növényter­melésének és állattenyésztésé­nek hozama, valamint áru­termelésének aránya jelentő­sen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955-höz képest a második öt­éves terv végére hozzávetőle­gesen kenyérgabonából 30 szá­zalékkal, cukorrépából 45 szá­zalékkal, vágóállatból 70 szá­zalékkal. tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, bor­ból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. A termelé­kenység növelésével, az ön­költség csökkentésével kell el­sősorban elérni, hogy az ál­lami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második öt­éves terv folyamán megszűn­jék. 7. A mezőgazdaság termelé­sének tervbevett emelkedé­séhez elengedhetetlenül szük­séges, hogy az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azo­kat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglévő ter­melési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni ter­melők műtrágyával és nö­vényvédőszerrel való ellátá­sát: 1960-ban 1855-höz viszo­nyítva az egy kát. hóid meg­művelt területre jutó műtrá­gyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazda­ságokban. Lehetővé keil ten­ni számukra különféle terme­lési eszközök és anyagok be­szerzését. Nagyobb mennyiség­ben kell nemesített vetőmag- vakat és tenyészállatot, vala­mint facsemete- és szőlősza­porító anyagot számukra jut­tatni. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terü­letén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedel­mező szerződéses ’ rendszert, mintegy 40 százalékkal keli növelni a szerződéses sertés- hizlalást. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére el­adni. 8. A növénytermelés és az állattenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűj­tött mezőgazdasági termék- mennyiséghez képest 1960-ra a beadási kötelezettségek tel­jesítése. a szerződéses növény- termelés és állattenyésztés, va­lamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe ke­rülő árumennyiség 30—35 szá" Zalákkal növekedjék. Az ál­lam által begyűjtött termékek mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvá­sárlás és szerződéses termelte­tés útján kell biztosítani, emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje ter­mékeinek szabadpiaci értéke­sítését is Ki kell terjeszteni a föld­művesszövetkezetek tevékeny­ségét egyrészt a parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében, másrészt fokozottabban kell részt venniük a mezőgazdaságnak kisgépekkel, valamint a ter­meléshez és építkezéshez szükséges anyagokkal való ellátásában. Meg kell szervezni a falun a hús árusítását, az állat­vágásokat decentralizálni kell. 9. Gondoskodni kell arról, hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági termékek ter­melése és minősége. Töreked­ni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar export­cikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságosságának követelmé­nyeit. Növelni kell a? állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő terme­lésben. Fokozatosan rá kell térni a több éves szerződések rendszerére. A növényter­melés előirányzott növeke­désével és a takarmányalap kiszélesítésével összefüggés­ben — különös tekintettel az árutermelés nagyobb mérté­kű növekedésére — a mező- gazdasági termékek minősé­gének megóvása érdekében, bővíteni kell a magtárak, terményraktárak, befogadó- képességét. Növelni kell a szárító-, tisztítóberendezések kapacitását. 10. Az erdőgazdaságnak mindenekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterületek újratelepítésével és a faállo­mány összetételének, minősé­gének tervszerű javításával kell biztosítani.­A fakitermelést az 1955. évi 3 124 000 köbméterről 1960-ban 3 300 000 köbméterre kell nö­velni, 1960-ban az állami er­dőkből kitermelt összes fa­mennyiségnek 38—40 százalé­ka ipari fa legyen. Biztosítani kell az erdőállomány erőtelje­sebb fejlődését. A második öt­éves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezé­sét. Az élőfakészlet gyors növe­lése céljából — főleg az Al­földön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40 000 kát. hold ter­méketlen homokterületet és 10 000—15 000 kát. hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők 10 száza­lékán legelőfásítást kell vé­gezni. Az ipartelepek és a vá­rosok környékének nagyará­nyú fásításával a dolgozók szá­mára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani. Az 1956—1960. években mintegy 480 000 holdat kell erdősíteni és fásítani; 11. öntözéses gazdálkodá­sunk eddigi eredményeinek fejlesztésére és megjavítására, valamint árvízvédelemre, bel­vízvédelemre, folyamszabályo­zásra, patakrendezésre, a ré­tek és legelők víztelenítésére, továbbá ipari szennyvíztisztító berendezésre összesen mintegy 2,5 mil­liárd Ft-ot kell beruházási és további mintegy 1,5 mil­liárd Ft-ot felújítási és fenn­tartási keretekből fordítani. Különösen meg kell javí­tani az árvízvédelmet és a jeges árvizek ellen való ha­tásos védekezést, főiként a Duna vonalán. Az árvízvédelemre közel háromszor annyi összeget kell fordítani, mint az első ötéves terv során. Gondos­kodni kell hazai viszonya­inknak megfelelő jégtörő hajók beállításáról. Erősíteni kell az árvízvédekezésnél a szomszédos dunai államok­kal való együttműködést. A belvízvédelmi csatorna- hálózat rendbehozására, kor­szerűsítésére és bővítésére, va­lamint s.7 erősen elvizenyősö- dött területek víztelenítésére, a kis vízfolyások rendezésére összesen kilencszer akkora beruházá­si, felújítási és fenntartási költséget kell fordítani, mint az első ötéves terv idején. A belvízvédelmi és vízrendezé­si munkálatoknál fokozott mértékben kell társadalmi munkát is felhasználni, 12. A mezőgazdasági terme" lésben egyes vidékek és gaz­daságok adottságának legjob­ban megfelelő termelési mód­szereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára is nagyobb lehetőséget kell biztosítani ar­ra. hogy sajátos viszonyaik kö­zött a legjobban bevált nö­vény- és állatfajtákat fejlesz" szék. A mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdál­kodási kérdéseinek megoldásá­ra. A mezőgazdaság irányítá­sában fel kell számolni a bü­rokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoz­tatni a helyi kezdeményezést; Emelni kell a mezőgazda­ságban dolgozók és a mező­gazdasági munka, a szaktu­dás és a fizikai munka tár­sadalmi megbecsülését, s anyagilag, erkölcsileg első­sorban a termelésben elért eredményeik alapján keli a mezőgazdasági vezetőket is megbecsülni. Biztosítani kell a második ötéves terv idő­szakában a mezőgazdaság részére elegendő számú szakmunkás megfelelő ki­képzését (tehenész, juhász, kertész, kovács, bognár stb.) A megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében egyes szakmákban be kell vezetni a mezőgazdasági üzemeknél a rendszeres ta­nulóképzést, IV. Szállítás és hírközlés A gyorsan fejlődő áruforga­lom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, ké­nyelmesebb és gyorsabb sze­mélyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben fej­leszteni és korszerűsíteni kell a közlekedést. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi esz­közöket kell összpontosítani a vasúti pálya s a járműpark korszerűsítésére és újjáalakí­tására. az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusok­kal való ellátására. A gazda­ságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céljából a tehergépkocsival és hajóval végzett áruszállítás részarányát az 1955. évi 16,4 százalékról 1960-ban 20 száza­lék fölé kell emelni. Gondos­kodni kell a teherszállítás át­lagos távolságának és a szál­lítás költségeinek csökkentésé­ről. Fejleszteni kell a légiköz­lekedést is. 1. A vasúti közlekedés telje­sítménye árutonna-kilométer­ben 1960-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék. Növelni kell a vasútvonalak átbocsátóképességét a legfon­tosabb iparvidékek egymás kö­zötti forgalmában, a nagyipari központok környékén, a legfor­galmasabb fővonalakon. A má­sodik ötéves terv időszakában mintegy 170 kilométer máso­dik vágány lefektetésével tel­jes hosszában kétvágányú pá­lyává kell átalakítani a Buda­pest—Űj szász—Szolnok, a Szolnok—Debrecen, a Buda­pest—Székesfehérvár vonala­kat. öt év alatt teljesen, vagy jelentős részben újjá kell épí­teni Győr, Hatvan, Debrecen, Szolnok. Miskolc, Záhony vas­útállomásokat, valamint szá­mos közepes jelentőségű ál­lomást is. Az állomások épí­tésénél korszerű berendezése­ket és felszereléseket kell al­kalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség- igényeinek messzemenő figyelembevételé­ről. Az állomási mellékvágányok hosszát elsősorban a vasúti fővonalakon kel] növelni úgy, hogy a vonalak összes hosz. szához viszonyított arányuk a jelenlegi 38 százalékról 1960- ban 42 százalékra emelkedjék. A nagyipari üzemeknek a vas­úti hálózatba való bekapcsolá. sára mintegy 530 kilométer iparvágányt kell építeni. A vasúti vonalak átbocsátó- képességének és a forgalom biztonságának növelésére a második ötéves terv éveiben mintegy 200 kilométer hossz­ban önműködő térközbiztosító berendezéseket kell felszerel­ni. Növelni kell a 22 tonna ten­gelynyomásra alkalmas vasúti vágányok hosszát, ami lehető­vé teszi nagyobb raksúlyú ko­csik és nagyobb vonóerejű mozdonyok alkalmazását, va­lamint a vonatok sebességé­nek növelését. Öt év alatt ösz- szesen 2400 kilométer vágányt kell felújítani, ebből 1600 ki­lométert 22 tonna tengelynyo­másra alkalmassá kell tenni. A vasúti forgalom korszerű­sítése és gazdaságosságának fokozása érdekében öt év alatt mintegy 300 darab Die­sel-mozdonyt és 30 darab vil­lamos' mozdonyt kell üzembe állítani. A vasúton a Diesel- és az elektromos vonatvonta­tás arányát az 1955. évi 12 százalékról 1960-ban 25 szá­zalékra kell emelni. 1960-ban a vasúti tolatás több mint 50 százaléka Diesel-mozdonyok­kal történjék. A második öt­éves terv során be kell fejezni a budapest—hatvani és meg kell kezdeni a buda" vest—szolnoki vonal villa­mosítását. A villamos- és Diesel-mozdo­nyokon kívül a kiselejtezésre kerülő gőzmozdonyok pótlásá­ra 120 darab korszerű, nagy­teljesítményű gőzmozdonyt kell üzembehelyezni; öt év alatt mintegy 11 000 darab nagv raksúlyú, kis ön­súlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számára biztosíta­ni; Jelentősen növelni kell a négytengelyű tartálykocsik, az önürítő szén. és ércszállitóko- csik. valamint a (hűtőkocsik számát; Mintegy 1000 darab korsze­rű, négytengelyes személyszál­lító kocsit kell a v-sút rendel­kezésére bocsátani. Biztosítani kell az utazási sebesség foko­zását. A nagyobb távolságú belföldi és a nemzetközi utas­forgalom számára 50 darab új háló- és étkezőkocsit kell for­galomba állítani. Az ötéves terv végéig biztosítani kell, hogy az utasok szállítása a vasúton kizárólag személvko- csikban történjék. Budapest és a fontosabb vi­déki városok között, valamint a nagyvárosok és a fontosabb üdülőhelyek között a közvet­len kapcsolat fejlesztésére gyors személyszállítást bizto­sító motorvonatokat kell for­galomba állítani, öt év ' itt 30 darab öttengelyes Diesel­motorkocsit kell a vasút r.n- delkezésére bocsátani. A bu­dapesti elővárosi forgalom megjavítására 30 darab né-v*. tengelyű villamos-motorkocsit kell üzembehelyezni. Az újtípusú járművek és a megnövekedett járműpark ja­vítása és tárolása szükségessé teszi a javícéműhel”'’- motor- színek korszerűsítését, hogy azok Diesel- és villamosmoz- donyok. valamint motorkocsik javítását is el tudják látni. A vasúti teherkocsipark gaz­daságosabb kihasználása vé­dett a teherkocsik forduló­ideje évi átlagban 3,8 napra csökkenjen, a tehervonatok átlagos terhelése 740 tonnára, a vasúti teherkocsik ártlagos hasznos terhelése 16 tonnára emelkedjék. A teherszállítás gyorsabbá és olcsóbbá tételére ki kell terjeszteni a szállítótartályok­ban való árufuvarozást, vala­mint az áruk ömlesztett álla* pótban való szállítását. A ra­kodási munkák gépesítését gyorsított ütemben kell foly­tatni; 2. A folyami hajózás áru* szállítása öt év alatt 46 száza* lékkai növekedjék. E célból 15 darab motoros vontatóha­jót és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás se­bességének fokozásával és az állásidő csökkentésével az üzemidő egy napjára eső áru* tonnakilométer-teljesítmény mintegy 24 százalékkal növe­kedjen. Nagymértékben fejleszteni kell a Duna—tengeri hajózást, szállítási teljesítményét mint­egy 220 százalékkal kell emel­ni; Fokozott mértékben kell bekapcsolódni a nemzetközi, főleg a közel- és közép-keleti forgalomba. Öt év alatt nyolc Duna—tengerjáró hajót kell a közlekedés rendelkezésére bo­csátani; A dunai és balatoni kirán­duló forgalmat nyolc új sze­mélyszállító hajó forgalomba- helyezésével kell megjavítani; 3. A gépkocsi-közlekedésben a teherforgalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A te­hergépkocsi-közlekedés részé­re öt év alatt mintegy 17 000 új tehergépkocsit kei] bizto­sítani. Különösen fokozni kell a központi teherautófuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mint­egy 130 százalékkal kell nö­velni. Fokozott figyelmet kell for­dítani a gépkocsipark jobb ki­használására, A központi te­herautófuvarozási vállalatok­nál a raksúlykihasználás mint- egv 12—15 százalékkal emel- kediék. Fokozni kell a pótko* (Folytatása a 6. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents