Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-14 / 56. szám

1956. július 14.

SZABAD nSgrXd

3

Biztosítsuk a kombájnnal való aratás komplex gépesítését

A kombájn nemcsak az aratás igen nehéz munkájától menti meg termelőszövetkezeteinket. hanem a behordástól és a csépléstől is. A kombájnaratásnál legfontosabb feladat a komplex gépesítés. Megyénk gépállomásai az őszi árpa kombájnaratását már befejezték. Több helyen már megkezdték a kenyérgabona aratását is.

Gépállomásainknak mintegy 800 holdon kell elvégezniük a kombájnaratást.

Nem ritkaság ma még az olyan termelőszövetkezet, ahol idegenkednek a kombájn mun. kajától, pedig a számok önma- guktól beszélnek. Amíg a kombájnnal történő aratásnál a teljes munkanap elvégzéséhez 100 holdra számítva 210 kézi munkanap és 30 fogatos nap szükséges, addig ugyancsak 100 holdon a kézi aratáshoz és a fogattal történő behordás- hoz, valamint a csépléshez 880 emberi munkanap és 90 fogatos nap szükséges. Ez a példa világosan mutatja a különbséget, és a mérleget a kombájn munka javára billenti.

A kombájnaratás azonban csak akkor lesz eredményes és termelőszövetkezeteinknek csak akkor jelent komoly segítséget, ha gépállomásaink biztosítják a komplex gépesítést. Sokan azt gondolják, hogy a kombájnnal való ara- tás-csépléssel befejeződött a munka. Ez nem így van! Az aratás elvégzése mellett

biztosítani kell a szalma összegyűjtését, a gabona elhordását, valamint a tarlóhántás elvégzését.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egész kombájnmunkát öt szakaszra lehet bontani.

Az első szakasz a felkészülés, amely már gépállomásainkon megtörtént. Ezzel részletesebben nem foglalkozunk. A második szakasz az aratás- cséplés elvégzése. A kihelyezett mezőgazdászoknak nagy gondot kell fordítani a gabona érettségi fokának megfigyelésére, hogy a munkát a legmegfelelőbb időben kezdjék meg. A harmadik munkafolyamat a gabona behordása és tisztítása. Itt biztosítani kell a kombájnszérűt, a megfelelő kézi- és fogaterőt. A szérűn elegendő munkagépeknek kell lenni a gabona szárításához és tisztításához, mert ha ez nincs meg, a kombájn munkája eredménytelen marad. Negyedik munkafolyamat a szalma és törek összegyűjtése. Gépállomásainknak a termelőszövetkezetekkel karöltve biztosítani kell a szalma- lehúzókat, a kazalozókat, hogy mire a kombájn elvégzi az aratást, a szalma is kazalba kerüljön. Az utolsó munkafolyamat a kombájnnal learatott terület felszántása. Nagyon fontos, hogy a tarlóhántást azonnal elvégezzük, mert így

A gondos, előrelátó jó gaz- da úgy tervezi a mező- gazdasági munkáit, hogy az előfeltételeket idejében megteremti. A tarlóban tások időben és jó minőségben való elvégzése is ezt a eélt szolgálja. Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy ez az igen fontos agrotechnikai munka sem a termelőszövetkezetekben, sem az egyénileg dolgozó parasztoknál nem megy úgy. hogy abból látni lehetne az előkészületeket, a jövő évi nagyobb termés eredményét. Ezzel a munkával az állami gazdaságaink sem dicsekedhetnek. Pedig a jelenlegi csapadékos időszak igen alkalmas arra, hogy könnyű munkával olyan minőségű tarlóhántást tudjunk elvégezni, ami nem minden évben adódik.

Tudni kell, hogy a tarlóhántással egy pár centiméter vastag, laza, felső réteget termeltünk. amely megóvja a talajt a kis áradástól, megjavítja annak vízgazdálkodási viszonyait. De ezen túlmenően pusztítja az állati kártevőket, javítja a talaj szerkezetét, biztosítja a gyomok és egyéb elhullott magvak kikelését.

A tarlóhántást leggyorsab- ban tárcsával, kultivá- torral végezhetjük eredményesen, de meg kell jegyezni, hogy sohasem szabad elmaradnia az egyidejű hengere- zésnek, és fogasolásnak. Aki járja a tarlót, megfigyelheti, hogy a tarlócsonkok végén reggelenként egy-egy csöpp vizet találtunk, amit mind a talajból szív ki. Szemünk láttára rabolja ki ilyen millió számú kisesövön az oly szükséges nedvességet a talajból. Sok helyen viszont egy pár szem kipergett gabonáért vagy kevés tápértékű tarlók között növő fű miatt legeltetés céljára meghagyják és nem hántják fel a tarlót. Meg kell mondani, hogy ez igen drága legelő.

Sokan megfigyelhették, hogy

nagyobb mennyiségű vizet tárolunk el.

Ha gépállomásaink az elmondottak szerint szervezik meg a munkát, akkor termelőszövetkezeteink meg fogják szeretni a kombájn munkáját, mert az csak az ő előnyüket szolgálja.

az olyan tarlóhántott területek, ahol a gabonakeresztek helyét nem vagy csak későn szántották meg. az utána elvetett mag kelése hiányos volt, a gyom és idegen magvak egyszerre keltek ki, az elvetett kultúrmaggal és elgyomosodott az egész terület.

A tarlóhántás népgazdasági jelentőségét akkor tudjuk helyesen felmérni, ha vizsgálat tárgyává tesszük az elért eredményeket és azt a terméstöbbletet, amit a tarlóhántás elvégzése jelent. Nem akarok itt beszélni kiugró többmázsás terméstöbbletről, de kétségtelenül beigazolódott, hogy az időben és jól végzett tarlóhántás a következő év terméshozamát a kalászosoknál átlagosan egy-két mázsával növelte.

|Aff őst ha azt számolom, hogy 1 kh tárcsával végzett tarlóhántásért a tsz 8 kg búzát vagy 16 forintot, egyéni dolgozó paraszt 13 kg búzát vagy 26 forintot fizet, köny- nyen ki lehet számolni, hogy mit jelent a tarlóhántás a legalacsonyabb egymázsás terméstöbbletnél is. Vannak termelőszövetkezeteink, mint például a balassagyarmati Előre, a dejtári József Attila és sok dolgozó paraszt is, akik megértették a tarlóhántás nagy jelentőségét és az aratás után a tarlóhántást azonnal elvégzik. De igen sok helyen nemtörődésből vagy könnyelműségből erre rá sem gondolnak.

TT artsa szívügyének min- den traktoros és mindenki. akinek a legkisebb köze is van a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez, hogy minden munka, amit a termelőszövetkezeteknek és bárkinek végeznek, jó minőségű, kifogástalan munka legyen. Ezzel tudjuk elérni, hogy jó alapot rakjunk le a jövő évi nagyobb terméseredmény eléréséhez.

Gömöri Henrik

A NYÁRI MUNKÁK HÍREI

MEGKEZDTÉK az őszi árpa aratását a nagyikeresztúri Petőfi Termelőszövetkezetben. A nehéz, domborzati viszonyok ellenére Ottrok Béla, a kiste- renyei gépállomás traktorosa igen derékás munkát végez. A tsz-tagságána\k egy része úgy döntött, termésüket saját maguk által alakított cséplőcsapattal csépelik el. Reméljük ezt az egész tagság magáévá teszi és az elhatározást tett követi.

914 HOLDON VÉGEZTÉK MÁR EL a tarlóhántást megyénk gépállomásai. Az elvégzett terület a learatott területhez viszonyítva kielégítő. Igen nagy hiba azonban, hogy a szécsényi gépállomás 39, a ka- rancskeszi 8, a kisterenyei pedig egyetlen hold tarlóhántást sem végzett.

*

VERSENYBEN ARAT a hé- nyelpusztaí Állami Gazdaság két kombájnosa. Eddig Bódi László az első. őszi árpából 52 holdat vágott le, amely 878 mázsa termést adott, míg versenytársa, Németh János 49 holdról 737 mázsa termést takarított be. Már megkezdték a búza aratását és mindketten azon lesznek, hogy minél több holdon végezzék el a kombájn- aratást.

*

BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK a bíborhere cséplése a berceli Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. A holdankénti termésátlag 5,1 mázsa. Ilyen eredményt a község egyetlen dolgozó parasztja sem ért el.

*

PÁSZTÓ KÖZSÉGBEN már a beadásra 'kötelezett gazdák fele teljesítette évi beadási kötelezettségét, a gabonán kívül. Nehéz dolog is a sok jó teljesítő közül egy-kettőt még külön is dicsérni. Mégis említésre méltó Nagy Mihály muzsla- pusztai 4 holdas dolgozó paraszt és idős Alapi Sándor, akik évről évre példát mutatnak a községben hazafias kötelességük teljesítésében.

*

KITÜNŐEN FIZETETT a vöröshere az erdőkürti Rákosi Tsz-ben. A tagok 12 mázsás átlagtermésre számítottak holdanként szénaértékben, s ezzel szemben a vöröshere első kaszálásakor átlag 16 mázsát takarítottak be egy katasztrá- lis holdról.

Wnw

Aratás után azonnal végezzük el a tarlóhántást

A megnövekedett tehénállománynak is biztosítják a takarmányt az egyházasdengelegi Rákosi Tsz-ben

Még a télen történt az egy- házasaengelegi Rákosi Termelőszövetkezetben, hogy a meg- növekedétt tagság javaslatára tervbe vették az állatállomány — különösen a tehénállomány i— fejlesztését. A meglévő 26 darab tehénállományt ez év végére 40 darabra emelik. A megnövekedett állomány nagy férőhelyet és több takarmányt követel. Ezért úgy határoztak, hogy

őszre elkészítik az 50 férőhelyes tehénistállót a ta- karmányossal és a tejházzal együtt.

Mert bizony a 40 darab tehén nagy mennyiségű tejet termel, külön helyiség kell a tej kezeléséhez. A takarmányos is nagyon szükséges.

Az istálló még nem készült el, de a tégla és egyéb építkezési anyagok már a helyszínen vannak és aratás után, ha szűnik a sok munka, hozzákezdenek az építkezéshez. A készülő istállóktól néhány méterre hatalmas kazlak árnyékában a termelőszövetkezet takarmánygazdálkodásáról beszélgettünk Milancsek Gyulával, a Rákosi Tsz elnökével;

— Ez a két kazal itt a felépülő istálló közelében csak a rétről összegyűlt széna, körülbelül 400 mázsa. A többi a 70 hold lóhere első kaszálása, kint van a tábla szélén, szintén két kazalban. Egyik-egyik megvan 300 mázsa.

Eddig összesen körülbelül ezer mázsa szálastakarmányt gyűjtöttünk be és raktunk kazalba.

>— Elegendő lesz-e ez a megnövekedett állománynak?

— Hogy elég lesz-e? Elég bizony, mert ez csak az első kaszálás, most folyik a második, ebből is lesz bőven, csak egy baj van...

— Ki vele, mi az a baj?

Az elnök komoran maga elé néz. Mondaná is, nem is. Mégis meggondolja magát s néhány másodperc hallgatás után megszólal:

— Tudja, nem akarom őket megbántani, mert bizony sokat segítenek, de most valahogy nem ügy dolgoznak, ahogy kéne.

— Kikről van szó?

— Az erdőkürti gépállomásról. Eddig minden munkát elvégeztek; szárítottak, vetettek, a kaszálással sem volt baj. De most a 70 hold lóherésünk második kaszálását sehogy sem

vállalták, még ma reggel is telefonáltam nekik. „Nincs gép, nem tudunk menni’1 — volt a válasz, pedig nagyon szeretnénk, ha a búza aratása előtt ezt is kazalba tennénk. De igy már nem lesz belőle semmi, mert ma a lóvontatású kaszálógépünkkel láttunk a munkához, de néhány hold levágása után az is eltörött. Most javít- 1uk.

— Minden holdról levágnak?

— Nem. 23—30 holdat magnak hagyunk. Nem akarunk úgy járni, mint a tavaszon, amikor csak 30 holdról tudtuk elvégezni a felfilvetést. Nem volt vetőmagunk, ezért most saját magunk termelünk, hogy jövőre minél nagyobb területen tudjunk tavasszal pillangóst vetni, mert ez a takarmány a legértékesebb. Ha ezt etetünk, az állatok jó kondícióba kerülnek, ezáltal na- gyob a tejtermelés, ezenkívül a búzának is legjobb elővete- ménye. Pillangós után nem ritkaság 13—14 mázsa átlagtermés sem.

— Szálastakarmányon kívül milyen más takarmányt biztosítanak?

— Elsősorban

saját erőből biztosítjuk a szükséges abraktakarmányt, főleg a kukoricát és az árpát.

Ezenkívül 500 köbméter silót — de lehet, hogy ennél többet is — készítünk. Főként kölesből, kukoricaszál-bői és répaszeletből. A bíborhere után 10 holdon vetettünk kölest ma- sodvetésként, 10 holdon pedig főterményként. Ennek nagy- részét besilózzuk. Lesz bőven takarmányunk. Állataink nem fognak szűkölködni. Nagy gondot fordítunk a megtermelt éS a már kazalba rakott takarmányra is. Abból egy szálat sem etetünk fel. Kijelöltünk egy táblát, amelyben lóhere van és azt kaszáljuk. Abból etetjük a lovakat, a szarvas- marhákat, de ebből is csak keveset kapnak. A nyári takarmányok nagyrészét a szarvas, marhák kint a legelőn kapják meg.

Nem akarjuk azt, hogy a megtermett takarmány őszre elfogyjon,

ezért most, ahol csak lehet, szűkre szabjuk az adagot, hogy télen, amikor az állatok már csak a jászolból tudnak enni, legyen bőven takarmányunk.

Angyal István

SIPEKIJEGYZETEK

Boo<xoQecí»3eooooooociooooooeocioeooQOooooooooooooGooooooooooocooooooooooooooooooeo&oecoocx?coooooooooeooooocooc,

a ■'°c,0®00ö»oooooooo©oooooo®coo©ooooocoeooooca©űooooo3000000oo

] Sokan talán nem is tudnak arról, hogy az i annyira látogatott járási székhelytől — Szé- : csénytől — apró falucska húzódik meg mé- ; Igen beékelődve a zöldellő hegyek közé. Nóg- \ rádsipek. Azt pedig már nem is kutatom, hal- ! lottak-e arról, hogy itt egy viszonylag kis em- • bercsoport dolgozik közösen, Haladás Tsz né- ? ren, sokat küzdve minden bíztató eredmény- | ért.

I

Nem kezdem az alakulástól, 1950-től, a Haladás Tsz történetét, hiszen az indulás, a bizonytalan ide-oda való tapogatózás csaknem minden termelőszövetkezetnél ugyanaz. Inkább azokat a válságos, nehéz esztendőket vá- | zolnám, melyben a tagság végül is önmagára talált, s elindult azon az úton, melynek kezde- i ti eredményei már most mutatkoznak. í Oláh István hegyi a legrégibb tagok egyi- \ ke. Mondhatnám úgy is, alapító tag, hiszen í 1950-ben, az alakuláskor, elsőként lépett be

I

! azzal a mély meggyőződéssel, hogy itt majd s jobban megy a sora. A tehenészetben kapott munkát, s ennek ő maga is örült, hiszen szereti az állatokat. Nyáron korán jön fel a nap, de bizony Oláh István nemegyszer megelőzte a felkelő napot. Hajnali 3-kor már indult 5 az állatokhoz. Igyekeznie kellett, hiszen egye- : dűl volt, hogy hatra már rendbe tegye az is- ; tállót, s végezzen a fejessel is. Jól emlékszik í ezekre az időkre. Akkor még a Julcsa tehén is megadta a napi 20 liter tejet. Most nyolcat c fej, s a napi átlag bizony alig haladja meg a 5 .50 litert. Nem azért, mintha nem lenne ta- j; kormány, mert abból aztán igazán nincs hiba. § De két kis borjú még szopik, aztán vemhesek I a tehenek. Szóval így dolgozgatott Oláh Istíl ván, de emellett még növénytermesztési bri- § gádvezető is volt. És hát a tsz-ben még nem 8 ment minden rendjén. Az elnökök egyre-más- | ra váltogatták egymást. Nagy Józsefet Petro- § vies Pál követte, Petrovicsot meg a Laczkó fé- p Ic csoport mozdította el helyéről.

| — Volt már itt annyi elnök — emlékszik

vissza Oláh István —, hogy talán magam sem

tudom hány. — Nos hát ez a Laczkó nemcsak elnök, hanem brigád és csapatvezető is lett egyszerre, és úgy vezette a termelőszövetkezetet, ahogy éppen alcarta, annyi munkaegységet írt be magának, amennyit éppen akart. A tagok meg... A kocsisok, azok nem szóltak semmit, hiszen jól ment dolguk az elnök mellett. Csinálták a sok fuvart, a pénz meg a saját zsebükbe vándorolt. Amikor Oláh István szóvátetie, hogy: — Mégsem igazság ez így... A lovakat a közös abrakból etetjük. Ha elromlik a kocsi, megkopik a lovak patkója, a közös pénzéből csináltatjuk meg. Legyen hát akkor a közösé a haszon is ... — még nekik állt feljebb. Aztán, hogy a növénytermesztésnél brigádvezető volt, meghatározott munkaegység járt neki ezért a munkáért. Meg is kérte a könyvelőt, hogy számolná neki össze, mennyit is tesz ez ki. Hát bizony nem kevesebb, mint 75 egységről volt szó, Mondta is akkor az elnöknek, hogy ez neki jár, de akárhogy erősködött, megtagadták az elszámolását. Pedig jogos volt ez mind egy szálig, hiszen megdolgozott érte. S hogy hiába járta, mégsem kapta meg jussát, dühbe gurult. — Hát jól van — fakadt ki végül — ha nektek nem számít az én igazam, akkor megyek... Nincs mit lceresnem itt. — S bármennyire jónak tartotta a közös gazdálkodást, otthagyta mégis. 1953. őszén jártunk akkor.

De azért, hogy kilépett, csak nem hagyta nyugodni a közös gondolata. Addig fontolgatta a dolgot, még az elmúlt év őszén aztán újra visszament, hat új belépővel együtt. De hát annyi biztos, nem lehet úgy gazdálkodni, mint régen. Itt van ez a Kiss Bertalan, az elnök. Fiatal még, nemigen hallgatnak rá. Ügy prédálják a közös vagyont, mint a csáki szalmáját. Elviszik a napraforgót, hogy majd az est leple alatt kicsépelik és eladják. Erőskezű elnök kell ide, aki érti a módját, hogyan kell bánni az emberekkel. Januárban gyűlt

össze a közgyűlés, hogy végleg döntsön a

tsz további sorsáról.

Az újonnan belépők között volt Csábi István 9 holdas gazda is. Világ életében cseléd és zsellérember volt. Értett a gazdálkodáshoz. A tagság egyhangúlag őt javasolta. Csábi meg valahogy félt az elnökségtől. Inkább Petrovics Pál mellett volt, mert hát mégiscsak régi tag, meg aztán elnök is volt már. De a tagság csak nem állt el mellőle.

— Csábi bátyám — mondta Oláh Jóska is

— vállalja már el no...

— Vállald te — szabadkozott Csábi.

— Nem vágyóik én arra való — felelte Oláh. A vita vége aztán az lett, hogy Csábi mégiscsak elnök lett a Haladás Tsz-ben.

Tavasszal már az új elnök vezetésével kezdték el a munkát. A négy hold árpát elsőként vetették el a faluban. Tavaszi búzájuk is van öt hold, meg három hóid zab is. Kukoricát 12, cukorrépát 3 és fél, burgonyát meg három holdon ültettek. Az elmúlt hét csütörtökjén learatták az őszi árpát. A holdankénti termésátlag 13 mázsa körül van. Nem a legjobban sikerült. Ritka lett a vetés. De annál jobb a tavaszi. Jó a föld, ahová vetették, meg is adja holdanként a 18 mázsát is. A hét elején már a búzát vágja a 12 kaszás. Géppel nehéz dolgozni a dimbes-dombos sipeki határban. Meg aztán nincs még az egész 120 hold

— ennyi földterülettel rendelkezik a Haladás Tsz — egy darabban. Szép a búza, talán nincs is még egy ilyen tábla a határban. Legalább 14 mázsát várnak holdanként. Szépek a kapósok is, s ha a cukorrépa meghozza a 200 mázsát, a kukorica csövesen a 20 mázsát, a burgonya meg a 100 mázsát, nem kis része lesz benne a Haladás Tsz szorgos asszonyainak. Mert ennyit várnak holdanként. Többet nem számolnak, jobb lesz az, ha kellemesen csalódnak aztán. A burgonyának már a vetése is nagyszerű volt. Gép dolgozott a jól elmunkált

földben. De ment is a mujika. Alig másfél 5 nap alatt 50 mázsát ültettek el.

De nem lesz hiba a takarmánnyal sem. A \ tavasszal 24 hold búzát és árpát vetettek felül bíborral. Meg aztán már be is hordtak két kazal takarmányt, az egyik 350, a másik) 200 mázsa körül volt. Most egy 100 köbmé- i teres silót építenek. Megvan már hozzá a 10 \ mázsa cement, csak azt várják, hogy végezze-\ nek a java munkával, s nekilátnak, hogy kiássák az alapot.

Tavasszal bizony egy !kicsit bajban voltak. Nem volt zöldtakarmány az állatoknak. Most már segítenek a bajon. Panon bükkönyt vet- i nek, így már a kora tavasszal zöld takar-5 mányhoz jutnak a szarvasmarhák. Mert a marhaállomány az megmarad. A lovakból adnak el egy párat, ha végeznek a munkála- tokkal. Minek fogyasztaná a drága takarmányt télen, nem fizetődik az ki.

Jónak mutatkozik az évi zárszámadás is. Legalább 10 forinttal több lesz a tavalyinál,; pedig az is felül volt a 30 forinton.

Ennyit röviden a nógrádsipeki Haladás ; Tsz-röl. Nem azért, mintha nem írhattunk volna még az állattenyésztésről, meg aztán ] arról, hogy van olyan asszonytag is, akinek munkaegysége még csak tíz körül van, de hát egyelőre elég ennyi a termelőszövetkezet tör- \ tévéiéről, amely küzd, dolgozik a létért, ha még nem is teljesen hibák nélkül. Hogy milyen eredménnyel végzik ezt a munkát, majd az őszön mutatkozik meg, amikor is új tagokkal gyarapodik majd a tsz, mert lesznek, any- nyi bizonyos. Csizmadia János meg Antali még a tavaszon jöttek volna, de akkor úgy • döntöttek, hogy a zárszámadás után veszik fel őket. Nagy József is jönne már vissza. De kell is a munkás, dolgos kéz, hogy gyarapod- jék erősödjék a nógrádsipeki tsz-tagok reménysége, a Haladás. !

VINCZE ISTVÁNNÉ \

y. ... OOOOOOOOOÜO&OOCCOO O ,OCCOOO^XX^OQOOOOOOOOQOCOCOOCOCOOJOOC---yj.:ooC. '^XXXXXXX.CXMOOOOCOOCXXCOCOOG , ,