Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-20 / 49. szám

« szabad TvSr.n'ín 1956. .június 20. Ismerjük meg megyénk szülötteit PAP QYULA Az utóbbi években nagyon sokat beszél­tünk haladó hagyományaink megbecsüléséről, tudatosításának fontosságáról, de ennek érde­kében alig tettünk valamit. Teljesen elmerül­tünk a jelen feladataiban, nem akartunk, vagy talán nem is mertünk a múltba tekinteni. Voltak esztendők, amikor kulturális életünk irányítása nagyon gyakran megyénkben is a tagadás álláspontjára helyezkedett és min­dennel szemben, ami a múltból maradt ránk, gyanakvó volt, Az illetékesek megfeledkeztek a marxizmus—leninizmusnak arról a tanítá­sáról, hogy az új társadalom nem építhető fel a múlt eredményeinek felhasználása nélkül; Megyénk közéletének irányítói Közül sokan nem képezték magukat kellőképpen, s az osz­tályharc téves értelmezése következtében a kulturális kérdésekben elfoglalt álláspontjuk nem egyszer a nihilizmus határát súrolta. Voltak tömegszervezeti vezetőink, akik a múzeumról, mert a régiségeket gyűjti, mint reakciós intézményről nyilatkoztak. Volt idő, amikor a kulturális rendezvények műsorán egyetlen régi magyar szerző műve sem szere­pelt. Mikszáth Kálmán hagyatékát, bútorait, könyveit stb. egyik hatóságunk lefoglalta, az író horpácsi kúriájából Budapestre szállította, ahol a pótolhatatlan értékű tárgyak esztendő­kön keresztül kallódtak, pusztultak. Még to­vább sorolhatnánk a példákat, de írásunknak nem ez a feladata. Múltunk szellemi életének egyik munkásáról emlékezünk meg, aki me­gyénkben született és dolgozott. Neve nem vált oly ismertté, mint Mikszáthé, vagy Ma- dáehé, azonban a magyar tudományos és iro­dalmi életben neki is szerepe volt. Pap Gyuláról szólunk, aki 1843. május 20-án született Zagyvapálfalván. Szülei kisbirtoko­sok voltak és fiukat a kor szokása szerint a jogi pályára küldték. Losoncon, Selmec­bányán és Sárospatakon tanult. Sárospata­kon Erdélyi János volt a tanára, aki Pap Gyula érdeklődését a népköltészet irányába terelte. Ifjú éveinek szabad idejét a nép kö­zött töltötte, népdalokat, népmeséket gyűj­tött, tanulmányozta a nép életét. Mindössze 22 éves volt, amikor 1865-ben a „Palóc nép­költemények” című gyűjteményét kiadta. Ez a munka a népköltészet kutatóinak ma is kézikönyve. 1868-ban ügyvédi oklevelet szer­zett s Füleken, majd Salgótarjánban ügyvé- deskedett. A népköltészethez és az irodalom­hoz később sem lett hűtlen. Költeményei és dolgozatai a korabeli lapokban jelentek meg; összegyűjtött versei „Költemények” címmel 1894-ben önálló kötetben kerültek kiadásra; Pap Gyula költői tevékenységét most nem méltatjuk. Ifjúkori munkájáról, a Palóc nép­költeményekről szólunk bővebben. A gyűjte­mény szerzőjének vitathatatlan érdeme, hogy abban az időben, amikor a népi alkotások felé még kevesen fordultak, felismerte a nép­költészet jelentőségét, a nép alkotóerejét s követte haladó szellemű tanára példamutatá­sát. Ösztönösen megérezte, amit Gorkij így fogalmazott meg: „Nem ismerhetitek a dol­gozó nép igazi történetét, ha nem ismeritek a nép szellemi alkotásait.;. Gyfljtsétek a folklórt, tanuljatok belőle, foglalkozzatok vele. Minél jobban ismerjük a múltat, annál könnyebben, annál mélyebben és nagyobb örömmel ismerjük fel nagy jelentőségét an­nak a jelennek, amelyet építünk," A Palóc népköltemények előszavában így ír Pap Gyula: „Nógráditól, a palócföldről egy csomó vadvirágot vesz e könyvben a t. közön­ség :; -. ide iktatunk néhány vonást e sajátos ősi népfajról, hogy tájékoztassa magát a más vidéken lakó olvasó, s hogy álláspontot sze­rezhessen s kellőleg méltányolhassa, ki ne­talán a palóc népköltészetet fogja tenni tanul­mánya tárgyává.” Elmondja az előszó, hogy a gyűjtemény „keletkezéshelye Nógrád me­gye Salgó vidéke e tájnak kíván tükre lenni, következésképp csak a nógrádi palóc ismer­tetését adhatjuk im e csekély vázlatban”. A csekély vázlatot mi igen becsesnek tartjuk, mert a tudomány számára értékes adatokat őriz a Salgótarján környéki parasztság száz évvel ezelőtti életéről. Elmondja, hogy némely faluban 30—40 tagból álló család is tartózko­dik egy fedél alatt. Tehát ha csak vázlatosan is, leírja az akkori nagycsaládot. Leírja a családi életet, a családon belüli munkameg­osztást, a fonót, a táplálkozást, a viseletét, a lakodalmi szokásokat. Megállapítja, hogy a műveltségi állapot még sok kívánnivalót hagy hátra, a férfiak között ritka, aki olvasni, még ritkább, aki írni tud stb. Pap Gyulának ez a tanulmánya a „The Folk-Teles of the ma­gyar” című gyűjteményben angol nyelven is megjelent; A nép szeretetéről és a nép kulturális érté­keinek megbecsüléséről tanúskodnak azok a sorok, amelyek a palócok zenéjéről, dalairól szólnak: „Ezelőtt kedvenc zenéjük a duda volt.; i még ezelőtt néhány évvel is ez mulattatta őket lakomájokban, ezen járta a lakodalmas nép úgy a sebes kopogót, mint a szomorú verbunkot. A férfiak ritkán dalolnak, az ifjabbak is többnyire csak áldomás közben, vagy ha mezei munkát dolgoznak magáno­sán. Ellenben az asszonyszemélyek semmi cselekményt sem végeznek nóta nélkül. Felette kedvelik a szomorú dalokat, dalla­maik kevésbé változatosak, többnyire vonta- tottak, de érzésben, hatásban felülmúlhatat­lanok! Részemről mi sem tud annyira meg­indítani, mintha csendes, holdas éjszakán néhány palóc lánykát hallok dalolni. íme mily hasznot tenne a Kisfaludy Társaság nenpzeti zenészetünknek, ha gondoskodnék a külön­böző lojalitások szerint a dallamok hang­jegyre tevéséről! Bizonyára sok gyöngy vesz így el a feledés tengerében. Aztán a népkölté­szetben a dallam annyira össze van forrva a szöveggel, hogy egymás nélkül nem is bonco­landó. Egyik kiegészíti a másik hiányait...” Pap Gyula nem volt zeneértő, így a nép­dalok dallamainak lejegyzésére nem is vállal­kozhatott. Az akkor közismert és közkedvelt balladának, népdaloknak csak a szövegeit jegyezte le. így is tanulságos a számunkra az a gyűjtemény és értéke. Megtudjuk belőle, hány ballada élt akkoriban még a nép ajkán, olyan ballada, amelyeknek ma már a töredékeit sem igen ismerik. Egy négysoros népdal­szöveg arra figyelmeztet, hogy abban az idő­ben még éltek a töredékei a török háborúkat megéneklő daloknak: Megy a hajó lefelé. Török grányica felé. Barna kis lyány bújába, Sír a hajó szobába. Arra is figyelmeztet a gyűjtemény, hogy a Salgótarján környéki palócokat a történelmi események is foglalkoztatták: Garibalgyl Eger felé ballagott, Előtanát egy hadnagyot, egy rabot. Kérgyi tőlük Garibalgyl ml újság? — Nagy az adó, gyászba van Magyarország. Pap Gyula gyűjtéseit 1865 előtt végezte, abban az időben, amikor a szabadságharc emlékei még élénken éltek a parasztság gon­dolkozásában. A népdalok a parasztság ítéle­tét is elmondják: Buda alatt szépen szólott a banda. Világosra gyászba borót a hangja. Világoson ott raktuk le a fegyvert, Mer’ Görgei ott adott el bennünket. Má’ Görgei híres vezér elszaladt. Szegény magyar arcra borót, ott maradt. Sir az isten tehát önön maga Is, Hogy a fődön nem marad egy magyar la. Kossuth Lajos emlékét és a népnek az úri Magyarországról vallott nézeteit tükrözi vissza az alábbi szöveg, amely mondanivalóját Balassagyarmattal, a feudális vármegye szék­helyével kezdi: Csütörtökön vittek Balázs Gyarmatra, Sétátattak urak szemi láttára. Leütöttek a karszékre jajszóvav. Göndör hajam le Is vágták ollővav. Jaj Istenem, katonának kell mennem! A hazámot má’ mostan itt kell haqynom. Elbúcsózok én az éldes anyámtó’. Utána a többi atyámfiátó'. Mondjátok me’ tik is magyar leányok. Hol fekszenek a szép magyar huszárok? Erdélybe e a szentesi városba? Jaj istenem vezérelj engem oda! Kossuth Lajos Maqyarorszáqon ment át, El is vitte ő a magyar koronát. Lajosnak van negyvenezer legénye Ötvenezer válogatott legénye. Lajos annak maga a fővezérl Nem kell neki senki hamis beszéd)!. taűi!yŰjtT<?y. Végén Pap Gyula meséket, találósmeseket es játékokat közöl. Abban az időben, amikor ez a kis könyvecske meg­jelent, megjelenése nem volt világra szóló meg országos esemény sem. Ma, amikor a nép egyre inkább saját sorsának irányítójává válik, minden emlék, amely múltjára, küz­delmeire vonatkozik, egyre nagyobb jelentő* segu lesz a számára. Pap Gyula palóc nép- KolteimeTiyei azt a múltat, azt a történelmet tarja elénk, amelyből a népet ki akarták rekeszteni. de amelyre . népünk büszke. Nógrád megye azzal becsülné meg leg­jobban Pap Gyula munkáiét, ha gyűj­teményének a szövegekhez kapcsolódó dallamokkal való együttes kiadását lehetővé tenné; Dr. Manga János A második félidő jó játékával féltucat gól Salgótarjáni Bányász — Pécsi Dózsa 6:0 (0:0) Vasárnap délután már az elő. J mérkőzésen — amelyen igen • színvonalas küzdelem alakult ki Ja Salg. Bányász—Pécsi Dózsa j tartalékai között — a sportna- I tongók nagy tábora övezte a J Vasas stadiont. Ezen a találko- i zón e hazai csapat ló csatár iáté- j ka révén biztosan 4:2 arányú j győzelmet ért el. A tarjánl esa- | patból Jagodics lendületes, ka- I puratörő iátéka emelkedett ki. ia védelemben pedig különösen ] Horvát Játéka dicsérhető. A nagycsapatok mérkőzésének ! kezdetén már közel 7000 néző j várta kíváncsian a pécsiek és a 1 hazaiak összecsapását. Ezen a jtalálkozón két ellentétes félidőt • látott a nagyszámú sportrajongó ] tábor. Az első félidőben a hazai ] csapat erőtlen, tervszerűtlen iá. j téka lepte meg a nézőket. Ebben ja Játékrészben a pécsiek egyen- jrangú ellenfélnek bizonyultak. | s ez a iátékrész gól nélkül telt 1 el. A második félidő kezdete után szinte rá sem lehetett ismerni a tarján! fiúkra. Lendületes, ka- puratörö és eredményes látók­ká] gyönyörködtették a közönsé­get. A második félidő megkezdé­se után nem sokkal, egy kapu- előtti kavarodásból Vasas nyitot­ta meg a gólok sorát. Maid egy i ió támadás végén Taliga oldal- ! ről. kapásból, nagy szögből csa- Sivart lövéssel talált Danka háló­I lába, szép gél iáért hatalmas taps volt a jutalma. Ezután Csáki két i nagv gólja kapott elismerést, s j máris 4:0 volt az eredmény, • majd hamarosan, két ió támadás jvégén Bodon talált két ízben is ja hálóba. Végeredményben tehát ja második félidő kitűnő, gólra. i Véget ért a megyei | „B“ csoportjában | A tavaszi szezon végére a Sál- I gótarjáni Bástya csapata került j az első helyre, de csak jobb gól- I aránnyal, mert a második helye- j zett Karancslapujtő csapatának Is I ugyanannyi pontja van. mint a j salgótarjániaknak. A Kisterenyei • Törekvés csak egy pont hátrány- jnyal szorult a harmadik helyre, j Tehát az élcsoportban szorosan törő játékával a Salgótarjáni Bányász biztosan győzte le e'. lenfeiét 6:0 arányban. A csapat és egyben. a mezönv legjobbja Jancsik volt. A bányászcsapat vasárnapi si­keres szereplése azonban egy pillanatra sem eredményezhet megnyugvást, önelégültséget.- Ez a siker csak akkor lesz téljas- értékü, ha újabb gy'őzelmekke’. szép játékkal tetézik azt. Budapesti Törekvés — Nagybátonyi Bányász 6:0 (3:0) Budapesten a nagybátonyi csapat nem tudta komoly erőki­fejtésre késztetni a Bp. Törek­vést. Már az első félidő első ne­gyedórájában 3:0-ás vezetést ért el a hazai csapat. A második félidőben azután még három gólt rúgtak a naeybátonyíak hálójába, s így végeredményben biztosan győzött a Törekvés 6:0 arányban. Békéscsabai Építők . Salgótarjáni Vasas 2:1 Békéscsabán a Salgótarjáni Vasas jó játéka mellett sem tud­ta megakadályozni, hogy a ha­zaiak szerezzék meg a győzelmet. A salgótarjáni csatárok mint már annyiszor, most sem tudták a megfelelő számban értékesíteni kínálkozó gólhelyzeteiket, ezért eredményesebb csatárat révén a békéscsabai együttes nyerte meg a mérkőzést. labdarúgó bajnokság a tavaszi forduló zárkóztak fel egymásután a csa­patok. amely azt mutatja, hogy kiegyensúlyozott a játékerő, s az őszi szezonban még elkeseredet­tebb küzdelmet vívnak majd a bajnokság megszerzéséért, mely a megyei bajnokság „Alcsoport­jába való bejutást is jelenti. A „B”-csoport végleges állása a tavaszi forduló befejezése után: 1. Salgótarján! Bástya 9 5 2 2 23:12 12 o Karancslapujtő 9 5 2 2 19:11 12 3. Kisterenyei Törekvés 9 5 1 3 22:17 11 4. Palotási Bányász 9 2 5 2 14:15 9 5. Karancsaljai Bányász 9 4 I 4 11:13 9 9. Rónai Bányász 9 4 1 4 11:19 9 7. Kazári Bányász 9 4 0 5 21:13 8 8. Vizslás! Bányász 9 3 2 4 19:17 8 9. Vasötvözeti Vasas 9 2 3 4 12:14 10. Som ősi Építők 9 2 1 5 9:25 5 \ megyei lahdanigóbajnohág 3 Tippünk a június 24-i mérkőzésekre AAAálUAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAAÁAAAAAAAáAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAéAAAAAáAéA. Értesítjük vásárlóinkat, hogy a 25. sz. nyomtatványboltunk f. évi június 15-től 29-ig leltároz. Ezen idő alatt mindennemű áru­kiszolgálás szünetel. Kérjük vá­sárlóinkat, hogy nyomtatvány- szükségletüket a leltározási Idő előtt szerezzék be. Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat. Rekaimék, fotelok, székek, ke­vés előleggel, hathavi részletre. Závodszky kárpitos, Budapest, Dohány utca 5. Elcserélném Egerben levő 1 szoba, konyha, spetz, verandából álló lakásomat Salgótarlánban hasonló lakásért. Telek István. Eger, Üttörö út 19. Érdeklődni lehet: Salgótarlánban Vágóhídon, Telek Ferencnél. Apróhirdetések Egy szoba összkomfortos föld­szinti lakásomat elcserélném 2 esetleg 3 szobás összkomfortos gyárt lakásra. Megbeszélés: Dr. Knotik Margit, Salgótarlán, Acél­árugyári kórház. Hálószoba, kombinált, kárpitos bútor részletre. Budapest. IV.. Deák utca 24. Salgótarjánban 1 szoba kony­ha spejzból álló ház eladó. Cím: Salgótarján. Rákóczi út 24. Anyagok és termelőeszközökbeszerzésében, elfekvő készletek értékesítésében segítséget nyújt A MŰSZAKI BIZOMÁNYI VÁLUUT Tel* 2*26^643 T*n*” kr‘ 23 t Esély, ^százalék MCRKOZtS A ml tippünk 4 4 3 1 4 X 2 i 50 4 30 20 Budapesti Vasas—UDA Práqji A Bp. Vasas hazai pálya előnye ré­vén esélyesebb. 1 X l 50 30 20 Crvena Zvezda Bellád — Bp. Vörös Lobogó Jugoszláviában kemény mérkőzé­sen inkább a hazai csapat győzel­me várható. 1 X 4 4 : so 40 30 Szombathely — Tatabányai Bányász Szombathelyen por, '.osztozkodást várunk. X : 50 * d 30 20 Salgótarjáni B.—Szegedi Haladás Szeged csapatát nem sikerült ott­honukban legyőzni, most viszont Salgótarjánban lesz a mérkőzés. 1 j í 50 4 4 4 40 10 Textilfestő—Pesterzsébet A textiles csapat lelkesedése döntő lehet. 1 X 4 4 í 30 < 4 30 40 Bástya VTSK—Vasas Turbo Mindhárom eredmény lehetséges, ennék ellenére: X 2 4 í 60-4 4 20 20 Bp. Gyárépitök — XX. kér. Bástya A Bp. Gyárépítők rutinosabb játé­kosai révén biztos győzelem vár­ható. 1 í 60 4 30 10 Törekvés Autótaxi—Vörös Csillaq Traktorgyár A Törekvés hazai pálya előnye és nagyobb tudása révén 1 X 30 20 50 Szikra EMERGE — Építők Iparterv A vendégek győzelme valószínűbb. 2 80 10 10 Vasas MÁVAG — Bőrei látók Az erőviszony a MÁVAG Javára dönti a mérkőzést 1 90 10 — Csillaghegyi VL—Törekvés Főv. Vili. Vasút. A Csillaghegy biztos győzelmét ígé­ri a találkozó. 1 30 30 40 Vasas Láng-qépqyár—Csepeli Szikra A vendégek csapata jobb játékerőt képvisel. X 2 Baqlyasalfai Bányász — Kisterenyei Bányász 1.0 Baglyosai ián a két ióképessé- gű bányászcsapat hatalmas küz­delmet vívott. Az élénk iramú, kemény mérkőzésből végüli,s a hazai csapat került ki győzte­sen, s így a tavaszi forduló első félidejében a Baglyasi Bányász áll á táblázat első helyén: Salgótarjáni Üvegqyár— Ba lassaqyai ma ti Törekvés 2:2 .Salgótarjánban a Balaasagyar. mati Törekvés élvezetes mérkő­zésen szerezte meg az egyik pon­tot a lelkes hazai csapat ellen. Salgói Bányász —Zp. Építők 2:4 Saigon nem ment a hazai csa­tároknak, a zagyvapálfalvi fiúk viszont igen jól és eredményesen játszottak. Győzelmük még ilyen arányban is megérdemelt. Forqácsi Bányász — St. Erőmű 1:0 Forgácson a győzelemért na­gyon meg kellett küzdeniük a bányászf iáknak a lelkes vízvá­lasztóink ellén. St. Tűzhelygyár — Salg. Vasas II. 0:1 A Salg, Vasas II. megérdemel­ten nyerte meg a találkozót a Tűzhelygyárnak elleni mérkőzé­sen. Zagyvapálfalvi Bányász — Nagybátonyi Bányász II 4:3 Jó iramú mérkőzésen mindkét csatársor igen gólképesnek bizo­nyult. A hazai csapat győzelme teliesen megérdemelt. Bgyarmati Dózsa — Jobbágyi Vasas 11:0 A minden réezében jobb ha­zai együttes szinte lelépte a jobbágyi csapatot. Hatalmas érdeklődés mellett nagyszerű eredményekkel zárult Szurdokpüspökiben a falusi spartakiád verseny A pásztói járásban az egyik leg. jobban dolgozó község Szurdon- püspöki. Az idei falusi spartakiád küzdelmeire is már jóval előbb elkezdték a készülődést a falu fia­taljai. A spartakiád kezdetére a szé­pen előkészített szurdokpüspöki sportpályán több mint 1500 ki­váncsi gyűlt össze s latolgatta, hogy egyes számokban kik is az esélyesek. A versenyen megje­lent a községi tanács és a párt- bizottság több tagja is, akik szín. tén nagy érdeklődéssel figyelték, hogy ki is lesz a falu legjobb ugrója, eúlylökője. gránátvetője és futója. A nagy izgalmak közt lefolyt versenyek során 100 méteren He­gedűs István bizonyult a legjobb­nak 12.4 mp-cel a lányok közül pedig Horváth Magda 14,5 mp-cel futott elsőnek a célba. Távolug­rásban Cseh Erzsébet lett az első 430 cm-rel. míg a fiúknál Réde Ferenc 570 cm-rel. Magasugrás­ban szintén Horváth Magda bizo­nyult a legjobbnak 120 cm-rel, a fiúknál pedig Némedl László 155 cm-rel. Gránátvetésben Kiss Já­nos I. 66 m-rel. sülylökésben Kiss János II. 9.98 m-rel győzött. 800 méteren Hajnal Mihály szerezte meg az első helyet, akinek ideje: 2:14,5 volt. A nagysikerű sport- verseny a késő esti órákban ért véget, mely után a lelkes szurdok püspöki sportvezetők elmondhat­ják. hogy újból Jó munkát végez­tek. Jól sikerült sportünnepély Rau-telepen Rau-bányatelepen mintegy 300 dolgozó és iskolás részvételével nagysikerű szakszervezeti sport­ünnepélyt rendeztek. A sportün­nepély műsorán MHK-gyakorla- tok, tornabemutató, ökölvivóbe- mutató. teke, labdarúgás és röp­labda-mérkőzés szerepeltek. A be­mutatók keretében vendégszere­peit a Salgótarjáni Bányász ököl­vívó-csapata. Szeréml Andor or­szágos bajnokkal az élen. vala­mint az Újlaki Bányász és a Zpál- falvi Építők teke-csapata. A jó sportmunkájukért oklevél jutalmat kaptak ezen az ünnepé­lyen: Jakubec Z. tanító, és a teke szakosztály vezetője: Balázs István. A jól sikerült szakszerve­zeti sportünnepély megszervezé­séért és a jó lebonyolításért di­cséret illeti Gáspár Gy. sportköri elnököt és Kerényl Dániel iskola- igazgatót. Az előkészületi munká­ból alaposan kivették részüket a helyi MNDSZ asszonyai, a párt- és tömegszervezetek. A verseny folyamán az egyes számokban a kővetkezők szerez­ték meg az első helyet: 100 mé­teren Ecsegi János 11,4 mp 1000 méteren Lőrinc Vilmos 18.i, ma­gasugrásban Szabó I. 140 cm. tá­volugrásban Miskel .1. 460 cm, súlylökésben Huszár J. 920 cm. Az LMHK versenyszémokban Jó eredményt ért el: Vörös G. 60 méteren 13 mp-cel sülylökésben Padádi L. 910 cm magasugrás­ban Vörös G. 135 cm. a nőknél pedig Kucsera Irén 130 cm-rel. S7ABAD NÓGRÁD Az MDP Nóorad meavel bizottságának és a megyei tanács lapja Felelős Wadő: Haidú József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarlán. Oamlanlch 01 2. Telefon 18-74 19-74 16-83. Terlesztlk: a Megvel Postahivatal Hfrlanosztálva é9 hfrlnpkézhesltfl postahivatalok. Előfizetés- posta­hivataloknál é.9 kézbesítőknél. Havi előfizetési df< 3.50 Ft. Szikra Lapnyomda Budapest VIII., Rökk Szilárd u. 8. Felelőz vezető: Kötésár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents