Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-19 / 40. szám

{SZABAD ACM. HAD 1956. május 19. 3 (Folytatás a 2. oldalról) velő értekezleteken, az anyag- takarékosságért, a selejt csök­kentéséért, a technológiai fe­gyelem betartásáért indított rövid tanfolyamokon lehetőleg komoly szakmai képzettségű műszaki tartson előadást. Nagy súlyt kell helyez­ni a műszakiak szak­mai, politikai és általános műveltségének növelésére. Meg kell követelni, hogy a munkából a műszakiak meg­■ Uossiísanlásoh Az előterjesztett beszámoló után számos hozzászólás hang­zott el. LIZSNYÄNSZKY ANTAL elvtárs, a Salgótarjáni Acéláru­gyár főmérnöke egyetértve az elhangzott beszámolóval, arról beszélt, hogy milyen fejlődés tapasztalható az elmúlt tíz év folyamán. Mint mondotta, köz­vetlenül a felszabadulás után a műszakiak közül sokan irigy­kedve nézték azokat, akik résztvehettek a pártoktatásban Ma már más a helyzet, s helyes a pártnak az az irányvonala, amikor javítja kapcsolatát a műszaki dol­gozókkal. Rámutatott arra, a műszaki dolgozók véleménye akkor lesz helytálló, ha a nagy erőt kép­viselő fizikai dolgozókat sem hagyják ki abból. „Feltétlenül hasznosítanunk kell a jó nem­zetközi tapasztalatokat a tech­nika fejlődésében — mondotta — akár a testvérországokból, akár a nyugati tőkés országok­ból származik, is az, mert saját érdekünkben tesszük”. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy a TTIT keretében adódó lehe­tőségeket jobban fel kell hasz­nálni, gondoskodni kell arról, hogy a társulat klubhelyiségét többen felkeressék. LENGYEL ISTVÁN elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár fiatal mérnöke, az életnek most nekivágó műszaki dolgo­zókkal való törődés megjaví­tását sürgette. LASSAN JÖZSEF elvtárs, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke arról beszélt felszó­lalásában, hogy a műszakiak­nak nagyobb öntevékenységet kell tanúsítaniuk az egyete­men szerzett tudásuk gyarapí­tása érdekében. Ezzel kapcso­latosan szólt arról, hogy a mű­szakiak nagy elfoglaltságának csökkentése érdekében jobban meg kell gondolni az egyes szervek részéről, amikor azo­kat különböző értekezletekre, megbeszélésekre hívják. Fel­szólalásának egyik fontos ré­sze volt, amikor a középkáderekkel való gondosabb foglalkozásról beszélt és politikai, szak­mai képzettségük gyors nö­velését javasolta. HERCZEG FERENC elvtárs, e KV agit.-prop. osztályának instruktora arról beszélt, hogy a műszaki dolgozók közötti bi­zalom megszerzése érdekében erőteljes lépést kell tenniök a pártszervezeteknek. Biztosíta­ni kell, hogy véleményük, javaslatuk a második ötéves tervvel kapcsolatban szinte tömeg­méretűén kerüljön felszín­re. Ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy szakítani kell azzal a ká­ros gyakorlattal, amikor a mű­szaki dolgozókat nem tényle­ges munkájuk, hanem szub­jektív benyomások alapjait ítélik meg. Sokkal nagyobb tá­jékozottságot is kell biztosíta­ni részükre, elsősorban a te­kintetben, hogy megismerjék más országok gazdasági mu­tatóit, s így legyen mihez mér­niük saját munkájukat. A mű­szaki dolgozók politikai kép­zettségének megjavítása érde­kében javasolta, hogy a pártszervezetek rendez­zenek rátákat a legégetőbb politikai kérdések meg­magyarázására, a helytelen nézeteknek nyílt eszmei harcban való legyőzése ér­dekében. Javasolta továbbá, hogy az alapszervezetek titkárainak rendezzenek rövid tanfolyamo­kat, ahol jól felkészült műsza­kiak is tartsanak előadásokat. CSILLAG JÓZSEF elvtárs, a Szénbányászati Tröszt osz­tályvezetője elmondotta: kelle­mes érzést váltott ki belőle, hogy a párt napirendre tűzte a műszakiak között végző poli­tikai munkát és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ez a műszakiak munkájának helyes szerezzék az általános művelt­séget, szakmai tudást jelentő technikumi, egyetemi végzett­séget. Keresni kell a legvál­tozatosabb formákat a tovább­képzés biztosítására, rendezni kell az üzemi, műszaki könyv­tárak helyzetét. Szükséges, hogy minél több pártfunkcio­nárius elvégezze a minimu­mot jelentő technikumot, az alapszervek titkárok részére rövid tanfolyamokon nyújtson segítséget. Pártszervezeteink mun­kájukkal hassanak oda, hogy minél több műszakit fel­vehessünk a pártba és bevon­juk a pártoktatásba. Pártszer­vezeteink különös súlyt he­lyezzenek a fiatal műszaki ér­telmiséggel való foglalkozásra. Törődjenek azzal, hogy az egyetemekről kikerült fiatal mérnökök, műszaki káderek elhelyezése megfelelő, életkö­rülménye és rendszeres to­vábbtanulása biztosítva legyen. a megyei píírtbis stiff ülésén — bírálatával, segítésével járjon együtt. BAKSA SÄNDOR elvtárs, az SZMT megyei elnöke kife­jezve egyetértését a beszámo­lóval javasolta, hogy a határo­zatban a pártbizottság szabjon több, konkrétabb feladatokat a szakszervezetek számára. LIPTÄK JÓZSEF elvtárs, a DISZ megyei bizottságának titkára arról beszélt, hogy a DISZ-szervezetek a fiatal mű­szaki dolgozókkal való foglal­kozásban már megtették a kezdeti lépéseket. A további jobb munka érdekében java­solta, hogy a határozatban kü­lön pontban szabják meg a fiatalokkal való foglalkozás teendőit. HAJDÚ JÓZSEF elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára egyetértve a beszámoló­val, rámutatott arra: a párt bízik is a jövőben is bízni fog a műszaki dol­gozókban. Éppen ezért a párt álláspont­ját nem szabad összekeverni egyes funkcionáriusok helyte­len gyakorlatával. A megyei pártbizottság részéről is meg volt a bizalom és a megyei pártbizottság azon dolgozott, hogy egyre jobban megértse a műszakiak problémáját, mint 4—5 évvel ezelőtt. Beszélt ar­ról, hogy a még ma is meglévő bizonytalanságnak oka, hogy a tőkések igyekeztek szembeállí­tani hosszú időn keresztül a műszakiakat a fizikai dolgo­zókkal. Ennek felszámolásához hosszabb időre lesz szükség. Ezzel kapcsolatban tennivaló­ként jelölte meg, világosan megmondani, hogy a műszakiak döntő többsé­ge becsülettel megállta a helyét, biztosítani a mun­kában az önállóságukat és az alapvető kérdésekben rendszeresen segítem, bí­rálni őket. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindez nem jelentheti az elv­telen udvarlást. Az új módon való dolgozás nem csökkenti, hanem éppen növeli a pártbi­zottságok, pártszervezetek fe­lelősségét. Beszélt arról, hogy nem ki­elégítő a kapcsolat a régi és az új értelmiség között, pedig egymás nélkül nem tudnak jó munkát végezni. Ezért a fia­taloknak el kell íogadniok az idősebbek tapasztalatát, köze­ledni kell feléjük, a régi mű­szakiak pedig vetkőzzék le a ma még meglévő bizalmatlan­ságot a fiatalok iránt. Beszélt arról, hogy buzdítani kell a bátrabb kezdeményezésre a műszakiakat, nem pedig túl­zottan elítélni, amikor nagy feladatok megoldásában kisebb hibákat követnek el. Biztosí­tani kell, hogy az ötéves terv vitájával kapcsolatosan minél több alkotó javaslat kerüljön felszínre és máris hozzá­fogjanak a helyi tartalé­kok, lehetőségek feltárásá­hoz. BAK SÁNDOR elvtárs java­solta, hogy a határozatba ve­gyék be a mezőgazdaságban dolgozó műszaki értelmiséggel való gondosabb foglalkozást. NOVAK JÓZSEF elvtárs, a Salgótarjáni Városi Pártbizott­ság titkára egyetértve a beszá­molóval kijelentette: ahhoz, hogy a pártszervezetek tény­legesen gazdái legyenek terü­letüknek, sok segítséget adtak és fognak adni a műszakiak. Éppen ezért, fokozottabban be kell vonni őket a pártmunká­ba. fontos szakmai kérdések megismertetését pártmegbíza­tásként adva számukra. KOVÁCS JÓZSEF elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője egyetértve a beszámolóval, javasolta, hogy a határozatot egészítsék ki olyan kitétellel, amely a mű­szakiak és a fizikaiak kapcso­latának megjavítását célozza, valamint, hogy minél szélesebb műszaki gárdát vonjanak be a nép­nevelő-hálózatba, a techni­kai fejlődés meggyorsítása érdekében. A beszámoló és a hozzászó­lások, valamint Jakab Sándor elvtárs összefoglalója után a megyei pártbizottság ülése vé­gétért. Ez az újság a Magyarnándori Állami Gazdaságban j\j egkezdték a sziromhullás utáni permetezést a gazdaság gyümölcsösében. 119 hold alma- és körtefa permete­zését végzik el. Eddig 50 hol­don fejezték be ezt a munkát. Kapálják az ikersorosan ve­tett takarmányborsót is. A cu­korrépa egyelésével végeztek. A baromfi-telepen kikelt az idei húszezredik csibe. A gaz­daságtól eddig háromezret vá­sároltak a termelőszövetkeze­tek, az egyéni gazdák pedig 9 ezer naposcsibét vittek el. Megkezdődött a sertések ellé- se. Az eddigi ellesi átlag: 7. Százharminc koca ellik le né­hány hét alatt és mintegy 700 ma.lac.cal szaoorodik majd a gazdaság sertésállománya. Felvételek a dwlgoxák iskolájába Általános qimnáziumba és köz- qazdasóqi technikumba felve* hetők azok a dolqozók. akik 17. életévüket betöltötték és álta­lános iskolai, vaqy ennek meg­felelő elöképzettséqqe: rendelkez­nek Ipari technikumba a 22. élet­évüket betöltött ipari dolqozók vehetők fel. A felvételhez az is­kolai végzettség iqazolása mellett megfelelő szakmai gyakorlat is szükséqes. Ezekben az iskolákban a tanu­lók érettségi bizonyítványt, illető­leg technikumi oklevelet szerez­nek. Jelentkezés: 1956. május 15-től június 30-ig. Azok a dolqozók, akik nem vé­gezték el az általános iskola Vili. osztályát, vaqy annak megfelelő iskolát, a dolqozók általános isko­lájába iratkozhatnak be. Az általá­nos iskola minden ember számára nélkülözhetetlen műveltség alap­jait adja. Jelentkezés: városokban és ipa­ri vidéken 1956. évi május 15-től június 30-ig mezőqazdasági vidé­ken 1956. szeptember 1-től októ­ber 1-ig. A dolqozók iskoláiban a tanítás hetenként 2 — 4 alkalommal a ko­ra esti órákban történik. A felvételek feltételeiről részle­tes felvilágosítást az iskolák veze­tői, a városi, járási és megyei ta­nácsok VB oktatási osztályai ad­nak. Azok, akik beosztásuknál foqva az esti tagozatot nem látogathat­ják a levelező oktatásra jelent­kezhetnek. Saját erőből 100 férőhelyes sertéshizlaldát épít a pásztói Szabadság Tsz. E hét valamennyi napjára jutott egy házasságkötés Salgó­tarjánban. Egész évi állat- és állatiter­mék: beadási kötelezettségüket teljesítették Benedek ' István, Tuskó Miklós, Bögér András és Szluka János diósjenői dol­gozó parasztok — jelenti tudó­sítónk. JZflßßß NÓGRAft Miért nem intézkedik a legilletékesebb? A kőlápa-pusztai (Salgótar­ján) dolgozók arról írtak szer­kesztőségünknek, hogy baj van a kenyérszállítással. A sütőipa­ri vállalat ponyvás autón szál­lítja ki a kenyeret, de maga a kenyér nincs külön letakarva, így nemegyszer előfordul, hogy amikor az autó ponyváját fél­rehúzzák, a kenyér szürke a rárakodott portakarótól. „Miért nem takarják le a kenyeret" — kérdezik jogosan a dolgo­zók. A kísérők erre csak azt tudják válaszolni, hogy amikor ók külön ponyvát kértek a ke­nyér letakarására, az igazga­tóság azt mondta, hogy nincs. Mi, a kőlápaiak panaszát, jo­gos bírálatát továbbítottuk a Sütőipari Vállalathoz, s kértük, hogy minél előbb intézkedje­nek. Ezenkívül a Kelet-Nógrád megyei Népboltot is értesítjük arról, hogy jobban kell ellen­őrizniük, milyen körülmények közt kerül ki a kenyér a köz­ségekbe. Sőt a járási egészség­ügyi csoportnál is eljártunk és kértük, hogy jobban ellenőriz­zék, hogy az élelmiszerek szál­lításánál az egyes szervek, vál­lalatok betartják-e az egész­ségügyi kövtelményeket. Dr. Kiss Emil járási főorvos azt a fölvilágosítást adta, hogy ellenőrzésük során már a múltban is több esetben észlel­tek hasonló mulasztást a ke­nyérszállításnál és felhívták a kenyérgyár figyelmét e hiba kijavítására, de ez mind a mai napig nem történt meg. Most a kőlápaiak panasza ügyében megkérte a Közegészségügyi és Járványügyi Állomást a szükséges intézkedések megté­telére. A Kelet-Nógrád megyei Nép­bolt is sürgős intézkedést kér a sütőipari vállalattól és mi is helyesnek tartanánk, ha a sü­tőipari vállalat végre gondos­kodna arról, hogy a dolgozók­nak a jövőben ne legyen ha­sonló panaszra okuk. 0 ,,Kenyérellátás “ Ersekvadkerten Közel ötezren élünk ebben a községben, termelnek is a dol­gozók, kenyér is van és még- sincs. Hónapok óta akadozva jut el a 'kenyér a péküzemtől a földművesszövetkezeti bolto­kig. A Balassagyarmati Sütő­ipari Vállalat nem gondosko­dik arról, hogy megfelelő, ál­landó fuvaros biztosítsa a ke­nyér szállítását. Ezért gyak­ran előfordul, hogy a dolgo­zók, ha kenyeret akarnak vá­sárolni, saját maguk \kénytele­nek azt kosárral a pékségtől a boltba elszállítani, vagy a ta­nács intézkedésére, szükség- megoldásból elfogott fuvaros­sal szállíttatni a tisztasági és egyéb követelményeknek nem megfelelő 'kocsikon. Tarthatat­lan, hogy a dolgozók ne jus­sanak rendesen kenyérhez ak­kor, amikor tt kenyérkészlet megvan, és kénytelenek legye­nek szidni a tanácsot és a fel­sőbb szerveket egy olyan hiba miatt, amit könnyűszerrel meg lehetne szüntetni. Azt hi­szem mindenki egyetért velem abban, hogy ez a munka len­dületét is károsan befolyásol­ja. A Sütőipari Vállalat veze­tői ne tehetetlenkedjenék, ne Ígérgessenek, ha iájönnek a tanácsra és főképpen az ápri­lis havi fuvardíjat ne június­ban fizessék majd ki. Teremt­senek normális viszonyokat, hogy megfelelő kenyérellátás­ban részesüljünk. Amennyiben a Sütőipari Vállalat « kenyér szállítását továbbra is csak így tudja megoldani mint eddig, valamilyen formában adja át a kenyérszállítást a helyi föld­művesszövetkezetnék. Berta János VB-titkár, Ersekvadkert Hasznos egy esztendő Zsámbékon Nógrád megyéből jelenleg négyen vagyunk itt a zsám- béki tsz-elnökképző iskolán. 1955. szeptember 1-én kezdő­dött az iskola, akkor még azt gondoltuk, hogy minek ez ne­künk, mi már mindent tudunk. Nagyon csalódtunk, mert az itt eltöltött idő alatt s tanulás közben rájöttünk, hogy eddigi tudásunkkal nagyüzemi gazda­ságot vezetni nem lehet. Most már tudjuk és tisztán látjuk, hogy az iskola alapot és képes­séget ad a vezetéshez. Haza- menve, a termelőszövetkezeti tagsággal összefogva munkán­kat eredményesen tudjuk el­végezni. hírek Asszon ÉLETÉBŐL Begyűjtési vasárnapot tar­tott a nagyoroszi MNDSZ, ahol az asszonyok 3500 darab tojást adtak be. ★ A gyermeknapra készül a balassagyarmati MNDSZ-szer- vezet. Az asszonyok a tombola­jegyek elárusításával 1400 fo­rintot gyűjtöttek össze, amit a gyermekek megvendégelésére fordítanak majd. ★ 34 asszony vett részt Rom­hány ban a főzőtanfolyamon, melyet egészségügyi előadással kapcsoltak össze. A romhányi asszonyok május 20-án ünne­pélyesen fejezik be az értékes előadások sorozatát. Gyönyörű hímzett térítővel ajándékozták meg a diósjenői gazdasszonyok a községi taná­csot és a kultúrházat. ★ Jól dolgoznak a rétsági járás MNDSZ-szervezetei. Az idén 300 új taggal szaporodtak. Szaporodik a munkaegység a palotási Május 1 Tsz szor­galmas lányainak könyvében. Kiss Margit például 64, Vida Teréz pedig 57-es munkaegy­séget szerzett már. A íaskenti textilkombinát cérna gyárában új kisméretű cérná- zógépet próbáltak ki. Az új gép rendkívül gyors és könnyen kezelhető. A képen: A. Svecova munkásnő munka közben az új kisméretű cérnázó gépnél (jobbra) L. Szupakova ellenőr figyeli a gép munkáját. Egy háziasszony az árleszállításról Háziasszonyainkat még min dig élénken foglalkoztatja a hónap eleji árleszállítás. Erről ír levelében Zsóri Istvánná a Salgótarjáni Üveggyár dolgo­zója: „Az intézkedés hatása ház­tartásomon belül is megmutat­kozik. Elsősorban azoknál a cikkeknél jelent komoly megta­karítást az árleszállítás, amely minden hónapban szükséges. Itt vannak például a mosósze­rek. Havi mosószer szükségle­tem az árleszállítás előtt 62 forint volt. Most 45 forintért megvásárolom mindezeket. A megtakarítás tehát 17 forint. Aztán ott van a tej. A napi egy liter tejfogyasztást figye­lembe véve 18 forintot takarí­tok meg harcaiként, egyéb tej­termékeiknél pedig kb. 10 fo­rintot. Azonkívül vásároltam már két pár neylon-zoknit. egy pár neylonharisnyát és a fér­jemnek egy ballonkabátot. Megtakarítottam 109 forintot. Tehát, ha csók ezt a hóna­pot nézem is, ennél a pár cikk­nél már 154 forintot tesz ki a megtakarított összeg, melyen kétéves kislányomnak egy pár cipőt és egy ruhácskát vettem. Hálás vagyok vártunknak és •kormányunknak ezért az újabb, nagyszerű gondoskodásért, hi­szen a kiskereskedelmi árak leszállítása is az életszínvonal emelkedését tükrözi.” Bevezetjük az új agro- és zootechnikát. Kialakítjuk a he­lyes vetésforgót és a korszerű trágyázást. Az állattenyésztés­ben megvalósítjuk a bőséges takarmányellátást. Biztosítani akarjuk, különösen a tehené­szetben a jó egyedek kiválasz­tását, az egyedi takarmányo­zást, amely nélkül magas tej­termelést nem tudunk elérni. A növényápoláson és az ál­lattenyésztésen kívül megis­mertük és megtanultuk a fej­lett nagyüzemi gazdálkodás gépeinek működését. Az arató­gép, a fűkaszáló gép és sok más munkagép kezelésének is­meretével elérjük, hogy ter­melőszövetkezeteinkben mind jobban gépesítsük a mezőgaz­dasági munkát. Nagy segítséget jelent szá­munkra a helyes üzemszerve­zés megismerése is. Termelő- szövetkezeteinkben, ha a ta­nultak alapján szervezzük meg a munkát, megszűnik a kap­kodás, a rendszertelen munka. Külön meg kell említenünk a könyvelést, amely a gazdaság idegrendszere. Ezt is részlete­sen megismertük és elsajátí­tottuk. Amit elmondtunk, csak néhány példa a sok közül, amit itt a zsámbéki tsz-elnök­képző iskolán tanultunk. Fel­hívjuk megyénk termelőszö­vetkezeteinek tagságát, hogy ne ijedjenek vissza attól, hogy az Iskolára küldjék elnökeiket, mert ha a vezetők ezt az is­kolát elvégzik, termelőszövet­kezetük nagyobb eredményeket ér el a nagyüzemi gazdálko­dásban. Puskely Mihály Paál László Burai Sándor Orosz István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents