Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-11 / 29. szám

1936. április 11. SZABAD AOGB'ln 3 Mikor eredményes a műtrágyázás? \f ezőgazdaságunk két fő ■LTi termelési ága a növény- termelés és az állattenyésztés a legszorosabb kapcsolatban állnak egymással. Egy mező- gazdasági üzemen belül e ket­tő teljes egységet alkot. Isme­retes az a tény, hogy fejlett növénytermelés nem képzel­hető el fejlett állattenyésztés nélkül. Az állatállomány ta­karmányozásának alapját a növényi eredetű takarmányok képezik, amelyet a növényter­melés szolgáltatja. A meglevő takarmányterületeket azonban már növelni nem tudjuk, mert ügy a saját, mint pedig a nép­gazdaság egyébirányú szük­ségleteinek kielégítésére szá­mottevő területet kell más nö­vényekkel elvetnünk. (Ke­nyérgabona, ipari növények stb.) Bőséges takarmányellá­tottság biztosítása érdekében tehát a betervezett terület ma­radéktalan elvetésén kívül legfontosabb a termésátlagok növelése. Az elkövetkező idő­ben az a feladatunk, hogy az egy katasztrális holdról minél nagyobb mennyiségű takar­mányt takarítsunk be. A ter­mésátlagok növelésének több előfeltétele van. Első és legfontosabb, hogy helyesen és időben alkalmaz­zuk a fejlett agrotechnikát. Az agrotechnikai módszerek be­vezetésével elérjük, hogy ter­mésátlagaink növekednek. A termésátlagok növelése érdekében fontos tényező még a termőtalajok termőképessé­gének minél nagyobb mérvű javítása. Csak a nagy termő­képességű talaj képes az idő­járási és egyéb tényezők együt­tes hatására nagy termést ad­ni. A tápanyagok visszapótlá­sának legtermészetesebb és egyben a leghatásosabb mód­ja a szerves trágyázás. Ezt egészíti ki a műtrágyázás. Csak műtrágyázással tartósan nagy terméseket nem lehet elérni. Ez a körülmény is mutatja azt a szoros összefüggést, amely a növénytermelés és az állattenyésztés között fennáll. Ahogy az állattenyésztés rá van utalva a növénytermelés termékeire, ugyanúgy a táp­anyag visszapótlása, és ami legalább olyan fontos, a szer­kezetet javító humuszanyagok képzése, a talajélet fenntartá­sa tekintetében nélkülözhetet­len az állati eredetű szerves- trágya. Az istállótrágyában a legfontosabb növényi tápanya­gok. a foszfor, nitrogén és káli harmonikus arányban vannak. Kísérletekkel beigazolt tény, hogy legfontosabb gazdasági növényeink, elsősorban a ka­pásnövények jó minőségű is­tállótrágyával megterített és leszántott földbe adják a leg­jobb termést. A termésered­mény növelhető, ha a jó minő­ségű istállótrágyát műtrágyák­kal egészítjük ki. Annak megállapítására, hogy megyénk talaj- és klimatikus viszonyai között mely műtrá­gyák és milyen mennyiségben adják a legnagyobb termést, az elmúlt évben a megyében több állami gazdaságban szer­ves- és műtrágyázási kísérletet állítottunk be. A Pásztói Állami Gazdaság­ban beállított istállótrágyázási kísérlet eredménye azt mutat­ja, hogy a jó minőségű istálló­trágyával alászántott parcella termése több mint 20 száza­lékkal múlta felül az ellenőr­zőparcella termését. Sajnos megyénkben még elég sok a rossz minőségű istállótrágya is, amely a nem megfelelő trágya­kezelés következtében nem érik be kellően, ki van szá­radva, szalmás stb. Ennek al­kalmazása azt mutatja, hogy ezen parcella alig termett többet az ellenőrző parcellá­nál. Kiküszöbölhető, ha kát. holdanként 100 kilogramm pétisót adagolunk, így ugyan­akkora termést kapunk, mint a jó minőségű is­tállótrágyával elért eredmény. Ez is mutatja, hogy mennyire érdemes az istállótrágyát jól kezelni és megfelelő mennyi­ségű istállótrágyát kihordani és leszántani. Csak igen drá­gán tudjuk az istállótrágya kezelésénél elkövetett hibát részben is kijavítani. A kísér­leti növény tavaszi árpa volt, amely igen hálás a talajban levő és könnyen felvehető táp­anyagok iránt. Őszi búzával állítottunk be műtrágyázási kísérletet az Üj- majori Kísérleti Gazdaságban, a Szécsényi Tangazdaságban, a sziráki, borsosberényi és ka- rancskeszi állami gazdaságok­ban. Ezen gazdaságok a megye átlagos talajviszonyait megle­hetősen jól képviselik. A kí­sérletek eredményei egyönte­tűen azt igazolják, hogy mű­trágyázásunk eredményes csak akkor lesz, ha az összes táp­anyagokat megfelelő arányban adagoljuk. Legfontosabb, hogy talajaink megfelelően el le­gyenek látva az egyes táp­anyagokkal, azok mennyiség­ben harmonikusan, a szük­ségletnek megfelelő arányban álljanak rendelkezésre. Ezt úgy tudjuk biztosítani, ha szu­perfoszfáttal (sima, szemcsés) elégítjük ki a növény foszfor­igényét, de ugyanakkor az arányok biztosítására a nitro­gén pótlásáról műtrágyával vagy érett istállótrágyával gondoskodunk. A megye tala­jai általában nitrogénben sze­gények. Epei kell számolnunk, a mű- • trágyázással kapcsolatos idegenkedést, ezer és ezer kí­sérlet igazolja egyöntetűen, hogy nagy termések csak úgy érhetők el, ha növényeink ré­szére az egyéb terméskialakító tényezők legmegfelelőbb bizto­sításán kívül megadjuk a fej­lődéshez és termésképzéshez szükséges elegendő mennyisé­gű és minőségű tápanyagokat is. Ács Antal Elvégeztük a rügyfakadás előtti permetezést Befejeztük a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezését Bércéi községben, öttagú perme­tező brigádunk egy hét alatt 220 termelőnél, közel 500 faegységen végezte el a permetezést, 4 szá­zalékos téli hígítású mészkőn lé­vel. A jó eredmény eléréséhez nagy segítséget adtak a gazdák, akik meggyőződtek a permetezés előnyéből, mert a tavaly végzett permetezés meghozta a várt ered ményt. KOVÁCS JOLÁN, Bércéi. Községi agronómus A romhányi erdészet jól segíti a Rákóczi Tsz fejlődését A Romhányi Állami Erdé­szet és a helybeli 11. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet kölcsönösen segítik egymást. A tél folyamán a termelőszövet­kezet gépkocsija és fogatosai 90 köbméter faanyagot szállí­tották. Ezért az erdészet szer­fát és tüzelőanyagot adott a terme löszövetkeze t ta gj ainak, nyáron pedig segít a gabona és egyéb termények betakarí­tásánál. A jó kapcsolat meg­nyilvánulását jelenti az is, hogy az erdészet támogatásá­val 35 kh. erdőt kapott a tsz, ahonnan a dohánypajtához és a 300 férőhelyes juhhodályhoz szükséges faanyagokat is ki­termelhetik.. Az erdészet és a termelőszövetkezet kapcsolata növeli a gazdaságos termelést, a tsz-tagok jövedelmét, ezért helyes volna, ha megyénk töb­bi termelőszövetkezetei is pél­dát vennének tőlük. Hoffman József megyei erdészeti előadó l j tagokkal erősödőit a borsosbérényi Haladás Tsz Új tagokkal erősödött a tavasz folyamán «3 borsosberényi Hala. dás Termelőszövetkezet. Már­ciusban 10, áprilisban pedig 8 család kérte a felvételét. Az új tagok — köztük több közé^pa- raszt — már elkezdte a közös munkát. A tsz tagiai és az új tagok már elvetettek, tavaszi búzából 10, árpából 17, zabból 12, vörcsherébő! 25, harséból 10 holdat. Munkájukat a legjobb mi­nőségben végzik, hogy a még egyénileg dolgozó ragasztok meg. győződjenek a szövetkezeti gaz. dálkodás helyességéről. SÓGOR JÓZSEF, járási agronómus, Rétság A kedvező időt kihasználva végezzük a tavaszi munkát Néhány hete, hogy az idő­járás megengedte a mezei munkák végzését. Termelőszö­vetkezetünk kihasználta az el­ső kedvező időt és az ősszel felszántott területen elvégez­tük a 15 hold borsó és a. 15 hold árpa vetését. Nagy gon­dot fordítunk az őszi gabonák ápolására is. Eddig már 78 hold búzát és 12 hold őszi ár­pát hengereztünk meg, a nö­vénytermelési brigád pedig 35 holdon végezte el a fejtrágyá­zást. Az eredmények elérésé­hez nagyban hozzájárult a gépállomás segítsége, a ter­melőszövetkezet fogatoeainak jó munkája és a munkaver­seny. A munkák elvégzésében példát mutatnak a termelőszö­vetkezet kommunistái, akik minden munkát időben és jó minőségben végeznek el. Palik Mihály, a morgóspusztai Aranykalász Tsz párttitkára k érsehadfcerti DISÍ-fiatalok a magas terméshozamokért Két nappal a vállalt határ­idő előtt fejeztük be a kora­tavaszi növények vetését. A termelőszövetkezet DISZ-fia- taljai fáradságot nem ismerve dolgoztak. Jó munkájuk ered­ményeként 10 hold árpa. 6 hold zab, 2 hold mák, 30 hold nyúl­szapuka, és 6 hold cukorrépa került a földbe. Jó munkát vé­geztünk a kertészetben is. Az egv hold étkezési borsót már elvetettük és most folyik a tíughagyma ültetése. A meleg­ágyakban a dohánypalánták és a kertészet többi növényei szé­pen fejlődnek. Azon leszünk, hogy minél előbb kiültessük őket és friss, zöldségfélékkel lássuk el a dolgozókat. A mezőgazdasági munkák mellett nem feledkezünk meg a sportolásról sem. Rendbehoz, zuk a futball-pályát és új röp- lapda-pályát készítünk. Mind­két pálya körül facsemetéket ültetünk el. Szklenár Ferenc, az érsekvadkerti Dimitrov Tsz DISZ-titkára A szerkesztőség elintézte kesztőség közbenjárására egy „Köszönetét mondok a szer­kesztőségnek azért, hogy pana­szomat elintézte. Most tudom csak, hogy kétszeresen érde­mes a Szabad Nógrád előfize­tőjének lenni, mert nemcsak tanulunk és tapasztalunk belő­le. hanem még a dolgozók pa­naszait és kéréseit is elinté­zik.“ Így szól Tari Mihály pásztói olvasónk második levele, ame­lyet azután írt, hogy a szer­hosszú ideje húzódó panasza végre elintézést nyert. Ugyanis állami szabadfelvásárlási áron adott el gabonát, amely után 80 kilogramm kedvezményes korpát kellett volna kapnia. 30 kilogrammot fci is vett, 50 kiló­ról azonban elveszítette a Ter­ményforgalmitól kapott utal­ványt. Enélkül a malom nem volt hajlandó kiadni a korpát. Közbenjárásunkra megkapta. Megkezdték a közös munkát Nőtincsen - de nagyobb támogatást kérnek U rdőktől övezett, több mint 14 holdas frissen szántott -*-J földtáblába négy ember markából perdül a tavaszi búza magja. Megyénk legfiatalabb termelőszövetkezetének a nőtincsi Április 4 Tsz-nek tagjai az első közös vetést végzik. Mint azt már hírül adtuk, felszabadulási ünne­pünk előestéjén léptek a közösgazdálkodás útjára. Tizem ketten 130 holdat vittek a közösbe. És nem vártak. Még aznap este kimondták: holnap befogunk. És befogtak. Mentek mind a tizenketten. Nem riasztotta vissza őket az, hogy már az idő egy kissé előrehaladott. Eszébe se’ jutott egyiknek sem, hogy indítványozza: jobb lenne inkább ősz­szel összefogni, akkor kezdeni hozzá a közös munkához, addig dolgozzunk egyénenként. Nőtincsen nem így történt, Nem, mert ők megtagadták azt, amit még sok községben vallanak: a közös munka megkezdésének szezonja van, Nem lehet ahhoz az esztendő bármelyik időszakában hozzálátni. A nőtincsiek példája azt bizonyítja, hogy igenis hozzá lehet. Szezonja az uborkának van — mondják Nőtincsen — nem a közös munka megkezdésének. így igaz. Nagyon érdemes ezt jól észbetartani. Szép terve és nagy-nagy munkakedve van ennek a fiatal szövetkezetnek. Legfontosabb feladatuknak az állat- tenyésztés fejlesztését tartják. Már most gondoskodnak arról, hogy megfelelő takarmányalapot biztositsanak álla­taiknak. Nyolc hold létük van, amelyről 200 mázsa szénát várnak. Másfélhold vöröshérét kaptak a község tartalék- területéből. amely kétszeri kaszálás után mintegy 60 má­zsa takarmányt ad majd. Tíz holdon a búzára felülvetés- sel vörösheremagot szórnak. Nem nagy tervek ezek. Megyénk sok-sok termelő- szövetkezetében születtek már ettől sokkalta nagyobbak. De első tervezgetések. És ezeknek a megvalósításáért megsokszorozott erővel kell küzdeni. Mert a kívülállók figyelik, várják, hogy mire megy ez a tizenkét ember, aki a közös utat választotta. Figyelik, várják és egyesek azt szeretnék, ha beletörne a tsz-tagok bicskája ebbe a pró­bálkozásba, ebbe az újba. Ezért kell a gépállomásnak, a községi és járási tanácsnak, a község kommunistáinak és a járási pártbizottságnak fáradságot nem ismerve rend­szeres segítséget nyújtani a nőtincsi Április 4 tagjainak ahhoz, hogy terveiket valóraváltsák. Ne forduljon elő többször, hogy a Tolmácsi Gépállomás hanyagul — a for­gókra nem fordítva kellő gondot — szántson a tsz-nek, mint ahogy ezt az első „bemutatakozás” alkalmával tette. \ szövetkezet elnöke a gazdálkodáshoz jól értő, ta- J * pasztáit ember: Jasztrabszki Ferenc. A tagok egytől egyig szorgalmas emberek, akiket a felszabadulás juttatott földhöz és akik most minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megmutassák Nőtincs valamennyi egyéni gazdájának: közösen többre vagyunk képesek. Csak most már arra van szükség, hogy azok a szervek, amelyeket fentebb említettünk, ne feledjék el, hogy Nő­tincsen termelőszövetkezet alakult. Uj termelőszövetke­zet, amelyik ebben az esztendőben vizsgázik. És amelyi­ket hathatósan támogatni kell, hogy az eredményük né­hány érdemjeggyel felülmúlja az egyéniekét, már az első év végén is. :ooooooooaoooooooocoüoooooQOooooooaoooooooooooooooooooooooooocxxxxx3oooooooooocx300Qoc A napi 4 normáliioldas ir?ozgalom eredményei a szécsényi gépállomáson A szécsényi gépállomás párt­vezetősége a mezei munkák gyors elvégzése céljából napi négy normálholdas mozgalmat szervezett a traktoristák köré­ben. A mozgalom segíti a ké­sei kitavaszodásból adódó ne­hézségek leküzdését s részben kiküszöböli a munkaszervezés hibáit. Elsőként a DISZ-flatalok vállalkoztak a kezdeményezés gyakorlati megvalósítására. Például Bárány István tagje­lölt, valamint segédvezetője, Szita István DISZ-fiatal az utóbbi dekádban 32 normál- hold helyett 46 normálhold munkát végezték. Ugyan­csak szép eredményt értek el Borda János kommunista traktorvezető és segédvezetőjet Sándor László DISZ-fiatal is. De így is sorolhatnánk tovább a többi DISZ-fiatal jó teljesít­ményét is. | Ma már 24 traktorista küzd a mozgalom sikeréért. Ha a. gépállomás pártvezetősége és a műszaki vezetők nagyobb gondot fordítanak a mozgalom szélesítésére, a versenyeredmé­nyek gyors tudatosítására, pár nap alatt be lehet hozni a me- zei munkáknál meglevő elma­radást. Milliomos mezőgazdasági munkások, parasztok A szövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok gyakran kérdezgetik, hogyan fejlődik Kelet-Németország mező- gazdasága. Kérdéseikre most a „Deutsche Demokrati­sche Republik im Aufbau“ c. újság 1956. évi 1. számá­ban megjelent cikk közlésével válaszolunk. A cikket Regine Walden írta. JQCO júliusát írjuk. Meleg és nagy pipafüst van a szobában. Az asztal kö­rül négy paraszt ül munkaru­hában, úgy ahogy a mezőről és az istállóból bejöttek. Wen­zel új gazda elgondolkodva tö­mi pipáját, Egyetlen egy szó sem kerüli el figyelmét abból, amit neki Bode Gerhard mond. „Igazad van, Gerhard, nekünk a falunkban meg kel! alakíta­nunk a termelőszövetkezetet — már másutt is egyesültek a pa­rasztok.” Szabályszerű véle­ménycsere indult meg. Bode Gerhard beszélt a kezdet ne­hézségeiről és akadályairól is. Az órák repültek, késő éjsza­ka vált el egymástól Bode, Jackel, Wenzel és Scheffel, a négy újgazda. Elhatározásuk szilárd volt — javasolni fog­ják a Weissenschirmbachi pa­rasztoknak a termelőszövetke­zet megalakítását, Július 27-re a mezőgazdasági munkások és parasztok gyűlés­re jöttek össze. Sok kétség me. rült fel. hogy vajon a birto­kukban levő föld. szerszámok és jószág elegendő-e egy ilyen hatalmas lépés megtételéhez. Bode Gerhard ég elvtársai nem sajnálták a fáradságot, még az utolsó kétkedőt is sikerült meggyőzni a termelőszövetke­zeti gazdálkodás előnyeiről. Az állam hosszúlejáratú hitelekkel segít, a gépállomás hatalmas támogatást ielent, a közös munkával pedig mindent, ami szükséges, előteremtenek. Az alakuló gyűlésen 48 újgazda lépett be a termelőszövetke­zetbe. Közös gazdálkodásba vittek 14 darab tehenet, 28 da­rab sertést, 6 hektár földet és néhány kisebb mezőgazdasági szerszámot. Elnöknek Bode Gerhardot választották meg, akinek javaslatára a termelő­szövetkezet Wilhelm Pieck ne­vét kapta. Nézzük meg ma! A falu szé­lén. az iskola háta mögött egy sor új ház tűnik szembe. La­kói termelőszövetkezeti parasz­tok, azok, akik a múltban Weissensdhirmbach urának, báró Münohausennek voltak a cselédei és emberhez nem méltó körülmények között él­tek. A lakóházak mögött egy hatalmas hosszú épületet talá­lunk, a szarvasmarha-istállót. A takarmányelőkészítő kamrá­ban Weise Fritz tejmester ép­pen a takarmányt lapátolja a mennyezetre függesztett takar- mányos vasút billenő csilléjé­be. A nagyvonalúan épített is­tállóban ezenkívül külön vasút van a trágyahordás céljára, melynek sínéi a széles közép­járdán futnak az istállón ke­resztül. A 360 darab szarvas- marhának, melyből 145 darab a tejelő tehén, minden munká­ját a tejmester és 7 tagú bri­gádja kifogástalanul látja el, amint ezt egyébként az utóbbi év tejtermelési eredményei is igazolják, A tenyészet átlagos évi hozama 3611 liter tej. 3,5 százalékos zsírral. Ezt az ered­ményt döntő mértékben az ál­latok jó gondozásával és ta­karmányozásával érték el. TV] ialatt nézegetünk. az egyik tsz-fejőnő gyakor­lott kezekkel illeszti fel a vil­lamos fejőgépet, Kissé köze­lebb menve, a fejtábláról le­olvashatjuk, hogy a tehén, neve Pari és az elmúlt évi tel­jesítménye 5752 liter, 3,23 zsír­ral. Néhány lépéssel tovább áll Hetty, ő csak 4277 liter tejet adott, de a zsírszázaléka 4,73. Nem sokáig időzhetünk Hetty, Pari és Bianka mellett, mert még igen sok a látnivaló. A szarvasmarha-istálló mellett épül a borjúistálló. A termelő- szövetkezet építőbrigádja iga­zán nem panaszkodhat munka­hiányról. Még ez év végéig ki kell kövezni az utcákat és a legtöbbet használt utakat. Épí­tésre 1956. évben 160 000 már­kát irányoztak elő. Az utca másik részén, a ser­tésmajorban hasonlóképpen se­rényen építkeznek. Az ideigle­nes sertésfiaztatók, istállók és a takarmányos 1060 darab ser­tésnek már alig biztosít meg­felelő férőhelyet, az állomány pedig napról napra szaporodik. Ezért egy harmadik hizlaldát, központi takanmányost és egy süldőszállást építenek. Később az elnök irodájában ülünk. Bode Gerhard elmondja a termelőszövetkezet történe­tét, hogy lett évről évre szilár­dabb és gazdagabb. Az alapító 48 tag az új belépőkkel 203-ra növekedett. A lakóházakon és az istállókon kívül a termelő- szövetkezet tagjai modern kul- túrházat, 3 tágas magtárt, ba­romfiólat és juhhodályt is épí­tettek. Soha még a faluban bölcsőde nem volt. A termelő- szövetkezet ezt is létrehozta. Naponta 46 gyermeket bíznak a szülők a vizsgázott védőnőre. IV! emcsak a saját gazdasá- gukkal törődnek. A ter­melőszövetkezet tagsága segí­teni akar a falu megváltozta­tásának, megszépítésének mun­kájában is. A német építészeti akadémia szakembereivel együtt 1952-ben faluépítési ter­vet dolgoztak ki, amely meg­határozza a falu további bőví­tésének és egyben megszépíté­sének az útját. Az ideiglenes sportpálya helyett a modern testnevelés minden követelmé­nyének megfelelő új sportsta­dion, továbbá egy hatalmas kertészet is szerepel a sokol­dalú tervben. Bode Gerharddal való be­szélgetésünket gyakran félbe­szakítják, mivel az elnöknek közben ide is. oda is tanácso­kat kell adni a hozzá fordu­lóknak. Mint tanult mezőgaz­dász természetesnek tartja. hogy a szántóföldeken, istál­lókban egyaránt a tudomány legújabb vívmányainak és a legújabb módszereknek az al­kalmazása az ésszerű. Az ő kezdeményezésének köszönhe­tő, hogy az összes szántóföldi munkák 97,2 százaléka, az is- tállómunkákna'k pedig a na­gyobbik része gépesítve vám A tsz anyagi helyzete szilárd; Ez év végén 3.5 millió márkát könyvelhetnek, el magukénak; Szegény újgazdákból, mező- gazdasági munkásokból millio­mosok lettek. eissenschirmbach feléb­redt az évszázados Csip­ke Rózsika-élcimból. A haladás győzelemre Vivői között a ter­melőszövetkezeti tagok járnak az élen. Bode Gerhardot az egész falu tiszteli és becsüli; Bizalommal fordulnak hozzá gondjaikkal és bajaikkal az egyéni parasztok is, mert min­denben jótanácsot tud adni és a lehetetlennek látszó feladato­kat is lendületesen oldja meg; Ott, ahol valamikor a nagy- birtokos szeszélye tette az éle­tet keservessé, ma a szabad emberek közös munkája győ­zedelmeskedik. A termelőszö­vetkezet Weissenschirmbadh község vezető ereje lett, ővele és őáltala vált az élet szebbé. Fordította: Párák Miklós.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents