Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-14 / 30. szám
SZABAD KOCSID Nyolcvan férőhelyes tehénistálló épül a morgóspusztai Aranykalász Tsz-ben (IT u dósítón któl.) 80 férőhelyes tehén Istálló építéséhez kezdtek a morgóspusztai Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai. A szomszédos szövetkezet az erdőkürti Március 15. építő brigádja is seqít a nagy munkában a morgóspusztaiakrrak. Közös erővel, gyorsan halad a munka. Mikor ültessük ki a palántákat ? Dolgozó népünk egyre inkább kiemelkedő életszínvonala megköveteli, hogy minél több vitaminban gazdag zöldségféléket termeljünk. A zöldségtermelés egyik alapvető tényezője a jó talajelőkészítés és a megfelelő palánta biztosítás: Kertészeteinkben már elkezdődtek a munkák. Több helyen már ki is keltek a melegágyi palánták. Ezért most főképpen a palánta kiültetésével kell foglalkozni. A melegágyakban fejlődő palántákat a kiültetés előtt 10—12 nappal fokozatosan szoktassuk a szabad levegőhöz, mert így a kiültetett palántákban a külső körülmények megváltozása nem okoz kárt. A kifejlődött palántákat, ha szükséges, pikirozzuk ki, azaz ültessük át és amint az idő engedi a végső helyre tegyük. A palánták kiültetése növényenként változik. A káposztaféléket április elején, a paradicsomot, paprikát legkésőbb május 20-ig kell kiültetni. A kiültetésre legalkalmasabb az esős, borús idő, mert ilyenkor köny- nyen megerednek a palánták és kevesebb vizet kell felhasználni az öntözéshez, így munkaerőt takarítunk meg. Ha ilyen idő nincs, legcélszerűbb a kora hajnali és a késő esti órákban palántázni. Erős napsütésben, vagy nagy melegben ne palántázzunk, mert a palánták elhervadnak, elpusztulnak. A kiültetés előtt 2—3 órával meg kell öntözni a palántákat, mert így a föld jobban a gyökérhez tapad. A kiültetés után pedig iszapolásszerüen kell megöntözni a palántákat. 8—10 nappal a kiültetés után a meg nem eredt palánták he lyét pótolni kell; A kiültetett palántákat meg- eredés után meg kell 'kapálni, a továbbiakban annyiszor kapáljunk, ahányszor az eső vagy az öntözés következtében a talaj állapota megkívánja. Malmost kell gondoskodni a különféle betegségek ellen való védekezésről. Gombabetegségek ellen 1 százalékos bordói lével, különböző bolhák ellen DDT, vagy HCH idegmérgekkel kell védekeznünk. Lotharidesz Imre megyei kertészeti előadó Következik: a burgonya ültetése Már csak a burgonya ültetése van hátra a nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben — jelenti Párizs Mihály agronómus. Három hold tavaszi árpát, 7 hold zabot, 4 hold cukorrépát és 3 hold takarmányrépát már elvetettek. 20 holdon végezték el a vöröshere fogasolását. 25 hold őszi kalászosra kiszórták a műtrágyát, 30 holdat pedig hengereztek. Most készülnek a burgonya ültetésére, amelyet a jövő héten megkezdenek. A berkenyéi Petőfi a tejtermelési verseny élén (Tudósítónktól.) Továbbra is a berkenyéi Petőfi Tsz vezet termelőszövetkezeteink tejtermelési versenyében. A 25 vetélkedő szövetkezet közül a berkenyeiek érték el az egy tehénre eső legmagasabb fejési átlagot. A verseny kezdete óta Berkenyén egy tehénre 1506 tejkilogramm jut. A tej zsírtartalma 4 százalék. Második helyet változatlanul a cored; Búzakalász tartja, 1315 tejkilograrnmal és 3,9 százalékos zsírtartalommal. A verseny harmadik helyezettje a nógrádi Béke, negyedik pedig a szurdokpüspöki Béke Tsz. Az ötödik helyet a tolmácsi Szabadság tehenészei érték el. A tej zsírszázaléka a pásztói Szabadság Tsz ben a legmagasabb: 4,1 százalék. Teljesítik vállalásaikat a szécsényi járás mezőgazdászai (Tudósítónktól) A szécsényi járás kihelyezett agronómusai a februári járási értekezleten vállalták, hogy még a tavasz folyamán 2 literrel növelik az istállóátlagot és fejlett állattenyésztési módszereket vezetnek be. Vállalását már több agronómus teljesítette. Meló Mihály, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet agronómusa bevezette az egyedi etetést és az érdem szerinti takarmányozást. Ennek következtében 2,2 literrel emelkedett a tejhozam. A varsányi Dózsa Termelőszövetkezetnél Varga István agronómus pedig az itatásos borjúnevelést vezette be. Jó eredményt ért el Radvánszki Béla, a magyargéci Marx Károly Termelőszövetkezet agronómusa, akik 4,4 literről 7 literre emelte az istállóátlagot; Műtrágyázással és fogasolással növelik a legelők hozamát a bujáki gazdák k llattenyésztésünk meny” nyiségi és minőségi színvonalának emelése megköveteli a községi legelők célszerű javítását és állandó rendben- tartását. A szokatlanul kemény tél, a vastag hótakaró az idén, fokozottabb követelményeket támaszt a legelők tavaszi javításával kapcsolatban; A községi legelők javítása a legeltetési bizottságok feladata. Minden községben nekik kell gondoskodni a legelők tisztaságáról, a legelőn levő kutak rendbehozáséról. Szabó Jánost, Buják község legeltetési bizottságának elnökét kértük meg, mondja el, hogy a megye egyik legnagyobb legelőterülettel rendelkező községében hogyan látta el feladatát a legeltetési bizottság, hogyan gondoskodtak a legelőről. „Községünk több mint 700 hold legelővel rendelkezik. Már az elmúlt években is nagy gondot fordítottunk a legelőre, mert tudjuk azt, hogy csak a jó legelő ad elegendő füvet szarvasmarháinknak. Legelőink tiszták, de különösen jó a szentéi tetőn lévő 350 hold, amelynek nehezen találni párját a megyében: Az elmúlt évben 50 hol^ dón végeztünk fejtrágyázást pétisó műtrágyával. 100 holdon pedig fogasoltunk, és bizony azt tapasztaltuk, hogy ezeken a területeken jobban fejlődött és nagyobb tápértékű lett a fű. Ezért most úgy határoztunk, hogy az idén még nagyobb területen végezzük el a fej trágyázást és a fogasolást. A fogasolás elvégzésében a gépállomást is bevonjuk, így egy-két nap alatt többszáz holdon el tudjuk végezni. Minden évben, úgy az idei Megindult a közös munka Kisecset szövetkezeti községben tavaszon is az állattartó gazdák bevonásával végezzük el a legelők javítását. Nagy gondot fordítunk az eróziói megakadályozására. A lejtős, oldalas részeken a vízmosásokat rőzsefonattal kössük meg. így megakadályozzuk a termőtalajok elmosódását. A legelőkön lévő kutakat kijavítottuk, a (hiányzó alkatrészeket pótoltuk, Az elmúlt évben bevezettük! a szakaszos legeltetést, amitl Pila Vilmos csordás rendesen be is tartott, de a külön legeltetek felbontották a rendet, mert a tehén és ökörfogatos gazdák nagyrész» a növendékeket is külön legeltette az akkor éppen pihenésben levő __ szakaszon. Pedig a szakaszos J legeltetés minden állattartó-' nak előnyös, mert a jobb legelőn állataink jobban fejlődnek és többet termelnek. Ezért ebben az évben azon leszünk, hogy csökkentsük a külön legeltetek számát és betartsuk a szakaszos legeltetést; A külön legeltetés meg^ szüntetése érdekében még a kihajtás előtt az egyik távolabbi legelőn a növendék * állatok részére fedett karámot j építünk. így a fiatal növendékek állandóan kint tartózkod- ♦ hatnak majd a legelőn, nemi úgy, mint az elmúlt években,! | amikor naponta három-négy! * kilométerre kellett kijárni, a| legelőre. A karám megépítő-1 sével csökken a különlegel-t tetők száma, mert a növendő-! keket minden gazda a gulyá-| ra hajtja. A külön legeltetési! azonban teljes egészében nemi tudjuk megszüntetni, de na-! gyón jó lenne, ha a fogatosoki betartanák a legelőn levő sza-| bályt és csak ott legeltetné-! nek, ahol éppen a szakaszos legeltetés megengedi,” Nagyobb nyilvánosságot a mezőgazdasági versenyben! Aktatsrmés a megyei igazgatási osztályon .r\. bürokráciának ^y a diósjenői sudár ügy-fája az elmúlt esztendő februárjától máig több, mint egy kilós akta-termést hozott. Hej, ha tudta volna Diósjenő VB-elnöke, Hovanyecz elvtárs, hogy az elmúlt év február 25-én a megyei tanács igazgatási osztályának címzett néhány grammos levélke sok-sok dekás, sőt immár kilós aktatömeggé nő, dehogy fogott volna tollat, dehogy írta volna meg azt, hogy segítsenek a falu régi kérését teljesíteni. Dehát nem tudta. Honnan tudhatta volna? A felsőbb szervbe vetett bizalommal tolmácsolta az egész Diósjenő óhaját: engedtessék meg. hogy a Zrínyi utcát összekössék a Kossuth utcával, ami lényeges kerülőtől kímélné meg az arrajárókat. Egy 20 méter hosszú, 4—5 méter széles kertecs- fcét kellene e célból kisajátítani a tanácsnak. Járuljanak hozzá, hogy mielőbb elintéződjék a dolog. Ez volt a tartalma az akta-lavinát elindító levélkének. Nem nagy ügy és egyszerűnek is látszik. Az ingatlan tulajdonosának a tanács tud csereingatlant biztosítani, aki ebbe beleegyezett és a községfejlesztési alapból kifizeti a kártalanítást is. Pofonszerű ügyecske, de lelkiismeretesség kell az intézéséhez, két-három hónap alatt lebonyolítható. így gondolták Diósjenőn. Ment az akta vándorútra és május 23-án (!) „máris” jött egy öt pontból álló „u'káz” a megyéről, hogy néhány hiányzó adatot küldjenek be, mert enélkül „az eljárást beinditani nem tudjuk’. Beküldték. Július 4-én meg többek között meg arra voltak kíváncsiak, hogy a kisajátítandó ingatlanon mennyi gyümölcsfa nő ... Ám legyen. Ha ezzel előbbre jutunk, beküld-, jük. mondták a diósjenői tanácson. Aztán szeptemberig a megyei tanács igazgatási osztálya a fiókba simította az ügyet és szeptember 8-án levél érkezett Diósjenőre 15 darab melléklettel, így kezdődő szöveggel: a tárgyi ügyben keletkezett összes iratokat megküldjük, miután az időközben megjelent 56/1955. (VIII. 31.) MT rendelet szerint kell szeptember 1-től eljárni. Az idézett rendelet 6. §-a alapján készítsen azonnal négy példányban kisajátítási öszszeírást az 5. pontban feltüntetett a, b, c, d, é, f, g, h, i, j, k rovatoknak megfelelően; (Lám, lám. már csak az ábécé második fele hiányzik.) Ekkor kezdett elfogyni a türelem Diósjenőn. De azért teljesítették az igazgatási osztály kérését és futott a válasz 17 melléklettel Tarjánba. Aztán október 8-án egy dörgedelmet hozott a posta Hovanyec elvtársnak, hogy „a tárgybeli iratokat ismételten visszaküldöm azzal, hogy a folyó évi szeptember hó 8-án kelt rendeletem szerint járjon el és a kiadott rendeleteket a jövőben olvassa el, mert e nélkül csak az ügy végleges elintézését hátráltatja.“ (Puff neki! Kiderült, hogy a diósjenői tanács gáncsolja az előrehaladást és ő nem akarja, hogy a Zrínyi utcán végre összekössék a Kossuth utcával.) Ekkor már lehetett vagy 80 dekás az akta-termés. De a levelek csak nem szűntek meg „közlekedni” Tarján és Diósjenő között. Azóta már aki akarta, meg is ünnepelhette a megyei igazgatási osztály vezetésével 1955. február 25-én kezdődő huza-vona évfordulóját és ha így megy tovább. készülhet a második évforduló megtartására. Meg kell még említeni, hogy eddig csak az ügy levelezési részéről szóltunk néhány szót. A kiszállásokról — amelyeknek se szeri, se száma, csak költsége — nem beszéltünk. így túlságosan hosszúra nyúlna ez az írás. Most úgy áll a dolog, hogy a diósjenői tanács belefáradt a bürokrácia elleni küzdelembe. Eltévedt az aktarengetegben és a Zrínyi utcából még mindig óriási kerülővel lehet a Kossuth utcába p’--'tni. N agyon szeretnénk, ha ezek lennének az utolsó sorok, amelyek ebben az ügyben papírra íródtak. És most már végleg a fiókba süllyesztené az igazgatási osztály az összegyűlt aktacsomót és a diósjenőiek hozzáláthatnának ahhoz, hogy megépítsék a Zrínyi utcából a Kossuth utcába vezető rövid 20 méteres útszakaszt. — k. gy. j, — (Tudósítónktól.) A kedvező időjárás következtében az elmúlt tíz nap alatt jelentősen javult a mező- gazdasági munkák üteme. A megyében ez idáig 2135 kh búza, 10 321 kh árpa és 2161 kh zab vetését végezték el. Termelőszövetkezeteink teljesítették az előirányzott tervüket. Ez igen helyes. Azonban egyes járásoknál nagy túlteljesítések jelentkeznek, amelynek rossz kihatása csak a későbbi időben mutatkozik meg a kukorica, a burgonya és egyéb növények vetésénél; Gépállomásaink jelentős mértékben előrehaladtak tervük teljesítésével. Tavaszi tervüket 73 százalékban, ezen belül talajmunka tervüket 43,8, vetéstervüket pedig 52,9 százalékban teljesítették. A gépállomások közül a kisterenyei és az erdőkürti gépállomás már 100 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Azonban a tavaszi tervüket részleteiben még nem teljesítették. A gépállomások dolgozói közül igen jó munkát végzett Zsíros József, az erdőkürti gépállomás traktorvezetője, aki Zetor traktorával 46 kh vetést, 280 kh hengerezést és 18 kh simítózást végzett. Tóth KáA végzett munkák alapján az erdőkürti gépállomás vezet a gépállomások versenyében. A Kisterenyeiek a második, a berceliek pedig a harmadik helyezést érték el. A további sorrend: Pásztó, Tolmács, Érsek- vadkert, Karancskeszi, Szé- csény. A járások között a rétságiak haladnak az élen. Balassagyarmat a második, Szé- csény a harmadik, Pásztó a negyedik, a salgótarjáni járás pedig az ötödik helyet foglalja el; Gépállomásaink javuló eredményét a versenymozgalom egyre szélesebbkörű kibontakozásának köszönhetjüK. 200 traktoros tett felajánlást tavaszi tervének határidő előtti teljesítésére. Fogadalmát már több mint 40 traktoros teljesítette. Javul a versenynyilvánosság is, ami a jó versenymozgalom egyik alapvető követelménye, Gépállomásaink most már az értékeléseket rendszeresen eljuttatják a földeken dolgozó traktorosok részére, akik így pontos tájékoztatást kapnak végzett munkájukról és versenytársaik eredményeiről. Nem mondható azonban roly, szintén az erdőkürti gép- ugyanez a termelőszövetkezeállomás traktorosa, új típusú műtrágyaszóróval az erdőtar- csai Szabadság Tsz-nél, három és fél nap alatt 150 holdon végezte el a műtrágyázást. Hasonló jó eredményt ért el Zeke József, a kisterenyei gépállomás traktorosa, aki ismét az élre tört a traktorvezetők versenyében. Április ’ 11-ig 183 normálhold talajmunkát végzett: tek és a községek versenyéről. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz versenyfelhívása, valamint a Szécsény község kezdeményezése nem talált visszhangra. Éppen ezért a járási tanácsok sokkal eredményesebb szervező munkát fejtsenek ki, hogy a megindított verseny meghozza a hozzáfűzött reményeket és eredményeket. Schrodt Ernő HÍREK a falvakból 1956. ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN 1000-rel növekedett a földművesszövetkezeti tagok létszáma. Az új tagúk 64 000 forint értékű részjegyet fizettek be. „ÜJ MÁRCIUS” NÉVEN termelőszövetkezet alakult Patak községben. A 13 alapítótag 167 hold földön már megkezdte a közös munkát. Néhány nap alatt elvégezték, a tavaszi búza, az árpa, a lencse és a cukorrépa vetését. BEFEJEZŐDÖTT az étkezési borsó vetésé megyénk területén. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az Odor Mihályné Néhány héttel ezelőtt ad* tunk hírt arról, hogy Kisecset termelőszövetkezeti község lett. Még az elmúlt év decemberében alakult meg az Aranykalász Termelőszövetkezet 13 taggal és 77 kh földdel. Az. eltelt néhány hónap alatt a fiatal termelőszövetkezet létszál* ma 50 főre, szántóterülete pedig 500 holda emelkedett. A tavasz folyamán választotta a szövetkezeti utat Odor Mihály és felesé* ge 9 holdas gazdálkodó és Medgyesi Istvánná, községi tanács VB-elnök felesége, akik a belépés után fő* radhatatlanul dolgoztak a termelőszövetkezet fejlesztéséért. A fejlődés új helyzetet teremtett a községben. Az eddig szétszórt kisparcellák helyett hozzákezdtek a nagyüzemi táblás gazdálkodáshoz. A földék nagyrészén már megtörtént a ve* tés, tagosításra csak az őszszel kerül sor, de a terme- lőszövetkezet tagjai már most hozzákezdtek a közös munkához. 50 holdon árpát és zabot, 2 holdon pc* dig dohányt termelnek. A termelőszövetkezet vezetőcége úgy határozott, hogy még a nyár folyamán kialakítják a közös állatállományt. A tagok által be* vitt állatokon kívül 20 darab fejőstehenet és 100 darab birkát vásárolnák. Az állatok takarmányszükségletét a meglevő 20 kh és az újonnan telepitett 20 kh vő* rösheréből biztosítják, amelyet közösen takarítanak be. egyéni termelők összesen 1026 kh-n vetették el a szerződésre termelt étkezési borsót. ★ 20 HOLD FŰMAG telepítését fejezte be a balassagyarmati Előre Termelőszövetkezet; A vetés előtt keresztben- hosszában meghengerezték a területet és biztosították a fűmag telepítéséhez elengedhetetlenül szüksége« aprórnorzsás tömött talajt.
