Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-14 / 30. szám
¥HJg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÚD AZ MDP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA am. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. ARA: 5« FILLÉR 1956. ÁPRILIS 14. „Angliai látogatásunk a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálja" N. A. Bulganyin válaszai a Times című angol lap LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Az Erdőkürti Gépállomás április 12-én teljesítette tavaszi idénytervét. A szántás, vetés, simítózás, hengc- rezés, fogasolás és tárcsázási tervét magasan túlteljesítette. A bányászfiafalok újabb sikerei a május elsejei versenyben Abban, hogy bányászaink a szabadulási versenyben kinő eredményeket értek el, oszlánrésziik volt a Díszfátoknak. Az első negyedéven harminchat szállítási SZ-brigád alakult a szénme- encében és jórészt nekik kö- ónlietö, hogy azok a fejtési apatok, amelyeket kiszolgál- k, több mint húszezer tonna zénnel tetézték tervüket. A falok eredményeit szépíti, gy az ifjúsági fejtési és elő- jási csapatok 17 500 tonna enet küldtek felszínre elő- ranyzaton felül. A május elsejei versenyben áris újabb sikereket értek 3l a fiatalok. Az elmúlt két hónap legjobb eredményével büszkélkedő Cseri Tibor DISZ- brigád most is másfélnapi tervet teljesít naponta. A Szeptember 6 akna ifjúsági szállító- brigádja — amelynek kezdeményezésére május elsejei verseny indult a fiatalok között — már csaknem százötven tonna szénnel előzte meg szállítási tervét. Az ifjú bányászok és a szállítók május elsejei versenyének is jelentős szerepe van abban, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt csütörtökön reggel már a hatszázadik tonna terven felüli szenet szállította el. kérdéseire A Times című angol lap felkérte N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, válaszoljon néhány kérdésre N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin közelgő angliai utazásával kapcsolatban. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a Times kérdéseit és N. A. Bulganyin válaszait. Kérdés: Mi az angliai utazás célja? Válasz: N. Sz. Hruscsov és én Nagy-Britannia kormányának meghívására látogatunk el Angliába. Angliai tartózkodásunk alatt szándékunkban áll megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek mindenekelőtt érdeklik országunkat. Anélkül, hogy találgatásokba bocsátkoznánk az angol kormánynyal folytatandó tárgyalások várható eredményeit illetően, elmondhatjuk, hogy a különböző országok vezető államfér- fiainak személyes érintkezése a kölcsönös megértés megteremtésének hatékony eszköze a nehéz és vitás kérdésekben. Emlékeztetni lehet például arra. milyen jótékony szerepet töltött be a vezető államférfiak személyes érintkezése az osztrák kérdés megoldásában, a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak helyre- á'líráséban, a Szovjetunió és számos ázsiai ország baráti viszonyának fejlesztésében és 6ok más esetben. A tárgyalások — a legjobb dolog, amit a tapasztalatok ma az egyes nemzetközi kérdések rendezésére ajánlanak. Kérdés: Tehet-e szolgálatot ex az utazás a nemzetközi feszültség enyhítése ügyének? Válasz: Reméljük ezt és a magunk részéről minden erőfeszítésünkkel azon leszünk, hogy angliai látogatásunk a ■nenizei'közi feszültség enyhítésének ügyét szolgálja. Ha a feszültség enyhítésére irányuló megfelelő viszonttö- rekvéssel találkozunk, • akkor az utazás kétségkívül pozitív eredményeket hoz. Kérdés: Külföldön azt a véleményt lehet hallani, hogy ellentmondás van egyfelől az indiai, burmai és afganisrtáni utazás során tett nyilatkozatok, másfelől az Anglia iránti barátságra vonatkozó Jelenlegi kijelentések között. Nem volna-e szíves kifejteni véleményét erről a kérdésről? /álasz: a Szovjetunió külpolitikájának változatlan elve a barátság politikája és a nagyobb megértés megteremtésének politikája minden ország, így Anglia irányában is. A szovjet nép mindig megbecsülést érzett az angol nép iránt és őszintén baráti kapcsolatokat akar vele fenntartani. Csak az igazság ellen vétve lehetne azt állítani, hogy a szovjet államférfiak indiai, burmai és afganisztáni látogatása idején tett nyilatkozatok a Szovjetunió és Anglia baráti viszonyának megteremtése ellen irányultak. Kérdés: Külföldön azt a véleményt lehet hallani, hogy az anq'!ai utazás célja — éket verni Anglia és az Egyesült Államok közé. Nem volna-e szives kifejteni véleményét erről a kérdésről? Válasz: Amikor a Szovjetunió jó, baráti viszonyt akar megteremteni valamelyik országgal, nincs szüksége arra, hogy az illető ország elvesse valamilyen más országhoz fűződő barátságát. Országunk barátkozni akar Anglia barátaival is, és nincs szükségünk arra, hogy megfosszuk Angliát barátaitól. A szovjet kormány baráti kapcsolatokat akar létesíteni Angliával, akárcsak Francia- országgal. az Egyesült Államokkal és más országokkal. A .szovjet kormány, mivel nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében minden országgal baráti kapcsolatokat építsen ki, mint ismeretes, mindent megtesz, hogy megjavítsa a szovjet— amerikai viszonyt is. Ezt akarja a szovjet és az amerikai nép és nincs olyan ok, amelyet ne lehetne kiküszöbölni a Szovjetunió és az Egyesült Államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése céljából. Kérdés: Mik az angol—szovjet kereskedelem kibővítésének lehetőségei és várható-e, hogy az angliai látogatás elősegíti ezt? Köcsönösen előnyös volna-e mindkét ország számára a kereskedelem kibővi. tése? Válasz: A kereskedelem jobb az elhidegülésnél, mégihkább az országok 'közötti ellenségeskedéseknél. A Szovjetunió és Anglia közötti nagyszabású kereskedelem nagyon ösztönözné más területeken is az együttműködés fejlesztését. Ami a két ország közötti kereskedelem kibővítésének lehetőségeit illeti, ezek igen kedvezőek. A szovjet kormány kész az egyenlőség és a kölcsönös- előny alapján az angol —szovjet kereskedelem jelentős kibővítésére. Kérdés: Eden miniszterelnök a látogatás célját a következőképpen határozta meg: ,,Megvitatni a vitás kérdéseket, megpróbálni a közös nyelv megtalálását.” úgy véli-e ön, hogy a közös nyelvet meg lehet találni? Válasz: Ami minket illet, a szovjet kormány szeretné a két felet érdeklő kérdésekben elérni a kölcsönös megértést, valamint a nézetek és álláspontok közeledését, megteremteni az országaink közötti bizalom légkörét és ezzel elősegíteni a Szovjetunió és Nagy- Britannia viszonyának további javulását. A találkozó ilyen eredményéhez megvannak az elégséges aUtprík. Minden attól függ, megvan-e a kellő készség a két félben, hogy a megvitatásra kerülő kérdésekben kölcsönösen megtalálja az álláspontok közeledésének és összeegyeztetésének útját. A megegyezés elérése bizonyos nehézségek kiküszöbölését jelenti és a nehézségeket mi sohasem tekintettük leküzdhetetlen akadályoknak. Kérdés: Melyek azok a fő- kérdések, amelyeket a brit vezetőkkel meq kell vitatni? Válasz: A felek azokat a kérdéseket vitatják meg, amelyeket a találkozó résztvevői kívánnak előterjeszteni. Előre csak azt lehet mondani, hogy nem vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyek közvetlenül vagy közvetve kárt okoznának a szovjet és az angol államférfiak megbeszélésén részt nem vevő valamelyik országnak. Elsősorban olyan kérdések megvitatására gondolunk, amelyek az országaink közötti kereskedelem fejlesztését, a Szovjetunió és Anglia együttműködésének kibővítését illeti, valamint néhány más nemzetközi problémát, amelyeknek rendezése elősegítené a nemzetközi feszültség további enyhülését és az általános béke megszilárdítását. Iljíajta anyagú szántóvas gyártásával kísérletezné az Kiváló tijílönő Raliiíta Tiborné, a Salgótarjáni Üveggyár belföldi és export áruraktárainak vezetője. Az üvegáruk szállítását és raktározását több újítással egyszerűsítette és ezzel nagymennyiségű belföldi és export üveget ment meg a töréstől. Egyik legjelentősebb újítása: újra használhatóvá teszi azokat az 55—6« literes ballonokat. amelyeknek a szájkiképzése leválik. Az újítás lényege az, hogy leszerelik a letört ballonok száját és így azokat zöld ballonokként értékesíteni tudják. Edény — duroplasztból Az NDK sprembergi „Dr. Erani” műanyaggyárában 7000 különböző cikk készül műanyagból. Különösen nagy keletje van a fehér duroplasztból készült edényeknek. A du- roplaszt edény nemcsak szép és könnyen kezelhető, hanem úgyszólván törhetetlen is. A sprembergi műanyaggyár az elmúlt öt év alatt ötszörösére növelte termelését. A Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszámgyára az első negyedévi tervén felül 25 000 szántóvassal, 2340 kor- mánylemezzel, 1000 szekértengellyel és csaknem 34 000 lópatkóval segítette az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését. Az üzem dolgozóinak szép eredményéhez jelentősen hozzájárult, hogy az első negyedévben előírt műszaki tervezési és intézkedési terv valamennyi feladatát megvalósították. A mezőgazdaság még jobb szerszámellátása céljából ebben a negyedévben újabb fontos üzemfejlesztési feladatok megoldásához kezdtek. A gépek átrendezésével megszervezik a kapagyártás másik felének. yalamint az ásónak és a csavarkulcsnak zártci’klusú A május 1-e tiszteletére indított munikaversenyben a ka- ragandai 106-os akna gépkezelői hozzáláttak, hogy előkészítsék a bányát a hidraulikus eljárással való szénfejtésre. Az új szintben előkészítő vágatokat hajtanak ki, amelyeken keresztül víz szállítja majd a szenet a külszínre. A Kuznyeck-medence üzemben levő hidrobányáitól eltérően, itt nagy dúsítót is építenek, ahol újfajta gépek választják el a meddőtől a különböző szemnagyságú szenet. A karagandai bányaterveaő intézet már készíti a hatodik ötéves tervben létesítendő termelését. A sok elismerést aratott triplex (háromrétegű) anyagból készített kormánylemezek sikerén felbuzdulva, most kísérletezni kezdtek a triplex szántóvas előállításával, amely a számítások szerint kopásállóbb, rugalmasabb és lényegesen tartósabb lesz. mint az eddigiek. Az első háromrétegű kísérleti acálönte- cset az ózdiak már lehengerelték és a gazdasági szerszám- gyár dolgozói megállapíthatták. hogy az ebből készült triplex szántóvasak megfelelnek a várakozásnak. Most ezeket további kipróbálásra átadják a mezőgazdaságnak is. hogy az így szerzett tapasztalatok alapján dolgozzák ki a végleges technológiai folyamatot. bányák*4 * hidro-bányák terveit. Az új haladó szénfeitési eljárás a „Dunovszkaja 2” aknában háromszorosára növeli a bányászok termelékenységét, ugyanakkor felére csökkenti a szén önköltségét, jóval kevesebb lesz a földalatti munka. Majdnem valamennyi karagandai hidrobányát az új ten- teki szánvidéken létesítik, amely csak tavaly került rá a karagandai medence térképére. A négy első bánya szomszédságában épül az új bányaváros: Tentek. A kazahsztáni kohó ..vizesbányái’' az ötéves terv végére a karagandai szén 15 százalékát adják majd. líj fejtési módszerrel évente harmincezer tonne siémagyont mentenek meg A nógrádi szénmedence Pál« hegy II. aknájában a kőzatvi- szonyok miatt évek óta kam« rafejtésekből termelték a szenet és a felső kőzet alátámasztására szénpilléreket hagytak vissza a kifejtett bányarész- ben Nagy nehézséget jelentett azonban, hogy az omlasz- tás során a visszamaradt szénpilléreknél nem sikerült megtörni a főte fölötti kőzetet és így a hegy nyomása a fő szállító vágatra terelődött. Ennek védelmére is szénpillére- ket hagytak hátra, ami újabb veszteséget jelentett. Ezért csupán a szén mintegy hetven százalékát tudták kitermelni, A nagy fejtési veszteség csökkentése érdekében a Szénbányászati Tröszt műszaki osztályának mérnökei és a bánya vezetői csaknem három hónapig tartó gondos kísérleteket végeztek. Főleg azt vizsgálták, hogy az omlasztással milyen távolságok után tudják megtörni a felső kőzet merev« sógét. A megfigyelések alapián a bányamérnökök most örömmel jelentik, hogy sikerült kidolgozni a szénmező új bányaművelési technológiáját. Az újfajta eljárás nyomán megváltozott kőzetnyomási viszonyok lehetővé teszik, hogy a kamrafejtésebben az eddiginél nagyobb távközökben hagyjanak vissza szénpillére- ket és a nagy nyomástól felszabadult főszállítóvágat mellett teljesen kifejthetik a szenet. Ezzel a fejtési veszteséget a felére csökkentik és évente mintegy 30 000 tonna szénva- gyont mentenek meg népgazdaságunk számára. „Vizes a karagandai szén medencében ElÓSZÓr csak apró „jelzések" jönnek, kisvártatva nagy suhogás, olyanféle, t mint amilyen a gyors nyári záporok t előtt hallatszik, majd néhány pillanat múlva nagy robajjal zúdul le a kő és a {homok az előbb még tiszta vágatba ... ♦ Nem történt egyéb, csak annyi, hogy IZosa Pál, a Patz raboló-brigád egyik t tagja, kihúzott egy „lábat“, s vele együtt la fejfa és a másik támfa kiszabadult a | vágatból. Az olvasó már az eddig élmondottak- í ból is gondolja, hogy hová vezettem, • azért mégis megmondom pontosan. A 3 Mizserfai Bányaüzem Pálhegy II. ak- t nújának 8-as jobb osztóján vagyunk, tahol Patz Feri bácsi negyedmagával \iiem szenet bányász, hanem fát, amely ! manapság, mivel szűkében vagyunk, a szénbányászat egyik legfontosabb kelléke. 3 Itt a 8-as jobb osztón három nappal I ezelőtt még fejtés volt és ömlött a szén. \most meg Patz Feri bácsiék kemény. 3 áldozatos munkája nyomán „megy ösz- I sze“ a vágat és belőle sok-sok köbmé tter értékes bányafa szabadul fel. 3 A színheln után bemutatom a bri- igád tagjait. Patz Ferenc, a brigád veze- t tője, alacsony, tömzsi, olyan igazi ' bá- %nyász állású ember, s ami ma a bánya 3szoknál ritka, ügyes kis bajusza is van IZosa Pál, o. rabolás mestere keményiz- imú, nyugodt ember, nyílt tekintetéből 3leginkább a bátorságot lehet kiolvasni, SZÍV ÉS ÉSZ KELL HOZZÁ Berze Gábor csendes szerénységével vonja magára a figyelmet, Molnár Endrét meg éppen elevensége és bőbészédű- sége különbözteti meg a többiektől. Ök ketten hordják a kirabolt fát a gyűjtőhelyre, különben ők csak „póttagjai“ á brigádnak, ugyanis a másik két rendes brigádtag, Bakos László és Lantos László, most Tarjánban van a menté- szeten. Jó fFi mÜSZakot töltöttem a brigádnál, figyeltem számtalan veszélyt rejtő munkájukat, és megállapítottam, hogy ehhez még a bátorságnál is fontosabb erény kell: a nyugodt, magabiztos szaktudás. — 1953 őszén kezdtük ezt a munkát, de hogy jó órában mondjam, még egyetlen balesetünk sem volt — meséli az egyik cigarettaszünetben Feri bácsi — s ezt úgy tudtuk elérni, hogy betartjuk az előírásokat és csak olyan fákat rabolunk ki, amelyek veszélytelenül kivihetők. A brigádnak kevés, de jó karban levő szerszáma van, s ezek közül legfontosabb a láncos raboló-késziilék. Legtöbbet használjuk a bányász fejszét és a három méter hosszú csáklyát. A Pntz-brigád nagyon népszerű Pál- hegy Il-ön, mert ahogy Feri bácsi is meséli: — Alig tudunk eleget tenni a sok „meghívásnak", meri minden kimerült munkahelyről azonnal ki akarják sze-i detni velünk a fát, hogy aztán újra fel- J használhassák. Fenn a 7-es osztón pél-} dául megjegyeztem, hogy egy fát há- 3 romszor vettünk ki és mindannyiszor* felhasználták. j — Különösen a téli fahiány idején| voltunk nagyon népszerűek — szól köz- ♦ be Zosa Pál —, mert minden brigádnak 3 szüksége volt a fára. : És annak a szénelő-brigádok a meg- 3 mondhatói, hogy milyen gyorsan és jól | dolgozik a Patz-brigád! ; Kevés olyan sokat hangoztatott nép-} gazdasági elv van, mint az anyagtaka-* rékosság. A Patz-brigád ennek a fontos* elvnek a megvalósításában Mizserfán azt élharcos szerepét játssza. Pálhegy II. I akna az első negyedévben 250 köbméter 3 bányafát takarított meg, ebben kétségte-* lenül legnagyobb szerepe a Patz-brigád- * nak van. Még jellemzőbb egy másik.* persze csak hozzávetőleges számadat: a * Patz-brigád működésének kezdete óta 3 2500 köbméter bányafát adott vissza 3 újra a népgazdaságnak. Ehhez a szám-* hoz nem kell különösebb magyarázat, | de egy megjegyzés azért mégis ide T kívánkozik: 3 Anyagilag sokkal többre kellene ér-\ tékelni a faráboló-brigádok munkáját. I de nemcsak Mizserfán, hanem másutt} is! ♦ (kovács) 3
