Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-14 / 30. szám
2 1956. április 14* A békés egymás mellett élés problémája és a francia külpolitika Irta: G. Ratyianyi — Rövidítés — A francia közvélemény fő gondja marad a béke erősítése. Párizsban hangsúlyozzák, hogy a január 2-i választások „igazi békeszavazást“ jelentettek: a nép a tartós, békés egymás mellett élés politikájára szavazott. Január 2-án vereséget szenvedtek a mili- tarizálásnak és a nemzetközi helyzet kiélezésének hívei. Mindez meghatározója a franciaországi helyzetnek és befolyást gyakorol a francia politikára. Párizsban fontos politikai ténynek tartják az új francia kormány arra vonatkozó kijelentését, hogy külpolitikai síkon szükségesnek tartja a békés egymás mellett élés elvének következetes érvényesítését; A tartós békés egymás mellett élés problémája jelenleg a legpusztítóbb háború alternatívája gyanánt merül fel Franciaország és más országok előtt. Franciaország előtt mint gazdasági probléma is felmerül, mert a fegyverkezési hajsza terhei a normális kereskedelmi kapcsolatok hiányával párosulva, komoly következményekkel fenyegetik az ország gazdaságát. De ez egyben a nemzeti függetlenségnek és a demokratikus szabadságjogok megvédésének problémája is a francia közvélemény szemében. Ezt számításba kell venniök a francia kormányköröknek, amit a francia kormányfőnek, a U. S. News and World Report című amerikai folyóirat tudósítója előtt tett nyilatkozata is tanúsít; Magától értetődően nem érthetünk egyet mindazzal, amit Guy Mollet mondott. * De általánosságban, s különösképpen a fegyverzetek csökkentését, s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének biztosítását — ezen életbevágóan fontos kérdéseket — illetően kétségkívül a közvélemény széles körei fogják támogatni kijelentéseit. Rendkívül nagyjelentőségű az a tény, hogy a francia miniszterelnök a nemzetközi problémák közül, a leszerelés problémáját, a béke megszilárdítását, tehát valamennyi nép Számára alapvető kérdést emelt első helyre. Nem férhet kétség hozzá, hogy a népek meg fogják érteni és helyeselni fogják a francia kormányfő e kérdésfelvetését. Guy Mollet nyilatkozata nagy figyelmet keltett s visszhangot váltott ki a legkülönbözőbb politikai körökből. A miniszterelnök nyilatkozatának francia sajtóvisszhangja megmutatja, hogy a közvélemény legszélesebb körei támogatják Guy Mollet kezdeményezését. A Londonból érkező közlemények után ítélve Guy Mollet nyilatkozata ott is figyelmes, mondhatni rokonszenvező hallgatóságra talált. Ezzel szemben Washingtonban bizonyos mértékben fejvesztettsé- get okozott és elégedetlenséget keltett. A United Press hírügynökség közleménye szerint az amerikai kormány képviselői kifejezésre jutatták, hogy „határozottan nem értenek egyet‘‘ a francia miniszterelnök arra vonatkozó kijelentésével, miszerint „a szovjet agresszió veszélye“ nem létezik. Mellesleg, akik ily makacsul életre próbálják kelteni a koholt „szovjet agresszió“ rég leleplezett hazug meséjét, tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy ez nem segít rajtuk. Ezért azon nyomban a „nagy bunkó“ kipróbált „módszeréhez“ folyamodnak. Azzal fenyegetőznek, hogy Francia- országot éhkoppon hagyják, meghagyják, megfosztják a segélytől. A francia kormányfőnek a nemzetgyűlésben arra vonatkozóan tett kijelentését, hogy „állandóan és fáradhatatlanul“ óhajtja a tárgyalásokat a Szovjetunióval „minden körülmények között és minden kérdésről“, valamint a francia kormány vezetőinek küszöbönálló moszkvai útja az egész francia közvélemény szemében mintegy a szovjet—francia békés egymás mellett élés és együttműködés elveinek továbbfejlesztése és az egyetemes béke megszilárdítása előtt nyit meg kedvező kilátásokat. A francia és a szovjet nép barátsága az európai államok közti kapcsolatok békés fejlődésének mindig fontos tényezője VOlt; Az európai szárazföld e két nagyhatalmát, amelyeket sohasem választott el egymástól valamiféle területi vagy egyéb igény, hosszú történelmi időszak tanúsága szerint nem gátolt meg az együttműködésben eltérő társadalmi berendezkedésük. Történelmi tapasztalat, K napjaink valósága is arról tanúskodik, hogy a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése Franciaország és a Szovjetunió érdekeinek egyaránt megfelel. A francia közvélemény most mérlegeli a parlamenti választások óta eltelt három hónap eseményeit, elemzi a nemzetközi helyzetben végbement mélyreható változásokat, s a jövőre gondol. A békés egymás mellett élés s a bizalom és az együttműködés megszilárdítása valamennyi állam között — korunk egyik legfontosabb problémája. A francia nép a probléma megoldását összhangba hozza országa alapvető nemzeti érdekeivel. „Ceylon lényegesen elősegítheti a béke megkötését.. A Reuter-iroda colombói tudósítója jelenti a ceyloni választások alábbi végleges eredményeit: mandátum Egyesült Népfront 51 Lanka Szama Szamadzsa Párt 14 Föderalisták Pártja 10 Egyesült Nemzeti Párt 8 Függetlenék 7 Ceyloni Kommunista Párt 3 Tamil Ellenállási Front 1 Tamil Kongresszus 1 A Morning Times, Ceylon legnagyobb lapja üdvözli az Egyesült Népfront választási győzelmét. A lap azt írja, hogy amennyiben a párt következetesen végrehajtja a semlegesség és a tömböktől való távolmaradás politikáját, Ceylon lényegesen elősegítheti e térségben a béke megőrzését. Az indiai lapok elégedetten írnak a ceyloni választások eredményeiről és hangsúlyozzák: az Egyesült Nemzeti Párt vereségének egyik főoka a Kotelavala-kormány nyugati orientációja és az a törekvése, hogy Ceylont vonják be a SEATO-ba. Az új indonéz kormány programjának vitája Az indonéz parlamentben megkezdték Ali Szasztroamid- zsozso új kormánya programjának megvitatását. A vitához elsőként Hardi, az Indonéz Nemzeti Párt parlamenti csoportjának vezetője szólt hozzá. Hardi hangsúlyozta, hogy Indonézia nemzetközi kapcsolatainak az aktív, független és békés politikán kell alapulniok. A kormánykoalícióhoz nem tartozó Indonéz Kommunista Párt részéről H. Lukman képviselő szólalt fel, aki kijelentette, hogy pártja teljes mértékben támogatja a Szasztroa- midzsozso-kormány programjában kifejtett külpolitikát; 0' *0' SZABAD AOGRAD TA VASZ AZ ÚJ ÉLET HAJTÁSAIVAL Tavasz a szűzföldeken Színibíráiat helyett Az Arharla havas hegycsúcsai alatt meghúzódó völgyben a barna szántás felett a szovhozok rádióállomásainak hívójelei zümmögnek éjjel- nappal. A sztyeppéi utakon gyors személykocsik cikáznak, nehézkes tartálykocsik cammognak, kerekes vontatótraktorok dübörögnek. A Karácsok szovhoz a negyedik ezer hektár feltört szűzföldet veti be búzával. Sok a munka és már-már a körmükre ég. A gépkezelők a perceket is számolják. Hogyisne számolnák, amikor tíz nap alatt 12 000 hektárt kell bevetniük. Az emberek frissebbek a kelő napnál. Látástól vaku- lásig zúgnak a traktorok. Es az őszi gabonavetés zöld szőnyege felett naphosszat dongnak a repülőgépek — segítenek a vetésápolásban. KÍNA ERDŐSÍTÉSE A tavasz Kínában az általános erdősítés jegyében kezdődött. Jenanban, a kínai forradalom fővárosában március 1-én kezdődött az erdősítési mozgalom fiatal részvevőinek kongresszusa a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elnök ama jelszavával, hogy „12 év alatt borítsuk zöldbe nagy hazánkat”. Egy kicsit be kell járni Kínát, hogy az ember meggyőződjön arról, mily hatalmas, átfogó feladatra vállalkozott a kínai ifjúság és mily lelkes hévvel látott e szép feladat végrehajtásához. Kínában az ember napokon át utazhat anélkül, hogy bárhol is erdőre bukkanna. Ez a megállapítás síkságokra és a hegyvidékekre egyaránt érvényes. A számítások szerint egész Kína területének mindössze hét százaléka erdő. Újabh beruházások Románia mezőgazdaságának fejlesztésére A brigádszállások a tavaszi munka lázában égnek. A harmadik növénytermelő traktorosbrigád lakókocsijai üresek. A sakktáblákat félretették, nem szól a rádió. Csak néhány ember pihen benn műszak után, meg a brigádvezető néz be nagynéha. A brigádvezető, mondhatni, nyeregben tölti az éjt is, nemcsak a napot. Mikor alszik? — kérdem. Szélesen nevet: tavasszal dalol az ember szíve, távoltartja az álmot. A brigádban nincs is olyan traktorvezető, aki ne teljesítené túl a normát. Négy nap alatt ötnapi feladatukat teljesítették. Megtakarítottak egy napot. Biztató kezdet. A szűzföldi gabona szovho- zokhan a tavasz jogaiba lépett és érleli a bőség gyümölcseit. Rendszerint a legtávolabb eső és a leghozzáférhetetlenebb területeken található erdő. Hatalmas gazdasági károkat okoz a fák és a ligetek hiánya. Aszály, szelek pusztítják a talajt, amelyet még más elemi csapások is sújtanak. Tipikus példája ennek a Sárga folyó, különösen középső részében. A legutóbbi harminc esztendő adatai szerint ugyanis a folyam középső folyásának térségéből évente mintegy 1380 millió tonna termékeny iszapot sodor magával a tengerbe, ezért az általános erdősítési program egyik fő célkitűzése éppen a Sárga-folyó megfékezése. A szóbanforgó folyó térsége ugyanis valóságos gabonatárává válhatna Kínának. A feladatot kitűzték: Kínában minden várost, minden falut, minden utat és minden parkot fásítani, erdősíteni kell. Azerbajdzsánban a gyapot vetése előtt Azerbajdzsánban gyapottermesztői versenyt indítottak a gyapottermesztés hatodik ötéves tervének teljesítéséért. A kolhozparasztok és a gépkezelők serényen készülődnek a vetés megkezdésére. Az előző éveknél jóval korábban és alaposabban képezték ki a kádereket a gyapot négyzetes, fészkes vetéséhez és időben elvégezték a traktorok javítását. Jelenleg a földek trágyázásán munkálkodnak. Mozgó agrokémiai laboratórium A szverdlovszki mezőgazda- sági intézetben A. V. Lavrov professzor vezetésével mozgó agrokémiai laboratóriumot létesítettek. Ez táskában hordozható három kis dobozból áll, amelyekbe különböző műszereket és reagenseket helyeztek el. A laboratórium arra szolgál, hogy segítségével kint a földeken meghatározzák a talaj savanyúságát és egyéb mutatóit. Elhatározták, hogy ilyen mozgó laboratóriumokkal szerelik fel a tavaszi vetés megkezdéséig a szverdlovszki terület minden kolhozát és gépállomását. Az Albán Népköztársaságban megkezdődök a tavaszi munka Az Albán Népiköztársaságban a gépállomások traktorai mér március első felében kivonultak a földekre és kezdetét vette a tavaszi munka. Elsőnek a rogozsinai, a kavajai, a sijaki és a skodrai gépállo- mások dolgozói láttáik munkához. Jelenleg az ország egész területén zúgnak a traktorok és gyors ütemben folyik a tavaszi szántás, vetés, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta késedelmet mielőbb behozzák és megkezdjék a tavasziak vetését is. ízeméi több gabonakombájnt kapnak idén az NDK gépállomásai A Német Demokratikus Köztársaság gépállomásainak gépállományát 1956-ban több ezer új traktorral, ezernél több gabonakombájnnal, 800 burgonyakombájnnal, 2000 vetőgéppel és sok egyéb korszerű géppel egészítik ki. A gépállomások különböző típusú traktorainak száma ezzel 34 000-re, a vetőgépek száma pedig 8400-ra emelkedik. A Román Népköztársaság 1956. évi költségvetése a mezőgazdaság fejlesztésére és korszerűsítésére 4 224,5 millió lejt irányoz elő. A beruházások megoszlását illetően jelentős összeget fordítanak a gépállomások hálózatának, illetve a meglevő gépállomások gépparkjának bővítésére. 1955-höz képest az idén a mezőgazdaság gépesítésének térfogata 29 százalékkal emelkedik. Az év végéig 14 új gépállomást helyeznek üzembe. A kollektív gazdaságok gazdasági megerősítése érdekében a népi hatalom 210 millió lejt meghaladó hitelkeretet biztosít a kollektív gazdaságok és a mezőgazdasági társulások részére, hogy elsősorban gépeket, tenyészállatokat vásárolhassanak és különböző gazdasági épületeket építsenek. Ugyanakkor a népi hatalom rövidlejáratú hitelekkel biztosítja a termelés egyéb szükségleteinek fedezését a mezőgazdaság szocialista szektorában. „Isteni voltál Corinna, az egész sajtó téged fog ma-* gasztalni!” — ez a dicséret-* tel és rajongással teli felkiáltás Herve: Nebánts- virág című operettjének második felvonásában hangzott el Corinna művésznő játékának elismerésére, s miközben az Acélárugyár Művelődési Otthonának színpadán mindenkit magával ragadóan pergett ez a bájos operett, bennem meg ilyenféle felkiáltás ágaskodott: Nagyszerűek vagytok acélgyáriak, megérdemlitek a méltatást! A „Szocialista Kultúráért” jelvénnyel kitüntetett acélárugyári Petőfi színjátszó csoport 10 éves fennállása alatt már számtalanszor ejtette bámulatba játékával városunk színpadkedvelő közönségét Még középiskolás koromban életem első örökké emlékezetes színházi élményét is ettől a csoporttól kaptam, amely már akkor, megalakulásának elején olyan örökszép darab előadására vállalkozott, mint Shakespeare Lear királya. Bizonyos vagyok benne, hogy rajtam kívül sokak számára emlékezetes maradt ebből a halhatatlan drámából Somoskői István Lear ja, aSkiről most a Ne- bántsvirágnál, s ezt megelőzően sóik más darabnál kiderült, hogy nemcsak drámai szerepek mély átélésére és megelevenítésére képes, hanem a könnyű műfajú darabők helyes felfogásához és megformálásához is nagy érzéke van, ugyanis a Nébántsvirág rendezése Somoskői István munkáját dicséri. Nem fognak megsértődni a Petőfi csoport tagjai, ha Somoskői Istvánon kívül egy nevet sem említek a csoportból, mert az a véleményem, hogy különösképp a Nébántsvirág lelkes együttese egy szív és egy lélek és a legnagyobb elismerés nem az egyéni teljesítményekét, hanem az egész együttes munkáját ijj-eíi. A Nebántsvirággal az is megtörtént, hogy közkívánatra újra előadták, ami eddig Tarjánban ritlca eset volt. Szerény méltatásom a darabból vett idézettel kezdtem, hadd végezzem is annak utolsó mondatával: „Ha nem kívánunk túl sokat, úgy imádjuk a tapsokat”* Ennek a vidám, dalba szőtt jogos kívánságnak a hallatára az a gondolatom támadt, hogy a Petőfi csoport nemcsak a tarjániak tapsára jogosult már, hanem sokkal nagyobb nyilvánosság elismerését is megérdemelné. —ács Tíárhol indul meg erőteljesebben a termelőszövetkezetek fejlődése, mindenütt találkozunk a nyugdíjasok aggodalmával: — Szívesen belépnék a termelőszövetkezetbe, jól is érez- ném ott magam, de sajnálom a nyugdíjamat. Ha belépek a termelőszövetkezeibe, aklcor elveszik a nyugdíjamat — mondogatják itt is, ott is a jószándékú, a termelőszövetkezetet szerető nyugdíjasok. Nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem általános tünetről: éppen ezért foglalkozni kell ezzel a kérdéssel is. Mivel jelenleg különböző jogszabályokon alapuló ellátásban részesülnek a nyugdíjasok, külön választják a kérdést. 1954. október 1-vel új nyugdíjtörvény lépett életbe. Az 1954. évi 28. sz. törvényerejű rendelet alapján járó nyugdíjak lényegesen eltérnek a korábban megállapított nyugdíjaktól. Ennek alapján két csoportba soroljuk a nyugdíjasokat. Az első csoportba tartoznak azok, akiknek ellátását 1954. október 1. előtt állapították meg, a második csoportba pedig azok, akiknek nyugdíját az 1954. évi 28. sz. törvényerejű rendelet alapján állapították meg. Vegyük először az első csoportot, azokat, akik már 1954. Befolyásolja-e a termelőszövetkezeti tagság a nyugdíj folyósítását? október 1. napja előtt ellátásban részesültek. Ezekre vonatkozóan a fenti törvény a következő rendelkezést tartalmazza: „a törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított nyugellátásokat továbbra is folyósítani kell akkor is, ha a nyugdíjas munkaviszonyban áll, vagy kereső foglalkozást folytat“. A törvénynek ehhez a ren^ delkezéséhez nem fér semmi kétség, egyszerű és világos, félreértésre nem ad okot. A régi nyugellátásokat tehát még abban az esetben is folyósítani kell, ha a nyugdíjas munkaviszonyban áll. Ezzel kapcsolatban szükséges azt is megjegyezni, hogy a termelőszövetkezeti tagság nem munkaviszony. A termelőszö- vetlcezetben nincs munkaadó és alkalmazotti viszony, hanem önkéntes társulás a közös munkára. A törvénynek már fentebb idézett 37. paragrafusa elrendeli, a régi jogszabályok alapján megállapított nyugellátásokat nyugdíjpótlékkal kell kiegészíteni. A nyugdíjpótlék folyósítását a rendelet feltételekhez köti. Nem jár többek között nyugdíjpótlék abban az esetben, ha a nyugdíjas munkavi- nyonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat. Már ismertettem, hogy a termelőszövetkezeti tagság nem munkaviszony és nem keresőfoglalkozás. Ebből világosan következik, hogy ha valaki a régi jogszabályok alapján nyugellátásban részesül és belép a termelőszövetkezetbe, semmiféle károsodás nem éri, nyugdíját továbbra is változatlanul megkapja. Mivel ma a nyugdíjasok túlnyomó része a régi jogszabályok alapján kapja nyugellátását, a legtöbb nyugdíjasra ez a rendelet vonatkozik. \ti a helyzet azoknál, akik ír* 1954. október hó 1. napja után lettek nyugdíjasok, vagyis az új törvény alapján kapják nyugdíjukat? Jelent-e ezéknél valamilyen hátrányt a termelőszövetkezeti tagság? Nem jelent. Az 1954. évi 30. sz. törvény- erejű rendelet 30. paragrafusa a következőket mondja: „Az alatt az idő alatt, amíg a nyugellátásra jogosult munkaviszonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat, öregségi nyugdíjának a folyósítása szü- netel, rokkantsági nyugdíjának pedig fele összegét, illetőleg ha a rokkantságát üzemi baleset okozta, háromnegyedrészét kell folyósítani“. Ezek szerint az új nyugdíj- törvény alapján megállapított nyugdíj folyósítása is csak munkaviszony esetén szünetel, illetve esik korlátozás alá. A termelőszövetkezeti tagság ebben az esetben se munkaviszony, tehát azok a nyugdíjasok is csorbítatlanul meglcap- ják a nyugdíjukat, akik az új törvény alapján részesülnek ellátásban. Czámos olyan termelSszö- vetkezeti tag van, aki nyugdíjas és a fenti rendelkezéseknek megfelelően zavartalanul kapja nyugdíját* Ez nem véletlen és nem kivételes eset, miként sok helyen híresztelik, hanem törvényes, szabályszerű dolog. Éppen ezért senkit sem tarthat vissza a termelőszövetkezetbe való belépéstől az a félelem, hogy belépés esetén elveszíti nyugdíját, vagy korlátozza azt, nyugodt lélekkel beléphet a termelőszövetkezetbe* Ebből számára csak előny származik, a nyugdíja mellé a végzett munka arányában még jövedelemhez is jut. Molnár Jenő
