Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-18 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NQ6 MDP N ÓG RÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. JANUÁR 21. Termelőszövetkezeteink életéből Ronáláttak a melegágyak elkészítéséhez Posztón Gazdaságilag erősödve, szám­belileg gyarapodva kezdte meg az új esztendőt a pásztói Sza­badság Tsz — jelenti Percze elvtárs, a szövetkezet tagja. A zárszámadás óta hét új tagot vettek fel, akik szorgalmasan dolgoznak. Az elmúlt eszten­dőben jól jövedelmezett a pásztóiaknak a kertészet. Ez évben még nagyobb jövedel­met akarnak belőle. Máris hoz­záláttak a melegágyak előké­szítéséhez. Ügy tervezik, hogy 30 ablakaiban nevelnek korai zöldségpalántákat, amit pri- mőáruként vihetnek tavasszal h piacra. 170 ablakaljba egyéb — többségében kései — palán­ták magvait vetik. Gyümölcsöst telepítenek, trágyáinak, próbacsíráitatást végeinek a cserhátsiirányi Szabadság Tsz-ben 20 hold gyümölcsöst telepít a eseohátsurányi Szabadság Tsz *— adja hírül Golytha János, a Bércéit Gépállomás kihelyezett agronómusa. A gödrözési mun­kákat rövidesen befejezik, és februárban földbe kerülnek a barack-, szilva-, meggy- és cse­resznyecsemeték. Szerdán kezdték meg a surányiak a trágya kihordását a szántó­földekre. Ugyanez a munka a kertészetben mar befejeződött. A Szabadság tagjai nem feled- kez,rtek meg az állam iránti kö­telezettség teljesítéséről sem. 16 mázsa 60 kg sertést már be­adtak ez évre. Hozzáláttak az árpa- és a zab-vetőmag próba- csíráztatásához is. Nagy hiba azonban, hogy kevés gondot fordítanák a tehenészet fej­lesztésére. Többre becsülik a lovakat, mint a teheneket. He­lyes lenne, ha közgyűlésen magyaráznák meg a szövetke­zet vezetői a tagaknak, hogy mit jelent lebecsülni, mostohán kezelni a tehénállományt és hová vezet, ha a jó minőségű pillangós takarmányt a lovak­kal etetik fel. Új termelési ágai; Tolmácson és Tereskén Űj termelési ágakat vezet be a toimácsi Szabadság és a te­reskei Zalka Máté Tsz ebben az esztendőben. A tolmácsiak három holdon öntözéses kerté­szetet létesítenek. A Zalka Máté tagjai úgy határoztak, hogy dohánytermelést kezde­nek. Egyelőre három holdon ültetnek dohányt. her mázsa vetöburpnyát tárol a ceredi Búiakalász Tsi Mint a ceredi Búzakalász Tsz termelési terve mutatja, a szövetkezet tagjai ez évben lé­nyegesen magasabb termésát­lagot kívánnak elérni, mint az elmúlt esztendőben. A cere- diek úgy tervezték, hogy bur­gonyából 180, kukoricából pe­dig 30 mázsát takarítanak be holdanként. Burgonyára is, kukoricára is kötöttek terme­lési szerződést. A jó termést már az elmúlt ősszel megala­pozta a szövetkezet. 160 mázsa istállótrágyát szántottak aló holdanként. Gondoskodtak jó minőségű vetőmagról is. Bur­gonyából . például ezer mázsát tárpinák. A prizmákat állan­dóan ellenőrzik, a vetőmag egészséges. PART MEGBÍZATÁS.. I Vass József fiatal, derék, életerős parasztember. A nagyoroszi földművesszövetke­zet ügyvezetője. Édesapja az I. típusú Haladás Termelőcsoport elnöke. Valamelyik nap Micsik Imre elvtárs, a községi pártbizottság titkára hivatta magához a pártirodára. Készséggel tett eleget a hívásnak. Mindig örült, ha a -titkár a földműves­szövetkezet életéről, munkájá­ról érdeklődött. Szívesen vég­zett pártmegbizatást is annak ellenére, hogy pártonkíviili. — A dolgozó parasztok — különösen a középparasztok — nagyon melegen érdeklődnek a termelőszövetkezet iránt — magyarázta neki Micsik elv­társ. — Közülük sokan azt várják, hogy felszólítsák: lép­jenek be a szövetkezetbe. Ne­künk. a község vezetőinek elő kell segítenünk, hogy belépje­nek. A dolgozó parasztok nagy érdeklődése erre kötelez ben­nünket. A munkához adjanak segítséget maguk is. földmű­vesszövetkezeti vezetők. Vass József csendben, s nyu­godtan hallgatta a párttiikár szavait, közben azon gondol­kodott, hogyan segíthetné elő ezt a fejlődést. — Szívesen segítek — mond. ta végül a titkárnak. Vass József egy háztartás­ban él az apjáékkal. Apja, amikor megalakult a Haladás, a fia 6 hold földjét is magával vitte a csoportba. Most, hogy elvállalta e kitüntető pártmeg­bizatást. azon gondolkodott, hogy a belépés tekintetében neki is példát kell mutatnia. Ha nem így tesz. könnyen megszólják őt, s méghozzá jo­gosan. Aláírta a belépési nyi­latkozatot. Ügy döntött, hogy először a földmüvesszövetkezet igazga­tósági tagjaival beszél. Elsőnek Tóth Gábor középparaszttal beszélt. — Követ-e engem Gábor bácsi? — Ugyan hova? — A Haladásba. Ha nem igyekszünk, lemaradunk. A vezetőknek elől kell járni, méghozzá jó példával. — Beléptél? — Be én. — Akkor én sem maradok ki. De ezt meg kell beszélni a fiaimmal is, hogy ők is jöjje­nek. — Ha már így határozott, tartson velem, végezzük együtt a munkát. — Jó. elmegyek ... Tóth Gáborról azt beszélik, nagyon kemény ember, s amit egyszer kimond, annak úgy kell lennie. Derekasan és pél­damutatóan dolgozott a Sza­badságban is, amely 1953-ban feloszlott. A feloszlást nem he. lyeselte. Már akkor tudta: a jövő a szövetkezeté. Újhelyi Gábor 9 holdas dol­gozó paraszthoz tértek be. Az ő földje határos a Haladáséval, és a földművesszövetkezetnek is tagja. Újhelyi derült arccal hallgatta Vassék szándékát. Nagyon jólesett neki, hogy felkeresték, s hívják a cso­portba. Mosolyogva írta alá a belépési nyilatkozatot. Újhelyi is tagja volt a ré­gebbi Szabadságnak. Nagyon ellenezte a tsz feloszlatását. Amikor a többség akaratából kimondták a végső szót, ő azt mondta nekik: két év múlva viszontlátjuk egymást a szö­vetkezetben. Beteljesült a mon­dása ... Vassék úgy egyeztek meg, hogy Molnár Miklóst áthivat­ják Újhelyiekhez. Molnár ro­konságban van Újhelyivel. Ügy is történt... — Növelni akarjuk a Hala­dás taglétszámát és a föld­területét — mondta neki Vass. — A maga földje is a Haladá­séval határos. Nem állna kö­zénk? — Ha Tóth is belép ...? — Be én! — jelentette ki Tóth. s még hozzáfűzte. — Új­helyi már aláírta a belépési nyilatkozatot. — Akkor én is veletek tar­tok — jelentette ki Molnár menten s aláírta nevét a nyi­latkozatra. Tizenhét hold földet visz a Haladásba. Így teljesíti pártmegbizatá- sát Vass József ügyvezető. Felvilágosító szavai után egyre több középparaszt földit hátat az alacsony termelékenységű parcella-gazdálkodásnak, hogy új, gazdagabb életet kezdjenek a szövetkezetben. Vass József meggyőződésből végzett munkája serkentse példamutatásra a földműves­szövetkezetek ügyvezetőit, hogy méltóképpen köszönthes­sék a földművesszövetkezetek fennállásának tizedik évfor­dulóját. (lantos) Végeztek a trágyázással a palotási Hájas 1 Tsz tagjai A palotási Május 1 Tsz könyvelőnő je^rról számolt be szerkesztőségünknek, hogy a szövetkezet tagjai serény mun­kával töltik a téli napokat. Rö­videsen befejezik a kukorica­szár betakarítását. 50 holdról vágták le eddig a szárat. A ki­pusztult gyümölcsfák helyébe 350 fiatal csemetét ültetnek. A trágyázást már befejezték. 170 holdra lesz elegendő a szarva­sokba kihordott trágya. Halad a tervkészítés is. Őszi árpából 10,8, őszi búzából 11, tavaszi árpából 9 mázsát terveztek egy holdra Palotáson. Emelkedik a tejhozam a vadkerti Dimitrov Tsz-ben Hónapról hónapra emelke­dik a tejhozam az érsekvad­kerti Dimitrov Tsz-ben. Míg az elmúlt esztendő novemberé­ben mindössze 3 kg volt a fe- jési átlag, jelenleg eléri a 8 kg-ot. Ez a szép eredmény Gálik János tehenész jó mun­káját dicséri. Egyedileg ta- karmányozza az állatokat. A népfronthizottságok a tsz-moigalom sikeréért Megyénk Hazafias Népfront- bizottságainak feladatai között jelentős helyet foglal el ebben az esztendőben is a termelő- szövetkezetek támogatósa. A községek népfront-bizottságai ismertetik a falvakban a ter­melőszövetkezetek alapszabá­lyait és működését. Az első ilyen ismertető előadást szer­dán tartották Bocsárlapújtőn Tervbe vették azt is a nép­front-bizottságok, hogy a me­gye szövetkezeteiben a jövő hónapban megrendezik a név­adó ünnepségeket. Mintegy 40 termelőszövetkezetben tarta­nak ilyen ünnepséget, ame­lyeknek célja az lesz, hogy a tsz-ek tagjai megismerjék névadók életét, munkásságát A névadó ünnepségékre egyé­nileg dolgozó parasztokat is meghívnak. Kitűnnek a munkában a toimácsi Szabadság Tsz női dolgozói ( Tudósítónktól.) A toimácsi Szabadság Tsz nődolgozói az 1955-ös évben jól dolgoztak. A kilenc női tag kö_ zül négyen jóval túlteljesítet­ték a 200 munkaegységet. A légszebb teljesítményt Mikli- án Istvánná érte el, aki 7575 forint készpénzt vitt haza jó munkája eredményeként. Far­kas Andrásné az elmúlt év­ben szintén a jól dolgozó tsz- asszonyok között volt. A jut­tatásokból tavaly új családi házat épített, s az idén -pedig lányának új szobabútort és ruhákat vett. Mindenre jut neki. hiszen családjának vala­mennyi tagja a tsz-ben dolgo­zik és jól dolgozik. Készítsenek reális üzemterveket a tsz-ekben A termelőszövetkezetekben befejezéshez közeledik a* 1956. évi tervek készítése. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a tsz-ek nagyszerű terveket tűztek maguk elé meg­valósításra. Színvonalasabb lesz a termelés, növekedni fog a növények hozama és lényeges minőségi változás fog be­következni az állattenyésztés terén is. A termelőszövetkezetek nagyobb része megértette, hogy a gondosan elkészített üzemterv az egyik legfontosabb fel­tétele a jól jövedelmező gazdálkodásnak, a szövetkezet} gazdaságok továbbfejlődésének. A tervkészítési mun­kát általában az jellemzi, hogy nemcsak a vezetők, hanem a tagok is részt kértek a munkából. Elmondták javaslataikat, amelyeknek nagy része helyet kapott, a tervben. A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetője javaslatára a tsz 370 mázsa kenyérgabonát termel terven fe­lül. amit állami szabadfelvásórlási áron értékesít. Ez 108 009 forint jövedelmet jelent. Az állattenyésztő brigádvezető javas­latára 100 darab sertést fognak hizlalni. A szükséges abrak- takarmányt a 60 kti négyzetesen vetett kukoricaültetvény fogja biztosítani. A toimácsi Szabadság Termelőszövetkezet a szom­szédos tsz-ek példájára 3 kh öntözéses kertészetet létesít. A1 tereskei Zalka Máté Tsz-ben először ez évben foglalkoznak pincegomba termeléssel. A rétsági járás termelőszövetkezetei 380 holdra emelték a pillangósok, különösen a vöröshere és lucerna vetésterületét. > A tervek azt mutatják, hogy a múlt évihez képest meg­duplázódik a jövedelem. Gazdagabb, kulturáltabb lesz a szö­vetkezeti parasztok élete. A tervkészítésnek vannak azonban hibái is. amelyeket még ki lehet javítani. Fő hiányosság, hogy a termelési terv; készítése nem folyt egvidőben a zárszámadásokkal. A zár­számadó közgyűléseken kevés figyelmet fordítottak a terme­lési terv készítésére és a tasrok ilyenirányú javaslatait ke­vésbé hasznosították a tervezésnél. A mulasztásokért felelős a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága, amely a tervkészítési munkák irányítását éü ellenőrzését csak a tervosztályra hárította. Például a növény- termelési csoport szakemberei nagyon kevés segítséget adtak a helyszínen, s alig végeztek ellenőrzést. Ez a felületes munka kihatott a járási tanácsok mezőgazdasági osztályaira is. Az igazgatóság s a járási osztályok megelégedtek azzal, hogy ki-í oktató értekezleteket tartottak s megadták a legfontosabb irányszámokat. Ezért történhettek meg olyan súlyos hibák, hogy egyes termelőszövetkezetekben csak az elnök, esetleg az agronómus végezte el a tervkészítést — a tagság véleménye nélkül. Például a berceli Vörös Csillag Tsz agronómusa egye­dül készítette el a tervet. Cserhátsurányban a gépállomás ag­ronómusa csak a neki szükséges adatok kiírásáért motorozott el a szövetkezetbe és a tervkészítéshez nem adott segítséget. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet elnöke sok munkájára hivatkozva az agronómusra bízta a tervkészítést. Ezen példákból is látható, hogy több szövetkezetünk nem ismerte fel, hogy terveik csak akkor felelnek meg az élet kö­vetelményeinek, ha azok nem egyesek, hanem a szövetkezet tagjainak kezdeményezéseire épül; ha a termelőszövetkezet helyzetének, gazdasági adottságainak gondos mérlegelésével a szövetkezeti vezetők és tagok készítik el. Mit mutatnak még az elkészített tervek? A múlt évihez képest javulás mutatkozik az egyes üzemágak arányában, de ezt nem lehet jónak mondani. A salgótarjáni járás termelő- szövetkezetei mindössze 9 kh őszi takarmánykeveréket ter­veztek elvetni. Ez nagyon kevés. Ez olyan mennyiség, amit egy tsz-nek kellene teljesítenie. Hasonló hibák mutatkoznak a kukoricatermelésnél is. Egyes tsz-emk nem terveznek kuko­ricavetést, arra hivatkozva, hogy kévés a munkaerő. Egyes helyeken, így például Sóshartyánban is, növelni kívánják az állatállományt, de ehhez mérten nem növelik a takarmány­termő területet. Tehát a tervezők, csak a számokkal tervez­nek, de azt már kevésbé nézik meg, hogy mi van a számok mögött. Ez azért van, mert egyes tervkészítő szakemberek nem a valóságos életet nézik, nem látnak a jövőbe és így szorzást- osztást látnak a tervek elkészítésében. Tapasztalható olyan hiba is, hogy a gépállomások nem adnak annyi gépi segítséget egyes tsz-eknek, mint amennyi szükséges lenne. Pl. a dejtári József Attilának 146 kh rétje van az Ipoly mentén. A gépállomás ennek ellenére csak 54 kh rét kaszálását vállalta el gépi erővel. Ilyen káros jelenség még másutt is tapasztalható. Helyes lenne, ha a megyei gép- állomási igazgatóság sürgősen intézkedne a hiba kijavítása érdekében. A meglévő hibákat ki lehet javítani. Lelkiismeretes, pon­tos és kollektív munka szüksége® eihhez. Olyanok legyenek ezek a tervek, hogy annak minden tételét meg lehessen való-: sítani, hogy magáénak vallja azt a tagság. A termelőszövetkezetek terveinek zöme még megerősítés előtt áll. Van idő arra, hogy a terveket mégegyszer alaposan átvizsgálják, hogy a hibákat kijavítva jó tervek kerüljenek a közgyűlések elé, megvitatás és elfogadás végett. Ehhez a mun­kához nyújtsanak nagy segítséget a pártszervezetek és a taná­csok is. Merész Tervek az állattenyésztés fejlesztéséért A tereskei Zalka Máté Ter­melőszövetkezet tagsága a múlt év őszén új elnököt vá­lasztott Farkas Mihály szemé­lyében. Azóta nagy változás ál­lott be a tsz munkájában, éle­tében. A tagok bíznak veze­tőjükben, aki minden idejét a szövetkezet gazdálkodásának fejlesztésére fordítja. A terme­lési tervet az elnök és a tag­ság közösen készítették el. Többek között tei-vbe vették, hogy évente, tehenenként 2,50 literre emelik a tejhozamot. Az egy liter tej előállítási ára 1,20 forintba fog kerülni. A hozamemelést az egyedi takar­mányozással, a háromszori fe­jes bevezetésével, s a tőgy- masszással kívánják elérni. Fejlesztik sertésállományu­kat is. A meglévő állomány kiöregedett és elkorcsosult, 22 darab kocát hízóba fogtak. Eb­ből öt darabra hizlalási szer­ződést kötöttek, 17 darabból teljesítik az 1956-os hizóbeadá- si tervet és a kukoricabeadást. A megmaradt hízók szabad el­adásából fizetik ' z új törzs­könyvezett mangalica állo­mány árát, amelyet májusra fognak megkapni. A mangali­catörzstől 50 darab malacot várnak augusztusra. A serté­sek részére szabad szállást építenek, hogy bevezethessek a sertések természetszerű tar­tását. Először ez évben fognak fog­lalkozni méhészettel. Egyen­lőre 20 méhcsalád áll >-endeJ- kezésükre. Egy méhcsalád'ól 50 kg mézet várnak, ami 20 családra számítva 25 000 forint évi jövelelmet jelent. A nagyoroszi Úttörő l’sz új tagjai Fekete Pál, a tsz új tagja fo- gatos lett. Két szép lovat bíz­tak gondozására. Eddig 60 munkaegységértéket dolgozott Mészáros Istvánná a belépés napjától kezdve szorgalmasan részt vesz a közös munkában. Negyvennél már több a mun­kaegység«

Next

/
Thumbnails
Contents