Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-11 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ MDP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. Április 11. MAI SZÁMUNKBÓL: A személyi kultusz ellen folytatott harc jelentősége (2* o); Milliomos mezőgazdasági munkások, parasztok í& o.); József Attila születése (4. o.); Miért nem sikerült a nagybátonyi műszaki értekezlet? (5. o.) Egy percig sem késlekedhetünk a verseny további szervezésével (5. o.); Sport (6. o.) A szocialista bőséges Az egyszerű, becsületes em­berek milliói a világ minden táján feszült érdeklődéssel fi­gyelték a Szovjetunió Kommu­nista Pártja történelmi jelen­tőségű XX. kongresszusának tanácskozásait, hallgatták a rádiót, olvasták az újságot, hogy mielőbb tájékozódhassa­nak a kongresszus eseményei­ről. Vajon miért? ..; Először azért, mert ez a kongresszus messze előre mutat a jövőbe, égő fáklyaként bevilágítja a kommunizmus építésének út­ját a Szovjetunióban és meg­mutatja a világ népeinek jö­vőjét. Másodszor azért, mert a dolgozó tömegekben egyre mé­lyebben, egyre jobban él az a tudat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusa célkitűzéseinek mi­előbbi megvalósítása a demok­ratikus országoknak, a ma­gyar népnek is elsőrendű ér­deke. s ez a tény egyre vilá­gosabban mutatja, hogy a Szovjetunió ereje a mi erőnk is és a Szovjetunió jelene a mi jövőnk. Az SZKP XX. kongresszusa új erővel, lelkesedéssel tölti el a béke és a demokrácia minden hívét és felmérhetet­len segítséget nyújt mind a ka­pitalista országok kommunista és munkáspártjainak, mind a szocializmust építő országok dolgozóinak =•, köztük nekünk is. Mert a XX. kongresszus hatá­rozatainak alig van olyan té­tele, amelyet megfelelő változ­tatásokkal nem lehetne a mi viszonyainkra is alkalmazni. Éppen ezért szükséges, hogy a kongresszus anyagát mélyreha­tóan, alaposan tanulmányozzuk át akár egyénileg, akár a pártoktatás keretében. Fontos ez azért is. mert a társadalmi törvényeket figyelembe véve egy oly nagyszabású, de mégis reális tervvel, illetve tervek­kel ismerkedünk meg, amelyek a történelemben eddig egye­dülállóak. Továbbá szükséges a XX. kongresszus anyagának tanulmányozása azért is. mert olyan rendkívül fontos elméleti kérdésekre adott világos, ha­határozott válaszokat, mint: eikerülhetetlen-e a háború, milyen célravezető utak nyíl­nak korunkban a szocializmus megvalósításához, hogyan for­málja valósággá a Szovjetunió a népek legszívbélibb álmát, a kommunizmust. S ezek a kér­dések legközvetlenebbül érin­tik a népek életét, jövendőjét. A kongresszus anyagának mélyreható tanulmányozása megismerteti velünk a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak és állami szerveinek ve­zetési, gyakorlati módszereit, ez elkövetett hibák okait és világosan megmutatja, hogyan kell a hibákból gyorsan kilá­balni. A XX. pártkongresszus ta­nulságai tehát számunkra is rendkívüli jelentőségűek. S ha ezt akarjuk, hogy az az öröm és lelkesedés, amellyel a kong­resszus munkáját kísértük, anyagi erővé váljon, akkor a kongresszus alapján sokolda­lúan kell tanulmányozni és elemezni a mi viszonyainkat és a kongresszus szellemében bát­ran fel kell tárni az újat éle­tünk minden területén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa új erőt és lelkesedést adott a Bzocializmus építőinek is nagy munkájukhoz. A szovjet dol­gozók élete és a kongresszus perspektívái megacélozták, megsokszorozták alkotó erői­ket. Hiszen az emberek szebb, jobb életéről van itt szó. A szocializmust építő nép nemcsak a következő nemze­dék életét akarja szebbé, job­bá tenni, hanem maga is sze­retne minél többet kapni, s építőmunka forrása többet élvezni a szocializmus gyümölcseiből; S ha a demok­ratikus országok népei a kom­munista pártok vezetésével egyre magasabbra emelik anyagi és kulturális életük színvonalát, ez a tény a tő­kés országok dolgozói között is szakadatlanul növeli és erősíti a kommunista pártok befolyásét, növeli híveinek táborát. Második ötéves tervünk ki­dolgozásánál mi is ezeket az elveket vettük figyelembe. Jól tudjuk azonban, hogy az életszínvonal emelése nem megy magától. Egy kasszából sehogy sem lehet több pénzt kiszedni, mint amennyit bele­raktunk. Éppen ezért életszín­vonalunk emelkedésének első és legfontosabb feltétele a ter­melési tervek mutatóinak pon­tos és maradéktalan teljesí­tése, sőt túlteljesítése. Tehát mindenekelőtt meg kell te­remtenünk a szükséges anya­gi feltételeket. Olyan lépést, mint például a munkaidő csökkentése, nem elég csak el­határozni. Mert azt ugyan sen­ki sem köszönné meg, ha rö- videbb munkaidővel párhu­zamosan rosszabbodnának a feltételek. A kapitalizmus­ban az ilyesmi gyakran meg­történik, de mi ezt nem akar­juk. Mi úgy akarjuk leszállí­tani a munkaidőt, hogy ugyan­akkor ne kevesebbet, hanem többet vásárolhassanak az emberek, hogy az ne a javak csökkenésével, ellenkezőleg — bővülésével járjon együtt. így értik meg, hogy miért hangsúlyozza a beszámoló is, hogy most a marxizmus el­méletének gazdasági oldala, a konkrét gazdasági kérdések megoldása kerül előtérbe. A mi pártunk számára is a két legfontosabb és egy­mással összefüggő kérdés: a szocializmus építésének, első­sorban a gazdasági építésnek sikeres megoldása és a párt­élet lenini szabályainak ér­vényesítése a mi pártunk mun­kájában. Mindkét kérdést évekkel azelőtt, részben 1953. júniusában, és főleg pártunk III. kongresszusán lényegében helyesen hangsúlyoztuk. Ezért állapította meg a Központi Vezetőség legutóbbi ülése, hogy a párt politikájának a vonala helyes, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy ha történt is számottevő haladás, különösen a személyi kultusz leküzdésé­ben, döntő feladat, hogy to­vább erősítsük a kollektív ve­zetést és a pártdemokráciát. Ha nem nagy lépésekkel ju­tottunk is előre ezen a téren a III. kongresszus óta, ennek oka részben a régi, meggyöke­resedett, helytelen módszerek­hez való ragaszkodás, részben a jobboldali elhajlás, mely igyekezett kiforgatni és de­magóg módon visszájára for­dítani az 1953. júniusi és a III. kongresszusi határozatokat. Az 1955-ös márciusi határozat óta azonban van javulás a párt­munkában, javult a bírálat és önbírálat, jobban támaszko­dunk a dolgozókra és ez meg is hozta az eredményt. Dolgo­zóink többet javasoltak, ak­tivitásuk egyre nő, sajnos azonban a javaslatok nagy ré­sze a mai napig papíron ma­radt. Elengedhetetlen szükség- szerűség, hogy második öt­éves tervünk végrehajtásá­nál az eddiginél sokkal többet törődjünk a dolgozók javas­lataival, munkakörülményei­vel, szociális és kulturális vi­szonyainak megjavításával — s mindezt a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresz- szusának szellemében tegyük. Ennek megvalósításához pe­dig alaposan meg kell ismerni e kongresszus anyagát. A BOLDOG ÉLET ÚTJÁN \ magyar növénynemesítés újabb eredményei MFB 104 tavaszi árpa A Martonvásáron kine­mesített árpafajta az utób­bi évek nemesítő munloájá- nak egyik kimagasló értékű eredménye. A fajta igen jó termő- és alkalmazkodó­képességű és a söripari igé­nyeknek is kiválóan meg­felel. Jó tulajdonságai alap­ján az Országos Fajtaminő- sítő Tanács államilag törzs- ilcönyvezett nemesített faj­tának minősítette. Boldogító-burgonya Ez az új fajta az eddig legbővebben termőnek is­mert Aranyalmánál is töb­bet Terem és a jeleik szerint kiváló helyettesítője lesz a közismert Ellának. Jelen­tős értélte, hogy szárazság­tűrés és talaj szempontjá­ból egyaránt nagyon igény­telen. Jóltárolhatósága mel­lett nagy előnye a betegsé­gekkel szembeni ellenálló­képessége is. Termesztése elsősorban a viszonylag kedvezőtlenebb körzetek­ben indokolt. Kistárdai fehérvirágú édes csillagfürt Míg a keserű csillagfürt köztudomásúan csak a ta­laj táperejének fokozása — zöldtrágyázás szempontjá­ból jöhet számításba — az az alkaloidában szegény, vi­szont magas fehérietartal- mú pillan "ós közvetlen ta­karmányozásra is alkalmas. A ió táperőben lévő sava­Falvaink villamosításáért ÉMÁSZ dolqozó-i minid több faluba vezetik be a villanyt, * munkáink során rraqy telemémyesságröl tesznek tanúságot. Ké­pünkön eqy villanyvezeték-oszlop felállítása látható. Ezt a mun­kát a dolgozók' gépkocsira szerelt, saját maguk által készített ötle­tes emelőszerkezet segítségével végzik, ezzel pótolják az igen költséges gépesített darus-kocsit. A hazai gyártmányú betonosz­lopok alikaImazásával pedig a ‘külföldről drága valutáért vásárolt fen yő-osz lopok helyettesítését oldják meg sikeresen. Legelőjavítás Csagárdon nyű homok és vályogtala- iok legjobb abraktakar- mány-növényének ígérke­zik. A hazai édes csillag­fürt fajtáink között mag és szaimaterméshozaan tekin­tetében legjobbnak bizo­nyult. líjmajori korai Viktória borsó A kísérleti években a leg­bővebben és legbiztosabban termő borsóla.jtának bizo­nyult. A Viktória típusú fajták közül a legkorábban érik. Az új fajta export­szempontból is értéket kép­visel. A rétsági járás községeiben már teljes erővel folyik a legelők javítása. Képünkön az ősagárdi DISZ.fiatalok dolgoznak. A 23 fiatal 140 hold legelő tisztítását vállalta el. A fiatalok közül jó munkát végzett Farkas András DISZ-titkár, Gyányi László és Sipicki Erzsé­bet vezetőségi tagok. Újításokra is tesznek felajánlásokat az Acélárugyárban A Salgótarjáni Acél­árugyár munkásai közül a legtöbben úgy gondol­koznak. hogy április 4-e és május 1-e között nincs hosszú idő. Jó lesz mar most, az ünnepi verseny- szellemben folytatni to­vább a munkát, s az ed­digi százalék tartásával, sőt növelésével készülni elő május 1-re. A GSZ-üzemben Benkő István lakkozó vállalta, hogy márciusi 205 száza­lékos teljesítményét 10 százalékkal növeli, s munkamódszerét átadja munkatársának, Ottinár Mihálynak. Ezen felül pedig a B-üzem fiataljait versenyre hívja ki, Oravecz László csá_ kánykovács az első ne­gyedévi 137 százalékos átlageredményét szintén 10 százalékkal emeli má­jus 1 tiszteletére, ígérete szerint. A rúdvas-üzem dolgo­zói között is akadtak olyanok, mint Tamás László, aki a gyorsabb és jobb termelést újítás be­vezetésével akarj a«;-‘Iérnij Újításával a drótnyitó olló használatát kerüli el, amely eddig nagy meny- nyiségben használódott el az üzemben. Koczkás Ferenc — aki április 4-én kapta meg a szakma kiváló dolgozója kitüntetést — május 1-re egy garnitúra tartalék szerszám elkészítését vál­lalta a négylábú villanyí- táshoz. hogy ezzel is csökkentse a termelésből kieső időt. Tolnai Sándor, a hideg_ hengermű szakma kiváló dolgozója a minőségi munka mellett vállalta, hogy a sztahanovista szintet — a 140 százalé­kot — 2 százalékkal nö­veli. a gépkiesés idejét pedig márciusi 24 órától 12 órára csökkenti, | Néhány nappal ezelőtt amí­| kor benyitottam a Rónai Bányaüzem fő­imérnökéhez, Laczkó István elvtárshoz, I éppen átöltözéshez készülődött. 1 — Sajnos, elvtársam, most csak addig ♦ érek rá, amíg átöltözködöm, mert Ve­2 cseklóré, egyik bányánkba sietek, ahol | nagy a vízhozzáfolyás és sürgős intézke- I désekre van szükség. De ahogy az elv- I társak nem szeretik a sok beszédet, I ugyanúgy nem kenyerünk nekünk, mér­! ttököknek sem, tehát röviden is szót ér­tünk. Biztos vagyok benne, hogy azt takarja tőlem megtudni, mikor kerülünk f már el az utolsó helyről a bányaüzemek | versenyében. t A rövid, értelmes mondatokra egyet­I * értésem jeléül csak bólogatni tudtam. — Szóval, onnan kezdem, hogy a té­len igen nagy gondot Okozott nekünk a szén elszállítása a kötélpálya hibái miatt, no, meg azért is, mert az Erőmű sem vett át tőlünk annyi szenet, mint szokott. Ez a két külső tényező és a. bányaüze­münknél előforduló kisebb-nagyobb szervezetlenségek tettek bennünket se­reghajtókká. | — No, már helyben is vagyunk — I mondtam — ezekre a kisebb-nagyobb I szervezetlenségekre vagyunk mi kiván- j cs iak. i -— Salgói körletünkben — magyarázta Nem akarnak tovább sereghajtók lenni a rónai bányászok gyorsan a főmérnök, miközben a szőnye­gen az ujjával rajzolta is — a földalatti szállítás Okozta a legtöbb gondot, mert a főszállítóvágathoz sok kapcsolási vágat csatlakozott. Ez természetesen azt ered­ményezte, hogy állandóan bajok voltak a munkahelyeken a teli csillék elszállításá­val és az üresellátá.ssál is. Ezen úgy segí­tettünk, hogy két szakaszra, osztottuk a földalatti szállítást és máris javult a helyzet a salgói körletben. — A sok, eddig megoldatlan problé­mánk közül azt is megemlítem, hogy a buníkertetős beállított dobmotorunk gyakran megégett a rossz tekercselés miatt, s az gyakran 2—3, sőt az is előfor­dult, hogy 6 órás kieséseket, eredménye-* zett. Hosszas kísérletezésék után végül is egy Gall-láncos meghajtású gép bevált, s most már a bunkertetői motor miatt nincsenek szállítási kieséseink. Közbe akartam szólni, de nem volt szívem megszakítani a lelkes magya­rázatot. — Eddig sokszor nem■ volt üzemünk­nél összhangban az elővájás és a fejtés. Gyakran telepítettünk feleslegesen elő- vájásokat. Ezt a jövőben nem tesszük, hanem meglevő munkahelyeinket hasz- í náljuk ki jobban. A napokban jelentőst csapatátszervezéseket is végrehajtottunk i azzal a szándékkal, hogy a jó munkahe- j lyekre jó munkaerők kerüljenek. Még tudnék egy egész sor egyéb mű- I szaki intézkedést felsorolni... Azt hiszem, Laczlcó elvtárs, felesle- * 9es vágtam közbe—, mert minden di-» csérgetés nélkül mondom, az eddig el-1 mondottakból is tisztán látom, hogy t rendbe álMrja szedni az üzemet. — Igen, azt akarom, és meggyőződé- * sem, hogy ezt akarja az üzem minden | dolgozója. Nem dicsekvésképpen mon-S dóm, de közös akaratunknak már van- J nak is eredményei, mert a múlt héten ♦ mindig 100 százalék fölött teljesítettük $ napi tervünket, 26-án például 106 száza- I lékot értünk el. ♦ Mire c beszélgetés végére ér-l tünk, (igaz, hogy a „beszélgetés“ szó* nem egész pontos, mert én főleg csak * hallgató voltam benne, de üsse kő), szó- S val, mire a beszélgetés végére értünk, 5 Laczkó elvtárs is felöltözött és útraké- J szén állt VecsekWrre, hogy megtegye azt | a sürgős intézkedést, amely — akárcsak f a többi, amit rövid beszélgetésünk so- ♦ rán említett — azt a célt szolgálja, hogy s Róna is minél előbb az élenjárók közé f kerüljön. (kovács) * ♦ ..........................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents