Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-13 / 47. szám

A technikai haladás élharcosainak találkozója A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának székházá­ban június 9-én, szombaton délután szokatlanul ünnepé­lyes volt a légkör. Díszokleve­leket címeztek, az üzemek könyv- és pénzjutalmait ren­dezték, a tanácsterembe pót­székeket hordtak be. Aztán, úgy délután fél három után a várt vendégek sorra be is ko­pogtak az SZMT ajtaján: bá­nyai, acélárugyári, vasötvözet- gyári, tűzhelygyári, salgótar­jáni, zagyvapálfalvi, üveggyá- ri, meg bányagépgyári dolgo­zók gyűltek itt össze. A kü­lönböző üzemekből érkező felében már annyi újítási , ja­vaslat érkezett be, mint az el­múlt évben összesen. Minden­ki megelégedéssel hallgatta, hogy a Vasötvözetgyárban Szalai János főmérnök és Hor­váth Dezső főtechnológus, akik az ötvözetanyagok gyártásánál végeztek úttörő munkát, meg­valósították a silikómangán hazai gyártását, 2 600 0000 fo­rintos megtakarítással segítet­ték népgazdaságunk ügyét. Mindez simán, száraz felso­rolásnak hat, mégis mennyi érték van bennük. Nógrád megye ipari dolgozóinak aíko- tóvágyáról szóló ékes bizo­Wágner János elvtárs. az Acélárugyár lakatosa nagy érdeklő­dés közepette mutatja be saját készítményű lapáthüvelyezö­sépét. dolgozókat Baksa Sándor elv­társ, az SZMT elnöke, gazda módjára tessékelte beljebb. Az elnöki szoba tárgyaló asztala .«j*eioek alatt vendégfogadó ofiz- lailá vált és a körülötte állók kezében barátilag összecsör- rentek a cseresznyepálinkával telt pohúrkák. Ennek a néhány baráti percnek meg is volt az ered­ménye. Az imént még isme­retlenek is már mint ismerő­sök foglaltak egymás mellett helyet a tanácsteremben. A je­lenlévők között voltak, akik ta­lán még látásból sem ismer­ték egymást, mégis sok min­den közös volt bennük. .Az imént azt mondtuk, ha a meghívottak között vannak, akik. nem is ismerik egymást, mégis valami_ közös van ben­nük. Igen. Ők közösen me­sénk ipara technikai7 fejlődé­sének élharcosai, akik legtöb­bet tettek a fejlettebb munka- módszerek kialakításáért, az uj technika elterjesztéséért, a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért s a minőség megjavításáért. Az újító mozgalom legjobb­jainak Csillag József elvtárs, az SZMT elnökségének tagja adott rövid képet arról, hogy megyénk ipari fejlődésében, a gazdaságosabb termelés ki­alakításában milyen jelentős eredményeket hozott az üze­mekben folyó újítótevékeny­ség. Jó érzés volt végighall­gatni, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban az elmúlt hat év alatt 3304 új technikai módszer váltotta fel a régit és ennek összesen több mint 21 és félmillió forint a megtaka­rított gazdasági eredménye. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél az elmúlt négy év alatt 1764 újítást vezettek be, s ezek több mint 18 és félmil­lió forint megtakarítást ered­ményeztek. A Salgótarjáni Üveggyárban 1948 és 1955 kö­zött 941 újítást fogadtak el és az újítások több mint 6 és fél­millió forint gazdasági ered­ménnyel jártak. A Zagyvapál­falvi Üveggyárnál 1949-től 1955. év végéig 608 újítást fo­gadtak el és ezzel 2 977 000 fo­rintot takarítottak meg. A Salgótarjáni Tűzhelygyárnál 1948-tól 1955. év végéig szin­tén közel 2 millió forint meg­takarítást eredményezett az újítók tevékenysége, a Vasöt- vözetgyárnál pedig ez év első nyítványok ezek a szavak. Nem volt könnyű idáig eljut­ni. Sok gond, sok fejtörés szü­leményei azok a nagyszerű ál­lítások, amelyek kiszorították a régit és helyükbe a technika új, fejlettebb módszereinek ezreit tették. De ha nem is volt könnyű, megyénk ipari dolgozói önként vállalták a nehéz feladatok megoldását. S most itt az SZMT tanácster­mében a jól végzett munka után megyénk ipara techni­kai fejlődésének úttörői egy­más eredményeinek örülnek, tapsolják egymást amikor át­veszik a technikai haladás ügyében kifejtett tevékenysé­güket dicsérő, elismerő okle­veleket, pénz- és könyvjutal­makat. Az összejövetelük másik értékes része még ezután kez­dődött. Az SZMT székhazából a salgótarjáni Városi Művelő­dési Ház felé vették útjukat, hogy ott, jelenlétükben ünne­pélyesen megnyissák a kör­nyék két legnagyobb üzemé­nek újító kiállítását. Igazán szép és értékes meglepetést nyújtott számukra a Salgó­tarjáni Üveggyár dolgozóinak.' művészi, csiszolt és festett ké­szítményei, az Acélárugyár belföldi és exportgyártmányai, a Tűzhelygyár modem, újtí­pusú tűzhelyei. Körül a te­remben elhelyezték azoknak a nagyszerű újításoknak proto­típusait, rajzait, fényképeit és szakszerű leírásait, amelyeket az ankét részvevői s a hozzá­juk hasonló száz és száz dol­gozó készített. A többi között ott látható a Vasötvözetgyár egyfázisú bórkarbidgyártó kí­sérleti kohója. Ott van a Sal­gótarjáni Üveggyárból Stark Ferenc és Kovács Zoltán Ówen gép üvegberhodó auto­mata újítása, Futó Tibor mi- zserfai lakatos, fúrólyukban bennmaradt vidia kivevő ké­szüléke. De a sok újítás között igen sok érdeklődője akadt Wág- ner János acélgyári lakatos újításának: a sajátkészítmé- nyű lapáthüvelyező gépnek. Wagner elvtárs a nagy érdek­lődésre az újító teremben mű­ködésbe is hozta ezt a nagy­szerű gépet és az újítók nagy elismeréssel nyilatkoztak er­ről az ötietes megoldásról. •k A szépen, megrendezett ér­tékes újító kiállítás előre­láthatólag június 14-én zá­rul. Addig is minden nap délelőtt 10-tő! este 6-ig meg­tekinthető. Mindenki számára érdemes tanulmányozni, mert a további újítótevékenységhez nagy segítséget nyújt. Megyénk első a vasgyűjtésben A legutóbbi értékelés alap­ján megyénk országos viszony­latban első helyen áll a vas­gyűjtő versenyben. Balassa­gyarmat is az első helyet fog­lalja el a kiemelt városok ver­senyében, Salgótarján pedig az ötödik. * A napokban értékelték a Nógrád megyei fiatalok papír-, rongy-. • üveggyűjtési , verse­nyét és ebben a versenyben a balassagyarmati általános gimnázium végzett az első he­lyen. A második helyet a sal­gótarjáni általános iskola, a harmadik helyet pedig a tol­mács! általános iskola szerezte meg. Június 11—15 között, több mint 1500 forint jutalom kerül kiosztásra a legjobb ered­ményt elért iskolák között: . A szocialista munka hőse Zeke József, a Kisterenyei Gépállomás traktorosa, a szak­ma kiváló dolgozója az elmúlt évben a gépállomási trakto­rosok versenyének győztese lett. A mostani traktorosnap alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Munka Hőse címet és az ezzel járó Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést ado­mányozta a kiváló traktoros­nak. Zeke elvtárs a cered—tótvj- falui Búzakalász Termelőszö­vetkezetben dolgozik. 1155-ben a nehéz, hegyes ceredi földön is 586 műszáknormát teljesí­tett, ez idő alatt 1117 normál­hold munkát végzett el. Ta­valy ilyenkor azt vállalta, hogy az évi 425 normálhold tervét 160 százalékra teljesíti. Az esztendő végére 277 száza­lékra teljesítette éves tervét. Ebben az évben is dereka­san megállta a helyét. Már 164,1 müszalknormát dolgozott. Ez alatt az idő alatt 396 nor­málhold talajmunkát végzett. Tavaszi tervét 333 százalékra teljesítette. Ebben az évben ■úgy akar dolgozni, hogy ami­kor máshol a nyári idény vé­gére érnek — augusztus 30-án — ő már az évi terven is túl legyen. A nagy vállalás teljesítésé­hez minden lehetősége meg­írna. Két éve állandóan a Bú­zakalász Tsz-ben dolgozik, is­meri a vidéket, a földet. Pon­tosan tudja, hogy hol szikkad legelőbb a talaj, hol lehet éj­jel is szántani. Az ő jó mun­kája hozzásegíti a termelő­szövetkezetet a jobb gazdál­kodáshoz, a magasabb jövede­lemhez. Nem ’kis része van abban, hogy a Búzakalász­ban már ebben az évben 100 000 forintot oszlottak ki előlegként. Zeke elvtárs nagyon szereti a gépét és ez eredményének másik forrása. Traktora kitű­nően működik. A megfelelő karbantartást sohasem mu­lasztja el. Jó géppel, jó minő­ségű munkát végez. k ellenőrző kísérletek is igazolták az időzített gyutacsos robbantási módszer előnyeit Szénmedencénkben már ez idő alatt mintegy 20 csapat tért rá az időzített gyutacs használatára. Már az egy nappal ezelőtt végzett újfajta időzített gyuta­csos módszerrel történő rob­bantási kísérletek is eredmé­nyesen végződtek. A napokban a kéthetes ellenőrző kísérlete­ken végképp meggyőződhettek bányászaink az új módszer előnyeiről, a millszekundumos robbantással szemben. A hoz­závetőleges számítások szerint, ha a trösztnél minden munka­helyen rátérnek az időzített gyutacs használatára, akkor évente mintegy 10 000 kiló robbanóanyagot takarítanak meg és a termelékenység emelkedése nyomán körülbe­lül 20 000 tonna szénnel ter­melnek többet. Lelkes játékával 3:2-r* győzött a farkaslyuki Bá­nyász együttese a Salgótar­jáni Bástya ellen a Béke kupa röplabda emlékverse­nyen, vasárnap. Felkészülünk, hogy sikerrel vívjuk meg a kenyércsatát A naptár június derekát mutatja, közeledik a leg­nagyobb és legnehezebb nyá­ri munka, .az aratás és csép- lés ideje. Mint minden gépál­lomáson, így a pásztóin is lá­zas munka folyik most. A ke­nyércsata megvívására készü­lünk. Tavaszi tervünket több mint 130 százalékra teljesítet­tük — nem akarunk szégyent vallani a gabonabetakarítás­ban sem. Három aratógéppel, egy kombájnnal és tíz vontatóval állunk a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Lényegesen nagyobb segítséget nyújtunk nekik ez évben, mint az el­múlt esztendőben. 31 cséplő­gép várja kijavítva, munkára készen a cséplés megkezdését; Na«y gondot fordítunk majd a tarióhántásra. Elhatároztuk* hogy az aratás befejezése után két héttel, végzünk ezzel a munkával. Jelenig még a szervezési munkákat folytatjuk. Kihelye­zett mezőgazdászaink a terme­lőszövetkezetek elnökeivel jár­ják a határt és kijelölik azo­kat a táblákat, amelyek alkal­masak a gépi aratásra. A bri­gádvezetők a községi tanácsok elnökeivel, agronómusaival karöltve a munkacsapatok megszervezését végzik. Emel­lett kijelölik azokat a terüle­teket, ahol a közös szérűt le­het kialakítani. Nagy gondot fordítunk arra, hogy aratógép­kezelőink és kombájnveze­tőink, még mielőtt munkába indulnának, ismerjék azt a területet, amelyiken dolgoz­nak, és előre tudják, hogy melyik aratógép lesz az övék; Ügy érezzük, hogy felkészü­lésünk alapos lesz és belyt- áilunk a kenyércsatában. Kazinczi János, a pásztói gépállomás igazga­tója. Korszerűsödik a tolmács! Erdőkémia : Minden vidéknek, tájnak megvan a I maga jellegzetessége. Egyik jó boráról, ; másik szép lányáról, vagy népviseletéről [híres, de olyan is van, amelyet a Bör- l zsöny rengetege tett ismertté: Tolmács. ■ A közeli hegyvidék fatömegeit használ- ; ják itt fel a tolmácsi Erdőkémiában. i Közép-Európa legkorszerűbb falepároló ! üzemében. • A Börzsöny lábánál szinte eldugva lé- | legzik és táplálkozik ez az üzem, alig ad- l va életjelt magáról. Sem füst, sem szál- 5 longó finom por, sem zaj nem jelzi, hegy t odabenn „boszorkánykonyha" van. kü- ; lönböző vegyianyagok, savak, oldószerek > lelőhelye. A hatalmas re torta hángtala­• nul nyeli el egyetlen éltető elemét, a fát, \ s éppen olyan hangtalanul ontja az élei | ezernyi területén használatos alapanya­| gokat, a faszenet, nyersecetet. Csak a j gépház morajlik, a ventillátorok sustor- ! gása hallatszik, amint a fa egyik égés- i termékét, a fagázt préselik be a nyersfa j égetéséhez a retortába. De éppen ilyen • csend van a feldolgozó üzemrészben is, ahol a szenités után nyert nyersecetet ’ óriási tartályokban lassú, vegyi folya- | matok során bontják fel. Halkan, alig • észrevehetően esik szét itt a fa gyógyá- ! szati és egyéb célokra alkalmas anya- ! gokká, amelyekből azonban néhány I csepp is halált okozhat. ! Az egész üzem területe nem nagy. ! Nem sdk idő kell ahhoz, hogy valaki be­járja, de annál több, hogy titkaiba be­hatolhasson Schmith Ernő, üzemvezető mérnök segítségével azonban ez utóbbi sem boszoritánymestérség. Modem, szép ez a tolmácsi üzem, azonban mégis rászorul a további kor­szerűsítésre, berendezésének további 'ki­egészítésére. Talán azért is, mert fenn­állása óta alig múlt el egy év és a min­den szempontból tökéletes, belső gépi felszerelést még nem követte a külső segédmunikálatok nagyobbarányú gépe­sítése. A Börzsöny sűrűjében motorfűrésszel termelik a fát. de a hasítás és a szállí­tás kézi. emberi erővel történik — ne­héz. fáradságos murikával. A gépi ha­sítóbalta üzemeltetésére, majd az anyag- mozgatás géppel való helyettesítésére van szükség ebben az üzemben, ahol több ezer köbméter fa várja az udva­ron gúláikba rakva az elszenesítést. An­nál sürgősebb ez, mivel az önköltség- csöJakentés szempontjából is igen jelen­tős lenne. Évenként tetemes összeg, 150 000 forint megtailcarítását eredmé­nyezné. A szénosztályozó sem közvetle­nül a belső munkálataikat segíti elő, de felállítására mégis szükség lenne, hi­szen ezzel a vagonosztályozó munkáját gépesítenék. Gyorsabban, tökéletesebben rendszerezné ez a gépi berendezés a re- tortából kijövő faszenet. A segédmunltálat ok gépesítésén tú van még tennivaló, az előkészítő és fel dolgozó üzemrészekben is. Amint mond ják, három műszakban dolgoznak a emberek, a gépek pedig állandóan, éjjel nappal futnak. Itt nincs váltás, tehá karbantartás sem lehetséges. Pedig a gé pék olyan anyagikkal dolgoznak, ame Ivek hamarosan elpiszkálják, eltömítii az alkatrészeket, ami nem egy esetben üzemállást eredményez. Schmith előtár inár régóta sürgeti a tartalékgépállo many létesítését s nem eredménytelenül A fkulcspontálcban. ahol egy-egy gép ja vitása üzemállást okozhat: a retorta ven tillátornul, a vízszivattyúknál és desztüláinróknál már beállították a pót gépeket. Még ebben az évben fokozato san egészítik ki az üzem gépállományát amivel már teljesen elkészülve, 60 szá Zalákkal növelik az üzembiztonságot. Üj gyártmány bevezetését is tervezi Erd&kémia üzemvezetősége. Még ez év ben megkezdik egy kátrány szurok le pároló üzembehelyezését. Az új lepároló segítségével csehszlovákiai kátrúnyszu rok behozatalunk már a jövő év első negyedétől kezdve felére csökken. Épül, ikorszerűsödik és minden évben tökéletesebb lesz Nógrád megye egyik büszkesége, a tolmácsi Erdőkémia, hogy hazánk vegyipara is lépést tarthasson többi nagymértékben fejlődő iparággal Egy kiváló szerelő Huszár Imre, a mizserfal üzemegység szerelője nemrég kapta meg a szénbányászat kiváló dolgozója kitüntetést, folyamatos, jó munkájáért és több újításáért. Huszár elvtárs 130—140 százalékra teljesíti tervét, egy-egy , szivattyú, vagy kaparószalag javításával jóval a határidő előtt készül el. A múlt év végén fogadták eí egyik jelentős újítását, amely­nek egy évi gazdasági eredmé­nye 13 500 forint. Jelenleg egy újrendszerű csigasorból átala­kított farabló-készüléken dol­gozik Huszár Imre, amellyel nagymennyiségű bányafát ta­karíthatnak meg. Képek az ifjúsági találkozóról Falcaink a munkában, tanulásban, és a kultúr- munkában élenjáró fiata­lok legjobbjait küldték cl a vasárnapi találkozóra. Képünk a népviseletbe öl­tözött héhalmi fiatalok cso­portját ábrázolja. * Világ proletárjai egyesüljetek! g g Szabad nograd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 195«. JÜNIL'S 13.

Next

/
Thumbnails
Contents