Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-28 / 60. szám

1956. július 28.

SZABAD NOGRAD

3

Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

(Folytatás a 2. oldalról) szakában legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a'cementnek termelését öt év alatt mintegy 700 000 tonnával kell növelni, a betonelőgyártó iparban a termelés mintegy 2,5-szeresé- re emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott — részben elő- és utófeszített — vasbetonelemekben. Ki kell szélesíteni a vasúti vasbetonaljak és vasbeton vezetékoszlopok termelését. A lakásépítkezés céljára meg keli indítani a nagyméretű falazóblokkok, fal- és födémelemek (panelek) gyártását. ■

Az összes téglatermelés mintegy 50 százalékát az építőipar termelékenységének növelése érdekében üreges gyártmányokban kell előállítani. Gondoskodni kell a kazán- és kohósalaknak korszerű építőanyagok gyártására való fokozott hasznosításáról.

Hazai szükségletre és a kivitel fokozására 56—58 százalékkal emelni kell az üveg- és mintegy 60 százalékkal a finomkerámiaipar termelését. Biztosítani kell a minőségi húzottüveg termelés széleskörű bevezetését, valamint az optikai üveggyártás, a színesfémeket pótló kristályosműkő és a színescsempe- gyártás megvalósítását.

Ki kell terjeszteni a hazai nyersanyagokból előállítható hő- és hangszigetelő lemezek és anyagok gyártását. A tűzállóanyagok termelése 1960- ban mintegy 30 százalékkal legyen több, mint 1955-ben.

10. A gépiparnak az eddiginél lényegesen nagyobb meny- nyiségben. korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, jé műveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítania a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában

a gépipari termelést mintegy 70 százalékkal kell növelni.

A gépipar fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ennek több mint 80 százalékát a meglevő üzemek fejlesztésére kell felhasználni;

A nemzetközi együttműködés által nyújtott lehetőségek felhasználásával a géniparban az ország adottságainak leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni, s olyan cikkek tömegtermelésére kell elsősorban berendezkedni, amelyek a belföldi szükséglet mellett magas műszaki színvonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben részvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást, elsősorban a Diesel-mozdonynál. egyes mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kukorica-kombájn, traktorok) és az autóbusznál.

A szerszámgépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, különösen a kevésbé anyagigényes típusok (finommechanikai szerszámgépek), valamint a cél- és agregát-gépek termelése fejlődjék. A golyóscsap- ágy-gyártást több mint 2,6-sze- resére kell növelni.

Különösen súlyt kell helyezni a Diesel-motoros járművek gyártásának fejlesztésére. A Diesel-motorral hajtott különféle teljesítőképességű. normál nyomtávú mozdonyokból 1960-ban 380 darabot kell előállítani. A második ötéves terv időszakában 90 motorvonatot és több mint 200 motoros hajót kell gyártani. A Diesel-motoros traktorok termelése 1960-ban érje el az 5700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A Diesel-motorok gyártása 1960-ban. 1955-höz képest — lóerőben — mintegy hétszeresére növekedjék A Diesel-mozdonyokon kívül fejleszteni kell a nagyteljesítményű vasúti villamosmozdonyok gyártását is, ezekből 1960-ban 15 darabot kell előállítani.

A mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal. a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmegmunkáló és betakarító gépeket kell előállítani: öt év alatt az ipar közel 9000 nagyteljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10 000 univerzál traktor, több mint 10 000 gabonakombájn, mintegy 17 000 kukoricakombájn és silókombájn gyártását biztosítsa.

A vegyipar nagymértékű fejlesztésével összhangban

az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani korszerű vegyipari gépek gyártására.

A vegyipari gépek termelését öt év alatt az 1955. évinek mintegy 2,5-szeresére, az emelő- és szállítóberendezésekét több mint 1,6-szeresére, a szivattyúk és kompresszorok gyártását több mint 1,7-szeresé- re, a hajógyártást több mint 1,4-szeresére kell növelni.

Nagymértékben kell fokozni a vízturbinák gyártását. Biztosítani kell bányagépek, sújtólégbiztos védelmi berendezések, valamint korszerű építőipari és élelmi- szeripari gépek fokozott gyártását.

Be kell hozni az erősáramú ipar viszonylagos elmaradását. Nagy feszültségű és nagy teljesítményű berendezéseket vizsgáló laboratóriumot kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a különböző teljesítményű Diesel-elektromos mozdonyokhoz szükséges vontatómotorokat és fődinamókat. Ki kell alakítani a legmegfelelőbb hű- tésű 50 MW-os turbógenerátor típust, be kell vezetni az új nagyvasúti villamosmozdonyok gyártását. Az erősáramú iparnak rövid időn belül meg kell oldani az ipar és mezőgazdaság területén levő automatizálási és villamosvezérlési feladatokat.

Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyományokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és biztosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorát állítsa elő. Főként a vacuum technikai és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átviteltechnikái berendezések, tranzisztorok). Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádióvevők és televíziós készülékek, frekvenciamodulált adó- berendezések gyártására, öt év alatt mintegy 110 000 darab televíziós vevőkészüléket kell gyártani.

A műszeripar termelése több mint kétszeresére növekedjék. Különösen az elektronikus műszerek, anyagvizsgáló műszerek. az automatikaelemek és a komplett laboratóriumi berendezések gyártását kell nagymértékben fejleszteni.

Tovább kell fejleszteni a radiológiai (nukleáris) műszerek gyártását, a kutatási célokon túlmenően az iparban és a gyógyászatban történő fokozott alkalmazásuk érdekében. Tovább kell fejleszteni a geofizikai mérőműszerek sorozatgyártását. Az orvosi készülékek és műszerek gyártásánál a fejlettebb készüléktípusok és a rozsdamentes acélműszerek fejlesztését kell biztosítani.

Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükségleti cikkek termelését, öt év alatt legalább 2 100 000 rádió-vevőkészüléket, 60 000 tonna fémedény árut kell

gyártani.

Meg kell kezdeni az olcsó, 50—75 köbcentiméteres beépített motorral ellátott, pedállal is hajtható kerékpárok (Moped) gyártását. Rá kell térni a motorkerékpármotorral hajtott négykerekű, fedett karosszériájú járművek gyártására.

öt év alatt összesen1 230 000 motorkerékpárt, illetve motorkerékpár-motorral hajtott járművet és 1 700 000 kerékpárt. illetve Moped-kerékpárt kell előállítani.

A háztartási villamoskészülékek gyártását több mint háromszorosára kell növelni.

A gépiparnak meg kell oldania az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágában használt gépek, berendezések, járművek megfelelő minőségű alkatrészekkel való rendszeres ellátását.

A pótalkatrészgyártást jelentősen fejleszteni kell úgy, hogy 1960-ban az 1955. évinek mintegy 2,5-szerese legyen.

Különös gondot kell fordítani a külföldre eladott gépek alkatrész-utánpótlására. Ki kell szélesíteni a szabványosított, j egységesített gépalkatrészek alkalmazását.

A gépek súlyának csökkentésével, ötvözött acélanyagok alkalmazásával, az anyagmegtakarítás fokozásával. 1955-höz képest 1960-ban 18—20 százalékkal kell csökkenteni a gépipar fajlagos hengereltacél fel- használását. Nagy súlyt kell helyezni a színes fémek helyettesítésére, egyedül a kábelgyártásnál 3350 tonna ólmot és 400 tonna rezet kell 1960-ban alumíniummal helyettesíteni.

Biztosítani kell, hogy a gépipar egyre több, a korszerű műszaki követelményeknek megfelelő, gazdaságosan értékesíthető exportcikkeket gyártson. A gépkivitelben fokozni kell a finommechanikai. híradás- és vacuumtech- nikai gyártmányok, Dieselmozdonyok, autóbuszok, mezőgazdasági gépek részarányát, a szerszámgép-exportban pedig technikaiiag tökéletesített új típusú gépek, a nagy teljesítményű marógépek, esztergák és köszörűk arányát. A finommechanikai exportban növekedjék az újfajta röntgenkészülékek, textilvizsgáló és elektromos mérőműszerek részesedése. A gépkivitel előirányzatait pontosan a műszaki és minőségi követelményeknek megfelelően kell teljesíteni, és ebben fokozni kell az exporttermékeket előállító vállalatok anyagi érdekeltségét.

11. A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a termelést, ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 százalékkal. A könnyűiparban öt év alatt 2,3 milliárd forintot kell beruházni.

A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy belföldön 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba, mint 1955-ben. A könnyűipari termékek minőségét meg kell javítani és választékát jelentősen ki kell bővíteni. A tartós, szép kivitelű, új könnyűipari termékek egész sorát kell forgalomba hozni. Elsősorban a jó minőségű textilanyagok, a jó kivitelű konfekcióáruk és lábbelik, valamint a szintetikus szálból készült különféle ruházati cikkek gyártását kell fejleszteni.

Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagot, jelentős erőfeszítésre van szükség a könnyűipar hazai anyagforrásainak kiszélesítése és a könnyűiparban felhasznált importanyagok részarányának csökkentése érdekében. Üzembe kell helyezni új, évi 22 000 tonna teljesítőképességű szalmacel- ,lulóz-gyárat, fel kell építeni négy farost- és két forgácsle- mez-üzemet, 1960-ban mintegy 27 500 tonna szalmacellulózt 47 500 köbméter farost - és forgácslemezt, és 22 000 tonna kenderrostot kell hazai nyersanyagból előállítani.

12. A második ötéves terv időszakában

az élelmiszeriparban a termelés 48—52 százalékkal növekedjék.

A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó iparban 47 százalékkal, a baromfifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejiparban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni; Fokozni

kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártását, valamint a mélyhűtött főzelék- és gyümölcskészítmények termelését.

Az élelmiszeripari beruházásokra öt év alatt 2,2—2,4 milliárd forintot kell fordítani. A termelés kellő színvonalának elérése szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukorrépát, a tejipar napi 230 000 literrel több tejet, a baromfifeldolgozó ipar évi 6000 tonnával több baromfit dolgozzon fel. A sörgyárak teljesítőképességét évi 775 000 hektoliterrel kell növelni. A hűtőházak befogadóképességét több mint 20 000 tonnával kell bővíteni.

Jelentősen javítani kell az élelmiszerek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell a választékot, higiénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek termelését és csomagolását.

Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készáruveszteséget.

13. Az állami helyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához, mind jobban elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvállalatokat át kell adni a tanácsoknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állami és szövetkezeti helyi ipar termelése mintegy 35 százalékkal emelkedjék.

Nagy súlyt kell helyezni a

helyi (állami cs szövetkezeti)

építőanyagipari termelés fejlesztésére és ehhez megfelelő anyagi feltételeket kell biztosítani.

Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánkisipar részt vegyen a lakosság szükségleteinek kielégítésében.

Fejleszteni kell a háziipari tevékenységet, és ki kell szélesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordítani a népművészet és iparművészet termékeinek a lakosság körében való szélesebb elterj esztésére.

14. Az építőipart jelentősen fejleszteni kell, hogy képes legyen a beruházási és felújítási célkitűzéseknek megfelelően betölteni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar. a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításában. öt év alatt az építőipar termelése 54—56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy 1 milliárd forintot kell beruházni, ennek több mint kétharmadát új gépekre fordítsák.

Az építési tevékenység mesz- szemenő átalakítását kell megindítani.

Az építési munkák összpontosításával, a közművek időben való megépítésével, az építkezések lényeges meg- ; gyorsításával és olcsóbbá- tételével,

továbbá az építőiparnak, fő" ként a lakásépítkezéseknek — előregyártás és gépesítés útján

gyáripari iellegű szerelőiparrá való fokozatos átalakítását kell elérni.

Jelentősen fokozni kell az

előregyártott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazását; Több mint nyolcszorosára kell növelni a felhasznált üreges téglák és falazóblokkok meny- nyiségét.

Az építkezéseknél biztosítani kell a helyi anyagok minél nagyobb mértékű fel- használását.

Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kislejtésű tetőket építeni.

Az építőiparral párhuzamosan fejleszteni kell az épületgépészeti berendezések előállítását.

Az építőipar rendelkezésére álló gépek, berendezések és egyéb eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé fo.zi az építőipar szervezettségének fokozását, a jelenlegi szétforgácsolt építőipari szervezet célszerű átalakítását;

15. Az ipar minden területén nagy gondot kell fordítani a szükséges nyersanyagok, félkésztermékek és alkatrészek kellő időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget kell érvényesíteni mind - vállalatok egymás számára történő szállításainak lebonyolításában. mind az importanyagok és alkatrészek beszerzésében.

Már a második ötéves terv első éveiben a készletek oly mértékben való feltöltését kell elérni, amely szükséges a termelés zavartalan menetéhez. Ugyanakkor az ipar minden ágában — a minőség javításával egy időben — csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást

és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazarlás és se- lejtgyártás ellen.

II. Az ipar műszaki színvonala

Az egész népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv során az ipar minden ágában a műszaki színvonal gyors ütemben emelkedjék. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva. s felhasználva a szocialista tábor és a tőkés országok legjobb tapasztalatait, biztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását.

A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítani:

1. A munka termelékenységének növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében jelentékenyen fokozni kell a termelő folyamatok. mindenekelőtt a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkák gépesítését. A fő folyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kisegítő és mellékmunkák gépesítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban dolgozó munkások minél nagyobb részét a termelés alapfolyamatában lehessen foglalkoztatni. Egyes területeken meg kell kezdeni és ki kel] terjeszteni a termelő folyamatok automatizálását Jelentékenyen növelni kell a gépi beruházásokat: az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzembehelyezésére az iparban öt év alatt a beruházásra és a felújításra előirányzott összegekből összesen mintegy 14 milliárd forintot kell fordítani, mintegv 70 százalékkal többet. mint az első ötéves terv időszakában.

2. A gépesítés fokozását a villamosítás kiterjesztésével kell megalapozni. Az iparban egy munkásra jutó villamosenergia felhasználását hozzávető- lecesen 44 százalékkal, az 1955. évi 5766 kwó-ról 1960-ra mint- eev 8? -wó-ra, azaz gyorsabb ütemben kell növelni, mint a munka termelékenységét;

3. Széles körben kell alkalmazni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Fokozni kell vegyi eljárások segítségéve] a fémek korrózióvédelmét. Az iparban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben

kell helyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különböző melléktermékek és hulladékok vegyipari feldolgozását. Az egy lakosra eső műanyagtermelést 1960-ban 1.1

kilogrammra, az 1955. évinek több mint négyszeresére kell fokozni.

4. Jelentősen ki kell terjeszteni a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek használatát. Növelni kell a korszerű rádiótechnikai, elektronikus berendezések alkalmazását az ipar különböző területein. A műszerellátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni.

5. Fordulatot kell elérni az energiatermelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanyagokat olyan berendezésekben használják fel, amelyekben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni. Növelni kell á jobb hatásfokkal hasznosítható, nemesített energiahordozók felhasználását. A szenek osztályozásával, dúsításával, vegyipari feldolgozásának fokozásával, a daraszenek portalanításával, korszerűbb tüzelési eljárások alkalmazásával, az energiaátalakító és felhasználó berendezések újjáalakításával és korszerűsítésével, új, jobb hatásfokú berendezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladékenergiájának hasznosításával I960- ban összesen 3—3,5 millió tonna szenet kell megtakarítani.

Meg kell kezdeni az ipar hulladék hőenergiáinak — ahol ez gazdaságos — az épületek távfűtésére való fel- használását. Az energiagazdálkodás megjavítására öt év alatt mintegy 700 millió forint beruházást, illetve felújítást kell biztosítani.

Lényegesen növelni kel] a Diesel-rendszerű erőgépek alkalmazását. 1957-től kezdve hazai célokra kizárólag Diesel-rendszerű traktorokat kell előállítani;

6. Lényegesen meg kell gyorsítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó tech- nika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. Gondoskodni kell korszerű gyártmányaink állandó továbbfejlesztéséről is. A gyártmányfejlesztésnél a hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem igényeire, a kivitel gazdaságossá^ gának fokozására kell tekintettel lenni.

Ebből a szempontból különös gondot kell fordítani a termékekhez felhasznált anyagok, elsősorban importanyagok mennyiségének csökkentésére. a gépek súlyának leszállítására, a gyártmányok minőségének, tartósságának fokozására.

E célok megvalósítására fejleszteni kell a legfontosabb iparági kutató- és tervezőintézeteket, azok gépi, laboratóriumi és kísérleti berendezéseit, eszközeit, valamint az üzemek szerkesztő és kutató részlegeit.

Az egyes iparágakban a főbb műszaki fejlesztési célkitűzések a következők:

a) A szénbányászatban fő feladat a bányaüzemek minél nagyobb részében a gépe tés- re alkalmas fejtési rendszerek széleskörű kiterjesztése, korszerű vágatbiztosítások alkalmazásának kiszélesítése. a robbantás technika fejlesztése, a Kóta-féle millszekundos robbantás el.erjesztése, a külszíni és földalatti munkálatok gépesítése.

Az ötéves tervidőszak végére a géppel jövesztett és géppel felrakott szén mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ezzel el kell érni, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy 9 százalékra, a rakodásé 22—25 százalékra emelkedjék. A munkahelyi szállítás gépesítésének foka 1960-ban 70 százalékot érjen el. Meg kell valósítani legalább három bányaüzem teljes gépesítését.

b) A kőolajkutatás meggyorsítása szükségessé teszi a fúrási technológia fejlesztését. Szélesebb körben kell alkalmazni a jól bevált sugár- öblítésű fúrást.* El kell érni. hogy az ötéves terv végére a fúróberendezések 40 -- 'zaléka a legkorszerűbb turbinás eljárással működjék. A radioaktív és egyéb korszerű eljárások bevezetésével tökéletesíteni kell a fúrólyukak vizsgálatát a kőolattorrp=iásré’ —1 elsősorban a dél-zalai lelőhelyeken — a kutakba iránvuló olajbeáramlás fokozására nagyobb mértékben kell másodlagos termelési eljárásokat alkalmazni.

c) A villamosenergia fej- (Folytatás a 4, oldalon)