Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-07 / 28. szám

2 1956. április ’S. SZABAD A 4M. HAD A berceli Vörös Csillag Tsz partszervezetének politikai munkájúról Március utolsó napjaiban be­köszöntött a tavasz. Várták az idő javulását a berceli Vörös Csillag Tsz-ben is, hiszen a szövetkezet már jó előre elké­szült a tavaszi munkák idő­beni elvégzésére. Tervet készí­tettek arra. hogyan fogják si­keresen megoldani a1 tavasz kései beállta miatt összetorló­dott munkákat. Éppen ezért jól előkészítették a mezőgazda- sági gépeket, szerszámokat. A tsz vezetősége a pártszerve­zettel karöltve megbeszélte a tagsággal a legfontosabb fel­adatokat. A pártszervezet és a tsz vezetőségének munkája nyomán a jó idő beálltával nagy lendülettel fogtak hozzá a munkához. De nem mondhatjuk el. hogy a tsz pártszervezete ilyen jó eredményeket ért el a politi­kai oktatásban. Mire gondo­lunk itt? A pártszervezet nem használta ki a téli időszakot megfelelően a tagság politikai színvonalának emelésére, bár erre nagy lehetőségeket bizto­sított, hogy abban az időszak­ban a mezőgazdasági munkák zöme szünetel és a dolgozók­nak van idejük bőven a tanu­lásra. A tények azt mutatják, hogy van mit tennie a Vörös Csillag pártszervezetének ezen a téren. A tsz létszáma 74 fő, köztük 25 párttag. Viszont po­litikai oktatásban mindössze csak 11 fő vesz részt, s ebből is csak 7—8 fő jelenik meg rendszeresen a foglalkozáso­kon. Tehát mindenekelőtt he­lyes lenne, ha a pártszervezet minél több tagot vonna be az oktatásba. Ez annál is inkább szükséges, mert több mint 20 fiatal van a szövetkezetben, akik politikai, szakmai fejlő­déséért a pártszervezet a fele­lős. Helyes a községi DISZ- szervezet vezetőségének az a javaslata, hogy hozzanak lét­re DISZ-szervezetet a termelő- szövetkezetben. De, hogy ez erős. ütőképes DISZ-szervezet legyen, elengedhetetlen, hogy a pártszervezet behatóan fog­lalkozzon a fiatalok nevelésé­vel, Ennek alapján a pártszer­vezet megjavíthatja a tag- és tagjelöltfelvételi munkáját is. Helyes kezdeményezés, hogy a pártszervezet tervbe vette minden hónapban két tagjelölt fölvételét. Ezt azonban csak akkor lehet megvalósítani, ha megfelelően foglalkoznak is a tagság nevelésével; Különösen nagy hiányosság a pártszerve­zet részéről, hogy nem töre­kedik a tagsággal megismer­tetni a Szovjetunió XX. kong­resszusának anyagát, amely többek között a mezőgazdaság fejlesztésével is foglalkozik. Ebből a tsz-tagság a tapasztala­tokat levonva felhasználhassa azt saját szövetkezetének erő­sítésére. A pártszervezet vesse el azt a helytelen nézetet, amellyel magát is nyugtatja és amely a tagsággal való foglalkozás el­hanyagolására vezet, hogy messze van a faluból kijárni a majorba, a tagok az okta­tásra azért nem mennek el. Ez már azért sem helyes, mert a falutól a major csak párszáz méterre van. Az sem helyes felfogás, hogy csak akkor je­lennek meg a foglalkozásokon, ha minden taghoz előzőleg sze­mélyesen elmennek. A hiba ott van, hogy nincs megfelelő, ál­landó népnevelőhálózat, amely ezt a munkát rendszeresen vé­gezné, pedig ez szoros tarto­zéka a párt nevelőmunkájá­nak. Tehát a tanulságokat le­vonva a népnevelőknek a gaz­dasági munkák mellett többet kell foglalkozniok a politikai munkával, a tagság nevelésé­vel. Ez nagymértékben meg­könnyíti a gazdasági munkák jó végzését. A pártszervezet feladata, hogy támogassa a DISZ munkáját. A nagybátonyi bányaigazga­tóság mögött, alig pár perc­nyi járásra a vasúttól, az ud­var mélyén sok kis zöld zsalu- gáteres ablakú csendes épület húzódik meg. Régen, vagy húsz évvel ezelőtt, barakok foglalták a helyét, ma a nagy- bátonyi üzemegység női szál­lója van itt. Bányászok lakták akkor is. tneg most is. Csak a régi barakok helyén épült barátságos ház, most második otthona lakóinak. Igyekeznek mindannyian minél otthonosabbá, minél kedvesebbé tenni. A folyosó­kat asparagusok díszítik, az ajtókon névjegyek árulják el a szobák lakóinak nevét. Mikó Károlyné. Andréka Margit, Zsolczai Ida — olvashatjuk a folyosó végében az egyik aj­tón. Három, az első pillantásra szinte egyformának tűnő lány, illetve asszony készülődik oda­benn. A katonás rendben so­rakozó ruhanemű közül a szekrényben szépen vasalt, egyforma rózsaszínű blúz ke­rül elő. hozzá sötétkék szok­nya. Csinosak akarnak lenni mindannyian ma, ünnepre ké-‘ szülnek. Mindhárman fiatalok, alig múlhattak 20 évesek. A szobájukból is ez az üdeség, fiatalság árad. A festmények, arcképek, apró dísztárgyak, saját készítésű papírvirágók, díszpárnák teszik barátságossá szobájukat, amely a szálló egyik büszkesége. Mikó Ká­rolyné, a nagybátonyi szénosz­tályozó dolgozója, Andréka Margit, tiribesi gépkezelő és Zsolczai Ida szállítási felvi­gyázó szeretik és megbecsülik második otthonukat. — Nem töltöttünk volna el szervezzen DlSZ-biigádokat, és támogassa a brigádok közti versenykezdeményezéseket. Az új DISZ-szervezet vezetőségé­nek adjon segítséget, hogy mi­előbb minden fiatal tsz-tag DISZ-tag is legyen, s a szer­vezetben aktív munkát végez­zen. Ki kell építeni a jól mű­ködő népnevelőhálózatot és el kell érni, hogy naponta foglal­kozzanak a tagsággal, nemcsak az oktatási nap előtt. Egy-egy népnevelőt, pártbizalmit fele­lőssé kell tenni a hozzájuk be­osztott tagok neveléséért. A munkában, magatartásban példamutató dolgozókkal ál­landóan erősítsék a pártszer­vezetet, vegyék fel őket tagje­lölteknek. Biztosítani kell. hogy az új DISZ-szervezet a szo­cialista hazafiság, a nemzet­közi szolidaritás, a példamu­tatás szellemében nevelje a fiatalokat. Tehát a politikai munka állandó javításával biz­tosítsák a további sikereket. itt annyi időt. ha nem szeret­tük volna meg szállónkat. Per­sze nagyon nehéz volt meg­szokni s a 280 kilométeres tá­volság ellenére is hazajárunk néha. De a kényelem, tiszta­ság éppen úgy megvan ná­lunk, mint otthon. Természete­sen szállónk rendjéhez nekünk is hozzá kell járulnunk — mondja Margit, miközben már indul, hogy megfésülködjék. A gondnokné, a lányok szeretett Fekete nénije mindig megkö­veteli a pontosságot, a rendet. De a lányók maguk között sem tűrnék meg. hogy cipőtisztí­tás, ebédelés folyjék szobájuk­ban, vagy hogy szobatársaik kimaradozzanak. A fegyelem­re. szállójuk jó hírnevére vi­gyáznak. nemcsak e szoba la­kói. hanem a szálló minden egyes tagja. így sikerült elérniük azt, hogy a negyedévi értékelés­kor országos viszonylatban az összes bányászszállók között, a III. és a női szállók között az I. helyet foglalják el, s hogy megnyerjék a Szénbányászati Minisztérium és a Bányász­szakszervezeti Központ ván­dorzászlaját. A vándorzászló átnyújtása után a pénzjutalmak átadá­sára került sor, melyet a szálló további szépítésére for­dítanak. Üj. egyforma függö­nyök. szőnyegek kerülnek a szobákba1 ebből az összegből, hogy a jövő negyedévi értéke­léskor ismét megtartsa az első helyezést a tisztasági, rendes- ségi versenyben a nagybáto­nyi női szálló, Harmadik lett a bányászszállók országos versenyében a nagybátonyi női munkásszálió Szorosabb kapcsolatot az agitáció, az élet, a gazdasági építő munka között A magyar dolgozó nép, a “ párt vezetésével a fel- szabadulás óta beigazolta, hogy kitartóan harcolt, és viszi a munkát a szocialista gazdasági élet és kultúra magasabb fok­ra való emeléséért. A kommunista párt mindig óriási jelentőséget tulajdoní­tott és tulajdonít ma is a po­litikai agitációnak, s hatalmas eszközt lát benne arra, hogy a tömegekkel való kapcsolatait erősítse, a dolgozókat a gazda­sági és kulturális építőmuh^á- ra nevelje, s mozgósítsa. Ezt a szoros kapcsolatot annál is in­kább ki kell hangsúlyozni, mi­által az SZKP XX. kongresz- szusának beszámolója is ele­mezte, hogy a politikai munkát nem szabad külön választani a gazdasági munkától. Ez a meg­állapítás a többiek között bi­zony vonatkozik miránk is, mert sok párt- és gazdasági munkás a munkája végzésében ezt a feladatot külön választja. A KV 1955. márciusi és jú­niusi határozata óta egyik dön­tő kérdés a mezőgazdaság nagyüzemi gazdaságra való át­szervezése. s a 3 százalékos terméshozam emelése. Ezen idő óta már értünk el eredmé­nyeket, sokkal nagyobb ered­ményeket értünk volna el az­óta, ha agitátoraink, pártmun­kásaink elevenebb agitációt folytatnak aziránt, hogy felszá­molják azt a hangulatot, hogy ráérünk még stb. Sok dolgozó paraszt azt tart­ja: ráérek még, majd belépek akkor, ha többen is belépnek. Pártmunkásaink magyarázzák meg, hogy a kollektív gazdál­kodás az életszínvonal emelé­sének fontos tényezője, s ezért a ráérés gondolata mindenki számára káros. Vajon hány dolgozó paraszt, üzemi mun­kás, értelmiségi egyezik bele abba, hogy az életszínvonal to­vábbi emelkedését ráéréssel halogassuk? Ahhoz, hogy a jó­létet emelni tudjuk az szüksé­ges, hogy mielőbb megvalósít­suk az egész mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodást, mely nagyobb terméshozamot biztosít számunkra. Addig, amíg az egyénileg dolgozó pa­raszt évről évre ugyanazzal a gazdasági felszerelésével kezdi meg az új gazdasági évet, ad­dig a tsz évről évre nagyobb gazdasági alappal indul el, ami egyben nagyobb jövedelmet is biztosít. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a meglévő tsz- eink példája. 1954-ben me­gyénkben egy munkaegység ér­téke 23,29 forint volt. 1955-ben már 31,40 forintra emelkedett. Vajon jobb-e, ha az évi ' tiszta jövedelem 6000— 7000 forint helyett 20 000— 30 000 forint, vagy még ennél is több? Bizony jobb! Már­pedig a tények azt igazolják, hogy megyénkben egy-két tsz kivételével — minden becsüle­tesen dolgozó tsz-tagnak ennyi a jövedelme. Például a szur­dokpüspöki tsz-ben Nagy Sán­dor elvtárs 33 000 forintot, a szécsényi tsz-ben Jászberényi Pál elvtárs 25 000 forintot, a tolmácsi tsz-ben Potheleszki István elvtáre 22 120 forintot kapott, de így lehetne sorolni tovább a tsz-eket és a tsz-eken belül a tagokat is. A nagyobb jövedelem semmi másból nem származik, csak a nagyobb ter­méshozamból. Például addig/ amíg a szurdokpüspöki egyéni parasztoknak őszi búza kh- ként 8.76 mázsa, rozs 6,76, ta­vaszi árpa 10 mázsa esett át­lagban, addig a tsz-nél őszi búza 17,75 mázsa, rozs 17,35 mázsa, tavaszi árpa 18,27 má­zsa volt. Ezzel az adattal cá­folható meg az a nézet, hogy tsz-szervezés és terméshozam­emelés egvidőben nem megy. Sőt el nem választható, mert már a nagyüzemi gazdálkodás az. ahol évről évre fejlett agro­technika bevezetésével lehet emelni a terméshozamot; Gondolhatunk arra is, hogy szerencsétlenség érhet és bi­zony az orvosi kezelés az egyé­ni parasztoknak sok pénzbe kerülhet, azonkívül, hogy az elvetett terménye hozzon is valamit, meg kell műveltetni, amiért esetleg napszámost kell fizetnie, addig a tsz-tagot in­gyenes orvosi kezelésben ré­szesítik, és egyben az előző havi munkaegység átlagának 50 százalékát javára írják. így lehetne sorolni tovább mind­azon tényeket, melyek igazol­ják, hogy jobb életet biztosít a nagyüzemi mezőgazdálkodás. A bolsevik agitáció erejét magasrendű eszmeisége, céltu­datosság, kézzelfoghatósága és igazsága biztosítja. Ezért a párttagoknak, népnevelőknek, a szocializmus építőinek nem általánosságra, elvont magya­rázatokra van szükségük a tsz- ről, hanem a szocialista építés konkrét feladatainak megvilá­gítására. Azonban látni kell azt is, hogy a kommunista párt soha nem kendőzte és kendőzi el a nép előtt a nehéz­ségeket és hiányosságokat. Er­re fényes bizonyíték a KV 1953. júniusi és az azóta hozott határozatok, s ezenkívül az SZKP XX. kongresszusa, ahol érthetően, világosan feltárták a hiányosságokat, de egyben ezek kijavításának módját is. A népnevelőnek, agitátornak nem szabad kitérni a sürgető kérdések elől. hanem meg kell világítani őket élesen, figyelni a munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek bíráló meg­jegyzéseire, s elszánt akarattal törekedni kell a mutatkozó fo­gyatékosságok kiküszöbölésére. jVe csak a kedvezmények- ’ ről, a párt és kormány gondoskodásáról beszéljenek, hanem válasszák ki azokat a beszédtémákat is, amelyek a munkafegyelem megszilárdí­tásával. a dolgozókkal szemben támasztott igények fokozásá­val. minden nemű rendellenes­ség kiküszöbölésével függnek össze. Erre annál is inkább szükség van, mert még nálunk a haza iránti kötelességünket odaadóan teljesítő, élenjárók mellett vannak maradi gon­dolkodású, hanyagul dolgozó emberek is. Az 1956. évi be­gyűjtés első hónapjában igen sok hátralék van például a pásztói járásban, sertés és vá­gómarhából 288 főnek, a szé­csényi járásban 238 főnek és a balassagyarmati járásban 178 főnek. Ilyen jelenségeken át­siklani annyit jelent, mint tu­datosan gyöngíteni az agitáció hatását, nevelőszerepét. Az agitáció nemcsak meg­győzést, hanem leleplezést is jelent. A politikai agitáció 'le­gyen gyakorlati és őszinte, ne kerülje ki a kényes kérdéseket. Ahhoz, hogy az agitáció betölt­se ezt a szerepét az szükséges, hogy az agitátor tevékeny kommunista harcos legyen, kommunista szenvedélyesség­gel. elszántsággal fordítsa fegy. vérét az építőmunkánkat hát­ráltató hiányosságok ellen; Ne csak szóval, hanem tet­tel, személyes példamutatással is harcoljon a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtá­sáért. Nemcsak az a hivatása, hogy terjessze az újat és a kor­szerűt, hanem hogy ezt meg is honosítsa a termelésben, tetté­ben. Ahhoz, hogy növeljük az agitátor szerepét és jelentősé­gét, erre a munkára megfele­lő, hozzáértő embereket válasz- szunk ki. kommunisták, DISZ- tagok, MNDSZ-tagok és pár- tonkívüliek köréből, hogy tény­legesen rétegagitáció folyjon minden területen; TV agyobb mértékben kell 11 bevonni az agitációs munkába a termelés újítóit, akikben megvan a képesség annak gyakorlati bemutatásá­ra, hogyan kell helyesen gaz­dálkodni, fejlett módszerekkel dolgozni, és nagyfokú munka- tei-melékenységet elérni. Habo­zás nélkül szakítsunk a politi­kai agitáció élettől való elzár­kózásával. hozzáértően hasz­náljuk fel ennek a munkának kipróbált, változatos formáit és módszereit, s akkor a párt- szervezetek biztosítják a dolgo- zók alkotó kezdeményezésének és tevékenységének további emelkedését abban a harcban, amelyet a szocializmus felépí­téséért, a nép jólétének további emeléséért folytatunk. Kiss Árpád ; A Salgótarjáni Üveggyár-: • ban a szállítás női dolgo-\ 5 zót a nemzetközi nőnapi ; tiszteletére 165 százalékra 5 • teljesítették tervüket. Si • április 4-e tiszteletére azt : 5 vállalták, hogy a tárolt árut • ! határidőre kiszállítják, • : helyrehozzák a rossz cső- • • magolásokat, a raktáraikat | • tisztán tartják. A szállítás: ! nődolgozói becsülettel | : helytálltak újra. [ • Z m *• ........................ A tanácsok mint az államhatalom helyi szervei Azt is mondottuk, hogy a tanács mint az államhatalom helyi szerve létrehozza és irá­nyítja a végrehajtó bizottsá­got, az államigazgatás helyi szervét. A végrehajtó bizott­ság a tanács tagjaiból válasz­tott. általános hatáskörű állam­igazgatási szerv, amely a kol­lektív vezetés alapján műkö­dik, feladata a tanács és a felsőbb állami szervek ren­delkezéseinek a megvalósítá­sa, de a területükre vonatko­zó kérdésekre saját maga is bocsát ki rendelkezéseket. Te­vékenysége a tanács működési területén felmerülő jóformán valamennyi feladat megoldá­sának szervezésére kiterjed, ezért mondjuk, hogy hatás­köre általános. Például ellátja a tanács működésének szerve­zésével kapcsolatos feladato­kat. előkészíti a tanácsülést, a helyi gazdasági tervet, a költ­ségvetést, megszervezi és el­lenőrzi a határozatok végre­hajtását. Irányítja, ellenőrzi és összehangolja a szakigazga­tási szervek működését. Irá­nyítja az alsóbbfokú végrehaj­tó bizottságokat, de a saját szervezetével és működésével kapcsolatos feladatokat is el­látja, így például megválasztja vagy visszahívja elnökét, el­nökhelyettesét, vagy titkárát, megosztja munkaterületüket a VB tagjai között. A végrehajtó bizottság tes­tületi szerv, munkájában a kollektív vezetés érvényesül; Tagjai egyenlő joggal vesznek részt a határozatok meghoza­talában és a végrehajtó bi­zottság egész működéséért tes­tületileg és egyénileg is fele­lősek. A végrehajtó bizottság ket­tős alárendeltségben működik, egyrészt alá van rendelve az őket megválasztó tanácsnak, másrészt a felettes tanács vég­rehajtó bizottságának, legfel­sőbb fokon a Minisztertanács­nak. így például a járási ta­nács végrehajtó bizottsága alá van rendelve a saját járási tanácsnak (a járási tanácsülés határozatának), ugyanakkor a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának és végső fokon a Minisztertanácsnak is. A tanács tömegszervezet is és ereje éppen abban van, hogy nem szakad el a dolgo­zók tömegétől, amely őket megválasztotta, hanem éppen az ő kezdeményezéseire és az ő közvetlen munkáira tá­maszkodva valósítják meg a dolgozó nép által kitűzött fel­adatokat. Ebben domborodik ki a tanács tömegszervezeti jellege és itt gondoljunk arra is, hogy a megyében megvá­lasztott 3954 tanácstag közvet­lenül képviseli az őt megvá­lasztó lakosság érdekeit. A tanács államhatalmi funk­cióját a tanácsüléseken hozott határozatokkal gyakorolja. A tanácsülés azonban községek­ben csak havonként egyszer, járásoknál kéthavonként, me­gyei szinten pedig általában há rom ha von ként ülésezik. Az ülések közötti időszak­ban sem állhat meg az állami munka, tehát azért van a vég­rehajtó bizottság, hogy mint' intézkedő, végrehajtó szerv vigye az állami munka ügyeit. Amint már említettük, a vég­rehajtó bizottság államigazga­tási szerv, viszont a tanács tagjainak a két tanácsülés kö­zötti időszakban is működniök kell, hogy a dolgozók érdekeit képviselni tudják. Ezért van az, hogy a tanács tagjai folya­matos tevékenységét biztosíta­ni tudják, rendszeresen részt vesznek valamely állandó bi­zottság munkájában. Az állandó bizottságokat a tanácsülés választja és azok a dolgozók állami szervező mun­kára nevelésének és tanításá­nak nagy iskolái közé tartoz­nak. Az állandó bizottságok fel­adata sokrétű. Tevékenységük­kel a község társadalmi, gaz­dasági és kulturális életét ve­zető tanácsnak a lakosságot közvetlenül érintő munkáját és a felsőbb szervek rendelke­zéseinek végrehajtását segí­tik. Közvetlenül foglakoznak a község lakosságának problé­máival. összegyűjtik és fel­használják a dolgozók javasla­tait. Az állandó bizottságok a községi tanács tömegszervező szervei, egyszersmind segítik a tanácsot hatalmi tevékeny­ségének gyakorlásában. Az ál­landó bizottság a tanács ja­vaslattevő. véleményező és el­lenőrző szerve. Az állandó bi­zottság a tanácsot, a végre­hajtó bizottságot nem helyet­tesítheti, azok hatáskörében nem járhat el, tehát ügyinté­ző (hivatali tevékenységet) nem végezhet, erre vannak az igazgatási szervek: a végre­hajtó bizottság, annak elnöke, titkára, vagy az egyes szak­előadók. Nem dönthet a la­kosság. a tanács stb. egyes ügyeiben. Maga a végrehajtó bizottság, vagy annak valame­lyik hivatali szerve sem adhat át az állandó bizottság ügykörébe bizonyos feladato­kat. A tanács maga dönt a felől, hogy milyen feladatkör ellátá­sára hív életre állandó bizott­ságot. Például ilyen állandó bizottságok a pénzügyi, az ok­tatási, a népművelésügyi, a mezőgazdasági, a községgaz­dálkodási, az egészségügyi és begyűjtési állandó bizottság. Községekben 2—5 tagból álló bizottságot célszerű szervezni. Az állandó bizottságnak tagja csak tanácstag lehet, de nem lehet a végrehajtó bizottság­nak is tagja. Az állandó bi- zotság tagjai sorából a tanács­ülés választja ki az elnököt, aki a bizottság üléseit levezeti. Az állandó bizottság feladatai­nak eredményes ellátása érde­kében munkájába bevonja a dolgozókat. Ezeket aktivisták­nak nevezzük. Az aktivisták elsősorban a köz érdekében szívesen dolgozó, példamutató munkások, kiváló termelőszö­vetkezeti tagok, egyénileg dol­gozó élenjáró parasztok és kü­lönböző szakemberek. Az ak­tívahálózatot a tömegszerveze­tek támogatásával saját ma­guk szervezik meg. Az aktivis­tákat az állandó bizottság irá­nyítja. Az állandó bizottság a feladatkörébe tartozó ügyek­ben ülésen határoz. Havon­ként legalább egyszer tart ülést, amelyen az állandó bi­zottság legfőbb feladatait tár­gyalják meg, így például a munkatervet, a bizottság tag­jainak jelentéseit, a rájuk bí­zott munka helyzetét, eredmé­nyeit, hiányosságait. Az állandó bizottság csak az őt megválasztó községi ta­nácsnak van alárendelve. Az állandó bizottság nincs aláren­delve a végrehajtó bizottság­nak, viszont a végrehajtó bi­zottság rendszeresen meghív­ja az állandó bizottság elnö­két, az olyan napirendek tár­gyalására, amely éppen annals munkaterületére vonatkozik. A végrehajtó bizottság ülé­sen az állandó bizottság elnö­ke, vagy annak tagja a hozzá­tartozó ügyekkel kapcsolatban kérdést intézhet a végrehajtó bizottsághoz, vagy azok tag­jaihoz, amelyre azok 15 napon belül válaszolni kötelesek. Az állandó bizottságok ellenőrzik a szakigazgatási szervek tevé­kenységét, melyek kötelesek az állandó bizottságok ügykö­rét érintő kérdésekben a kí­vánt felvilágosítást megadni; Hogy az áúandó bizottság működését jól megérthessük, vegyünk egy példát A községi tanács mezőgazdasági állandó bizottsága hogyan foglalkozik például az őszi vetéstervekre vonatkozó minisztertanácsi ha-

Next

/
Thumbnails
Contents