Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)
1956-05-16 / 39. szám
Vita nagy nemzeti ügyünkről Értékes terv módosító javaslatok születtek a bányászok nagy aktíva-értekezletén Tröszt üzemeinek párt- és szakszervezeti vezetői, DIS7.- titkárai, üzemvezetői, főmérnökei és bányamesterei pénteken délután Salgótarjánban bányász nagyaktíva értekezletet tartottak, hogy javaslatokat dolgozzanak ki népgazdaságunk új ötéves terve irányelveinek kiegészítésére. Az értekezlet megnyitása után először Kovács József, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője beszélt a második ötéves tervről és a szénbányászati tröszt előtt álló feladatokról. Különösen hangsúlyozta a szén minősége javításának igen fontos feladatát. A szénbányászati tröszt ugyanis a második ötéves tervében az összes termelési mutatók jelentős fejlesztése melléit a szén fűtőértéke terén nem tervezett javulást, sőt némi visszaesésre számít. Kovács eívtárs rámutatott arra, hogy helytelen lenne ezt megváltoztathatatlannak tekinteni. A dolgozókhoz, az újítókhoz kell fordulni, hogy ötleteik és kezdeményezésük segítségével a tröszt a fűtőérték növelésében is sikert érjen el. Csillag József, a tröszt műszaki osztályának vezetője részletesen beszámolt a szénmedence előzetesen kidolgozott második ötéves tervéről. Ennek alapján több mint 22 százalékkal növelnék a termelést és a termelés emelésének 35 százalékát a termelékenység fokozásával kívánják fedezni. A géppel felrakott szén mennyiségét a jelenleginek tízszeresére, a korszerűen biztosított vágatok hosszát a mostaninak több, mint háromszorosára tervezik. Sok új aknát építenek és jelentősen bővítik majd az osztályozok teljesítő képességét is. Ezután a hozzászólók sok értékes ötletet vetettek fel. Többen is javasolták például, hegy a kazári. a mizserfai és a mát- ranováki bányák szenének gazdaságos felhasználására építsenek erőművet. Ezzel évente mintegy egymi'.Jió tonna szén átlagosan 150 kilométer hosszúságú szállításának költségét lehetne megtakarítani. ugyanakkor több villamos- energia állna rendelkezésére az alumíniumiparnak a bauxit feldolgozásához. Egyúttal a szén minőségi javulásával is járna ennek a javaslatnak a megvalósítása. A mizserfai völgy bányáinak termékét ugyanis egy szerelő (szénnemesítő)) berendezésen átvezetve, tekintélyes mennyiségű 3500 kalóriás szénhez jutnának és a nemesítés után fennmaradó, nagyobb mennyiséget villamosenergia termelésre hasznosíthatnák. Ugyancsak többen indítványozták a közelmúltban kikísérletezett új, időzített gyuta- csos robbantási módszernek országos viszonylatban való elterjesztését. A kísérletek alapján ez a robbantási eljárás 5.5 százalékkal termelékenyebb, s mintegy 10 százalékkal olcsóbb, mint a milliszekundumos robbantási módszer. Ha a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél a millszekundumos helyett mindenütt az új eljárást alkalmaznák, akkor évente 20 P<00 kiló robbanóanyagot takaríthatnának meg. Ennek sokszorosát eredményezné, ha az ország többi szénmedencéjében is bevezetnék az új robbantási módszert. Szomszéd István, a kazári bányaüzem vezetője, a korszerű biztosításról szólva azt javasolta. vegvék fievelembe azt. hogy országunk nemcsak fában. hanem vasércben sem bővelkedik. ezért a sok vasat igénylő TH és Moll-íves biztosítás helyett inkább vasbeton elemekkel építsék meg a fő vágatokat. Bakos Péter tiribesi főmérnök arra figyelmeztetett, hogy az eddiginél fokozottabban növeljék a kutatófúrások számát, nehogy — mint üzeménél is megtörtént — felesleges elővá jósokkal drágítsák a termelést, Janó András, a nagybá'onvi szolgáltató párttitkára ösztön- xőbb prémiumrendszer kidolgozását indítványozta. Fenyvesi József főmérnök azt tanácsolta: alakítsanak brigádot a szén nemesítésének gazdaságos megoldása érdekében. Egyszerű, de rendkívül értékes javaslattal állt elő Bartkó Lajos fógeológus. aki elmondotta, hogy az új létesítmények építésénél szüntessék meg azt a rossz szokást, hogy akkor kezdenek csak víz után kutatni, amikor már a létesítmény elkészült. A gazdaságosság azt követeli, hogy a vízkutatás megelőzze már az új létesítmény helyének pontos kijelölését is. Javasolta még, hogy a vízkutatás meggyorsítására a tröszt alakítson egy vízkutatócsoportot és szerelje fel azzal a íűróberendezéssel, amely már amúgy is rendelkezésére áll. A napokban Salgótarjánban a Nógrád megyei kisipari szövetkezetek elnökei, párttitkárai és műszaki vezetői értekezletre gyűltek össze, hogy megvitassák a megyei kisipari szövetkezetek második ötéves tervének irányelvtervezetét, amely május 7-án látott napvilágot a Kisipari Szövetkezetben. a kisipari szövetkezeti dolgozók lapjában. Ez az értekezlet a nógrádi kisipari szövetkezetek dolgozóinak „vitaindító“ értekezlete volt. egészében jól sikerült és betöltötte hivatását. Az értekezlet beszámolóját Goes Tibor, a KISZÖV megyei szervezete termelési és szervezési osztályának vezetője tartotta. A beszámolóról általánosságban csak annyit, hogy igen szókimondó volt és jó alapot adott az igazi vitához, az értelmes javaslatokhoz. A vitában Németh Antal, a Pásztói Mezőgazdasági Ktsz elnöke szólalt fel elsőnek és bebizonyította, hogy mennyire helytelen az, ha egy vegyesipari szövetkezetben 13 szakma dolgozik együtt. Az ilyen szövetkezeteket az elnök képtelen jól vezetni, tehát, mint mondotta. „szükség van a kisipari szövetkezetek körültekintő szakositására”, valamint arra hogy járásonként szervezzenek kisebb méretű szakosított szövetkezeteket. A következő felszólaló és egvben javaslattevő Acél Béla. a Salgótarjáni Lakáskarbantartó Ktsz műszaki vezetője volt, A nagyaktíva értekezlet részvevői a legjo-bb műszaki dolgozókból 12 tagú szakbizottságot táiasztottak, amelynek az lesz a feladata, hogy a benyújtott több mint száz javaslatot értékelje, részletesen kidolgozza, kiegészítse és továbbítsa pártunk Központi Vezetőségének. A nagyaklí- va értekezlet rendkívül hasznos volt. ennek tapasztalatai alapján a szénmedence bányaüzemeiben is részletesen megbeszélik új ötéves tervünk irányelveit, hogy bányászaink még több értékes javaslattal, hasznos ötlettel járulhassanak hozzá a második ötéves terv reális kidolgozásához. aki felszólalásában ismertette, hogy az ő szövetkezetük nagy kárát látja annak. hogy nincs előregyártó részlegük. Javasolta, hogy Salgótarjánban létesítsenek ilyen részleget, s ez lássa el salakblokkal, vasbeton-elemekkel és cement- áruval a helyi szövetkezeti építkezéseket A vita során a fenti két javaslatról Sándor Elemér, a megyei pártbizottság munkatársa megállapította, hogy mindkettő nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban is megfontolást érdemel. Tóth Gyula, a Salgótarjáni Ruházati Ktsz párttitkára is igen időszerű problémáról beszélt. Elmondotta, hogy a jövőben a nógrádi ruházati ktsz-eknek sem szabad elfelejtenek, hogy „ahány táj. annyi igény” és a tájankénti igények megismerése céljából szorgalmazni kell a piackutatásokat. Manusek Béla KISZÖV instruktor így kezdte felszólalását; „Az elvtársak nagyon jól tudják. hogy nekem mániám a gépesítés”. (Itt az értekezlet részvevői közül többen félhangosan megjegyezték, hogy: „Ez igen hasznos mánia”). Manusek Béla egész felszólalását a vasipari szövetkezeti hálózat kiépítésével és erősítésével kapcsolatos feladatoknak szentelte. Ismertette, hogy a Pásztói Mezőgazdasági Ktsz-t teljesen a vasiparra állítják át. Ez a kisipari szövetkezet má’1 jelenleg is ezen az úton halad mert most már az eredményes csavargyártás után áttért » í\ szátoki fiatalok az ötéves tervért Czátok község DlSZ-fiatal- ^ jai is részt akarnak vállalni második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításából. Taggyűlést tartottunk, amelyen megvitattuk az ötéves terv irányelveit. Különösen sok szó esett a mezőgazdaság fejlesztéséről. Eljött a megbeszélésünkre Pénzes Gusztáv, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke is. Ű beszélt nekünk arról, hogy mi fiatalok mit tehetünk e nagyszerű tervek valóraváltásáért. Érdeklődéssel hallgattuk javaslatait, és aztán hosszas vita következett. A jelenlévők többsége hozzászólt. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy már most második ötéves tervünk első esztendejében derekasan kell dolgoznunk, már most sokkal többet kell tennünk, mint amennyit az elmúlt esztendőben végeztünk, mert csak akkor érjük el, hogy a terv számai öt év múlva valósággá legyenek. Mi, szátoki díszesek ezért vállaltuk, hogy a rozs pótbeporzásáról gondoskodunk. Mozgalmat indítunk azért, hogy az aratásnál és a cséplésnél a szemveszteség a legkisebb legyen. A növényvédelmi munkákban is példát mutatunk. Burgonyabogár kereső osztagokat szervezünk. Vállaljuk a kukorica és a napraforgó pótbeporzását. Szeretnénk vállalásainkat teljesíteni. Ügy gondoljuk ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy második ötéves tervünk célkitűzései az esztendőről esztendőre javuló, egyre szebb eredményeket hozó munkánk nyomán beteljesedjenek. Boda Péter DISZ-titkár ................................................. ■ T ervjavaslatot dolgozott■ • ki a Megyei Mezőgazdaságii ■ Igazgatóság. A második öt- £ •éves tervben eszerint kelli ■ majd fejleszteni megyénk 5 ; mezőgazdaságát. A terv ja- S S vaslatot egy 25 tagú bízott- S ; ság vitatja meg május S S 18-án. A bizottságban részt • S vesznek a termelőszövetke- ■ izetek, gépállomások, államim S gazdaságok dolgozóinak • ■ legjobbjai, egyénileg dől- • ■ gozó parasztok, megyei és ■ ■ járási szakemberek. A ja-• •vaslatot megvitatás után aj •felsőbb szervekhez tová'o- i ■ bítják. ; vetette azt is, hogy a szövetkezet berendezkedhetne kisebb motorkerékpáralkatrészek előállítására, sőt arra is képes volna, hogy kielégítse a környék mezőgazdasági gépjavítási igényeit. Végül Manusek Béla javasolta, hogy egy, a cipőiparban használatos kisgépet, amelyet nemrégiben külföldről hoztak be, gyártsanak a pásztói ktsz- ben, mert azt ott olcsóbb és ésszerűbb kivitelben tudnák előállítani. Bacskó János, a Pásztói Vegyesipari Ktsz elnöke, két, úgynevezett „kényes’1 problémáról beszélt. Az egyik probléma az, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium nem osztja el igazságosan a megrendeléseket, mert amint értesült, egy Szolnok megyei ktsz 3300 pár cipőre kapott megrendelést, nekik pedig semmiféle megbízást nem ad a minisztérium. A ktsz cipészeinek második, sok gondot okozó problémája pedig az, hogy állandóan 6-os és 7-es minőségű bőrt kapnak feldolgozásra. amely olyan, mint a tökhaj. s ilyen anyagból nem lehet, bárhogy akarnak is, jó. minőségi munkát végezni. Az értekezletről mindenki azzal az érzéssel távozott, hogy a kisipari szövetkezetek második ötéves tervének vitája jól indult Nógrád megyében. A továbbiakban a kisipari szövetkezetek termelési értekez’etein folytatják az irányelvtervezet vitáját, K. J. SALGÓTARJÁN MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉBŐL 1000 darab ilyen lakóház épül városunkban második ötéves tervünk folyamán, mintegy 27 millió forintos beruházással. A régi vásártéren például óvoda, központi étterem, mosoda és cipő-átvevőhely, » fodrászüzlet, zöldség- és húsbolt épül. Még ebben az évben 153 lakást készítenek el. Az első ötéves tervben 870 lakást építettünk városunkban. A terv első évében pedig 38 lakás épült. * Baglyas-kővár alján mintegy 2000 embert befogadó strand és kultúrpark épül a második ötéves tervben. Csak a strand — versenyuszodával és tömegstranddal — több mint 4 és fél millió Ft-ba kerül. A tervezési munkálatok már megindultak. Jövőre megkezdődik a strand építése is. A kultúrpark mintegy 10 holdnyi területet foglalna el, hiszen a parkban sportte'epet is létesítenek. Még ebben az évben megépítik kint a teniszpályát. A dombok oldalán sétányokat létesítenek. Magát a „vár”-at pedig a vendéglátó foglalja el. hogy kedvére szórakozzon majd Salgótarján dolgozó népe. * Tíz tantermes iskola épül a városi teniszpálya helyén. Így a József-teleptől egészen a Karancs utcáig ide járnak majd a gyermekek. Nem kell végigha- ladniok a forgalmas Rákóczi úton. A tantermek zsúfoltsága is megoldódik ilyen módon. Az iskolára mintegy egymillióötszázezer forintot fordítanak. Már megkezdődött a Sztahanov úti általános iskola bővítése is, másfél milliónyi Ft beruházással. A fölhúzott emelettel nyolc tantermet nyernek. Két tantermes iskola épül az alsó tagozat részére a Béke-telepen. A ráfordított 200 ezer forint mellett a szülők nagymértékű társadalmi munkával is segítenek. Maguk végzik el például a festési, villanyszerelési és ács munkálatokat. * 75 személyes gyermekgondozó otthon épül a Béke-telepen az apátián, anyátlan árvák, az elhagyott gyermekek részére — 1 200 000 forint beruházással. A második ötéves tervről tárgyaltak a Nógrád megyei kisipari szövetkezetek vezetői csavarzárak gyártására is. Fei« „Szeretném a gyorsváyathajtas új formáját megvalósítani“ — Levél a szerkesztőséghez — Második ötéves tervünk "■* irányelveinek tervezetéből különösen megragadta figyelmemet az anyagtakarákos- ságra, elsősorban a bányája megtakarítására vonatkozó célkitűzés. Ügy érzem, ennek megvalósítását én magam is hathatósan elősegíthetem. Ezért arra törekszem, hogy a széleshomlokú frontfejtéseknél a vándorbiztosítás megfelelő formáját kísérletezzük ki, ezzel ugyanis jelentős mennyiségű, értékes bányáját takarítunk meg, ugyanakkor a termelékenység növekedését is biztosítani tudjuk. Munkahelyemen, a kazári üzemegységnél megoldandó feladatként vár ránk ti György- és Gyula-aknákban frontfejtések létesítése. Ezen* kívül szeretném a gyorsvágat- hajtás egy új formáját meg* valósítani. Ha sikerül, ezzel az eljárással valamennyi munkafolyamat gépesítése lehetővé válik, a mun Ica folyamatok nagy többségét egyszerre, egy- időben végezhetnénk, s így <* vágathajtás gyorsasága rend* kívüli módon megnövekednék* Ezekkel a törekvésekkel akarok a magam részéről hozzájárulni második ötéves tervünk sikeres végrehajtásához/ Bakos József mérnök, a kazári üzemegység bányamestere Már az idén 3 millióval több tégla Második ötéves tervünk megvalósítása során megyénk építőanyagipara is jelentősen fejlődik. A termelési kapacitás bővülése már most, az első évben is érezteti hatását: az átalakítások, javítások, bővítések következtében a megye helyi« iparához tartozó négy téglagyár az idén 30 százalékkal több téglát állít elő, mint tavaly. A különbözet 3 millió darab tégla« nak felel meg. Az Acélárugyár dolgozói hozzászólnak... — Sajtószemle — Az Acélárugyár dolgozói is nagy érdeklődéssel tanulmányozzák második ötéves tervünk irányelv-tervezetét, s hozzászólásaikkal, javaslataikkal kiegészítik azt. Az üzem lapja, a Tarjáni Acél már számos ilyen javaslatot közölt. Ezekből ismertetjük most a legfontosabbakat, hogy nagyobb nyilvánosságot biztosítsunk az acélgyári dolgozók hozzászólásainak, javaslatainak. Lizsnyanszki Antal, a gyár főmérnöke többek között ezeket mondotta nyilatkozatában : — A haladó technika, amelynek alkalmazása második ötéves tervünk középpontjában áll, megkívánja tőlünk is, hogy új gyártmányokat vezessünk be. Ilyen új gyártmány lesz a traktoreke, amelyet az eddig igen jól bevált hármas rétegű kormánylemezzel látunk el. Igen biztatóak a Vasöntödében a forgattyús tengelyek mo- difikálással való gyártásának kísérletei. Hasonló jó eredményekkel halad a duplexlemezek kísérleti gyártása is, amelyet ha véglegesen bevezetjük, jelentős importmegtakarítást eredményezhet. Bízunk benne, hogy új gyártmányaink, új gyártási eljárásaink hozzájárulnak második ötéves tervünk sikeres megvalósításához. A főműhely vezetője: Keil József arról beszélt, hogy a főműhely dolgozói a második ötéves tervben fokozottabban elő kívánják segíteni a kézi munkák megkönnyítésére irányuló kisebb gépesítést. A gépek szállítására motorizált szállítóberendezéseket helyeznek üzembe, s már az idén be akarják vezetni a gépi reszelést. Jelentős importanyag-megtakarítást érnek el a műanyag-csapágyak alkalmazásának bevezetésével. Nagyon szeretnék azonban a dolgozók, ha elkerülhetnének végre a régi, elavult főműhelyi épületekből, s a második ötéves tervben mielőbb megkezdődne a mór régen megígért új főműhely építése. Értékes javaslatok hangzót« tak el a Gazdasági Szerszám« gyár műhelyeiben is. Hegyi elvtárs a GSZ A-üzem párttitkára így nyilatkozott: — A második ötéves terv irányelveit vizsgálva úgy látom, hogy üzemünkben a kéziszerszámok gyártásának nem nagy jövője van, hiszen mindenütt egyre inkább a gépesítésre térnek ót. Ezért az üzem vezetőségének mór most azon kell gondolkodnia, hogy olyan gyártmányok előállítását bízza ránk, amelyek megfelelnek az általános gépesítés követelményeinek és elősegítik azt. Ami saját üzemünk technikai színvonalának emelését illeti, erre már a közelmúltban tettünk eredményes lépéseket. Ilyen a fejsze egymeleggel való nyújtása és egyengetése, továbbá a szalúkapának a nyújtás melegével történő görbítése és a tengely egyenleggel való kovácsolása. Hegyi elvtárs javasolta, hogy a terv végrehajtása során létesítsenek a gyárban egy olyan üzemet, ahol megfelelő körülmények között hasznosíthatnák munkaképességüket azok a dolgozók is, akik könnyebben rokkantak, továbbá azok, akik hosszú időn keresztül végeztek nehéz fizikai munkát és már könnyebb beosztásra lenne szükségük. Lantos Sándor sajtoló, a szakma kétszeres kiváló dolgozója igen figyelemreméltónak találta az irányelv- tervezetben, hogy ez hatalmas lehetőséget biztosít a technika fejlesztéséhez. Lantos elvtárs azonban tudja, hogy ehhez a munkásoknak is növelniök kell szakképzettségüket. Ezért — mint hozzászólásában elmondotta — ő a második ötéves tervben szaktanfolyamok látogatásával és szakkönyvek tanulmányozásával akarja tudását, szakismeretét bővíteni,
