Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-22 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI } „Tiszta szívbő! teljes sikert kívánunk a XX. kongresszus minden célkitűzésének megvalósításához44 : Rákosi Mátyás elvtárs üdvözlő beszéde az SZKP XX. kongresszusán AZ MDP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ; XII. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM. ÄRA: 50 FILLÉR 1956. FEBRUÁR 22. 99* .A világ legcsodálatosabb erejére támaszkodunk: a munkások és parasztok erejére“ ,t. I. iliiXio/Vin clvitírs felszólalásai a Szovjetunió Kommunista leírtjának XX. kon ff ressausán Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük A. I. Mikojan elvtársnak a február 16-i esti ülésén elhangzott felszólalását, Elvtársak! Teljesen egyetérteni a várt Köz-ponti Bizottságának beszámolójával. Engedjék meg. hogy a Központi Bizottság tevékenységének csupán néhány oldalával foglalkozzam. A Központi Bizottság beszámolója a ima emberiségének történetéből merített új tényeket és eseményeket vizsgálja, A Központi Bizottság a marxizmus—leninizmus fényével világítja meg ezeket a tényeket és eseményeket, több olyan fontos, elméletileg bátor, mélyrehatóan elvszerű következtetésre jut. amely a társadalmi fejlődés törvényeire és a törvényeknek a mai körülmények közötti felhasználására vonatkozik. A beszámoló a marxista elmélet alapvető kérdéseit veti fel a mai helyzetnek megfelelően. A belőlük levont következtetések nemcsak elméleti jellegűek, hanem program- jellegűvé is válnak, hatalmas gyakorlati jelentőségre teszneik szert a kommunizmusnak a fejlődés következő szakaszaiban folytatandó helyes politikája szempontjából. A Központi Bizottság, a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretében á nagyszerű marxista módszert követve értelmezi a társadalmi fejlődés mai eseményeit, marxista módon magyarázza meg őket és olyan következtetésekkel fegyverei fel a munkásosztályt, ©melyek most már nemcsak a Marx és Lenin élete és tevékenysége korszakának tényeit és eseményeit általánosítják és magyarázzák meg, hanem a tőkés, valamint a szocialista országokban később bekövetkezett eseményeket is. Engedjék meg. hogv az alábbiakban foglalkozzam az említett kérdések egyikével-másikával, minthogy rendkívül fontosak és időszerűek. A Központi Bizottságnak és elnökségének munkáját az elmúlt három esztendőben mindenekelőtt az jellemezte, hogy vártunkban hosszú szünet után megteremtődött a ikollektív vezetés. Pártunknak most olyan szilárdan összekovácsolódott ve-, zető-kollektívája van. amelynek ereje nemcsak abban rejlik, hogy sok esztendő forradalmi harcában, munkában egybeforrott elvtársakból áll — bár természetesen ez is igen fontos —, hanem főként abban, hogy ez a kollektíva á pártépítés és a pártvezetés lenini eszméit, lenini elveit követve, rövid idő alatt teljes egészükben elérte a pártélet lenini szabályainak helyreállítását. A kollektív vezetés elve elemi fontosságú a proletár- párt, a lenini típusú párt számára. Ez régi igazság, de mégis hangsúlyozni kell, mert körülbelül 20 éven át nálunk, tulajdonképpen nem érvényesült kollektív vezetés, virágzott a személyi kultusz, amelyet már Marx, majd Lenin is elítélt. Természetesen ez szükségszerűen igen kedvezőtlenül befolyásolta a párt helyzetét és tevékenységét. És most. amikor az elmúlt három esztendő ©Jatt a lenini elvszerűség és a lenini egység alapján helyreállott a kommumsta párt kollektív vezetése, érezhető a lenini vezetési módszerek teljes jótékony hatása. És éppen ez az a fő forrás, amely a legutóbbi években új erőt adott pártunknak. Ez fontos előfeltétele volt azoknak a sikereknek, amelyekről Hruscsov elv- társ beszámolójában szó esik és záloga annak, hogy a párt még biztosabban, még sikeresebben haladjon a kommunizmus felépítésének útján. Mikojan ezután méltatta a Központi Bizottság erőfeszítéseit az ipar, mindenekelőtt a nehézipar gyors fejlesztésére, majd így folytatta: A főprobléma a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetése, az ipar és a mezőgazdaság fejlődési aránytalanságának kiküszöbölése volt. Ez az aránytalanság volt számunkra a legveszélyesebb. annak további hatása igen komolyan akadályozta volna fejlődésünket. Ezt a feladatot egész sereg intézkedéssel oldottuk meg. Ilyen intézkedés a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása, a szűz- és parlagföldek meghódítása. Két év alatt 33 millió hektár új földet tettünk termővé. Álmodhattunk volna-e bármikor is hasonlóról? És mi történik ugyanakkor az amerikai mezőgazdaságban? Az Egyesült Államok kormánya az idén januárban az elnöki üzenetben olyan programot terjesztett a kongresszus elé, hogy a vetésterületet 10 millió hektárral csökkentsék. Ez nem egyéb, mint a mezőgazdasági termelőerők közvetlen megsemmisítése, a kapitalizmus rothadásának egyik legszembetűnőbb új megnyilvánulása. Kiderül, hogy az Egyesült Államokban is felvetődik a szűz- és parlagföldek kérdése, csakhogy éppen fordítva — amerikai módra. A földek feltörése helyett ők a megművelt földeket változtatják parlaggá, szűzfölddé. És ez olyan országban történik, amely „a világ vezetésére” tart igényt-, mégpedig olyan időpontban, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos adatai szerint a tőkés világban mind több ember szűkölködik élelmiszerekben. Ezeknek a nélkülözőknek száma ma már elérte a világ összlakosságának 59 százalékát, míg 1939-ben csupán 31 százalékát tette ki. És ugyanakkor az Egyesült Államokban 10 millió hektárnyi vetésterület ugaro- sítását javasolják. Feladatul tűztük ki, hogy a hatodik ötéves terv végére majdnem három és félszer annyi közszükségleti cikket termelünk, mint a háború előtti 1940-es évben. A ma leginkább szűkében lévő közszükségleti cikkek termelése növelésének ilyen gyors üteme azzal magyarázható: pártunk Központi Bizottságát aggasztja, hogy több helyen fennakadás észlelhető a kereskedelemben és egyes árukért sorbaállnak. Néha megkérdezik: vajon elkerülhe- tetlenek-e a kereskedelemben időnként a fennakadások és elkerülhetetlen a sorbaállás a hiánycikkekért? Vajon ezek a szocialista kereskede’em velejárói? Természetesen nem. Ilyesmire akkor kerül sor, amikor nincs meg a kellő egyensúly az árukészlet és a lakosság fizetőképes kereslete között. A szocialista társadalomban a keresletnek meg kell előznie az árukínálatot. Az állandóan növekvő kereslet lendíti előre az árutermelést. Az egész kérdés a megelőzés mértékében rejlik. A kereslet és a kínálat helyes viszonyát a hiánycikkek termelésének rohamos növelésével és úgy érjük el, ha a jövőben olyan árcsokkentési politikát folytatunk, hogy az árak leszállítása csakis az árutömeg gyarapodásának és a lakosság fizetőképes kereslete növekedésének arányában történjék. Mikojan ezután hangsúlyozta, hogy új erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelem és a közétkeztetés mielőbbi megfelelő színvonalra emeléséért. Központi Bizottságunk tevékenységének fontos irányzata volt az is, hogy kérlelhetetlenül harcolt a bürokratikus centralizálás ellen és megerősítette teljes jogaiban a lenini demokratikus centralizmust; óvta és szilárdította a szovjet nemzetek szövetségét, a szövetséges köztársaságok szuverén jogait, átadta nekik azokat a hatáskörükbe tartozó ügyeket, amelyeket azelőtt helytelenül a központban összpontosítottak; a többi között jelentékeny számú, azelőtt a központnak alárendelt iparvállalatot bocsátottak a helyi szervek rendelkezésére; megerősítették a helyi tanácsok és a vállalatok jogait, a munkástömegeket bevonták a gazdasági tervek kidolgozásába, felülvizsgálásába és abba, hogy aktívabban vegyenek részt a termelés irányításának megoldásában; csökkentettük és egyszerűsítettük az államapparátust, harcoltunk a kommunista gőg és az elbizakodottság, a hencegés, az oly sok kárt okozó díszes jelentések ellen és azért, hogy a bírálat és az önbírálat egyáltalán ne legyen tekintettel a személyekre. Egyéb nagy jelentőségű intézkedések között meg kell említeni, hogy az állami tervbizottságot ketté osztottuk. Az egyik a távlati, a másik a folyó tervezéssel foglalkozik. Ennek az a célja, hogy megteremtsük a helyes kapcsolatot a jövő szükségletei és a ma szükségletei között, e két szerv pedig a gazdasági aránytalanság megakadályozása végett kölcsönösen ellenőrizze egymást. A Központi Bizottság beszámolója és a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete — hangoztatta Mikojan — olyan nagy és részletes programot terjeszt a kongresszus elé. amely a kommunizmushoz vezető gyors haladást szolgálja. Szó van a legfontosabb szociális intézkedések rendszeréről is. Ilyenek: a munkanap megrövidítése, az alacsonyfizetésű munkás- és alkalmazottkategóriák bérének emelése, segítésük a gyermeknevelésben és az idős szülők eltartását szolgáló erőfeszítéseik mag- könnyítése állapii aggházak szervezésével és megfelelő nyugdíj juttatásával, az oktatás ingyenessége, széleskörű bölcsőde- és óvoda-hálózat szervezése, iskolai internátu- sok szervezése, az iskolai reggeliztetés és a széleskörű köz- étkeztetési hálózat bevezetése. Végül idetartoznak a lakáskérdés gyorsított megoldását szolgáló intézkedések és az egészségügy, valamint a népoktatás megjavítása. Az alacsonyfizetésű munkások és alkalmazottak bérének emelése gazdaságunk néhány aránytalanságának megszűntetését jelenti. Megszűnik az a túlzott különbség, amely az alacsonyfizetésű munkás- és alkalmazott-kategóriák munkabére és a magasfizetésű kategóriák munkabére között tapasztalható. Abban az időszakban, amikor mi parasztországban iparosítottunk, ez a különbség természetes volt. mert éppen ez ösztönözte a kiválóan képzett munkások kádereinek gyors felnövését. És az országnak igen nagy szüksége volt kiválóan képzett munkásokra. Most. amikor kiválóan képzett, magas kulturális színvonalon álló munkásosztályunk van. amely évről évre gyarapszik a hét- és tízosztályos iskolát végzettekkel, a különbségnek meg kell ugyan maradnia, de csökkenni fog. Ez fejlődésünk új színvonalából következik és lépést jelent előre a kommunizmushoz vezető úton. Mindezek a kommunizmus csirái. így nyílik meg az út a kommunistü életforma felé. örülünk neki és lelkesít bennünket. Tudják meg ezt azok a dicsekvő amerikaiak is, akik hencegnek mostani gazdagságukkal, „amerikai életformájukkal". Lépjenek velünk versenyre ezen a téren és győződjenek meg róla. hol tesznek többet a nép javára, kinek az életformája bizonyul jobbnak. A fegyverkezési hajsza helyett versengjenek így. Nekünk, szovjet embereknek, de az amerikai népnek is inkább szíve szerint való az ilyen verseny! Héhány külpolitikai kérdés A szovjet külpolitika, különösen az elmúlt esztendőben szembeszökő sikereket aratott. A párt vezető kollektívája itt is új, friss áramlatot hozott, magasrendűen elvszerű, tevékeny és rugalmas, nyugodt hangú, szitlcozódás nélküli külpolitikát folytatott, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről szóló megingathatatlan lenini tételekből indult ki, minthogy az a fő célja, hogy megszüntesse a háborús veszélyt, hogy biztosítsa az egész világ békéjét. Sok burzsoá személyiség meglepetésére kormányunk nem félt nyilatkozni több nemzetközi kérdésben olyan tényekről, amelyeket illetően külpolitikánkban a múltban valamilyen hiba történt és amikor egyes esetekben a mi hibánkból éleződtek ki a kapcsolatok. A szovjet kormány határozottan megindult azon az úton. hogy megszüntesse külpolitikai munkánk fogyaíé kcsságait. Ez a legszembeszö- kőbben a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatainak megoldásán látható. Olyan lépésekre, amilyeneket a Központi Bizottság a XIX. és a XX. kongresszus között a jugoszláv kérdésben tett, természetesen csak igazi leninisták képesek. Most jól látható, mennyire helyesek voltak ezek a bátor lépések, mily gyümölcsözőknek bizonyultak a béke és a szocializmus szempontjából. Több más intézkedés is — kínai és finnországi katonai támaszpontjaink megszüntetése, a népi demokratikus orszá gokban működött vegye* vállalatok megszüntetése. az Ausztriával kötött békeszerződés stb. — szintén politikánk bátorságát, elvszerűségét, más országok szuverén jogainak tiszteletbentartását, politikánk aktivitását és egyúttal eredményességét bizonyítja. ML Lan ezután rámutatott arra, hogy megszüntették a A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának február 17-i délutáni ülésén — moszkvai idő szerint 17.30 órakor — felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Rákosi elvtárs, a következő üdvözlő beszédet mondotta el: Kedves elvtái’sak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró kommunista üdvözlettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa áll most az egész haladó emberiség érdeklődésének központjában. E kongresszusra figyel a magyar dolgozó nép is. A magyar munkások dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek örömmel és lelkesedéssel fogadták a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdasági tervének irányelveit, a kommunizmus építésének ezt a nagyszerű programját. Pártunk, dolgozó népünk meg van győződve arról, hogy a Szovjetunió népei hősi kommunista pártjuk vezetése alatt a hatodik ötéves terv hatalmas célkitűzéseit maradéktalanul valóra váltják, mint ahogyan jóval a kitűzőit határidő előtt teljesítették az ötödik ötéves tervet is. E terv megvalósítása óriási erőgyarapodást jelent nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész 900 milliós szocialista tábor számára, felbecsülhetetlen hozzájárulás lesz a béke nagy ügyének védelméhez. > E történelmi jelentőségű kongresszus újabb erőt ad a világ dolgozóinak és nagyszerű tapasztalatokkal gazdagítja az új életet építő, szabadságukért küzdő népeket. Az egész magyar dolgozó nép érzéseit tolmácsolja az az üdvözlet, amelyet a legnagyobb budapesti villamossági gépgyár dolgozói küldtek a kongresszusnak. ..Meggyőződésünk — hangzik az üzenet —, hogy a kongresz- szus hatalmas erőforrása lesz nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész nemzetközi munkás- mozgalom és a békeharc további fejlődésének. Nagy érdeklődéssel várjuk a kongresz- szus tanácskozásait és határozatéit s mindent elkövetünk, hogy minél gazdagabb tapasztalatokat merítsünk a kongresszus éltető és erőt adó forrásából. szeretett hazánk és a népek közötti békés barátság erősítésére.” Mi, magyar kommunisták mindenkor példaképünknek te- j kintettük és a jövőben is pélszovjet társadalmi Ss állami szervezetek elszigeteltségét a külvilágtól, kiszélesítették a szovjet és külföldi államférfiak. pártvezetők és társadalmi szervezetek kapcsolatait. Az országok kapcsolatainak megszakadásában bizonyos amerikai agresszív köröknek volt negatív szerepük. Ezek azonban maguk helyett másokat, a szovjet embereket próbálták hibáztatni. Kiagyalták azt a mesét, hogy a Szovjetunió ..vasfüggönyt” vont. Ügy tálalták ezt fel. mint annak a jelét, hogy ..a szovjet rezsim gyenge”, hogy mi félünk mindentől, ami abból következhet, ha a szovjet emberek külföldiekkel érintkeznek. Más azt is mondották, hogy az ilyen érintkezés megrázkódtathatja államrendszerünket. Sikerült gyorsan szétoszlatnunk ezt a mesét és széleskörű kapcsolatokat létesítenünk a külföldi országokkal mind árami. társadalmi vonalon, mind pedig a művészetben, az idegenforgalomban, a sportban és más területeken. Egyes országdkkal. a demokratikus országokkal kapcsolataink igen jól fejlődnek és nagy távlatokat nyitnak a további fejlődésre. Néhány más országgal, például az Egyesült Államokkal az ügy vontatottan halad, az amerika: külügyminisztérium nyílt el daképünknek tekintjük a Szovjetunió Lenin-alkotta dicső kommunista pártját. Büszkék vagyunk arra, hogy a hatalmas Szovjetunió és a Kínát Népköztársaság által vezeteti legyőzhetetlen szocialista tábol tagjaként küzdhetünk népünk jobb jövőjéért és a békéért) Hazánk a Szovjetunió diadal-1 más felszabadító harcának köszönheti szabadságát és füg-« getlenságét. A magyar nép évszázados rabság után végre szabadon munkálkodhat boldogulásáért, jobb jövőjéért. Ezért érez az egész magyar dolgozó nép soha el nem múló hálát és szeretetet a Szovjetunió népei és a Szovjetunió dicső kommunista pártja iránt. Felszabadult népünk élni tudott a szabadsággal. A munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal — pártunk vezetése alatt megteremtette a népi demokratikus rendszert és bizton halad előre a szocializmus építésének útján. Elősegítette fejlődésünket, hogy a Szovjetunió minden téren baráti önzetlenséggel támogatta, védte építő munkánkat és hogy küzdelmeinkben mindig meríthettünk a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak gazdag kicsestárából. A magyar dolgozó nép most kezdett hozzá második ötéves tervének megvalósításához. A második ötéves terv idején tovább folytatjuk a szocialista iparosítás politikáját. E tervnek megfelelően 1960-ig a me* zőgazdaságban uralkodóvá tesszük a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Nagy gondot fordít tervünk a népjólét további emelésére. A második ötéves terv végrehajtásával 1960-ig lerakjuk a szocializmus szilárd gazdasági alapjait országunkban. E történelmi jelentőségű kongresszus, melyet a marxizmus—leninizmus diadalmas eszméi hatnak át, nagyszerű megnyilvánulása a Szovjetunió Kommunista Pártja sziklaszilárd egységének, összeforrott- ságának s egyben a proletár nemzetköziség éltető eszméjének. a népek testvéri barátságának. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében a Szovjetunió dicsőséges kommunista pártjának és a XX. kongresszus minden célkitűzésének megvalósításához tiszta szívből teljes sikert kívánunk. Éljen a Szovjetunió dicső kommunista pártja és annak lenini Központi Bizottsága! Éljen és virágozzék a magyar és a szovjet nép örök, megbonthatatlan barátsága! lenállása miatt és az amerikai tnép. valamint több amerikai társadalmi szervezet hő kívánsága ellenére. Szavainkkal és tetteinkkel 'elepleztük a szovjet politika agresszivitásáról a külföldön ellenséges körök terjesztette hazugságokat és bebizonyítottuk külpolitikánk békeszerető .jellegének egész mélységét; Megsemmisítő csapást mértünk az olyan ostoba koholmányokra. mintha félnénk érintkezni a külföldiekkel. Mikojan- nevetségesnek minősítette azt a gondo’atot, hogy a kommunisták félhetnek a kapitalista országokkal való érintkezéstől. Hol iobb a társadalmi rendszer: a Szovjetunióban, vagy a tőkés országokban? Kinek az eszméi magasztosabbak. a mi marxista—leninista eszméink, vagy a kapitalista világé, amelynek igaz. megvoltak a maga nagy eszményei, a francia forradalom idején, de létének alkonyán haladó ideálok nélkül maradt? — kérdezte. Nevetségesnek tűnik, amikor Nyugaton a szabadsággal és demokráciával kérkednek, Hogyan is lehetne összehasonlítani a burzsoá demokráciát a proletárdemokráciával, a szocialista demokráciával, az égés/ nép demokráciájával, amely teljes és igazi szabadságot biztosít. ugyanakkor, amikor a burzsoá demokrácia a formális egyenlőség mellett (Folytatás a második oldalon)
