Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)
1956-05-12 / 38. szám
SZABAD AOC.RAD 1936. május lt. 4 A SZÓ VJETUNIÓ ÉLETÉBŐL A harmadik hatalmas szénás kohóipari bázis megteremtése A XX. pártkongresszus irányelvei a termelőerők jobb elosztását írják elő. Ez a Szovjetunió keleti kerületei természeti kincseinek feltárását és az ipar gyors fejlesztését jelenti; Az uráli hegygerinc mögött fekvő területek jóval nagyobbak a Szovjetunió többi részénél. Egyedül Szibéria területén két Nyugat-Európát lehetne elhelyezni. A keleti kerületekben találjuk a Szovjetunió szénkészletének 70 százalékát, a vízienergia körülbelül 80 százalékát, az erdőállomány négyötödét, a színes- és ritkafémek legnagyobb részét, óriási vasérckészleteket; a vegyipar, az alumíniumipar és az építőanyagipar nyersanyagait. A keleti kerületek, különösen pedig Szibéria természeti kincsei biztosítják az üzemanyag és elektromosenergiatermelés korlátlan fejlesztését. Emellett a keleti kerületek hatalmas természeti kincseinek kiaknázása, többek között a szén és az elektromosenergia termelése, lényegesen olcsóbb, mint aa ország nyugati részében. A XX; pártkongresszus azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi két-három ötéves tervben Szibéria kerületeiben meg kell teremteni a Szovjetunió harmadik hatalmas kohóipari bázisát évi 15—20 millió tonna nyersvastermelássel. Az új ötéves tervben befejezik a hatalmas karagandai kohómű építését a Kazah SZSZK- ban, valamint a nyugat-szibériai kohómű első részlegét. Ezenkívül a krasznojarszki határvidéken és Irkutszk területen két kohómű építésének megkezdését vették tervbe. E négy kohómű annyi nyersvasat termel majd, amennyit jelenleg Nyugat-Németország vagy Anglia. A gazdag vasérclelőhelyek feltárásával a keleti kerületekben —■ Kusztanaj-területen, Kazahsztán központi részén, Krasznojarszk határvidéken, Irkutszk-területen és Szibéria többi részén — új vasércbázist teremtenek. A hatodik ötéves tervben üzembe helyezik a Kusztanaj-területi Szokolovo- Szárbajszkij dúsítóművet, amely Kelet kohóműveinek legnagyobb nyersanyagbázisa lesz. A Bajkál-tótól keletre fekvő kerületekben, a Jakut ASZSZK déli részén kokszolható, szénlelőhelyeket tártak fel és kiváló minőségű vasércre találtak. Csita-területen óriási vasérclelőhelyet tártak fel, amely biztos alapot jelent e vidék legfontosabb nehézipari ágainak fejlesztésére. A keleti vidékeken a föld méhe a legkülönbözőbb hasznos ásványi kincseket rejti magában. Szibériában, Kazahsztánban és a Távol-Keleten a vaskohászat gyors fejlesztése elősegíti, hogy új, hatalmas nyersanyag-, üzemanyag- és elektromosenergia-forr ásókat kapcsoljanak be a gazdasági életbe. A harmadik szén- és kohóipari bázis megteremtése — a Szovjetunió termelőerői eredményes fejlesztésének legfontosabb feltétele. , A szverdlovszki Ural-gépgyár határidő előtt teljesítette a hatodik ötéves terv első negyedévének tervét. A gyár az első negyedévben 23 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Terven felül mintegy 6 millió rubel értékű munkát végeztek. A képen: a fémmegmunkáló üzem nagy munkadarabokat megmunkáló gépei láthatók. A Szovjetunióban a mezőgazda- sági beruházások 1934-ben és 1955- ben 34,4 miliárd rubelt tettek ki. E két év alatt a kolhozok, gépállomások és szovhozok 404 000 traktort, 228 000 tehergépkocsit, 83 000 gabonakombájnt és sok más gépet kaptak. Lenini gondoskodás a szovjet falvakról „A szovjet hatalom minden erejével segíti, támogatja a dolgozó parasztságot” —■ írta V. I. Lenin, a Nagy Októberi Forradalom idején, s az azóta eltelt majdnem teljes négy évtized meggyőzően bizonyította szavai igazságát. A szovjet falvak élete alapvetően megváltozott: más lett a táj; más a munka, a gazdálkodás formája, de mások lettek magúik az emberek is — a jobbágysorsú cselédek, a koldús- szegény muzsikok ma milliós kolhozok földjének, vagyonának igazi gazdái. fi villamosítás és a technika erejével Évről évre hatalmas iramban növékszik a Szovjetunió Pillamosenerg ia-termelése. 1920 óta több mint 300 nagykapacitású villany erőtelepet, s ezen belül 90 vízierőművet létesítették. 1955-ben az ország villamos energia termelése már elérte a 170 milliárd kilowattórát. A hatodik ötéves terv idején ezt még további 88 százalékkal növelik, s 1960-ra eléri a 320 milliárd kilowattórát, öt év alatt a villamosított kolhozok száma megkétszereződik, de a szovhozok és gépállomások villamosenergia ellátása is tovább javul, bővül. A mezőgazdasági termelés gépesítésében ugyancsak óriási előrehaladás tapasztalható. Nézzünk néhány adatot a legutóbbi tizenöt év eredményeiből! 1940-ben összesen 684 000. 1955-ben pedig már 1 400 000 traktor állt a kolhozok, szovhozok és gépállomások rendelkezésére. Ugyanezen idő alatt a gabonakombájnok száma 132 ezerről — 350 ezerre, a tehergépkocsiké 228 000-ről 450 000- re nőtt. Természetesen a számszerű növekedés mellett a minőségi javulás is számottevő. Ma már a mezőgazdasági termelés valamennyi ágában ott találhatjuk a legkorszerűbb, nagyteljesítményű gépeket, az ember fáradhatatlan és „ügyes” segítőtársait, amelyek leveszik válláról a legnehezebb munkák terhét, s megtöbbszörözik munkája hatóerejét. A számadatok tanúsága szerint jelenleg a szocialista mezőgazdaságban a munkatermelékenység háromszorosa a forradalom előttinek. A széleskörű gépesítés révén egyre növekszik a termelés, ugyanakkor jelentékenyen csökken az egy termelékenységre jutó munkaköltség. Gyarapodnak a kolhozok, jobban élnek a kolhoztagok Az ötödik ötéves terv idején a kolhozparaszt ók reáljövedelme átlagosan 50 százalékkal emelkedett. A szocialista gazdálkodás alapján elért magasabb életszínvonalról tanúskodik az is, hogy a falusi lakosság fogyasztása évről évre nő. így például 1955-ben az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervek 1.9-szer annyit árut adtak el a falvakban, mint 1950-ben. Különösen a legutóbbi évek hozták jó eredményeket a közös gazdaságok termelése, s így jövedelmezősége terén is. A Szmolenszk-területi kolhozok pénz-jövedelme például az 1953—1955. években majdnem ötszörösére emelkedett. A bőséges bevételek tették lehetővé, hogy ezen idő alatt mintegy 130 millió rubellel növeljék a közös gazdaságctk oszthatatlan alapját, s jelentősen több terméket osszanak ki a tagságnák a teljesített munkaegységekre. A „Hajnal”-kolhozban például a tagság jórésze családonként 45—50 ezer rubel készpénzt kapott az évi munkaegységek után a terményélcen és állati termékéken kívül. Mezőgazdasági szakemberek képzése .4 szovjet hatalom éveiben a mezőgazdaságot a fejlett nagyüzemi gazdálkodás színvonalára emeli ék a mezőgazdasági szakemberek. A tudomány és a technika rohamos fejlődése során most is egyre több jól képzett szakemberre van szükség. Az ötödik ötéves terv idején több mint 125 ezer agronómust, továbbá 35 000 zootechnfkust és 30 ezer mérnököt. géptechnikust küldtek a felső és középfokú iskolák a kolhozokba és gépállomásokra. Jelenleg mintegy 4 millió 8 ezer mezőgazda- sági szakember dolgozik közvetlenül a termelésben. A hatodik ötéves terv során körülbelül 125 ezer agronómus, 87 ezer zootechnikus és 112 ezer gépesítési szakember 'kerül ki a felső- és középfokú tanintézetekből. Hamza Tibor kiállítása elé A III. Megyei Képzőművészeti Kiállításon látta először Hamza Tibor képeit a salgótarjáni közönség. Akkor néháfly festmény alapján nem alkothatott magának képet művészetéről a kiállítás látogatója. Erre, Hamza Tibornak a TTIT és a Megyei Tanács Népművelési Osztálya rendezésében május 13-án megnyíló kiállítása lesz hivatott. Mivel Hamza Tibor nemrégen került városunkba és művészetét csak barátai ismerik; szükséges, hogy a kiállítás előtt többet tudjon róla Salgótarján művészetet szerető közönsége. Nem életrajzot akarok írni, hanem művészi pályafutást ismertetni. Glatz Oszkár tanítványa és fiatalon, 1930-ban tartja az első kiállítását városában, Egerben. Megszokott dolog volt akkor, hogy elsiklottak a fiatal művészek fölött, egyszerűen nem látták meg őket. Hamza Tibor kiállítását nem lelhetett awonhallgatni ..Akvarelljei minden érdeklődést megérdemelnek“ — kénytelenek elismerni. Akvarell és tempera. Ezzel kezdi és ez is marad művészetének anyaga. Sűrűn követik egymást a kiállítások. Érdekes lenne mindegyikkel foglalkozni, mert egy-egy állomást jelentenek művészi pályafutásában, itt azonban kénytelen vagyok a legjelentősebbekre szorítkozni. 1932 februárjában a Képző- művészeti Főiskola házi tárlatán a főiskola ösztöndíját kanja. Másfél év múlva pedig már így írnak róla; „A fiatalok közül Hamza Tibor erőteljes, merész vonásai tűnnek fel teli impressziókkal. Meglepetést kelt a fiatal festő gyors emelkedése, ami figurális képeinek határozottságában, tájképeinek hol zord. hol finom poézisében egyformán szembetűnő.” És nem hódítják ej, a korai sikerek. Dolgozik, töri magát. Munkájának nem maradt el az eredménye. Két év múlva, 1935-ben már így írnak egri kiállításáról: „Figurális és tájképeire a nagyvonalúság nő fel a formák és kifejezések egyszerűségével és tisztaságával. Eger város megtalálta a festőjét.” Nagyobb dolog történik ennél. Hamza Tibor művészetének egyszerűségében eljutott önmagáig. Itt nincs póz, hatásvadászat, csak a lényeg. Ekkor azonban „színes tempera anyagát virtuózán kezeli és csodálatosan finom sugárzásokat tud kihozni.” Hamza Tibor „befutott" . művész lett. Ez nemcsak a vidéki sajtó esetleg elfogult híingja, így ír a Népszava, az Újság, a polgári lapok is. Most következne az igazi alkotások ideje, a történelem azonban közbeszólt. Hamza Tibor katona lesz, frontra kerül, megsebesül és súlyos fejsebével a kievi kórházban tér magához. Jelentős állomás ez a kórház. A gyógyuló művészből előtör az alkotási vágy. A kórház épületét nem hagyhatja el, itt fog tehát munkáihoz. 11 négyméteres freskóval díszíti a kievi kórházat. Csatajelenetek- kel vajon? Nem. Azok munkáját örökíti meg. akik visszaadták az életnek, a művészetnek, az orvosokat, az egészségügyi katonákat. Most már elhagyhatja időnként a kórházat. Vázlatkönyve gyorsan telik. A Larva, a Dnyeperpart, az egyszerű szovjet emberek kelnek életre. Nem tud betelni a számára annyira új világgal. És hogy mennyire megérti ezt a világot, mi sem bizonyítja jobban, mint az 1943 , szeptemberében rendezett kiállítás, amelynek 10 nap alatt 1600 látogatója van. „Ezek a kifejezetten orosz tárgyú képek a világ minden sarkába bevilágítanak, ahol emberi élet, szenvedés és öröm lg-» kik” — írják a kiállításról. Hatalmas hatása van ezeknek a képeknek. Nemcsak Egerben, hanem 1944 nyarán Budapesten is. Nem akad olye n újság, amely ne foglalkozna a kiállítással. A felszabadulás nem viszi csigaházba, mint olyan sok művészt. Épülő hidak, házak elevenednek meg ecsetje alatt. 1947 januári kiállításának fő anyagát mégis az oroszországi képek alkotják. Most van igaz; hatásuk! Magyar munkások szovjet katonák szoronganak ■ képek előtt. Hatalmába kérik őket Hamza Tibor művészete Mi sem jellemzőbb, hogy ner a hivatalos kritika foglalkoz,'- először a kiállítással, hanem „munkás szemmel” írnak róla. lev; „Hamza Tibor képei a közösségi szellemet képviselik. Nála nem öncélú a művészet, nemcsak egy arcot, csendéletet fest. hanem tömegeket is mozgat.” És nem pihen. 1948: Eger, Centennáris kiállítás. 1952: Eger ünnepi hete egy-egy állomásai p, további útnak. Aztán egy újabb állomás: 1955 szeptemberében Salgótarjánba kerül. Két hónapja van csak itt, amikor a III; Megyei Képzőművészet Kiállításon látjuk a képeit. Ezek még egriek, túl közel van ez a kiállítás ahhoz, hogy Hamza Tibor megteljen Salgótarjánnal. Ez se váratott sokáig. Á május 13-án megnyíló kiállításon már az orosz- és egri tárgyú képek mellett megjelennek az ismerős tarjáni városrészek, munkásarcok. Hamza Tibor Salgótarján festője lett. Molnár Jenő Malik Gáborné Évek óta egyik leglelkesebb, legjobb munkát végző vezetőségi tagja a jobbágyi MNDSZ- szervezetnek Malik Gáborné gazdaságvezető. Fáradhatatlan, ha az MNDSZ- ről van szó, ha az MNDSZ részéről a gyerekeknek kell valami örömet szerezni. — Nekem nincsen gyermekem, pedig nagyon szeretem a gyermekeket, és olyan boldog vagyok ha látom mennyire örülnek minden kis ajándéknak, meglepetésnek — mondja. Ez a gyerekek iránti szeretet irányítja lépteit akkor is, amikor fáradhatatlanul jár házról házra, hogy minden asszonnyal megértesse a szervezet célkitűzéseit, azt, hogy milyen hasznát veszi a család mindannak, amit ott tanul. Elhatározta, hogy nem nyugszik addig, míg minden édesanya MNDSZ- tag nem lesz, mert akinek már gyermeke van, annak százszorosán fontos, hogy szervezetten vegye ki részét a béke megvédéséért folyó harcból és százszorosán veszi hasznát a szervezetben tanultaknak. Ha politikailag fejlődik megértőbb, jobb feleség. édesanya lesz. A szabó-varró, vagy főző tanfolyamnak anyagilag látja hasznát a család, az egészségügyi vagy gyermeknevelésről szóló előadások a család testi és szellemi javára válnak stb. Fáradhatatlan agi- tációjának meg is van az eredménye. 55 új tagot szervezett már ebben az évben. Már az elmúlt évben is jobb eredményt ért volna cl, de több mint egy évig elnök nélkül tevékenykedett két- három vezetőségi tag. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között az MNDSZ munkája szűk körre korlátozódott és Malik elvtársnő sem tudott új tagok szervezésével foglalkozni. Pár hónap óta özv. Jan- csó Istvánná személyében új elnöknője van a jobbágyi szervezetnek. Azóta sok mindent meg tudtak valósítani, ami azelőtt csak terv maradt. Fellendült a kultúrmunka. Nagy sikerrel szerepeltek farsangkor, a nőnapon, május elsején. Szabó-varró tanfolyam volt a télen. Jól dolgoznak az egészségügyi aktívák. 15-én összejövetelt tartanak, ahol a tisztasági versenynyel kapcsolatos teendőket beszélik meg és minden utcából bizalmit választanak, akik segítenek a vezetőségnek, egy-egy rendezvény megszervezésében stb. Most már csak azt ’kell elérni, hogy nocsak két-három vezetőségi tag tevékenykedjen és döntsön a fontos ügyekben az elnökön kívül, hanem mind vegye ki a részét a tervek megbeszéléséből és végrehajtásából. A legközelebbi ilyen terv: a gyermeknapot minél szebbé, emlékezetesebbé tenni minden gyermek számára. Erre az üzemi MNDSZ- szel közösen készülnek és igen örvendetes, hogy végre megszűnik az az áldatlan, egymás munkáját akadályozó viszony, amely a két szerv között hosszú ideig fennállott. Az üzemi szervezet egyre jobban segíti a falusi szervezet munkáját, anélkül a fensőbb- séges hang nélkül, amely a két szervezet közti ellenségeskedést kiváltotta. Mindannyiuk közti" feladata most már elérni, hogy minden egyes tag aktív tagja legyen a szervezetnek, szívesen eljárjon a rendezvényekre, a tanfolyamokra, segítsen azt jól előkészíteni, tanuljon és tanítson ott mindannyiunk közös hasznára. Ha minden tag Malik elvtársnő ta- radhatatlan munkáját tekinti példaképér k így is lesz. Sok sikert kívánunk ehhez. A gyermeknapra készülnek Jól dolaozik ZaavvaDálfalva fiatal falusi MNDSZ-szervezete. A mejjalatculástól eltelt két hónap alatt 150 úi taqot szerveztek be. Jelenlea két eqyfelvonásos darabot tanulnak, amit máius közepén adnak elő. Az előadás telies jövedelmét a máius 27-i aver- meknapra fordítják. A oyermek- roaoon zenés malálist rendeznek kint a zöldben s szendvicsekkel vendéaelik metr a ctverekeket a pálfalvi asszonyok. ,\ fősetek félék rőt Táplálkozásunkban nagy .jelentősége van a zöldség- és főzelékféléknek. Kiváltképpen nyáron juthatunk nagy bőségben hozzájuk, de nem egy már kora tavasszal is kapható. Fogyasztásuk szervezetünknek a téli étrend ütán felfrissülést jelent. A növényi táplálékkal sok fontos anyag, ásványi sók, vitaminok kerülnek az emberi szervezetbe. Salátafőzelék: Hozzávalók: 1.5 kg saláta, 4 dkg zsír. 8 dkg liszt, 2 dkg só, 1,5 dl tejfel, 3 dkg cukor, 5 cl ecet, 1 gerezd fokhagyma, fél csg kapor, fél csg zöldpetrezselyem. A megtisztított és megmosott salátafejeket negyedekbe vágjuk. Forrásban levő sós vízben néhány percig főzzük, majd leszűrjük és csontié, vagy víz hozzáadásával puhára főzzük. Világos rántást készítünk, beletesszük a finomra vágott fokhagymát, kaprot és zöldpetrezselymet, hideg vízzel felengedjük és beránt.juk a puhára főtt salátát. Hozzáadjuk a tejfelt, jól felforraljuk* és cukorral, ecettel ízesítjük. Tejfeles sóska. Hozzávalók: 1 kg sóska 4 dkg zsír. 8 dkg liszt. 2 dkg só, 3 dkg hagyma, 5 dkg cukor, 2 dl tejfel. A megtisztított sóskát bő vízben többször megmossuk és szitán lecsurgatjuk A hagymát zsírban megpirítjuk, hozzáadjuk a sóskát és fedő alatt puhára párol mk. Ezután ráöntjük a liszttel összekevert tejfelt és negyedóráig főzzük. Ha túl sűrű, csontlével vagy vízzel kissé felengedjük. Szitán áttörjük, úiból felfőzzük és cukorral ízesítjük.