Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-23 / 50. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!

Szabad

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA

XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM.

ÁRA: 50 FILLÉR

1956. JÜNIUS 23.

cAmtái dúlt laloauikbaiL

MH tapasztaláak gépállomásainkon a szemlebizottságok ?

(Tudósítón któl.)

L edden fejeződtek be me- ^ gyénk gépállomásain a nyári gépjavítási szemlék. A bizottságok úgyszólván valamennyi gépállomáson találtak súlyos — elsősorban gondatlanságból adódó — hiányosságokat. Számos — az aratásban, a cséplésben és a behor- dásban résztvevő — gépen akadt műszaki hiba.

Különösen az aratógépek javítását hanyagolták el gépállomásaink. A bizottságok 14 aratógépét nem vehettek ót. A pásztóiak két gépén például a ponyvák voltak szakadozottak, . egy gépen , pedig komoly műszaki hibát találtak. Érsek- vadkerten : két, Tolmácson ugyancsak két gép nem volt átvehető. A szécsényi és ka- ráncskeszi gépállomásokon pótszemlét kellett tartani, Amelett, hogy gépállomásaink egyes gépeket rosszul javítottak ki, még egyéb hibák is előfordultak. Számos helyen nincsenek feltöltve a mentődobozok. Hiányoznak a szal- mahordórudak. ivókannák, nincs munkaruha az etetők részére, nincsenek védőszemüvegek. Általánosságban jellemző az is, hogy az üzemanyag tároló terek sincsenek feltöltve. A pásztói gépállomás 200 hordója közül például a szemle napjáig mindössze 68 volt telt. A berceíi gépállomáson is akadnak hasonló hibák. Nem dicsérendő az sem, hogy gépállomásaink zöme nem gondoskodott arról, hogy megszervezze a cséplőmunkacsapatokat. Rendkívül fontos, hogy a munkacsapatókkal mielőbb megkössék a szerződéseket;

~|7;gy hét múlva kifutunk a júniusból. Nincs egyetlen halogatnivaló perce gépállomásainknak, hogy a szem- lebizóttságok által felfedett — sok esetben igen súlyos — hibákat a legsürgősebben felszámolják. Arra kell gondolni, hogy feladataink ez évben megsokszorozódtak. 4700 holdat kell aratógéppel aratni. Nem kétséges, hogy ezt a munkát csak jól kijavított gépekkel végezhetjük sikeresen.

A GABONA VÉDELMÉBEN

Aratásra készülnek az érsekvadkerti tűzoltótestület tagjai is. Vasárnaponként Lőrincz József tűzoltóparancsnok vezetésével a gyakorlati foglalkozásokért a testület minden tagja részt vesz. Itt sajátítják el a fecskendő és egyéb tűzoltófelszerelés kezelésit.

A községi tanács végrehajtó bizottsága az aratás alatti fokozott tűzvédelem érdekében úgy határozott, hogy a községben a lófogattal rendelkező gazdák az aratás megkezdésétől a cséplés befejezéséig naponta készenléti szolgálatot tartanak. Már elkészült a névsor, hogy melyik gazda mikor áll készenlétben fogatával. Ezenkívül a község két legmagasabb pontján tűzfigyelő- szolgálátot rendszeresítenek, ahova főleg asszonyokat és dolgozni nem bíró embereket állítanak. A közel 10 000 holdas határt felosztották dűlőként és egyes dűlőkre a tűzoltókból felelőst állítottak, akik az esetleges tűz esetén mozgósítják a községet.

Nem feledkeztek meg a szérűhelyek védelméről sem. A nyolc.közös szérűre egy-egy gazdát jelöltek ki, akik ügyelnek a legfontosabb tűzrendészet! szabályok betartására.

Déli beszélgetés

(Patak, június 20.)

Dél van. Ebédelnek a pataki Zsdá- nov Tsz tagjai. A tsz udvarán egya búza aratására. Ha az idő megengedi, ahol csak lehet géppel aratunk. Gondoskodtunk a

más mellett állnak gabona szárításáról a szekerek. Csak is. Az egyik pajtában ponyvákat terítünk le és ott foretetni jöttek haza.

A kocsiktól távolabb Rácz András ,. , _

tsz-taggal beszélge- gatJuk- SZantjUk 3

tünk.

— Már hat éve vagyok tsz-tag, de nem emlékszem,

hogy a növényápolással valamikor

gabonát.

— Sokat segít-e a gépállomás?

— Segíteni segít, csak nem mindig. A szántást, a kuilyen jól álltunk korica négyzetes

volna. A 19 hold vetését idejében elkukoricánkat már háromszor megkavégezte, de most a rét kaszálásánál

páltuk, a burgo- már csak ígérget, nyát pedig kétszer Több mint 170 mákapáltuk, egyszer töltögettük. Minden kapásunk teljesen gyommentes, tiszta és jó termést ígér.

—• Hogyan készülnek az aratásra?

— Az

nagyrészét bájnnal géppel

Szerződést kötőt- jött a gép. tünk a gépállomás- kénytelenek sál, az őszi árpa és

zsa lóherénket már régen kazalba raktuk és hozzá akartunk kezdeni a rét kaszálásához. Mivel kevesen vagyunk, kértük a gépállomást. hogy segítsen, aratás Meg is ígérték; kom- Több mint egy he- és arató- te várjuk, de még végezzük, a mai napig sem

így

vagyunk lókaszával

és kézikaszával vágni. Ha a gépállomás idejében elvégzi a kaszálást, akkor már most kazalban volna a széna. így pedig iparkodnunk kell, hogy aratásig kazalba kerüljön, mert bizony a kombájn mellett nekünk is lesz bőven munkánk. A gabona beszállítása, a szalma lehordása, a dűlt gabona levágása. S mindezt csak akkor tudjuk elvégezni, ha az aratás megkezdéséig minden más munkát, a szénabetakarítást, a kapálást befejezzük és minden erőt az aratásra fordítunk.

Vége az ebédidő nek. Egymás után jönnek a tsz-tagok, újra élesítik a kaszákat. s folytatják az ipolymenti rét kaszálását. Minden időt kihasználnak, hogy még az aratás előtt ez is kazalba kerüljön.

Megyei tanácsülést tartottak az elmúlt hét péntekén Salgótarjánban. Az ülésen Kerner Lajos elnökhelyettes tartott beszámolót, a nyári mezőgazdasági munkákra, valamint a gabonabegyűjtésre való felkészülésről. Beszámolóját számos hozzászólás követte.

Nincs ok az elbizakodottságra

Az alábbiakban Hugyecz Ferenc megyei tanácstag hozzászólásából közlünk részleteket:

1— Nagy feladat előtt áll most az egész ország, közte megyénk dolgozó parasztsága is. A gabonabetakarítást kell sikeresen megoldanunk. Ebben a munkában nekünk tanácstagoknak is nagy szerepünk van. Nemcsak példát kell mutatni, hanem szervező, irányító munkát is kell végezni. Én feltétlen szükségesnek tartom, hogy a tanácstagok választó- kerületeikben ismertessék a , kollektív behordás előnyét. Az » igával rendelkezők adjanak | segítséget azoknak, akik nem ♦ rendelkeznek fogattal. Nálunk t Szurdokpüspökiben ez évről; évre így történik. Fontos az is, | hogy az állam iránti kötele-♦ zettségünknek a cséplőgéptől t tegyünk eleget. Ennek óriási I jelentőségéről is beszélni kell| és nem szabad megfeledkezni» egyetlen egy tanácstagnak sem | a példamutatásról.

— Az elmúlt esztendőben sok J panasz esett a gabona nedves-1 ségére. A begyűjtőhelyen ? számos gazdától éppen ezért» nem vették át. Az időjárás» most is esősnek ígérkezik. Nagy gondot kell tehát fordítani a kazlak kezelésére. Ne- ♦ kém az a véleményem, hogy ♦ nagymértékben csökkenthet-1 jük a nedves gabona mennyi-1 »égét, ha módot adunk arra, ♦ hogy előbb azok a gazdák ke- j rüljenek sorra a cséplésnél,; akiknek kevesebb a gatooná-| juk, kisebb kazallal rendelkez- | nek. 1

Több mint ezer hold kalászos aratását kell elvégezni a Bor- sosberényi Állami Gazdaságban. A hatalmas terület sole gépet, muntkaerőt kíván, és csak ezek jó megszervezésével lelhet időben a legkisebb szem- veszteséggel elvégezni az aratást.

A gazdaság két kombájnnal és két kévekötő-aratógéppel rendelkezik és Bota főagronó- mus szerint ezek a gépek végzik az aratás nagy részét. A kombájnoknak például 680 holdon kell elvégezni az aratást, és amit csak lehet, géppel aratnak. Igen ám. de mi lesz akkor, ha az időjárás közbeszól — amint már közbe is szóit, mert 24 hold őszi árpát össze- kuszáit — és kézzel kell aratni? Ehhez munkaerő kell. A gazdaság vezetősége közel 150

el, ® a növényápolásban dolgoznak. Alihoz, hogy a 245 hold kukorica, a 100 hold cükor- és takarmányrépa jó termést adjon, ezeknek továbbra is a növény- ápolást kell végezni. Be kell fejezni a széna-betakarítást is. A pillangósok már kazalban vannak, de hátra van még a 130 hold rét gyűjtése. Ide is ember kell. Vagy ez, vagy az. A kettőt egyszerre nem lelhet végezni.

A gazdaság igazgatója és főagronómusa tegyen pontot az aratásra való felkészülésre. Vegyenek számításba mindent, készítsenek megfelelő iráinyter- vet, határozzák meg, melyik gép, hol dolgozik és ha a. gabona olyan lesz, hogy géppel nem lehet aratni, ott biztosítsák a kellő munkaerőt. Csak

idényszaki munkást szerződte- I így lehet idejében minden tett, akik közül 120-an jöttek | dón elvégezni az arat

!

A családtagok is ott lesznek az aratásnál a varsányi Dózsában

Már négyszer kapálták meg a kukoricát és a cukorrépát a varsányi Dózsa Tsz tagjai. A napokban fejezték be a szénabetakarítást is. Közel 600 mázsa van már kazalban. Iparkodtak a munkával, mert a

jövő héten megkezdik az őszi árpa aratását.

Az aratást 90 százalékban géppel végzik. Bárány István a tsz traktorosa mindent meg tesz azért, hogy minél nagyobb területen arasson géppel. De nem lesz baj ott sem, ahol

kézzel kell aratni. A tsz tag- * jai és a családtagok — az ál- 5 lattenyésztési dolgozókat ki- j véve — ott lesznek az aratás-§ nál és cséplésnél. Arra tőre-1 kednek, hogy szemveszteség | nélkül, idejében befejezzék azl aratást és a cséplést. j

TANÁCSÜLÉSEN ŐRHALOMBAN

Napsugaras, kalásztérlelő napok vannak, a gabonatáblák zöld színét sárga váltja fel, a dolgozó parasztság előtt a kenyérgabona betakarítása, az erre való felkézsül-és áll. Nemcsak a dolgozó parasztság tekint az aratás elé, hanem az egész ország. Egész évi kenyerünkről van szó.

Vasárnap van, mégis köznapi élénkség fogad az őrhalmi tanácsházán. Az elnöki szobában Magyar Mihály elnök és, Zborai Kázmér titkár elvtársak beszélgetnek. Tizenegy órakor tanácsülés lesz. Az első napirendi pont az aratás, behordás, cséplés előkészítése.

— Nemcsak a tanácstagokat hívtuk meg, hanem pár dolgozó parasztot is a tanácstagokon kívül. Hátha éppen tőlük hangzik el valami okos javaslat — mondja Magyar elvtárs.

Gyülekeznek az emberek. A tanácstagok is, a vendégek is. A meghívóról tudják, hogy miről lesz szó. Csendesen erről beszélgetnek.

— Jó lesz, ha idejében felkészülünk az aratásra és megbeszélünk mindent. Maholnap itt az aratás — mondják itt is, ott is a csoportosulok.

Az elnöktől azt hallottam, hogy az őszi árpa aratását 25-e körül meg lehet kezdeni. Így vélik a gazdák is. Nincs tehát veszteni való idő.

Kezdődik

a tanácsülés. Az első napirendi pont előadója Bállá István elvtárs, termelési felelős. Előadása a végrehajtó bizottság elgondolását, gondoskodását tükrözi. Megfelelő szérűk kijelölése, cséplőgépek biztosítása, a behordás csapatosan való végzése. Látszik, hogy a végrehajtó bizottság komoly munkát végez, alaposan fel akar készülni az aratásra.

Az előadó befejezi a beszédet, az elnök felteszi a megszokott kérdést:

— Van-e valakinek hozzátenni valója, javaslata? Mondják el elvtársak.

Csend van. Talán egy kicsit hosszabb ideig, mint ahogyan az ilyen kérdés után szokott, de aztán feláll Varga elvtárs és beszélni kezd:

— Sokszor mondják most nekünk, hogy szem vesztesé g nélkül takarítsuk be a gabonát. A mi munkánkkal nem lesz baj, az biztos, csak a csépléssel ne legyen baj..;

Es jŐll 3 jOgOS bírálat, A múlt évben, amint ők mondják, rohammunkában ment a cséplés. A cséplőgép munkásai nem gondoltak másra, csak a normának mindenáron való teljesítésére. Tömték a gépet, a dob nem tudta meg- I emészteni, a szalma tele maradt búzával.

MEGJEfiY/

*

rozzsal, árpával. Felbecsülhetetlen szemvesz-1 teség volt így. |

— A tyúkoknak egész télen lagzi volt at

szalmában — mondják. |

Másra is megtanította az őrhalmiakat az» előző év. |

Hegedűs elvtárs veti fel a problémát, dej sokan hozzászólnak. |

— Tavaly az volt a helyzet, hogy eső, hir-1 télén zápor esetén a dobra került ugyan ponyva, a megkezdett kazalra azonban, nem, úgyhogy az minden esetben beázott. Kialakul a javaslat:

Megfelelő ponyvát kell szerezni, hogy eső esetén ne csak a már megbontott, hanem a soron következő kazlakat is szárazon tudják tartani, ne legyen fennakadás a cséplésben.

Varga elvtárs felszólalására is javaslat készül: szervezzenek bizottságot a cséplési munkák minőségi ellenőrzésére.

Egymást érik 3 hozzsszólások. Minden mondatból egy cél csendül ki: jó munka, gyors munka, szemveszteség nélküli betakarítás.

Aztán megszületik az első határozati javas- ♦ lat: J

..Javasoljuk, hogy az aratási, cséplési mun-1 kák sikeres befejezése érdekében minden 3 rendelkezésre álló időt a lehető legjobban | használjunk ki..; A behordást csapatosan, a | rokonokkal összefogva fogjuk elvégezni... S Az elcsépelt gabonát a cséplőgéptől egynesen | a begyűjtő helyre visszük és mi, tanácstagoki a többi dolgozónak ebben példát fogunk mu-| tatni. öttagú bizottságot állítunk fel a csép-| lési munkák megszervezésére és minőségének J ellenőrzésére.” 2

A tanácskozás természetesen ezen is túl-j megy. Megbeszélik és elhatározzák, hogy aj vasút melletti búzaföldekről kezdik a hordást, t mert jtt nagyobb a tűzveszély. A tűzrendé-1 szeti szabályokat is pontosan ismertetik, meg-J magyarázzák mindenkinek. |

Egyéb intézkedések is születnek. Szabályoz-2 zák az üzletek és italboltok nyitvatartási ide-| jét. Reggel 6 órától este 10 óráig mindig | lesz nyitva üzlet. Örömmel fogadják az intéz- ‘ kedést.

Szétszéleditek sz emberek, a tanácstagok ma-1

gukkal viszik a tanácsülésen hallottakat, is- £ mertetik mindenkivel a faluban. Az arcok J komolyak: érzik, hogy most nemcsak róluk, | hanem mindannyiunk kenyeréről van szó. Es | őrhalom felől nyugodtak lehetünk: a szór-1 galmas nép komoly elhatározásának jó mun-1 ka lesz az eredménye. Molnár Jenő

„Mentsük, an,

A nógrádszakali Tolbu- chin mezőgazdasági termelő- szövetkezetnek 170 kh rétje van az Ipoly mentén. A kis- létszámú szövetkezet gépi segítség híján nem lett volna képes megbirkózni a nagy kiterjedésű réttel, s a gazdag fűterméssel. Ezért szerződést kötöttek a Zagyvavölgyi, Kisterenyei Állami Gazdasággal, amely biztosította fehéren feketével, a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon,

„törvény“ szigorú betartását. Erőltetett jóindulattal állítani lehet: mindez még nem hiba.

A hiba három héttel ezelőtt kezdődött. A kistere- nyeiek elkocsikáztak az Ipoly menti rétre, s lassacskán 90 kh rétről kaszálták le a dús füvet. Ezután méltóságteljes nyugalommal forgatni, s gyűjtögetni kezdték a napperzselte szénát. Három hét alatt 60 kh rétnek a füvét gyűjtögették petrencékbe. A szorgalmas munka leghűbb bizonyítékai hogy sokszor három ember végezte a gyűjtögetést.

A kifogástalan, lelkiismeretes munka lehetővé tette, hogy a tűző nap, a csendes éjszakai eső, a zápor, s a zivatar* szalmával egyenlő értékű, sötétbarna színű szénává konzerválja a híres, il-f. o A. **V«-*» «*

G'i'lA .

r\\S'

a

nerr.^ b gaz * r

ne

iga

nű

. .ötnek

1 I

jóvol- I

tábó: u télen sem ízlelhetik | meg. " I

A termelőszövetkezet — 5 bár késve — észrevette a £ bajt, hiszen a kecske sem la- f kott jól, viszont a káposzta | fele mégis elpusztult. Fel-í bontotta a szerződést, hogy ♦ most már az egyénileg gaz-1 dálkodó dolgozó parasztok- ♦ kai összefogva helyreállítsa | a kecskéről és a káposztáról | alkotott törvényt. Igaz, hogy | e törvény radikális helyre-1 állításában nagy szerepet í játszottak azok a felelős f funkcióban lévő emberek, £ akiknek jelszavuk, „ment-J sük, ami menthető“! Meg- * toldván még azzal, „nya- j kunkon a gabona-aratás, í nincs mire várni a széna- ♦ betakarításnál",

A felelős funkcióban lévő | emberek jóvoltából e kis I epizódnak mégis az lesz a | vége, hogy a kecske káposz- $ fa hiányában lesoványodva, t éhesen megy a kemény tél- | be. I

A Dózsa-belieken múlik!

A pilinyi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a télen szűkiben állott takarmánnyal. Kora tavasszal a tehenek éhen bőgve bámulhatták volna a felhőtlen eget, ha a közgyűlés nem szavazza meg hamarjában azt a 60 000 forintot, amin aztán sebtiben takarmányt vásároltak. Ez legalábbis annyit jelentett, hogy ez évben éppen a helytelen takarmánygazdálkodás miatt 60 000 forinttal növekedett a kiadás, s ugyan annyival csökkent a bevétel. Ez éppenséggel úgy lett volna jó, ha megfordítva történik.

Üsse kő! Elvégre több is veszett Mohácsnál. Végeredményben saját kárán okosodik legjobban az ember. De aki azt hiszi, hogy a Dózsa- beliek okosodtak, az bizony téved! Márpedig okosodniok kellett volna, hiszen a 60 000 forint kiadás eléggé belemarkolt az erszényekbe. A Dózsa-beliek a feledés homályába kergették a 60 000 forint fájó történetét. Most aztán a vezetők újra azon törik a fejüket, miként adhatnák vissza állami tarhelyzet a Dózsában, hogy ezt évben 18-ról 28-ra fejlesztik | a tehénállományt. Viszont * lényegesen csökkentik a ta-1 karmányalapot. Ez így nem | lesz jó, nem bizony! Ennek J a cifra intézkedésnek a ta- • gok isszák meg a levit. De i abba aztán nem lesz köszö- j net! Ki hallott már olyat, * hogy a tsz csak a kiadásra í törekszik, a bevétellel meg £ nem törődik. A közmondás j is azt tartja, nem okos em-1 bér az, aki maga alatt vág- t ja a fát. A Dózsa vezetői £ azt sem mondhatják, hogy • nem volt, aki figyelmeztette | volna őket a ballépésre. A ♦ járási, pártbizottság titkára J ellenezte a vezetők káros | intézkedését. i

Mert, ha a vezetők to-1 vábbra is balul lépnek, bi- í zony minden egyes ilyen lé- | pésből kiadás lesz. S vtég-, t hozzá nénit is kicsi kiadás. £ Ha a vezetők csak egyet is | lépnének előre, nyílegyene- | sen, máris más lenne a hely- | zet. Mérlegeljük a 10 kh. rét | termését. Mondjuk, egy hold » réten terem 15 mázsa, tiz | hold réten pedig 150 mázsa | széna. Ha naponta egyéb { más takarmány mellett egy j

:

talékba, jó fűtermésével tehénnek 20 kilogramm szé- J együtt a kezelésükben levő nát adnak, a tíz kh. rét szé- X 10 kh. rétet. Ám még ez sem, natermése egy hónapig ele- f elég, ettől is többet akarnak gendő lenne a 28 darab fe- ♦

jőstehénnek. Valahogy így I kellene kalkulálniok a Dó-1 zsa-belieknek. így aztán nem | a kiadás, hanem a bevétel * növekedne — így lenne a» jó! A Dózsa-belieken múlik! |

veszíteni: részibe akarják levágattatni, begyűjtetni tulajdon rétjük jónak mondható fűtermését. Haj, ha a tehenek beszélni tudnának...!?

Most aztán az a nagy