Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)
1956-03-24 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NÖGRPD AZ MDP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XII. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 24. Minden eddiginél jobb munkára van szükség! A minden eddig ismert szintet felülmúló jeges ár a Duna déli szakaszán egyes helyeken áttörte a megerősített gátakat: lakóházakat rombolt, haszonállatokat ragadott magával, sok ezer hold gabonavetést, s takarmánytermő területet pusztított el. Súlyos a kár..: :. • Az árvízkárosultak sebei egyúttal drága hazánk, s Nógrád megye sebei is. A természeti csapás épp oly fájó nekünk is, mint az árvízsújtotta lakosságnak. A mély, őszinte együttérzés, az együvétartozás, az egy célért folyó küzdelem váltotta ki az ország népében — a palóc föld népében is — a seb begyógyítását segítő gyűjtési mozgalmat. Mindenki úgy segít, ahogy tud — de segít! Az északi fekvésű megyék népére — köztük a palóc föld népére, ezen belül az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra, termelőszövetkezeti tagokra, állami gazdasági és gépállomási munkásokra — vár az a hazafias feladat, hogy a gyűjtésen túl jelentősen pótolják az árvízokozta károkat. A haza kérése ez, az árvízsújtotta lakosság kérése ez, s a kérések teljesítése becsületbeli kötelesség! • Mit kell tennünk? Legsürgősebb tennivaló a tavaszi búzavetésterv hiánytalan teljesítése. Ott lent, délen nem tudnak vetni, nekünk kell helyettük ezt a munkát elvégezni. A gépállomások, dolgozó parasztok feladata, hogy a tavaszi szántást, vetést a szokottnál jobb minőségben, nagyobb szervezettséggel, minden munkára alkalmas percet, órát, napot kihasználva végezzék. Tudott dolog: „szalonnás” szántásban jó termés nem lesz és a vetésnél sem elég arra törekedni, hogy a mag a földbe kerüljön, A legnagyobb figyelmet kell szentelni a talaj kellő előkészítésére: jó minőségű legyen a szántás, idejében végezzük az őszi szántások Simítózását. A termelők saját vetőmagjuk tisztítását, csávázását kellő gondossággal végezzék. Szerezzék be a pillangósvirágú takarmánynövények: lucerna, lóhere, stb. magvait, s amint lehet, vessék el. Csak így tudjuk — esetleg a múlt évinél kedvezőtlenebb időjárás mellett is — biztosítani, hogy a tavalyihoz képest három százalékkal emelkedjék a terméshozam. ’ Persze, az árvízokozta károk pótlása három százaléknál magasabb hozamemelkedést kíván tőlünk. Nem megvalósíthatatlan kívánság ez, hiszen a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, s a dolgozó parasztok a legegyszerűbb agrotechnikai módszerek helyes alkalmazásával isi meg tudják duplázni a terméshozamot. Ehhez szív és akarat kell. A másik legfontosabb teendő az őszi vetések koratavaszi ápolása. Őszi vetéseink nem mindenütt teleltek a legjobban s a vetésekben itt-ott kiritkulás mutatkozik. Fel kell készülni a hiány pótlására. A nappali felmelegedések, s az éjszakai fagyok váltakozása felfagyással veszélyezteti vetéseinket. A mezőgazdasági termelést irányító szervek vezetőinek, az állami gazdaságok szakembereinek — ki-ki a maga területén — intézkedést kell tenniök arra, hogy a felfagyás ellen hengerezéssel védekezzenek. Végezzék el a fogasolást, s a nitrogén műtrágyát lehetőleg a kenyérgabona-vetések javítására használják fel. A komposzttal való felültrágyázást is elő kell segíteni. A tanácsok mezőgazdasági állandó bizottságai, a termelési bizottságok szervezzék meg a határszeimlét, « helyszínen állapítsák meg, hogyan teleltek át az őszi gabonavetések, hol van szükség gyors beavatkozásra, a néhol még előforduló belvizek levezetésére. A határszemle tapasztalatait ismertetve, mozgósítsák a falu dolgozóit a tavaszi munka mielőbbi megkezdésére. A tanácsoknak, s a mezőgazdasági szerveknek meggyőző, politikai felvilágosító munkával, hivatalos intézkedéseikkel biztosítaniok kell, hogy a községekben minden talpalatnyi földet bevessenek. Bűnös cselekedet lesz az, ha az utak, árkok mentén 5—10 méteres sávok műveletlenül maradnak. Nekünk most minden négyzetméter földet ki kell használnunk. Vonatkozik ez a tartalékföldekre is. Ne forduljon elő az, mint a múlt évben is, hogy a községi tartalékföldek gazdátlanul, parlagon hevertek a község határában. Ilyesmit most nem szabad megtűrnünk. A tartalékföldeket szántássá fel a gépállomás, munkálja morzsalékossá a talajt, készítsen jó vetőágyat, s vessenek bele lucernát, vagy más egyéb magas tápértékű pillangósnövényeket, hadd legyen sok, jó minőségű pillangós takarmány. Nagyon fontos a rétek, legelők karbantartása, koratavaszi ápolása. A rétekről, a legelőkről engedjük le a belvizeket, teregessük szét a vakondtúrásokat, irtsuk ki a cserjéket, töviseket, s más egyéb káros gyomnövényeket, nagy gondot fordítva a rétek fogasolására, trágyázására. A rét s a legelő a gondos ápolást magas fűhozammal hálálja meg. Minden egyéb tavaszi munka eddiginél jobb, idejében való elvégzése, a hozamokat növelő fejlett termelési módszerek alkalmazása növeli a mezőgazdasági termelés hozamát, enyhíti az árvízkárosultak sebeit, csökkenti a haza s a mi gondunkat. iiB '*. ■ * ' * •<! A balassagyarmati Előre Tsz ipolymenti kertészetében hozzáláttak a melegágyak elkészítéséhez. Csalák András és munkatársai az istállótrágya leföldelését végzik Ápri!is 4 megünneplésére készülnek a bocsárlapújtni Új Barázda Isz asszonyai Jelentős felajánlást tett április 4-re a bocsárlapujtői Üj Barázda Tsz 25 nődolgozója. Novák Gyuláné a tsz egyik brigádjának vezetője levélben számol be arról, hogy milyen tettek követték ezt a vállalást. A tsz asszonyai befejezték a 69 hold őszi kalászos íejtrágyázását. Előkészítették a melegágyakat. Megkezdték a gazdasági épületek meszelését, Balosa Andrásáé hozzálátott az egyedi takarmányozás bevezetéséhez, melynek segítségével 6,9-ről 8 literre kívánja emelni a fejéri átlagot. Versenyre szólították a balassagyarmati járás tsz fiataljait a nagyoroszi Úttörő Tsz diszistái Versenyre hívta ki a balassagyarmati járás valamennyi termelőszövetkezetének DISZ- fiataljait a nagyoroszi Úttörő Tsz DISZ-szervezete. Az oro- sziak 10 hold négyzetesen vetett kukorica gondozását vállalták. Elvégzik a kukorica pótbeporzását, a gépi munka jó kihasználásával és többszöri kapálással 30 mázsás termést takarítanak be, holdamként, 40 hold rozs termésátlagát holdanként egy mázsával emelik, amit pótbeporzással kívánnak elérni. Megfogadták a tsz fiataljai azt is, hogy 40 hold heterózis kukoricájukat kétszer címerezik, ami olyan termésemelkedést eredményez majd, hogy ebből 140 000 forint jövedelme lesz á szövetkezetnek. A szövetkezet 100 hold gabonáját kombájn aratja és az ehhez szükséges kézi munkaerőt a DlSZ-fiatalck biztosítják. Vállalják, a szalma kazalozását, a 10 hold négyzetesen vetett kukorica betakarítását. A kukorica betakarításától számított 5 napon belül a szálat is levágják. Az állatállomány jobb takarmány- ellátásáért 100 köbméter silót készítenek. Szerződés a tsz és az úttörők között A tavasz első napján szerződést kötöttek a galgagutai úttörők a helybeli Táncsics Termelőszövetkezettel. Az egyes- ség értelmében a pajtások többek között arra kötelezték magukat, hogy segédkeznek a szövetkezet őszi vetésének javításában, dallal, tánccal, virágcsokrokkal köszöntik május 1-én a tsz legjobban dolgozó tagjait, a nyáron lekaszált takarmányt megforgatják, facsemetéket ültetnek el a szövetkezet udvarán, segítenek a kukorica betakarításában és fosztásában. A Táncsics tagjai pedig vállalták, hogy fogasaikkal az úttörők rendelkezésére állnak a sportpálya építésénél, gyűjteményt ajándékoznak az általuk termelt növények magjaiból az iskolának, a határban végzett munkáért készpénzzel fizetnek, amelyet a pajtások kirándulásra fordítanak majd. Az együttérzés bizonyítékai Néhány nap óta többször csenget a szerkesztőség telefonja, több levelet hoz reggelenként a postás, mint az utóbbi hetekben, hónapokban bármikor. „A mi üzemünk is segíti az árvíz- károsultakat” — közük telefonon tudósítóink. „Hozzá akarunk járulni, hogy a károsultak ne szenvedjenek szükséget” — írják levelezőink. És jönnek, szóban és írásban feltartóztathatatlanul áradnak a jelentések — az együttérzés, az áldozat- készség megkapó, szívet melegítő hírnökei. Valamennyi levelet, jelentést lehetetlenség közölnünk, bármilyen megindító hangon szólnak is. Be kell érnünk azzal, hogy csak néhány tényt, néhány számot ismertetünk, ezt is inkább mutatóba, hiszen egy egész újságot megtöltene, ha megírnánk, hol mennyit adtak. Nincs olyan üzem, vagy munkahely megyénkben, amelyik ne sietett volna azonnal az árvízsújtotta vidék lakosságának támogatására! A megyei tanácson alig néhány perc alatt 18 ezer forint gyűlt össze a dolgozók felajánlásaiból. Az Üveggyár dolgozói egy vasárnapi műszakjuk keresetével, összesen mintegy 100 ezer forinttal járulnak hozzá az árvíz által okozott rombolás helyreállításához. Bányászaink félmillió, az Acélgyár és a Nógrád megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak 200 000—200 000 forintja ugyancsak a károsultak veszteségeit iparkodik csökkenteni. A salgótarjáni vágóhíd dolgozói egynapi teljes keresetüket ajánlották fel. A salgótarjáni iparvidéken eddig ösz- szesen csaknem egymillió 300 000 forintot ajánlottak fel a bányászok és ipari munkások, műszaki értelmiségiek és adminisztratív dolgozók, akik pénzadományaikon kívül azzal is segítenek, hogy még jobban dolgoznak, még több és jobb árut termelnek, mint eddig, hogy több .jusson az árvíz által elöntött területek lakosságának. És ez a forró segítőkészség nemcsak a megye székhelyre jellemző, hanem a megye többi részének dolgozóira is. „4500 forintot gyűjtöttünk” — adja hírül Maksai Gyula levelezőnk a Romihányi Cserépkályha- gyárból. „Egy havi fizetésünk három százalékát adjuk az árvízkárosultaknak” — írják a Pásztói Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói. A Tolmács! Gépállomáson a fizetés 4 százalékát szánták az árvíz- károsultaknak. Nagyszerűen viselkednek a fiatalok, a DISZ-tagok, és az úttörők is. Ha valaki megírná a gyűjtés történetét, nekik külön fejezetet kellene szentelni. Milyen leleményes módokat találnak arra, hogy segítsenek! Az általános iskolások fejenként egy forintot adnak — sőt, aki tud, akinek van cukorra, játékra megtakarított pénze, az többet is, például Nőtincsen Ágoston Ilona és Újhelyi Katalin 10— 10 forintot fizetett be — de ezenkívül szinielőadásokat, műsoros esteket rendeznek, s ezek jövedelmét is elküldik. így tettek többek között például a romhányi iskolások is, akik az árvíz sújtotta Hajós község iskolájának javára gyűjtöttek már eddig 800 forintot. A tolmácsi diszisták nemcsak munkahelyeiken adakoztak, hanem vas- és fémgyűjtő hónapot tartanak, az ebből származó jövedelmet az árvízkárosultaknak ajánlják fel... Ugyancsak az árvízkárosultak javára rendezett hangversenyt Salgótarjánban a népszerű Mojzes- zenekar is. Lehetne még sorolni a nagyszerű példákat, de az idézett példákból is kitűnik, hogy Nógrád megye lakossága egy emberként mozdult meg a távoli, bajbajutott vidék megsegítésére. „A bajban válik el, ki az erős” — szokták mondani. Az árvíz nagy természeti csapást jelentett népünknek, sok fájdalmat, emberi szenvedést okozott. De az, ahogyan az egész ország, benne Nög- rád megye népe összefogott a veszély elhárítására, a károk leküzdésére, azt mutatja, hogy erősek, nagyon erősek és egységesek vagyunk, s a párt vezetésével minden nehézségen úrrá leszünk! A kukorica négyzetes vetéséről tanácskoztak Értekezletre gyűltek össze csütörtökön a Szécsényi Gépállomáson Nógrád megye gépállomásainak főmérnökei, főmezőgazdászai és a járások fö- agronómusai. Megbeszélték a kukorica négyzetes vetésének szakmai és gyakorlati kérdéseit. Hosszasan elbeszélgettek azokról a feladatokról, amelyek a négyzetes vetéssel kapcsolatban előttük állanak. Egyszerűsítik a kapák gyártását A Hazafias Népfront Nógrád megyei szervezetén beiül működő műszaki bizottság javaslatára hétfőn tanácskozást tartottak a Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszám- gyárában a kapák egyszerűsítéséről. A tanácskozásra meghívták a megye legjobb mezőgazdasági szakembereit, állami gazdasági dolgozókat, tsz-tagokat. egyénileg dolgozó parasztokat, hogy a gyár műszaki vezetőivel megbeszéljék: az eddig gyártott 11 féle kapafül közül melyiket gyártsák? A sokfajta fül ugyanis tetemesen növelte a kapáik önköltségét. A parasztküldöttség véleményének figyelembevételével a gyár műszaki dolgozói elhatározták, hogy a következő időben a szokásos kapaformák meghagyása mellett, a kapákat egységesen kétfajta füllel gyártják. így a gazdasági szerszámgyár csupán ennél a mezőgazdasági szerszámnál évente több százezer forinttal csökkentheti az önköltséget. Erősödnek termelőszövetkezeteink Napról napra erősödnek megyénk termelőszövetkezetei, egyre többen lépnek a közös gazdálkodás útjára. Március első három hetében a régi termelőszövetkezetekben 116 család 154 tagját vették fel, akik 448 hold földet vittek a közösbe. Öt új termelőszövetkezet alakult ez idő alatt, amelyekbe 112 család 140 tagja lépett több mint 905 hold földdel. C-’OCX>OOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOaOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Hótakaró borítja még a Mátra magas csúcsait, de a szántóföldeken már megindult a munka. Tömpe Károllyal, a pásztói Szabadság Tsz brigádvezetőjével járjuk a határt, vizsgáljuk, hogyan telelt a vetés, hogyan indult meg a tavaszi munka. — Ebben az évben 106 holdon termelünk búzát — mondja Tömpe elvtárs, amint az egyik búzatáblához érünk. — Ebbe a táblába idejében elvetettük a magot. Még az ősz folyamán megerősödött, megbokrosodott, s a télen sem történt semmi baja. Tovább haladva, a tábla egyik részén az előzőtől teljesen elütő kép fogad. Ez a vetés bizony gyenge. — Ezt elég későn, november végén vetettük, majd segítünk ezen is. Még a hét folyamán elvégezzük a fejtrágyázást. De nemcsak ezen a 10 holdon, hanem mind a 106 holdon. Ilyen helyen többet, 40—50 kilogrammot adunk holdanként, míg máshol, ahol jobb a vetés, csak 30 kg-ot. Az az elvünk, hogy oda jusson műtrágya, ahol a legnagyobb szükség van segítségre, s oda, ahol legjobban mutatkozik meg termést fokozó hatása. — Vegyszeres gyomirtást végeznek-e? — Végzünk bizony. Az elmúlt évben is sokat segített. Néhány nap alatt elvégeztük az összes vetésen a gyomirtást. Vetik a borsót és a mákot (PÁSZTÓI JEGYZETEK) Most is úgy tervezzük, ahol csak lehet, vegyszerrel irtsuk a gyomot. A búzatáblát elhagyva, traktorok pö- fögésére lettünk figyelmesek. A Zagyva partján a Pásztói Gépállomás három kiváló traktorosa szántja a földet. — Hány hald marad szántatlanul az ősz folyamán? — Több mint 50 hold, de ezek a fickók már 25 holdat felszántottak a hét folyamán. S ha az idő engedi, néhány nap alatt teljesen végeznek a szántással. Jól dolgoznak, minden időt kihasználnak. Van úgy, hogy már reggel 4 órakor elkezdik a szántást, és ha a talaj állapota engedi, késő nak. estig szántaTöinpS elvtárs a gazda szemével vizsgálja a szántást. Figyelmezteti a traktorosokat, hogy csak sekélyen szántsanak, s a forgót is jól szántsák meg. A traktorosoktól távolabb a termelő- szövetkezet fogatosai végzik a simítózást. A tábla szélén már ott áll a vetőgép. — Tegnap este úgy határoztunk — ooooooooooooooooooooooooocxaoooaoooooooooooooooorococce< magyarázza Tömpe elvtárs —, hogy a | mai nap folyamán elvetjük a borsót és i a mákot. Mindkét növény szereti, ha idejében a talajba kerül. Különösen fontos a korai vetés a borsónál, mert minél korábban vetjük, annál korábban terem. A korai borsóért pedig jó árat kapunk. — Hány holdon termelnek borsót és ; mákot? — Borsót csak a kertészeten belül i egy holdon, mákot pedig két holdon termelünk. Mindezt azért, mert sok munkaerőt igényel, különösen a borsó. Az egyes munkák idejében való elvégzésére a növénytermelési brigádon belül három csapatot szerveztünk, 9—9 fővel. A kertészetben pedig 11 fővel dolgozik majd egy csapat. A munkaerőnek ilyen elosztása lehetővé teszi, hogy több fajta munkát egyidőben végezzünk el, mert munka az lesz bőven. 15 hold cukorrépát, egy hold magrépát, egy hold dohányt, 54 hold kukoricát vetünk a tavasz folyamán, ügy tervezzük, hogy minden 54 holdon négyzetesen végezzük a vetést, így nagymértékben tudjuk alkalmazni a gépet a kapálásnál. \ pásztói Szabadság Tsz gondosan felkészült a tavaszra, kihasználva az első kedvező időt, hozzákezdtek a tavaszi munka elvégzéséhez. '-4-OŰOGOOQOOOOOOOQOGOOOOOQQQQOOOQOOOOOOOOQOOOOQOOOQOQQQQOOQGOQQOOQOQOQQQOOOOOOOOQQOCQOQOOQQOOOQOQQ1 iQQQQOQOO OOOOOOOO OQOQOQi QOOOOOOQOOOOOOOCOQQQOOOCOOQOGOOO»
