Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-11 / 29. szám
3 SZABAD AOGRAD 1956. április 11. bC cUumjüL ÖJUuvkt'éjtoc\k&o£» ez egészségvédelem az Albán IVápivöztársaságban Skodra területen a felszabadulás előtt mindössze egy 50 égyas kórház és három rendelőintézet — összesen 25 főnyi egészségügyi, személyzettel — szolgálta az egészségvédelmet. Az egészségügyi hálózat fejletlensége miatt magas volt a halálozási arányszám, különösen a gyermekhalandóság, ijesztő méreteket öltöttek a különböző betegségek. A népi hatalom gondoskodásának eredményeként Skodra városéban 340 ágyas közkórház, négy falusi kórház, 64 ambulancia, egy szanatórium, egy preventorium, négy központi orvosi tanácsadó és egy járványmegelőzési központ létesült 1938-hoz képest a területen az egészségügyi dolgozók száma 24-szeresére emelkedett. Az anya- és csecsemővédelem jegyében kilenc szülőotthont nyitottak meg. A felszabadulás óta a területen 29 százalékról 36.1 százalékra emelkedett a születési arányszám és a terület lakossága 30,1 százalékkal növekedett; Rövidesen üzembe helyezik a varsói televíziós állomást X varsói Kultúra és Tudomány Palotájának XXVII. emeletén befejezéshez közeledik a televíziós adóállomás szerelése. Április 15-én megindulnak a próbaadások. Május elsején megkezdi működését a varsói televíziós állomás. Az adások 80 kilométer körzetben válnak vehetővé. Lodzban is előrehaladtak az építési munkálatok. Ügy tervezik, hogy a lodzi televíziós állomás július 22-én, az ország felszabadulásának ünnepén kezdi meg adásait. Muködili az első csehszlovák üveg automata malom Csaknem tíz hónappal ezelőtt kezdte meg működését Jande- rovóban az első csehszlovák üveg automata malom. A korszerűen berendezett és világ- viszonylatban is nagy feltűnést keltő újrendszerű malom egymás után vívja ki mind a hazai, mind pedig a külföldi szakemberek elismerését. Az eddig ismert korszerű automata malmoktól a janderovói öregmalom abból a szempontból különbözik, hogy a malom működéséhez szükséges csövek kivétel nélkül üvegből készültek és a megőrölt gabona szállítása pneumatikus módszerrel történik. Hasonló típusú malom még sehol a világon nem működik. Harminc betűs kínai ábécé „Az újonnan közzétett harmincbetűs kínai ábécé elő fogja segíteni a kínai írás gyors elsajátítását — mondta Vu Yu- chang, a kínai nyelvreform bizottság elnöke. — A mostani átmeneti időben természetesen még nem helyettesíti a kínai írott nyelvet, de elősegíti a nyelv fonetikus leírását. Az új ábécé révén ki fogjuk irtani az írástudatlanságot Kínában. Az új ábécé céljaira a latin betűket alkalmazták, mert ez a legelterjedtebb a világon, ezt használják a Szovjetunió négy köztársaságában, nyolc népi demokratikus országban is. Ez megkönnyíti a nemzetközi érintkezést is. A mostani kínai írott nyelvet sohasem fogjuk félretenni, a kínai kulturális hagyományok ismerete és a kínai klasszikusok lefordítása megköveteli az ősi kínai írás ismeretét. Egyébként már 350 évvel ezelőtt is kísérletet tettek fonetikus kínai ábécé bevezetésére, de ezt a nagyszabású reformot csak a mostani társadalmi rendszerben lehet megvalósítani.“ Szénszállító szalagok - perionból A Német Demokratikus Köztársaság blankenburgi Gumi- és Textilműveiben megkezdték 1600 milliméter széles szállító- szalagok gyártását — perionból. Ezek a szállítószalagok rendkívül teherbíróak. Az első perion-szállítószalagok már ki is állták a próbát az NDK több szénbányájában. Az üzem dolgozói a második ötéves terv végéig 30 százalékkal akarják fokozni a már eddig is gyártott perion-ékszíjak és szállítószalagok gyártását. József Attila születése Még csak 51 év telt el azóta, hogy megszületett az a költő, akit így emleget a magyar nép, a magyar irodalom: „a proletariátus költője” Aki forradalmár volt és költészetével a magyar proletariátus forradalmi törekvéseit juttatta kifejezésre. A proletárköltészet megteremtője, első nagy kommunista költőnk, József Attila kérlelhetetlen harcot hirdetett az imperializmus, a fasizmus ellen. Hitt a proletariátus győzelmében, Költészetével tettre buzdított. „ ... Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis szilánkhoz .. hirdeti „Favágó” c. versében. Költészetének — minden ellentmondáson túl — ez alapvető tartalma. Ezért lett előkészítője annak a győzelemnek, amely a magyar nép életében a felszabadulást, irodalmunk fejlődésében a szabad, szocialista realista magyar irodalom kibontakozásának lehetőségét jelenti. A fasizmus legsötétebb éveiben így ébreszti öntudatra a népet, önti művészi formába a párt tanítását. .. Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki resiség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kifessék: föl kéne szabadulni már! S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk...” József Attiláról nem úgy beszélünk mint akinek „vannak forradalmi versei”, mert egész költészetén átsugárzik a forradalmi eszme. És a proletár forradalmak korszakában mi másért küzdhetett az igazán forradalmár költő, aki „a város peremén született” és mindig hű maradt a proletariátushoz, mint annak győzelméért? József Attila minFerencváros egyik szobakony- hás lakásában született, gyönyörű versekben mutatta meg édesanyjának, a mosónőnek alakján keresztül a proletárasszonyok keserves életét. De nem elégszik meg ennyivel. Gondolkozásra, tettre késztett. „...Látom, megáll a vasalóval. Törékeny termetét a tőke megtörte, mindig keskenyebb lett gondoljátok meg, proletárok .. Egész költészetén az a felismerés vonul végig, hogy harc nélkül nincsen felszabadulás. Szavakkal és fegyverekkel, néma sztrájkokkal és hangos tüntetéssel, mikor mire van szükség, de harcolni kell. Éneikül a burzsuj nem adja át a hatalmat. Vannak versei, amelyekben csak egy-két mondatban utal erre, de a magyar nép megértette. Ki ne értené meg a „Nyár" című versének mondanivalóját. „Aranyos lapály, gólyahír, áramló könnyűségű rét. Ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét és leng az ég. Jön a darázs, jön, megszagol, dörmöq s a vadrózsára száll. A mérges rózsa meghajol — vörös, de karcsú még a nyár. Ám egyre több lágy buggyanás. Vérbő eper a homokon, bóbiskol, zizzen a kalász. Vihar gubbaszt a lombokon. Ily gyorsan betelik nyaram! ördögszekéren hord a szél — csattan a menny és megvillan elvtársaim: a kaszaél. De szíwel-lélekkel proletárnak és forradalmárnak kell lenni ahhoz, hogy az elnyomás korában így tudjon valaki írni a nyárról és ilyen sokat tudjon mondani két sorban. Éppen ezért volt József Attila any- nyira veszélyes az ellenforradalmi rendszerre, hogy a halálba kergette. Még ma sem lenne öreg ha élne, és már több mint másfél évtizede halott. Az éhezés, a nyomor, az üldözés tönkretették az idegeit és fiatal élete tragikus véget ért a balatonszárszói síneken. De valójában ma is él. Él költészetében, amely eleven részévé vált mai harcainknak. János vitéz a rétsági úttörők előadásában Ki ne ismerné Petőfi Sándor egyik legszebb elbeszélő költeményét, a János vitézt, Kukorica Jancsi és Iluska — a falu két árvájának — megható, kedves történetét? Nos, hát a rétsági Kossuth Lajos úttörő csapat kultúrgárdájárói hűnk, s egy lelkes, áldozatkész házaspárról — dr. Szabó László- ékról —, akik arra vállalkoztak, hogy felelevenítik, betanítják a gyerekekkel ezt a kedves darabot. Hosszú, lelkiismeretes, s fáradtságos munka volt már mögöttük, amikor végre elérkezett a boldog pillanat: felgördült a függöny, s megkeződött az előadás. Sok-sok szorongás, boldog izgalom, feszültség oldódott fel a színpadon. Kukorica Jancsi és Iluska — a falu két elhagyott árvája — szeretik egymást, de Iluska gonosz mostohája távol tartja őket egymástól. Éjjel-nappal dolgoztatja a leányt, s mégsem elégedett munkájával, üti, veri, amikor csak teheti. Míg Jancsi, a bojtái’gyerek és iluska, a patak partján beszélgetnek — ahol Iluska ruhát most —, elszéled a nyáj. „Mindennek az oka Jancsi...” — rikácsolja a gonosz mostoha kárörvendve. S Jancsinak menekülnie kell a gazda haragja elől.... Huszárok jönnek a faluba, szép Jelenet a II. felvonásból: János vitéz a huszárok élén megérkezik Franciaországba, hogy megmentse a törököktől a franciák honát. dig büszkén vallotta, hogy Vita a faliújságról A hmzárok eljutnak a franciák honába, ahová éppen jókor érkeznek. A gyenge, öreg francia király — Jakab Gyuri — birodalmá- | ban a törökök ga- Irázdálkodnak, Nincs tégy férfi, ki megvé- tdené a franciák ho- ♦ nát. huszárok, s a „pásztorok kirá- lya” is felcsap huszárnak. Mennyi nap i® múlt el azóta, hogy először összejöttek? Szeptemberben kezdték, azzal, hogy kiválogatták a szereplőket. Aztán jött a szokatlan, kemény, hideg tél. S a próbák folytak. Támogatás, segítség jóformán sehonnan sem érkezett. Sőt — szomorú, de így van —, nem egyszer rosszindulatú meg nem értéssel találták magukat szemben. Fűtött termet sehol nem kaptak. De most emiatt maradjanak el a próbák? Nem, Szabóék saját szobájukat ajánlották fel a gyermekeknek. S azok jöttek fagyban, hófúvásban. A kerítéshez kötött ród- lik, a falhoz támasztott sílécek, s apró lábnyomok a hóban, jelezték, hogy nem szünetel a munka, A közös erőfeszítésben összeforrt a kis kollektíva. Iluska — a VII. osztályos kis Erdős Teri, apró termetű, örökké csevegő, jóhangú kislány, de.., nagyon gyenge tanuló volt. Egyesei voltak, nem is egy. Ebéd után megtanulták „Szabó néni”-éknél a leckét közösen — előfordult, hogy húszán is ültek az asztal körül — s aztán próbáltak. És az eredmény nem maradt el. Iluska tanulmányi eredménye két jeggyel javult.;s fele királyságát ígéri Jancsinak, g nevét János vitéz-re változtatja. Jancsit azonban nem kápráztatja el a fény, a pompa, hiszen egy távoli országban Iluska vár reá. Haza készül. — Jancsival, a Vll-es Szabó Zsigával egy kis baj történt. Meghűlt s éppen az előadásra berekedt. Eleinte vonakodott a két előadástól. Nem bírja ki. Fölösleges erőltetni a hangját. De a közönség úgy döntött: a két előadásnak meg kell lennie. S Zsiga, énekelt, ha nehezen is..-. — Otthon szomorú hír járja. Hűsítőt, gonosz mostohája, halálra kínozta. Bagó — Kővári Vilmos —, Jancsi barátja, egy rózsát hoz „Oh, csak ne volnék, gyönge leányka ..." — kesereg a királylány, a jó megjelenésű, kedves Lochin Ibolya. Ekkor érkeznek a huszárok. Szétkergetik a török sere- - get, megmentik az Jancsival együtt el- országot. A király indulnak, hogy meg- hálából leányát és keressék lluskát Hegedűs tanító néni a derékszöget tanítja a 111. osztályban. Nincs az osztályban sarok, ahol a gyerekék fel ne ismerték volna a tanult anyagot. Csak Botos Laci nem figyel, háromszor kellett csengetés óta megszólítani. V Az óra vége közeledik. Tanító néni arra kíváncsi, pontosak és biztosak-e a gyerekek ismeretei, azért ilyen kérdést tesz fel: —■ Van a pad oldalán két szög, amelyik nem derékszög. Megtudjátok-e mutatni? A gyerekek rámerednek a régi formájú zöld bútorra, mintha most látnák először. Egyik-másik, alá is hajlik. Tanító néni Botos "Lacit tartja szemmel: ha már nem vesz részt a munkában, legalább ne zavarja a többit. A gyerek lesüti a tekintetét, restelkedik. Nem jelentkezik senki. Néhány szem rávillan már ugyan, a többiekében is ott a rátalálás örömének halványabb, vagy erősebb fénye, de még jelentkezésig nem érett az osztály. A nevelő az asztalnak támaszkodik, Fején találta a „szöget“ csak Gyorsabb eredményt várt, a megelégedettség eltűnik a szeméből. Botos Lacit elszomorítja a tanító néni elkomorult arca. Ragaszkodik hozzá, de azt is szerelné bebizonyítani, hogy ért azért ő a mértanhoz is egy kicsit. Valami dereng az emlékezetében. Meg kell találni azt a másfajta szöget! Egyedül ül a hátul- só padban, szabadabban mozoghat. Meg is vizsgálja mindjárt. Körüljárja, még a könyvét is kiszedi, hogy semmi sem zavarja. feltanító Egyszer kiált: — Megvan, néni kérem! Az osztály felléleg- zik. Mindnyájan arra felé fordulnak. Ilyen meglepetést! Botos túltett mindnyájukon! A távolabb levők felállnak, nyakukat nyújtogatják, Megy- gyes Jóskának még a szája is nyitva maradt egy kissé. Laci kilép a pádból. Sugárzik a büszkeségtől. A nevelő gyanakodva indul felé. — Mutasd meg! Képrejivény II. forduló * s Pajtások! Az Űttörő Híradó képrejtvényének első fordulója véget ért. így a legszorgalmasabb pajtások: Adam Edit (Bartók Béla úti iskola). Bedegi Győző (Sztahanov úti iskola) és Sovány Irén (Nagybátony, Szorospatak) könyvjutalomban részesülnek. A második forduló képrejtvényeit Csincsik Orsolya pajtás, a salgótarjáni Bartók Béla úti általános iskola tanulója küldte be. A múlt heti képrejtvényünk helyes megfejtése: Iskola és felszabadulás. ■— Itt van — teszi ujjait a két rozsdás vasszögre, mely a pad oldalához erősíti a könyvtartó polcot. Az osztály harsány kacagásba tört ki. Tanító néni sem tudja visszatartani a mosolyát, s int, hogy üljön le. A fiú nyákig vörö- södik. Legjobban szeretné társai közé vágni a könyvet, de tudja, hogy méginkább nevetnének rajta. Mióta iskolába jár, most mar bele először a szégyen. Könnyezve borul a padjára: — Azért is tanulni fogaik... Kazár Gábor rulyaszó, Bagó furu- csit s vele Igája hazahívja Jan- is... lluskát Az Üttörő Híradóban indított vita a faliújságról hasznosnak bizonyult, mert nem | * egy levél érkezett szerkesztő- t Már az előadás előtt álltak, vételben árusítanák a jegye- ségünknek, mely hasonló prob- f de még nem volt pénz a jel- két? Vagy háromszáz forint lémát vetett fel. Nemcsak Be- | mezekre. „Szabó néni” szalad- gyűlt így össze. Megvolt hát a recz Erzsi dejtári pajtás töri | Sált ide-oda, hogy elérjen va- pénz a ruhákra. S ki tudná el- a fejét azon, hogy milyen is ;lamit; Kapott valami keveset felejteni azt a napot, amikor iűmron ^ TN/Tórr ía sz°vetkezettol, de az nem dr. Szabóek hazafelé jöttek a legyen a íaliujsag. Meg sok- |VOit elég a jelmezekre. Gon- jelmezekkel s az állomáson ott sok hozza hasonló pajtásban ♦doltak egyet, Mi lenne, ha elő- szorongott mind a 36 gyerek..? vetődik fel a gondolat. | * Milyen is legyen hát a jó | & BafJfaliujsag. | vándorlásuk során Mindenekelőtt rövid, váltó- | eljutnak Tündérorzatos cikkek jelenjenek meg f szagba. Az élet vi- rajta, az osztály életéből, mint | zébe dobják a ró- ahogy azt Borbély Irén bag- } zsát, s a tó vissza- lyasaljai csapatvezető írja. |adja az életnek llus- Peilengérezzük ki. természete- jj# sen rajzban, egy-egy tanuló \Kertész Margiti Ka. rossz tulajdonságát, vagy di-|fcma Ildikó, Paál csérjük meg a kitűnő tanuló- i Panni, Kővári Ju- kát. Foglalkozzon a faliújság | ci, Csőke Jutka, a DISZ-fiatalok problémájú- \Györi Erzsi, Helyes val. De legyen helye a sport- ♦ Mária, Jaka,b Kati, 6 l Orosz Maria, SzinaK ls' ; kora Erzsi és PolyoHelyes az a meglátás, hogy ♦ na Anna — Tündér- először csak a szerkesztő bi-f ország boldog feje- zottság — mely természetesen Vdelmeyé választják lelkes, hozzáértő pajtásokból I Jancsit, lluskát pegot. Ha érdekesen írnak, a paj- | édes a2 étet Tintások, rövidesen megkedvelik | dérországban. A fu- a faliújságot, s minden bizony- f nyal felszólítás nélkül is meg írják cikkeiket. (A vitát befejeztük.) Hiába a gonosz mostoha minden mesterkedése. Nem sikerült eltérítenie út- jából Jancsit, aki végiilis megtalálja lluskát. (Jelenet a III. felvonásból.) SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrad megyei bizottságának lapia Felelős kladő: Haldú József Szerkesztősbe és kiadóhivatal- Salqótarián, Oamtanleh út 2. Telefon 18-74. 19-74. 16-83. Törlesztik: a Meeyet Postahivatal Hírlaoosztálya és hlrlaokézbesltó postahivatalok. Előfizetés- costa hivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dft 3.50 Ft. Szikra Lapnyomda Budapest. Vili. Rökk Szilárd n. « Felelő* vezető: tfulosár Mihály í így végződött az előadás, a | rétsági Kossuth Lajos úttörő ►csapat lelkes kultúrgárdájának [vizsgája. S az eredmény: [nagyszerű. Nem mintha nem í lenne még javítanivaló mun- É lmjukban. A szereplők túlsóikat néznek a közönségre, szüleiket, ismerőseiket keresve;;: De ez érthető is. Hiszen van [olyan gyerek köztük, aki elő- [ször áll a színpadon, figyelő (szemek pergőtüzében. S nem csoda, ha kíváncsi, vajon figyelik-e őt? Meg aztán sokszor vontatottak a dalok is, de nézi ük azt, Rétságon ez az első kezdeményezés a kultúráiét fellendítésére. Gratulálunk a kultúrgárdá- nak és a dr. Szabó házaspárnak a fáradságos, de eredményes munkáért. Szerezzenek még a rétsági szülőknek sok ilyen kedves, vidám estét.