Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-19 / 40. szám

☆ Vita nagy nemzeti ügyünkről Borsos Gábor, a Gépipari Technikum igazgatója: IVovelJük a létszámot. emeljük az oktatási módszert A Salgótarjáni Gépipari Technikumot két ifién komoly feladat elé állították a második ötéves terv irányelvei. Az isko­lában ugyanis szerencsésen ta­lálkozik és szorosan függ ösz- sze az oktatás és a technika színvonalának állandó növelé­se. Az irányelv figyelmeztet arra, hogy az ipari techniku­mokban 35 százalékkal kell emelni az elsőévesek létszámát, s ugyanakkor javítani kell az oktatási módszer színvonalát is. Iskolánk néhány éves fenn­állása óta már sok kiváló tech­nikust nevelt. Mindenütt sze­retik és megbecsülik növendé­keinket. Leveleket kapunk szerte a megyéből, amelyekben végzős fiatotokat kémek tő­lünk. Ebből látjuk, hogy mi­lyen szükség van a gépállomá­sokon, az üzemekben techniku­sokra és ezért jövőre három osztályt létesítünk évfolya­monként. Az eddigi tapaszta­lataink alapján mind a négy évfolyamunk általános gép­gyártó tagozat lesz, s mind az ipari, mind a mezőgazdasági gépeknek mestereivé válnak technikusaink. A létszámemelés természete­sen nagyobb beruházást igé­nyel. Erre is lesz módunk: a második ötéves terv első felé­ben befejeződnek az utolsó si­mítások iskolánkon és felépül a tanműhely, amely nélkül el­képzelhetetlen a sikeres, gya­korlattal egybekötött oktatás. A létszámemelésen kívül legfontosabb feladatunk, hogy a technikai fejlődéssel még fokozottabban tartsunk lépést. Igaz, pedagógusaink a tan­könyvek anyagán kívül most is állandóan tájékozódják a különböző folyóiratokból, a legújabb szakkönyvekből, a friss műszaki eredményekről, így elérjük azt, hogy diákjaink is a technika legfrissebb vív­mányait ismerjék meg. De a fiatalok és a tanárok szoros kapcsolatban vannak a salgó­tarjáni gyárakkal is. A Tűz­helygyár és az Acélárugyár legtöbb technikusa és műszaki vezetője nálunk végzett., ők rendszeresen segítenek isko­lánk növendékeinek. Techni­kus-tanulóink így megismer­kednek az üzemi élettel, a ta­nárok pedig azzal, hogy mi­lyen hasznos gyakorlati tapasz­talatokkal gyarapítsák diákjaik tudását. : i Fokozatosain iki kell küszöbölni a takarmány- hiányt. Ehhez elsősorban a takarmány termelést kell növelni. A lucerna termelését — vetésterületének 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 millió mázsá­ra kell emelni. Cserődi János, a; érsekvatfkerti Dimitrov Tsz elnöke: Saját erőnkből fejlesztjük a tehénállományt Mint ismeretes, második ötéves tervünk irányelvei többek között a szarvasmar­ha állomány és a tehénállo­mány gyarapítását, a tejter­melés fokozását is előírja. Az ötéves terv végére 35—40 szá­zalékkal több tejet kell fej­nünk a mostaninál. A szarvas- marha állományt 5 százalék­kal növeljük és az elmúlt évi 885 ezer tehén helyett egy milliót tartunk. E nagyszerű terv valóravál- tásából mi, az érsekvadkerti Dimitrov Tsz tagjai is kivesz- szük részünket. Hogyan tud­nánk fejleszteni tehénállomá­nyunkat, fokozni a tejterme­lést? Erről esik most nálunk gyakran szó. Sok tennivalónk lesz az öt esztendő alatt, hi­szen az elmúlt évben is keve­set törődtünk az állattenyész­téssel, a tehenészetet meg kü­lönösen elhanyagoltuk. Egy évvel ezelőtt például mind­össze egy liter volt a fejési átlag. Az elmúlt év őszén válto­zott meg gyökeresen a hely­zet. A régi gondozókat új, képzettebb, hozzáértőbb gon­dozókkal cseréltük fel, beve­zettük az egyedi takarmányo­zást, nagy gondot fordítottunk arra, hogy az állatokat alapo­san előkészítsük az elléshez. Idős Gálik János és Velki Fe­renc lelkiismeretes munkája nyomán rohamosan emelke­dett a tejhozam. Az alábbi táblázat szemléltetően mutatja ezt. 1954—55 év 1955—56 év liter liter November December Január Február Március Április A pénzbevételünk is jelen­tősen megnövekedett a tejho­zam fokozódásával. Míg az 1954—55-ös gazdasági év első öt hónapjában 700 forintot kaptunk a tejért, az 1955—56- os év első öt hónapja 18 940 forintot eredményezett. Az elkövetkezendő években 153 523 309 776 83 1127 164 1640 90 2289 98 3404 még nagyobb gondot fordí­tunk a tehenészetre. Saját ma­gunk nevelte üszőket állítunk be. Ez évben néggyel szapo­rítjuk a tehenek számát, év­ről-évre több tehenet tartunk, magasabb istállóátlagot kívá­nunk elérni. Jk ivrwiite nchtknff inpnsstuiaíu u Tűzhelygyárban Az SZKP XX. kongresszusa alapvető gazdasági feladatként szabta meg, hogy az egy főre eső termelés tekintetében túl kell szárnyalni a legfejlettebb kapitalista államokat is. Ezzel a kongresszus nemcsak a szov­jet iparnak, hanem az összes népi demokratikus országok, köztük hazánk iparának is megmutatta a feladatokat. Ezt figyelembe véve készültek el népgazdaságunk második öt­éves tervének irányelvei. Az irányelv nyilvánosságra hozatalával szélesre tártuk, nagymértékben növeltük a terv demokratizmusát. Hisz ezáltal lehetővé vált. hogy a széles dolgozó tömegek kinyilvánít­sák véleményüket, elmondják bírálatukat, javaslataikat, ész­revételeiket az irányelvvel kap­csolatban. Dolgozóink nagyré­sze él is ezzel a lehetőséggel, amit bizonyít az is, hogy már számos javaslat érkezett a kü­lönböző szervekhez. Pártszer­vezeteink többsége segíti a dol­gozók javaslatainak kibontako­zását. A Salgótarjáni Tűzhely­gyárban a pártbizottság javas­latára bizottságokat szervez­tek. A tervelőkészítő bizottság máris komoly eredményeket tud felmutatni. Megállapította, hogy a vállalatnál a tűzhely­terv egymaga nem biztosítja a további fejlődést, mivel a jö­vőben továbbfejlődni nem tud, sőt a második ötéves terv ide­je alatt évente csökkenni fog a darabszám. Ezért a bizottság úgy dolgozta ki az irányelve­ket. hogy olyan profilokat ál­lít be, amelyek a kieső tűzhely­mennyiség pótlásával lehetősé­get adnak arra is. hogy a vál­lalat termelési tervét tovább tudja fejleszteni. Tervbe vet­ték, hogy állandóan javítják a minőséget és a horganyzott tűzhelyek helyett jó minőségű nikkelezett tűzhelyeket gyárta­nak. A lakosság igényeinek ki­elégítésére három újfajta kor­szerű tűzhely gyártását ter­vezték; A tűzhelyek darabszámúnak csökkenése miatt fokozatosan rátérnek az új gyártmányok bevezetésére. így 1957-ben visszatérnek a kályha gyártá­sára. Üj gyártmányként lép be 1958-ban a húsőrlő gyártása is. A második ötéves terv irányelveiben úgy szerepelnek az öntödék, mint egyik fontos tényezői iparunk fejlődésének. Az öntödei formázógépek gyár­tásánál jelenleg szűk kereszt- metszet van. A bizottság ezt vette figyelembe, amikor elha­tározta, hogy az ez évben gyár­tásra kerülő SVT 1. légnyomá­sú formázógépek gyártását korszerűsítik. Öntödéjüket 1960-ra 10 ilyen új géppel kí­vánják felfejleszteni. Tervbe vették az öntöde termelésének állandó emelését, így az 1956- ban termelt 8400 tonna önt­vénymennyiséget 1960-ra 9200 tonnára kívánják emelni. Ezen belül nagymértékben emelik a kulcsgyártás mennyiségét is. Tervbe vették egy 4000 tonnás temperöntöde felépítését is. ami a vállalat termelését 1960- ra 29,8 százalékkal emelné meg 1956-hoz viszonyítva. Ezek bizony széip elgondolá­sok, de ezek mellett még min­dig vannak hiányosságok is. Bár a pártszervezet tett intéz­kedéseket, hogy a dolgozók megismerjék a második ötéves terv irányelveit, foglalkoztak vele pártcsoportüléseken. ter­melési értekezleteken, kérik a dolgozók javaslatait is. de ez még nem kielégítő. A meglévő bizottságok munkáját szűkkö­rűség jellemzi, nem támaszkod­nak eléggé a dolgozók javasla­tára. Hiányosság az is,, hogy a személyes agitáció sem kielé­gítő, a műszakiak sem foglal­koznak kielégítően azzal, hogy beszélgessenek a dolgozókkal az irányelvekről. Nerft kielégítő a szemléltető agitáció sem. ahol pedig be lehetne mutatni a dolgozóknak a második ötéves tervben megvalósulásra kerülő nagy alkotásainkat, azt, hogy az üzem hogyan fog fejlődni a terv ideje alatt. A pártszerve­zet feladata, hogy megértessék az üzem dolgozóival a máso­dik ötéves tervünk irányelveit, az ezzel felvetődő üzemi fel­adatokat, mozgósítsanak ezen feladatok megvalósítására. Biz­tosítani kell, hogy a tervek ki­dolgozásánál a műszakiak tá­maszkodjanak a dolgozók ja­vaslataira. vegyék figyelembe megjegyzéseiket. Ki kell széle­síteni a szemléltető agitációt is, hogy a dolgozók lássák, milyen megvalósításra váró feladatok vannak előttünk, az életszín­vonal állandó emelése érdeké­ben. A kalászosok betakarítását az állami gazdasa­gokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Elkészült a megyei tanács tervjavaslata a helyi ipar részére A Nógrád megyei Tanács ipari osztálya is elkészítette javaslatait a megye vállalatai részére. Ezeket hamarosan szerte a megyében megvitat­ják a dolgozók. Tervjavaslatá­ban, mint legfőbb célt, a ter­melékenység emelését tűzte ki az osztály a vállalatok elé, hogy azok a lakosság javítási és szolgáltatási igényeit teljes mértékben kielégíthessék; Az építőipar fejlődése a má­sodik ötéves terv irányelvei között is fontos helyet foglal el, s a tervezet szerint öt év alatt 54—56 százalékkal kell emelnünk az iparág termelé­sét. A megyei tanács ipari osz­tálya ezért nagy gondot fordít a téglagyárak termelékenysé­gének fokozására. Öt év alatt 60—65 százalékkal kívánja nö­velni a termelést, főként a sa­lakblokk gyártását; Azt terve­zik, hogy a megye téglagyárai napi 600 darabbal több salak­téglát gyártsanak. Ezt a több­termelést a megfelelő feltéte­tek biztosításával, a gépesítés­sel, és a technika fejlesztésé­vel érik el. Az egyházasgergei és az ipolytarnóci téglagyár villamosítása és építése, a zagyvapálfalvi téglagyár új kemencével való kibővítése és Mohorán az új téglagyár épí­tése biztosítja a több és selejt- mentesebb termelést; De sze­repel a tervjavaslatban a tari kőbánya gépesítése és a sóder­bánya új, helyesebb átszerve­zése is. A Balassagyarmati Beton- árugyártó Vállalat feladata a második ötéves tervben az, hogy 55—60 százalékkal többet termeljen, az önköltséget pedig 20 százalékkal csökkentse. A termelékenység emelését új mozaiklap-prés beállításával, az elavult gépek kicserélésével és a nehéz fizikai munka — mint például a szállítás — gé­pesítésével kívánja elősegíteni a javaslat. A 20 százalékos ön­költségcsökkentést egy új ipar­vágány építése — ezáltal a BELSPED-fuvar kiküszöbölése — teszi lehetővé. A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat termelése a tervjavas­lat alapján 35—40 százalékkal nő, s a jövőben termelésének háromnegyed része a lakosság szükségleteit elégíti ki; A fi- nommenchanikai, a dekorációs és a vastömegcikk-részleg többtermelését szintén a kézi munkák egy részét helyettesí­tő gépesítéssel oldják meg; A Balassagyarmati Bútor­gyártó Vállalat az eddiginek több mint másfélszeresére emeli termelését és lényegesen jobb minőségű bútorokat bo­csát a vásárlóközönség rendel­kezésére; A technológiák át­dolgozása, a műhelyek gépesí­tése, majd új telep létesítése teszi lehetővé, hogy jobb és több bútorkészítmény kerüljön forgalomba; Űj üzemek létesítése nem szerepel az ipari osztály terv- javaslatában; A tervezőket ugyanis az az elgondolás ve­zette, hogy helyi iparunk má­sodik ötéves tervében legfon­tosabb a meglevő, elavult be­rendezések kicserélése és az emberi erő géppel való helyet­tesítése. Csupán egy új létesít­mény felállítását javasolják az ipari osztály dolgozói: a nyom­dáét. Ez a város, sőt a megye kulturális továbbfejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges, Megbeszélték a második ötéves tervünk irányelveit Cereden C ered községben kisgyülé- sen tárgyalta meg a köz­ség lakossága második ötéves tervünk irányelveit. Valamennyien helyeselték, hogy az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel nö­veljük s ilyen módon 1960-ra tízezer lakosra 15 orvos jut. Ezzel elérjük azt is, hogy Ce­red, Zabar és Szilaspogony sem marad orvos nélküli Ugyanis 1955 november óta orvos nélkül vagyunk, heten­ként kétszer rendel a körzeti orvos Cereden. A legközelebbi gyógyszertár és kórház is 20—< 30 kilométerre van hozzánk, pedig Cerednek, Zabamák és Szilaspogonynák csaknem 3500 főnyi lakosa van. Ha valami­lyen szerencsétlenség jönne közbe, jó formán még elsőse­gélyt sem tudnánk nyújtani. Még 1955 márciusában kére­lemmel fordultunk a Balassa­gyarmati Gyógyszeripari Vál­lalathoz, hogy létesítsenek Ce­red községben egy gyógyszer­tárat, annál is inkább, mert ha történetesen egy injekció­val megmenthetnénk egy édes­apát, vagy gyermeket, nem tudjuk megtenni, mert Salgó­tarjánba kell bemenni gyógy­szerért, s mi igen kiesünk a forgalomból. A község felaján­lott a gyógyszeripari vállalat­nak egy épületet erre a célra, s az Egészségügyi Miniszté­riumtól már voltak lent meg­nézni, azonban semmiféle ér­tesítést nem kaptunk még, hogy meg lesz-e a gyógyszer­tár, vagy felhasználhatjuk az épületet más célra. Föltétlenül szülcséges a 4100 általános iskolai tanterem épí­tése is a második ötéves terv­ben, hiszen községünkben is van egy olyan osztály, mely­nek szükségtantermét a járási tisztiorvos egészségügyi szem­pontból már bezáratta. Az el­múlt év szeptemberében ír­tunk az Oktatásügyi Miniszté­riumnak, hogy vizsgálják felül ezt a szükségtantermet, s kér­tük, hogy amennyiben lehetsé­ges, egy tanterem építéséhez adnának fedezetet, hogy gyér-, mekeink valóban egészséges körülmények között tanulhas­sanak. Azonban kérelmünkre ezidáig semmi válasz nem ér­kezett. Községünk dolgozó parasztjai és a két termelőszövetkezet a műtrágyagyárak bővítésével foglalkoztak. Ahhoz, hogy a növénytermelésben a Központi Vezetőség által elénk tűzött feladatokat végrehajthassuk —> fokozzuk a terméseredménye­ket, biztosítsuk az ország ke­nyérellátását és a megfelelő készleteket, több és több mű­trágya szükséges, Tajti Imre párttitkár Második ötéves tervünk irányelveiről Nógrád megye mezőgazdasá­gának javaslatát a második öt­éves terv irányelveihez, tár­gyalta pénteken délelőtt; a me­gyei tanács kis VB termében» egy 25 tagú bizottság; SALGÓTARJÁN MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉBŐL Jelentősen bővül második öt­éves tervünk folyamán közvi­lágítási hálózatunk is. Bekap­csoljuk a város hálózatába a Tanácsház-köz, az Arany János utca vége, Somlyó-bányatelep, Kutas-puszta. Salgó-puszta és a Pécskő-puszta lakóházait. Be­vezetik a villanyt az újonnan épült és épülő házakba is. Többek között a Béke-telep, a Rokkant-telep, a Kishurcord- dülő és a baglyasaljai új tele­pülések is villanyt kapnak. Megoldjuk a Baglyaskővár- aljai strand és kultúrpark köz- világítását is, ★ A város vízellátásának bizto­sítása érdekében az ötéves terv folyamán a felszíni forrás­vizek kihasználása mellett biz. kosi tani kell évenként egy-egy mélyfúrású kút építését, 300 ezer forint beruházással. Még ebben az évben megépül a paptagban az első ilyen mély­fúrású kút. ★ Rendbehozzuk városunk ut­cáit is a második ötéves terv­ben. A Rákóczi út — a Salgó utcától az üveggyárig terjedő részt — kőburkolatának közeit bitumennel töltik ki. A Vörös Hadsereg utcát to­vább kövezik és megépítik a gyalogjárót. Kiépül a Hajek Rezső út is. Már az idén megkezdik a Salgó út építését és a Zagyva­rakodó kövezését egymillió fo­rint beruházással. ★ Második ötéves tervünk je­lentős összeget irányoz elő a város tisztaságára. Csak ebben az évben 100 ezer forintot for-* ültünk a zárt szemétszállító kocsikra, melyek felváltják a vontatókat. * Van tennivaló a közlekedés terén is. Tovább kell fejleszte­ni az autóbusz helyi járatokat» Még ebben az évben forgalom­ba állít a MÁVAUT egy helyi járatú autóbuszt;

Next

/
Thumbnails
Contents