Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-13 / 47. szám

1956. június 13. SZABAD KOGRAD 3 A békés építőmunka, a fiatalos lelkesedés ünnepe Tudósítás az első megyei Hiúsági béketalálkozóról Szép tavaszvégi vasárnapra ébredt Salgótarján. A búcsúzó tavasz kellemes időt hozott; nem sütött a nap százágra, az üde, tiszta levegőt hordozó szel­lő pedig kedvesen cirógatta a járókelők arcát és néha a kö­zeli dombok és a hegyek felől akác, vagy vadrózsa illatot ho­zott s szétszórta a város friss levegőjében. Elindult i Akik nem vettek részt a fel­vonulásban, mindannyian a Petőfi tér felé sétáltak, ahol szépen feldíszített emelvény vonla magára a figyelmet, ame­lyen 10 óra után sorban foglal­ták el helyeiket a megyei párt-, tanács-, a tömegszervezetek ve­zetői, valamint a megye leg­jobb munkás, paraszt és értel­miségi fiataljai. A díszemelvény hátterének sugaras kék mezejében kibon­tott vörös zászló. Rajta két aranyszínű dátum: 1919—1956. A zászló fölött magas baröppcnó fehér galamb jelképezte, hogy a dicsőséges Tanácsköztársaság 37. évfordulójának emlékére rendezett első megyei ifjúsági találkozó a béke jegyében fűzte még szorosabbra megyénk ifjú­ságának sorait. Néhány perccel fél tizenegy előtt a városi tanács mögötti hegy felől hat robbantás jelez­te, hogy közeledik a felvonu­lás kezdete. Pontosan fél tizenegykor a Erősödjék a ni un ki A negyven percen át tartó felvonulás részvevői zsúfolá­sig megtöltötték a Petőfi teret. Majd Juhász Sándor elvtárs megnyitó szavad után meghall­gatták Lipták József elvtáre- nak, a DISZ Nógrád megyei bizottsága első titkárának ün­nepi beszédét, — Megyénk ifjúsága talál­kozóra jött össze, hogy erősöd­jék a munkás-paraszt ifjúság' szövetsége, s még alkotóbban vegyen részt fiatalságunk az építő munkában — kezdte be­számolóját Lipták elvtárs. Majd aztán az 1919-es emléke­ket idézte, tekintettel, hogy az ifjúsági találkozót a Tanács- köztársaság harcainak 37. év­fordulója alkalmából rendez­ték. A későbbiek folyamán el­mondotta: „Ifjúsági szövetsé­günk tevékenysége az elmúlt évben helyes irányban haladt, s fellendülőben van. Elég utal­nunk ezzel kapcsolatosan sike­res termelési mozgalmainkra, az ifjúsági bányász, szállító, vasas és a falvakban is megbe­csülést szerzett brigád-mozgal­makra, valamint a húszezer if­jút és leánvt felsorakoztató Ság- vári Endre kulturális és sport seregszemlére...” Eredmény­ként említette meg, hogy az elmúlt háromnegyed év alatt Már a reggeli órákban szo­katlanul nagy volt az utcákon a sürgés-forgás. Különösen a város központi utcáin volt nagy a forgalom, ahol a felvonulók gyülekeztek. A sok fiatal kö­zött szinte eltűntek az öre­gek. Vagy talán e szép nap örömére ők is megfiatalodtak? menet... tííszemelvény mellől éles har­sonaszó jelezte, hogy megin­dult a felvonulás. Elsőnek érkeztek a térre Salgótarján város fiataljainak fegyelmezett oszlopai. A me­net élén az ifjúsági szerveze­tek zászlóit emelték a magas­ba, majd a zászlók nyomában vitték a találkozó, a DISZ és az úttörő mozgalom jelvényét. A város fiataljai után az öt já­rás fiataljai következtek, szín­pompás menetben. Különösen nagy tetszés fogadta a bánki, a galgagutai, a diósjenői nép- viseletes lányok és legények oszlopát. Ám nemcsak a nép- viseletes csoportok tették szí­nessé a járások felvonulását, hanem az is, hogy egyes köz­ségi iskolák tanulói tomaruhá- ban jöttek. A felvonuló csoportok között számos kisebb vidéki zenekar is haladt, a Petőfi téren pe­dig, felváltva, három nagy fú­vószenekar játszotta a pattogós indulókat, s-paraszt szövetség majdnem 100 százalékkal növe­kedett a szövetség taglétszáma. Ezt nem kis mértékben segí­tette az, hogy fokozódott a pártbizottságok irányító, segí­tő tevékenysége, javult a DISZ pártvezetése. Természetesen még nem megy minden a rend­jén, — Különösen üzemi és isko­lai szervezeteinkben nincs ön­tevékeny kultúr- és sportélet. Az alapszervi élet is kizárólag a taggyűlésekből, a munkaver­seny, a tanulás szervezéséből áll. Befejezésül Lipták elvtárs a feladatokról beszélt: „hogy most, amikor a második ötéves terv megvalósításáért dolgozik az egész ország, a nagy tervek­ből óriási rész hárul megyénk dolgos, kezdeményező ifjúságá­ra is.” Lipták elvtárs után Hajdú József elvtárs, az MDP Nógrád megyei bizottságának első tit­kára emelkedett szólásra: — Ifjúságunknak most más körülmények között, bizonyos' mértékig más feladatok végre­hajtását kell megvalósítaniok, mint annak idején a Tanács- köztársaság harcosainak.;; mindenekelőtt a gazdasági épí­tő munka, a tanulás frontján fejtse ki tevékenységét, gyü­takúti vágatot. Ugyanis, ha krétát bányásztak volna ácso- lat nélkül, nem tudtak volna dolgozni ott, mert a kréta a levegőn gyorsan porlad. Ah­hoz, hogy közelebb jussunk a krétakúti titokhoz, minél előbb fúrással kellene felkutatni a területet, mert valószínű, hogy jó minőségű kaolin és homok is nagy mennyiségben talál­ható a helyszínen — javasolta befejezésül Szabó mérnök. Néhány nap múlva újra Litkén voltam. Ekkor már a megyei pártbizottság is szor­galmazta a kutatás ügyét. Ezúttal azonban már Párák Tiborral, a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt geológusával mentem ki. s még ugyanaznap Trimmer István, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Ásványbányászati Igazgató­sagának főmérnökét is kikísér­tem a helyszínre. Jelen volt a helyszíni szemlén Sándor Ele­mér, a megyei pártbizottság munkatársa is. Mielőtt még a két szak­ember véleményét megírnám, elmondom, hogy mire em­lékeznek még az öregek, mert velük újra beszéltem. Szabó József bala így egé­szítette ki néhány nappai az­előtti elbeszélését, s tudtán kí­vül a kaolin mellett érvelt. — Én a krétabánya idejé­ben még fiatal gyerek voltam, de amikor nagyobb lettem hallottam, hogy az akkori öre­gek azt emlegették, hogy a lo­sonci vállalkozó gyárat is akart itt, Litkén építeni. Csordás András apróságnak tűnő emlékezése arra utal, hogy miért hagyta abba a lo­sonci vállalkozó a kaolin há­nyás zását. — A Krétakútról már so­kat beszéltem az elvtársnak, de azt még nem mondtam, és ezt én is az öregektől hallot­tam, hogy a Krétákét egy nagy vízbetörésnek a marad­ványa, ami miatt lehet, hogy a bányát is abba kellett hagy­ni. mert bizonyára nem volt szivattyúja a vállalkozónak. Ezek után hallgassuk meg a szakvéleményeket. Párák Tibor geológus: — Bár az eredeti kaolin­lelőhelyet szakadások borít­ják, az ott található nagy mennyiségű tufából is megál­lapítható, hogy a krétakúti szakadások a Varjas oldalá­ban kaolint és vele együttjáró ásványokat rejtenek. Az egyik ásványminta gyors mikreszkó- pi vizsgálata azt mutatja, hogy a krétakúti bánya nem­csak kaolint, hanem üveggyár­táshoz alkalmas értékes alap­mölcsöztesse alkotó készsé­gét.;; Majd Hajdú elvtárs így foly­tatta: „Pártunk továbbra is megtesz mindent annak érde­kében, hogy ifjúságunk az ed­digieknél még jobban kivegye részét nagy feladataink meg­valósításából, saját jövőjének formálásából.” „A néppel tűzön-vízen át...” Hajdú elvtárs beszéde után átadta a megyei pártbizottság emlékzászlaját megyénk ifjúsá­gának. — Engedjék meg, hogy a Ta­nácsköztársaság 37. évforduló­jára rendezett megyei ifjúsági béketalálkozón átadjam me­gyénk ifjúságának a megyei pártbizottság emlékzászlaját. — A Tanácsköztársaság ide­jén a túlerőben levő ellenség­gel szemben is sok sikert értek el a Tanácsköztársaság hős har­cosai a proletariátus vörös zászlaja alatt. Kívánom, hogy ez az emlékzászló is segítse elő megyénk ifjúságát újabb si­kerek, újabb eredmények eléré­sében. A zászlót Lipták elvtárs vet­te át, s a Rákóczi úti Általános Iskola két úttörője, Jakab femese és Zentai Lóránt bon­totta ki először, s tartotta ma­gasba. A zászló nemzetiszínű oldalán Petőfi nagyszerű sza­vai: „A néppel tűzön-vízen át”. A zászló másik oldala vörös színű, babérkoszorúval övezett pártjelvény és a következő aranybetűs felírás: A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád me­gyei bizottsága az ifjúsági ta­lálkozó alkalmából. 1956. VI. 10. Az ifjúsági nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. A délutáni sportműsor Hatalmas érdeklődés előzte meg az ifjúsági találkozó sport­versenyét, Délután egy óra körül lehe­tett az Idő, amikor elkezdődött a városi játszótéren. A Salgó­tarjáni Bányász és Vasas női, valamint férfi vívói mutatták be tudásukat. senyben tíz csapat küzdött, hat női és négy férfi csapat. A já­tékosoknak nemcsak az ellen­felekkel, hanem a déli nappal is küzdeniök kellett. A nők versenyét s ezzel a békekupát a jóképességű, összeszokott baglyasi lányok nyerték a Zagyvapálfalvi Építők előtt. A férfiak versenyében a Zagyva­pálfalvi Bányász lett a győztes. Délután aztán a legnagyobb tömeg a Sztahanov utcát lepte el. A Vasas stadionba igyekez­tek, amely már zászlóerdőbe öltözve várta a találkozó lelkes közönségét. Délután a III. osz­tályú atlétikai békekupa ver­senyt bonyolították le három csapat — Nagybátonyi Bá­nyász, Salgótarjáni Építők és a 211. sz. MTH intézet — rész­vételével. A Salgótarjáni Épí­tőik hét első helyet szereztek, míg a nagybátonyi atléták öt ízben szerezték meg az első helyet. Aztán kifutott a pályára Pest és Nógrád megye ifjúsá­gi válogatottja. A labdarúgás kedvelői nem csalódtak Kovács János és Kecskés Károly ta­nítványaiban. A fiatalok kitűnő játékkal, egy tucat gólt helyez­tek el a Pest megyeiek hálójá­ban, ők viszont egyet sem kap­tak. Különösen sokat tapsolt a közönség a niég úttörő korban levő középcsatámak, Krajcsi- nak, aki maga hét gólt lőtt a találkozón. A mérkőzés szünetében a Távolabb a teniszpályán fe­hér labda pattog a vörös sala­kon. Fiatal teniszezőink ügyes­kedtek, hogy melyikük bizo­nyul a legjobbnak. A férfiak­nál Horváth, a Balassagyarma­ti Bástya, a nőknél pedig Ko­vács, a Salgótarjáni Bányász versenyzője győzött. A játszótéren, a hatalmas fák árnyékában ringet állítot­tak fel. Több mint kétezer szurkoló izgulta végig a várcs válogatott ökölvívói és a Fü­lei Spartakus jóiramú, sport­szerű küzdelmét. A salgótarjá­niak győztek, fölényesen. A fü- leki csapatnak egyetlen győzel­met sem sikerült elérnie. Ere­jéből csupán három döntetlen­re telt. A salgótarjáni fiúk szép győzelmet szereztek. A röplabda békekupa ver­anyagokat is tartalmaz. Fel-] tétlenül szükségesnek tartom ] a hely alapos felkutatását, < már a mintadarabok alapos; vizsgálata nélkül is. J Trimmer István ásványbá­nyászati főmérnök: — Kétségtelenül kaolinlelő­hellyel állunk szemben. Az 2 ásvány minőségéről csak a la-2 boratóriumi vizsgálat után 2 nyilatkozom. Ha az ásvány­minták vizsgálata kedvező 2 eredményt hoz, akkor az 2 Ásványbányászati Igazgatósági azonnal megkezdi a kutatáso d kát, ha nem, és ez előfordul-] hat. mert az eredeti előfordu-] lási helyhez a szakadások ] miatt nem lehet hozzájutni, 1 akkor átadjuk az ügyet a i Földtani Intézetnek, amely] távlati tervébe beveszi a lit- 2 kei kaolinlelőhely felkutatását. 2 Az újságíró ezzel elvégezte 2 feladatát. Már csak az van 2 hátra, hogy köszönetét mond-2 jón mindazoknak, akiknek ré­szük volt a krétakúti titok fel-2 derítésében. A munka eddig szép és iz­galmas volt, de a java, ami 2 még hátra van, bizonyára még] érdekesebb lesz. Ám ez már a] kutatókra vár. Végezzék lelki-« ismeretesen és szakértelem-] mel! ] Kovács János j tereskei tomászlányok karika- gyakorlatot mutattak be. Szir- tesi Gizella fiatal testnevelő tanárnő leányai kitűnően ki­dolgozott gyakorlata után a közönség hosszantartó tapssal jelezte elismerését. Majd a mérkőzések szüne­teiben a repülőszövetség egyik tagja aratott sikert modelljé­vel; Este 6 órakor került soir a Salgótarjáni Vasas—Diósgyőri Vasas NB Il-es csapatok kö­zötti labdarúgó-mérkőzésre. Ez volt egyben a sportünnepélyek záróműsora is. A mérkőzést teljes egészében a diósgyőriek irányították és végig jóiramú támadásokat vezettek a Vasas kapujára. 4:2-re győztek. Fel­tűnést keltett a salgótarjáni csapat erőtlen játéka. A Vasas- fiúkra rá sem lehetett ismer­ni a találkozón. A védelem könnyen zavarba jött, a csatá­rok pedig egyszerűen nem je­lentettek veszélyt a diósgyőri kapura. A salgótarjáni csapat­ból csak Kovács Ernő és a fia­tal Zólyomi játékát lehet di­csérni. A legjobb kuliűreso portok vetélkedése A délutáni órákban három helyen rendezték meg a Ság- vári Endre kulturális sereg­szemle megyei döntőit. A Pe­tőfi téri színpadon került sor a megye legjobb kultúrcso- portjainak versenyére. A Vá­rosi Művelődési Házban (volt Pártoktatók Háza) rendezték meg a népi játékok, az ének és az egyéni számok döntőjét, a Bányász Művelődési Otthon­ban pedig a legjobb megyei színjátszó csoportok mérték össze erejüket. Délután a Petőfi téren fel­állított szabadtéri színpadot az úttörők és DISZ művészeti együttesének táncosai vették birtokukba. A sok ezer főnyi közönség csaknem öt óra hosz- szán át gyönyörködött a leg­szebb palócruhákba öltözött fürgelábú lányok táncában. A bujákiak párnatánca, a balas­sagyarmati gyógyszertár együt­tesének üveges táncát, a job­bágyi vasas művelődési ott­hon fiataljainak orosz táncát nagy tetszéssel fogadták. Sok tapsot kapott a szlovák nem­zetiségű Vanyarc község fia­taljai is. tótkomlósi kanalas táncukkal. Jól sikerült a sal­gótarjáni KIOSZ férfi tánco­sainak seprő tánca is. Különös érdeklődés kísérte a losonci és a füleld vendégek műsorát, akik szlovák népi já­tékkal és magyar táncokkal kedveskedtek vendéglátóiknak. A Városi Művelődési Ház zsúfolásig megtelt lelkes né­zőserege előtt a legjobb me­gyei műkedvelő csoportok mu­tatták be népi játékaikat, ének- és egyéni számaikat. Az egész délután tartó mű­sort az ötletesség és az ele­venség jelemezte. Minden mű- sorszám nagy tetszést aratott, de különösen a Balassagyar­mati Járási Művelődési Ház és a Határőrség egyesített tánccsoportjának szereplését kísérte fergeteges taps, amely dr. Manga János: Elvégeztük az aratást című népi játékát adta elő. A népi játék sikeré­nek legszebb jele az a rózsa­csokor. amelyet a nézőtérről valaki a színpadra dobott; Nagy tetszéssel fogadták a né­zők a KIOSZ salgótarjáni tánccsoportjának előadásában a Falu végén kurta kocsma cí­mű Petőfi vers alapján készült táncjátékot is. A többi döntővel egyidőben a Bánj’ász Művelődési Otthon­ban a legjobb megyei szín­játszó csoportok versenyeztek az elsőségért. A verseny hét résztvevője közül a vanyarci DISZ színjátszó csoport bizo­nyult a legjobbnak. A lányok lázadása című egyfelvonásos előadásával. A döntő után a színjátszó csoportok szereplői és vezetői ankéton cserélték ki tapasztalataikat. A Ságvári Endre kulturális seregszemle döntői után a piactéren utcabált rendeztek. Este pedig a városi tanács mögötti hegyen színpompás tűzijátékban gyönyörködhet­tek a város lakóig 1919 Jegyében ünnepelték megyénk fiataljai vasárnap, az első megyei ifjúsági béketalálkozón. A képen az Acélárugyár! fiatalok egyik csoportja látható. Jól szerepelt az énekka­rok versenyében a balassa­gyarmati tanítóképző kóru­sa. Az énekkar május kö­zepén a csehszlovák ifjúsá­gi szövetség- meghívására Losoncon hangversenye­zett. Most a találkozón me­gyénk fiataljainak adtak ízelítőt tudásukból. Ez történt a nagyvilágban D. T. Sepilovot, a Szovjet­unió külügyminiszterét kairói útja alkalmából meghívták Szíriába is és ő elfogadta ezt a meghívást. Sepilov Libanon­ba is ellátogat. Stanislas Mackievicz, az angliai lengyel emigránsok egyik vezetője elhatározta, hogy visszatér Lengyelország­ba. Averell Harriman, New York állam kormányzója szombaton bejelentette, hogy pályázik a Demokrata Párt jelölésére a legközelebbi elnökválasztáso­kon. A nemzetközi újságíró ta­lálkozót Bahadur Szingh, In­dia képviselője, a találkozó összehívását kezdeményezd bizottság tagja nyitotta meg; Egyiptom visszautasította a rádióaktív izotópok alkalma­zásához felajánlott amerikai technikai segítséget.

Next

/
Thumbnails
Contents