Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)
1956-05-16 / 39. szám
s SZABAD \«r,n'ÍD 1956. május 16. Előleget osztottak |a karancslagujtöi Új Barázdában (Tudósítónktól.) Előleget osztottak vasár-íj ; nap a karancslapujtői Űj| , Barázda Tsz-ben. Mint Ser- i főző Sándor, a szövetkezeti . elnöke elmondotta, a tag-4 I ság szorgalma, a tavaszig \ munkákban elért nagyszerű; eredmények tették ezt lehe-? i tővé. Az elmúlt két hónap-í i ban elért minden munka-? ; egységre 10 forintot kaptak? 1 az Űj Barázda tagjai.? ’ Negyvenhatan vittek haza? i előleget. Több mint tizen- ' háromezer forint került ki- 1 osztásra. Sokan mindjárté >számolgatni kezdték, hogy? 'az előlegként kapott pén-í f zen mit vásárolhatnak. í . Egyöntetű volt a vélemény,! j hogy sokszáz forintot taka-í . ríthatnak meg most, az ár- 4 i leszállítás után. Tóth János i alapító tag, aki másodma- * jgával dolgozik a szövetke-1 ’ zetben, 1837 forintot vitt ? ’ haza előlegként. Családi há-? , zat épít és ezt az összeget | ; is építőanyag vásárlásra? , fordítja. Rozgonyi József A NÖVÉNYÁPOLÁS HÍREI Befejezéshez közeledik a cukorrépa sarabolása Romhány- ban — jelenti Jeszenszki Ferenc mezőgazdasági előadó. A munkák elvégzésében élenjárnak a II. Rákóczi Tsz tagjai, akik már befejezték a 6 hold cukorrépa sarabolását és a 87 hold gabonavetésük gyomirtását. * Fogasolják már a kukoricát a horpácsi Lenin Termelőszövetkezetben. Az április 26-án négyzetesen elvetett 24 hold kukorica szépen fejlődik. A fogasolás utón hamarosan elkezdik a gépi kapálást is. * Túlteljesítette napraforgó vetési tervét a rétsági járás. 410 hold helyett 512 hold napraforgó vetését végezték el. A vetések már kikeltek és megkezdték a kapálást. Befejezték a borsó és a cukorrépa első kapálását a pásztói járásban. A közel 4000 hold borsó és az 1050 hold cukorrépa sarabolásában a palotási, az erdőkürti és az egyházas- dengelegi termelőszövetkezetek jártak az élen. Ezekben a községekben fejlődnek legjobban a borsó- és cukorrépa vetések. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS Tapasztalatok a balassagyarmati járási pár térteke zleten A balassagyarmati Végezzük idejében a növényápolást'! városi kultúrházban május 13-án délelőtt 135 szavazati joggal és 12 tanácskozási joggal bíró küldött jelent meg, hogy az elkövetkezendő két évre megválasszák a járási pártbizottság tagjait és revíziós bizottság tagjait, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. Az értekezleten megjelent és felszólalt Lőrincz József elvtárs, a Központi Vezetőség mezőgazdasági osztály- vezetője is. A Szervezeti Szabályzat értelmében a régi párt- bizottság beszámolt kétéves munkájáról. A pártbizottság beszámolóját Veszelka János másodtitkár ismertette. A beszámoló elejéin a következő szavak hangzottak el: — Hogy az elmúlt két év munkáját, fejlődését minden tekintetben tisztán lássuk, szükségesnek tartjuk, hogy a szocializmus építése szempontjából olyan fontos kérdésekkel foglalkozzunk beszámolónk első részében, mint járásunk termelése, terméshozamának emelése, mind a szxncialista szektorokban, mind az egyéni kisgazdaságokban. Ezzel kapcsolatban a beszámoló ismertette, hogy 1954-ről 1955-re a termelőszövetkezet nél hogyan emelkedett a terméshozam: búzából 7,4 mázsáról 11,2 mázsára, rozsból 6,6 mázsáról 9.6 mázsára, őszi árpából 7,4 mázsáról 12 mázsára. örvendetesen emelkedett a kapások termelési átlaga is. Ennek is része van abban hogy a járásban — a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozatának megjelenése óta 493 dolgozó paraszt lépett a szövetkezés útjára és ugyancsak ez alatt az idő alatt öt új tsz alakult. így sorolta fel a beszámoló első részében a termelés alakulását, az eredményeket és a hibákat. Csak a második részében ismertette a pártszervezetek tevékenységét. jiii ujsag a Állami Gazdaságban? Munkásszálló építéséhez kezdenek a Pásztói Állami Gazdaságban. A több mint 300 000 forintos költséggel épülő szállóban nagyobbrészt a gazdaság kertészetének dolgozói kapnak majd helyet, * Jói fizet a spenót és a hagyma. 90 mázsa spenótot szállítottak eddig a piacokra Pász- tóról, amit e hónapban még 250 mázsa követ. Hagymából e héten 10 000 csomót küldenek Salgótarjánba. * Közel 13 000 liter tejjel tetézték meg első negyedévi tejtermelési tervüket a gazdaság Mária-tanyai tehenészetének dolgozói. Jó munkájukért prémiumban részesülnek. Palántaelőnevelő és szaporító házat építenek a nyár derekán. A tervek szerint jövőre már ebben végzik az előnevelést. Bevezetik a nagyüzemi öntözést is. Ez z a nagyfokú részletezés mái- eleve kizárta annak lehetőségét, hogy az események menetében kellően értékelni tudják a pártszervezetek tevékenységét. A beszámoló olyan vo't, mintha az első része termelési értekezletre, a második része pedig pártiskolai előadásra készült volna. Nem tudták megtalálni azt az új hangot, s nem bírták megközelíteni azt az új pártmunka stílust, amelyet olyan gazdagon elénktárt és magyarázott az SZKP XX. kongresz- szusa. Ezen a pártértekezleten az ember akaratának ellenére is úgy érezte magát — az értekezlet szelleme miatt — mintha egy négy-öt évvel ezelőtti pártértekezleten vett volna részt. Az értekezlet nagy hibája volt még az, hogy nem értékelte a járási pártbizottság tagjainak munkáját, csupán a járás eredményeit és hibáit fényképezték és tárták a résztvevők elé. Az lett volna a feladat, hogy a beszámoló ismertesse a pártbizottság tagjainak munkáját. Azt, hogy hogyan hajtották végre feladataikat, hogyan irányították az alap- szsrvezetek munkáját és ez a munka hogyan gyümölcsözött. Ez a tény hűen igazolja, hogy a balassagyarmati járásban a pártmunka stílusa nem kielégítő. Nemcsak beszélni kell a kommunisták felelősségéről, a párt vezető erejéről, hanem mindenhol, minden alkalommal érvényt is kell szerezni annak. Ebből a hibából és a beszámoló önkritikusságának hiányából -következett, hogy az értekezleten igen kevés szó esett a kollektív vezetés elvének betartásáról. Pedig a kollektív vezetés a kulcsa az új, jobb munkastílus kialakításának, a bírálat, önbírálat kiszélesítésének, párttagságunk és dolgozó né pünk alkotó készsége nagyobb- fokú kibontakozásának. Az értekezletnek ezenkívül még több fehér foltja volt. Így például: nem esett szó a járás területén a bírálat és az ön- bírálat fejlődéséről, az értei miség között végzett pártpolitikai munkáról. Ezt hiányolta az egyik felszólaló, Zombori elvtárs is. Többet kellett volna beszélni még az aktívák, pártcsoportok, MDP-csoportok. tömegszervezetek — főleg a DISZ és a Hazafias Népfront bizottság — munkájáról. ► A tavaszi munkák első szakasza befejeződött és itt van a ► másik, a legfontosabb munkaszakasz: a növényápolás és — A , . | i , ►vele egyidőben — a szálástakarmányok betakarítása. Ebben az parlertekezlel szelleme ► időszakban végrehajtott jó, vagy rossz munka nagymértekben nem volt elég forradalmi, ► meghatározza a terméseredmények kialakulását. Kapásnövé- bár egy-két bírálat elhangzott ► nyeink csak abban az esetben adnak kielégítő termést, ha fej- a végrehajtó bizottság felé, de£ lődésük közben biztosítjuk számukra a növény életéhez szük- ez kevés. A hozzászólások sem £ séges tápanyagokat, a fényt és a hőt. A fiatal növények kíván- voltak önkritikusak, főleg nemj ják a leggondosabb ápolást. Munkánknak tehát arra kell irá- mutattak eléggé előre. Pedig átnyúlnia, hogy a gyenge növényeket minden károsodástól meg- XX. kongresszus határozatai ést mentsük, erőteljesebb fejlődésüket elősegítsük. A gyomok sokmásodik ötéves terv irány-►kai gyorsabban fejlődnek, mint a kultúrnövények. Ezért, ha elvei alapján van mit tennünk, t az első időben nem védekezünk kellőképp a gyomok ellen, A balassagyarmati járása azok elnyomják kultúrnövényeinket es hátráltatják fejlodesu- mezőgazdasági jellegű. A mező- ► ^et. gazdaság előtt pedig most elég £ Legfontosabb növényápolási munka tehát a kapálás, a gyomkomoly feladatok vannak —► irtás. Minden termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak, egyé- úgyszólván népünk életszín- £ nileg dolgozó parasztnak feladata; harcolni a gyomok ellen, vonala emelésének középpont- £ mert ha a kultúrnövénnyel bevetett föld begyomosodik, az jába került. Ez a tény egyre £ nemcsak a növény terméseredményére van kihatással, hanem, jobb munkát követel. Meg- £ nehezíti majd a betakarítást, rontja a talaj állapotát. Téves az követeli, hogy emeljük a fejési I a felfogás, hogy a kapálás kizárólagos célja a gyomirtás. Kapá- átlagot, növeljük a takar- ► lássál a gyomok mellett a talajfelület lazításával lehetővé tesz-mányalapot, hogy állataink £s2üí5 a ta.l-aj vízgazdálkodásának szabályozását is. fejlettebbek, erősebbek, köve-► rebbek legyenek ezzel hús- ► Megyéink területén is szakítani kell azzal a tévhittel, hogy ellátásunk i« naWvmértékben ► a rossz talajviszonyok miatt nem lehet géppel kapálni. Pedig megjavuljon toonyte! ► tehet! Ha már az ültetésnél úgy szerveztük meg a munkát, tudják a balassagyarmati járás £ hogy a kukoricát négyzetesen, a burgonyát, a cukorrépát megdolgozó parasztjai is, azonban t fele o s°rtavo sagra vetettük, ha idejeben m^otottuk a szer- erről nem esett szó az értekez- £»***» gépállomással, biztosítva van a kapálás időben, elveg- k., „ „ ► zese. Termelőszövetkezeteinkben az elmúlt evek tapasztalatai hogy a járási párt-végrehajtó- £ mind nagyobb gondot fordítanak a gépi kapálásra. Mulatság nem magyaráS meg :ta‘ja ezt az a tény- hogy a tavaly' 150 hold négyzetes kukorica- éléséé' az értekezlet jelen-* vetéssel szemben az idén már 800 holdon felül végezték el gép- tőHégét, amely egy bizonyos-E P?1 négyzetes vetést, amely területen a kapálást is géppel fokú közömbösséget okozott a* ve®zi • résztvevők között. Csak az ér-» Néhány éve még arról panaszkodtak mezőgazdászaink, tekezlet végén —Katona, Ko- ► hogy kevés az univerzál traktor, az egyetemes kultivátor. Ez vács elvtársnők és még egy-£ akadályozta, hogy a kapásokat annyiszor kapálják meg, alhány- két harcosabb kiállású elvtár-►szór az agrotechnikai követelmények megkívánják. Ma már sak, bátrabb, vélemény nyilvá- ►nem lehet ilyen panaszuk. Van elég univerzális traktorunk, nítása után lettek élénkebbek, ► egyetemes és függesztett kultivátorunk. Gépállomásaink jelen- harcosabbak a hozzászólások! Eleg olyan kapálógép-kapacitással rendelkeznek, hogy a termelő- A pártértekezlet munkájá- £ szövetkezetek kapálási miunkáinak legalább 50 százalékát el nak tanulmányozása során az ' tudíák végezni. Sajnos, ma még vannak termelőszövetkezetek, az álláspont alakult ki, hogy aE amel>’c-k nem okultak az elmúlt évek tapasztalataiból és nein pártoktatáson belül a Szovjet-Ea gépállomások gepeire alkalmazzak a novenyápolási munkák unió Kommunista Pártja XX. 1 vegrehajta^t mondvan van eleg kéz, munkaerejük « foga- koneresszusának anvaeát ha-Ituk' Ez tobb helyen valóban igaz, ha csak egyedül a noveny- a tór^ teriktóníápolást vizsgáljuk. De ha figyelembe vesszük, hogy az egyes . JC , x a 3® területen nöVényápolási munkákkal egyideoben már egyéb munkát, mint aeK1 , tanulmányozták elegge.^ a száiastakarmányok betakarítását, építkezést is el kell végezni, Legaiafcb is a paitertekezleien ► akkor már nem tudják nélkülözni a gépek használatát, nem hasznosítottak a tanulta-^ kát. A jövőben haladéktalanul^ Termelőszövetkezeteinkben a növényápolás elvégzésében pótolni kell az eddigi mulasz- I nagy szerepük van a gépállomások vezetőinek, de elsősorban a taáokar s ha már szervezetten l termelőszövetkezetekben dolgozó gépállomási mezőgazdászok- nem is lehet, de szorgalomból I nak- Ebben a munkában nemcsak egyszerű agitációs feladatuk a járás kommunistái valakel büszkélkedhetnek. Kökcnycsi Béla A kukorica négyzetes vetésének néhány tanulsága van, hanem sokoldalú, üzemszervező munkát kell elvégezniük, j\,T egy érik gépállomásai 1,1 május 10-ig 795 holdon vetettek el négyzetesen a kuko. ricát, míg az elmúlt évben mindössze 132 holdon került négyzetesen földbe a mag. 47 termelőszövetkezet végeztette ezt a munkát a gépállomással. A gépállomások közül a tol- mácsiak érték el a legjobb eredményt, 225 holdat vetettek. Az erdőkürti 196, az érsekvadkerti 111, a pásztói 91, a szé- csényi 66, a kisterenyei 55, a karancskeszi 22, a berceli gépállomás pedig 23 hold négyzetes vetést végzett. Amikor a négyzetes vetés tapasztalatairól beszélünk, feltétlenül figyelembe kell vennünk azt is, hogy a négyzetbevető brigádok ebben az évben először dolgoztak ezekkel az új négyzetbevető gépiekkel. Tehát a kezdet kezdetén voltak kisebb nehézségek. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy most már a 10 négyzetbevető brigád elsajátította a szükséges tennivalókat. A négyzetes vetést különösen hátráltatta a vetőmag kezdeti hiánya is, amit megfelelő szervezés esetén ki lehetett volna küszöbölni és ezáltal egy sor aggodalmat, ki- sebb-nagyobb kapkodást el lehetett volna kerülni. Megyénk a vetőmagot két részben kap>- ta meg. Az első szállítmány hamarosan a földbe került, a második szállítmány azonban nyolc napvot késett és ez a késés legjobban a pásztóiak, szé- csényiek és a kisterenyeiek munkáját hátráltatta. A rossz munkaszervezésre jellemző, hogy az erdőkürti gépállomás körzetében, kisbágyani és a morgóspusztai termelőszövetkezetekhez is későn érkezett a vetőmag, p>edig a gépállomás elsőnek ütemezte be a vetést ezekben a tsz-ekben. Mivel vetőmag nem volt, más területre ment át a gép. Amikor a vetőmag megérkezett, a gép egy 80 holdas táblában dolgozott, Így nem volt célszerű a gépet visszavinni. A termelőszövetkezet' és a gépállomás főagro- nómusa helyesen járt el, amikor közösein megbeszélték a problémát és úgy döntöttek, kézzel végzik el a kukorica négyzetes vetését. Ez meg is történt. A felsőbb szervek részére tanulság ebből az, hogy megyénk területére nem áll teljesen az a mondás, hogy északi fekvésű és a vetési munka is csak későbben indul meg. Ezért a jövőben vetőmagelosztó szerveknek idejében biztosítani kelj a vetőmagot. Érdemes néhány tapasztalatot elmondani a négyzetes vetés munkájáról. A szécsényi gépállomáson például nagyobb lehetőség lett volna a kukorica négyzetes vetésterületének növelésére, ha egy kicsit jobban szervezik meg a munkát. Csökkentette a területet a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz, amely vállalását elmulasztotta, mivel 17 hold négyzetes kukorica ültetésének területét nyolc helyen aprózta el. Ezért csorba esett egyrészt a vállaláson, amelynek 100 százalékos teljesítése már nem lehetséges, mennyien olvasgassák tanul-► hogy a ^épek az emberi munkaerő, és a fogaterő helyes elosz- mánvözzák a számunkra tásával időben és jó minőségben végezzék el a növényápolást. hogy a gépállomási szakembereink a tsz vezetőségével és p^tongres^^^határozatah! I Pártszervezetével karöltve milyen jó mimkát tudnak végezni, ha íerv 1«, .. , £ számos elmúlt évi példa bizonyítja. Ilyen például az Erdokurti iem^rik a b , k Gépállomás körzetéhez tartozó p>alotási Május 1. termelőszö'v a o cat £ vetkezet mezőgazdásza. Varga elvtárs, aki jó munkaszer ve zésk 1 . a Partertf_Esel, a gépiek helyes kihasználásával jelentős megtakarítást ért ... ■ me§muhrtta e.sEeh Az elmúlt évben 200 holdon végeztek gépi kaptólást. Az öszfe._, ey múlva az eddigieknél ► szes munkaköltség 4400 forint. Ha ezt a munkát kézzel, illetve sokiial nagyobb eredmények-► fogaterővel végezték volna el, közel 18 000 forintba került volna. Így a termelőszövetkezet a gépek alkalmazásával jelentős £ megtakarítást ért el, arról nem is szólva, hogy a kapmlást a leg- £ kedvezőbb időben végezték el, ami nagymértékben hozzájárult ► a termésátlagok növeléséhez. t A termelőszövetkezeti mezőgazdászok a gépii kapálás mel► lett szervezzék meg a sorközök kézzel való kapálását is. Von- E ják be ebbe a munkába a családtagokat, mert ez nagymérték- £ ben elősegíti a munkák időben való elvégzését. Ezen a téren jó másrészt gépállomás te’.jesíté-p munkát végzett az elmúlt évben, de már az idén is az érsek- séből is hiányzik ez a terület. E vadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet, ahol a cukorrépa, a mák Igazgatóságunk dolgozói több ► hordását, a dohánypahinták kiültetését a családtagok bevoná- helyen jelen voltak a négyze-t sával végezték el. ff. az a A növényápolási munkák elvégzésében mutassanak példát meny ^ alakult ki hogy kisebb ra termelőszövetkezet kommunistái. Az ő lelkiismeretes és jó területeken es lejtős oldalakon ? munkájuk eredményeként a tsz többi dolgozója is odaadóan a hatsoros vetogep nem vegez £ végzi majd a növényápolást. A kapásoknál szem előtt kell tar- tokeletes munkát. Ezért jaya-^tani hogy inkább egy nappal előbb, mint később kapáljuk! A soljuk, hogy gépállomásainkat £ tez vezetőségének állandóan a határt kell vizsgálni és szükség négysoros vetogepekkel lássák» szerjnt fontossági sorrendben irányítania a növényápolási mun- e ' ► kát. Minden termelőszövetkezeti tag már előző este tudja meg, Azokon a területeken, ahol a E hogy másnap mit és hol kell elvégeznie, gépi vetés alkalmazása nem lehetséges, ott kézi négyzetes vetést kellett volna alkalmazni. Az előzetes felmérések alapján azonban csak 120—140 hold az a terület, amelyen kézi négyzetes vetés történt. Ez meglehetősen alacsony, mert a Mi-», nisztertanács határozata értei-► A növényápolás munkája sürget! A cukorrépa, a borsó, a mében megyénk termelőszövet-►mák, sok helyen már a burgonya kapálása is megindult. Nem kezeteinek 50 százalékban P-Ani ► szabad késlekedni a kukorica kapalasaval sem. Minden no- kezeteinek 50 százalékban gép » vényápolásra alkalmas gépet, szerszámot és munkaerőt mozgoes kézi négyzetes vetést kellett► s;tsun^ és az alkalmas idő kihasználásával induljon meg a biztosítani. A gépiekre előirány-£ harc a gy0rnok ellen, a magasabb termésért! zott négyzetbevetési feladatot £ teljesítettük. De a kézi vetésit sok helyen nem alkalmazták, így a tervet csak 45 százalékra teljesítettük. Ehhez feltétlenül hozzájárult a járási mezőgazdasági osztályok dolgozóinak eredménytelen munkája. A pásztói gépállomás négy. n zetbevető gépiének tapasztalatai alapján javasoljuk, hogy a jövőben minél szélesebb körben alkalmazzák az egyéni gazdaságokban is a négyzetbevetőgépet, Egyéni gazdaságokban a négyzetbevetés díja mindössze 60 forint holdanként, amely munkát a gép egy óra alatt elvégez. Schrodt Ernő megyei üzemgazdász A tápláláson kívül a legfontosabb munka most, hogy néhány napxm belül elvégezzük a gabonafélék gyomtalanítását, A Mohorai Növényvédő Állomás vegyszeres gyomirtó gépei már közel ezer holdon végezték el ezt a munkát. De az esős idő a növények gyors fejlődése sok helyen akadályozza már a gépek munkáját. Ezért ott, ahol már géppel nem lőhet végezni a gyomirtást, háti permetezőgépiakkel, vagy ennek hiányában t kézzel végezzük el. Angyal István Permetező brigád végzi a vegyszeres gyomirtást Herencsény községben Serényen folyik a munka Herencsény községben — írja levelében Csizmadia János, községi agronómus. — A dolgozó parasztokkal a termelési és állandó bizottsági ülésen megtárgyaltuk a második ötéves terv előirányzatát és elhatározták, hogy már ebben az évben is magasabb terméseredményeket érünk el. öttagú permetezőbrigádot létesítettünk, akik a dolgozó parasztok gabonavetésein kézi per« metezőgépiekkel végzik el a vegyszeres gyomirtást, amely lényeges termésnövekedést jelent. Hathatósan akarunk védekezni a rovarkártevők ellen is. Különösen az amerikai burgonyabogár ellen. Az úttörők és az iskolások bevonásával folyamatosan végezzük a keresést és ahol megtaláljuk, megfelelően védekezünk ellene.
