Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)
1956-05-12 / 38. szám
T956. május ÍZ. SZABAD AÓC.HAn r Uj létesítményekkel gazdagodott Nagybátony Megyénk szinte napról napra szépül. Hol egy-egy új családi ház, hol egy hatalmas bérház készül el, hol valamelyik faluban gyullad ki a villany. Napjainkban a nagybátonyi bábokrok közt, s megsimítja a sok esőtől arasznyira húzott pázsitot. Majd huncutul belekapaszkodik a lányok szoknyájába, s összeborzolja a hajukat. Hát még ott hogy táncol, eyaváros — amely márföldes léptekkel halad a városiasodás felé — gazdagodott két új színfolttal. A helyi szénszállító és szolgáltató üzem, a bányaüzemek és a női szálló dolgozói részére korszerű étkezde nyílt meg, a gyermekek pedig gyönyörű játszóteret kaptak a szolgáltató üzem dolgozóitól. * Alig néhány percnyi járásra esik a Nagybátonyi Szénszállító és Szolgáltató Üzemtől, meg a női szállótól az új ’étkezde tágas, világos, modern épülete. így, ha kívülről nézi valaki, bizony még hagy kívánnivalót maga után. Nincs még körülötte park. nem mosolyognak virágok kifelé az útra. Kissé komornak, zordnak tűnik, de csak kívülről. Ám az éhes ember, nemany- nyira a külsejére, hanem a belsejére kíváncsi. Belül pedig a legnagyobb rend, kényelem és tisztaság fogadja a függönnyel, szőnyeggel berendezett helyiségben a bányászokat, s ami talán még ennél is fontosabb, jó ebéddel. Talán itt az új étkezde korszerű felszereléssel ellátott konyhájából még nem került ki olyan étel, amelyet kifogásoltak volna. Az 500 személyes étkezde személyzete gondoskodik arról, hogy változatos, jól elkészített ebéddel várja bányászainkat. * Lágy, májuseleji szellő susog a tavaszi színbe öltözött ahol körhinta, csónakos és láncos hinta is segíti, mint a nagybátonyi bányaváros „Május 1“ játszóterén. A sok kis apróság sikongva, hancúrozva egyszerre szeretnék kivenni részüket a hintázás gyönyörűségéből, hiszen még alig egy hete — mint a játszótér neve is mutatja — május 1-én vették át kis birodalmukat. Pedig a szolgáltató üzem dolgozói nem voltak szűkmarkúak, s ugyancsak sokféle hintával kedveskedtek a gyermekeknek. De az egy körhinta, a két csónakos és két láncos hinta, a három kakashinta mégis alig győzi a forgalmat. Bizony csakugyan elkelne itt még egy játszótér a bányaváros másik részén. A távolabb lakó gyerekes mamák emlegetik is. Hisz eljutott már Fenyvesi főmérnökhöz, aki e játszótér tervezését végezte. Dehát — mint Fenyvesi elvtárs mondta — ez is nagyon szép teljesítmény volt a dolgozóktól. Még az elmúlt évben ajánlották fel a szénszállító és szolgáltató üzem hegesztői, lakatosai, esztergályosai, hogy társadalmi munkával szebbé, otthonosabbá teszik a bányavárost. Persze azért most mégis forgatják a fejükben, hogy telA végzett munka \ eredménye [ Szénbányászaiti üzemeink e ► néhány nap alatt lemaradásu- ► kát behozva, jelentősen fokoz- í ták a tröszt többletét. A sor- ► rendi változásokban Mizserfa ► okozott a legnagyobb meglepe- ► test azzal, hogv az első helyre ► került. Mizserfa az első ne-", gyedév végén már volt ugyan . az elsők között, de áprilisban a ► közepes teljesítményű bánya-”, üzemek közé csúszott. Ezért ► örömmel tapasztalható, hogy ► ismét élretört. t Az azonban legkevésbé sem ► válik Szorospaták dicséretére, » hogy adósságából alig törleszt- ► ve. az egyáltalán nem hozzá f illő utolsó előtti helyet fog-£ lalta el ismét. Talán csak nem^-----------------il-í-Jít—,: ezt a £ Dud ás akarja megszilárdítani „helyezést”? röpül a hintán, építi a homokvárakat, sütkérezik az első tavaszi napsütésben. Lehetnek vagy harmincán. Mindannyian jesíteni kellene a gyermekek és mamák kérését, még egy játszótérrel tarkítani a bérházak környékét. ÉLENJÁROK: Mizserfa: 668 tonna többlet.£ Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Nagybátony: 612 tonna több-£ let. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Mátranovák: 539 tonna több-E let. Üzemvezető: Sárai Lajos,' főmérnök: Révfalvi János. Zagyva: 220 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Harmos Mihály. Kisterenye: 167 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Tiribes: 58 tonna többlet. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Ménkes: 20 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserjés Miklós. ADÓSOK: Róna: 114 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Hányás: 271 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Szorospatak: 249 torma tartozás. Üzemvezető: Fuchs Jenő,- főmérnök: Demeter Ferenc. Kazár: 1284 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. A tröszt többlete összesen: 708 tonna. Emlékeznek még rám? Megérkeztem újra, jó öreg dudámat szorgalmasan fújva. Két hete már annak, hogy nem jelentkeztem, ám feladatomról el nem feledkeztem! Jártam várost, falut, községeket sorra, sok érdekességet gyűjtöttem csokorba. Számos cikk árának komoly csökkenése ■.— ez volt az ünnepek nagy meglepetése, örültünk nagyon az árleszállításnak, hogy olcsóbbak lettek a szövetek, vásznak, cipők és kabátok, készruhák s egyebek, olcsóbb tejet isznak most már a gyerekek. Mindenki vásárol, van is nagy forgalom, a ruhásboltokban egész sokadalom! Kapósak az órák, bútorok is szépen kelnek, amióta olcsóbbak, mint régen. Ezért hát ez egyszer dicsér is a Dudás: éljen s ismétlődjék az árleszállítás! Ismétlődik is majd, ha elősegítjük, s munkánk szorgalmasan, okosan végezzük. Az ünnepek alatt szabotált az idő, szél fújt, eső esett — nem volt szívderítő. Mégse bánta senki, nem zavart bennünket, vidáman és jól telt mind a három ünnep. Nem maradt szárazon senkinek a torka, mindenki sörrel vagy jó fröccsel locsolta. Ám utána szerte az egész megyében sör és szóda nem volt se földön, sem égen. Napokig tiszta bor, vagy rum volt az Ital, így intézte ezt a Vendéglátóipar, amely bőven ellát, amíg tart az ünnep, hétköznap azután szomjúsággal büntet.. •. Ipolyszögön meg a becsületes gazdák a gépállomással szántatni akarták földjeiket, mondván, ez a jó megoldás. -. -. Egyezkedésre is állt a gépállomás: megígérték szépen, küldik a gépeket — az ipolyszögiek vártak is eleget. Pedig szegényeknek kár volt annyit várni; végül lóval kellett a szántást csinálni, mert Érsekvadkerten, a gépállomáson a szó beváltása úgy látszik, csak álom! A tarjáni mozi sem marad itt hátra, annak sem lehet ám adni a szavára! Mert a táblájukra nagy büszkén kiírják, hogy a pénztárukat tizenegykor nyitják, mégis megtörténik, hogy félóra múlva, fél tizenkettőkor, az ablak még csukva. De ha odarobogsz úgy háromnegyedre, a pénztárosnő már ezt vágja szemedbe: „Itt az órám, tessék, nálam dél van éppen, Sajnálom, de jegyet nem adhatok kérem.. Van ugyan olyan nap, amikor nincs semmi ilyen hiba, de hát sose kéne lenni! Versemnek. így végül ez a tanulsága: aki szavát adta, tartsa is be, állja! Mert csak annak van az életben hitele, akinek soha sincs üres ígérete; ! 1 . ■ : - -. AkkkkkkkkkkkkkkkkkkÉLkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkU Kezdődjék meg a községfejlesztési tervek végrehajtása Ní lapjainkban az egész or szágot mélyen foglalkoztatja második ötéves tervünk, melynek irányelvei fölött széles vita folyik. Az ötéves tervnek egyik tartozéka a községfejlesztési terv, amely a falu szépítését, korszerűsítését, az emberek kényelmét, tanulási lehetőségét — az egyik oldalról — a másik oldalról a jólétet segíti elő, amikor célul tűzi a termés- eredmények növelését, az állatállomány fejlesztését, az állati termékhozamok szakadatlan bőségét. A községfejlesztési célkitűzések életrekeltése, méginkább végrehajtása megváltoztathatja az egész község arculatát. Fiatal, de életerős hajtása ez a falunak. Azért, mert fiatal, sokhelyütt meg nem értéssel találkozik, káros közömbösséggel. Amilyen ifjú hajtás ez, olyan erőt rejteget magában. Cserhátsurány községben a községfejlesztés gondolata már az elmúlt évben befészkelte magát az emberek szívébe. Például új utat építettek, amelynek segítségével most már nem kell egy mocsaras részt körüljárni, ha a falu egyik részéből a másikba akarnak menni. De hogyan építették? Részt vett benne az egész falu, még a legöregebbje is ha nem mással, a készülő útra hordott föld egyengetésével. Az egész falu dolgozott ennek az útnak az elkészítésével. Megtalálták hozzá a szükséges követ, földet, homokot, az anyagszállítás módját, a szükséges szállítóeszközökben sem volt hiány. Egyszóval: felszínre kerültek a helyi erőforrások. Ilyen ereje van a községfejlesztési tervnek. De van egy másik eddig még kevésbé ismert ereje, ezt pedig igazolja a Eóshartyáni példa, amikor a saját erőből felépített kultúrházban egy ünnepség alkalmával ha valaki nekidült a falnak, rászóltak, hogy vigyázz, ne piszkold, ez a mi épületünk. Ha ilyen példákat látunk — és látunk nem egy helyen — Somoskőújfalu, Litke, Diós- jenő, Erdőkürt és még jóné- hány községben, akkor szinte érthetetlen miért vannak olyan helyek, ahol meg nem értésre talál ennek a nagyszerű feladatnak a szorgalmazása. Érthetetlen, hogy tanácsaink miért nem karolják fel ezt a dolgozókat lelkesítő, hozzájuk legközelebb álló, az egész falut mozgósító munkát. Az idei községfejlesztési tervek megkezdése lelkes és jó volt. A terveket a tanácsülés elé vitték, ott megvitatták. De mindez kárbaveszett fáradozás lesz, ha most, amikor már a tervek megvalósításán kell dolgozni, nem foglalkoznak vele. Kisterenye köszségben tervbe vették, hogy április 30-ig elkészítik a népkerti sportpályát. Jobbágyi községben ugyancsak április 30-ig egy bölcsőde létesítését vették tervbe. Szendehely községben — napközi konyha építését március 15-ig. Az előbb említett községekben aoznban a terveket nem hajtották végre. Szendehelyen még el sem kezdték a munkát, annak ellenére, hogy a végrehajtáshoz megfelelő anyagi feltételek is biztosítva vannak. Hasonló körülményeket több községben is lehet találni, amely arra mutat, hogy a községfejlesztési terveket nem megfelelő mértékben tárgyalták meg a lakosság széles tömegeivel. Tervezték, hogy a tanácsülések után kisgyűlése- ken megbeszélik a dolgozókkal, ez azonban kevés helyen történt meg. Így a lakosság zöme, amely életet visz a tervekbe, mit sem tud a feladatokról. Legfeljebb annyit, hogy az adóbehajtó szorgalmazza nálunk a hozzájárulást. Mi sem természetesebb, ellenállásra találnak, hiszen a lakosság nem tudja, hogy a községfejlesztés az övék, az kizárólag az ő javukat szolgálja. Tanácsainknál szívesebben foglalkoznak a szakfeladatokkal, mint a dolgozókkal való kapcsolat mélyítésével. Ez a két feladat azonban nem választható el egymástól. A községfejlesztésnél is az úgynevezett szakbizottságuk kezébe csúszott át az egész munka. Elkészítették a terveket, szoroztak, osztottak, ami lényegében kell. Helyes is, de nem úgy, hogy a népről megfeledkeztek. A megyei tanácson sincs senki olyan, aki számot tudna adni, milyen eredménnyel folyt a tömegek mozgósítása a községfejlesztési tervek végrehajtására. Ezek után nem lehet csodálkozni való, hogy a balassagyarmati járásnál csupán érdekszerű a VB vezetőinek tevékenysége a községfejlesztési tervek iránt. A salgótarjáni járásnál a községfejlesztéssel megbízott elnökhelyettes az erre a feladatra vonatkozó rendelkezéseket meg sem kapja, hanem olvasatlanul átküldik a tervcsoporthoz. Ez a hozzáállás aztán mint a ragályos betegség terjed a községekben is. Szuha községben az egész falu lelkesedett azon a gondolaton, hogy kultúrházat építenek. Ma ott állnak tétlenül, mert nincs aki. irányítsa őket. Ide vezet, ha a tanács csupán mint igazgatási szerv működik és megfeledkezik arról, hogy nem csupán a hivatali tevékenységből áll az élet, hanem a dolgozókkal való eleven kapcsolatból. Van arra példa, hogy ahol ez megvan, ott a tömegek kezdeményező ereje legyőz minden akadályt, nehézséget. Somoskőújfalu községben, amikor felvetették a kul- túrház építésének gondolatát, még a felső szervek is hitetlenkedtek megvalósíthatóságáról, különböző anyagi okokra való hivatkozással. De mivel a községi tanács a pártszervezet segítségével és a különböző tömegszervezetekkel, elsősorban a DISZ-szel karöltve nem estek kétségbe, hanem a dolgozókhoz fordultak, az lett az eredménye, hogy például legutóbb vasárnap a falu zöme, élen aa ifjúsággal társadalmi munkában dolgoztak a kultúr- házuk építésén, amelynek a falait egyébként már felhúzták. A tervük az, hogy a kultúrházat augusztus 20-ra elkészítik. Etes községben romépületeket bontanak és ennek anyagát használják fel a terveik megvalósítására. Dejtáron a náluk fölöslegesként mutatkozó anyagot elcserélik Drégelypalánkon az ott fölöslegesként, náluk hiányként mutatkozó anyagért. Mindezeket azért tudják megoldani, mert ott van mögöttük az egész falu támogatása, amely megnyitja a helyi erőforrásokat, szárnyra kelnek a friss elgondolások és ha munkáról van szó, nincs hiány dolgos kézben. Az állam támogatta és támogatni fogja akár anyagilag, akár erkölcsileg is az okos elgondolásokat. A községfejlesztési tervhez azonban az igazi erő a falu népében van. A pártszervezetek, tanácsok és valamennyi tömegszervezet álljanak tehát ismételten a nép elé, mutassák be őszintén: ennyit kaptunk, ennyit nekünk kell adni, hogy megszépüljön községünk. Kérjék a nép segítségét az egyébként helyes tervek megvalósításához. A nép ezt megérti és segíteni fogja, Bobál Gyűl* Szombattól szombatig Az elmúlt hét eseményeiből---------------------------------------Újra gyártja ai évjelzö szegeket a szegverő üzem Vasúti talpfák beépítésénél használatos évjelző szegek gyártását kezdte meg a héten — a felszabadulás óta először — a szegverő üzem a Salgótarjáni Acélárugyárban. A MÁV 500 ezer darabot rendelt a szegekből, s 200—200 darabot próbaképpen már el is szállítottak. Anyák napja Bensőséges, meleg ünnepségre jötték össze szombaton az üveggyári asszonyok: anyák napját ünnepelték. A parányi óvodások és piros nyákkendős úttörők virágcsokorral köszöntöttek valamennyi édesanyát. Lábbelik javításához... Mintegy 11 mázsa krupon- talp érkezett szerdán a Salgótarjáni Bőr- és Cipőkellék Ellátó Vállalathoz. Ezt a szállítást főleg a férfi, női- és gyermeklábbelik javításához használják fel a cipészek. Hangverseny Schumann halálának 100. évfordulója alkalmából Nagysikerű hangversenyt adtak a berlini nemzetközi Schumann zenei versenyre induló művészek Salgótarjánban, a Városi Kultúrházban hétfőn este 7 órai kezdettel. Közreműködtek: Balásfai Attila, Geszty Szilvia, Lechnitzky Erzsébet és Varasdy Emilia. A hangversenyt a zenéköltő halálának 100. évfordulója alkalmából a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Salgótarjáni Állami Zeneiskola rendezte. Huzal exportra Exporthuzal gyártását kezdte meg szerdán a Salgótarjáni Acélárugyár huzalmű gyárrészlege. A 30 vagonnyi huzalt Indiának exportáljuk, Elsőnek fejezték be a négyzetes vetést az erdőkürtiek Befejezte a négyzetes kuko-> rica vetését az erdőkürti gépállomás. Hétfőn végeztek a 200 katasztrális hold vetésével s ezzel elsők lettek a megyében* Víztorony lilógrádkövesden Befejezte a nógrádkövesdl 50 köbméteres víztorony építő-, sét az építőipari tröszt. AZ építkezést még az elmúlt év őszén kezdték meg, s a víztoronyra ráfordított összeg minU egy 250 000 forintot tesz ki* Május 9-én az elkészült víztornyot átadták rendeltetésének. Ballag már a vén diák... Befejezték a tanévet az érettségi előtt álló középiskolai diákok. A Salgótarjáni Közgazda- sági Technikum tanulói 8-án a hagyományos ballagással vet* tek búcsút az iskolától, ahol négy nehéz, de vidám, boldog évet töltöttek. Végigmentek a virággal díszített osztályokon, majd a város főutcáján, hogy még utoljára felidézzék a kedves emlékeket. Paplanok nagy választékban Tekintélyes mennyiségű áru érkezett a hét elején a salgótarjáni Textilnagi/kereskedelmi Vállalathoz. A mintegy két vagonnyi brokát, félbrokát és klott paplanok mellett 320 doboz fehér honleány is érkezettt A régen keresett, nagyszámú gyermek patentharisnyákból is érkezett tízezer pár.
