Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-07 / 28. szám

Wfc&G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÖGRÚD AZ MDP NO GR AD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM* ÁRA: 50 FILLÉR 1956. ÁPRILIS 7. 3teg t§ csízért e telkesen ünnepelték tSotgo&Óink telsaaÍMidufásunk évfordulóját Salgótarján ban mar április __3-án délben feldíszített házak, íeilo- bogózott utcák jelezték, hogy a város lakossága lelkesen ké­szülődik felszabadulásunk 11. évfordulójának megünneplésé­re. Különösen a Sztahanov úti lakóházak festettek szépen, va­lóságos zászlórengeteg borítot­ta őket. örökké élő ünnepnapja. Ma, amikor hazánk felszabadulását ünnepeljük, egész dolgozó né­pünk méltóképpen kifejezésre juttatja mélységes háláját és szereiét a hazánkat felszabadí­tó hatalmas Szovjetunió iránt. Beszéde további részében Andó elvtárs elemezte, hogyan fejlődött, gazdagodott 11 év alatt a szovjet és a magyar nép barátsága, amelynek felszaba­Az Acélárugyár küldöttei megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét A felszabadulási ünnepség- sorozat első nagy eseménye kedden este 7-kor kezdődött a városi művelődési otthon nagy­termében. Már jóval a kez­dés időpontja előtt megtel­tek a széksorok, s 7 órára már üres állóhely sem maradt a teremben. A piros és kék drapériákkal, jelmondatokkal díszített színpadon az elnök­ség tagjai foglaltak helyet: a megyei, járási, városi pártbi­zottság vezetői, a tömegszerve­zetek és a megyei tanács kép­viselői, a megye legjobb dolgo­zói, közöttük Budavári Károly és Kazinczi B. László Kossutli- díjas vájárok. Kazári Gábor, a megyei ta­nács elnökhelyettese megnyi­totta a felszabadulás tiszteleté­re rendezett központi ünnepsé­gét, majd Andó Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője tartott ünnepi beszé­det. Andó elvtárs beszéde beve­zető részében április 4-e jelen­tőségével, az ünnep tartalmá­val foglalkozott: — A magyar nép összes ko­rábbi nemzeti ünnepei a le­vert forradalmak s a kegyetle­nül vérbefojtott felkelések emléknapjai voltak — mondot­ta. — A reakció legtöbbjüket nem is merte nemzeti ünneppé nyilvánítani, vagy ha mégis megtette, kiirtott belőlük min­den forradalmi gondolatot, a szabadság-mozgalmak vezetői­nek forradalmi eszméit megha­misította, a nép ügyéért életü­ket vesztett hősök emlékét meggyalázta, — Az április 4-i nemzeti ün­nepünk már egészen más ün­nep. Ez a nap a szó legmé­lyebb, legforróbb értelmében: legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ez a nap nem a levert forra­dalmak, a kegyetlenül vérbe­fojtott felkelések emléknapja, hanem a dolgozó nép: a ma­gyar munkásosztály, a vele szövetséges dolgozó parasztság, a néphez hű értelmiség győzel­mének lángoló, vörösbetűs ün­nepnapja. Olyan nap, amelyre forradalmi megmozdulásaink közül egyedül nem borul rá és nem is fog soha ráborulni sem Verbőczy, sem Világosi, sem Orgovány árnyéka. Április 4-e a mindenféle és fajta kizsák- mányo'ás megszüntetésének, a nemzeti függetlenség és sza­badság kivívásának győztes, dításunk adta meg az alapját. Az élet legkülönbözőbb terü­leteiről vett számadatokkal bi­zonyította be, hogy megyénk­ben is óriási változásokat ho­zott a szabad 11 esztendő. Ez akkor is szembetűnik, ha a legutóbbi két év adatait hason­lítjuk össze. — 1954-hez viszonyítva ta­valy lényegesen előrehaladt a bányák gépesítése, üzemeink korszerűsítése. Üj, jelentős si­kerek jelzik termelőszövetke­ötéves tervünk feladatait, meg­jelölte feladatainkat, végül így fejezte be ünnepi beszédét; — Pártunk Központi Veze­tősége, amelynek kollektív ve­zetésében a magyar kommu­nisták majdnem négy évtizedes gazdag tapasztalata, harcos szilárdsága és alkotó ereje ölt testet, szilárdan és egybeforrva irányítja a szocialista Magyar- országért folytatott harcot. Tö­mörüljenek még szorosabban a párt köré, támaszkodjunk még jobban a népre és akkor min­den nehézségen úrrá leszünk. Éljen és erősödjön a magyar munkásosztály élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja! Él­jen, erősödjék és virágozzon felszabadítótok, nagy barátunk és támogatónk, a kommuniz­must diadalmasan építő szov­jet nép és a magyar nép meg­bonthatatlan barátsága! Á beszéd után gazdag kultu­rális műsor szórakoztatta a meghívottakat. Régen gyönyörködhettünk a művelődési otthonban olyan jól rendezett, színvonalas tar­ka műsorban, mint ezúttal. A közönség különösen a két fő­városi vendégszereplőt: Miklós Katát, a Rádió népszerű éne­kesnőjét és az igen megnyerő, kellemes hangú Pásztor Lajos operaénekest üdvözölte viharos tapssal. De méltán osztoztak az est sikerében a helybeli müvé- szek is. ________________ má r a Balassagyarmat nagy évfor­dulót megelőző napon ünnepi díszt öltött. A lakóházak és a középületek homlokzatán nem­zetiszínű és vörös zászlók, nagy, szembeötlő feliratok je­lentek meg, hirdetve, hogy leg­nagyobb nemzeti ünnepünk, április 4 tizenegyedszer kö­szöntött a városra. Novak József elvtárs. a salgótarjáni városi pártbizottság tit­kára átadja az első díjat a felszabadulási váltó győzteseinek, a Vasas futóinak zeti mozgalmunk fejlődését is. | Kedden a munkaidő után Az elmúlt évben 1310 tag, ez I vállalatok, üzemek és az intéz­év első három hónapjában pe­dig összesen 643 család, 802 taggal lépett be megyénk ter­melőszövetkezeteibe. Bizonyos mértékben javultak a lakásvi­szonyok: amíg 1954-ben 588 családi ház épült megyénk te­rületén, addig 1955-ben 999 lé­tesült. Jelentősen megnőtt az áruforgalom: tavaly 47,3 száza­lékkal több tűzhelyet, 22,4 szá­zalékkal több kerékpárt vásá­roltak megyénk dolgozói, mint 1954-ben. 1938-ban mindössze 6400 rádióelőfizető volt me­gyénkben, ezzel szemben 1955- ben már elérte az előfizetők száma a 28 568-at. Ezek a té­nyek is azt mutatják, hogy a párt mutatta út az egyetlen helyes út. Andó elvtárs ezután a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának útmuta­tásaival foglalkozott, s kifej­tette, hogyan kell ezeket alkal­maznunk saját munkánkban, életünkben. Vázolta második menyek dolgozói röpgyűléseken emlékeztek meg a felszabadu­lás évfordulójáról. Ünnepségek voltak az iskolákban is. Este több vállalat és intéz­mény dolgozói műsorral egybe­kötött táncos összejövetelt tar­tottak, ahol családias légkör­ben, hajnalig tartó vidám mu­latozással köszöntötték a fel- szabadulás ünnepét. Szerdán délelőtt a szovjet hősi emlékműnél a helyi párt- bizottság és a tanács koszorú- zási ünnepségeket rendezett. A koszorúzási ünnepségen, amely a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött, Muszka Lajos százados mondott beszé­det. Este a járási művelődési ott­hon nagytermében a városi pártbizottság és a tanács dísz- ünnepséget rendezett, amelyen dr. Szalkay Zoltán elvtárs, gimnáziumi igazgató mondott beszédet. Erdőkürt — szövetkezeti község (Tudósítónktól.) Április 4-én avatták ter­melőszövetkezeti községgé Er­dőkürtöt. A délutáni ünnepsé­get serény mezei munka előzte meg. Szántottak, vetettek a négy termelőszövetkezet tagjai és az egyénileg dolgozó pa­rasztok. Munkával is ünnepel­ték a nagy évfordulót. Délután a köznapi ruhát ün­neplővel cserélték fel a falu lakói és elindultak a szovjet katonák sírjához. Elől a piros- nyakkendős úttörők, utánuk a Március 15, Aranykalász, a Pe­tőfi és a Kossuth termelőszö­vetkezetek tagjai, az egyéni gazdák. Három koszorút he­lyeztek el a hős szovjet katona sírjára, aki az életét adta az erdőkürtiek szabadságáért, A koszorúzás befejeztével a kultúrotthonban gyűlt össze a falu népe, ahol Daragó János VB-elnök megnyitó szavai után Vajó elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára mondott ün­nepi beszédet és Erdőkürtöt szövetkezeti községgé avatták. A falu 2600 holdas határá­ból több mint 2000 hold földön már a szocialista szektorok gazdálkodnak. A négy ter­melőszövetkezet 1100 holdat művel. Az ünnepi beszéd után szín­vonalas kultúrműsor követke­zett. A helyi úttörők és DISZ- fiatalok mellett a pásztói gim­názium kultúrgárdája is fel­lépett. Táncmulatsággal ért vé­get a nap. így ünnepellek községeink (Tudósítónktól.) Diósjenő szövetkezeti község népe április 4-én este a falu kultúrotthonában jött össze, hogy megemlékezzen a nagy évfordulóról. Hovanyecz Béla VB-elnök megnyitó szavai után Horváth Pál elvtárs, Diósjenő pártbizottságának titkára mon­dott ünnepi beszédet. Horváth elvtárs beszámolója után kultúrműsorral szórakoz­tatták az ünneplő közönséget a diósjenői úttörők és a DISZ- íiatalok. „Szovjet harcos” cím­mel énekszámokat adtak elő. A díszesek többek között bemutatták a „Budapest” című egyfelvonásos színdarabot. A kultúrműsorra önkéntes alapon jegyet lehetett váltani. Az így összegyűlt pénzt — 700 forintot — az árvízkárosultak­nak juttatják el a diósjenőiek. A falu népe éjfélig tartó tánc- mulatsággal fejezte be a nagy évforduló megünneplését. Korbély István ★ (Tudósítónktól.) Közel 800 méter hosszú so­rokban vonultak fel a szécsé- nyiek felszabadulási ünnepünk előestéjén, hogy a hála koszo­rúit elhelyezzék a szovjet hő­sök emlékművén. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után két szavalat között Zilahi Sándor tartott megemlékezést. Április 4-én este a járási kultúrotthonban gyűltek össze a szécsényiek, hogy meghall­gassák Jakab Sándor elvtárs­nak, a megyei pártbizottság titkárának ünnepi beszédét. Jakab elvtárs többek között a szovjet hatónak hősies harcá­ról szólott, ismertette a felsza­badulás óta eltelt 11 esztendő eredményeit. Beszédét kultúr­műsor követte. Domszky György Lendületesen folytatódik tovább a munka verseny I ; vállalások a Tűzhelygyárban Molnár István csiszoló, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár egyik legjobban dolgozó munkása. A felszaba­dulási héten termelése a 280— 290 százalék között mozgott, s tam. hogy augusztus 20-ra tel­jesítem évi tervemet. Azt hi­szem. hogy felajánlásommal sokkal előbb készülők el. már talán a második negyedévben; A tervteliesítés mellett 10 szá* ez nemcsak a hidegüzem esi- zalékos anvagtakarékosságot szoldájában. de az egész gyár- és 5 százalékos minőség javí- ban kiemelkedő eredmény tást vállalok, volt. Jó munkája jutalmaként Molnár István azonban ana másodszor a szakma kiváló js ügyel, hogv ne csak az ő dolgozója kitüntetést és a vele- munkája legyen minél jobb; iáró pénzjutalmat éppen ápri- minél eredményesebb, hanem lis 3-án nyerte el. április 4-én társaié is. Idejéből jut még ar- pedig mint a gvár küldötte, ra. hogy a mellette, vagv a Pesten, a díszünnepélyen volt. szembelévő gépen dolgozókat Most. az ünnep után is olyan segítse tapasztalataival. A hi- lankadatlanul, fáradhatatlanul degüzem csiszoldéiában tehát dolgozik, mint a felszabadulási nem lesz időszakos az elmúlt héten. A második negyedévi hetek lendülete! Van biztosíték felajánlásai is ezt a munkalen- arra. hogv mindjárt a második dületet tükrözik. negyedév kezdetén folytatód­— Az év elején azt vállal- iék a verseny. •k Csabai Pál és Fo- százalékos átlagtel- 'ka figyelembe véte- dor Balázs kiváló jesitményt értek el. lével igyekeznek to- dolgozó kitüntetés- Ezen eredményűik vább tartani ezt a ben részesült gép- mellett érdemüket növeli az, hogy a megtűrt 1 százalé­kos selejt helyett 0.54 százalékra szo­rították le &elejtjü- ket. A két kiváló gépformázó dolgozó ezzel szinte egye­dülálló teljesít­ményt ért el a fel­szabadulási héten. Április 4-e után azonban ők sem szintef. Erről tanús* fortmázök április 4-e torpannak meg. A 1kodnak második előtt, a felszabadu- selejt csökkentése negyedévi felajánló- lási műszakban 190 és a minőségi mun- saik is. ★ A Vasöntöde és Tűzhely- lékban gyártott díszített tűz- gvárnak azonban nemcsak helyek számát 55 százalékra ezek az üzemrészei és_ az on- emelik s ezzel 143 000 forint nan említett dolgozók ké- értékű többlet munkát végez- szültek fel a második negyed- nek. Az öntöde dolgozóinak év eredmnéyesebb munkájára, felajánlásai között lényeges hanem minden részleg dolgo- helyet foglal ez az import­zói. Hiszen az erre az időszak­ra tett vállalati felajánlások megkövetelik a további ver­koksszal való takarékosság; Vállalásuk szerint következő negyedévben 65 tonna kokszot senylendületet, a selejtesük- takarítanak meg. kentást és az anyagtakarékos­ságot. A zománcozó munkásai vál- ménveit megfelelő műszaki in-* lalták, hogy az eddig 50 száza- tézkedések segítik. A gvár dolgozóinak felaján­lásait. a verseny további ered­Munkával ünnepelték április 4-ét mezőgazdaságunk dolgozói Számos gépállomás, termelőszövetkezet és sok-sok dolgozd paraszt munkával ünnepelte felszabadulásunk évfordulóját. Az alábbi néhány jelentés ennek a munkának az eredményéről számol be. A KAKANCSKESZI gépállomás valamennyi traktora mun­kában volt április 4-én — jelenti Tóth elvtárs, a gépállomás igazgatója. Tizenegy termelőszövetkezetben, valamint az egyé­niek földjein összesen 30 gép dolgozott. Karancsságon, Ságúj- faluban vetettek. Bocsárlapujtőn hengereltek, trágyát hordtak, sok helyen szántottak, simítóztak. A gépállomás több, mint 60 százalékra teljesítette már tavaszi tervét. A LUDÄNYHALÄSZI gazdák is befogtak április 4-én. Mintegy 110 fogat dolgozott szerte a határban — adja hírül Beviz elvtárs, tanácstitkár. Legtöbben a tavaszi búzát és az árpát szórták földbe. De sokan vetették az aprómagyakat is. A termelőszövetkezet tagjai sem tétlenkedtek. Befejezték az árpa vetését és előkészítették a talajt a cukorrépa alá. Most örülnek igazán a ludányhalásziak annak, hogy a hosszúra nyúló őszt jól kihasználták, sokat szántottak, és most a tavaszi szántásban alig kell valami keveset vetni. DIÖSJENŐI tudósítónk közölte, hogy a falu termelőszövet­kezetei április 4-én is kihasználták a jó időt. Vetettek. Külö­nösen a Tolbuchin tagjai végeztek derekas munkát. Tizenöt holdon pergették földbe a borsót és azután indultak ünne­pelni. Hírek érkeztek a rétsági járásból is. A járás valameny- nyi termelőszövetkezetében dolgoztak, felszabadulásunk ünne­pén. A borsosberényi Haladás tagjai például 5 hold tavaszi árpát vetettek. A keszegi Dózsa a zabot 6, a búzát pedig 9 hol­don szórta földbe. Mentek a vetőgépek a nógrádi Béke Tsz földjein is. A nógrádiak az árpát 5, a búzát pedig 4 holdon ve­tették el. A PÁSZTÓI SZABADSÁG Tsz szerdai munkájáról Vallus elvtárs, a könyvelő számolt be. A pásztóiak ezen a napon a kertészetben és a vetésnél mintegy negyvenen dolgoztak. Meg­kezdték a cukorrépa dugványozását. Havonta 12 tonna acélt takarítanak meg a Salgótarjáni Acélárugyár GSz-iizemében A Salgótarjáni Acélárugyár Gazdasági Szerszámgyárában az utóbbi időben behatóan fog­lalkoznak az anyagtakarékos­sággal. Januárban külön he­gesztőt állítottak be a sajtoló, kivágó és más szerszámok él- felrakásos hegesztéssel történő felújítására. Az országgyűlésen elhangzott beszámolók nyomán most to­vább szélesítik e gazdaságos eljárás alkalmazási területét, így felrakásos hegesztéssel ja­vítják majd a hámor-ková- csoló üllőket, a marókéseket, és tervbe vették, hogy az új szerszámokat is ezzel a mód­szerrel készítik el. A drága szerszámacélok pótlására most új kísérletet kezdenek. Az el­használódott kovácsolóhenge­reket házilag készített modifi­kált kéregöntésű hengerekkel pótolják. Ezzel egy-egy hen­gernél csaknem száz kiló ne­mesacélt takarítanak meg. Az anyagtakarékosság rej­tett tartalékának feltárása nyomán az üzemvezetőség fon­tos feladatul tűzte ki a ráha­gyások csökkentését is. A sok­ágú ipari villa gyártási tech­nológiáját már ennek figye­lembevételével dolgozták át; A ráhagyást 20 százalékkal csökkentik, ezáltal havonta mintegy 12 tonna acélt takarí­tanak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents