Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-31 / 26. szám

3 SZABAD AOr.RAD 1956. március 31. ; Rákosi Mátyás elytárs felszólalása a Heves megyei pártaktíva-értekezleten Kedves Elvtársak! Tekintettel arra, hogy az ak­tíva valamennyi hozzátartozó­ja a Központi Vezetőség ez évi márciusi ülésének és határoza­tának alapján szólalt hozzá a kérdésekhez, nagyon rövid lesz a hozzászólásom. Azok a nagyszerű eredmé­nyek, amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártja az elmúlt három esztendő folya­mán, Sztálin halála óta, a kom­munizmus építésében, a béke megvédésében és a nemzetközi politikában elért, nem utolsó sorban annak köszönhetők, hogy minden téren újra ér­vényre juttatták a pártvezetés lenini elveit. Ami a legfonto­sabb: megvalósították a kol­lektív vezetést, felvették a harcot a személyi kultusz el­len, megerősítették a párton belüli demokráciát, a bírála­tot és önbírálatot. Ezeknek a rendszabályoknak nyomán sza­badon bontakozhatott ki a dol­gozó tömegek nagyszerű al­kotó ereje és ez tette lehető- vé, hogy a Szovjetunió olyan hatalmas célokat tűzhetett ki maga elé, mint amilyenek a hatodik ötéves terv irányel­vei. A Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének 1953. júniusi ülése fordulatot jelentett nálunk a pártvezetés lenini elvének alkalmazásában. A júniusi határozat élesen el­ítélte a nálunk is elterjedt sze­mélyi kultuszt. Irányt vett a kollektív vezetés lenini elvé­nek biztosítására, a pártde­mokrácia, a kritika és önkri­tika kiszélesítésére, a szocia­lista törvényesség megerősíté­sére. A júniusi határozat meg­valósításában, a jobboldali torzítások dacára, amelyeket Központi Vezetőségünk múlt év márciusi határozata felfe­dett, — értünk el eredménye­ket. Ezek között egyike a leg­fontosabbaknak a szocialista törvényesség megerősítése. Az imperialista ü.gynök Berija, valamint Magyarországon Pé­ter Gábor bandájának leleple­zése után pártunk vezetőségé­nek kezdeményezésére felül­vizsgálták a Rajk-pert. Megál­lapítást nyert, hogy a Rajk-per provokáción alapult. Ezért pártunk Központi Vezetőségé­nek múlt év júniusi határoza­ta alapján a Legfelsőbb Bíró­ság rehabilitálta Rajk László elvtársat és más elvtársakat. Hasonlóan felülvizsgáltak más ügyeket: az ártatlanul elítélte­ket rehabilitálták, a többiek amnesztiában részesültek. Ugyancsak folyamatosan fe­lülvizsgálták a volt szociálde­mokrata elítéltek ügyét. Ezek­nek legtöbbje már kiszabadult, az utolsók ezekben a napokban szabadulnak. Aki közülük nem bűnös, azt rehabilitálták, illet­ve rehabilitálják. Aki közülük vétett népi demokratikus álla­munk rendje ellen, az am­nesztiában részesült. 1953. jú­niusa óta számos intézkedést foganatosítottunk annak biz­tosítására, hogy a szocialista törvényesség felett mindenütt szigorúan őrködjenek. A Központi Vezetőség, az egész párt a legnagyobb he­lyesléssel kísérte a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkáját, azt a bátorságot és határo­zottságot, amellyel a központi bizottság a párt- és állami élet minden területén visszaállítot­ta és érvényre juttatta a nagy Lenin tanítását. Egész pártunk teljes mérték­ben egyetért azokkal a rend­szabályokkal, amelyeket a XX. kongresszus a pártvezetés le­nini elveinek biztosítására fo­ganatosított. A XX. kongresz- szus munkájának fényében láthatjuk csak igazán, hogy nálunk e téren még sok a fo­gyatékosság, sok a tennivaló, a személyi kultusznak még sok a maradványa s még távolról sem valósul meg következete­sen a vezetés kollektivitásának elve. A pártdemokrácia még min­dig nem olyan szilárd, a bírá­lat még nem olyan bátor, hogy minden téren biztosítsa a dol­gozók aktivitását, kezdemé­nyezését, teremtő erejének szabad kibontakozását és egyben a határozott, kemény kiállást a párt helyes politiká­jának megvédésében. Ezért tovább kell szilárdítanunk a kollektív vezetést, a pártszerű kritika fejlődését, a pártde­mokrácia, a törvényesség meg­erősítését és tovább kell vin­nünk a harcot a személyi kul­tusz minden megnyilvánulása ellen. Tudatában kell len­nünk annak, hogy a személyi kultusznak — jelentékeny részben a mi hibánkból — mély gyökerei vannak és hogy a személyi kultusz mindenütt felütheti a fejét. A lenini pártvezetés elvei­nek szakadatlan érvényesítése nem kampányfeladat, hanem pártéletünk állandó, szerves része. Az az erélyes követke­zetesség, amellyel a XX. kongresszus a személyi kul­tusz kérdését felvetette, a párt erejének és magabiztosságá­nak imponáló megnyilvánulá­sa és új sikerek, új eredmé­nyek, új győzelmek forrása. Ez azonban nem akadályozza meg az ellenséget abban, hogy a XX. kongresszus határoza­tait, s a személyi kultusz el­leni harcot megkísérelje föl­használni arra, hogy megza­varja a dolgozó tömegek tisz­tánlátását. Ilyen kísérletekkel nálunk is lépten-nyomon ta­lálkozunk. A mi feladatunk, hogy az ellenség minden za- vartkeltő kísérletét azonnal élesen leleplezzünk és vissza­utasítsuk. Ne engedjük meg, hogy a XX. kongresszus tapasztalatai­nak és tanulságainak felhasz­nálásával elfeledkezzünk ar­ról, hogy most a marxizmus gazdasági oldala kerül előtér­be. A pártélet lenini elveinek megerősítése mellett szakadat­lanul szem előtt kell tarta­nunk a gazdasági feladatok, a népgazdasági terv teljesítését. Azok a nagyszerű célk'tűzések, melyek a hatodik ötéves terv irányelveiben vannak lefek­tetve: a hétórás munkanap, a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelése, egyben a mi programunk is. De az, hogy milyen gyorsan tudjuk ezeket a célokat megvalósíta­ni, elsősorban attól függ, hogy milyen sikereket érünk el a termelésben, a terv telje­sítésében és túlteljesítésében. Minél gyorsabban nő a terme­lékenység. csökken az önkölt­ség. javul a minőség, fejlődik az ipar műszaki vonala, annál biztosabban és gyorsabban emelhetjük a dolgozó nép élet- színvonalát. Pártunk Központi Vezetősé­ge saját tapasztalataiból okul­va és a XX. pártkongresszus tapasztalataira támaszkodva, minden téren következetesen megvalósítja és érvényre jut­tatja a pártélet és pártvezetés lenini elveit. A pártvezetés lenini elvei­nek megvalósítása rendkívül nagy szerepet játszik a terme­lésben is. Ahol kollektív a vezetés a pártban, ahol a bírá­lat, a pártdemokrácia erős. ahol bátran tárják fel a hibá­kat és kijavításuk módját, ahol a vezetés elősegíti és bá­torítja a dolgozók kezdemé­nyezéseit és a dolgozókra tá­maszkodik. ott bizonyos, hogy a termelés menete megjavul. A magyar dolgozók új erőt és lelkesedést merítenek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkájából és el vannak tö­kélve. hogy tántoríthatatlanu! haladnak tovább azon az úton, melyet a Szovjetunió ragyogó példája világít meg: a szocia­lizmus győzelme útján. NEMZETKÖZI HÍREK Aí osztrák nagyiparosok a Kelettel tálé kereskedelem fejlesztését követelik Ausztria kereskedelme a ke­leti országokkal nem mutat olyan nagymérvű növekedést, amilyenben az osztrák állam­szerződés megkötésekor re­ménykedni lehetett, állapítja meg az „Industrie*1, az Osztrák Gyáriparosok Szövetségének lapja. A lap nyilvánvalóan an­nak hatása alatt, hogy az oszt­rák gazdaságot súlyosan meg­károsította az egyoldalú nyu­gati orientáció, sürgeti, hogy tanulmányozzák az eddiginél behatóbban a Kelettel való ke­reskedelem problémáit. A lap szerint helyes volna, ha az osztrák fogyasztási cikkeket is bevonnák a Kelettel való ke­reskedelembe. ülagy külkereskedelmi hiány Hollandiában Hollandia külkereskedelmi deficitje 1955-ben két milliárd holland forintra emelkedett. A nagy hiányt főleg az amerikai és belgiumi behozatal jelentős növekedése idézte elő. Az ex­port a behozatalnak mindösz- sze 84 százalékát fedezte. íulisúfolt áruraktárak a/ Egyesült Államokban Az Egyesült Államok keres­kedelemügyi minisztériumá­nak közlése szerint 1955. vé­gén 82,1 milliárd dollár érté­kű áru feküdt az áruraktárak­ban, ami 500 millió dollárral több, mint november végén és 5,1 milliárd dollárral több. mint 1954 végén volt. 84 százalékkal emelkedett tavaly a létfenntartási köftségek indexe Chilében Mint Santiago de Chiléből jelentik, a létfenntartási költ­ségek mutatószáma az 1954. évi 71 százalék után, 1955-ben további 84 százalékkal emel­kedett. Az összes kapitalista országok közül Dél-Koreában és Chilében növekedtek a leg­jobban a létfenntartási költsé­gek. Az angol munkások tiltakoznak a tervezett lakbéremelések ellen Az ADN londoni híradása szerint Hemel Hempstead an­gol város nyolc üzemének munkásai nagy tüntetőmene- tet rendeztek, amelyhez irodai alkalmazottak, háziasszonyok és más szakmák dolgozói is csatlakoztak. A gépipari mun­kások szakszervezetének zász­laja alatt haladó menet élén skót dudások haladlak. A tün­tetők a város utcáin végigvo­nulva szavalókórusba közöl­ték, hogy nem hajlandók ma- gasabb lakbéreket fizetni. Áremelkedés Norvégiában Norvégiában a cukor árát kilogrammonként 20 őrével, a margarin árát pedig egy koro­nával emelik. Tűzvész Japánban Nosiro észak japán városban 1500 házat pusztított el a tűz­vész és 6000-en leltek hajlék­talanok. infláció fenyegeti a nyugatnémet „gazdasági csodát“ ..Egy nemrégiben végzett véleménykutatás során kitűnt, hogy Nyugat-Németországban 5000 lakos közül 70 százalékuk nincs megelégedve helyzeté­vel*’ — írja a párizsi „Libéra- tion“. A lap a továbbiakban megállapítja, hogy ez érthető is, ha figyelembe vesszük a jelenlegi nyugatnémetországi bérviszonyokat, meg azt, hogy ^DOOOOOOQOOCOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOO' A vasúti teherkocsik hiánya - akadályozz? a nógrádkövesdi bányászok tervteljesítését A nógrádkövesdi kőbá­nya dolgozóinak ugyancsak megnehezítette a munkáját az idei kemény tél! Ennek a következményeit érzik most, a felszabadulási ver­senyben is. Januárban még teljesítette ugyan tervét a bánya, februárban azonban a nagy havazás és hideg miatt fagyszünet volt. Március elején azzal az elhatározással kezdtek munkához a kőbányászok, hogy pótolják az elmara­dást. Ment is a munka, de most meg a MÁV nem tu­dott vagonokat biztosítani a kitermelt kő elszállításá­hoz. Így azután az első har­madban mindössze 61 szá­zalékra teljesítették a ter­vet. A nógrádkövesdi dol­gozók azonban még mindig nem csüggedtek! Hatalmas lendülettel fokozták a ver­senyt. s a hónap második harmadában 123 százalékra 8 teljesítették túl a tervet, a 8 harmadik harmadban pe- |dig. március 26-án 126 szá- | zalékon álltak. Olyan kitű- ®nő eredmények születtek a & versenyben, mint Glózik 8 § Lászlóé, aki március 24-ig 8 g az előírt 2205 csille helyett jj 8 2872 csille követ termelt. £ ’ Alig-alig maradt mögötte g 8 Kokavecz Sándor, aki 2205 csille kő helyett 2835-öt adott az országnak. Március végén azután el­határozták a nógrádköves- diek. hogy március 24-től április 4-ig ünnepi, felsza­badulási harmadot tarta­nak. Ebben a szakaszban is szép eredményekkel dicse­kedhetnek már most. Ápri­lis elejére bizonyosan pó­tolnák a korábbi elmara­dást. ha elegendő vasúti kocsit kapnának. Csakhogy a MÁV mostanában is igen kevés vagont bocsát rendel­kezésükre. ezért kénytele­nek az állomáson tárolni a követ. Valóságos hegy gyűlt már össze, egyre nehezebb a további raktározás, s még nehezebb a vagonba rakodni. Tudjuk, hogy a fagy. a havazás, majd az árvíz igen sok nehézséget okozott a vasútnak, s idő kell hozzá, amíg helyrezökken a szál­lítások megszokott üteme. A nógrádkövesdi dolgozók nevében mégis azt kérjük a vasutasoktól, hogy segítse­nek. Segítsenek minél előbb, adjanak vagont, hogy a nógrádkövesdi kő eljut­hasson az építkezésekre, ahol annyira várják! Jooooooooooooooooooooooooooooooooooooo az árak állandóan emelked­nek. A „Libération” a nyugatné­met lakosság rossz hangulatá­nak okait fejtegetve arra a végkövetkeztetésre jut, hogy mindennek az oka az Ade- nauer-kormány veszélyes gaz­dasági politikája. A francia lap véleményét egész sor nyugatnémet lap is alátámasztja, amelyek az utób­bi időben élesen bírálják Adenauer konok újrafelfegy- verzési politikáját és rámu­tatnak. milyen veszélyes kö­vetkezményekkel jár ez a po­litika. A müncheni ..Abendzeitung** például március 20-án megál­lapította. hogy a bonni „gazda­sági csodát“ máris egv újabb infláció réme fenyegeti. „Az 1953-as választások hangzatos jelszavai, hogy „nem kell félni a fegyverke­zés gazdasági következmé­nyeitől“. úgy szertepukkantak, mint a szappanbuborék. Bon­nak máris meg kell húznia az inflációs vészféket; ez ..óriási blamázs a kormány számára, amely kénytelen bevallani, hogy „a .gazdasági csodát* inf­láció veszélyezteti“ — írja a többi között a lap. felemelik u angol vasúti díjszabásokat Mint Angliában közölték, a személy- és teheráruforgalom­ban fel fogják emelni a vas­úti díjszabásokat. Ssénmeden cénk élenjáró dalfjnsóinak tanácskosíósa A napokban a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt tanácstermé­ben értekezletre gyűltek össze a szénmedence élenjáró dolgo­zói, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének múlt év novemberi határozata alapján megbeszéljék a szén­bányászat időszerű kérdéseit. Az értekezlet két tájékozta­tó előadást hallgatott meg, a szénmedence műszaki fejleszté­sének problémáiról. Az egyiket Kovács József elvtárs. a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője, a másikat Sartóris Kálmán elvtárs, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója tartotta. Az aláb­biakban ismertetjük Kovács elvtárs előadását és az értekez­leten elhangzott hozzászólások közül néhányat. — Az élenjáró dolgozók jó segítőtársai a vezetőknek a párt és a nép által rájuk bízott feladatok mind eredményesebb végrehajtásában — kezdte elő­adását Kovács elvtárs, majd így folytatta. — Ez a segítés a jó javaslatokban, az újítások­ban, az ésszerűsítésekben, vala­mint a jobb és olcsóbb terme­lésben nyilvánul meg. Az élenjáró mozgalmak — Az élenjáró mozgalmak gyökerét — mondotta — a munkások anyagi helyzetének megjavulásában kell keres­nünk. Az élet megjavult, az élet vidámabb lett, már pe­dig, ha az emberek jobban és vidámabban élnek, szaporáb­ban megy a munka. Az élenjáró mozgalmak má­sodik gyökere abban rejlik, hogy az emberek ma már nem a kizsákmányolok javára dol­goznak. hanem saját maguk­nak. A kapitalizmusban viszont a dolgozók által termelt anyagi javakat a tőkések sajátítják ki és azoknak, akik termelnek, csak morzsákat juttatnak. A technika Az élenjáró mozgalmak har­madik gyökerét az új techniká­ban találjuk. Üj technika nél­kül. új gyárak nélkül, új fel­szerelések nélkül a dolgozók élenjáró mozgalma sem szület­hetett volna meg. Üj technika nélkül a technikai normákat fel lehet emelni kétszeresükre, de nem többre. A mi élenjáró dolgozóink viszont négy-ötszö­rösére emelik meg a technikai normákat, s ezt az új techni­kára támaszkodva, tudják el­érni. Az új technika alkalma­zásának kérdése különösen idő­szerűvé vált most, pártunk Központi Vezetőségének múlt év novemberi határozata után, amelynek végrehajtásában ko­moly szerepe van az itt meg­jelent elvtársak lelkes, odaadó munkájának. És egyben nagy részük van azoknak az eredmé­nyeknek az elérésében, amelye­ket a felszabadulás óta elér­tünk a szénbányászatban. Köz­ismert dolog, hogy 1955-ben 1938-hoz viszonyítva, két-két és félszer több szenet termeltünk. Természetesen. hogy ilyen eredményeket tudtunk elérni, abban nagy szerepet játszott az új technika elterjesztése. Pél­dául 1944-ben csak 80 rázó­csúszdás szállítógép könnyítet­te meg bányászaink munkáját. A káderek De csak az új technikával még nem jutnánk messzire, ha nincsenek megfelelő káderek, akik elsajátítják az új techni­kát. Ahhoz, hogy az új techni­ka komoly eredményeket hoz. zon, olyan káderekre van szükség, akik az új technika elterjesztéséért indult mozga­lom élére tudnak állni. S eb­ben van az élenjáró mozgalmak negyedik gyökere. Legjobb dol­gozóink indították el és éltetik ma is az újítómozgalmat. 1953- ban a beadott újítási javasla­tok száma meghaladta az 1100-at. s ezekből közel 500-at vezettek be. amelyeknek gaz­dasági eredménye több mint 6 millió forint. Szénmedencéink újítcmozgalmában tavaly az előbbi évekhez viszonyítva, ko­moly visszaesés volt tapasztal­ható, mert csak 331 újítási ja­vaslatot nyújtottak be, ame­lyekből 224-et vezettek be. 2,2 millió forintos gazdasági ered­ménnyel. Ez a visszaesés ko­moly feladatokat ró ránk az újítómozgalom további szélesí­tésében, amelyben elsősorban az itt megjelent elvtársak .se­gítségére számítunk. A fogyatékosságok — Gyakran tapasztaljuk* hogy a párt-, DISZ- és gazda­sági vezetőink elhanyagolják e mozgalmak irányítását, segíté­sét és ellenőrzését. Nem kielé­gítő az élenjáró dolgozók nép­szerűsítése. Nem foglalkoznak eleget az élenjáró dolgozók politikai és szakmai nevelésé­vel. Kétféle helytelen nézet is gátolja, hogy kialakuljon a színvonalas politikai munka az élenjáró dolgozók között. Az egyik az, hogy túlbecsülik őket. azt mondják, „miért kell nekünk agitálnunk az élen­járó dolgozókat, hiszen ők úgy­is jól dolgoznak“. A második helytelen nézet hívei pedig le­becsülik őket. Azt mondják* „nehéz emberek ezek, nem ér­dekli őket csak a munka és az, hogy minél többet keressenek“* Ezek a nézetek nagyon ve­szélyesek és szigorúan fel kell lépnünk e nézetek hangoztatói- val szemben. Sajnos, vannak olyan élen­járó bányászaink, akik azt mondják, hogy inkább megrak­nak 15—20 csillét, mint elol­vassanak egy-két cikket. Az ilyen és ehhez hasonló maradi állásfoglalások ellen minden erőnkkel harcolnunk kell és az élenjáró dolgozókat egyre in­kább be kell vonni a politikai és szakmai oktatásba. Kovács elvtárs előadásának befejező részében többek között ezeket mondotta: — A műszaki haladásért fo­lyó harc. amelyet Központi Ve­zetőségünk múlt évben hozott legfontosabb határozatainak szellemében folytatunk, csak akkor válhat tömegmozgalom­má, ha pártszervezeteink meg­ismerik az élenjáró dolgozók problémáit, terveit és elképze­léseit. lelkesítik őket, és politi­kai és szakmai nevelésükben felhasználják az SZKP XX* kongresszusának útmutatásait. Kovács elvtárs előadása után Sartóris elvtárs, a tröszt igaz­gatója tartott értékes szakmai előadást a millszekundumos robbantásról. Ennek ismerteté­sére visszatérünk. A hozzászólások Ezután élénk vita kezdődött* Számos felszólaló, többek kö­zött Fuchs Jenő, a szorospataki bányaüzem vezetője, továbbá Súlyaik András szorospataki vájár és Csúz Sándor nagybá- tonyi vájár a korszerű robban­tástechnika gyakorlati problé­máiról beszéltek. A felsorolt hozzászólók, de még rajtuk kí­vül többen is kifogásolták, hogy rosszak a fúrószárak. A felszólalásokból az is ki­tűnt, hogy bányaüzemeinknek sokkal több gépre lenne szük­ségük. Ebben a kérdésben az értekezlet részvevői végül is arra az álláspontra jutottak, hogv a műszaki fejlesztésért vívott harcot elsősorban a meg­levő gépek jobb kihasználásá­val kell folytatni és az újabb gépek beállítása ennek a harc­nak csak második eszköze. A SALGÓTARJÁNI LAKÁSKARBANTARTÓ ÉS ÉPÍTŐ KSZ felhívással fordul a családi házat építeni szándékozó dol­gozókhoz. hogy a szövetkezet átszervezett műszaki osztálya szívesen áll a dolgozók ilyen irányú rendelkezésére és ké­ri. hogy a szövetkezetei biza­lommal keressék fel. Célunk a lakosság építési igényeinek minőségi kielégítése. Fordul­jon tehát a Salgótarjáni La­káskarbantartó és Építő Ksz. vezetőségéhez lakásépítés: szándékával. SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nóqrád meqvel bizottsáqának lapja Felelős kiadó: Haidi') József“ Szerkesztőség é? kiadóhivatal; Salqótarfán. Damlanich út 2. Telefon 18-74 19-74 16-83 Terlesztík: b Megvet Postahivatal Hírlapnsztálva és binaokézbesftő postahivatalok Kirfflzeté*. rosta- hivataloknál 4? kézbesítőknél. Havf előfizetési dft 3.50 Ft Szikra í.aonvomda Budapest Vili Rökk Szilárd ti 0. Felelős vezető: tfuir.sár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents