Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-22 / 15. szám

MM. február ZZ. 'imn SZABAD \Sr,RÍn 3 4Folytatás a második oldalról) akkor, amikor előkészítette az imperializmusról szóló köny­vét. Statisztikai adatokban most gazdagabbak vagyunk, mint valaha, gazdagabbak vagyunk minden más országnál, A ren­delkezésünkre álló statisztikai adatok alapos kiválogatása, rendszerezése, elemzése és ál­talánosítása nélkül lehetetlen bármilyen tudományos-gazda­sági munka. Sajnos a statisztikai adato­kat még mindig hét lakat alatt őrzik Sztarovszkij elvtársnál a Központi Statisztikai Hiva­talban, A közgazdászokat még mindig megfosztják az adatok feldolgozásának lehetőségétől és ezek a közgazdászok, a könyvmolyok, valamint a régi formulák, régi adatok ismétel- getőinek szerepére vannak kár­hoztatva. Ez az egyik oka an­nak, miért nem látható köz­gazdászaink alkotó munkája. A Központi Bizottság beszá­molója — folytatta Mikojan — világosan beszél propagan­damunkánk nem kielégítő ál­lapotáról. Ennek az az egyik fő oka, hogy a marxizmus— leninizmust nálunk rendsze­rint csak a párttörténet rövid tanfolyama alapján tanulmá­nyozzák. Ez természetesen helytelen. A marxizmus— leninizmus eszmei gazdagsá­gát nem lehet belehelyezni pártunk történetének korláto­zott témakeretébe, még kevés­bé a párttörténet rövid tanfo­lyamának témakeretébe. Kívá­natos. hogy erre a célra kü­lönleges elméleti tankönyvek készüljenek a különböző fel­készültségű elvtársak részére. Ez az első feladat. Másodszor a párttörténet rövid tanfolya­ma nem elégíthet ki bennün­ket. már csak azért sem, mert ez a rövid tanfolyam nem vi­lágítja meg pártéletünk leg­utóbbi csaknem húsz eszten­dejének eseményeit. Vajon in­dokolt-e, hogy a párt utolsó két évtizedének története nincs kidolgozva? Továbbá ha annak rendje és módja szerint kutatnának a levéltárakban, a történelmi okmányok között és nem csu­pán az újság-gyűjtemények­ben, akkor most a leninizmus álláspontjáról jobban megvi­lágíthatnának több olyan tényt és eseményt, amelyet a „Rövid-tanfolyam” kifejt. Mikojan ezután hangsúlyoz­ta, hogy gigászi elméleti és po­litikai jelentősége lenne egy olyan tankönyvnek, amely minden oldaláról megvilágíta­ná a világ első nagy szocialis­ta államának keletkezését és fejlődését. Ideológiai munkánknak ta­lán legelmaradottabb szakasza a pártunk és a szovjet társa­dalom történetének feltárásá­ra végzett tudományos munka. Hiszen nálunk a legutóbbi időkig forgalomban, voltak, sőt elvitathatatlan mérceként szolgáltak olyan nagy párt­szervezeteink, mint a kaukázu- sontúli és a bakui pártszer­vezet történelemkönyvei, ame­lyekben célzatosan csoportosí­tott tények szerepeltek, egye­seket önkényesen felmagasz­taltak, másokat pedig egyál­talán nem említettek meg, má­sodrendű eseményeket emeltek meg nem érdemelt magassá­gokba, más, fontosabb ténye­ket semmibe vettek; olyan könyvek, amelyek lealacsonyí­tották a bolsevik párt forra­dalom előtti lenini Központi Bizottságának vezető és irányí­tó szerepét. Mind ez ideig nem rendel­kezünk igazi marxista művel a polgárháború időszakából sem. Több megjelent könyv tetemes hiányosságokkal küzd, nem képvisel tudományos ér­téket, néhány pedig még ne­gatív szerepet is tölthet be. Az 1918—1920-as polgárhábo­rú néhány bonyolult és ellent­mondó eseményét egyes törté­nészek nem az osztályerők vi­szonyában bizonyos időszakok­ban kialakult változásokkal, hanem egyes akkori pártveze­tők állítólagos káros tevékeny­ségével magyarázzák. Ezeket a pártvezetőket több évvel a leírt események után helytele­nül a nép ellenségeinek nevez­ték. Mikojan ezután röviden fog­lalkozott a szovjet filozófusok munkájával, megbélyegezte az e téren mutatkozó dogmatiz- must. majd ezeket mondotta: Beszélni akarok jogászaink­ról is. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet jogtudomány, a tör­vényhozás és a perrendtartás a szovjet hatalom első időszaká­ban, Lenin életében és néhány évig halála után gyorsabban fejlődött a marxizmus—leniniz­mus eszméinek, a proletár szo­cialista törvényesség alapjai­nak megfelelően, amelyek he­lyesen tükröződtek pártunk programjában. Nem lehet ezt elmondani a későbbi időszakról s ez jogos aggodalmat keltett az SZKP Központi Bizottságában. A párt szükségesnek tartotta, hogy haladéktalanul beavat­kozzék ebbe. hogy helyrehozza a dolgot abból kiindulva, hogy a maga tel jességében meg kell szilárdítani a lenini szocialista törvényességet. Erről a Köz­ponti Bizottság beszámolója is szólott. Elméleti tudományos dolgo­zóinknak minden erejüket arra kellene fordítaniok, hogy ta­nulmányozzák valóságunknak, ■ a Szovjetunió és a ‘külföld gaz­dasági és társadalmi fejlődésé­nek újabb eseményeit és jelen­ségeit, minden oldalról tanul­mányozzák és megvilágítsák a marxizmus—leninizmus fényé­vel e tényeket és jelenségeket és így gazdagítsák a marxiz­mus—leninizmus eszmei kin­csestárát. Elvtársak! A beszámoló arról a nagy munkáról tanúskodik, amelyet a Központi Bizottság, az egész kommunista párt, egész szovjet népünk végzett a XIX. és a XX. pártkongresszus között; a beszámoló ékes­szólóan beszél arról, hogy a helyes úton járunk a 'kommu­nizmus építésének nagy ügyé­ben. A kollektív vezetésre és a kommunista párt egységére támaszkodva a központi bi­zottság bátran feltárta az el­múlt években felhalmozódott hibákat és hiányosságokat, ha­tározottan rálépett ezek kija­vításának és felszámolásának útjára a politikai tevékenység, a gazdasági és kulturális épí­tés. a pártépítés minden terü­letén. Ebben van központi bi­zottságunk munkájának igazi lenini vonása. Túlzás nélkül elmondhat­juk, hogy Lenin halála óta a XX. pártkongresszus a leg­fontosabb kongresszus pár­tunk történetében. A lenini szellem és a leninizmus hatja át egész munkánkat és min­den határozatunkat, mintha Lenin élne és közöttünk nőin«. Ismeretes, müven nagy ag­godalom élt Leninben amiatt, mi lesz pártunk és a forrada­lom sorsa, ha ő elhagy ben­nünket. A legjobban a párt szakadásától, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megbomlásától félt. Gondosan kereste az eszközöket, ennek is. annak is a megakadályozá­sára. Az volt a meggyőződése, hogy a párt sorainak, a párt vezetésének egysége mellett, a munkásosztály és a parasztság szövetségének fenntartása és erősítése mellett a kommuniz­mus ügye legyőzhetetlen. Miként örülne Lenin, ka most, 32 esztendő múltán lát­hatná, mennyire megvan pár tunk sorainak és vezetésének szervezeti és politikai egysége, mennyire virágzanak a marxiz­mus—leninizmus eszméi, mennyire megbonthatatlan és erős a munkásosztály szövetsé­ge a 'kolhozparasztsággal, ha lát­ná, hogy mi nemcsak esküszünk Lenin nettére, hanem minden erőnkkel át is ültetjük az élet­be Lenin eszméit és szentül teljesítjük végakaratát. Pártunk XX. kongresszusa, a kongresszus határozatai, a Központi Bizottság beszámoló­ja széleskörű és lelkes vissz­hangot kelt a pártban, a szov­jet országban, minden kül­földi barátunkban. Megvaló­sulnak a párt és az ország előtt álló új. hatalmas felada­tok. Erről nincs bennünk a legkisebb kétely sem, ezt biz­tosra veszik barátaink is. el­lenségeink pedig hagyjanak fel kétségeikkel. A kommunizmushoz vezető előrehaladásunk biztosítéka mindenekelőtt abban rejlik, hogy — mint halhatatlan ve­zérünk és tanítónk. Lenin mon­dotta: ..A világ legcsodálato­sabb erejére támaszkodunk: a munkások és parasztok erejé­re", Tanulmányozzuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát Február 14-én ült össze a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa. Ez a kongresszus hatalmas jelentő­ségű esemény nemcsak a szov­jet nép és pártja — hanem az összes testvéri kommunista és munkás pártok, s az egész haladó emberiség életében is. Az SZKP XX. kongresszusa a kommunizmus építőinek kongresszusa. Ez a kongresz- szus számba veszi a XIX. kongresszus óta eltelt idő munkájának gazdag tapaszta­latait. az azóta elért eredmé­nyeket és kijelöli a komuniz- musba való átmenet során a szovjet dolgozók előtt álló új feladatokat. A Magyar Dolgozók Pártja nagy példaképének tekinti a Szovjetunió Kommunista Párt­ját és éppen ezért kíséri nagy figyelemmel munkáját. Pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártja ta­pasztalatain nevelődött és fejlődik tovább. Ettől a párttól tanultunk és tanul­juk napról napra, hogy milyen úton kell halad­nunk. Tőle tanuljuk, ho­gyan építsük fel hazánk­ban a szocializmust, hogy alakítsuk ki népünk szo­cialista kultúráját és hogyan védjük meg szocialista építé­sünket. minden imperialista behatolási kísérlettel szemben. Ez a párt mutatja számunk­ra azt is, hogyan szilárdítsuk dolgozó népünk egységét, har­cos helytállását, hogyan fej­lesszük szocialista hazafiságát és proletár nemzetköziségét. Ettől a párttól tanulja pár­tunk, hogy hogyan erősítjük soraink egységét és fegyelmét, tagságunk öntudatát és politi­kai színvonalát, s az egész párt­nak a dolgozó néppel való szo­ros egybeforrottságát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története iránytű mai és jövendő harcainkban és ennek a könyvnek legújabb nagy fontosságú lapja a XX. pártkongresszus. Már az eddig közzétett, a pártkongresszusra vonatkozó dokumentumok is sok tanul­ságot és útmutatást adnak mi számunkra is. Fel kell tehát használni pártszervezeteink­nek a kongresszus hatalmas értékű útmutatásait. hogy újabb sikerekre vigyük ha­zánkban a szocializmus építé­séért és a béke védelméért fo­lyó harcot. A XX. kongresszus anya­gának feldolgozása, annak alapos tanulmányozása, a pártoktatás keretein belül is meg fog történni. De ad­dig is, amig erre sor ke­rül, a legnagyobb alapos­sággal kell tanulmányozni a XX. pártkongresszus anyagát és ennek feltételét teremtsek meg pártbizott­ságaink, alapszervezeteink vezetőségei. A járási, városi párt-végre­hajtóbizottságaink, majd lej­jebb üzemi, falusi pártbizottsá­gaink dolgozzanak ki rövid intézkedési tervet arra vonat­kozóan: hogyan kívánják szer­vezetté tenni a XX. kongresz- szus anyagának előzetes tanul­mányozását. Szükség van erre azért, mert az anyag elég sok és minden részletében való megbeszélésére nyilván nem kerülhet sor. Meg kell jelölni tehát, hogy az egyes dolgozó rétegek, például a mindenkit érintő legfontosabb kérdések mellett, milyen más kérdések­kel foglalkozzanak. Azt java­soljuk, hogy a nemzetközi részt és a pártélettel kapcso­latos beszámolót mindenütt tanulmányozzák és olvassák az elvtársak. Az anyag többi részeiből pedig az élvtársak azt tanulmányozzák, amelyik a saját munkaterületükre vo­natkozik. Például a fent meg­adott anyagon túl a bányász elvtársak foglalkozzanak a be­számoló azon részével, amely a bányászattal foglalkozik, a közlekedés dolgozói a közleke­dést érintő anyagrésszel, az oktatás kérdésével különösen foglalkozzanak stb. Feladat tehát, hogy minden különösebb felhívás nélkül már most kezdjünk hozzá a sajtóban megjelent kongresz- szusi anyagok ilyen formában történő figyelmes elolvasásá- hez. Vezető funkcionáriusok, propagandisták és aktivisták állítsanak maguk elé olyan kö­vetelményt. hogy jegyzetet is készítsenek a kongresszus anyagából. Azok az elvtársak, akiknek talán az írás már ne­hezen megy. elég. ha csak alá­húzzák az anyag legfontosabb részeit, és különösképpen azo­kat. amelyek megmagyarázá­sára még választ várnak majd. Igen helyesnek tartjuk azt a kezdeményezést, hogy csoportonként jönnek ösz- sze párttagjaink, dolgo­zóink az egyes anyagré­szek megbeszélésére. A Szocjei'inió üzemeinek pél­dája nyomán megyénkben is megoldható, hogy például ebédszünet időszakában be­szélgessenek a dolgozók egyes kérdésekről a kongresszus anyagából. Az üzem alapszer­vezetének egyik vezetőségi tag­ja. vagy művezetője tartson rö­vid felolvasásokat a dolgozók előtt, hogy ezzel alapot adja­nak az elbeszélgetésre. Ugyan­ezt tegyék esténként falusi pártszervezeteink is. Támogas­sák a kezdeményezést a tö­megszervezetek is, a DISZ, az MNDSZ stb. Ügyeljenek elvtársaink eze­ken a beszélgetéseken majd arra, hogy legtöbbet a fontos kérdésekről legyen szó. Az ed­digi tapasztalatok már azt mu­tatják. hogy igen sokat beszél­nek dolgozóink a hétórás mun­kaidőről, az árleszállításról, nyugdíj kérdésről, amiről be­szélni éppenséggel nem hely­telen. de mégis sokkal fonto­sabb kérdések megvitatását kell előtérbe helyezni, ami ná­lunk sokkal időszerűbb, ame­lyet nálunk sokkal előbb kell megoldani, mint például a fenti kérdés bármelyikét. Ezeknek a megbeszélések­nek legyen továbbá az a cél­ja, hogy összegyűjtsék azokat a kérdéseket, amelyek egy, vagy többszöri elolvasásra nem lesznek érthetők és megje­gyezni kívánjuk, hogy ilyennel számolni kell, mert már most is van egynéhány olyan kér­dés, amely még bővebb, alapo­sabb megmagyarázásra szorul. Ilyen például a békés egymás mellett élés kérdése, a szo­cializmusba való átmenet kü­lönböző formái stb. Előfordul­nak ilyen nehezen érthető kérdések, mert a kongresszus anyagában már eddig is sok új meg­fogalmazásokkal, tételek­kel találkozunk, amelyek a marxizmus gazdagítását és annak további fejlesz­tését jelenti. Felhívjuk az elvtársiak figyel­mét arra, anélkül, hogy helytelen választ adnának a felmerült kérdésekre, inkább azt tegyék, hogy észrevételei­ket, kérdéseiket közöljék a felsőbb pártbizottságukkal. Külön fel szeretnénk hívni a propagandisták figyelmét a XX. kongresszus anyagának tanulmányozására. A propa­gandista elvtársakira hárul majd az a feladat, hogy ta­nítsák és magyarázzák a kongresszus anyagát és erre pedig igen alaposan fel kell készülniök. A politikai iskola propagandistái a IV. téma konferenciáján — amire már rövidesen sor kerül — már dolgozzák fel a XX. párt- kongresszus Hruscsov elvtárs előadói beszédében elhangzott nemzetközi kérdésekkel foglal­kozó részt. Ezt a részt tehát propagandistáink kötelező iro­dalomként tekintsék. Minden propagandista elv­társ a Hruscsov elvtárs által előadott beszámolón túl tanulmányozzon még olyan hozzászólásokat is, amelyek az Ideológiai munkával foglalkoznak. Ezzel foglalkozik többek kö­zött például Szuszlov elvt'irs, Sepilov elvtárs és még több más elvtárs. Járási, városi párt-végre- hajtöbizotságaink adjanak konkrét segítséget a propa­gandistáknak ehhez a felké­szülésükhöz. Az eddig már jól bevált „vándorkonzultációk“ megszervezésén keresztül a járási, városi párt-végrehajtó- bizottságok legfejlettebb elv- társai értekezzenek a propa­gandistákkal. Nem egy helyen jól bevált módszer a csoportos rádió­hallgatás megszervezése. Ezzel elősegítjük, hogy idősebb párt­tagjaink, dolgozóink is megis­merkednek a XX. pártkong­resszus anyagával. Kövesse elbeszélgetés a rá­dió hallgatást és ennek irá­nyítására bízzanak meg egy vezetőségi tagot, propagandis­tát, vagy más elv-társat. Ilyen és ehhez hasonló módszereket alkalmazzanak pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink a kongresszusi anyag tanulmá­nyozása során. A magunk részéről helyes­nek tartunk és támogatunk minden olyan törekvést és kezdeményezést, amelyek a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának anya­igát van hívatva ismertetni és magyarázni. Tekintsék tehát pártszerve­zeteink komoly feladatnak a XX. pártkongresszus anyagá­nak tanulmányozását, mert nem kétséges, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a nemzet­közi helyzet mélyreható érté­kelésével a marxizmus'—leni­nizmus alkalmazásával és to­vább fejlesztésével nekünk is olyan útmutatásokat ad, ame­lyek további fejlődésünk út­ját még világosabbá teszi előt­tünk, s egy részük minden bizonnyal, azonnal felhasz­nálható és felhasználandó is lesz mindennapos gyakorlati munkánkban. Ezért a kongresszus tanács­kozásait mind a szocialista építőmunka, mind a pártszer­vezése és erősítése, mind pe­dig a gazdasági munka és a pártépítő munka helyes ösz- székapcsolása szempontjából fel kell dolgoznunk és alkal­maznunk kell a mi viszo­nyainkra. Hegedűs László Április 4-re készülnek üzemeink A VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE A legutóbbi jelentésünk óta a tröszt tovább növelte több­letét, s ebben legnagyobb ré­sze Szorospataknak, Nagybá- tonynak és Kisterenyének van. Jelentős része van a tröszt többletében annak a három bányaüzemnek. Kazárnak, Mi- zserfának és Ménkesnek is, amelyek azóta újból az élen­járók közé küzdötték fel ma­gukat. r Élenjárók: Szorospatak: 1593 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Nagybátony: 1004 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. Kisterenye: 839 tonna több­let. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Zagyva: 324 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő. fő­mérnök: Harmos Mihály. Tiribes: 222 tonna többlet. Üzemvezető Pintér András, fő­mérnök: Bakos Péter. Kazár: 167 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffli Iván, Mizserfa: 163 tonna többlet. Ménkes: 3 tonna többlet, Üzemvezető: Sándor Béla, fő- Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Józsa Pál. mérnök: Cserjési Miklós. Adósok: Hányás: 271 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Mátranovák: 412 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos, főmérnök: Révfalvi János. Róna: 1189 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó Mihály. A zagyvái bányász ok megfogadták: 600 tonna szenet adnak terven felül februárban Röpgyűléseket tartottak a hét elején a zagyvái üzemegy­séghez tartozó bányákban. Ezeken a dolgozók megbeszél­ték, hogy az idei rendkívüli hideg milyen nagy feladatokat ró a bányászokra. A röpgyűlé- sek résztvevői megfogadták, hogy februárban 600 tonna szenet adnak terven felül, ez­által újabb 600 család részére biztosítják az otthon melegét. A vállalások megvalósulása ér­dekében a műszaki dolgozók megígérték, hogy megfelelő műszaki intézkedéseket hoz­nak, így többek között elősegí­tik az üres csilleellátás meg­javítását. Ezzel a felajánlással a zagy­vái bányászok tovább akarják növelni azt az 1176 tonnás szénmennyiséget, amelyet ja­nuárban terven felül adtak a hazának. McjJínliílbík a savas ícnyczés helyes módszerét a Salgótarjáni Üveggyárban A legnevesebb hazai és kül­földi szakemberek már csak­nem 20 éve sikertelenül pró­bálkoznak azzal, hogy az ólom­üveghez hasonlóan a káliüveg savas fényezését is megoldják. Ez a Salgótarjáni Üveggyárban sem újkeletű kérdés. Az első eredmény mégis csak tavaly született meg, amikor Venczel Rudolf, a finomcsiszolóműhely művezetője bemutatta az első három poharat, amelyet ugyan kezdetleges eszközökkel, de mégis savasással fényezett. Az eljárás sikere azonban még mindig bizonytalan volt, ezért Venczel Rudolf Szabó Lajostól. a laboratórium vezetőjétől kért segítséget az új módszer tech­nológiájának végleges kikísér­letezéséhez. Hónapokon keresztül végez- tek gondos méréseket és meg- állapították, hogy a sav helyes összetételén kívül rendkívül fontos, hogy a maró hatás vál­tozatlan maradjon. Meghálál rozták a savas fényezés pontos technológiáját is. Ennek alap­ján a napokban tartott próba már ragyogó eredményt hozott: a kísérlet alkalmával fényezett 75 üveglcehely mind kifogásta­lan lett, sőt minőségük jobb, mint az eddigi szokás szerint körkefékkel polírozott (fénye- zett) üvegtárgyaké. A savas fényezés különlegesen szép, csillogó fényt adott az üvegek­nek, amelyek csaknem úgy ra- gyognak, mint a legszebb ólomkristályok. A káliüveg savas fényezése minden tekintetben rendkívül gazdaságos, jelentősége messze túlnő az ország határain. Al­kalmazása által a termelé­kenység emelésének úgyszól­ván nincs határa, ha egyúttal az üvegfúvók és a csiszolók termelését is növelik. A válla­lat. vezetőségének utasítására ezért még februárban megkez­dik egy savas fényező üzem építését, amelyben Jermendi Károly főmérnök tervei szerint teljesen mechanizálják a mun­kaműveleteket, különleges el- szívóberendezésekkel távolít- iáik el a savgőzt. A Salgótarjá­ni Üveggyár dolgozói elhatá­rozták, hogy még augusztus 20-ig üzembehelyezik az új savasfényező üzemet.

Next

/
Thumbnails
Contents