Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-30 / 52. szám

a SZARAI) AÍM.ItAI) 1956. június 30. P%RT ÉS PÁRTÉPITÉS ★ A pártmunka és a gazdasági feladatok A z SZKP XX; kongre&z- szusa rámutatott; a párt- munka gyengesége volt, hogy a pártszervezetek elválasztották a politikai munkát, a gazdasá­gi munkától. Vagyis sok párt­szervezetben, pártbizottságon úgy gondolták, hogy a gazda­sági munka, csak a gazdasági vezető feladata. A XX. kong­resszus óta pártszervezeteink mind inkább igyekeznek a kongreszus szabta úton halad­ni. Több pártszervezet munká­jában tapasztalható igyekezet a politikai, gazdasági munka egybekapcsolására, vagy leg­alább is többet foglalkoznak az üzemi termeléssel, a műszaki intézkedésekkel, rámutatnak a műszaki hiányosságokra, ame­lyek a termelést gátolják. így van ez a kissterenyei bá­nyaüzem pártbizottságánál is, ahol Gyűr ki Béla, a pártbi­zottság titkára —, de a vezető­ség minden tagja — nagy gon­dot fordít a gazdasági munka ellenőrzésére, a terv teljesíté­sére. Ennek érdekében párt- bizottsági ülésen beszámoltat­ták az üzem főmérnökét a mű­száki intézkedési tervek végre- üiajtásáról. Megtárgyalták az első negyedévi termelés állását, ahol sok javaslat hangzott el a műszakiak felé. A második negyedévben napirendre tűz­ték és megvitatták a munka­verseny alakulását, a műsza­ki színvonal helyzetét. Ezek mellett napirendre tűzték a munkavédelem helyzetét, a kultúrmunkát. Ezzel a pártbizottság tájéko­zódásra tett szert, másrészt a gyakorlati munkában szerzett tapasztalatok felhasználásával nagymértékben segítette a mű­szaki vezetés munkáját. A pértbizottsági üléseken elhang­zottakat, az alapszervezetek értekezletein megvitatják, utá­na pártcsoport- és népnevelő- ertekezleten. így a pártszerve­zetek ellenőrző munkája kiszé­lesül és ezzel elérik, hogy a helyszínen tudnak segítséget adni a műszaki, termelési kér­dések megoldásához. Igen sok gondot fordít a pártbizottság a dolgozók javas­latára, bírálatára. Szem előtt tartva, hogy a termelésben részvevő dolgozók a kivitelezői minden műszaki intézkedés és elgondolásnak. Tehát ők azok, akik a gyakorlatból leginkább tudnak egészséges javaslatokat mondani, vagy a hiányossá­gokra leghamarabb reagálnak. Gyürki elvtárs igen gyakran jár a bányában és beszélget a dolgozókkal. így került felszín­re az is, a dolgozók javaslata alapján, hogy a lőszerraktár az alagútban van, a munkahelytől távol és így a csapatokból az egyik dolgozó, amikor a lősze­rért ment, több órás kiesés volt a termelőmunkából. Gyürki e'vtárs rögtön intézkedett és most már közelebb helyezték a raktárt, ezen keresztül nőtt a csapatok termelése, megszűnt a munkaórák kiesése. Gyürki elvtárs elmondja, hogy most már nem úgy, mint régen, min­den észlelt hibát az igazgató­nak, vagy a főmérnöknek je­lentenek, hanem mindjárt az illetékesnek, akire éppen az tartozik. így csökkentik a bü­rokráciát, az utalványozást, az A Nógrád megyei Építőipari Vállalat építésvezetőségein az elmúlt évben sok nehézséget szült az igazolatlan mulasztá­sok magas száma. A hibát elsősorban a válla­lat követte el, mert a vi­déki munkások felvételé­nél állandó munkához ra­gaszkodott. Viszont a dolgozók csak rövid időszakra jelentkeztek. Az idén már megváltoztatták ezt a helytelen módszert és a felvé­telnél a dolgozókkal közösen elkészített szerződésben hatá­rozták meg a munka időtarta­mát. A vállalatot így nem éri meglepetés, mert tudja, hogy meddig számíthat segédmunká­sára és még a munkaviszony megszüntetése előtt gondoskod­hat új munkaerőről. A dolgo­zók is betartják a közös meg­állapodást, mert a szerződés ügyek elhúzódását, és a hibák kijavítását azonnal megkezdik. De a pártbizottság nagy gondot ferdít arra, hogy a dolgozók jól ismerjék feladataikat és az üzem problémáit. Ezt a párt­csoportokon és népnevelőkön keresztül igyekezzenek megva­lósítani. 'T’ehát vannak kezdeti ered- 1 menyek pártszervezete­inknél, a politikai, gazdasági munka összekapcsolása terén. De ezek az eredmények még közel sem 'kielégítőek. Párt- szervezeteinknek az eddigiek­nél sokkal jobban be kell kap­csolóén iok az üzem gazdasági életébe a gazdasági vezetésbe, az eddigieknél sokkal több se­gítséget kell adni a gazdasági vezetők munkájához. Ehhez az szükséges, hogy jól ismerjék az üzem gazdasági életét, problé­máját. Pártbizottságaink töre­kedjenek arra, hogy az alap­szervezetek mind jobban for- dítsáik figyelmüket a termelés, a tervteljesítés felé. Csak így lesz valóban eredményes, a ne­velés terén végzett munkájuk. lejártával akadály nélkül visz- szatérhetnek földjükre, hogy gazdaságukban elvégezzék az időszerű mezőgazdasági mun­kákat. Ennek a módszernek az eredménye, hogy a vállalat épí­tésvezetőségein az idén csak­nem 40 százalékkal volt keve­sebb az igazolatlan mulasztás, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A legnagyobb ered­ményt májusban érték el, ami­kor ez az arányszám a nyolc­van százalékot is meghaladta. Az igazolatlan mulasztások csökkenése 1616 termelés­sel eltöltött munkaórát je­lentett a vállalatnak, amely így három kétszobás la­kással többet épített. Ez is je­lentősen hozzájárult ahhoz. hogy a dolgozók már csaknem másfél hétt^J előbb befejezték első félévi tervüket. | i Negyven százalékkal csökkent az igazolatlan mulasztók száma az építőiparban Használt a bírálat A növény ápolási és takar­mánybetakarítási munkálatok befejezés felé közelednek a berkenyéi Petőfi Tsz-ben. Eb­ből a munkából egy pár kivé­telével jól kivették részüket a tsz-tagok családjai is. Több, mint 30 családtag dolgozik a tsz-ben. A növényápolás kez­detén a Szabad Nógrádiak írt levélben megbíráltuk Cseri László és Pál József tsz-tago- kat azért, mert családtagjaik a legnagyobb munka idején sem segítenek a tsz-nek. Most azon­ban meg kell dicsérnünk őket, mivel a bírálatot úgy fogadták, hogy ezzel példát mutatnak minden dolgozónak. A lapban megjelent bírálat után még az­nap bejöttek a tsz-irodára és munkát követeltek, azóta is úgy dolgoznak, hogy öröm néz­ni. Jó lenne, ha követnék a példájukat Bujdosó Istvánnak, Virág Bélának, sőt a tsz párt- . titkárának, Ballók elvtársnak a hozzátartozói is, akiknek a háztáji földjei mind nagyon szépen megvannak művelve, de a közösben egy kapavágást sem tettek. Virág elvtársnőnek pedig a férje — aki vasutas — a szabadság idejét arra akarja felhasználni, hogy a Borosberé- nyi Állami Gazdaságba megy el csépelni, holott az aratási, behordási és cséplési munkák­nál nagyon nagy szüksége len­ne a tsz-nek is a családtagok munkájára. Felmértük, meny­nyi munkaerő szükséges munkák elvégzéséhez, anélkül, hogy közben más munkát el­hanyagolnának, mert például a lóhere második kaszálása ép­pen az aratás idejére esik és azt is idejében el kell végez­ni. A felmérés eredményekép­pen megállapítottuk, hogy ha minden tsz-tag hozzátartozója legalább ezalatt a 2—3 hét alatt segítene a közösben, ak­kor a cséplést is könnyen el­végezhetnék maguk. Helyes lenne, ha követnék a Levél a szerkesztőséghez — nógrádi Béke Tsz tagságának és hozzátartozóiknak a példá­ját, ahol a különböző üzemek­ben dolgozó hozzátartozók is elmentek a tsz közgyűlésére és fölajánlották, hogy a szabad­ságidejük egy részét arra for­dítják, hogy a tsz-nek segítse­nek a cséplésben. Berkenyén is saját érdekük lenne a tagok­nak, hogy így oldják meg, mert ez körülbelül 30 000 fo­rinttal növelné a jövedelmü­ket. Emmer Ferenc, körzeti agronómus ———^+*****^^0 Július 15-ig lehet jelentkezni a mezőtúri Mezőgazdasági Technikumba A Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum gépészeti tagozatán levelező oktatás indul. A tanulmányi Idő 4 év. Min­den évben kötelező félévi és évvégi vizsgát tesznek a hall­gatók, s 4 év sikeres befejezése után technikumi oklevelet kap­nak, mely egyetemi és főiskolai továbbtanulásra is Jogosít. Az új tanévre Jelentkezhetnek: a megyei, Járási pártbizottságok, a közigazgatási, az állami gaz­daságok, mezőgazdasáqi gép­állomások, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági qépjavitó vállala­tok és egyéb állami vállalatok, üzemek és intézmények mind­azon dolgozói (férfiak és nők egyaránt), akiknek munkakörük ellátásához középfokú mezőgaz­dasági gépészeti képesítésre van szükségük és az általános iskola Vili. osztályát, illetve az ezzel egyenértékű régi típusú közép­iskola (polgári, gimnázium stb.) 4 osztályát sikerrel elvégezték. A régi típusú középiskola 4. osz­tályánál magasabb osztályt vég­zettek, de érettségit nem tettek különbözeti vizsgával, a II. osz­tályba kérhetik felvételüket. Az érettségizettek csak egészen ki­vételesen Indokolt esetben vehe­tők fel különbözeti vizsga letétele után a II. osztályba. Az iskolai előképzettség mel­lett igazolni kell a 2 évi szakmai gyako-latot. Felvehetők azok a dolgozók, akik a 20. életévüket betöltötték (nők 19) és 40. élet­évüket még nem haladták meg. A 20—25 év közötti férfiak csak abban az esetben nyernek fel­vételt, ha tényleges katonai szolgálatuknak eleget tettek, vagy ha katonai szolgálatra való alkalmatlanságukat igazolják. Jelentkezési határidő: július 15. A jelentkezés az Iskola ál­tal rendszeresített .Jelentkezési lap”-on történik, melyet pontosan kitöltve és aláírásokkal ellátva legkésőbb július 15-ig az iskola iqazqatóságának kell megküldeni. Jelentkezési lapok beszerezhetők a megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályainál, de az iskola igazgatósága is készséggel küld minden igénylőnek. A Jelentkezési laphoz mellé­kelni kell; születési anyakönyvi kivonatot, az utolsó (legmaga­sabb) iskolai bizonyítványt, 2 évi szakmai qyakorlat iqazolását, rövid önéletrajzot és a munka­hely vezetőjének Javaslatát. A Jelentkezőket elbírálás után felvételi vizsgára hívjuk be. Fel­vételi vizsgára csak az a Jelent­kező hívható be, aki a felvételi feltételeknek megfelel és a fel­vételi okmányait hiánytalanul be­küldte. A felvételi vizsga írás­beli és szóbeli részből áll. Meny- nyiséq tanból szóbeli, magyar nyelv és irodalomból írásbeli és szóbeli vizsqát tesznek a Jelent­kezők. A felvételi vizsga pontos idejét a technikum igazgatósága előre közli a Jelentkezőkkel. A felvételi vizsga anyagát és a vizsgakérdéseket, elbírálás után a felvételi feltételeknek megfe­lelt Jelentkezőknek az iskola megküldi. Azok a Jelentkezők, akik a fel­vételi vizsgára behívót nem kap­nak, vagy a felvételi vizsgán a követelményeknek nem felelnek meg a levelező oktatásban nem vehetnek részt. Mezőgazdasági Technikum Mezőtúr. Tudósitóink jelentik : Aratunk ság őszi árpa tábláin is. Két Pénzjutalmat kapnak a legjobb traktorosok A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság értékelte megyénk gépállomásainak nyári verse­nyét. A versenyben az Erdő­kürti Gépállomás halad az élen. A második helyezettet, a Kisterenyei Gépállomást 5 pont választja el a kürtiektől. Érsekvadkert a harmadik, Bércéi a negyedik. Ezután holt­versenyben az 5—6. helyen a karancskeszi és tolmácsi gép­állomás halad. A pásztóiak és a szécsényiek is holtversenyben vannak a 7—8. helyen egy­aránt 31—31 ponttal. A mezőgazdasági igazgatóság az aratásban, cséplésben és tarlóhántásban legjobb ered­ményt elérő traktorosoknak pénzjutalmat tűzött ki. 900 fo­rintot kap a megye legjobb kombájnvezetője és segédveze­tője. Azt a kombájnost, és se­gédvezetőjét. aki a második helyezést éri el, 700 forinttal jutalmazzák. Érdemes ver­sengeni az aratógépkezelőknek is. 500 forint jutalomban része­sül annak az aratógépnek a kezelője és segédvezetője, aki az első, míg 400 forintba, aki a második helyezést éri eL Az a cséplőgép felelősvezető, ame­lyiknek gépe a legtöbb gabo­nát csépeli, 450 forintot kap. A második helyezésért 350 fo­rint jár. A tarlóhántásban leg­szebb eredményt elérő trakto­ros 300 forintot kap. A másod­vetési terv teljesítésében nagy szerepük van a gépállomások kihelyezett mezőgazdászainak. Az a mezőgazdász, akinek kör­zetében a legtöbb másodvetést végzik, 400 forint jutalomban részesül. Honvédeink a hulladékvas-gyűjtés sikeréért A Nógrádi Szénbányászati Trösztnek 95 vagon az 1956. évi hulladékvasbeadási elő­irányzata, s ennek a begyűjté­sére minden lehetőség meg is volna, csak egyes bányaüze­mek gyűjtőhelyei tehergépko­csival nem közelíthetők meg. A trösztnél dolgozó bányász katonai alakulat tagjai Varga tiszt elvtárssal az élükön vál­lalták, hogy hat bányaüzem: Szorospatak, Nagybátony, Tiri- bes, Kányás, Mizserfa és Kis- terenye területén a gyűjtés mellett az elszállítóhelyre hordják a vashulladékot. A szorgos vasgyűjtő-brigád munkáját siker koronázta; 10 vagon ócskavasat gyűjtöttek össze olyan helyeken, ahonnan az tehergépkocsival elszállítha­tó. A vasgyűjtésben különösen kitűntek Lakatos András, Vas­tag József, Szabó László, Kmety Károly, Fölföldi And­rás, és Egyed József honvédek. Verseny a szemvesiteség csökkentéséért Alig végeztek a bíborhere betakarításával az érsekvadker­ti Dimitrov Tsz tagjai — hoz­zálátták az őszi árpa aratásá­hoz. Jól halad a munka, mert Érsekvadkerten bevonták a családtagokat is. Egész versengés alakult ki a fiata­labbak és idősebbek között. A díszesek kedden összejöttek és elhatározták, hogy versenyre szólítják a balassagyarmati já­rás valamennyi termelőszövet­kezetének fiatalját. A vetélke­dést annak a szövetkezetnek a fiataljai nyerik, amelyikben a legkevesebb szemvesztességgel takarítják be a gabonát. Egyébként a vadkertiek őszi árpája nagyszerű termést ígér. A tagok úgy számítják, hogy holdja megadja a 17 mázsát. Két kombájn dolgozik Magyarnámlorban Zúgnak már a kombájnok a Magyarnándori Állami Gazda­kombájn segíti a nandoriak munkáját. Az egyiknek Bur­gundi József, a másiknak Einetter Lajos ül a „nyergé­ben“. 210 holdról kell az ár­pát betakarítaniok. Szaporán haladnak, úgy számítják, 3—4 nap múlva végeznek ezzel a munkával. Aztán következhet a búza. A pásztói járásban is megérett ai őszi árpa Munkában vannak már a kaszák, az aratógépek és a kombájnok a pásztói járásban is. Elsőnek a palotási Május 1 Tsz-ben kezdte meg a mun­kát két aratógép. Csütörtökön melléjük „társult" egy kom­bájn is. Az erdőtarcsai Szabad­ság Tsz munkáját ugyancsak kombájn könnyíti. Hír érkezett Pásztóról és Szirákról is. Mindkét község dolgozó parasztjai kaszát fog­tak már, megkezdték az őszi árpa aratását. A kutyaugatás... az égig hallatszik írta: M. Sztyepanov Szenzáció! A bűvöshangú, utolérhetetlen és minden képzele­tet felülmúlóan népszerű Bing Crosby ragyogó pályafutása leál­dozott! A híres ameri­kai dalkirály is megízlelte végre a vereség keserű izét. Bing Crosby bukásának törté­netében az a leg­érdekesebb, hogy saját fegyverével győzték le: a lá­gyan sikló szá­nokról, csilinge­lő csengőkről, a fehér karácsonyi éjszakákról szóló kis dallal. Bing Crosby minden kará­csony estén ha­talmas sikerrel adta elő ezt az énekszámot. A vi­dám csengők hangjának után­zásában nem akadt verseny­társa. Hangleme­zeit nemcsak Amerikában, ha­nem Európában is pillanatok alatt szétkapkodták hódolói. Az elmúlt ka­rácsony azonban Bing Crosby pá­lyafutásának al­konya volt. Kará­csony fehér éj­szakáján olyan versenytársa szü­letett, amilyenről nem is álmodott. Az igazság ked­véért meg kell jegyeznünk, hogy a csata egyenlőt­len volt. Crosby- nak egész kvin­tettel kellett meg­küzdenie. Igen, egy öttagú ének­kar győzte le Crosbyt: Cézár, King, Perl Passy és Dolly. Kedves olva­sók, ne erőltessék az emlékezetüket, ne lapozzanak a zenei enciklopé­diában: úgyis hiába. Az együt­tes tagjai ugyanis nem énekesek, hanem ... ku­tyák. Cézár és King juhászku­tya, Perl és Pas­sy terrier, Dolly pedig pudli. A szenzáció egy­re nőtt. A köz­mondás azt tart­ja, hogy: „A ku­tyaugatás nem hallatszik az égig”. Ez a mon­dás azonban a ku­tyakórusra nem vonatkozik. A kutyaugatás, morgás és szűkö- lás az éterben szárnyal Ameri­ka felett. A hang- lemezgyárak, a kvintett felfede­zői sem maradlak el a rádiótársasá­gok mögött. Az RKA-Victor cég adatai szerint né­hány hét alatt félmilliónál is több „ugató­hanglemez“ kelt el Amerikában. A szenzáció az európai száraz­földre is átcsa­pott. Az angol és nyugatnémet gyá­rakban egymás­után készültek az „ugató-lemezek", sőt egyes cégek tovább is men­tek: macskaszó­lót iktattak a kutyakórus „Fald a kiflit...“ című népszerű dalába. A kutyák — ab­bahagyván a nó- tázást, illetve ugatást — dühös csaholással feje­zik ki tiltakozásu­kat ősi ellensé­gük, a macska­család képviselő­jének beavatko• zása ellen. Igaz lenne ez? — kérdezi a meg­döbbent olvasó. Igen, a feni le­írt eset szószerint igaz, nincs benne semmi nagyítás. A kutyakórus nyilvánvalóan a nyugati modern zene „fejlődésé­nek” legújabb ál­lomása. Javaslat Salgótarján tisztaságára Sok szó esett már arról, hegy Salgótarján nem mond­ható éppen tiszta városnak. Az itt megfordult idegenek egybehangzóan arról beszél­nek. hogy városunk utcái, te­rei országos viszonylatban is szinte példa nélkül szennyesek, porosak. Ez pedig közegészség- ügyi szempontból is igen ká­ros. Mi okozza ezt és hogyan lehet segíteni? Szűk utcáinkon óriási a jár­műforgalom. A gépkocsik szü­net nélkül kormozzák a leve­gőt, verik fel az utca porát. Az állandó építkezések szinte el­kerülhetetlenül a tisztaság ke­rékkötői. A homok, tégla és egyéb porló építési anyagok szóródása az utcák elporosodá- sával iár. Ehhez járul hogy a szűk völgyben épült város ten­gelyében vezet a vasút és a mozdonyok kéményei éjjel­nappal ontják a füstöt, szórják a szikrát. Ugyanezt teszik a la­kóházak, gyárak kéményei is. Csak akkor látjuk, milyen füst és porfelhő fekszik a városon, mennyire szennyezett levegőt szívunk, ha felmegyünk a kör­nyező hegyekre. Radikálisan nehéz segíteni ezeken a bajokon, legfeljebb enyhíteni lehet őket. Ehhez Í azonban az szükséges, hogy a Köztisztasági Vállalat az eddi­ginél sokkal gondosabb mun- ! kát végezzen, a lakosság pedig • segítse ezt a munkát azzal, hogy óvja az utcák tisztaságát. Bizonyára sokan olvasták a Szabad Népben, hogy az angol turista diákoknak az volt a vé­leményük, hogy Budapest lakói nem törődnek eléggé szép vá­rosuk tisztaságával. Képzeljük el, mi lenne a véleményük Sal­gótarján lakóiról, ha látnák, hogy az utcák tele vannak sze­méttel. a szemétgyűjtők pedig üresek. Április az egész or­szágban „Tisztasági hónap“ je­gyében múlt el. Salgótarjánban ez sem jelentett különösebb változást, itt nemigen vettük észre, hogy tisztasági verseny van. A város nagyarányú fejlődés előtt áll. Szükség van korszerű eszkö­zökre, gépekre, a munkáslét­szám emelésére. Feltétlenül biztosítani kellene az utcák mindennapi söprését, öntözé­sét, a szemét és hamu napon­kénti elfuvarozását. A város tisztaságával és szépségével kapcsolatos teendő a házak ta­tarozása. az utcák fásítása is. E tekintetben van ugyan némi javulás, de nem kielégítő. A sokat hangoztatott anyaghiány bizonyos mértékben tényleg fennáll, mégis azt látjuk, hogy lelkiismeretes törődéssel, kis utánjárással megszerezhető a szükséges anyag. A közületi, állami épületek karbantartá­sára a második ötéves terv jelentős összeget biztosít és segítséget kapnak a magánházak lakói is a szüksé­ges renoválás elvégzésére. Az utcák fásítása, a városi tanács dicséretére múlt év őszén és ez év tavaszán meg­történt. A város lakóinak pe­dig minden kínálkozó alka­lommal magyarázzuk meg* hogy a város szépítése, tisztán­tartása saját érdekük, meggyő­ző érvekkel figyelmeztessük a szemetelőket, kártevőket. Ne tűrjük el szótlanul, ha azt lát­juk, hogy a gyerekek kitörde- lik a fiatal facsemetéket, ki­húzzák a gyenge kis bokro­kat, virágokat. A tisztaság megóvása érde­kében sokat tehetnek a taní­tók, tanárok is. Az iskolás gyer­mekekre igen sok a panasz* Szétdobálják a szemetet, a ház­falakat szöggel karcolják, szí­nes ceruzákkal firkálják tele, kitördelik a beültetett szegély­fákat. Az iskolákban a nevelők gyakran beszélgessenek erről, ne csak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel is. Javasolom, hogy a Filmgyártó Vállalat ké­szítsen nevelőhatású kisfilme- ket a gyerekeknek. Ha mind­annyian összefogunk és nem­csak beszélünk, de cselekszünk is, akkor előbb-utóbb elérjük célunkat; egy tiszta, szép és vonzó Salgótarjánt. Horváth Tóbiás Salgótarján

Next

/
Thumbnails
Contents