Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)
1956-03-31 / 26. szám
1956. március 31. SZABAD \Ö(.nín 3 A szovjet zootechnikai módszerek alkalmazásának eredményei a Szügyi Tangazdaságban Gazdaságunkban a szarv asmarhatenyész- lás számítható, mert az istállóátlag januártés alapját az a 80 darab tehén képezi, amelyet 1952-ben vásárolt részünkre az Állatértékesítő Vállalat, Az eltelt évek során az állományból mintegy 25 darabot kiselejteztünk, helyükbe saját nevelésű üszőket állítottunk. Az üszők beállításánál szigorúan szem előtt tartottuk az állatok származását és csak a legjobb egyedek utódait fogtuk tenyésztésbe. A gyenge állományon fokozatosan, évről évre a fejlett szovjet zootechnikai módszerek bevezetésével igyekeztünk javítani. Bevezettük a mesterséges megtermékenyítést, az itatásos borjúnevelést, a szigorú egyedi takarmányozást, a tőgymasszázst és a csöpögtető fejést. Az istállóba beszereltük az önitató- kat, és az egyedi rácsokat. A dolgozók munkájának könnyebbítésére a fejést fejőgépekkel végezzük. Minden új módszer bevezetésénél figyelembe vettük azt, hogy fokozatosan végezzük el, a dolgozókkal történt alapos megbeszélés után. Egy-egy új módszer bevezetése előtt, meggyőztük dolgozóinkat annak előnyéről és azt a módszert először kevesebb állatnál vezettük be, s így az ott keletkezett eredmények nyomán a dolgozók meggyőzése eredményesebbé és könnyebbé vált. A szovjet zootechnikai módszerek eredményeképpen tehenészetünk termelése évről évre emelkedett. 1952—53. ellenőrzési évben az egy tehénre eső termelési átlag 2800 liter, 1953—54-ben 2950 liter, míg 1954—55. évben 3150 liter. Az elmúlt évhez viszonyítva ez évben újabb eredményjavuban 12,1, februárban 12,4, márciusban 13,5 liter volt. A zöldtakarmányok etetésével még nagyobb eredményeket akarunk elérni. A szovjet itatásos módszer bevezetésével ma már elértük, hogy mesterségesen itatott borjaink átlagos napi súlygyarapodása meghaladja az egy kilogrammot. Több mint egy éve elhullás és kényszervágás mentesen neveljük borjainkat. A borjak nevelésénél szigorúan szem előtt tartjuk a takarékosságot. Eddig egy borjú fölneveléséhez 420 liter teljes tejet használtunk föl, kivéve a tenyésztésre szánt bikaborjakat, amelyek nevelésénél 540 litert használtunk. Ezt a mennyiséget állandóan igyekszünk csökkenteni. Célunk az, hogy borjainkat 350—375 liter teljes tejjel neveljük fel. Növendékállataink nevelésénél el akarjuk érni, hogy üszőinket és bikáinkat másfél éves korban megfelelő súllyal — bikáknál 550—600 kilogramm, üszőknél 430—450 kilogramm — fogjuk tenyésztésre. Az eddig bevezetett szovjet módszereken kívül állandóan figyelemmel kísérjük a szovjet zootechnikusok újabb és újabb módszereit és azok helyi viszonylatban történő bevezetésével tovább fokozzuk eredményeinket. szem előtt tartva pártunk és kormányunk szarvasmarha-tenyésztéséről szóló határozatát. Tóth Árpád, • állattenyésztő. Szügyi Tangazdaság 00000300000. xxxjoarxK^<jocxxxxx)oooooooooo(Xxxxxxx30ooooooooooooooooooooooooax»oc)0(X)OOooooococ<)00ocxoooooooooooooc<)Oúooooo<yjoo Hogyan kerültünk az elsők közé a beadásban? Elmondotta Kiss Mihály, Szurdokpüspöki begyűjtési megbízottja 1954 májusában kerültem Szurdokpüspökibe, mint begyűjtési megbízott. Akkortájt a község a pásztói járás szégyene volt. Hónapról hónapra az utolsó helyen kullogott a begyűjtésben. De nem is lehetett ezen csodálkozni, hiszen az eredményes munka legalapvetőbb feltétele, a terület- rendezés hiányzott. E, yesekre túlzott kötelezettségeket róttak, mások jogtalanul művelték földjeiket — nem kérte tőlük számon senki, hogy beadták-e már az államnak, ami jár és földterületük arányában teljesítették-e kötelezettségüket. Éppen ezért legfontosabb feladatomnak a terület- rendezést tartottam. Két hónapig ezen dolgoztunk. 0 SO termelő közül 570-nél kellett módosítást végrehajtani: csökkenteni, vagy emelni a kötelezettséget. A rendezés után lényegesen megjavult a begyűjtési munka és megszilárdult a fegyelem. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1954 második felében már csak nyolc elszámoltatásra került sor, míg 1953-ban akadt olyan hónap, amelynek minden napjára esett néhány elszámoltatás. A területrendezés természetesen még nem minden. Nagyon fontos, a jó becyűjtési munka alapját jelenti, de ha nem párosul rendszeres, szervező és agitációs munkával, ha nem támaszkodunk a kommunisták, tanácstagok példámuta tására, ha nem igényeljük az ő segítségüket, ha elhanyagoljuk a versenyszellem kialakítását, akkor mit sem érünk cl a területrendezéssel. Jelenleg Szurdokpüspöki a pásztói járás 27 községe között a begyűjtési verseny élén halad. Szeretném elmondani, hogy milyen módszerrel végzem munkámat. Rendkívül nagy körültekintéssel hajtom végre a tervfelbontást. Egyetlen olyan gazda sincs, akivel a tervek felbontása előtt ne beszélgetnék és ne hallgatnám meg véleményét. A lehetősig szerint minden esetben a gazdák véleményének figyelembevételével végzem a beütemezést. így mindenki idejében tudja, mikorra kell kötelezettségét teljesíteni és van ideje bőven, hogy felkészülhessen erre. A tervfelbontás idején kijelölöm a főbeadókat. Ez nagyon megkönnyíti a társításokat és kényszertársitás nem fordul elő. A pártszervezettel és a tanáccsal szoros kapcsolatot tartok. Tudom, hogy a falu kommunistáinak, népnevelőinek és ta nács te,: ja inak állandó, aktív segítsége nélkül jó begyűjtési munka nincs. Rendszeresen eljárok a népnevelő-értekezle- tekra, tanácsülésekre, amelyeken beszámolok a begyűjtési munka helyzetéről. A tanácstagok — akik valamennyien példát mutatnak a beszolgáltatásban — sűrűn bekopogtat, nak választóikhoz beszélgetni az állam iránti kötelezettség teljesítéséről, ismertetni a legfontosabb rendeleteket. Én bátran támaszkodom rájuk, igénylem segítségüket. A fentiek mellett óriási szerepe van a versenynek. Sem időt, sem fáradságot nem kímélek a jó versenyszellem kialakításáért. A tanácsház előtti táblát naponta friss hírekkel látom el. A, jól teljesítők •Ravasszal, amint a hőmérsékleti viszonyok és a talaj állapota megengedi, a vetést azonnal meg kell kezdeni. A tavaszi növények vetési idejét a talaj nedvességi állapota, a vetőmag által megkívánt legalacsonyabb csírázá- si hőfok és az esetleges késői fagyok határozzák meg. Amíg a talaj a növények csírázásához szükséges kedvező hőmérsékletre fel nem melegszik, vetni nemcsak céltalan, hanem egyenesen káros is. Ha ugyanis a megduzzadt mag sokáig kelés nélkül pihen a földben, könnyen megrothad, a kártevők is jobban pusztítják, ezenkívül nő az elgyomosodás veszélye is, mivel az igénytelen gyommagvak sokkal hamarább kikelnek. Minél zordabb valamely vidék éghajlata, annál korábban kell őszszel és annál későbben lehet tavasszal vetni. Minél melegebb természetű a talaj és kedvező annak nyirkossági foka, jól van művelve, a megfelelő táplálóanyag-tartalommal rendelkezik. az őszi vetéssel annál kevésbé szabad sietni, a tavaszi vetés pedig annál korábban kezdhető meg. A vetés idejét tekintve tavasszal is, akárcsak ősszel, általános szabály, hogy a növény természetének megfelelő, lelhető korai vetés a helyes. A tavaszi vetésű növényeknek, különösen a tavaszi kalászosoknak az ősziekkel szemben 2— 2,5 hónappal rövidebb a tenyészidejűk, s így gyorsabban kell fejlődniök, hogy bő termést hozzanak. Ezért lehető legkorábban vessük el őket a jól előkészített, táplálóanyagban gazdag talajba. Tavaszi növényeinket csak a korai vetéssel védhetjük meg a gomba és rovarkártevőktől. Amikorra ezek fellépnek, a növények erősödjenek meg. A és kötelességmulasztók neveit rendszeresen kiírom. A falu két földművesszövetkezeti boltjának kirakatában gyakran helyezünk el olyan írásokat, amelyek népszerűsítik a begyűjtés élenjáróit, vagy a lemaradókat állítja pellengérre. Most bővítjük a hangos-híradó hálózatot, ami lehetővé teszi, hogy ezen keresztül is foglalkozzunk a begyűjtési versenynyel. Röviden elmondva, ez a „titka'1 az én eredményeimnek. Munkamódszerem bátran merem ajánlani valamennyi begyűjtési megbízottnak. hitvány, csenevész fiatal növényeket a rovarok is pusztítják. Mindezek ellenére a tavaszi vetéseket elsietni nem szabad. Ha sáros a talaj, túl hideg az időjárás, várni kell a vetéssel. A tavaszi vetés sokkal nagyobb figyelmet, hozzáértést kíván, mint az őszi. Kapkodással, elnaayolással nagyon elronthatják a munkát. A tavaszi vetésnél igen fontos, hogy ismerjük az egyes növények vetési mélységét. A vetés mélységének megállapításánál döntő tényező a vetőmag táplálóanyag készlete is, ami a mag nagyságával van összefüggésben. így a lucernát, vörösherét 1—2,5 centiméterre, a tavaszi búzát, árpát, bükkönyt, 3—7 centiméterre, kukoricát, a borsót és a napraforgót 5—10 centiméter mélyre kell vetni. Fejlődő mezőgazdaságunkban mind jobban elterjedt a gépi vetés. Azonban megyénk területének még számos részén találkozunk kézi vetéssel. A gépi vetés nemcsak jobb, hanem gyorsabb és termékenyebb is, mert a vetőmagot megfelelő mélységre tudjuk vetni, míg kézi vetéssel az egyik mag mélyebbre kerül, mint a másik. A Szovjetunióban és a fejlett nagyüzemünkben mindjobban tért hódít a gabonafélék keresztsoros vetése. Ez úgy történik, hogy a vetőmagmennyiség felét először hosszanti irányban, a másik felét pedg erre merőlegesen kereszt irányban vetjük el. A keresztsoros vetésnél 10—20 százalékkal kell több vetőmag, de ez bőségesen megtérül a kapott terméktöbbletből. ^ ermelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink ne idegenkedjenek a fejlett módszerek bevezetésétől, mert ezek alkalmazása jövedelmezőbbé teszi a gazdálkodást. , A tavaszi vetési munkáról ÍGAZ BARÁTSÁG _ A szovjet fi lm küldöttség S/.crs ényben — A z ünnepet nem az teszi ** ünneppé, hogy piros betűvel írják a naptárban. Mert lám. kedd van és Szécsény- ben mégis igazi ünnepi hangulat uralkodik. Egyre több házra és középületre tűzik ki a nemzetiszínű és a vörös zászlót. Az enyhe tavaszi szellő könnyedén végigsimogatja a zászlók selymét. i-fu é-Uxj $ ? /// f ó t Emlékül sok szeretettel dráaa barátainknak. R. Makacjonova Az emberek faluszerte a szc-vjet vendégek érkezéséről beszélnek. Mindenki érzi, hogy Szécsényben ma valami olyasmi lesz, amilyen még nem volt és amit sokáig emlegetnek majd. Egyedül csak a nap nem akarja megszépíteni a szécsé- nyiek izgalommal teli örömét, mert bujkál a szürke felhők mögött. De nini, biztos elszé- gyelte magát, mert egyszer csak elöbújik és megnézi magát a Népművelési Otthon előtt- összegyűlt fúvósok hangszereinek tükrében és megcsillan az ablakok üvegén. Egyenként és csoportosan gyülekeznek az emberek a vendégek fogadására. Egyre több ablak nyilik ki és telik meg kíváncsi fejekkel. • Jönnek, jönnek — hangzik * a kiáltás a falu vége felöl. A fúvószenekar pattogó indulóra zendít, és innen-onnan a vendégvárás izgatott hangjai hallatszanak. Ám nem sok idő van az izgalomra, mert a vendégeik két áramvonalas autója máris a Népművelési Otthon előtt áll és egymásután, fürgén szállnak ki belőlük a küldöttség tagjai. Pillanatok alatt elvegyülnek a várakozók között és^rnár ismerkednek is. A Népművelési Otthon klubjának ajtaja előtt vörös- nyakkendős úttörők várakoznak. Ök üdvözlik először a kedves vendégeket. Mindegyik füle piros az izgalomtól. A kis csoportból bátran előre lép egy kislány és aranyosan csengő hangján oroszul köszönti a küldöttséget. Ezután benn a klubban sorra üdvözlik a kedves látogatókat a helyi párt és tanács vezetői. Az üdvözlésekre a küldöttség részéről Fjodorov elvtárs válaszol. — Nincs nagyobb erő a vili gc-n a barátságnál, különösen ha az olyan, mint amilyen a mi népeinket' egyesíti — mondotta Fjodorov elvtárs pohárköszöntőjében, amelyet így fejezett be: — Éljen a marxizmus—le- ninizmus zászlaja, amely győzelemre vezet bennünket! • M inden arcon mosoly és ötöm rag-yog és az üdvözlések perceiben megindult néma ismerkedés hangján folytatódik. Van dolga a két tolmácsnak, mert bizony kiderül, hogy a csupa filmes küldöttséget egyformán érdeklik Szécsény és környékének állat. és növényvilága, gazdasági élete, történelme, persze, elsősorban azért mégis a kulturális élet problémái iránt kérdezősködnek. Érdeklődésük oly nagy, hogy Makagonova és Usakova a háziipari szövetkezetben. a vendégjog megsértése nélkül csak nehezen tudunk mi is érdeklődni, pedig mindenkit feszit már a kíváncsiság, hogy közelebbről megismerje Vsa- kovát, a „Tartalékjátékos’’, a ,13-as számú ügyitök” és „Az ezüstszínű pc-r” kiváló női szereplőjét és Makaganovát a „Bátorság iskolája", „Az emirátus bukása” c. szovjet filmek női szereplőjét. V. A. Usakova igen kedves és figyelmes művész egyéniség. Elragadtatással beszél Rutkai Éváról. Gordon Zsuzsáról, Törőcsik Mariról, Molnár Tiborról és többi magyar színész barátjáról, pedig az ő színészi pályafutása iránt érdeklődünk. Több, nálunk ismeretlen filmben is játszik. Ilyenek „A zöld fények” és az „Ismerős sorsok”. R. 1. Makagonova egyszerű, bájos színésznő. Bászov szovjet filmrendező felesége. 0 is több olyan filmben szerepel, amelyet nem játszanak a mi f ilmszínházaink. Ö alakítja „A fiú” és a „Különös nyár” című szovjet filmek női szereplőit. Usakova és Makagonova nagyon szeretik a színpadot is. Mindketten tagjai a moszkvai Stúdió Filmszínháznak. Usa- kova Csehov: „Sirály" c. drámájából Nyina. szerepét kedveli nagyon, Makagonova pedig Afinogenov: Kisunokám c. darabjának női főszerepét szereti legjobban. Ennyit tudtunk meg a küldöttség két nő tagjáról, ám a két elvtárs tényleg annyira érdeklődött, hogy bennünket nemigen engedtek érdeklődni, főleg sajátmagukról nem. A. Sz. Fjodorov elvtársról megtudtuk, hogy a szovjet Kulturális ügyek Minisztériuma Filmügyi Főigazgatóságát vezeti, J. O. Gabrilovics elvtársban pedig több szovjet filmforgatókönyv szerzőjét ismertük meg. e A vendégek a klubból elindulnak, hogy ismerkedjenek a falu nevezetességeivel. Miközben a falut járják, barátkoznak. Az egyik legszebb barátság a Tangazdaságban szövődik, ahol Makagonova és a kis Cservan Marika tolmács nélkül a szeretet hangtalan nyelvén kötnek barátságot. Nincs arra szó. amely ki tudná fejezni az ilyen barátkoz ás n agy szerűségét. Egy kedves mosolyban, egy szeretetteljes cirógatásban benne van ilyenkor a világ minden szeretete. Mákagonova a barátság emlékét azzal örökíti meg, hogy fényképét adja a kislánynák, de ö csak boldog szemének örömtől csillogó fényével tudta viszonozni azt, mert nem számított a találkozásra. • J^nnyien még soha nem gyűltek össze a Népművelési Otthon nagytermében, mint a vendégek tiszteletére rendezett esti díszünnepélyen. De még mindig jönnek az emberek. A rendezőség alig tudja szabadon tartani a bejáratot. Amikor a vendégék visz- szaémek Bencurfalváról, már egy tűt sem lehetne leejteni a teremben. Megkezdődik az ünnepség. A szovjet és a magyar himnusz után dob perdül meg a terem bejáratánál. Üjra úttörők köszöntik a vendégeket kedves szóval és virággal. A községi pártbizottság titkára meleg szavakkal üdvözli a küldöttség tagjait és ünneplőket. Beszédében felidézi a falu első találkozását a szovjet emberékkel. Visszaemlékezik a tizenegy év előtti legboldogabb magyar tavaszra, amely ezt a mai nagyszerű találkozást is hozta— Nekünk minden tetszett ezen a csodaszép Magyarországon, de legjobban a tehetséges és szorgalmas magyar nép tetszett. — Ezek a szavak abból a rövid kis beszédből valók, amelyeket Mákagonova az ünnepség részvevői előtt mondott el és amelyet így fejezett be. — Kívánunk önöknek, Ifeed- vés családjaiknak minden jót, amit kívánni lehet és mindnyájuknak, mindnyájunknak békét. Ezt a két mondatot a ripor- terek csak leírhatják, de szeb- bet és szebben nem tudnak hozzá semmit tenni. * ^ kis ünnepség után azonnal megkezdődik a gaz-* dag műsor. Egymásután peregnék a számok. Palóc, dalok, táncok követik egymást, és a vendégek, akiknek már any- nyit tapsolták, önfeledten nem egyszer tapsot kezdeményeznek és megújrázzák a számokat. Különösen nagy tetszést arat a hetvenegyéves nógrádme» gyeri Kúkucska néninek és fiának a tánca, amelyet a kis- hartyáni Hurják Mihály kisér dudájával, és a rimóci lakodalmas. Amikor vége van a ..Rimóci lakodalomnak”, a lakodalmasok nem mennek le a színpadról, hanem a menyasszony és vőlegény előrelépnek és a szépen feldíszített örömlkalá- csőt átnyújtják a vendégeknek. Van ebben az ajándékozásban valami különösen szép, V. A. Usakova Szécsény utcáján (A kislány kezét foqia) mert az örörákalács most nem a lakodalmasoké lett, akik csak játszották a lakodalmat, hanem azóké, akiknek mindenki igazán örült. A műsor után feltesszük d kérdést a vendégeknek, hogy mi tetszett legjobban. Egyszerre és röviden válaszolnak1 — Fszjo (minden), • Már jó későre jár, amikor befejeződik a műsor. Jönnek a búcsúzkodás percei. Gabrilovics elvtárs, ez a kedves. örökvidám ember igy búcsúzik. — Holnapután indulunk haza. de most egy kicsit mégis szomorúak vagyunk, mert el kell hagynunk a jó magyarok csodaszép országát.
