Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)
1956-06-09 / 46. szám
3 SZABAD NOGRAD 1956. június 9. Ankéton beszélték meg a tanács dolgozói a tömegkapcsolatok kiszélesítésének feladatait Szerdán a Nógrád megyei Tanács dísztermében mintegy 150 tanácsi dolgozó, tanácstag és állandó bizottsági tag részvételével ankéten beszélték meg a tömegkapcsolatok szélesítésének kérdését Salgótarjánban. Az ankéton résztvet- tek Borsod, Heves és Komárom megye képviselői is. Az ankét beszámolóját Kazán Gyula elvtárs, a Nógrád megyei Tanács VB elnökhelyettese tartotta. Kazári elvtárs azokról a sajátosságokról beszélt, amelyek meghatározzák Nógrád megye gazdasági megoszlását és amelyeket a helyi tanácsoknak jól kell ismerni ahhoz, hogy feladataikat a dolgozók megelégedésére láthassák el. Egyrészt el kell látni a nagyszámú ipari munkásságot, másrészt biztosítani kell a mezőgazdasági terméshozamok állandó emelkedését. Ennek a feladatnak a végrehajtása meghaladja a hivatali apparátus erejét és ezt csak. a tanácstagokra, állandó bizottságokra támaszkodva, a legszélesebb tömegeik bevonásával lehet megvalósítani. Az ankét azt a célt szolgálta — mondta Kazári elvtárs —, hogy e nagy feladatok megoldásához közösen keressük meg a helyes utat. A továbbiakban elmondotta, hogy az utolsó tanács választás alkalmával megválasztott 3952 tanácstag közül 1800 ipari munkás. Ez biztosította, hogy a helyi tanácsok, nagyobb körültekintéssel tudjanak az állami gazdaság területén tevékenykedni. Eleinte a salgótarjáni járásiban is a tanácsok csupán mezőgazdasági és begyűjtési feladatokkal foglalkoztak. Ezért az ipari munkások elkedvetlenedtek és elmaradoztak a tanácsülésekről. Ma már lényeges változás történt. A salgótarjáni járásban például az idén a tanácsülések és végrehajtó bizottsági ülések 53 esetben tárgyaltak a dolgozók egészségügyi helyzetének megjavításával kapcsolatos kérdést. Ez rendkívül jó hatással volt a dolgozókra, aktívabbá váltak a tanácstagok, növekedett a tanács tekintélye is. Az itt felvetett problémák közül számos ügyet már megvalósítottak. Ma már sokszor kerül szóba a tanácsüléseken a dolgozók ellátása is. Ennek eredményeképp Nagybátony- ban és Kisterenyén például bővítették az üzlethálózatot és több bányászközségben javították a kenyérellátást. Egyre többször visszatérő probléma ma már a kulturális ellátottság megjavítása is. Ennek hatására főbb község tanácsülésén fogadták el kultúrotthon- építés tervét, olyan helyeken is, ahol a munkák legnagyobb részét a lakosságnak társadalmi úton kellett elvégezni. Kazári Gyula elvtárs ezután arról beszélt, hogy milyen sokat tehetnek a tanácstagok és az állandó bizottságok a mező- gazdaság fejlesztéséért. Elmondotta, hogy Rútság községben például a tanácsülés határozatot hozott, hogy a tanácstagok szervezzenek tsz-látoga- tiást és győződjenek meg személyesen is a társasgazdaság előnyeiről. A határozatot elfogadták és nem sokkal később megalakították a község első termelőszövetkezetét. Ez, és hasonló példa Nógrád megyében ma már nem egyedülálló. A beszámoló után az ankéton részvevő tanácstagok és állandó bizottsági tagok közül számosán szólaltak fel. Dr. Abay elvtárs, az egészségügyi állandó bizottság elnöke arról beszélt, hogy az állandó bizottság, a tanácstagokkal együtt, hogyan mozgósította a balassagyarmati járás községeit, az egészségügyi feladatok megoldására. Munkájuk eredményességét bizonyítja az, hogy Iliny- ben már elkészült egy körzeti rendelő s Csatáron is megkezdték a munkát. Balga János tanácstag, a dejtári József Attila Tsz tagja arról számolt be, hogy hogyan segítették a dolgozó parasztok és tsz-tagok ügyének elintézését ezeken keresztül és mennyire megnőtt a falu lakóinak bizalma a tanács iránt. Chmely Anna, az oktatási állandó bizottság elnöke pedig arról adott számot, hogy az állandó bizottság tagjai az egészségügyi állandó bizottság tagjaival és a tanácstagokkal közösen hogyan ellenőrzik az iskolák egészségügyi és szociális ellátottságának problémáit. Zeneoktatók figyelmébe! A népművelési miniszter rendeletben szabályozta a zeneoktatással foglalkozók vizsgáztatását. A zeneoktatói működési engedély elnyeréséhez, illetve meghosszabbításához szükséges vizsgára 1956. június 15-ig írásban kell jelentkezni a Salgótarjáni Állami Zeneiskola Igazgatóságánál. (Salgótarján, Fel- szabadulás út 47.) A vizsga követelményeiről a zeneiskola június 27-én részletes tájékoztatást ad. Hozzászólás a második ötéves terv irányelveihez Tegyük újra híressé a magyar lucernamagot Az állattenyésztés fejlesztése lehetetlen a tákarmánybázis biztosítása nélkül. Az elmúlt évben csak azokban az állami gazdaságokban és termelőszövetkezeteikben zártak kedvező termelési eredményekkel, komoly jövedelmeklcel, ahol a növénytermelés mellett fejlett állattenyésztést folytattak és elegendő takarmányt biztosítottak. Megyénk klimatikus viszonya és termőtalaja — beleértve a géppel még művelhető domboldalakat is — kedvez a pillangósvirágú növényék termesztésének. Mégis azt kell mondani, hogy kevés az az állami gazdaság, és termelőszövetkezet, ahol elegendő pillangós növényt termelnének. Azókban a gazdaságokban, ahol a terület nagy százalékán pillangóst termelnek, ott van bőven talearmány, fejlett az állattenyésztés. Nem dicsekvésből mondom, de tangazdaságunknak még több vagon tavalyi takarmánya van, pedig már több állami gazdaságnak adtunk takarmányt. Mi tehát a teendő? Első és legfontosabb, hogy az elmúlt évek során visszaesett lucerna és lóheremag termesztést újra fellendítsük. A magyar lucer- namag és a többi hereféle egész Európában igen keresett, és jelentős mennyiséget exportáltunk belőle. A magyar lucerna értékét növelte a rendkívüli télállósága és szárazság- \ tűrése. Sajnos az utóbbi évek- j ben nemcsak kivitelről nem j beszélhettünk, de a hazai szükségleteket sem tudtuk fedezni. Ennek oka az elmúlt évek átlagosnál csapadékosabb időjárásában a magfogás bizonytalanságában és a magtermesztést megnehezítő különféle kártevők elszaporodásában ke- \ resendő. A bőséges csapadék hatására a második kaszálások nagy ttíkarmány menny iséget adtak. Így a magfogás bizonytalansága igen sok termelőt irányított a biztos út felé, a tdkarmánynyerés útjára. Tangazdaságunk azt a célt tűzte ki, hogy a saját szükségleten kívül nagymennyiségű aprómagot — különösen lucernát — ad át az államnak. Ezért már ebben az évben kimondottan magtermesztés céljára kapás lucernát vetettünk. Ugyanakkor a magtermesztésre alkalmas többi takarmányterületünkön is a második kaszálást részben magfogás céljára hagyjuk meg. Másik fontos tényező még a kártevők ellen való védekezés. A magfogást teljesen bizonytalanná teszi, ha idejében nem védekezünk a kártevők ellen. A védékezés ma már teljesen megoldottnak tekinthető, a Maninnger-féle védekezési módszer alkalmazásával. Nö- vényvédő állomásunk a szükséges permetező- és porozó- gépekkel magas hatóanyagtartalmú védekező anyagokkal rendelkezik és segít a gazdaságaiknak a védekezésben. Lucernásaink, lóheréseink első kaszálása már megtörtént és jóminőségű bőséges termést takarítunk be. De ne feledkezzünk meg az aranyat, a valutát jelentő magtermesztésről. Minden szocialista szektor az önellátáson kívül tekintse kötelességének a több aprómag- termesztést. mert ezzel mező- gazdaságunkat fejlesztjük. Hagyjuk meg minden ritka állású és lehetőleg gyommentes lucernát magtermesztésre. Védekezzünk a kártevők ellen, vegyük igénybe a szakintézmények, a tapasztalt szakemberek tanácsát és a mezőgazdaságnak a jelen időben kétségtelenül égető problémáját sikeresen oldjuk meg. Benedek József, a Szécsényi Tangazdaság igazgatója Szép eredménnyel zárult s munkavédelmi hónap Májusban munkavédelmi hónapot tartottak a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói. A balesetveszélyes munkahelyek felkutatására és a veszély megszüntetésére az üzemrészekben munkavédelmi brigád alakult és a gazdasági szerszámgyárban, valamint az acélöntődében verseny indult a művezetők között a balesetek csökkentéséért. Ennek eredményeként az elmúlt hónapban több mint negyven veszélyforrásra bukkantak a dolgozók, amelynek túlnyomó részét már néhány napon belül megszüntették. Ezenkívül még számos balesetelhárítási javaslat is érkezett az újítási irodára. A munkavédelmi hónap sikerének végeredményben az a fokmérője, hogy májusban több mint húsz százalékkal csökkent a balesetek száma az előző hónaphoz képest, Elkészült a Salgótarjáni Acélárugyár rekonstrukciós terve (Tudósítónktól) A felszabadulás előtt a német fasiszták a Salgótarjáni Acélárugyárat is kifosztották, gépeik túlnyomó részét nyugatra hurcolták. Már a fölszabadulás előtt sem volt az Acélárugyár modern, a kapitalista kizsákmányolok nem törődtek a géppark fejlesztésével, a munka megkönnyítésével. Az első' ötéves terv folyamán azonban történt több nagyobb korszerűsítés: a huzalmú üzembe többszörös húzógépek kerültek, gépesítették a hengerhuzal rakodóterét, villamos lágyítókemencét _ állítottak üzembe. Keményfém- húzó szerszámokat, új gyorsjáratú szerszámokat kísérleteztek ki. Üj, gyorsjáratú, termelékenyebb szögsajtoló gépet állítottak munkába. A hideghengermű új, korszerű gépeket és egészsorozat villamos lágyító kemencéket, gazdasági szerárugyár modern sajtológépet és nagyobb kapacitású kemencéket kapott. A vállalat többi üzemeiben is hajtottak végre modernizálásokat. A kazánház szénellátásának zavartalan biztosítása érdekében nagy befogadóképességű széntároló bunkert. szénszállító kötélpályát, víztároló medencéket építettek, stb. Az eddigi fejlesztés eredményeképpen a vállalat termelése az 1938-as évek termelésének háromszorosa. Ebből az a baj származott, hogy a fejlődéssel az üzemi és gyárterületi vasúthálózat és energiaszolgáltatás nem tartott lépést. Ennek következtében a vállalaton belül túlzsúfoltság, raktározási és belső anyagmozgatási nehézségek és energia hiány állott elő. A második ötéves terv megindulásakor a meglevő terveket már tíz éves távlatban továbbfejlesztették. A napokban a vállalat terveit a minisztériumi kollégium megvizsgálta és jóváhagyta. Az új rekonstrukciós tervben hatalmas mértékben fejlesztik a huzalművet, amelynek termelése tíz év alatt kétszeresére emelkedik. A terv szerint nagymennyiségű feszített betonacélhuzal gyártására rendezkedik be. Nagy befektetéssel egy új korszerű hideghengerművei építenek, amelynek fő profilja lesz a különleges sza’.agacél gyártása. A gazdasági szerárugyárnál a mezőgazdaság gépesítésének igényeit messzemenően figyelembe vették. A vasöntödét — a gazdaságosságot figyelembe véve — átépítik Ózdra. Átépítésre kerül és bővül a gyár út- és vasúthálózata, Az energia zavartalan biztosítása érdekében modernizálják az energiafejlesztő berendezéseket. Ennek során a kazánházban két új nagyteljesítményű kazántelepet létesítenek. Tovább fejlesztik a generátor berendezést is. Kátránykiválasz- tót létesítenek a kátrány gazdaságos ipari felhasználása érdekében. Átépítik és meghosz- szabbítják a salakkötélpályát. Ügyszintén átépítik a villamosenergia hálózatokat is. A rekonstrukció 10 éves távlati tervének megvalósítására 330 millió forintot irányoztak elő. Ebből a második ötéves terv során 190 millió forint nyer felhasználást. A gyár rekonstrukciójának fő célkitűzése, hogy korszerű technológiát, megjavított munkakörülményeket és újjáépített épületeket, a termelékenység emelését és az önköltség csökkentését valósítsák meg. Tekintettel az Acélárugyár sajátos viszonyaira, a műszaki szakembereket fűti a lelkesedés és a legmesszebbmenőkig maguk akarják elvégezni a távlati fejlesztési tervet és szeretnék, ha a gyár nagymértékben önerejéből hajtaná végre a rekonstrukciót. Az Acélárugyár vezetői kérték, hogy ezen elgondolásuk megvalósítását tegyék lehetővé. A tervszerű megelőző karbantartás kebelén belül egyedi gépgyártó üzemet létesítenek, amelynek hivatása lesz a rekonstrukciós gépi és egyéb berendezések önkezelésben való gyártása, A műszaki dolgozók tervét a minisztériumi kollégium mesz- szemenően helyeselte. Újra élüzem a Rövid- és Kötöttárugyár salgótarjáni fiókja Másodszor is élüzem lett a Rövid, és Kötöttárugyár salgótarjáni fiókja. Kedden a vállalat valamennyi dolgozója összejött, hogy megünnepeljék az örvendetes eseményt, A vállalat bankettet adott a feladatukat becsületesen teljesítő dolgozók tiszteletére, öten még külön pénzjutalomban is részesültek. Az eddigi eredmény arra serkenti a fiók dolgozóit, hogy az első negyedévhez hasonlóan, továbbra is kielégítsék a vásárlók igényeit, Nógrádmarcali jegyzetek: III. A JÖVŐ X „S a hozzáérts, dolgozó X nép okos gyülekezetében ♦ hányni-vetni meg száz bajunk.” X Még februárban történt, hogy a lközségi ta- t nács felkérte a tanácstagríkat: beszéljék meg ♦ kerületenként, mit javasolnak a lalkdk az idei t 'községfejlesztési tervhez. Az utak kérdése ál- X talános dolog ugyan. Mindenki tudja, hogy ♦ javítani kell. De hol kezdjék? Döntse el ma♦ ga a község. Nem sok idő múlt el ezután, hogy V. István Iákásán egyik este összejöttek az emberek. _ — Hozzuk rendbe a Petőfi utat — határoz- ; ták el — a kövek és a homdk szállítását mi, X fogatos gazdák vállaljuk. X Ahogy leereszkedett a téli alkonyat, a 60 X esztendős S. Józsi bácsi háza is megtelt embe- X rekkel. Itt meg arról beszélték, hogy meny- X nyit is vesződnek a gazdák a Szügyi út melletti köz'kúttal. Félreértés ne essék, nem a ; kúttál van baj. Köztudomású dolog, ha egy kutat használnak, körülötte bizony vizes lesz ; a terület. No már most ebből származik az a ; sak-sdk bosszúság. A Szügyi út talán ezen a ; részen a legkeskenyebb. így atkarva-a'karattan a kocsival valamennyi gazdánák le kell térnie az útról. A víz meg a sok kerékvágás % olyan sarat kever a poros, száraz földből, hogy X becsületére válik annák, aki aztán száraz ♦ lábbal megközelíti a. kutat. ♦ — Ki kell kövezni azt a területet. . — ♦ döntötték. « Javasolt a termelési bizottság is. Az elnök X V. István az egyik tanácsülésen így beszélt: | — Két szeleid rosta van a birtokunkban, de X majdnem használhatatlanök. Sürgősen meg 5 kell javítani. Azonkívül egy szarvasmarha ka♦ loda is szükséges az állatok körmözésére. ♦ A szeleid rosták még februárban elkészültek. De azóta működik már a kaloda is. ahol J. László kovács körmözi az állat ókat. Reggel 5 órától 6-ig „rendel". Máskor a beteg állatok lábuk miatt hetekig sántikáltak, most meg J. László egy-két nap alatt rendbehozza azt. Aztán, hogy valamennyi tanácstagnál megbeszélték a tennivalókat, a községi tanács ösz- szegezte a javaslatókat. Redbe kell hozni a Kinizsi utat. ahol ősszel és tavasszal olyan nagy a sár, hogy az újtelepiek meg sem tudják közelíteni a falut, csak a kertek alatt, vagy a nagy udvarókon keresztül. Helyre kell hozni a Petőfi utat is. A Rákóczi út mea mindkét oldalán járdát Heap. Egy alkalommal idegen jött a községbe. Ránézett a toronyórára és azt mondta: — Sók községben jártam, de az ilyen pontos toronyóra ritka. Kár, hogy nincs kivilágítva, mert télen hamar sötétedik, nem látja az ember .. -. Több se kellett a marcaliaknak. Feltámadt bennük a büszkeség, most kivilágítják az órát is. Aztán, hogy eljött a tavasz, megkezdődött az útépítés. A követ majd. hogy készen kapták. Ott hevert már évszázadók óta a Kisiícő bércen. Áztatta az eső, fújta a szél, sütötte a nap. Csak be kellett hordani. Neki is indultak a gazdák, hogy mindenki behozza a ráeső, két kocsi 1követ. Csak id. T. János, G. József és H. József nem akart kötélnek állni sehogy. Ugyancsak meglepődtek aztán, amikor a hangoshíradó azt adta tudtül a iközség lakosainak, hogy úgy .látszik. G. József, T. János és H. József még mindig nem szoktak meg Nóg- rádmarcalban, s nem érzik magúikénak a községet. Bizonyosan ezért maradták el a kőhordásról is. A következő nap délutánján aztán csak beállít a tanácsházára egy vékony, a munkában megizzadt parasztember, kezében ostort tartott. — Csák azért jöttem — mondotta —, hogy itt van az a két kocsi kő. — Az addig húzódo- zók egyike volt. De aztán hozta még a másik kettő is. Közel 50 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a nógrádmarcaliak ilyenformán. Megkezdték a Rákóczi út két oldalán a járda építését is. Itt is több mint 22 000 forint értékű társadalmi munkád vállalt a község. Ügy beszélték meg, hogy mindenki elvégzi saját háza előtt a földmunkát. V. István bácsi már a 68. esztendejét tapossa, de olyan szépen megcsinálta portája előtt az utat, hogy becsületére válna egy fiatalnak is. Hat napig dolgozott rajta az igaz. de nem is adná mostan semmiért. Mea aztán él benne az a tudat, hogy nem kell már a kertek alá menekülni a sár elől, hiszen cementlapókkal borított járdájuk lesz az út mindkét oldalán. Ennyit a község ez évi tervéről, melyet Nóg- rádmarcál lakói alkották, s ők is valósítanák meg, hiszen a tervek javarésze már befejezés előtt áll. De nem elégszenek meg ennyivel. Nagyobbat, sakkal nagyobbat ákarnak alkotni, hiszen van rá tehetségük. A távolabbi jövő ezer színékben, változatókban Txxmpázilk a marcaliak előtt. Jóval merészebbék, hát terveik is. Régebben nemcsak a községben, de a környéken sem hallották hírét az orvosnak. Meg aztán ha lett volna is, vajon melyik szegény ember gondolt volna arra, hogy beteg gyer- mékéhez hívja? Ki fizette volna ki? Most dr. H. Gyula érdemes orvos minden nap rendel. De persze ez nem elég. Dr. H. Gyula nemrégen mén gyalogszerrel járta a körzetéhez tartozó községeket. Most már arról beszélget a községbeliekkel, hogy milyen nagyszerű lenne egy tágas, modern egészségház. S a terv 1 tetszik a falunak. ] Aztán ott van az iskola is. Régebben a na-\ gyobbacéka gyerékék apjuknak segítettek aj földön, a kisebbeket meg libapásztornak fogták be. Iskolába csak az járt, ahol egy kicsit] jobban ment. Most meg olyan sok a gyerek, 1 hogy a felújított iskola kicsinek bizonyult. Két\ tanterem a kultúrházba szorult. Bővíteni kell < az iskolát. Ez a legfontosabb feladat. A jövő\ esztendőben már hozzá is kezdenek. Megöl-X dódik a lelkes nevelőgárda lákásproblémája is X ilymódon. Sőt, jut egy kis szoba az iskolában X a nevelöknék is. G. Istvánná, K. Ferencné, T. Istvánná meg j a többiek azért járnak a községi tanács nya- J kára, hogy mikor alkarnak már óvodát építeni. Sókkal nyugodtabban menne a munka, j ha a gyerékéket nem kellenp. magúkkal vinni< a mezőre, nem kellene örökké rajtuk tartani a\ szemet, vajon merre járnak? G. Istvánnénaik] mindjárt két óvodása is lenne. De az elnöknek még otthon sincs nyugta az asszonytól. — Mikor akarjátok már azt az óvodát? — érdeklődik. S az elnök nem bír tőle szabadulni. Méltán erőlködik az asszony. Két apró gyerek van otthon. Aztán meg ott van a Gudi árak, mely az új-telepnél teljesen elpocsolyásodott. A forrás vizét azonban meg lehetne menteni, s a falu szélén nagyszerű terület kívánkozik egy strandfürdő létesítésére. Ezt D.-né vetette fel az egyik tanácsülésen. S a gondolat azóta sem * hagyja nyugton őt. J Így tervezgetnék a nógrádmarcaliak, mintX sajátjukon, portájukon. S hogy valóra válik-e X mind e nagyszerű terv, mely egy felszabadult X nép derűlátását tükrözi? Ez főképpen a közsé- X gén múlik. A marcaliak napégette, kérges te- X nyerén. s jövőt formáló, nagyszerű akaratú-1 kon. Vincze Istvánná ♦
