Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-21 / 23. szám

ViCag proletárjai EGYESÜLJETEK! SZOBÁD Pl AZ MDP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 23. SZÄM. ÄRA: 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 21. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács felhívása az árvízkárosultak megsegítésére Közel két hét óta tart a küzdelem a megáradt Dunával. A honvédségnek, a belügyi szerveknek, a Duna partjai lakóinak, a közlekedés, az építőipar dolgozóinak erőfeszítése, a hatal­mas anyagi és gépi erők bevetése ellenére a minden eddig is­mert szintet felülmúló jeges ár a Duna déli szakaszán egyes helyeken áttörte a megerősített gátakat és községeket, szántó­földeket öntött el — súlyos károkat okozott. Az egész ország egy ütt . érez az árvízsújtotta lakossággal. A párt és a kormány a dunai árvíz megfékezésére további erőfeszítéseket tett. A Központi Vezetőség javaslatára a Minisztertanács az eddigi rfagy anyagi erőfeszítések mellett 25 millió forint gyors­segélyt utalt ki a természeti csapás által sújtott lakosság megsegítésére. Az üzemek, gyárak, intézmények dolgozói fo­rintjaikkal, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gaz­dálkodók természetbeni adományaikkal, önként siettek az ár­vízkárosultak megsegítésére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Mi­nisztertanács a dolgozók kezdeményezésére megindult gyűjtés eredményessége érdekében felhívással fordul az ország népé­hez és kéri, hogy mindenki erejéhez mérten nyújtson segítsé­get az árvízkárosultak sebeinek enyhítéséhez, a természeti csa­pással sújtott terület életének (helyreállításához. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Bányászaink az árvízkárosultakért A nógrádi szénmedepce bányászai hétfőn műszakvál­táskor beszélték meg pár­tunk Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak az ár­vízkárosultak megsegítéséről szóló felhívását. A Szénbá­nyászati Tröszt székházának dolgozói e havi jövedelmük 3 százalékával enyhítenek a baj­bajutottak gondjain. A nagy- bátonyi Szolgáltató Vállalat műhelyének dolgozói kerese­tük öt százalékát ajánlották fel. A’z eddigi felajánlások szerint a bányászok több mint másfélmillió forintot küldenek az árvízkárosultaknak. A sal­gótarjáni 1203-as honvéd ala­kulat katonái nem vehettek részt a gátvédők munkájában, de áldozatkészségüknek mégis szép példáját adták: egyönte­tűen határozták el, hogy már­ciusi jövedelmük tíz százalé­kát juttatják el a természeti csapással sújtott lakosságnak. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói az átvízkárosultak megsegítéséért A pusztító dunai árvízről ér­kező hírek hallatára a Salgó­tarjáni Üveggyárban is mozga­lom indult az árvízkárosultak megsegítésére. Szombaton reggel a gyár fi- nomcsiszoldájának dolgozói meg sem várva vezetőik kezde­ményezését, a hangos híradón keresztül felhívással fordultak a gyár minden dolgozójához. A felhívásban többek között ez állt: „Mi. a finomesíszolda dolgozói, akik erőnkkel nem tudunk segíteni a bajbajutot­takon, önkéntes adományaink­kal akarjuk enyhíteni azt az elemi csapást, amely duna- menti dolgozótársainkat érte. s ezért egyöntetűen havi kerese­tünk 4 százalékát ajánljuk fel megsegítésükre. Kérjük üze­meink minden dolgozóját, kö­vessék példánkat.” És a példa néhány perc múlva követésre is talált. Leg­először az I. fazekas kemence dolgozói csatlakoztak a felhí­váshoz azzal, hogy vasárnap árvíz műszakot tartanak, amelynek egész termelését és napi keresetüket felajánlják az árvízkárosultaknak. A reg­geli órákban minden üzemrész csatlakozott a firaomcsiszolda felhívásához és mintegy 100 ezer forintra tehető az az ösz- szeg, amellyel a gyár dolgozói az árvízkárosultak segítségére siettek. Ám az üveggyárnak nemcsak az együttes felajánlása nagy­szerű, hanem az egyes dolgo­zók adakozókészsége is elwne- résreméitó. Sulyok Gyula, a IV. kádkemence dolgozója fi­zetésének 5 százalékát, Kolozsi Sándorné 900 forintos fizetésé­ből 100 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak javára. Hátságról érkezett í t'y l’i | |. P*n**«n| Sr*r». | H» tt r*> | Cko. tWato:«. EwftKF'é'.»* 1 ’225 RiTSAAG 1<T lC9/lc8 17 U2C ­r í ' Ysfíot y/> |Om, perc(, Lül |E TÁVIRAT SZABAD N0GRAAD-SZfcRKESZTOESEG Twi'-fcScíta —■ SAlGGTARJAAN - ~H ff HEGGEL * REETSAACI JAARAASI TANAACS VEEGREHAJTO0 BI70TTSAAGAANAK ÍOLCOTOPI ROEPGYUELEESEN BES7EELTEEK HEG, HOGYAN SEGITHETNEINEK *- 70E0N A D0LCOTOO TAARSAIKON, AKIK A DUNAI AAAVI7 KOEVETKETTEEBtN MAKÓKAT E7ENVEDTEK. A VB DOLC0700I S7EEP PEELDAAJAAT ADTAAK ESVu; EEHTESUEKNEKt EGVMAAS UTAAN AJAANLOTAAK TEL EGY HAVI FI’ETEESUEF t7AA7ALEEKAAT A7 AAKVI7KAAK0SULTAK JAVAARA. ICY 0ESS7ESEN «TE7ERE7AA7HUS7 FORINT CYUELT 0ESS7E A TANAACSON. ELHATAAR07TÍ ’ ■_E7|N JflWtl *7T IS, HOGY A JAARAAS K0E7SEECEINEK VEEGREHAJT00 »ITOTTEAAGAIT EES A K0E7SEEGEK LAKOSSAAGAAT IS M07G00SITJAAAK, HOGY A70K IS TOELUEK TELHETOEEN SECITSEEK A7 AARV17KAAR0SULTA- MT. A JAARAASI'tANAACS VB NEVEEBEN H0RVAATH DEMETER . ?» ELNOEX H. MAI SZAMUNKBÓL: Egy rendelet margójára (2. o.). Űj pártvezetöség — pezsdülő pár telet (2. o.). Az osztályharc... (3. o.). Épülő, szép hazánk (4. o.). Az építőipari technika legújabb vívmányai (5. o.). Befejezetlen elbeszélés (6. o.). Sport (6. o.). SitlS , W ár’^l V ■/: L.,7 . ” fY 'Yü,.Y'' ________ __m mm Í' YY - > , ­Nemcsak az útnak, hanem az utat szegélyező eperfáknak is ismeretes őre Laczik János bácsi. Gondosan metszi oxet a Palotás és Szarvascje de közti útszakaszom. ______ csíptilu -/-fii khzüht A VÉGIETT MUNKA EREDMÉNYE Mátranovák kikerült az adó­sok közül és Hányás foglalta el helyét. Róna továbbra is az utolsó, bár az utóbbi időben jelentősen csökkentette adós­ságát. Az élenjárók csoportjában Mizserfa bebiztosította elsősé­gét. s vele együtt a többi élen­járó üzem is növelte többle­tét. Élenjárók: Mizserfa: 2118 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök: Józsa Pál. Szlorospaták: 1827 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Fe­renc. NagybáUmy: 1648 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. Kisterenye: 1530 tonna több­let. Üzemvezető: Ujj János, fő­mérnök: Sándor Gáspár. Zagyva: 1193 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Kazár: 1080 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd gy. Ist­ván, főmérnök: Kreffly Iván. Mérúkes: 722 tonna többlet, üzemvezető: Szabó János, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Mátranovák: 234 tonna több­let, Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Tiribes: 186 tonna többlet. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Adósok: Kányás: 35 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Róna: 274 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos, főmérnök: Laczkó István. ■^OOOCOOOOŰOOOOOCOOOOOOOOOO<»OOC»aOOOOOO<X»<XXX»XX)(»OOCX»OOTOOOOOOOOOOOOacOOOOO« o srPili .M- . ** ­a*. >V... • . 'Yí;: '* .f A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár zománcozó műhelyében dolgozik Tóth András, aki az üzemrész legjobb csoportját vezeti. A felszabadulási munkaversenyben feb­ruár havi 136 százalékos átlagteljesítményével és minőségi munkájával megelőzte versenytársát, Monori Lászlót. Ké­pünkön Tóth András Zománcégetés közben. <Áooooooooooooooooooooooooooooooocx»ocxxx500oooooooooooooooooi Takarékoskodnak az üveggyáriak A Salgótarjáni Üveggyár­ban bevezették az üzemi se­gédanyagok limitálását, vagyis a ráfordított összeg havonkén­ti meghatározását. Ezzel egy- időben a kemencék versenyt hirdettek az üzemi segédanya­gokkal való takarékosságra. A IV. kádkemence 2,714 fo­rint, a zöldüveg üzemrész 1520 forint és az I. fazekas üzemrész 650 forint anyagmeg­takarítást ért el. A dolgozók a megtakarított összeg 10 száza­lékát jutalomként kapták meg. Jóval a határidő előtt teljesíti egyik vállalását a 10 kiímroltos vonalszerelö-reszleg Kimagaslóan teljesítette évi vállalásának egyik pontját a Salgótarjáni Szénszáilitó és Szolgáltató Üzem 10 kilovoltos vonalszerelő részlege. A rész­leg dolgozói vállalták, hogy jú­nius 30-ig a Szorospatak—« Nagybátony közötti forgalmi telefonvonalat új nyomvo­nalra szerelik át, a szoros­pataki bányaüzem területé» levő összes egyvonalas telefon­készüléket két vonalra kötik és a tízállomásos telefonköz­pontot ötvenállomásosra ala­kítják. A tervezett munkálato­kat a csoport előreláthatólag jóval határidő előtt fejezi be, hiszen már e hó 15-ig 98 száza­lékban teljesítette tervét. A vonalszerelő csoport dolgozói és Kovács Lajos részlegvezető helyettes, aki jó munkájáért már kormánykitüntetésben is részesült gyors és minőségi munkával hozzájárultak bá­nyászaink tervteljesítéséhez. Bányászaink megjaiosítják adott szavukat Egyetlen olyan bányaüzem sincs a nógrádi szénmedetneé- ben, amelyik ne választott vol­na magának versenytársat. A kisterenyei bányászok például a ménkesiekkel mérik össze erejüket. A kisterenyeiek eredménye napról napra ja­vul. Teljesítették április 4-re tett felajánlásukat és szomba­tig 4924 tonna szenet adtak terven felül az ígért 2500 ton­nával szemben. A párosverseny szép ered­ményeket hozott- a többi bá­nyákban is. A 11 bányaüzem közül 9 már valóraváltóttá a felajánlását. Az érettségiző fiatalok fejében — ahogy közeledik az érettségi napja — mind gyakrabban fordul meg az a gondolat: vajon termelőmunkában helyezkedje­nek-e el, vagy továbbtanuljanak. Mert lehetőség van erre is, arra is, csak meg kell találni a helyes utat, a célt. az élet­pályát. Az elmúlt év érettségiző diákjai­nak körülbelül 65 százaléka helyezkedett el üzemeinkben, bányáinkban, válasz­totta a termelőmunkát. Sokan gondol­koztak úgy, hogy a gyakorlatban szer­zett tapasztalatokkal vágnák neki az egyetemnek, a főiskolának. Hadd ismer­jék meg előbb az üzemek életét és az­tán, kellő élettapasztalattal tanuljanak tovább. Könnyebb is így. A többiek azonban 25—28 százalékban közvetlenül az érettségi után menték tovább az egyetemre. Ki tanárnak, ki mérnöknek, ki orvosnak tanul. Az idén érettségiző fiataljaink közül is már sokan döntöt­tek. Legtöbben most is inkább a „civil” pályák mellett, néhányon azonban a ka­tonai pályát választották. A Madách Imre gimnázium érettsé­giző diákjainak’ körülbelül a 13 százalé­ka megy tiszti akadémiára, hogy három év múlva néphadseregünk tiszti egyen­ruhájában nevelje, oktassa tovább a fia­talokat. Az iskolas.~e.rte híres (vagy hir­PáiyaválasztQs előtt hedt?) IV. b. fiúosztály 30 tanulója kö­zül négyen töltötték ki felvételi lapju­kat, magas, jóvágású, tanulni és sportol­ni egyaránt szerelő f iúk. Egy sem tudna megfelelőbb pályát találni, s ahogy me­sélik, régi álmuk, valósult meg ezzel. Diakovszky József, de Provaznik Ti­bor is már négy évvel ezelőtt szeretett volna a Rákóczi tiszti iskolába járni. Akkor azonban nem sikerült, most itt a kedvező alkalom ... „Igen, most itt a lehetőség, hogy a híradós tiszti isko­lára kérjem felvételemet. Nagyon szere­tem a rádió- és elektrotechnikát. E ké­pesítésnek mind a katonai, mind a pol­gári életben hasznát vehetem’’ — okol­ja meg pályaválasztását Diakovszky Jó­zsef. Piovaznik Tibor a Rákosi Mátyás pán­célos tiszti iskola növendéke szeretne lenni. — Szerintem ez a legszebb pálya, vagy esetleg a tengerészek élete szebb ennél. A katonatiszti pálya iránti szere­tőiemre egy kicsit a Kossuth Akadémián tett látogatásunk állcalmával tapasztal­tak is hatottak. Tisztjeink a legnyugod­tabb körülményék közt készülhetnek hi­vatásukra. A tanulás mellett a sport és a szórakozási lehetőség is megvan. Talán nem is tűnik olyan hosszúnak ott az a három évi tanulás. Hát igen, az a három év tanulás. Ta­lán a fiatalok egyrészét ez riasztja vissza. Vajon hogy vélekedik erről Prc- vaznik Tibor? — Három év csak akkor tűnik hosszú­nak, ha valaki tehernek érzi a tanulást. En viszont mindig szívesen, örömmel tanultam. Remélem ott az akadémián is legalább tilyan eredménnyel végzek, mint itt a gimnáziumban. Végül pedig nézzük a szülők vélemé­nyét. Hogy fogadták a káliói tanítóék, Provaznikék és az acélgyári munkás szülők, Diaikovszkyék fiúk pályaválasz­tását. — Édesapám, de édesanyám is öröm­mel egyezett bele, hogy katonai pályára lépjek. A mi családunkban már van egy katonatiszt, aki a legmagasabb parancs­noki akadémián, a Zrínyi akadémián tanul. Talán az unokabátyám e pálya iránti rajongása ragadt át családunkra is — meséli Provaznik Tiber. De • 3 Ugyan így Diakovszkiéknak sem volt semmi ellenvetésük. Mindkét család büszke, hogy fiaikból művelt,, jól- képzett, délceg katonatisztek lesznek. WIMMER VALÉRIA

Next

/
Thumbnails
Contents