Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)
1956-05-19 / 40. szám
1958. május 19. SZABAD KOGHAD S Traktorosaink versenyéről Egyre élénkebbé válik a traktorosok versenye. 252 traktorvezető teljesítette eddig idénytervét. Továbbra is a kis- terenyeiek haladnak az élen. Közülük Zeke József bizonyult továbbra is a legjobbnak. 138 műszaknormát teljesített eddig. Almási József 103.7 műszaknorma teljesítéssel a második helyet foglalja eL A brigádok versenyében is a kisterenyeieké az elsőség. Csortos Rudolf brigádja 75,2 nívszaknormát teljesített, míg Klement János brigádja 54,7 műszaknormát ért el. A megye gépállomásainak brigádjai közül egyébként eddig 34 tett eleget idénytervének. A legtöbb gépi kapálást végző traktorvezető: Tóth Károly. (Erdőkürti Gépállomás.) Teljesítménye 43 kh. Bevonták a családtagokat - jól halad a munka (Tudósítónktól.) Nagy szükség van most sok, dolgos munkáskézre a berkenyéi Petőfi Tsz-ben is. Várja a kapát a burgonya, kukorica, cukorrépa. Ahol lehet, ott gép pusztítja a gyomot. A 25 hold réti csenkeszt például már másodszor kapálják géppel. A burgonyát kétszer, a kukoricát egyszer fogasolták. A tolmács! gépállomás közel 180 holdon végez növényápolást ebben az esztendőben a berkenyéteknek. A Petőfi-beliek tehát szeretik a gépet, nem idegenkednek tőlet hisz tudják, hogy nagy segítség az. Ám azt is tudják, i hogy a gép még nem minden. Ahová nem tud eljutni, ott a kézi erőre van szükség. Ezért fontos a családtagok bevonása a munkába. A tagok többsége megérti ezt és van olyan nap, hogy százan is dolgoznak a földeken. Csak két tag. Cseri László és Gál József nem látja még ennek fontosságát. Nagy munkában van a szövetkezet építőbrigádja is. Használhatatlan. dűlőiéiben levő gazdasági épületeket bontanak le és egy 50 férőhelyes tehénistállót építenek. Az állam nyújtotta segítség mellett saját erőből 133 000 forintot fordítanak az építkezésre. 40 ezer darab téglát, 3 ezer darab cserepet, 10 köbméter követ, és 6 köbméter faanyagot már az építkezés színhelyére szállítottak. Emmer Ferenc Végezzük el a rozsvetések pótbeporzását Különösen a balassagyarmati járás homokos földjein, de a megye többi részében is nagy ' területet foglal el a rozs. Fontos tehát, hogy második kenyérgabona-növényünk minél nagyobb termést adjon. A rozs termése nagymértékben attól függ, hogy a természetes beporzás idején milyen az időjárás. Ha erősen fúj a szél, esik az eső, akkor a megtermelt pollen nem jut a virágra. A növény nem tud megtermékenyülni, a kalász ablakos lesz. A virágok megtermekényür lését elősegíti, ha Virtffjzás időjén 3—5*" napon át, a reggeti órákban elvégezzük a pótbeporzást. Ez a fontos munka könnyen elvégezhető. Két dolgozó egy 20—30 méteres kifeszített kötelet végig húz a virágzó rozstáblán. Ezáltal a virágzó kalászok egymáshoz érnek és tökéletesebben beporo- zódnak. A pótbeporzást azért kell többször megismételni, mert a kalászban levő virágok nem egyidőben nyílnak, hanem a megfigyelések szerint a virágzás 5—6 napig elhúzódik. A pót beporzás — az eddigi tapasztalatok szerint — egy mázsával növeli a holdankénti termésátlagot. Érdemes tehát minden hold rozsvetésen elvégezni. A terméseredmények növelésén kívül a pótbeporzás- fial megjavul a magvak fizikai és kémiai tulajdonsága. A magvak több fehérjét és zsírt tartalmaznak, s nagyobb az ezerszám-súly isi A növények megierméke- ■nyülése rövidé bb idő alatt zajlik le, ennek következtében a magtermés kiegyenlítettebb, kevesebb a vékony szem, valamint az ocsú. A pót beporzásból származó magvak ellenállóképessége nagyobb a betegségekkel szemben. SZOMBATTÓL-SZOMBATIG — A HÉT ESEMÉNYEIBŐL — Példamutató szécsényi gazda Szécsényben a mezőgazdasági munkák elvégzésében élen jár Oláh János (dongó) dolgozó paraszt. Idejében elvégezte a vetést és már megkezdte a kapálást. Példát mutat a beadásban is. 1956-ra már csak a sertéshússal tartozik, de ezt is hamarosan tel- | jesíti. Az ő jó munkája I is hozzásegíti Szécsén.v | községet ahhoz, hogy a I Pásztó val vívott páros - | versenyt megnyerje. 13 330 villa Görögországnak Mintegy 13 350 darab villát készített a Salgótarjáni Acélárugyár Gazdasági Szeráru- gyár részlege Görögország részére. Már el is indult a szállítmány, hogy segítséget nyújtson a görög mezőgazdasági dolgozóknak munkájukban. Szív-bál Nagysikerű Szív-bált rendezett a megyei MNDSZ május 12-én, szombaton 7 órai kezdettel a Megyei Tanács kultúrtermében. A belépővel — igen ötletesen — a férfiak egy-egy megszámozott piros, a nők pedig kék szívecskét kaptak. Éjfélkor aztán valamennyi szív megkereste a p>árját. A hajnali két óráig tartó táncmulatságon valamennyi részvevő jól szórakozott. lT| homlokzatot kap a Nemzeti Szálló A Salgótarjáni Lakáskarbantartó Vállalat csütörtökön megkezdte a Nemzeti Szálló új homlokzatának építését. A teljesen modern homlokzat talapzata bazaltkőből készül, A homlokzatra fordított összeg több mint 49 000 forint. Tizennégy vagon táblaüveg Nagymennyiségű táblaüveget szállított el; öt nap alatt a Zagyvapálfalvi Üveggyár. A csaknem 14 vagon táblaüveg Budapest, Veszprém, Kecskemét, Pécs. Tata, Kaposvár és Békéscsaba üzleteibe érkezett. Az Úttörő Ház sportköre Budapesten Budapesti szerepléséről tért haza kedden a salgótarjáni Úttörő Ház sportköre. Pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn az Országos Úttörő Spartakiádom vettek részt az atléták, 'a kosarasok és az ifjú labdarúgók. A legeredményesebben a labdarúgócsapat szerepelt. Szeged ellen vívta döntő mérkőzését a bajnokságért. Míg végül egyenlő küzdelem után a salgótarjáni Úttörő Ház csapata a második helyen végzett. Eredményes szereplésükért egy gyönyörű serleget és sok-sok ezüstérmet kaptak. Olcsóbb lett a zöldségféle Olcsóbban vásárolhatják a héten a háziasszonyok az étrendhez oly nélkülözhetetlen zöldségféléket. Lement a saláta, retek és a zöldhagyma ára is. Egy fej saláta 70—80, egy csomó retek SO. a zöldhagyma csomója pedig 80 fillérbe kerül. Nagymennyiségű zöldfőzelék — sóska és paraj — is érkezett a szövetkezeti és állami boltokba, de bő választékban van belőlük a szabadpiacon is. Virágzik a borsó a pásztói Szabadság Tsz-ben Virágot vetett a héten a pásztói Szabadság Tsz borsója is, amely helyenként már a 40 centimétert is eléri. A Szabadság Tsz tagjai ügy számítják, hogy három hét múlva megkezdhetik az első szedést. Salgótarjáni vashuzal Dél-Ameriltáhan Pénteken 205 mázsa vashuzalt szállított el a Salgótarjáni Acélárugyár huzalmű-részlege. A szállítmány útja: Dél-Ame- rika. Dudás Ma a Patyolattal kezdődjék az ének — miatta adtam el ruhámat a MÉH-nek. fillérekért csupán, rongy hulladék-ár on, higyjék el, még most is siratom a károm! Úgy történt, hogy a cég hírnevében hittem, s ezért ruhámat a Patyolathoz vittem. Ép volt még az öltöny, át is vették rendben: „Szépen kitisztítjuk, érte jöhet kedden Kedden nagy örömmel, vidáman mentem én t— s ím, nagy lyukat látok a nadrág fenekén. Nézem a térd helyét — olyan, mint a szita, szakadt a kabát is... ahhoz sem fér vita, hogy felemás színű most a nadrág s zakó, rongy az egész ruha, többé nem hordható! Miután az öltönyt elkótyavetyéltem, a károm fejében legalább hadd kérdjem: mivel tisztították? milyen eljárással? zsilettpengével-e, vagy tálán —■ bicskával?! Lenn, Kisterenyén is csaknem ráfizettem, amikor egy este vonatjegyet vettem. Előhozakodtam egy tízes bankóval, de a pénztárosnő rámszólt: „Csak apróval fizethet, különben nem adok, ki jegyet.“ Igen ám, de aprót ugyan honnan vegyek? jön a vonat rögtön... szaladgálni kezdtem, először trafikba, majd korcsmába mentem, s a szükséges aprót megszereztem végül, nem 'kellett felszállnom a menetjegy nélkül. De ha nem sikerül, ugyan baj lett volna, jókora büntetést fizethettem volna! Mások, kik a sorban még mögöttem álltak, ennél bizony kisebb szerencsével jártak! Míg aprót kerestek, a vonat elrohant, s a póruljártakban ez a kérdés fogant: miért ők bűnhődtek? ők tehetnek róla. hogy a pénztárosnak kevés az aprója? Haragszik mostanság Baglyasalja népe. mert a Faluszínház játékának vége! Az történt ugyanis, hogy egy új rendelet szerint ezentúl a tíz százalék helyett nyolcat adnaSk csak le a jövedelemből. Hej, milyen galiba, perpatvar lett ebből! „így nem adunk helyet” — mondta Ravasz Kálmán kultúr ház-vezető, és a szavát állván. azóta sem hívja meg a színészeket, nem mutathatják be a színművészetet. A különbözet csak ötven forint, vagy száz —- és ezért nem lehet Baglyasalján színház!! Persze, hogy ez aztán nem tetszik a népnek, nem is helyes, hogy még ilyenek történnek! Ugyan Ravasz Kálmán mért háborog azon. hogy vagy száz forinttal kevesebb a haszon? Láttak-e valaha dudás-szerenádot? No, most láthat az is. aki még nem látott! Szerenádot adok a versengéseknek, hátha talán ettől végre felébrednek. -. Mert míg bányáinkban csáknem minden bányász megadott tervénél több szenet kibányász. s derék vájáraink versenyeznek váltig, az értékelésre várhatnak sokáig. Verseny felelősök BátonybanT erényén! Alszanak talán az asztalok tetején? Nincsen kész időre, ami pedig kéne: nincs meg a díszesek versenyeredménye, versenyhíradókból, mire megjelennek, legtöbbször bizony csak álmoskönyvek lesznek! Ami itt történik, szinte hajmeresztő.. Versenyes elvtársak! Ébresztő! Ébresztő!!! Több önállóságot, több felelősséget 1 _ Egv halálon» baleset követfkczménveinek tanulsága — Köze ! négy esztendeig várták a kisterenyeiek, hogy elkészüljön bányaüzemünk új büszkesége, a szép, új meddőkötélpálya, amelynek működése lényegesen megjavítja az üres- csille-ellátást, mert a palahordásnál feleslegessé teszi a csilléket. Hol munkaerő, hol anyaghiány miatt évekig húzódott az építés befejezése. Tavaly októberben végre elérkezett a régen várt pillanat: a kötélpályán — egyelőre ugyan csak próbaképpen — megindultak a kasok. Az ünnepi hangulatot, az örömet azonban szomorú esemény zavarta meg. A kötélpálya próbaüzemeltetése ugyanis halálos áldozatot követelt: a feladóállomás közelében visszacsúszott egy kas, s nekiütődött egy másiknak, amelyet Róza József éppen a felrakóhelyre tolt. A kasok elütötték az idős bányászt, aki néhány óra múlva belehalt sérüléseibe. Mindjárt a szerencsétlenség Után bizottság alakult a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, a tröszt szakszervezeti'bizottsága és a kerületi Bányarendészeti Felügyelőség képviselőiből. A bizottság pontosan tisztázta, hogyan történt a baleset így: A felrakóállomásról elindult egy kas, amelyet Szomora Li- pót adott fel. A lakatban valami hiba volt, rosszul kapcsolt, ezért a kas már az első néhány méterről visszacsúszott az állomásra. Szomora Lipót, aki legközelebb állt hozzá, észrevette, félre is állt. de ijedtében nem tudott kiáltani, s nem nyomta meg a pályát leállító gombot sem. Tőle valamivel hátrább munkatársa. Róza József éppen a zuhanó kassal szemben tolta a feladásra következő kast, méghozzá az előírásokkal ellentétben hátulról megfogva, ráadásul lehajtott fejjel. így nem vette észre a veszélyt, nem tudott oldalt kilépni, s ez lett a veszte.;» Mindebben egyetértettek a bizottság tagjai, azonban abban nem tudtak megegyezni, terhel-e valakit felelősség a szerencsétlenségért? Egyesek azt mondták, senki sem követett el mulasztást. Mások — különféle érvelés alapján — úgy látták. Almási Géza gépészmérnök. a tröszt beruházási osztályának gépészeti előadója, Ádám István, a Salgótarjáni Szénszállító és Szolgáltató Vállalat főmérnöke, továbbá Czéki László, a szolgáltató kisterenvei részlegének vezetője, nem jártak el eléggé körültekintően a próbaüzemeltetésnél. Végülis az ellentmondó állásfoglalásokat jegyzőkönyvbe vették, s elküldték a jelentést a Szénbányászati Minisztériumnak. Döntsön az! Kisterenyén is. a trösztben is azt várták, hogy a minisztérium majd igazságot tesz, s szakértőivel felülvizsgáltatja az esetet, eldönti, kit és hogyan kell felelősségre vonni. És kell-e egyáltalán? A szakértők azonban nem jöttek, a minisztériumban a jegyzőkönyvből próbálták kiokoskodni az igazságot. Úgy látszik. nem nagy sikerrel, mert végül is december 7-én Za- vadszky Jenő, a Szénbányászati Minisztérium titkárságának vezetője, írt a salgótarjáni járási ügyészségnek. Előadta a balesetet, ismertette á hozzájuk küldött jegyzőkönyv tartalmát, majd így fejezte be átiratát: „Minthogy a balesetet kivizsgáló bizottság tagjai között a bűnvádi úton felelősségre vonandó személyekre vonatkozóan egységes állásfoglalás nem jött létre, a 471 248/1953. NIM sz. utasítás értelmében Kocsis Lajos elvtárs, a miniszter első helyettese döntése folytán kérem a T. ügyészséget, hogy szíveskedjék Almási Géza gépészmérnök és Garamszegi József munkavezető ellen a bűnvádi eljárást élet és testi épség veszélyeztetésének bűntette miatt lefolytatni.“ Miután a minisztérium a vizsgálatot feljelentéssel helyettesítette, most már az ügyészségen volt a sor. hogy tisztázza az ügyet, s eldöntse, vádat emel-e vagy sepr? Hogy a vizsgálat hogyan folyt le, kikkel beszéltek, mire kerestek választ, nem tudjuk. De némileg következtetni lehet rá a vádiratból, amely jónéhány meglepetést tartalmaz. Hogyan keletkezhet egy baleset? Úgy, hogy nem létesítenek megfelelő balesetelhárító berendezéseket, vagy azok nem jól működnek. Ügy. hogy nem tanítják meg a dolgozókat a védekezésre, vagy a dolgozók nem tartják magukat az előírásokhoz. Ügy, hogy nem elég körültekintően készítik elő a munkát. Róza József esetében nyilván mindenki arra kíváncsi, vajon Kisterenyén, a kötélpályánál betartották-e a munkavédelmi előírásokat? Ellenőrizték-e a vezetők a munkavédelmi berendezések állapotát, működését? Kioktatták-e a dolgozókat? Meg lehetett volna-e akadályozni Róza József halálát? Csaba István járási ügyész február 24 én kiadott vádirata minderről hallgat. Az ügyész lényegében arra alapozza a vádat, hogy a kötélpálya építési engedélye szeptember 30-án lejárt, a vádlottak elmulasztották kérni az engedély meghosszabbítását, s mégis üzemeltették a pályát; „Ezt persze a terheltek próba- üzemeltetésnek nevezik“ — mondja kissé gúnyosan a vádirat, pedig a gúnyos hangra nincs ok. mert a pályán valóban próbaüzemeltetés folyt. Persze, erre vonatkozólag jó lett volna megkérdezni már előzőleg egy szakértőt, olyat, aki tudja, mi is az a próba- üzemeltetés ..; Akkor még idejében kitűnt volna ennek az érezhetően minden áron való vádemelésnek a tarthatatlansága! így azonban csak a május 9—10-én megtartott bírósági tárgyaláson derült fény a vád alaptalanságára Itt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakértője. Szemkeő Gáspár, azt vallotta, hogy a vádlottaknak nem is kellett az engedélyre hosszabbítást kér- niök, hiszen a pálya építése gyakorlatilag szeptember 30-ig befejeződött. Hasonlóan nyilatkozott a többi szakértő is. Megállapították azt is. hogy a próbaüzemeltetés az előírásoknak megfelelően történt. Ezzel a vádirat állítása megdőlt, de a bíróság egy sereg tanú kihallgatásával a vádiraton túlmenően is tisztázta az ügyet. Bebizonyosodott, hogy éppen a próbaüzemeltetésen kellett kiderülni, jók-e a lakatok? Ezért különös gonddal oktatták ki a dolgozókat, ellenőrizték a műszaki berendezéseket, amelyek egyébként megfeleltek az előírásoknak. Hogy Róza József mégis meghalt, ennek az az oka, hogy egy óvatlan pillanatban megfeledkezett magáról, s visszatért a régi. eléggé soha nem kárhoztatható szokáshoz: hátulról tolta a kast, nem láthatta a veszélyt. vánvaló volt a vádlottak ártatlansága, hogy végül maga az ügyész is visszavonta a vádat, s a bíróság jogerősen felmentette a vádlottakat. Az ügy ezzel le is zárult volna. Mégis beszélnünk kell róla, néhány tanulság miatt. Mert a Róza-eset — amelyről első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy nem tartozik a bíróság elé — több mint féléves pályafutása alatt egy sereg felesleges költséget, munkát, egyeseknek pedig sok megpróbáltatást „eredményezett“. Vegyük sorba ezeket. Költségek: a tárgyalásra megidézett 3 szakértőnek. 10 tanúnak útiköltséget, napidíjat kellett fizetni. Ezenkívül a tárgyalás részvevői egy napig nem végezhettek termelőmunkát. Munka: a bíróság hosszú időt töltött a per anyagának tanulmányozásával, feldolgozásával akkor, amikor bíráink- nak amúgyis rengeteg a munkájuk, s az ilyen ügyek miatt nem tudnak komolyan elmélyedni az igazi bűnesetek tárgyalásának előkészítésében; De ami ennél Is súlyosabb: ez az ügy álmatlan éjszakákat, hónapokig tartó állandó ideg- feszültséget okozott három olyan embernek, aki mindezidáig becsületesen, jól, köz- megelégedésre végezte munkáját. (Almási István éppen ezért kapta a Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyfokozatát.) Bíróság elé kerülni — mégha ártatlanul is — nem kellemes dolog; ráadásul az olyan embert, akiről tudják, hogy bírósági ügye van. körülveszi a bizalmatlanság, a gya- núsítgatás légköre, Félreértés ne essék í akik bűnösök. akik mulasztást követnek el, azokat kíméletlenül felelősségre kell vonni, még következetesebben, mint eddig. De nem nyugodhatunk meg abban, hogy tengeri kígyóvá nőtt bűnperek keletkezzenek, hogy embereket hurcoljanak meg azért, mert a minisztériumban valaki fél a felelősségtől, mert az ügyészség gépiesen vádat emel. ha feljelentés érkezik hozzá, mondván, majd a bíróság úgyis eldönti. Túlságosan kényelmes megoldás ez! Sajnos — ezt legjobban a bíróságon tudják — elég gyakran előfordul, nemcsak ebben az egy esetben történt meg. Ezért kellett beszélni róla, hogy levonhassuk a végső következtetést: több önállóságot. több felelősséget, elvtársak! Az emberség, a szocialista törvényesség követeli ezt tőlünk, bárhol is dolgozzunk, bármiről is kell határoznunk; MIKLÓS DEZSŐ
