Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-21 / 23. szám

SZABAD A'ÖGRÍD 1956. március 21. 1036-ban. As eras ßel lent nem esüfjtjetl amikor elvégezte a tanítóképzőt, szó sem lehe­tett arról, (hogy tanítson. Pest­re került az egyik újsághoz címírónak, majd ládákat s cso­magokat hurcolt. 1940-ben az­tán „kinevezték”. Segédtanító lett, havi 98 pengővel — de a nyári tanítással együtt meg­szűnt az ő fizetése is. Most Hé- Ihalomban tanít, a község so­kat emlegetett „igazgató bá- csi”-ja. Legféltettebb kincsü­ket, gyermekeik fogékony ér­telmét bízták rá a községbe­liek. Sötét hajában már fehér szálakat vegyített az idő. de minden mozdulata, korát meg­hazudtoló fiatalos hévről, lel­kesedésről beszél. Igen. Körmendi Ferencről van szó, Héhalom általános is­kolai igazgatójáról. 1950-ben, amikor Héhalomra jött, szinte lehetetlen állapotokat talált az iskolában. A kerítés lerombol­va az udvaron rozoga fáskam- ra, a három tanteremben ro­gyadozó padok.:. Asztalnak és széknek híre sem volt. Monda­nom sem kell, hogy mennyire elkeseredett a látottakon. — Valószínűleg mellőzni akarnak — kesergett magában —. különben nem küldtek vol­na ide.;; Forrott benne a düh. amikor visszafordult, hogy majd a járáson alaposan meg­mondja véleményét. Benn azonban — legnagyobb csodál­kozására — nem neki adtak igazat. — Ügy látszik, te olyan fá­ból vagy faragva, hogy megfu­tamodsz a nehézségek elöl — mondta r-eki az egyik elvtárs. — A mi kommunistáinkra pe­dig nem ez a jellemző — ma­gyarázta. Az újdonsült igaz­gató pedig összeszorította a fo­gát és visszajött a községbe, hogy rendet teremtsen. De későbbiek folyamán de­rűit, hogy bizony nagy fába vágta a fejszét. A pappal kez­dődött a dolog. Héhalom község plébánosa látván, hogy az isko­lában egyre inkább háttérbe szorul, megkezdte rágalomhad­járatát az igazgató ellen, hogy megfertőzi a gyermekeket. Volt olyan nap is, hogy 23 gyermek hiányzott, holott az osztály létszáma 30. Amikor pedig bevezette az iskolában az „Előre” köszöntést, a pap „ki­prédikálta” a templomban. A szülők között teljes volt a fel­háborodás: ijesztgették. Ö azonban ma­radt, sőt újult erővel folytatta tovább a munkát. Ellátogatott a hiányzó gyer­mekekhez, beszélgetett a szü­lőkkel. Lótott-futott egész nap, hogy végre rend legyen az is­kolában. Látva az óriási lelke­sedést. segíteni akarást, las- san-lassan aztán megbékült a haragvó község. Még a télen történt, hogy szóba jött: ki kell kövezni az utat. mert az apró emberkék csaknem elmerül­nek a sárban, iskolába jövet. Úgy gondolták, majd munká­sokat fogadnak, akik leterítik a követ. A község azonban másképp határozott. Jöttek a Szűcsök, Harmosok. Sziták, de megmozdult az egész falu: — Igazgató bácsi, megcsinál­juk mi az utat társadalmi munkában. A pénzt használják fel ott. ahol nagyobb szükség van rá — mondták. És felhasz­nálták; Biológiai és kémiai szertáruk van. Négy tanterem­ben vadonatúj padok sorakoz­nak. De az ötödik terembe is megrendelték a teljes felszere­lést. — A községfejlesztési tervben ugyanis bevették az egyik tanterem teljes felszere­lését. Igv állt lassan melléje az egész község. Ma már ott tar­tanak, hogy mindenben kiké­rik az „igazgató bácsi” véle­ményét. A Dózsa-közben pél­dául régen vajúdik már az ut­ca kérdése. Talán 8—10 mó­dosabb gazda elkezdett az ut­ca rovására terjeszkedni. Mégpedig úgy. hogy az utca felé hozták a kerítései­ket. Odáig fajult a dolog, hegy alig lehetett eljárni. A pana­szosok persze az „igazgató bá­csihoz” jöttek,, hogy tegyen igazságot. A minap meg özv. Molnámé kereste fel őt. ‘hogy családi ügyében kérje taná­csát. Hazafelé tartok. Elfáradt em­ber jön velem szembe az úton, kezében villa. Megállítom. Be­szélgetünk erről, arról, aztán megkérdezem, hogy milyen embernek ismeri az igazgatót. — Nekem nincs iskolás gyer­mekem, de azt mondják, na­gyon rendes ember. Egv fiatalasszonnyal folyta­tom tovább az utat s az isko­láról beszélgetünk. Igazságos, lelkiismeretes embernek isme­ri Körmendi Ferencet. Sze­reti. becsüli őt az egész falu. Dogvan jutott el idáig ? Ho­gyan tudta megváltoztatni az emberek véleményét? Egészen egyszerűen: végtelenül szereti hivatását. Vincze Istvánná Április 30-ig lehet jelentkezni az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításra Az idén szeptember 2—16 között rendezik meg Budapes­ten az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítást. Az 1956. évi Országos Me­zőgazdasági Kiállítás a máso­dik ötéves tervünk első kiállí­tása lesz. Az elért eredmények mellett, ráirányítja a figyelmet azokra a feladatokra, amelye­ket a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése és a termelés nagyarányú fellendítése érde­kében a második ötéves terv időszakában végre kell hajta­nunk. A kiállításon részt vehet­nek azok az egyénileg gazdál­kodók, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomá­sok, továbbá a mezőgazdaság­gal szoros kapcsolatban álló egyéb szervek és vállalatok, amelyek a mezőgazdaság va­lamelyik ágazatában kimagas­ló eredményt értek el. A termelőszövetkezetek, a járási tanács mezőgazdasági osztályán, az egyénileg dolgozó parasztok a községi tanácsnál jelentkezhetnek. A jelentke­zést írásban kell benyújtani, feltüntetni benne a jelentkező üzem, vagy személy nevét, lakhelyét és foglalkozását, to­vábbá azt, hogy mivel kíván résztvenni a kiállításon. A je­lentkezés határideje 1956. áp­rilis 30. A kiállítás ideje alatt a láto­gatók részére utazási kedvez­ményt biztosítanak, vasúton és hajón 50 százalék, autóbuszon 25 százalék. A kiállítás rendezősége fel­hívja a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasz­tokat, hogy a termelési és te­nyésztési eredményeik szünte­len növelésével készüljenek a mezőgazdaságunk idei nagy seregszemléjére, s minél na­gyobb számban jelentkezzenek az Országos Mezőgazdasági Ki­állításra. — Futni fogsz innen! Befejezetlen elbeszélés A magyar—szovjet filmün- nép alkalmával került bemutatásra Salgótarjánban, a November 7 filmszínházban a „Befejezetlen elbeszélés” cí­mű szovjet film, Jelizaveta Malkszimovna az egyik leningrádi körzet kezelő orvosa. Fiatal, özvegy és szép asszony, aki a hivatásának él csupán, csak ott keresi az élet értelmét. Szinte minden ide­jét betegei foglalják le. Ma­gánélete alig van. Úgyszólván mindenki személyes ismerőse \kerületében, de barátja, bizal­masa az özvsgyasszony on és leányán kívül, akiknél lakik, nemigen dkad. Aganyin ideg- gyógyász sem több számára, mint kolléga, hiába ostromolja szerelmével. Jelizaveta számá­ra is tartogat azonban az élet valakit. Körzetében fékszik hó­napok óta bénulian Jersov mérnök, az ismert hajóépítő szakember, akinek egy súlyos iáegmegráúkódtatás következ­tében mindkét lába megbé­nult. Aganyin feltétlen nyu­galmat ír elő ennek, az ágy- hozkötöttségében is robbané­kony, indulatos embernek, Liza pedig — Aganyinnal ellentét­ben, — ráhagyja: csak hadd ve­szekedjék, hadd dolgozzék Jer­sov. Megengedi, hogy ágyban fékve fogadja munkatársait, még ha azok ki is hozzák a sodrából, mert úgy érzi, hogy a robbanékony alaptermészet gúzsbakötése, a szellemi és tes­ti inaktivitás semmiképpen sem javíthat állapotán. Ez az ártatlan apróságnak tűnő „en­gedékenység” a férfi szemé­ben. adja vissza a reményét vesztett betegnek az önbizal­mát. önmagába vetett hitét, hogy lassan, észrevétlenül be­leszeressen Lizába, Jersov any­ja félti a fiát, mert nem hisz abban, hogy egy szép, fiatal orvosnő hozzáköti az életét egy nyomorékhoz és megkéri Lizát, hogy ne látogassa többé bete­gét. Liza — bár közben maga is rádöbbent — Hogy Jersov több néki, mint beteg, fájó szí vitel, de lemond a további látogatásokról. Aganyin egy váratlan éjjeli látogatás alkal­mával azt veti a szemére, hogy valószínűleg azért nem keresi. fel mostanában Jersovot, mert belátta, hogy kezelése ered­ménytelen maradt és közli ve­le. hogy a mérnök állapota erősen rosszabbodott. I iza fogadalma ellenére 'kétségbeesetten rohan Jcrsovék Iákására és sírva ros- kad az anya karjaiba. Nem or­vos már, hanem szerelmes nő. Jersov hallja a sírást, felkelne, hogy rohanjon Lizához, de nem tud. Kétségbeesetten veri ök­lével bénult lábait és ekkor... úgy érzi, megmozdul a lába, Liza és Jersov megtalálják egymást. A nagy szerelmen túl az újabb idegmegrázkódtatás visszaadja lassan Jersovnak egészségét, Lizának pedig a boldogságban elvesztett hitét. Liza szerepében Bisztriékaja személyében egy új, ismeret­len színésznőt ismertünk meg. Az ideális, a tökéletes orvost alakítja, aki csak a betegeinek él. Lényében az elhivatottsá­gon, az érzöszívű nőn túlmenő­lep van valami kedves energi- kusság, ami szinte ellenállha­tatlanná teszi. Igazi nő, igazi orúos, igazi ember. A film egyik jelenetében, amikor rádöbben arra, hogy a béna Jersov már nem beteg, hanem férfi és ő is majdnem nő már és nem orvos, felejthe­tetlen alakítást nyújt. Máskor egy nagybeteg kis­lányhoz hívják és bár Aganyin fél éjszakán át várja, reggelig marad a kislánynál. Orvos és egy kicsit anya is egyszemély­ijén, aki órákat babusgatja kar­jaiban a kis beteget. Nem is játsza, hanem éli már itt Je- lizavetát, olyan tökéletes át- érzéssel, mint amilyent keve­set láttunk még filmen. Jersov mérnök szerepében Bondarcsúk élete egyik legna­gyobb alakítását nyújtotta. Vérbeli pozitív hős. Ember a maga gyengeségében és hibái­ban, erényeiben egyaránt. Nem a tökéletes férfi, a feddhetet­len hős, nem kilakkozott min­tatípus. Goromba és indulatos, sokszor már kiállhatatlan. Eme tulajdonságait az ágyhoz kö­töttségéből, bénaságából szár­mazó alacsonyrendűségi érzése magyarázza ugyan, ha nem is menti, mégis szívből megsze­retem magát Lizával is és ve­tünk, nézőkkel is. Az a jele­nete, amikor kétségbeesetten és tehetetlenül veri béna lá­bait és annak megmozdulása után az örök gyermek k ált- son fel belőle: „Mama ... Ma­ma ■. . Megmozdult a lábam!” — élmény. Aganyin alakja már vala- mivel halványabb. Dra­maturgiáikig nem eléggé hite­les. hogy miért tétovázik Liza, ez a csupa ész, csupa szív, csu­pa ember orvosnő érzelmei út­vesztőjében akár egy pillana­tig is nála, amikor az egész ember csupa önteltség, dicsek­vés. nagyképűség. Ha lenne egy-két jótulajdonsága, valami kicsit is vonzó egyénisége, alakja sokkal hitelesebb és meggyőzőbb lenne. Habonyi Zoltán A legjobb társad ütni munkásokat megjutalmazta a megyei TSB 1 ; : Jó! vizsgázták sportbarátaink j a Marúgó-bajnokság Az elmúlt napokban gyűlte! össze Salgótarjánban a Megye’ Tanács kistermében a Megye! TSB mellett működő társadalmi szövetségek do'.gczói, hogy meg­hallgassák Kretschmer elvtárs értékelését az 1955. évben vég­zett sportmunkáról. A közel 150 társadalmi aktíva igen nagy érdeklődéssel hall­gatta a beszámolót, mely rámu­tatott arra. hogyan érvényesült megyénk területén a párt vezető szerepe a sportban és hogyan hajtották végre az eddigiek fo­lyamán a Központi Vezetőség 1954 decemberi határozatát. Beszélt arról Kretschmer elv­társ. hogy pártunk a felszabadu­lás óta milyen nagy jelentőséget tulajdonít a sportnak, s milyen hatalmas segítséget ad ahhoz, hogy a sport órási fejlődést ér­hessen el. A Központi Vezetőség 1954 évi határozata pedig az ad­digi sportmunka megjavítását se­gítette elő, s megszabta a hibák kijavításának helyes útját is. En­nek szellemében azután megyénk területén is az elmúlt évben óriási fejlődés volt tapasztalható a sport vonalon. Megerősödtek a sportszerveink. versenyeinket a tömegesség leltemezte, s a minő­sített sportolók száma is állan­dóan emelkedett. De megjavult a sportolók erkölcsi és politikai nevelése is — mondotta az elő­adó. A továbbiakban beszámolójá­ban a társadalmi szövetségek 1955. évben végzett munkáját ér­tékelte ki. Ismertette, hogy mi­lyen hatalmas segítséget nyújta­nak- a társadalmi szövetségek az egyetemes magyar sport munká­jában. Majd pedig beszélt azokról •a hibákról, melyek még, sajnos, majd minden társadalmi szövet­ségnél megtalálhatók. Ilyenek pl., hegy kevés az elvi munka, nem használják ki a holt szezonokat az elvi kérdések tisztázására. De hiányosság az is, hogy a járások által rendezett versenyek meg­szervezésében nem igen adnak segítséget. Majd összegezte a társadalmi szövetségek munkáját, s megálla­LABDARÜGÓ NB I-ÉRT: NitUjCíarjini Bányász— Siombüthdv Törekvés 2:0 (1:0) Salgótarjánban a Bányász- pályán közel 5000 néző volt kí­váncsi a két együttes találkozójá­ra, mely igen nagy küzdelmet ho­zott. A mérkőzés kezdete után mindjárt a hazaiak vették át a játék irányítását és fergeteges támadásokat vezettek a szombat- helyiek kapuja ellen. Vasas, Bo- don. majd Csáki lövései alig kerül­ték el a kaput. Ebben a játékrész­ben Oláh alig kapott egy-két lab­dát. olyan nagy fölényben játszott a hazai együttes. Gólt azonban csak a félidő közepén sikerült el­érni a Bányász-együttesnek, ami- koris Vasas lövése a kapufáról Bodon elé pattant aki eqyböl a hálóba vágta a tarjánlak első gól­ját. A félidő további részében is fölényben voltak a Bányász-fiúk, de újabb gólt már nem tudtak el­érni. A második félidő elején kissé feljöttek a szombathelyiek is, de a hazai védők mindig jókor lép­tek közbe, s így meg tudták aka­dályozni a vendégek gólszerzés! kísérleteit. A második gólt Szőj ka egy előretörés alkalmával szerez, te a hazaiaknak. Ezután is jóné- hány gólszerzési alkalma akadt a tarjáni csatároknak, de elkürül- ményesked-ték helyzeteiket. így végüüs megérdemelt, biztos győ­zelmet arattak a bányász-fiúk.' A látottak alapján hízelgő a gól- arány a vendégekre nézve, mert a 2:0 nem mutat hú képet a mér­kőzésről. Jók voltak: a hazai csapatból a teljes védelem Bodon és Taliga, a szombathelyiek közül pedig Nyíró, Selmeci és Kovács. NB II-ÉRT: Ózdi Vasas-Salgótarjáni Vasas 8:0 Sajószentpéteren találkozott a két Vasas-együttes. Ez a találkozó igen nagy küzdelmet hozott, me­lyet mutat az eredmény is. A já­ték igen hullámzó volt, hol a tar­jáinak voltak fölényben, hol pe­dig a hazaiak, de mindkét oldalon a védelmek kitűnő játéka meg tudta akadályozni a csatárok gól- szerzési lehetőségét. Szolnoki Törekvés— itaytbátonyi Bányász 4:1 Szolnokon elszenvedte az első vereségét az NB II-ben a N-agy- bátonyi Bányász együttese. A ta­lálkozón a hazai csapat fölénye domborodott ki. A nagybátonyi védelem hamar kifáradt s a lel­kes és eredményes szolnoki csa­tárok ezt alaposan ki is használ­ták, hiszen négy gólt helyeztek el a nagybátonyiak hálójába, akik­nek viszont csak egyet, sikerült adniok. lí’ctía, hogy az atlétikai, labda- ; rúgó, és teke társadalmi lövet ; ségek érték el a legnagyobb fej- $ lődést. De az újon.lan alakult sí • társadalmi szövetség is igen ér- $ tékes munkát végzett. A többi | társadalmi szövetségeknél általá- « ban az egyhelyben való topogás ♦ volt tapasztalható. ♦ Ezután Kretschmer elvtárs is- ♦ mertette azokat a feladatokat. ♦ melyeket az 1956-os sportévhen } el kell végezni. így elsősorban a í párthatározat marad.ékta'an vég- z rehajtávát. Meg kell oldani a } sportolók nevelésének továbbié)- Z lesztését. Magasabb színvonalra S kell emelni a tömegsportot, En- ♦ nek segítségére a beindult Ság- J vári Endre-emlékversenyt kell j igénybe venni. Meg kell szilárdí- j tani a társadalmi szövetségek J szervezeti életét. Meg kell javí- Z tani az agitáclós propaganda J n unkát is. KI kell szélesíteni a Z társadalmi szövetségeknél a szak- | segítés megszervezését. Ki kell « szélesíteni a sportakadémia háló- ♦ zatát. Az MHK testnevelési rend- ♦ szert a legszélesebb körökben • kell népszerűsítenünk. Harcot } kell folytatni a falusi sporimoz- J galom kibontakozását gátló kö- J rülmények ellen. Itt elsősorban Z a falusi lányok sportba való be- * kapcsolódását kell elősegíteni. | Ismertetni kell az új minősítési j szabályzatot. ♦ Majd így fejezte be beszámoló- ♦ .iát Kretschmer elvtárs: Az 1956- } os év kezdeti eredményei azt bi- z zonyitják, hogy a társadalmi szü- | vétségeink ez évben méginkább $ hathatós segítséget fognak nyúj- « tani a TSB apparátusának mun- t kajához. Ezt már az eddigi mun- ♦ kájuk is bizonyítja. Ezúton is j kérem, hogy ezt a jó munkát az - elkövetkezendő időkben még job- ; ban fokozzák, annak érdekében, 1 hogy megyénk sportjának fejlő- ; dését az eddiginél jóval maga- X sabbra tudjuk emelni. ! Az értékelés után mintegy 50 ; lói dolgozó társadalmi szövetségi } aktívát jutalmazott meg az MTSB ; nevében Kaszás András, a Me- t gyei Testnevelési Sportbizottság X elnöke. . Megyei labdarúgó-bajnokságért: Salgótarjáni Tüzhelygyári Vasas — Nagybátonyi Bányász II. 2:1.' A két együttes nagy küzdelmet vívott egymással. A tűzhelygyá­riak már 2:0-ra vezettek, ami- Icc-ris a befejezés előtt szépíteni tudott a bányászegyüttes. Forgácsi Bányász — Pásztói Vörös Meteor 3:3. Forgácson mélytalajú pályán a vendégek játszottak jobban. A befejezés előtt pár perccel még 3:2 arányban vezetett a pásztói együttes. De egy meggondolatlan hazaadás révén öngóllal egyenlí­tett a forgácsi csapat. Salgótarjáni üveqgyár—Salgótar­jáni Erőmű 2:0. Salgótarjánban az üveggyár! együttes biztos győzelmet aratott az Erőmű csapata ellen. Salqói Bányász—Salq. Vasas II. 0:0. Saigon a Vasas II. igen jól ját­szott és nagy küzdelemben sike­rült az egyik pontot elhozni Sal- góról. Jobbágyi Vasas —Zp. Építők 2:1­Jobbágyiban nagy küzdőmet vívott a két együttes, melyből végűiig a hazaiak kerültek ki győztesen. Mátranováki Bányász —Kistere- nyei Bányász 0:0. Hatalmas iramú mérkőzésen egyik csapat sem tudta megsze­rezni a győzelmet. Zp. Bányász — Bnglyasaljai Bányász 1:1. Két egyforma gőlszegény csa­társor küzdelmét mutatta a játék. Bqyarmati Dózsa —Bqyarmati Törekvés 2:0. A forduló legnagyobb megle­petése volt ez a mérkőzés, me­lyen biztosan szerezte meg a győ­zelmet az újonc Dózsa együttese. i TÖTlí-ti|ipjeink a március 24-i mérkőzésekre: Maqyor utánpótlás — Francia utánpótlás Fra n c ia or sz át* — A u srtr ia Po:'tuqá I ia — Törökország Egrj Bástya — Ózdi Vasas Salqótarjáni Vasas— Kistext Békéscsaba — Perecesi B. Soproni Tör.— Bp. Szikra Nagykanizsai Bányász- Pénz ügyőfök Spal — Milan I nter nazior.a le — Sam p dór ia Triestina — Torino Lazio—Bologna Pótmérkőzések: Nagybátonyi Bányász- Bp. Vörös Meteor Pec si Törekvés — Tőre k vés Szállítók Zalaegerszegi Dózsa — Kaposvári Kítoiszj Komlói Bányász — Váci Bástya Tippieirfk közül az első oszlo­pot Bácskai János labcfarúqó- játcikvezetö. a második oszlopot nedig Molrá,- Bf.la, a Labdarúgó Társadalmi Szövetség vezetője írta lapunk részére. 1 2 X 2 2 1 2 X X 1 1 2 X 2 2 1 2 2 X 1 X 2 1 X 2 X 2 1 X 1 1 2 kezdetén Mint az 1955. évi utolsó mérkőzésén, úgy most a bajnokság nyitányán is igen lelkes és szép bizta­tást hallottunk a salgótar­jáni l-bdarúgók mérkőzé­sei alatt, amely meg Is hozta a sikert. Er.rek tu­datában szeretettel kö­szöntjük Salgótarján és környékének sportszerető közönségét. Itt kell meg­említenünk, hoay az elért győzelemben igen jelentős segítséget nyújtott az a lelkes buzdítás, melyet a sportolók a mérkőzés fo­lyamán kaptak a szurko­lóinktól. De egyben a sportbarátaink is meggyő­ződhettek arról, hogy a sportszerető buzdításra csapatunk minden egyes tagja azzal válaszolt, hogy teljes erejével, minden tu­dásával élvezetes, sport­szerű küzdelemben har­coljon a győzelem eléré­séért. Bebizonyították lab­darúgóink, hogy van szí­vük és van tudásuk. Most, amikor csapatunk minden tagja nevében köszönetét mondunk egyben az ő ne*- vükben kórjuk a sport­barátainkat, hogy tovább­ra is ilyen lelkesedéssel buzdítsák a sportolóinkat a mérkőzések a Tk a Imával mely nagy segítséget nyújthat ahhoz, hogy az 1955. évben elért eredmé­nyeknél Jóval szebb e-ed- ményeket érhessünk el az idén. Sajnos, meg kell azon­ban emlékeznünk egy Igen sportszerűtlen jelenségről is, mely magyar sportpá­lyára nem való. Ez pedig a március 4-ki mérkőzé­sen történt, amikoris va­laki egy poharat dobott be a játéktérre. Ilyen meg­gondolatlan cselekedettel az a valaki megfoszthatta volna a csapatunkat egy értékes győzelemtől, sőt még pályánkat is betilt­hatták volna egy bizonyos időre. Ezúton ís kérjük a kö­zönségünket, hogy segít­sen az ilyen esetek meg­akadályozásában. Figyel­meztessék a soraikban le­vő meggondolatlan szur­kolókat, hogy cselekede­tükkel milyen károkat okozhatnak Salgótarján sportjának, de ezenkívül cselekedetük még a tör­vény is szigorúan bünteti. Csak a sportszerű buzdí­tással segíthetjük elő a Jobb eredmények elérését. Sportszerűségünkkel sze­rezhetünk csak további barátokat az egyetemes magyar sport nagy tábo­rának, s így leszünk csak méltóak sportkörünk há­rom évtizedes múltjához is. A következőkben legyen minél kevesebb hegyről néző szurkoló és a sport­iránti szeretet mutatkoz­zon meg nemcsak anyagi, de a sporterkölcsi támoga­tásban Is. A Salgótarjáni Bányász sportolói nevében a sportkör elnöksége Szakképzett Juhászt keresünk. Lakást és költözködést biztosí­tunk. Cím a kiadóhivatal ban. Elcserélném Gyöngyösön e központban levő kétszobás laká­somat hasonló salgótarjáni la­kásért Cím: Hahn Györgyné, Gyöngyös, Állami Áruház. Kétszemélyes rekamiék, fote­lok, székek, hathavi részletre, Budapest, Dohány utca 5. Zá- vodszky kárpitos. Utazási költsége megtérül, ha az Alkalmiban vásárol. 20—25 százalékkal leértékelt áruk. Méteráru. divatáru, készruha, cipő. háztartási cikkek, hanglemez. ALKALMI ARUK HÁZA Budapest, Rákóczi út 20. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrád megyei bizottságának lapia Felelős kiadó: Hajdú József Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Salgótarján, Damjanich út 2. Telefon 18-74 19-74 16-83. Terjesztik: a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és híriapkézbesltfl postahivatalok Előfizetés: posta- hivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetést dit 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Hl-•'■(pest .VIII.. Rökk Szilárd u, 6. Felelős vezető: Kulcsár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents