Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)
1956-05-19 / 40. szám
3 SZABAD 1VOCRAD 1956. május 19. A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG KÖZÖTTI POLITIKAI MUNKÁRÓL — A megyei pártbizottság ülése A megye! pártbizottság május 17-én ülést tartott, amelyen megtárgyalta a műszaki értelmiség közötti politikai munkát. A végrehajtó bizottság beszámolóját Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára terjesztette elő. Jakab elvtárs a többi között a következőket mondotta: E fontos kérdés napirendre tűzését az SZKP XX. kongresszusából levont tanulságok — úgy, mint a különböző rétegekhez való viszonyunk, valamint az. hogy a marxizmus gazdasági oldalának előtérbe kerülése — tették indokolttá. Emellett a második ötéves terv lelkesítő célkitűzései, a tervben foglalt műszaki, technikai feladatok is szükségessé teszik, hogy a megyénkben jelentős számban dolgozó műszaki értelmiség közti politikai munkát megvizsgáljuk. A felszabadulás után a munkásokkal együtt a műszaki értelmiség zöm.e derekasan kivette részét a lerombolt, tönkretett üzemek, bányák, vasutak helyreállításából. Munkájuk, szervezési tapasztalatuk, szakmai tudásuk segített abban, hogy a felszabadulás után rövid időn belül szenet, villamosenergiát, egyéb ipari termékeket tudtunk adni az országnak, segítettük a fasisztákat üldöző Szovjet Hadsereget. A KV és MT levele a technika fejlesztéséről még nagyobb lelkesedést adott a műszaki értelmiségnek. Az említett levelet a műszaki értelmiség lelkesen, helyesléssel fogadta. Éppen ezért igen jó hatással volt munkájukra és eredményesen kezdtek a feladatok végrehajtásához. A KV és MT technika fejlesztéséről szóló levele után fontos kísérletek, újítások történtek. A bányánál sokkal nagyobb teret kapott a korszerű bányaművelés, a tömegtermelő munkahelyekről való termelés, a deviza-értékben is sok megtakarítást jelentő korszerű biztosítás, a nagyobb termelékenységet jelentől mill- Ezekundumos robbantás. A Salgótarjáni Acélgyárban azóta vezették be az izotermikus edzést, kísérletezték ki a triplex- lemezt, állították elő a Vas- ötvözetgyár műszakiaival karöltve az eddig külföldről hozott borkarbidot, egyes munkáknál megvalósították a zártciklus szerinti termelést, kis gépesítéssel teszik könnyebbé és termelékenyebbé a munkát. A Salgótarjáni Üveggyárban a kemencék jóval rövidebb idő alatti felfűtése, a MÁV részére szükséges színes üveg előállítása, az új tízkarú Owens-gép üzemeltetése, a savas maratás és még egyéb eljárások jelzik a technika fejlesztésének eredményes munkáját. A tűzhelygyári öntödében a fenolos és grafitos öntéssel próbálkoznak, B Hrickó Andor mérnök tervei alapján elkészült az új tűzhely prototípusa. A felsorolt jelentősebb eredmények mellett a műszaki fejlesztési, műszaki intézkedési tervekben foglalt feladatok is igazolják, hogy megyénk mű- szakiai eredményesen indultak el a technika-fejlesztés útján. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult a párt- szervezetek munkája is. A pártszervezetek, a kommunisták munkájában a KV és MT levele fordulatot jelent a műszaki értelmiség irányába. A pártszervezetek felismerték a technikai fejlesztés fontosságát, az agitációban eredményesen magyarázták népgazdaságunk fejlődésének meggyorsítása. a kapitalizmussal folytatott,békés verseny szempontjából is. Az említett határozat végrehajtásában, a benyújtott javaslatok összesítésében, elbírálásában és kidolgozásában a pártszervezetek bátran támaszkodtak a műszaki értelmiségre. A műszaki értelmiség munkáját feltétlenül pozitívan kell értékelni, aminek eredményességét több ok magyarázza: E Felszabadult, megváltozott életük. A múlt rendszerben a diploma elnyerése után hosszú kilincselés, protekció útján jutottak munkához. Sokan csak ideiglenes felvételt nyertek, vagy nem is a szakmájukban dolgoztak. Ma felszabadult életük van. Képességüket, alkotókészségüket szabadon kibontakoztathatják. Több fontos újítás, ésszerűsítés igazolja alkotó készségüket, népi demokrácia iránti hűségüket. A sok, jól dolgozó, dicséretet érdemlő műszakiak közül is ki kell emelni Lizsnyánszki, Mank- cher, Jermendi, Sartóris, Csillag, a nyugdíjba vonult Hegyi főmérnököket, művezetőket, aknászokat, akik jó munkájukkal, az üzemben kivívott tekintélyük mellett, fontos kormány- és miniszteri elismerést is kaptak. EH Megváltozott az összetétel. A régi műszaki értelmiség mellett a felszabadulástól eltelt tizenegy év alatt felnőtt és eredményesen dolgoznak a munkásokból lett értelmiségiek. A munkásokból lett művezetők, körletvezetők, mesterek — az értékes szakmai gyakorlatot párosították olyan jó jellemvonásokkal, mint a bátorság, a szívós akarat, és új színt vittek a vezetésbe, A nagybátonyi szénbányáknál Tanyai és Marton elvtársak vezetésével érnek el kiváló eredményeket. Kisterenyén Ujj és Sándor elvtársak vezetésével javult a vállalat munkája. Az Acélárugyárban hongauer elvtárs oldotta meg sikeresen a rábízott nehéz feladatokat. Hasonló jókat mondhatunk Misztrik Imre (Építőipari Vállalat) építésvezető elvtársakról és Szabó vegyészmérnökről a Salgótarjáni Üveggyárból. A felsorolt elvtársak példája is igazolja, hogy helyes volt őket kiemelni, előléptetni és tanulság, hogy a jövőben bátran nyúljunk a munkásokhoz, mert megfelelő képzettség elsajátításával jó vezetők lesznek. m A párt nevelése, a marxizmus—leninizmus tanulmányozása, az abból levont tanulságok felhasználása a munkában. A nevelés, a marxizmus—leninizmus tanulása kihatott az értelmiség gondolkodására, magatartására, megváltoztatta a munkások és műszakiak közötti viszonyt. Az előttük levő közös feladatok egyre közelebb hozzák őket — a munkásokat és műszakiakat —, egyre több közös javaslat van az iparvezetés megjavítására, a technikai színvonal emelésére, a terv teljesítésére. Az összefogás biztosította a felmerült problémák megoldását, a népgazdaság fejlesztését, népünk élet- színvonalának emelését szolgáló intézkedések megvalósítását. Amikor örömmel adunk számot előrehaladásunkról, szólni kell számos olyan okról, amely gátolja a nagyobb előrehaladást, a műszakiak szakmai, szervezési tapasztalatainak eredményesebb felhasználását. Az első, amin változtatni kell. a pártszervezeteknél meglevő helytelen gyakorlatok. A megyei bizottságon történt előrehaladás ugyan kedvezően hatott az alsóbb pártbizottságokra. de ennek ellenére még mindig sok elvtársnál tapasztalható a műszakiak irányában bizalmatlanság, a műszaki ellenesség, türelmetlenség, a műszakiak munkájának lebecsülése stb. Ezek a napi munkában többször megnyilvánulnak. A vezetőségválasztásoknál határozott célunk volt, hogy az ipari üzemeknél minél több műszakit vonjanak be a vezetőségbe. Ennek ellenére nem történt lényeges előrehaladás, pedig a tények azt mutatják, hogy nincs ok a félelemre. A Salgótarjáni Acélárugyár öntödéjében Lengyel elvtársat, az üzem mérnökét választották meg alapszervi titkárnak. Az alapszervezet és a pártbizottság Lengyel elvtárs munkájával megelégedett, mert mind a politikai, mind a gazdasági, szociális kérdésekre választ tud adni. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban két műszaki került a pártvezetőségbe és a pártellenőrzés már azóta is sokat javult, értékes, szakmailag megalapozott javaslatokat tettek a munka megjavítására. Van előrehaladás a tag-, tagjelöltfelvételnél is, de még mindig nem kielégítő. Mind a salgótarjáni járási, mind a salgótarjáni városi bizottságoknál még mindig kevés a műszaki értelmiség. Az ok: egyes pártszervezetek a műszakiak pártba való felvételnél indokolatlanul magas követelményeket támasztanak, felesleges dolgokat nyomozgat- nak, származása, katonai ideje, múltbeli tevékenysége után. Több helyen nem a mostani munkáját veszik alapul, némelyeknek megbocsáthatatlan bűnnek tartják, ha a fiata- labbjai vastagtalpú cipőben jár, csőnadrágot visel. Szükséges, hogy o pártba való felvételnél bátrabbak legyünk. a mostanj munkát alapul véve kezeljük műszakiainkat, az eddiginél jobban vonjuk be brigádvizsgálatokba, rendszeresebben beszélgessünk el szakmai és magánéleti problémáikról. Az üzemi pártbizottságok munkája javul a műszakiak felé, amit ők el is ismernek de alapszervezeteinknél már komoly hibák vannak. Több helyen, így a Salgótarjáni Tűzhelygyárban az öntödei alapszervezet sem ad elegendő segítséget a műszaki vezetésnek, az új gyártási eljárások bevezetéséhez, a technológiai fegyelem megszilárdításához. Ehhez pártszervezeteink hiányos szakmai tudásukon túl, a művezetők munkája is hozzájárul: ellenállás van részükről az újjal szemben, amihez a pártszervezetnek kellene segíteni Sajnos, funkcionáriusok még sokszor általában beszélnek a feladatokról és nem kérik, vagy ha kérik, nem veszik figyelembe, nem hajták végre a műszakiak véleményét, javaslatait. Ebből következik, hogy kezdeményezőkészsége csökken* hogy nem beszél a munkájában felmerült problémák megoldásának módjáról, hogy nem kór segítséget. Nagyon ártalmas és veszélyes dolgok ezek, amin a pártszervezeteknek feltétlen változtatni kell. Sok helyen teszik szóvá a többtermelés után járó prémiumokat. De nemcsak szóvá- teszik, hanem a prémium ösz- szegét felnagyítják. Pártszervezeteink ezt csak elvétve magyarázzák meg. Ebből következik azután, hogy a munkásosztály elmaradottjai a műszakiak ellen lépnek fel, hogy elhangzanak olyan igaz, nem általános — kijelentések: mérnök nélkül is megvolnánk. A prémiumnál szóvá kell tenni azt is, hogy ezt az igazgató elvtársak esetenként csak mérgesítik, amikor aránytalanul osztanak prémiumot, esetleg célprémiumot. A baloldali túlkapásoknak megvan az ellenkezője is, amikor minden eredményt a műszakiaknak tulajdonítanak, amikor nem szólnak hibáikról, rossz magatartásukról. Az első negyedéves terv túlteljesítése pián például a Szénbányászati Trösztben Molnár Gyula területi referens azt hangoztatta, hogy a terv túlteljesítése a műszakiak érdeme. Több helyen, élüzemavató ünnepségeken is, az eredmények elérését túlzottan a műszakiaknak tulajdonítják és nem emelik ki a fizikai munkások mindennapi hőseit, akiknek vállán nyugszik a tervteljesítés nagy része. Ezekből következik azután az önteltség, a csalhatat- lanság, a nekem minden simán megy, nekem mindent lehet elve. Ezek a vezetők, mint Kovács D. László is. előbb, vagy utóbb megszédülnek a sikertől, elvakítja őket a hízelgés, a kitüntetés fénye, nem hallgatnak a tömegekre, a pártra, és elvesznek. Találkozunk olyan esetekkel is. amikor nem ké- r;k a párt. a kommunisták támogatását. Az Acélárugyár OSZ-üzemében a csákáhv egyszeri melegítéssel való megmunkálása nem ment mindaddig, amíg a pártszervezet a kommunisták segítségét nem kérték. Bár ma már ezt a műszakiak zöme megérti, a feladatokhoz kéri is a segítséget, látja, hogy ő a munkások nélkül hadsereg nélküli vezető. de az szükséges, hogy ezt minél többen szívleljék meg és okuljanak belőle. Akármelyik végletet nézzük, ártalmas mind az egyénnek, mind az üzemnek. Éppen ezért mind a két véglet ellen alaposabban, eredményesebb módon kell dolgozni. Pártszervezeteink ne csak a beszámoltatást alkalmazzák a műszakiak felé, hanem szakmai képzettségük növelésével konkrétabb ellenőrzést, több megbízatást, elvtársi megbeszéléseket is alkalmazzanak. Feltétlen sokat segít e téren a műszakiak poltikai és szakmai képzésének megjavítása is. A technika fejlődése pa- rancsolóan írja elő a műszaki értelmiség politikai, szakmai tudásának emelését. Ezt megköveteli a világszerte folyó technikai haladás, valamint a műszakiak összetétele. Azt az egészséges folyamatot. hogy tapasztalt munkások kerülnek műszaki beosztásba, nem követte a nagyobb általános és szakmai műveltség megszerzése. A Salgótarjáni Acélárugyárban 70 művezető közül 49-nek 8 elemin aluli végzettsége van. Nem jobb a helyzet — sőt, ha lehet mondani — a bányánál még rosz- szabb. A hiba azonban nemcsak a munkásból lett műszakiaknál van. Sajnos, a tanulásban jártasabb, a tanulás életszükségletnek kezelő mű- szakiaink is elhanyagolták szakmai továbbképzésüket. Az egyetemekről. főiskolákról, technikumokból kikerültek a mindennapi munka mellett nem szorgalmazzák a tanulást. A szervezett továbbtanulás mellett elhanyagoltuk az időszakos hézagpótló tanfolyamokat. E téren az Acélárugyár vezetőségét említhetjük jó példaként, mert az elvtársak lehetővé teszik a műszakiaknak a műegyetem, vagy a METESZ előadásain való részvételt. A Szénbányászati Tröszt nemrégen kezdett hozzá a mérnök-, illetve aknászképző tanfolyamok megtartásához. E jó kezdeményezéseket feltétlen folytatni kell, sőt más lehetőségek felkutatásával bővíteni kell. A szakszervezetnek, a DISZ-nek, a TTIT-nek is többet kell e téren kezdeményeznie. Műegyetemekről, kutató intézetekből, minisztériumokból, más üzemektől kérjenek ismert szakembereket konzultációra, előadások tartására, gyárlátogatásra. Többet kell törődni a műszaki körök, műszaki tanácsok, újítókörök munkájával, az oktató filmekkel stb, A továbbtanulást elfoglaltságuk mellett olyan okok is gátolják, hogy az üzemi könyvtárak hiányosak, abban nem a legfontosabb, az élenjáró eljárásokat ismertető könyvek vannak. A szakmai képzés mellett szólni kell a politikai képzés elhanyagolásáról is. Pártszervezeteink ugyan a műszakiak zömét bevonja pártoktatásba, de az oktatásba bevontaknál a tanulási fegyelemmel van baj. Többen nem látják gyakorlati hasznát, nem értékelik a tanulást. Felelős beosztású műszakiak felkészületlenül vesznek részt konferencián, rutinra építve szólnak a vitatott kérdésekhez. Pártszervezeteink nem tartanak elég konzultációt, a ‘pártcsoportokat, taggyűléseket sem használják fel eléggé az oktatás tartalmi, szervezeti kérdéseinek megjavításához, az elvi kérdések iránti figyelem felkeltéséhez. A hiányos politikai és szakmai képzésből komoly magatartásbeli fogyatékosságok származnak. Több műszaki a felmerült — elsősorban politikai kérdésekre — nem ad kielégítő választ. Nem egy esetben előfordul, hogy a népszerűtlennek hitt feladatok megoldását a párt- szervezetekre hárítják, nem merik nyíltan megmondani, mi jár és mi nem. A hiányos politikai és szakmai képzettség folytán a jobboldali nézetek hathatósabban érvényesültek. Közismert, hogy a KV 1955. márciusi határozata után jelentős előrehaladás történt a jobboldali nézetek felszámolásában. De még mindig előfordulnak olyan esetek a bányánál, amikor el nem végzett munkát vesznek át. vagy utalványozás nélkül vesznek ki anyagot, mint a Salgótarjáni Üveggyárban. E téren a pártszervezeteink támogatásával a műszaki vezetőknek több határozottsággal kell felszámolni a meglevő hiányosságokat. A műszaki értelmiség magatartásánál szólni kell a társadalmi életben való részvételről is. Egy pillanatig sem vonjuk kétségbe az e téren levő eredményeket. Távol áll ez tőlünk, de meg kell mondani azt is, hogy több munkát tudnának végezni műszakiaink. Vannak hibák a pártszervezeteknél és más mozgalmi szerveknél. Azonban, olyan eset is van nem is egy. amikor a megbízatásnak nem tesznek eleget, mint a TTIT műszaki szakosztályának bányamérnöki tagjai, Lassan elvtárs szakosztálytitkárral együtt. Vagy megnézhetnénk az olyan feladatok végrehajtását, mint az ifjúság nevelése, a párt politikája mellett való agitálás, bátor kiállás. Hangsúlyozzuk, nem vonjuk kétségbe az elért eredményeket, de szükséges a ténynyel szembenézni, mert a munkások, a dolgozók a vezetőktől, köztük a műszaki vezetőktől is többet várnak, példa- mutatást kívánnak. A politikai, szakmai és általános műveltség hiányából azonban az erkölcs más területén is vannak hibák. Ismeretes az elvtársak előtt, hogy a bányászat területén több levélváltást kellett elhatároznunk, mert a nő, az ital és egyéb dolgok miatt tarthatatlan helyzetbe kerültek né- hányan. Kérjük a pártszervezeteket, a kornmunista igazgatókat, a példás életet élő műszakiakat, hogy segítsenek e súlyos magatartásbeli hibák kiküszöbölésében. Igazgatóink, személyzeti vezetőink pedig az eddigi hibás kádermunkájukat szűntessék meg, új módon, emberségesebben, nyíltabban foglalkozzanak az emberekkel. A műszaki értelmiség munkájának megjavításához meg kell szüntetni egyes elvtársak — leginkább felelősebb beosztásban levők — nagyobbfokú túlterheltségét. Például Lizsnyánszki elvtársnak, az Acélárugyár főmérnökének. 13 funkciója van. Ugyanakkor sok műszakinak jóformán nincs is megbízatása. A nagyobbfokú elfoglaltságnál beszélnünk kell a túlzott bürokráciáról. amely valósággal az íróasztalhoz köti a műszakiakat. Ezen, a bürokrácia elleni harcon túl, segíthettünk volna úgy is. ha a MT 1951-ben a művezetők jogairól, kötelezettségeiről hozott határozatot maradéktalanul hajtottuk volna végre. Sajnos, e téren keveset tettünk, mert az említett határozat pontjait csak részben hajtottuk végre. Ideje, hogy bátrabban bízzuk meg a művezetőket is, mert több idő jut a magasabb színvonalú vezetés kialakításához, az alkotó műszaki munkához. A műszaki értelmiség között végzett politikai munkánál külön kell szólni a fiatalokról* Megköveteli ez azt is, hogy a fiatal műszakiak száma a felszabadulás után ugrásszerűen megnőtt. Ezek a lelkes, teli akaraterővel levő emberek általában megállják helyüket. Az iskolán megszerezték a szükséges műszaki képzettséget és sokan nagy tervekkel — a metángáz cseppfolyósításával, új gépek konstruálásával, új eljárások bevezetésével — foglalkoznak. A már termelésben levő fiatalok is igyekeznek a rábízott feladatokat eredményesen megoldani. A bányánál Nagy Gyula mérnök, az Északi- tárónál. az Acélárugyárban Széki és Gubán elvtársak dolgoznak eredményesen. Az eredményesen dolgozó fiatalok heveit még sorolhatnánk, hiszen tények igazolják munkájukat. Azonban azt is meg kell állapítani, hogy az eredményes munka ellenére nem bízzuk meg őket nagyobb munkával, félve léptetjük őket elő. A fiatalokkal való foglalkozás még más kívánni valót is hagy maga után. Nem hívjuk őket rendszeresen, hogy megbeszélnénk munkájukban, életükben felmerült nehézségeket. Pedig lenne miért. A fiatal mérnökök közül többen nem készítették el időre a diplomatervet. Munkahelyükkel nincsenek megelégedve, nem veszik figyelembe az idősebb, tapasztalt vezetők véleményét, vagy nem kapnak elég segítséget az idősebbektől. Az Acélárugyár, a szénbányászat most pótolja az e téren történt mulasztásokat. A gazdasági vezetés mellett azonban a párt- és DISZ-szervezeteknek is van pótolni valójuk, annál is inkább, mert ez fokozottabb támaszt jelent nekik. A műszaki dolgozók között végzett politikai munka megjavítása, a feladatok végrehajtása érdekében szükséges: A pártszervezetek az eddiginél jobban, változatosabb eszközökkel ismertessék a műszakiak megváltozott helyét, szerepét, a gazdasági, politikai, társadalmi életben. Mélyítsék el a műszakiakban annak tudatát, hogy munkájukat megbecsülik, felelősségteljes beosztásban vannak, munkájukért kitüntetéseket kapnak. Aktivitásuk fokozására használjuk fel második ötéves tervünk lelkesítő, ŰD magas szakmai képzettséget igénylő műszaki-technikai feladatainak ismertetését. Sokoldalúbban ismertessék a Szovjetunió és más népi demokratikus országok műszaki problémáit, megoldása alatt lévő terveiket. A pártszervezetek iránymutatásával iparáganként, irányítsuk a figyelmet a legfőbb feladatok megoldására, bízzuk meg a műsza-* kiakat egyes feladatok kidolgozásával, a javaslatok értékesítésével, összesítésével. A párt-végrehajtóbizottság a jövőben több figyelmet szenteljen a műszakiaknak a szocializmus építésébe való bevonására. Meg kell keresni a műszakiak munkaversenyének konkrét formáját. Szükséges, hogy a terv teljesítése, a munkaverseny állandósítása érdekében a műszakiak többet törődjenek a munkaszervezéssel, anyagellátással, így csökkentve a hóvégi hajrát, olcsóbbá, szervezettebbé téve a termelést. A műnk* « akadémia kon. néjjne(Folytatás a i. oldalon) [I]
