Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)
1956-03-21 / 23. szám
X9S6. március 21. SZABAD N$«n'ín 5 Tovább növekedtek a szakszervezet tömegkapcsolatai a szénmedencében — A nógrádi szó »medence bányászszakszervezetének konferenciája — Vasárnap reggel a salgótarjáni Bányász Népművelési Otthon nagytermében konferenciára gyűltek össze a Nógrádi Szénbányászati Tröszt bánya- és szolgáltató üzemeinek szakszervezeti küldöttei, hogy meghallgassák és megvitassák a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Nógrád megyei Trösztbizottságánaik négy év alatt végzett munkájáról szóló beszámolót. A konferencia megválasztotta az új tröszt és számvizsgáló bizottságot, valamint a magasabb szakszervezeti konferenciák küldötteit. A trösztbizottság beszámolóját Torják János elvtárs. a trösztbizottság elnöke, a számvizsgáló bizottság beszámolóját pedig Lukács Vilmos elvtára. a számvizsgáló bizottság elnöke ismertette. — Közel négy esztendeje annak. hogy újjáválasztottuk a trösztbizottságot. Négy év alatt jelentős eredményeket értünk el a dolgozók szociális és kulturális helyzetének javításában — mondotta Torják eivtárs, majd az eredményeikről szólva többek között ezeket mondotta. — 1952 óta három üzemi bizottsági elnök kivételével a trösztbizottsáe és az üzemi bizottságok elnökei elvégezték az öthónapos vagy az egyéves párt- vagy SZOT-iskolát. A nógrádi szénmedencéből indult el az egyesülés mozgalom Kazinczi Bordás László Kossuth-díias vájár kezdeményezésére. Széles körben elterjedt a „Nevelj új bányászt” mozgalom is, amelynek keretében Budavári Károly Kos- suth-díjas vájár 20. Futó János vájár pedig 12 új bányászt nevelt. A trösztbizottság tömegkapcsolatairól szólva Torják elvtárs a kővetkezőket mondotta: — A trösztbizottság tömegkapcsolatait nemcsak a versenyszervezésben elért eredmények bizonyítják, hanem az is. hogy 1952-es 70 százalékhoz viszonyítva 1955 végére több, mint 80 százalékos volt a szervezettség, pedig a szénmedence dolgozóinak létszáma 2000- rel növekedett. Csak a nagy- bátonyi szolgáltatónál 113 új tagot toboroztak a szakszervezetbe. A szénmedence bányáinak gépesítésében négy év alatt elért eredményekkel kapcsolatban Torják elvtárs ismertette, hogy 1952-től napjainkig bányáinkban 1161 különböző ki- sebb-nagyobb gépet, ezen belül 74 kaparószalagot, 74 vit- lát, 230 feitőkalapácsct. 220 fúrógépet. 229 ventillátort és 178 szivattyút szereltek fel a bányászok munkájának meg könnyítése érdekében. A bányászok munkájának megbecsül ér ível kap'? cl atban Torják elvtárs idézte, hogy tavaly a bányászoknak 20 530 000 forintot osztottak ki hűségjutalom fejében. A számvizsgáló bizottság beszámolója után. amelyet Lukács Vilmos ismertetett, a konferencia részvevői nagy számmal szóltak hozzá a két beszámolóhoz és a határozati javaslathoz. A felszólalók többsége hiányolta a beszámolóból a kellő bírálatot és öntoírálatot. Lovász Béla elvtárs többek között megbírálta a trösztbizottságot azért, hogy nem foglalkozott érdemük szerint a szolgáltató üzemek dolgozóinak problémáival. Több hozzászóló foglalkozott azzal, hogy az SZTK munkája sem kielégítő a szénmedencében. A felszólalásokból az is kiderült, hogy a trösztbizottsá® nem fordított kellő gondot a fiatal bányászok problémáira. Kovács József elvtárs. a Megyei Pártbizottság Ipari Osztályának vezetője felszólalásában a ver- senynyilvánosság és az újítómozgalom időszerű kérdéseiről beszélt. Csillag József elv- tára. a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Műszaki Osztályának vezetője javasolta, hogy építsenek ki szorosabb kapcsolatot a trösztbizottság és a szakszervezet között. A hozzászólások után a tröcztbizottság tagjainak és a felsőbb szakszervezeti konfe- icnciák küldötteinek megválasztására került sor. AZ ÉPÍTŐIPARI TECHNIKA LEGÚJABB VÍVMÁNYAI j A magyar—szovjet barátsági hónap keretében az Í MSZT és TT1T városi szervezel ének rendezésében már- | cins 14-én a Nógrád megyei Építőipari Vállalat salgó- í tarjáni kultúrtermében az élenjáró technika napja al- j halmából Horváth Béla eivtárs, a Könnyűipari Minisz- ! térium főépítésze „Élenjáró építőipari technika” cim- * mel előadást tartott. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük Horváth elvtárs előadását. Mintegy 20—25 évvel ezelőtt az egész világon nagyarányú kutatómunka indult meg az építkezések idejének lecsökkentése és olcsóbbá tétele érdekében — kezdte előadását Horváth elvtárs, majd így folytatta: Az említett két törekvés megvalósítása érdekében új építőanyagok, új szerkezeti megoldások és új építési eljárások kikísérletezése vált szükségessé. Tíz évvel ezelőtt a Szovjetunióban, s ezt követően nálunk is megkezdődött a nehéz építőelemek, a vasbeton gerendák, a vasbeton panelek, a lépcsőkarok és az előfalazott épületblokkok előregyártása és alkalmazása. Horváth elvtárs a továbbiakban ismertette, hogy a nehéz előregyártóit elemek alkalmazása csak átmenetet jelentett a könnyű építőanyagok kereséséhez és felhasználásához. Itt kell megemlíteni — mondotta Horváth elvtárs —, hogy Sebestyén Gyula a köny- nyű építőelemekről szóló tanulmányában úgy becsüli, hogy a könnyű építőelemek elterjedése nálunk, az egész országra vonatkoztatva a második ötéves terv végére mintegy 20 százalékos lesz. Ezzel szemben az e téren is előrehaladottabb Szovjetunió és Csehszlovákia 5 év múlva körülbelül 25 százalékban alkalmaz építőiparban könnyű építőelemeket. Az előadás következő részében Horváth elvtárs ismertette a könnyű építőelemek anyagait. A gázbetonról, amely a legnagyobb jelentőségű, így beszélt: — A gázbeton nyersanyagai a portland cement, az őrölt homok és az alumíníumpor. A homok őrlése azért lényeges, mert a homok felületének növelésére szolgál. Az alumíniumpor és a cement a gőz hatására gázt fejlesztenek, amely az öntvényben sejteket, parányi buborékokat, pórusokat képez. Ezeknek a pólusoknak a nagysága az alumíniumpor finomságától függ. A formába öntött híg, tejfölszerű habarcs, a cementből felszabaduló mész, de külön mészadagolással is az alumínium kölcsönhatásából hidrogéngázokat képez. Amíg a cement megköt, a habarcsot pihentetni kell, csak azután lehet autoklávba vinni. A gázbetonnak van egy olyan változata is. amelybe nem kevernek cementet. A gázbeton előállításánál a szovjet kutatók az autoklávo- lás előnyösebbé tétele érdekében alkalmazzák a vácuum- képzést. amelynek a lényege abban áll, hogy a gőztérből kiszívják a levegőt, s így a gőz még nagyobb nyomást gyakorol az autoklávba helyezett anyagra. A gázbeton mellett beszélni kell a habbetonról is. A habbetoncement őrölt és őröletlen homok és víz keverékéből készül. A habbeton készítéséhez szükséges egy habverőgép is. A habbeton gyártási folyamata azzal kezdődik, hogy a száraz homokot golyós malomban megőrüli, majd cementtel keverik össze, s ehhez a keverékhez vizet adagolnak. Ezután a habot a habarcshoz adják és egyenletesen elkeverik, s ezt az elkevert anyagot formába öntve 20 Celsius fokon körülbelül 12 órán át pihenni hagyják. Még egy anyagot említek meg, amely a könnyű építőelemek gyártásánál igen jól bevált, s ez a habsziükát. Ilabszilikátnak nevezzük az olyan habosítási eljárással készített és sejtesí- tett építőanyagot, amelynek kötőanyaga mész és kovasav. Megemlítem, hogy hazai viszonylatban a habsziükát gyártásánál jól bevált az aránylag nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló csepeli porszén hamúja. Horváth elvtárs az autokláv- ban sejtesített anyagok szilárdságáról szólva elmondotta, hogy ezeknek az anyagoknak törő- és hajlítószilárdsága kiváló, majd így folytatta: — Az autoklávban sejtesített anyagok hő- és hangszigetelő képessége igen magas. Az Előállás tekintetében a szovjet itatások szerint kiváló fagyállók és vízfelvevő tulajdonságuk igen alacsony. Ezek az anyagok az eddig ismert vakolási módszerek szerint jól tartják a vakolást, szegezhetöek, nem repedeznek és nem pattognak ki és tűzálló tulajdonság szempontjából is jobbak, mint az úgynevezett nehézbetbn. A habbeton előnyeivel kapcsolatban még azt is meg kell említenem, hogy a belőle készült épületszerkezetek ötszörösen könnyebbnek tekinthetők a téglafalnál és jó hőszigetelő tulajdonságuk miatt két- szer-háromszor vékonyabbak is. Az élenjáró építőipari technika által megteremtett, faanyagokat pótló építőanyagokról Horváth elvtárs ezeket mondotta: — Világszerte nagy nehézségeket jelent az építőiparnak a faanyag-szükséglet fedezése, s ezért kutatások indultaié a növényi rostokból készült, fát pótló építőanyagok előállítására. Ma már elmondhatjuk, hogy ilyen anyagok rendelkezésünkre álinak, elsősorban itt a rost- és farostlemezekről kell beszélnem. Mindenekelőtt azt jegyzem meg, a rost- és farostlemezgyártásnak hazánkban is nagy jövője van, mert a dunai és tiszai árterület buja növényzete, s különböző fahulladékok és az egyes mezőgazdasági növények szára, mint például a kukoricaszár jól felhasználhatók rostlemezek készítéséhez. Szegeden már működik egy farostlemezgyár kísérleti jelleggel és megépítés alatt áll egy Kalocsán is. A farostlemez összetételéről szólva meg kell mondanom röviden, hogy a legfontosabb nyersanyagai a farost és valamilyen kötőanyag. A rost- és farostlemez előnyeiről szólva még azt jegyzem meg. hogy tetszetős, nem vetemedik, jól ellenáll a víznek és a különböző fabetegségek sem támadják meg. $ P x X : * i : ♦ Gyárunk új „alfcötmányterveietérőr4 Gyárunk, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár üzemeiben az utóbbi időben igen sok szó esik az új kollektív szerződéstervezetről. A tervezet két fontos részéről akarok most írni. Az egyik az igazgató, a másik pedig az üzemi bizottság vállalásait és terveit foglalja magában. Először az igazgató vállalásai közül említek meg néhányat. A kúpoló kemencéket úgy alakítják át, hogy megnőjön azok adagoló kapacitása. Ez az átalakítás az adagoló-kapacitás megnövekedése me le t azt is eredményezi ma d, hogy 6 fő munkaerő felszabadul. Azt is az igazgató vállalásai között olvashatjuk hogy az ú ííás kivitelezésének elősegítése érdekében kísérleti műhelyt szerveznek a gyárban. Nagy jelentősége van annak az igazgatói vállalásnak is, hogy az öntöde és a tisztító műhely között szál í ó alagutat építenek, mert ezzel csökken a törési selejt. Az igazgató vállalásaiban minden üzemrész korszerűsítéséről esik szó. A kollektív szerződéstervezet nacjy teret szentel a munkavédelem, a munkás* Sl'lés és a tá 'sadaiom- biz'csílás, valamint a kul- tu áli-. cs sportélet fe lesz- tésére is. A munkavédelem JavTási ércekében pl Idád rnscsz n e iií a vagonok emberi e ő el való moz- ga ását, valamin; a vagonok kirakásához az emberi erő kímélése cél ábó! darupályát s ereinek fel. Az igazgató vállalásai kőzett szt e el .az is, hogy az igazgatói alan 15 százalékát munkavédelmi célokra fordítják. Nézzünk most egy-két jellemző adatot az üzemi bizottság válla ásai közül, amelyek az Igazgató vállalásához hasonlóan gyárunk éjeiének minden területére jeierúős vál ozta- tásokat irányoznak elő. Az üzemi bizottság vállalása kimondja, hogy a szocialista munka verseny szervezését szorosan ösz- S7ekö;ik az új technika széleskörű alkalmazásával és a 100 százalék alatt teljesítő dolgozók számát a munkamódszer átadási mozgalom további szélesítésével csökkentik. Az üzemi bizottság vállalásában az ipari tanulókról. a jövő munkásairól sem feledkeztek meg. részükre az idősebb dolgozók bevonásával megszervezik a tapasztalatátadásokat. Csak néhányat említettem meq az igazgató és az üzemi bizottság vállalásai közül, de ezekből is kiderül, hogy gyárunk vezetői a jövőben is gondoskodni akarnak rólunk, s ezért nekünk is szakadatlanul kell gondoskodnunk termelési eredményeink javításáról. ! FEKETE JÓZSEF ♦ I I ♦ § A Iftjiermeíósi versenyben a berkenye! Petőfi Tsz vezet (T udósííónktól.) Értékelték a berkenyéi Petőfi Tsz kezdeményezésére indított termelőszövetkezeti tehenészetek tejtermelési versenyét A berkenyeiek továbbra is vezetnek. A verseny kezdete óta az egy tehénre eső tejkilogramm 1176. A második helyet ? ceredi Búzakalász tartja 977 kilogrammos átlag mellett, tejzsírszázalékuk 4,2. A nógrádi Béke a harmadik, a szurdokpüspöki Béke a negyedik, míg az érsekvadkeríi Tartós béke az ötödik helyet érte el. Megkezdte a szántást az érsekvadkerti gépállomás Az érsekvadkerti gépállomás valamennyi traktora munkára készen áll — jelenti Kurdi Bálint üzemgazdász. Hat traktor már megkezdte a munkát. A többi gép még a fagy miatt nem tud dolgozni. A hat gépből a balassagyarmati Előre Tsz-ben három, a honti Győzelemben 2, a lőrinc- pusztai Dimitrovhan pedig 1 gép dolgozik. Gyurkovics János, Praszna Ferenc, Simon Imre, Ökrös Sándor, Mészáros István és Zsingor Ferenc vezetik a gépeket. Több, mint 20 holdat szántottak fel hétfőig. Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztésének néhány időszerű kérdése írta: Márkus József, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa II. rész. Hogy a nógrádi állomány felől, pontosabban tájékozódjunk, múlt év nyarán a tehénállomány egynegyedével reprezentatív felvételezést végeztünk. amikor kiderült, hogy az abraketetésben nem részesülő, tehát voltaképpen csak alaptakarmányt fogyasztó tehénállomány fejési átlaga 7,8 liter, ami 2300—2400 liter éves termelésnek felel meg. Ez alapon feltehető, hogy megfelelő takarmányozás esetén a nógrádi állomány is képes évente átlag 3500 kg tej termelésére. A minőségi javulást Nógrád- ban is nyilvánvalóan jó tenyészbikákkal lehet biztosítani. Hogy e téren tájékozódjunk, kimutatást készítettünk arról, hogy a megyében hány, és milyen származású bika fedez. Az eredmények igen meglepőek, mert 297 bika 19.2 százalékának sem anyai, sem apai származása nem tüntetett fel termelési adatokat. Olyan bika, amelyiknek csak apai ágon nincs termelése, 23,6 százalék, olyan pedig, amelyiknél az anyai ágon hiányzik a termelése. 2 százalék van. A tejzsír- százalékra vonatkozó értékek anjai és apai ágon egyaránt a bikák kb. 15 százalékánál hiányzanak. Anyai ágon a bikák 56,2 százalékának nincs 3500 kilogrammon felüli termelése, apai ágon a bikák 35 százalékánál ugyanez a helyzet. 4 százalékon aluli tejzsír- termelés anyai ágon 39 százalék, apai ágon pedig a _ bikák 31 százalékánál fordul elő. Végeredményben az összes bikák között csak 14,8 százaléknyi az olyan apaállat, amelyik apai é.- anyai ágon egyaránt 3500 kilogrammon felüli és legalább 4 százalékos származást igazolhat. Tehát csupán ez a 15 százalék olyan, amelyiktől a minőség további javítása várható. ; A megyei tanács VB mező- gazdasági igazgatósága állattenyésztési osztályának vezetője, Milos László, azzal adta át nekem a fenti adatokat tartalmazó kimutatást, úgy használjam fel, nehogy valahol szégyenbe hozzam a megyét. Én úgy vélem, nincs ezen mit szégyenleni, mert valószínűleg nagyon sok megye, a megyék többsége ugyanígy áll. Nógrád megye legalább már elkészítette a diagnózist, amiből parancsoló szükségszerűségként adódik, hogy e téren sürgősen cselekedni kell valamit. Amint láttuk, minimális igényeinket kielégítő bika csak 15 százalék van a megyében. A vázolt származási adatokból az is nyilvánvaló, hogy a dán vörös keresztezésből származó F-bikák kivétel nélkül mind messze e kívánalom fölött lesznek. Tőlük válogatatlanul is 4,2—4,5 százalékos tejzsír- örökítést várhatunk. Ez volna tehát Nógrádiban az az út, amelyen haladva a bikafronton mutatkozó szomorú helyzetet rövid idő alatt sikerülhet felszámolni. Azonban ezen a gondolaton, hogy mi „keresztezett” bikákat kívánunk a megyében használni, sokan megütköztek. Voltaképpen pedig semmi megütközésre sincsen ok. Csupán szokatlan egyelőre a gondolat. A szimmentáü keresztezésből származó bikák megítélése terén, amint már említettem, nemhogy ilyen idegenkedés lett volna tapasztalható, hanem ellenkezőleg, szinte minden megfontolás nélkül többre értékelték őket más bikáknál. Az F-bikák használatakor mi voltaképpen vissza- keresztezést végzünk a hibridek és a magyartarka között, azonban fordított relációban. Mást nem is tehetünk, mert hiszen annyi keresztezett üszőivadékkal nagyon sokáig nem fogunk még rendelkezni, hogy csupán az ő felhasználásuk révén, rövid időn belül hatékony előrehaladásra tehetnénk szert. Elgondolásunk minden kétséget kizáróan helyes. Az F- bikától származó üszőivadékok is előreláthatóan kivétel nélkül 4 százaléknál zsírosabb tejet fegnak termelni, ami nógrádi viszonylatban óriási előrehaladásként értékelendő. (Folytatjuk.) Ahogy mi hizlalunk írta: J. Márkin, a szverdlovszki terület Ordzsonikidze szovhozának jőzootechnikusa Gazdaságunk Szverd'lovszk közvetlen szomszédságában fekszik, ezért a városban ösz- szegyűjtött konyhai hulladékokat, ételmaradékokat igen jól fel tudjuk használni takarmánykészleteink kiegészítésére. Az anyakocákat, a malacokat és hízókat egyaránt fű- tetlen helyiségekben tartjuk télen is, és a tapasztalatok szerint egészségesebbek, edzettebbek, jobban gyarapszanak, mintha fűtött, és éppen ezért gőzös, ammóniás helyiségekben tartanánk őket. Hűléses megbetegedés egyáltalán nem fordul elő. Általában négy hónapos süldőket állítunk hízóba; erre a korra elérik a 34—35 kilós súlyt. A szovhoz takarmánykonyhájában a hulladéktakarmányokat 2—3 órán át forraljuk. majd tartályokba öntve a megfelelő hőfokra lehűtjük. Naponta háromszor etetünk, három-négy kisebb adagra elosztva. Etetés után rendszerint kvaszt kapnak inni (savanykás üdítő ital, amit a sütőüzemektől kapott melléktermékekből készítünk). Ez elősegíti a jó emésztést. Mivel az állatok sok konyhai hulladékot kapnak, napi sóadagjukat — 100 kilogrammos élősúlyra számítva — 80 grammra emeltük, s így sikerült elejét venni az emésztőszervi megbetegedéseknek. A hízók étvágyának fokozása és napi súlygyarapodásuk növelése érdekében a gazdaság sertésgondozóinak javaslatára bevezettük az úgynevezett „koplaló nap” rendszerét, amely szerint hetenként egy napon (az általános pihenők napján), a hízók semmi takarmányt nem kapnak, csak tiszta vizet. A módszer helyességét több szovjet tudós kísérleti eredménye igazolja. Megállapították ugyanis, hogy az intenzív ta- lurmányozás során felgyülemlett salakanyagok teljes eltávolodása után az emésztés sokkal tökéletesebb, s a zsírlerakodás gyorsabb lesz, következésképp — a hízók jobban értékesítik a takarmányokat. De a „koplaló nap” bevezetésének más előnye is van: gazdaságunkban 16 százalékkal csökkent a munkaerőráfordítás költsége. Ugyanis míg 1951-ben 1 mázsa súlygyarapodásra 4,1 munkanap esett, 1954-ben — a .koplaló nap" bevezetése után — már csak 3 munkanap. Igen kedvező hatású a hizlalás második szakaszában a helyiségek elsötétítése is. Az ablakokat teljesen eltakarjuk, s a villanyt csupán az etetés- itatás, továbbá a takarítási munkák idején gyújtjuk fel; Ilyen körülmények között a hízók kevesebbet mozognak, nyugodtabfoak. gyorsabban gyarapszanak. A szverdlovszki mezőgazdasági kutatóintézet tangazdaságában a tudományos kísérletek során bebizonyosodott, hogy az elsötétített helyiségben tartott hízók napi súlygyarapodása általában 13—14 százalékkal nagyobb, mint az egyébként ugyanazon körülmények között hizlalt világos helyiségekben tartott hízóké.
