Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-22 / 15. szám
MM. február ZZ. 'imn SZABAD \Sr,RÍn 3 4Folytatás a második oldalról) akkor, amikor előkészítette az imperializmusról szóló könyvét. Statisztikai adatokban most gazdagabbak vagyunk, mint valaha, gazdagabbak vagyunk minden más országnál, A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapos kiválogatása, rendszerezése, elemzése és általánosítása nélkül lehetetlen bármilyen tudományos-gazdasági munka. Sajnos a statisztikai adatokat még mindig hét lakat alatt őrzik Sztarovszkij elvtársnál a Központi Statisztikai Hivatalban, A közgazdászokat még mindig megfosztják az adatok feldolgozásának lehetőségétől és ezek a közgazdászok, a könyvmolyok, valamint a régi formulák, régi adatok ismétel- getőinek szerepére vannak kárhoztatva. Ez az egyik oka annak, miért nem látható közgazdászaink alkotó munkája. A Központi Bizottság beszámolója — folytatta Mikojan — világosan beszél propagandamunkánk nem kielégítő állapotáról. Ennek az az egyik fő oka, hogy a marxizmus— leninizmust nálunk rendszerint csak a párttörténet rövid tanfolyama alapján tanulmányozzák. Ez természetesen helytelen. A marxizmus— leninizmus eszmei gazdagságát nem lehet belehelyezni pártunk történetének korlátozott témakeretébe, még kevésbé a párttörténet rövid tanfolyamának témakeretébe. Kívánatos. hogy erre a célra különleges elméleti tankönyvek készüljenek a különböző felkészültségű elvtársak részére. Ez az első feladat. Másodszor a párttörténet rövid tanfolyama nem elégíthet ki bennünket. már csak azért sem, mert ez a rövid tanfolyam nem világítja meg pártéletünk legutóbbi csaknem húsz esztendejének eseményeit. Vajon indokolt-e, hogy a párt utolsó két évtizedének története nincs kidolgozva? Továbbá ha annak rendje és módja szerint kutatnának a levéltárakban, a történelmi okmányok között és nem csupán az újság-gyűjteményekben, akkor most a leninizmus álláspontjáról jobban megvilágíthatnának több olyan tényt és eseményt, amelyet a „Rövid-tanfolyam” kifejt. Mikojan ezután hangsúlyozta, hogy gigászi elméleti és politikai jelentősége lenne egy olyan tankönyvnek, amely minden oldaláról megvilágítaná a világ első nagy szocialista államának keletkezését és fejlődését. Ideológiai munkánknak talán legelmaradottabb szakasza a pártunk és a szovjet társadalom történetének feltárására végzett tudományos munka. Hiszen nálunk a legutóbbi időkig forgalomban, voltak, sőt elvitathatatlan mérceként szolgáltak olyan nagy pártszervezeteink, mint a kaukázu- sontúli és a bakui pártszervezet történelemkönyvei, amelyekben célzatosan csoportosított tények szerepeltek, egyeseket önkényesen felmagasztaltak, másokat pedig egyáltalán nem említettek meg, másodrendű eseményeket emeltek meg nem érdemelt magasságokba, más, fontosabb tényeket semmibe vettek; olyan könyvek, amelyek lealacsonyították a bolsevik párt forradalom előtti lenini Központi Bizottságának vezető és irányító szerepét. Mind ez ideig nem rendelkezünk igazi marxista művel a polgárháború időszakából sem. Több megjelent könyv tetemes hiányosságokkal küzd, nem képvisel tudományos értéket, néhány pedig még negatív szerepet is tölthet be. Az 1918—1920-as polgárháború néhány bonyolult és ellentmondó eseményét egyes történészek nem az osztályerők viszonyában bizonyos időszakokban kialakult változásokkal, hanem egyes akkori pártvezetők állítólagos káros tevékenységével magyarázzák. Ezeket a pártvezetőket több évvel a leírt események után helytelenül a nép ellenségeinek nevezték. Mikojan ezután röviden foglalkozott a szovjet filozófusok munkájával, megbélyegezte az e téren mutatkozó dogmatiz- must. majd ezeket mondotta: Beszélni akarok jogászainkról is. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet jogtudomány, a törvényhozás és a perrendtartás a szovjet hatalom első időszakában, Lenin életében és néhány évig halála után gyorsabban fejlődött a marxizmus—leninizmus eszméinek, a proletár szocialista törvényesség alapjainak megfelelően, amelyek helyesen tükröződtek pártunk programjában. Nem lehet ezt elmondani a későbbi időszakról s ez jogos aggodalmat keltett az SZKP Központi Bizottságában. A párt szükségesnek tartotta, hogy haladéktalanul beavatkozzék ebbe. hogy helyrehozza a dolgot abból kiindulva, hogy a maga tel jességében meg kell szilárdítani a lenini szocialista törvényességet. Erről a Központi Bizottság beszámolója is szólott. Elméleti tudományos dolgozóinknak minden erejüket arra kellene fordítaniok, hogy tanulmányozzák valóságunknak, ■ a Szovjetunió és a ‘külföld gazdasági és társadalmi fejlődésének újabb eseményeit és jelenségeit, minden oldalról tanulmányozzák és megvilágítsák a marxizmus—leninizmus fényével e tényeket és jelenségeket és így gazdagítsák a marxizmus—leninizmus eszmei kincsestárát. Elvtársak! A beszámoló arról a nagy munkáról tanúskodik, amelyet a Központi Bizottság, az egész kommunista párt, egész szovjet népünk végzett a XIX. és a XX. pártkongresszus között; a beszámoló ékesszólóan beszél arról, hogy a helyes úton járunk a 'kommunizmus építésének nagy ügyében. A kollektív vezetésre és a kommunista párt egységére támaszkodva a központi bizottság bátran feltárta az elmúlt években felhalmozódott hibákat és hiányosságokat, határozottan rálépett ezek kijavításának és felszámolásának útjára a politikai tevékenység, a gazdasági és kulturális építés. a pártépítés minden területén. Ebben van központi bizottságunk munkájának igazi lenini vonása. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Lenin halála óta a XX. pártkongresszus a legfontosabb kongresszus pártunk történetében. A lenini szellem és a leninizmus hatja át egész munkánkat és minden határozatunkat, mintha Lenin élne és közöttünk nőin«. Ismeretes, müven nagy aggodalom élt Leninben amiatt, mi lesz pártunk és a forradalom sorsa, ha ő elhagy bennünket. A legjobban a párt szakadásától, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megbomlásától félt. Gondosan kereste az eszközöket, ennek is. annak is a megakadályozására. Az volt a meggyőződése, hogy a párt sorainak, a párt vezetésének egysége mellett, a munkásosztály és a parasztság szövetségének fenntartása és erősítése mellett a kommunizmus ügye legyőzhetetlen. Miként örülne Lenin, ka most, 32 esztendő múltán láthatná, mennyire megvan pár tunk sorainak és vezetésének szervezeti és politikai egysége, mennyire virágzanak a marxizmus—leninizmus eszméi, mennyire megbonthatatlan és erős a munkásosztály szövetsége a 'kolhozparasztsággal, ha látná, hogy mi nemcsak esküszünk Lenin nettére, hanem minden erőnkkel át is ültetjük az életbe Lenin eszméit és szentül teljesítjük végakaratát. Pártunk XX. kongresszusa, a kongresszus határozatai, a Központi Bizottság beszámolója széleskörű és lelkes visszhangot kelt a pártban, a szovjet országban, minden külföldi barátunkban. Megvalósulnak a párt és az ország előtt álló új. hatalmas feladatok. Erről nincs bennünk a legkisebb kétely sem, ezt biztosra veszik barátaink is. ellenségeink pedig hagyjanak fel kétségeikkel. A kommunizmushoz vezető előrehaladásunk biztosítéka mindenekelőtt abban rejlik, hogy — mint halhatatlan vezérünk és tanítónk. Lenin mondotta: ..A világ legcsodálatosabb erejére támaszkodunk: a munkások és parasztok erejére", Tanulmányozzuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát Február 14-én ült össze a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. Ez a kongresszus hatalmas jelentőségű esemény nemcsak a szovjet nép és pártja — hanem az összes testvéri kommunista és munkás pártok, s az egész haladó emberiség életében is. Az SZKP XX. kongresszusa a kommunizmus építőinek kongresszusa. Ez a kongresz- szus számba veszi a XIX. kongresszus óta eltelt idő munkájának gazdag tapasztalatait. az azóta elért eredményeket és kijelöli a komuniz- musba való átmenet során a szovjet dolgozók előtt álló új feladatokat. A Magyar Dolgozók Pártja nagy példaképének tekinti a Szovjetunió Kommunista Pártját és éppen ezért kíséri nagy figyelemmel munkáját. Pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatain nevelődött és fejlődik tovább. Ettől a párttól tanultunk és tanuljuk napról napra, hogy milyen úton kell haladnunk. Tőle tanuljuk, hogyan építsük fel hazánkban a szocializmust, hogy alakítsuk ki népünk szocialista kultúráját és hogyan védjük meg szocialista építésünket. minden imperialista behatolási kísérlettel szemben. Ez a párt mutatja számunkra azt is, hogyan szilárdítsuk dolgozó népünk egységét, harcos helytállását, hogyan fejlesszük szocialista hazafiságát és proletár nemzetköziségét. Ettől a párttól tanulja pártunk, hogy hogyan erősítjük soraink egységét és fegyelmét, tagságunk öntudatát és politikai színvonalát, s az egész pártnak a dolgozó néppel való szoros egybeforrottságát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története iránytű mai és jövendő harcainkban és ennek a könyvnek legújabb nagy fontosságú lapja a XX. pártkongresszus. Már az eddig közzétett, a pártkongresszusra vonatkozó dokumentumok is sok tanulságot és útmutatást adnak mi számunkra is. Fel kell tehát használni pártszervezeteinknek a kongresszus hatalmas értékű útmutatásait. hogy újabb sikerekre vigyük hazánkban a szocializmus építéséért és a béke védelméért folyó harcot. A XX. kongresszus anyagának feldolgozása, annak alapos tanulmányozása, a pártoktatás keretein belül is meg fog történni. De addig is, amig erre sor kerül, a legnagyobb alapossággal kell tanulmányozni a XX. pártkongresszus anyagát és ennek feltételét teremtsek meg pártbizottságaink, alapszervezeteink vezetőségei. A járási, városi párt-végrehajtóbizottságaink, majd lejjebb üzemi, falusi pártbizottságaink dolgozzanak ki rövid intézkedési tervet arra vonatkozóan: hogyan kívánják szervezetté tenni a XX. kongresz- szus anyagának előzetes tanulmányozását. Szükség van erre azért, mert az anyag elég sok és minden részletében való megbeszélésére nyilván nem kerülhet sor. Meg kell jelölni tehát, hogy az egyes dolgozó rétegek, például a mindenkit érintő legfontosabb kérdések mellett, milyen más kérdésekkel foglalkozzanak. Azt javasoljuk, hogy a nemzetközi részt és a pártélettel kapcsolatos beszámolót mindenütt tanulmányozzák és olvassák az elvtársak. Az anyag többi részeiből pedig az élvtársak azt tanulmányozzák, amelyik a saját munkaterületükre vonatkozik. Például a fent megadott anyagon túl a bányász elvtársak foglalkozzanak a beszámoló azon részével, amely a bányászattal foglalkozik, a közlekedés dolgozói a közlekedést érintő anyagrésszel, az oktatás kérdésével különösen foglalkozzanak stb. Feladat tehát, hogy minden különösebb felhívás nélkül már most kezdjünk hozzá a sajtóban megjelent kongresz- szusi anyagok ilyen formában történő figyelmes elolvasásá- hez. Vezető funkcionáriusok, propagandisták és aktivisták állítsanak maguk elé olyan követelményt. hogy jegyzetet is készítsenek a kongresszus anyagából. Azok az elvtársak, akiknek talán az írás már nehezen megy. elég. ha csak aláhúzzák az anyag legfontosabb részeit, és különösképpen azokat. amelyek megmagyarázására még választ várnak majd. Igen helyesnek tartjuk azt a kezdeményezést, hogy csoportonként jönnek ösz- sze párttagjaink, dolgozóink az egyes anyagrészek megbeszélésére. A Szocjei'inió üzemeinek példája nyomán megyénkben is megoldható, hogy például ebédszünet időszakában beszélgessenek a dolgozók egyes kérdésekről a kongresszus anyagából. Az üzem alapszervezetének egyik vezetőségi tagja. vagy művezetője tartson rövid felolvasásokat a dolgozók előtt, hogy ezzel alapot adjanak az elbeszélgetésre. Ugyanezt tegyék esténként falusi pártszervezeteink is. Támogassák a kezdeményezést a tömegszervezetek is, a DISZ, az MNDSZ stb. Ügyeljenek elvtársaink ezeken a beszélgetéseken majd arra, hogy legtöbbet a fontos kérdésekről legyen szó. Az eddigi tapasztalatok már azt mutatják. hogy igen sokat beszélnek dolgozóink a hétórás munkaidőről, az árleszállításról, nyugdíj kérdésről, amiről beszélni éppenséggel nem helytelen. de mégis sokkal fontosabb kérdések megvitatását kell előtérbe helyezni, ami nálunk sokkal időszerűbb, amelyet nálunk sokkal előbb kell megoldani, mint például a fenti kérdés bármelyikét. Ezeknek a megbeszéléseknek legyen továbbá az a célja, hogy összegyűjtsék azokat a kérdéseket, amelyek egy, vagy többszöri elolvasásra nem lesznek érthetők és megjegyezni kívánjuk, hogy ilyennel számolni kell, mert már most is van egynéhány olyan kérdés, amely még bővebb, alaposabb megmagyarázásra szorul. Ilyen például a békés egymás mellett élés kérdése, a szocializmusba való átmenet különböző formái stb. Előfordulnak ilyen nehezen érthető kérdések, mert a kongresszus anyagában már eddig is sok új megfogalmazásokkal, tételekkel találkozunk, amelyek a marxizmus gazdagítását és annak további fejlesztését jelenti. Felhívjuk az elvtársiak figyelmét arra, anélkül, hogy helytelen választ adnának a felmerült kérdésekre, inkább azt tegyék, hogy észrevételeiket, kérdéseiket közöljék a felsőbb pártbizottságukkal. Külön fel szeretnénk hívni a propagandisták figyelmét a XX. kongresszus anyagának tanulmányozására. A propagandista elvtársakira hárul majd az a feladat, hogy tanítsák és magyarázzák a kongresszus anyagát és erre pedig igen alaposan fel kell készülniök. A politikai iskola propagandistái a IV. téma konferenciáján — amire már rövidesen sor kerül — már dolgozzák fel a XX. párt- kongresszus Hruscsov elvtárs előadói beszédében elhangzott nemzetközi kérdésekkel foglalkozó részt. Ezt a részt tehát propagandistáink kötelező irodalomként tekintsék. Minden propagandista elvtárs a Hruscsov elvtárs által előadott beszámolón túl tanulmányozzon még olyan hozzászólásokat is, amelyek az Ideológiai munkával foglalkoznak. Ezzel foglalkozik többek között például Szuszlov elvt'irs, Sepilov elvtárs és még több más elvtárs. Járási, városi párt-végre- hajtöbizotságaink adjanak konkrét segítséget a propagandistáknak ehhez a felkészülésükhöz. Az eddig már jól bevált „vándorkonzultációk“ megszervezésén keresztül a járási, városi párt-végrehajtó- bizottságok legfejlettebb elv- társai értekezzenek a propagandistákkal. Nem egy helyen jól bevált módszer a csoportos rádióhallgatás megszervezése. Ezzel elősegítjük, hogy idősebb párttagjaink, dolgozóink is megismerkednek a XX. pártkongresszus anyagával. Kövesse elbeszélgetés a rádió hallgatást és ennek irányítására bízzanak meg egy vezetőségi tagot, propagandistát, vagy más elv-társat. Ilyen és ehhez hasonló módszereket alkalmazzanak pártbizottságaink, pártszervezeteink a kongresszusi anyag tanulmányozása során. A magunk részéről helyesnek tartunk és támogatunk minden olyan törekvést és kezdeményezést, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyaigát van hívatva ismertetni és magyarázni. Tekintsék tehát pártszervezeteink komoly feladatnak a XX. pártkongresszus anyagának tanulmányozását, mert nem kétséges, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a nemzetközi helyzet mélyreható értékelésével a marxizmus'—leninizmus alkalmazásával és tovább fejlesztésével nekünk is olyan útmutatásokat ad, amelyek további fejlődésünk útját még világosabbá teszi előttünk, s egy részük minden bizonnyal, azonnal felhasználható és felhasználandó is lesz mindennapos gyakorlati munkánkban. Ezért a kongresszus tanácskozásait mind a szocialista építőmunka, mind a pártszervezése és erősítése, mind pedig a gazdasági munka és a pártépítő munka helyes ösz- székapcsolása szempontjából fel kell dolgoznunk és alkalmaznunk kell a mi viszonyainkra. Hegedűs László Április 4-re készülnek üzemeink A VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE A legutóbbi jelentésünk óta a tröszt tovább növelte többletét, s ebben legnagyobb része Szorospataknak, Nagybá- tonynak és Kisterenyének van. Jelentős része van a tröszt többletében annak a három bányaüzemnek. Kazárnak, Mi- zserfának és Ménkesnek is, amelyek azóta újból az élenjárók közé küzdötték fel magukat. r Élenjárók: Szorospatak: 1593 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Nagybátony: 1004 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Kisterenye: 839 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Zagyva: 324 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő. főmérnök: Harmos Mihály. Tiribes: 222 tonna többlet. Üzemvezető Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Kazár: 167 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffli Iván, Mizserfa: 163 tonna többlet. Ménkes: 3 tonna többlet, Üzemvezető: Sándor Béla, fő- Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Józsa Pál. mérnök: Cserjési Miklós. Adósok: Hányás: 271 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Mátranovák: 412 tonna tartozás. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Róna: 1189 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó Mihály. A zagyvái bányász ok megfogadták: 600 tonna szenet adnak terven felül februárban Röpgyűléseket tartottak a hét elején a zagyvái üzemegységhez tartozó bányákban. Ezeken a dolgozók megbeszélték, hogy az idei rendkívüli hideg milyen nagy feladatokat ró a bányászokra. A röpgyűlé- sek résztvevői megfogadták, hogy februárban 600 tonna szenet adnak terven felül, ezáltal újabb 600 család részére biztosítják az otthon melegét. A vállalások megvalósulása érdekében a műszaki dolgozók megígérték, hogy megfelelő műszaki intézkedéseket hoznak, így többek között elősegítik az üres csilleellátás megjavítását. Ezzel a felajánlással a zagyvái bányászok tovább akarják növelni azt az 1176 tonnás szénmennyiséget, amelyet januárban terven felül adtak a hazának. McjJínliílbík a savas ícnyczés helyes módszerét a Salgótarjáni Üveggyárban A legnevesebb hazai és külföldi szakemberek már csaknem 20 éve sikertelenül próbálkoznak azzal, hogy az ólomüveghez hasonlóan a káliüveg savas fényezését is megoldják. Ez a Salgótarjáni Üveggyárban sem újkeletű kérdés. Az első eredmény mégis csak tavaly született meg, amikor Venczel Rudolf, a finomcsiszolóműhely művezetője bemutatta az első három poharat, amelyet ugyan kezdetleges eszközökkel, de mégis savasással fényezett. Az eljárás sikere azonban még mindig bizonytalan volt, ezért Venczel Rudolf Szabó Lajostól. a laboratórium vezetőjétől kért segítséget az új módszer technológiájának végleges kikísérletezéséhez. Hónapokon keresztül végez- tek gondos méréseket és meg- állapították, hogy a sav helyes összetételén kívül rendkívül fontos, hogy a maró hatás változatlan maradjon. Meghálál rozták a savas fényezés pontos technológiáját is. Ennek alapján a napokban tartott próba már ragyogó eredményt hozott: a kísérlet alkalmával fényezett 75 üveglcehely mind kifogástalan lett, sőt minőségük jobb, mint az eddigi szokás szerint körkefékkel polírozott (fénye- zett) üvegtárgyaké. A savas fényezés különlegesen szép, csillogó fényt adott az üvegeknek, amelyek csaknem úgy ra- gyognak, mint a legszebb ólomkristályok. A káliüveg savas fényezése minden tekintetben rendkívül gazdaságos, jelentősége messze túlnő az ország határain. Alkalmazása által a termelékenység emelésének úgyszólván nincs határa, ha egyúttal az üvegfúvók és a csiszolók termelését is növelik. A vállalat. vezetőségének utasítására ezért még februárban megkezdik egy savas fényező üzem építését, amelyben Jermendi Károly főmérnök tervei szerint teljesen mechanizálják a munkaműveleteket, különleges el- szívóberendezésekkel távolít- iáik el a savgőzt. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói elhatározták, hogy még augusztus 20-ig üzembehelyezik az új savasfényező üzemet.
