Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-11 / 29. szám

SZABAD A'OGBAD 1956. április 11, A személyi kultusz ellen folytatott harc jelentősége A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa tel­jes nyíltsággal és őszinteség­gel feltárta a pártélet lenini elveinek felújítását, különös tekintettel a személyi kul. túsz ellen folytatott harcra, a pártvezetés kollektivitásának következetes megtartása érde­kében. Ezeknek a kérdéseknek a megvilágítása és megma­gyarázása igen nagy jelen­tőségű és az élet legkülönbö­zőbb területein széleskörű gyakorlati következmények­kel jár majd. A tudományos, dialektikus materialista elemzés mutatja, hogy nem az egyéneknek, a ■kiváló személyeknek, hanem a tömegeknek van döntő szere­pük a történelemben. A tö­megek döntő szerepet töltenek be a társadalmi forradalmak­ban, amelyekből magasabb társadalmi rendszer jön létre. A történelem legújabb tanul­ságai azt bizonyítják, hogy hovatovább egyre nagyobb je­lentősége van a legszélesebb tömegek aktivitásának, alkotó kezdeményezésének. A mar­xizmus—leninizmus klasszi­kusai helyesen állapították meg, hogy a tömegekben rej? lik- a szocializmus győzelme, nek forrása és legyőzhetetlen­sége. A nagy személyek csak ab­ban. az esetben tudnak tartós időn keresztül pozitív szere­pet betölteni a történelemben, ha kifejezik a népi tömegek érdekeit, ha kiváló képessé­geiket a nép törekvéseinek szolgálatába bocsátják és ha a dolgozóik forradalmi moz­galmának ideológusaivá és szervezőivé válnak. Tagadni ezeknek a személyeknek a ki­váló szerepét, egyenlő lenne a marxizmus—leninizmus vul- garizálásával, a történelmi igazság elferdítésével. De még az ilyen kiváló sze­mélyeknek, még a tömegek vezetőinek, azoknak, akiket a kommunista párt nevelt, sem szabad a tömegek fölé emel­kedni. Megengedhetetlen, hogy akárki ezek közül a párt és annak kollektív szervei fölé helyezz© magát, nem szabad megsérteniük a pártélet nor­máit, megengedhetetlen, hogy saját akaratukat és döntésü­ket rákényszerítsék a pártra és véleményüket a marxista el­mélet végső és megmásítha­tatlan szavának tekintsék. A kommunista mozgalom kiváló személyiségei mindenekelőtt azzal váltak nagyokká, hogy rendkívül szerények voltak, hogy ellent tudtak állni a legkülönbözőbb hízelgéseknek és saját személyük magaszta- lásának azzal, hogy éberen őrködtek a kollektív vezetés, valamint az összes olyan el­veknek a megőrzésén, amelyek elválaszthatatlanok az egész­séges pártélet követélményei­től. Abban az esetben, ha el-.» követik az előbb említett hi-1 bákat, ha a személyi kultusz' hibájába esnek, akkor előbb, vagy utóbb súlyos következ­ményei lesznek annak a tár­sadalom életében. A Szovjetunió Kommunista Pártja következetesen felszá­molja a személyi kultusz el­burjánzásával kapcsolatos ká- 106 következményeket. Az SZKP XX. kongresszusa konk­rétan rámutatott ennek az idealista elméletnek a káros voltára, amely negatívan be­folyásolja a kommunista párt tevékenységét. A vezető sze­mélyiség döntésében való fel­tétel nélküli megbízás és kije­lentéseinek dogmaszerű elfo­gadása gyengíti a politikai és ideológiai aktivitást. A kol­lektivitás megsértése elkerül­hetetlenül hibákhoz vezet, mert egyetlen személy, még abban az esetben is, ha a leg­kiválóbb képességgel rendel­kezik, nem lehet megtestesítő­je az egész párt tapasztalatai­nak. Erre csak egy kollektív szerv képes. A személyi kul­tusz elburjánzása a politikai munkában a kezdeményező erő elhalásához vezet, azt eredményezi, hogy a helyi szervek nem teljesítik önál­lóan, alkotó módon a párt irányvonalát, nem veszik fi­gyelembe a helyi adottságokat, hanem mindenben, minden in­tézkedésükben felsőbb utasí­tásra várnak. Ott, ahol nem vitatják meg kollektíván az elméleti kérdé­seket, ahol egyetlen személy kijelentéseit a marxizmus utolsó, végső szavának tekin­tik, ott elkerülhetetlenül hi­bás elméleti következtetések kerekednek felül, amelyek el­lentétben állnak a valóságos helyzettel. Ilyen körülmények között sor kerül a történelem meghamisítására, mivel egyes személyeket csodálatos hősök tulajdonságaival ruháztak fel. De más káros hatásai is van­nak ennek. A személyi kul­tusz 6zinte magával vonja, hogy a forradalmi mozgalom valóban nagy személyiségei háttérbe szorulnak, egyesek érdemeit, mások érdemeinek rovására túlságosan előtérbe helyezik, ami a gyakorlatban úpv nyilakozott meg, hogy csökkentették Marx, Engels és mindenekelőtt Lenin elmé­leti hagyatékainak jelentősé­gét. Ott, ahol virágzik a szemé­lyi kultusz, ott a propaganda- munka egyes személyek kije­lentéseinek ismétlésére és szajkózására korlátozódik, megszűnik az önálló véle­ménynyilvánítás és megre­ked a marxi—lenini elmélet fejlődése. A személyi kultusz virágzá­sának igen súlyos következ­ményei lehetnek. Minden olyan személy körül, aki tá­mogatja a személyi kultuszt, aki szereti a talpnyalókat és saját személyének dicsőítését, elvtelen, bírálatnélküli légkör keletkezik. Mindez pedig le­hetővé teszi, hogy a talpnya- lók és karrieristák, előrejus­sanak. érdemeket szerezzenek, akiknek alig van vajmi közük a párt és a nép ügyéhez és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megtartsák po­zíciójukat és anyagi előnyei­ket. És ha a vezető maga is hinni kezdi azt, amit talpnya- lói bizonygatnak neki. elsza­kad a tömegektől és azt kezdi hinni, hogy nem a tömegek, hanem ő a sikerek forrása, hogy korlátlan erővel és lehe­tőségekkel rendelkezik. Az SZKP Központi Bizott­sága utolsó ülései és az SZKP XX. kongresszusa kijavította azokat a helytelen elméleti következtetéseket, amelyekre a kollektív vezetés megsértése következtében került sor. A pártéletre vonatkozó lenini normák felújítása a kommu­nizmus ügye, valamint a vi­lágbéke számára kiváló sike­reket eredményezett. A Szov­jetunió következetes politiká­jának köszönhető, hogy csök­kent a nemzetközi feszültség és a békés egymás mellett élés elvének előtérbe nyomu­lása egyre inkább érezteti ha tását, különösképpen a XX. kongresszus óta. A Szovjet­unió igen jelentős belpolitikai eredményeket is elért. Vonat­kozik ez elsősorban a gazdasá­gi építésre. Elvtársaink között igen so­kan akadtak olyanok, akik úgy értelmezték a kollektív vezetés elvét, valamint a sze­mélyi kultusz elleni harcot, mint valami általános dolgot és csak a legnagyobb nehézsé­gek árán voltak hajlandók konkrétan alkalmazni azokat. Minderre azért került sor, mert éppen a személyi kul­tusz elburjánzása következté­ben és nem utolsósorban Sztálin elvtárs objektív érde­me alapján igen sok emberben szentimentális viszony jött lét­re személye iránt. Azonban hi­ba lenne, ha a pártmunká­ban és az ideológiai munká­ban az érzelmeket az elvek fölé helyeznék. A történelem helyesen értékeli majd ki Sztálin elvtárs érdemeit, aki a Központi Bizottság többsé­gével megvédte Lenin vég­akaratát, különösképpen < trockistákkal és a bucharinis- fákkal szemben az ország ipa­rosítására és a kollektivizálás­ra vonatkozó kérdésekkel kap­csolatban. De a történelem nem hallgatja el azokat a hi bákat, amelyeket a személyi kultusz elburjánzása követ­keztében, valamint a párt le­nini normáinak megsértése következtében elkövetett. A Szovjetunió történetének a marxista elemzése mutatja, milyen óriási a kapitalista uralom alól felszabadított tö­megek ereje, A Szovjetunió szocialista építésének tapasz­talatai, amelyek nem voltak mentesek némely vezető sze­mélyek hibájától, fényesen ta­núskodnak a népi tömegek döntő történelmi szerepéről. Marokkó történetének új lapja Tövises utat járt meg a marokkói nép, míg elérkezett füg­getlenségéhez. Igaz­ságos harcban'kivívott győzelmének napja volt március 2-a, amikor Párizsban alá­írták a francia—ma­rokkói közös nyilat­kozatot, amelyben Franciaország ünne­pélyesen elismerte Marokkó függetlensé­gét. A francia kormány ilyenformán végre si­keresen rendezte a marokkói problémát. Marokkóban a fel­szabadító mozgalom győzelme példát­lan politikai aktivi­tást, a nép szellemi erőinek felébredését váltotta ki. De még nagy nehézségek áll­nak a marokkói ál­lam fejlődésének út­jában. Az ország mindmáig két részre van szakítva. „Ma­rokkó függetlensége csak úgy lehet teljes — jelentette ki Moha­med ben Jusszef szultán — ha megtör­ténik és elismerést nyer az ország egyesí­tése.” A marokkói kor­mány szuverénitását csorbító fontos ténye­ző az is, hogy az or­szágban amerikai ka­tonai támaszpontok és katonai egységek vannak. Az amerikai parancsnokság je­lenleg öt nagy légi- támaszponttal rendel­kezik Marokkóban, Rabodban pedig ame­rikai légihadosztály parancsnokság van el­helyezve. Ezeket a támasz­pontokat az 1950. évi francia—amerikai egyezmény alapján létesítették. Az egyez­ményt a marokkói nép háta mögött kö­tötték meg. Az ame­rikai imperialista kö­rök most szolgai szer­ződésekkel és egyez­ményekkel próbálják gúzsbakötni Marok­kót. Mansfield szená­tor például azt a ter­vet vetette fel, hogy Marokkót, sőt Tuniszt is von ják be az észak­atlanti tömbbe: így az amerikai parancsnok­ság megtarthatja a marokkói támaszpon­tokat, s még job­ban megerősítheti az Egyesült Államok be­folyását. Marokkóban a leg­élesebb elutasításra találnak az eféle ter­vek. Az ország politi­kai körei kitartóan követelik az ameri­kai csapatok kivoná­sát és a támaszpontok megszüntetését. Állal el Fasszi az Isztiklal párt (az egyik kormá­nyon lévő párt) elnö­ke például 'kijelentet­te, hogy „Marokkó, amely nem vett részt az amerikai katonai támaszpontok létesí­tésére vonatkozó megegyezéssel vég­ződött francia—^ame­rikai tárgyalásokban, nem ismeri el ezt az egyezményt”. Az amerikai katonai tá­maszpontok megszün­tetését követeli a Marokkói Kommunis­ta Párt és az ország sók neves, politikai személyisége. Nem könnyű fel­adat áll még a ma­rokkói nép előtt: ki kell vívnia az egész ország egyesítését, le kell győznie országa gazdasági és kulturá­lis elmaradottságát, amelyet a hosszú gyarmati korszaktól kapott örökbe. Mi csak örülhetünk a marokkói nép győ­zelmének és a leg­jobbakat kívánhatjuk nemzeti megújhodá­sának. Reméljük, hogy országaink kö­zött a barátság és együttműködési kap­csolatai fejlődnek ki. ami megfelel az egye­temes béke érdekei­nek. Tovább erősödik a kazár’ bányaüzem A Kazári Bányaüzem az elmúlt negyedév­ben termelésének növelése tekintetében 12,5 százalékot ért el, a második negyedévben további jelentős, mintegy 9 százalékos előre­haladás várható. Ezek az eredmények a tröszt bányaüzemei közül a legjobbak. A második negyedévben várható fejlődés­ben nagy része lesz annak, hogy a bánya­üzem munkásgárdáját 90 katonával erősítik meg, akik néhány nap múlva veszik birto­kukba az új, korszerűn berendezett kazári munkásszállót, amelyet a volt irodaépületben rendeztek be. JÓ UTAT Irta: C. Taylor \ prilis 18-án érkeznek meg a szovjet ve- A zetők Angliába. Ahogy közeleg ez a nap, egyre nő az érdeklődés a szovjet veze­tők útja iránt. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tízna­pos angliai látogatása óriási politikai jelentő­ségű esemény, amelynek sikerétől sok min­den függ. Az angol nép megelégedéssel állapítja meg, hogy kormánya nagy és fontos eseménynek tekinti a szovjet vezetők látogatását. Az an­golok remélik, hogy a „komoly beszéd” még jobban erősíteni fogja a Szovjetunió és Nagy- britannia közt jelenleg fennálló baráti kapcso­latokat. őszintén óhajtják, hogy a magas sí­kon folytatott tárgyalások a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok megszilárdulásához ve­zessenek el. Úgyszintén reméljük, hogy a szovjet vezetők meg lesznek elégedve útjuk- kal, olyannyira, hogy kedvük támad még- egyszer ellátogatni Angliába. Az ország egyszerű emberei szeretnék, ha lehetőséget kapnának, hogy találkozzanak N. A. Bulganyirmal és N. Sz, Hruscsowal. Meghívások tömege érkezett Anglia minden zúgából a legkülönbözőbb szervezetektől és számtalan magánszemélytől. Az angolok szen­vedélyesen vágynak arra, hogy a szovjet ve­zetők egyike vagy mind a két szovjet vezető „ellátogasson otthonukba, ahol a legmelegeb­ben fogadnák”. C ok _vidéki szervezet megérti, hogy a szovjet vendégek aligha látogathatnak el mindenhova, ennek ellenére készségesen ren­deznek ünnepi gyűlést érkezésük alkalmából, vagy szovjet filmnapot. „Csodás lenne, ha N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov személyes látogatás tehetne nálunk — mondotta Mrs Jakson, a londoni szociális nőszövetség elnöknője. — Régi barátokként fogadnánk őket. De mindenki szeretne velük találkozni, s ha minden meghívást elfogad­nának, 48 órából sem futná egy nap”. Az angolok megértik, hogy ennek a látoga­tásnak óriási jelentősége van mindkét nép jövőjére nézve. Annak tudatában üdvözlik a szovjet vezetők látogatását, hogy az emberiség biztonsága Anglia és Oroszország mennél szo­rosabb baráti kapcsolataitól függ, Angliában jelenleg fokozódik a munkanél­küliség és a gazdasági depresszió veszélye. Sok munkást már nem tudnak teljes munka­időn keresztül foglalkoztatni. Az országnak nagy szüksége van piacokra. Lancashire, Birmingham, Coventry és London munkásai emlékeznek még a háború előtti felvirágzás­ra, amely az angol—szovjet kereskedelem fej­lődését követte. Elgondolkodnak efölött és felvetik a kérdést: miért nem virágozhatna újra ez a kereskedelem, amelynek hatására a gépek teljes kapacitással dolgoznának, a mun­kások végig dolgozhatnák a munkahetet, s nem foglalkoztatnák őket csak négy napig, mint például a gépkocsiiparban. .,. Mire a szovjet vezetők Londonba érkez­nek, a parkok kivirágzanak. örülünk, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ilyen idő- tájt* érkeznek. Mi mindannyian, akik szeret­jük Angliát és meg akarjuk óvni. hogy gyer­mekeink békében élhessenek, tudjuk, és meg­értjük, hogy a szovjet nép szintén szereti ha­záját és békében akar élni. angolok üdvözlik a szovjet vezetőket és jő utat kívánnak nekik. A GYORSÍTOTT VÁGATHAJTÁSRÓL Előző számunkban közöltünk egy részletet Csillag ■ József elvtársnak, a Szénbányászati Tröszt műszaki j osztályvezetőjének előadásából, amelyet a vágathajtás j meggyorsításának módszereiről tartott. A közölt rész- : ben a ciklusidőtartam csökkentéséről, a különféle: munkafolyamatok egyidejű végzéséről volt szó. Mos-1 tani számunkban még egy részletet közlünk az előadás-: ból. ezt a különféle munkafolyamatok egyidejű végzé- J sérvek további lehetőségeivel, valamint a vágathajtás: meggyorsításának másik fő módszerével, a ciklusmély- : ség növelésével foglalkozik. A villanyszerelők május 1-i vállalásaiból Az ÉMÁSZ salgótarjáni üz­letigazgatóságának vonalépíté­si csoportjai a május 1 tiszte­letére folyó muntkaverseny- ben nagyszerű felajánlásokat tetteik. Az I. csoport többek között felajánlotta, hogy a hiúké 'köz­ség villamosításához szükséges 9S40 folyóméter nagyfeszültsé­gű vasbetonoszlopos távveze-i A rakodás és a biztosítás egyidejűsége E két munkafolyamat egy­idejűsége szállítószalagos szál­lítás esetén akkor valósítható meg. ha a vágat végleges biz­tosítása mindig néhány mé­terre a homloktól hátrább tör­ténik. Ha a vágat főtéje nem engedi meg a homlok mögötti' szakasz ácsolatmentességét, akkor a vágat homlokán kell _______________ ___ biztosítani, közvetlen a felra­té ket készíti el, a II. csoporti 'kast követő időben. Ennek az * eljárásnak az az előnye, hogy az ideiglenes biztosítás a ra­kodás befejezése után néhány perc alatt beállítható és a vég­leges ácsolat beállításakor könnyen kivehető. Ez különö­sen akkor jelentős, ha a vég­leges biztosítás munkaigénye­sebb vas. vagy vasbetonele­arra tett fogadalmat, hogyi munkájának 5 százalékos ja- j vitása mellett befejezi a Ba-Í lassagyarmat és Hugyag fcö-j zötti gerincvezeték szerelését,j c. 111. csoport pedig vállalta,3 hogy elvégzi a Káka és Tápió- i teecső 'közötti szabálytalan \aau feszültségű hálózat felújí- j hsát. mekkel történik. Ha saraboló- szerűen elmozdítható lemezre robbantunk rá, akkor ideigle­nes ácsolatok alkalmazása nél­kül, azonnal végleges biztosí­tás mellett is egyidejűleg ra­kodhatunk. Egyidejűleg végezhető a biz­tosítás és a fúrás is akkor, ha a végleges biztosítás a homlok­tól távolabb történik. Ez rend­szerint nem okoz különösebb nehézséget. A kis szelvények­től eltekintve, a homlokon tör­ténő biztosítással is egyidőben végezhetjük a fúrást, bár ez az eljárás a mozgást kissé aka­dályozza. A biztosításnak vala­milyen más munkafolyamat­tal, főleg fúrással vagy rako­dással való egyidejű végzése igen nagyjelentőségű, mert gyengébb mellékkőzetek, illet­ve főte esetén a biztosítás is tetemes időt igényel. Ilyen ese­tekben az ideiglenes biztosítás módját külön meg kell tervez­ni. hogy az megfeleljen a biz­tonsági követelményeknek. Az egyidejűség nemcsak az egyes munkafolyamatok kö­zött. hanem azokon belül, az egyes műveletek között is biz­tosítható. Ilyen eset például az. amikor a biztosítás folyamán egyidejűleg végzik a gyám- lyuk-ásást és az ácsolatelemek méretvágását, illetve az ácso­lat helyének pontos kidolgozá­sát és a bélési anyag előkészí­tését. De nemcsak két. hanem több munkafolyamat is végezhető egyidejűleg! így például meg­felelő körülmények és az elő­feltételek biztosítása esetén a fúrást, rakodást, szállítást és biztosítást — tehát négy mun­kafolyamatot! — végezhetünk egyidőben. A ciklusidőtartam csökken­tésében igen nagy szerepük van a szénelővá.iási kombáj­noknak, jövesztőknek, rakodó­gépeknek. amelyet két, vagy több munkafolyamatot egy­időben képesek elvégezni. A kombájn jellegű jövesztő rako­dógépek, ha az ilyen gépesítés­nél feleslegessé váló fúrást és robbantást is számítjuk, a jö- vesztéssel és rakodással együtt 4 teljes munkafolyamat egy­idejűségét biztosítják. Hangsúlyoznunk kell. ho<nr az elővájási munkafolyamatok csak akkor végezhetők ered­ményesen egyidőben, ha a kér­déses munkahelyre a szokvá­nyosnál esetleg többszörösen nagyobb létszámot telepítünk, s lehetővé tesszük a felnövelt létszámú brigád harmonikus munkáját, megfelelő technikai feltételek mellett, A ciklusmélység növelésének célszerűsége Ismeretes, hogy minden egyes munkafolyamatnak van úgynevezett előkészítési műve­lete. Ilyen például a fúrásnál a fúrólyuk kijelölése, a fúró­lyuk előkészítése, vagy a ra­kodásnál a rakodógép meg­vizsgálása. illetve előkészíté­se. A fúrólyuk-mélységgel meghatározott ciklusmélység, vagyis az elővájási fogásmély­ség növelésével ezeknek az előkészítő műveleteknek gya­korisága és aránya számot­tevően csökkenthető. Jól érzékelhető a fogásmély­ség növelésének előnye a rob­bantásnál, vagy a biztosítás­nál. Ha például a fogásmély­séget közel megkétszerezzük, akkor a főácsolatokat hosszú bordafák alkalmazásával két­szeres távolságra lehet beál­lítani megfelelő fekükőzet mellett és a közbenső ácsola- tokat bordázásmentes pótácso- latként lehet felállítani. így megtakaríthatjuk azt a szá­mottevő időt, amelyet minden második ácsolat irányba állí­tása és bordázása igényel. Még élesebben jelentkezik a fogás­mélység növelésének kedvező hatása a robbantás és szellőz­tetés esetében. Kétszeresen nö­velt fogásmélység alkalmazá­sakor az előkészítési idő, a füstrevárási és a szellőztetési idő felére csökken, csupán a töltési idő növekszik meg egy kevéssé. A robbantásos jövesztésű elővájásoknál a fogásmélység növelésének lehetősége a fekü­kőzet szilárdságát figyelem-be véve alapvetően az alkalma­zott fúró- és robbantó techno­lógiától függ. A vágathajtási sebesség fokozása feltétlenül megkívánja a fúró és robbantó technika maximális fejleszté­sét, a haladó módszerek alkal­mazását. Ilyenek többek kö­zött a gépesített'fúrás, a mill* szekundumos időzítés, a hen­geres betörőlövés, stb. Mindebből következik, hogy a ciklusmélység növelése igen célszerű, hiszen számottevően járul hozzá az 1 folyóméter vágatkihajtás időtartamának csökkentéséhez, azaz a vágat­hajtási sebesség növeléséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents